Ellenzéki főváros? Problémaérzékelés és pártpreferencia a fővárosban A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Hasonló dokumentumok
A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Választás 2018 Megyei jogú városok A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Kutatás a rezsicsökkentésről

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

Hatékonyság vagy ellensúly

Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

Mandátumbecslés A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Alba Radar. 26. hullám

A PÁRTOK HELYZETE 2015 KÖZEPÉN A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

A Facebook nem politikai csodafegyver

Női politikusok a közvélemény szemében

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

Esélyes jelöltek A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Iránytű a magyar politikához Az Iránytű Intézet decemberi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása

Választásoktól távolmaradók indokai:

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

2015. február. 17. Az Iránytű Intézet januári közvélemény-kutatásának eredményei III. Aktuális közéleti kérdések

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Hárompárti parlament sokszínű Jobbik A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a teljes lakosság körében továbbra is tíz százalék, míg a Fidesz

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Félidei eredmények. közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

PROKON Kutató és Elemző Társaság. Az ELTE ÁJK hallgatóinak véleménye a halálbüntetésről

Veszprémi helyzetkép A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Mélyponton a teljes politikai elit

LABDARÚGÁS A POLITIKA FOGSÁGÁBAN

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A számú pályázat alapján

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

Emancipációs kérdések Budapesten A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Frakcióvezetők a Parlamentben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.

I. Pártpreferenciák: Megroppant az LMP támogatottsága az egyetemisták körében is

Alba Radar. 18. hullám

Az Iránytű Intézet áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei II.

Alba Radar. 24. hullám

Ma már minden negyedik amerikai "felvilágosultnak" mondható. Hallelúja!

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása január

A Narancsvidék trendjei - A 2010 őszi önkorm{nyzati v{laszt{sok mélyelemzése -

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Sikos Ágnes politikai elemző

Konzultáció a Római-part jövőbeni fejlesztéséről. Eredmények

Újbuda lehet a lakásvásárlók Kánaánja

Alba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Alba Radar. 28. hullám

Szociáldemokrata értékek Magyarországon

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

PÁRTOK EGY ÉVVEL A VÁLASZTÁS ELŐTT A REPUBLIKON INTÉZET TANULMÁNYA

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

Andragógia Oktatási szolgáltatás

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Óbudai kerékpártárolási felmérés

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

PÁRHUZAMOS LIBERALIZMUSOK: KIK A LIBERÁLIS SZAVAZÓK MAGYARORSZÁGON? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Lakossági vélemények a demokrácia. mûködésérôl a három visegrádi. országban, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, valamint Litvániában

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk

Lankadt a német befektetők optimizmusa

Ilyen az új politikai elit. A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről

Lakossági elégedettségmérés. Budakalász Város Önkormányzatánál

A fővárosi kerületek sorrendje A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

NÉPSZAVAZÁS 2016 A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE A NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYEIRŐL

Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

Alba Radar. 25. hullám

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Átírás:

Ellenzéki főváros? Problémaérzékelés és pártpreferencia a fővárosban A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

REZÜMÉ Budapesten vezet az ellenzék: a fővárosi lakosság 35 százaléka a következő választás után egy baloldali, liberális kormánynak örülne a leginkább. 27 százalék a Fidesz további kormányzásának, 11 százalék egy Jobbik-kormánynak örülne legjobban, 26 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre derül ki a Republikon Intézet Budapesten elvégzett telefonos közvélemény-kutatásának eredményeiből. Az összes budapesti lakos 21 százaléka a Fideszre, 10 százaléka az MSZP-re, 7 százaléka a Jobbikra, 5-5 százaléka a DK-ra vagy a Momentumra, 4 százaléka a LMP-re, 3 az MKKPra szavazna, az Együtt, a Párbeszéd, a Liberálisok és a MOMA pedig 1 százalékon állnak. A kutatásból kiderül: a budapestiek kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt a főváros előtt álló legnagyobb feladatnak az M3-as metró mielőbbi felújítását tartják. A kormányzat beruházási elképzeléseivel még a Fidesz szavazói sem értenek egyet. Hiába tartja fontosnak a kormányzat a sportberuházásokat, a budapestiek döntő többsége (78%) szerint nem érdemes a budapesti forrásokat az új Puskás Ferenc Stadionra költeni, és még a Fidesz szavazói közül is többen utasítják el az elképzelést, mint ahányan támogatják azt. Ugyan a belvárosi bulinegyedben szórakozó külföldiek okozta problémák mind gyakrabban érik el a média ingerküszöbét, a budapestiek szerint nem túl magas a turisták száma a fővárosban. A megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka gondolja úgy, hogy túl sok a turista a városban, 63 százalékuk nem ért egyet ezzel. A budapestiek háromnegyede egyetért abban, hogy a fővárosban beszedett adó nagyobb részét kellene Budapesten elkölteni. Alig mutatkozik különbség ebben a választók pártpreferenciája szerint: a Fidesz szavazóinak 67, a baloldali, liberális pártok szavazóinak 84, a Jobbik-kormányt preferálóknak pedig 76 százaléka gondolkodik így. BEVEZETÉS A Republikon Intézet egy korábbi, 2016 decemberében végzett kutatása során a hagyományos, pártpreferenciára vonatkozó kérdések mellett azt is kutatta, hogy mely problémákat látják a legégetőbbnek a magyar választók. Akkori kutatásunkból kiderült, hogy a magyar választópolgárok az egészségügyet, a szociális biztonságot és a bevándorlást tartják az ország legfontosabb problémáinak. Részben a korábbi kutatásunkra alapozva döntöttünk úgy, hogy felmérjük: melyek azok a kérdések, amelyeket a fővárosban élők a Budapest előtt álló legfontosabb problémának tartanak. A Republikon Intézet, amely kiemelt figyelmet fordít egyebek mellett a budapesti várospolitikai kérdésekre, azért is tartotta fontosnak e kutatás 2

elvégzését, mert a főváros mindennapjait sok olyan szakpolitikai kérdés határozza meg, amelyek országosan nincsenek vagy sokkal kisebb mértékben vannak jelen, illetve okoznak konfliktusokat (pl. városi tömegközlekedés, turizmus, óriásberuházások). Budapest továbbá nem csak a problémaérzékelésben térhet el Magyarország egészétől, hanem a pártpreferencia alakulásában is. Éppen ezért végeztünk egy 800 fős, telefonos felmérést június 29. És július 3. között. PÁRTPREFERENCIA Ugyan az országos pártpreferencia kutatások egyöntetűen a Fidesz meggyőző fölényét mutatják, a Republikon Intézet júliusban elvégzett budapesti kutatása szerint a fővárosban az ellenzék támogatottsága jóval meghaladja a kormánypártét. Arra a kérdésre, hogy minek örülne a legjobban a következő választások után, a Fidesz további kormányzásának 1, egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciónak, vagy egy Jobbik-kormánynak, az összes budapesti lakos 35 százaléka azt válaszolta, hogy egy baloldali, liberális kormánynak, míg a Fidesz kormányzásának folytatását csak 27 százalék szeretné. Egy Jobbik-kormánynak a budapestiek 11 százaléka örülne, míg 26 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni arra a kérdésre. A hagyományos pártpreferencia kérdésre adott válaszokból kiderül, hogy az országos helyzethez hasonlóan, a baloldali, liberális ellenzék Budapesten is megosztott. Ugyan továbbra is az MSZP a legerősebb ellenzéki párt a fővárosban, dominanciája nem olyan erőteljes, mint korábban volt. Az összes budapesti körében a Fidesz 21, az MSZP 10, a Jobbik 7, a DK és a Momentum 5-5, az LMP 4, a MKKP 3, az Együtt, Párbeszéd, Liberálisok és a MOMA 1-1 százalékon áll, 41 százaléknak pedig nincs pártja. 1 A pártpreferencia mellett a Republikon Intézet rendszeresen kutatja azt is, hogy a választók milyen kormányt szeretnének a következő választás után. A választások során ugyanis nem csak a pártszimpátiáját fejezi ki a választó, de arról is dönteni kíván, hogy milyen összetételű legyen a kormány. A választó szintjén mindez nem feltétlen van teljesen összhangban a párt politikusainak preferenciáival, ráadásul léteznek baloldali és liberális pártok között átjáró szavazók is. Emellett számos, határozott politikai véleménnyel és részvételi aktivitással bíró szavazó esetén mérhető a kormánnyal való elégedetlenség is, ami ugyanakkor nem feltétlen jelenik meg pártválasztásként is. 3

1. ábra A pártválasztók körében a Fidesz 36, az MSZP 17, a Jobbik 12, a DK és Momentum 9-9, az LMP 6, a MKKP 5, az Együtt és a Párbeszéd 2 a Liberálisok és a MOMA 1-1 százalékon áll. 4

2. ábra A biztos szavazó pártválasztók körében pedig a Fidesz 38, az MSZP 16, a Jobbik 11, DK és Momentum 9-9, az LMP 6, a MKKP 4, az Együtt 3, a Párbeszéd 2, a Liberálisok és a MOMA 1-1 százalékon áll. Érdemes megnézni, hogyan alakul e kérdés korcsoportok szerint. Az országos kutatásokból általában az derül ki, hogy a baloldal főként az idősebb szavazók körében népszerű, míg a fiatalok körében nem igazán tud jelentős támogatást szerezni. Budapesten ez másként alakul: a baloldali, liberális oldal népszerűsége teljesen kiegyensúlyozott a különböző korcsoportokban, és mindenhol meghaladja a Fidesz támogatottságát. Az elsőre talán meglepőnek tűnő adat hátterében szavazótábor összetétele áll: Budapesten a baloldali, liberális ellenzéket az országos szintnél kevésbé dominálja az MSZP, melynek választói többségében inkább az idősebb korosztályokhoz tartoznak, viszont sokkal jelentősebb szerepet játszanak az olyan fiatalosabb pártok, mint az LMP vagy a Momentum. A Momentum választóinak például 56 százaléka a 18 és 5

39 év közötti korosztályhoz tartozik. A kormánypárt Budapesten éppen az idősebbek körében tud népszerű lenni, míg a fiatalok és a középkorúaknak kevesebb, mint az egynegyede támogatja a Fideszt. Hasonlóan az országos kutatásokból kirajzolódó képhez, a Jobbik Budapesten is inkább a fiatalabb választókat tudja megszólítani, bár a fővárosi jobbikosok kor szerinti megoszlása valamivel kiegyenlítettebb, mint a teljes országban. 3. ábra Iskolázottság szerint vizsgálva azt láthatjuk, hogy a magasabban iskolázottak csaknem 40 százaléka baloldali, liberális szavazó. A legalacsonyabban iskolázottak körében ugyanakkor a Fidesz támogatottsága meghaladja a baloldali ellenzékét: a maximum 8 általánost végzettek 34 százaléka a kormánypárt győzelmének örülne a legjobban, míg egy baloldali, liberális pártokból álló kormánykoalíciót csupán 24 százalék szeretne. A Jobbik támogatottsága az iskolázottság emelkedésével csökken, a maximum 8 általánost végzettek 15, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek már csak 8 százaléka szeretné Vona Gábor pártját kormányon látni. 6

4. ábra Végül érdemes megnézni, hogyan alakul a pártpreferencia a különböző lakás-, illetve háztípusban élő választók körében. A Fidesz egyedül a családi házban, illetve sorházban lakó budapestiek körében népszerűbb a baloldali ellenzéknél, bár a különbség itt is hibahatáron belül van: a házban élők 34 százaléka a Fidesz, 33 százaléka egy baloldali, liberális kormánynak örülne. Jóval nagyobb az eltérés a hagyományos bérházban élők körében, ahol a baloldali pártok támogatottsága kétszerese a kormánypárténak: 40 százalék egy baloldali, liberális koalíciót támogatna a leginkább, míg Orbán Viktor pártjának további kormányzását csupán a bérházban élők egyötöde szeretné. A Jobbik ugyan összességében nem tudott áttörést elérni a fővárosban, de fontos látni, hogy a párt sikerrel szólítja meg a panelházban élő választókat: körükben 15 százalék a Jobbik támogatottsága. 7

5. ábra Összességében tehát azt láthatjuk, hogy Budapesten a Fidesznek jóval kisebb a támogatottsága, mint az országban. Bár a panelekben élőket a Jobbik sikerrel szólítja meg, és a néppártosodás hatására az utóbbi időben területileg kiegyenlítettebbé vált a támogatottsága, a fővárosban a párt továbbra is gyengébben szerepel. A baloldali, liberális ellenzéket vizsgálva pedig az derül ki, hogy a szocialisták budapesti támogatottsága nagyjából megfelel az országosnak, viszont a kisebb pártok, közülük is elsősorban a Momentum jóval erősebb a fővárosban. PROBLÉMAÉRZÉKELÉS A kutatásból kiderül, hogy a budapestiek kormánypártiak és ellenzékiek egyaránt a főváros előtt álló egyik legnagyobb feladatnak az M3-as metró mielőbbi felújítását tartják. A kormánypárti és az ellenzéki szavazók között nincs vita abban, hogy az elavult metróvonalat fel kell újítani, a megkérdezettek 78 százaléka tartja az észak-déli metróvonalat életveszélyesnek és mindössze 6 százalékuk gondolja az ellenkezőjét. A metrófelújítás alig osztja meg a budapestieket: a Fidesz támogatóinak többsége (59%) ugyanúgy fontosnak tartja a metróvonal azonnali rendbetételét, mint a baloldali, liberális (88%) vagy a jobbikos kormányt (82%) akaró szavazók. 8

6. ábra Ugyancsak jellemző adat, hogy a kormányzat beruházási elképzeléseivel még a Fidesz szavazói sem értenek egyet Budapesten. Hiába tartja fontosnak a kormányzat a sportberuházásokat, a budapestiek döntő többsége (78%) szerint nem érdemes a budapesti forrásokat az új Puskás Ferenc Stadionra költeni. A baloldali, liberális szavazók 91 százaléka, a Jobbik támogatóinak pedig 86 százaléka ellenzi a stadionépítést, de különösen érdekes, hogy még a Fidesz szavazóinak is csak 33 százaléka támogatja, 46 százalékuk elutasítja azt. A fenti adat különösen érdekes annak fényében, hogy a kormány továbbra is számtalan sportrendezvény-helyszínt tervez építeni Budapest szerte, annak ellenére, hogy a budapesti olimpia terve lekerült napirendről. Valamivel kisebb, de ugyancsak nagyarányú az elutasítottsága a Városligetbe tervezett múzeumi negyednek: a megkérdezettek 55 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az új negyedet a Városligetben építsék fel, és mindössze 28 százaléknyian vannak azok, akik támogatják a kormányzati óriásberuházást. A városligeti beruházás esetében azonban már tapasztalható eltérés a megkérdezettek pártpreferenciája alapján: míg a baloldali, liberális választók 79, a jobbikos választóknak pedig 65 százaléka ellenzi a múzeumi negyed felépítését a Ligetben, a Fidesz támogatóinak 62 százaléka támogatja a beruházást és csak 24 százalékuk ellenzi azt. 9

Ugyanakkor hiába vannak többségben azok a fideszesek, akik támogatják az új múzeumi negyed felépítését, a kutatásból kiderül, hogy ha a kormánypárti szavazók a múzeumi negyed létrehozásának céljával egyet is értenek, a módszereivel nem. A budapestieknek mindössze 15 százaléka gondolja úgy, hogy a városfejlesztés érdekében ki szabad vágni a fákat, 69 százalékuk nem. A fakivágásokat még a Fidesz szavazóinak 43 százaléka is ellenzi és csak 35 százalékuk tartja elfogadhatónak. Az ellenzéki szavazók egyértelműen elutasítják a város fejlesztésével magyarázott természetkárosítást: a baloldali, liberális szavazók 80, a Jobbik támogatóinak pedig 84 százaléka ellenzi a fák kivágását. A kutatásban résztvevők válaszaiból az szűrhető le, hogy a budapestiek viszonylag elégedettek a főváros közbiztonságával, legalábbis kevesebben vannak (34%) azok, akik szerint az elmúlt években romlott a közbiztonság Budapesten, mint akik ezt a negatív tendenciát nem tapasztalják (40%). Ha ugyanezt a kérdést pártpreferencia alapján is megvizsgáljuk, ennél lényegesen árnyaltabb képet kapunk, kiderül ugyanis, hogy míg a baloldali, liberális szavazóknak 38, a jobbikosoknak pedig 42 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt években romlott a közbiztonság Budapesten, a kormánypárt támogatóinak mindössze ötöde látja a kérdést negatívan. Noha a belvárosi bulinegyedben szórakozó külföldiek okozta problémák mind gyakrabban érik el a média ingerküszöbét, a budapestiek szerint nem túl magas a turisták száma a fővárosban. A megkérdezetteknek mindössze 24 százaléka gondolja úgy, hogy túl sok a turista a városban, 63 százalékuk nem ért egyet ezzel. Nincs számottevő különbség a kérdés megítélésében az egyes politikai erők támogatói között: a fideszesek 54, a baloldali, liberális választók 70, a Jobbik szavazóinak pedig 62 százaléka nem tartja soknak a Budapestre érkező turisták számát. Az ugyanakkor látszik, hogy a kérdésben igencsak érintett VII. kerületi lakosok az átlagosnál jóval nagyobb arányban gondolják azt, hogy túl sok a turista Budapesten: a kerületben lakók 50 százaléka sokallja a turisták számát, bár a megnövekedett hibahatár miatt ezzel az adattal nagyon óvatosan kell bánni. Ez vélhetően azt is jelenti, hogy a belső városrészekben elterjedt buliturizmus okozta problémák csak lokálisan jelennek meg, összbudapesti szinten nem. Ugyancsak a főváros idegenforgalmához kapcsolódó kérdés a budapestiek Airbnb szállásokról kialakult véleménye. A megkérdezettek 50 százaléka jó dolognak tartja a közösségi szállásmegosztást, és mindössze 9 százalékuk van róla negatív véleménnyel. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy magas volt azok aránya, akik nem akartak vagy inkább nem tudtak válaszolni a kérdésre. Az Airbnb-ről a Jobbik szavazóinak a legjobb a véleménye, 68 százalékuk gondolja úgy, hogy a szállásmegosztás ilyen lehetősége modern és sok turistát vonz Budapestre, a 10

fideszesek 52, a baloldali és liberális választóknak pedig 47 százaléka gondolkodik ugyanígy. Noha a szállásmegosztás pártpreferenciától függetlenül népszerű, az Airbnb jobbikos szavazók általi támogatottságának feltűnően magas aránya valószínűleg arra vezethető vissza, hogy a párt szavazóinak átlagéletkora a többiekénél alacsonyabb. A főváros élhetőségét tekintve a budapestiek a közterületek állapotát sokkal nagyobb problémának látják. A megkérdezettek pontosan fele gondolja úgy, hogy Budapest koszos, mindössze 18 százalékuk tartja tisztának a várost. A főváros tisztaságával a baloldali, liberális kormányt óhajtók a legelégedetlenebbek, mindössze 10 százalékuk gondolja Budapestet tisztának, és a Jobbik szavazóinak is csak 16 százaléka nyilatkozott a témában pozitívan. A fideszesek 30 százaléka ugyan elégedett a város tisztaságával, de még köztük is magasabb (37%) azok aránya, akik szerint Budapest nem tiszta város. Az elmúlt évek járműbeszerzései (alacsonypadlós villamosok, buszok, trolik) és a budai villamosmegállók egy részének felújítása ellenére a budapestiek szerint a főváros még mindig sok kihívással néz szembe az akadálymentesítés terén. A kutatásban résztvevők 62 százaléka szerint nehézséget okoz ma Budapesten kerekesszékkel vagy babakocsival közlekedni és mindössze 12 százaléknyian nyilatkoztak ezzel ellentétesen. A baloldali, liberális választók körében a legmagasabb az elégedetlenek aránya (73%), de a Jobbik támogatóinak döntő többsége (61%) is hasonlóan vélekedik a kérdésben, ahogyan a fideszesek 43 százaléka szerint is nehéz ma akadálymentesen közlekedni. Figyelmeztető lehet ez az adat Budapest vezetése számára, amely az M3-as metró felújításánál nem számol teljes akadálymentesítéssel. Dacára annak, hogy Budapest vezetése az elmúlt években többször jelent meg a médiában kerékpárellenes kontextusban, a budapestiek többsége, 54 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt években könnyebb lett kerékpárral közlekedni. Az adatok alapján elmondható, hogy a kerékpáros infrastruktúra fejlődését a fővárosiak pártpreferenciától függetlenül pozitívnak találják. Mindhárom választói csoportban többségben vannak azok, aki szerint ma a korábbiaknál könnyebb biciklizni Budapesten: a Fidesz szavazóinak 66, a baloldali, liberális pártok támogatóinak 52, a Jobbik szavazóinak pedig 43 százaléka nyilatkozott pozitívan a témában. A közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a budapestiek háromnegyede egyetért abban, hogy a fővárosban beszedett adókat helyben kellene elkölteni. Alig mutatkozik különbség ebben a választók pártpreferenciája szerint: a Fidesz szavazóinak 67, a baloldali, liberális pártok szavazóinak 84, a jobbikos kormányt óhajtóknak pedig 76 százaléka gondolkodik így. Ez az eredmény annak tükrében nem meglepő, hogy a fővárosban beszedett adók túlzott elvonása 11

Budapest kormánypárti vezetése és a fővárosi ellenzék kommunikációjának egyaránt meghatározó része. 7. ábra 12