Tájékoztató az újságírók részére a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatban: A Be. módosítás főbb elemei Illetékesség A törvénymódosítás nyomán a kiemelt jelentőségű ügyekben (Be. 554/B.) a nyomozás lezárultát követően lehetőség van arra, hogy az ügy elbírálására kivételesen, az általánostól eltérő illetékességi szabályokat alkalmazzanak. A Be. új, 17. (9) bekezdése értelmében az ügyész az eljárás ésszerű időn belüli, illetve soron kívüli elbírálásának biztosítása végett a legfőbb ügyész döntése alapján maga dönti el, hogy melyik bíróságon emel vádat. Az LB Büntető Kollégiumának értelmezése szerint az, hogy valamely ügy kiemelt jelentőségűnek minősül, önmagában nem veti fel a hatáskör és illetékesség hiányában történő áttétel szükségét. Továbbá, az új rendelkezés nem ad alapot arra, hogy ilyen indokkal a vádemelést követően az ügyész az ügy áttételét kérje, még kevésbé arra, hogy az áttételt maga megtegye. A vádemelést követően az ügy ura már a bíróság. Nyomozási bíró eljárása A Be. 209. új (1) bekezdése a nyomozási bíró eljárására vonatkozó általános eljárási szabály. E szerint a nyomozási bíró eljárásában köteles figyelemmel lenni a nyomozó hatóság és az ügyész speciális, kizárólag a nyomozás során érvényesíthető nyomozástaktikai szempontjaira, így különösen arra, hogy a gyanúsított és a védő a nyomozás adatait, tényeit és bizonyítékait csak a nyomozásra irányadó szabályok alapján ismerhetik meg. Az LB jogértelmezése szerint a nyomozási bíró továbbra is a bíróság feladatait látja el. Amennyiben az indítványozó bizonyítékra hivatkozik, és az megjelöli, akkor a 186. korlátai között módot kell adni arra, hogy az ilyen bizonyítékot a nyomozási bíró ülésén jelenlévő megismerhesse. Nyilvánvalóan nincs szó bizonyításról. Ha az indítványozó nem hivatkozik bizonyítékra, akkor nincs mit megismerhetővé tenni. Ez viszont nem a nyomozási bíró eljárását, hanem döntése alaposságát érintő szempont. Bizonyítási eszközök A Be. 268. (1) bekezdésének módosítása alapján a jövőben a bíróság hivatalból vagy az eljárásban részt vevő személyek indítványára intézkedik aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. Az LB Büntető Kollégiumának értelmezése szerint a bíróság a jövőben nem keresheti meg az ügyészt a bizonyítási eszköz megvizsgálása végett, továbbá azért sem, hogy a bizonyítékok a tárgyaláson rendelkezésre álljanak. A bíróság a bizonyítási eszköz felkutatása és biztosítása végett pedig csak akkor keresheti meg az ügyészt, ha a bizonyítás a kiküldött bíró vagy a megkeresett bíróság útján nem lehetséges, és a bizonyítás kiegészítése a tárgyaláson nem végezhető el. A bíróság változatlanul megkeresheti az ügyészt a vádirat hiányosságainak pótlására és továbbra sem köteles a vádat alátámasztó bizonyítási eszköz beszerzésére és megvizsgálására, ha az ügyész ezt nem indítványozza. Kiemelt jelentőségű ügy A 2011. évi LXXXIX. törvény 23. a új fejezettel XXVIII/A bővítette ki a Büntetőeljárási
törvényt, amelyik a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályait rögzíti. A Be. 554/B. a sorolja fel, hogy melyek a kiemelt jelentőségű ügyek. Ezek meghatározásakor a törvényalkotó már létező bűncselekményeket minősített kiemelt jelentőségű ügynek; vagy általánosan az adott bűncselekményi kategóriára nézve, avagy néhány cselekmény esetében pedig úgy, hogy további feltétel fennállását is megköveteli ahhoz, hogy az kiemelt jelentőségű ügynek minősüljön. Ez utóbbira példa, hogy a vesztegetés bűntette { Btk. 250. (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése} akkor minősül kiemelt jelentőségűnek, ha annak alanya a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, polgármestere vagy alpolgármestere. A kiemelt jelentőségű ügyek az alábbiak: Be. bűncselekmény speciális alany 554/B. a) pont hivatali visszaélés [Btk. 225. ] 554/B. ba) pont vesztegetés bűntette [Btk. 250. (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése], vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette [Btk. 255/B. ], befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 256. ] 554/B. bb) pont I. fordulat vesztegetés bűntette [Btk. 250. (2) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése], vesztegetés feljelentése elmulasztásának bűntette [Btk. 255/B. ], befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 256. ] 554/B. bb) pont II. fordulat 554/B. c) pont 554/B. d) pont 554/B. e) pont vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban [Btk. 258/B., 258/C., 258/D. ], befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntette [Btk. 258/E. ], vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban [Btk. 258/E. ] bűnszervezetben részvétel bűntette [Btk. 263/C. ] bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekmény [Btk. 137. 8. pont] jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette [Btk. 288. (1) és (2) bekezdése], a helyi önkormányzat képviselőtestületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselőtestülete hivatalának vezetőbeosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető a központi költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv, illetve ezek területi szerveinek vezető beosztású dolgozója
Be. bűncselekmény speciális alany csődbűncselekmény bűntette [Btk. 290. (4) bekezdése], versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban [Btk. 296/B. ], pénzmosás [Btk. 303. és 303/A. ], adócsalás bűntette [Btk. 310. (4) bekezdése], munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntette [Btk. 310. (4) bekezdése], az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése [Btk. 314. ] 554/B. f) pont lopás bűntette [Btk. 316. (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], sikkasztás bűntette [Btk. 317. (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], csalás bűntette [Btk. 318. (6) bekezdésének a) pontja és (7) bekezdésének a) és b) pontja], hűtlen kezelés bűntette [Btk. 319. (3) bekezdésének c) és d) pontja], hanyag kezelés bűntette [Btk. 320. (2) bekezdése], rablás bűntette [Btk. 321. (4) bekezdésének b) pontja], kifosztás bűntette [Btk. 322. (3) bekezdésének a) pontja], rongálás bűntette [Btk. 324. (5) és (6) bekezdése], orgazdaság bűntette [Btk. 326. (5) bekezdésének a) pontja és (6) bekezdésének a) és b) pontja], szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntette [Btk. 329/A. (4) bekezdésének a) és b) pontja], iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntette [Btk.
Be. bűncselekmény speciális alany 554/B. ga) pont 554/B. gb) pont 329/D. (3) bekezdésének a) és b) pontja], az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. ában meghatározott háborús bűntettek háborús uszítás bűntette [Btk. 153. ] tiltott toborzás bűntette [Btk. 154. ], népirtás bűntette [Btk. 155. ], apartheidbűntette [Btk. 157. ], polgári lakosság elleni erőszak bűntette [Btk. 158. ], háborús fosztogatás bűntette [Btk. 153. ], bűnös hadviselés bűntette [Btk. 160. ], nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása bűntette [Btk. 160/A. ], kulturális javak nemzetközi védelmének megsértésének bűntette [Btk. 160/B. ], harctéri fosztogatás bűntette [Btk. 161. ], fegyverszünet megszegésének bűntette [Btk. 162. ], hadikövet elleni erőszak bűntette [Btk. 163. ], a vöröskereszttel visszaélés bűntette [Btk. 164. ] 554/B. gc) pont emberölés bűntette [Btk. 166. (2) bekezdésének ah) pontjai] 554/B. gd) pont 554/B. ge) pont emberrablás bűntette [Btk. 175/A. (4) bekezdése], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak bűntette [Btk. 355. (3) bekezdésének a) pontja] terrorcselekmény bűntette [Btk. 260. (1) bekezdése],
Be. bűncselekmény speciális alany Légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítésének bűntette [Btk. 262. (2) bekezdése ha a halált szándékosan okozva követik el], zendülés bűntette [Btk. 352. (2) bekezdése ha a halált szándékosan okozva követik el] Soronkívüliség Egyes büntetőügyekben soron kívül kell eljárni. A soron kívüliség alapulhat törvényen ennek eseteit a Be. tételesen felsorolja, az OIT határozatán vagy a bíróság elnökének intézkedésén. Soron kívül kell eljárni a Be. szerint, például a megismételt eljárásban, vagy akkor, ha előzetes letartóztatásban lévő vádlott van az ügyben. A 2011. július 13án hatályba lépett 2011. évi LXXXIX. törvény alapján az eddig soron kívüliséget élvező eljárásokon túlmenően a kiemelt jelentőségű ügyek is soronkívüliséget élveznek, amelyet a Be. két helyen {64/A. c) pont és 554/C. c) pont} is előír. A jogalkotó azonban nem rendezte a soron kívüliséget élvező ügyek sorrendjét. A Be. ugyanis nem ír elő sorrendet a kifejezetten soron kívüliség alá tartozó ügyek { 64/A. a)c) pont, 136. (1) bek., 403. (2) bek., 411. (4) bek., 552. (3) bek.) } között. A soronkívüliség alá eső ügyek közötti sorrend a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának jogértelmezése szerint ügyviteli jellegű, az a meghatározó, hogy melyik ügy érkezett hamarabb a bíróságra, illetve a megelőzésnek van jelentősége. A soronkívüliségi okok halmozódásának pl. kiskorú sértett sérelmére elkövetett cselekmény, előzetes letartóztatásban lévő vádlott pedig jelentősége van a soron kívüli ügyek egymás közötti sorrendjében. Ugyanakkor értelemszerűen szem előtt kell tartani, hogy a Büntetőeljárási törvénynek a kiemelt jelentőségű ügyek eljárását szabályzó XXVIII/A. Fejezete a soronkívüliség követelményén túl szigorúbb eljárási határidőket állapít meg; azaz az általánosnál szűkebb időkeretben szabályozza a tárgyalás kitűzését és elnapolását. A kiemelt jelentőségű ügyekben a soronkívüliséget a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának álláspontja szerint a másodfokú eljárásokra is alkalmazni kell, a Be. 358. (2) bekezdésében foglalt általános határidők betartása mellett. (Az ügy tárgyalását az érkezéstől számított 60 napon belül ki kell tűzni.) Visszaható hatály A 2011. évi LXXXIX törvény 27. (2) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A kiemelt jelentőségű ügyek közé tartozó, a bíróságon már folyamatban lévő már tárgyalt, vagy korábban érkezett és kitűzött, vagy ki nem tűzött ügyeket erre figyelemmel utólag át kell minősíteni, függetlenül attól, hogy azokban a
bíróság végzette bármilyen eljárási cselekményt, így például tűzötte ki határnapot. Határnapok A korábbi jogszabály szerint végzett eljárási cselekmények a Be. 605. (2) bekezdése értelmében akkor is érvényesek, ha ezt e törvény másként szabályozza. Ehhez képest kell értelmezni a 2011. évi LXXXIX törvény 27. (2) bekezdését. A határnap kitűzése eljárási cselekmény. A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának értelmezése szerint így a már korábban kitűzött határnapok érvényesek azokban az ügyekben, amelyek a törvénymódosítás nyomán immár kiemelt jelentőségűnek minősülnek. A törvénymódosítás nem ad felhatalmazást új tárgyalási nap kitűzésére. Amennyiben egyéb okból kell a korábban kitűzött határnap helyett új tárgyalási napot beállítani, akkor azt értelemszerűen már a törvénymódosítás szerint kell kitűzni. A Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának értelmezése szerint a Be. fenti rendelkezéséből következik az is, hogy nem kell elölről kezdeni azokat a folyamatosan tárgyalt ügyeket, amelyekben a törvény hatályba lépése előtt, két hónapnál távolabbi időpontra tűzték ki a következő tárgyalási napot. A törvény hatályba lépése után ezekben az ügyekben is csak két hónapon belülre történhet majd csak a napolás. Határnap kitűzése A törvénymódosítás ( Be. 278. módosult (1) bekezdése) újdonsága, hogy meghatározza azt az időtartamot 30 napot amin belül a bíróságnak intézkednie kell a határnap kitűzéséről. A tárgyalás előkészítése során az időtartamokra vonatkozó többi rendelkezés változatlan marad. Mivel ez a módosítás nem a kiemelt jelentőségű ügyekkel kapcsolatos fejezetet érinti, így ez valamennyi ügyre vonatozó általános eljárási szabály. Első fokon, az első határnap kitűzése tehát a következőképp történik: az iratok érkezésétől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni, hogy szükség vane a 264271., illetve 543547. szerinti teendőkre, legkésőbb 30 nap eltelte után haladéktalanul meg kell küldeni a vádiratot a vádlottnak, a védőnek, és egyben fel kell hívni őket, hogy 15 napon belül jelöljék meg a bizonyítási eszközüket a vádirat kézbesítésétől számított 30 napon belül meg kell vizsgálni a védelem esetleges bizonyítási indítványait, és ki kell tűzni a határnapot. { Be. 278. (1) } A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma szerint a vádirat kézbesítésén maga a kézbesítettség értendő. A határidő számításának alapja viszont az a dátum, ami a vádirat átvételét igazoló vétíven szerepel, illetve a vétívek szerinti legkésőbbi dátum. a határnapot a lehető legközelebbi napra kell kitűzni, az érkezési sorrend és a soronkívüliség betartásával. Másodés harmadfokon változatlan a szabályozás; e szerint a határnapot az ügyérkezéstől számított 60 napon belül kell kitűzni a tanácsülésre, nyilvános ülésre vagy tárgyalásra, mégpedig a lehető legközelebbi napra. A törvény az időtartamok felső határát szabályozza, ami nem jelenti azt az LB Büntető Kollégiuma szerint, hogy az időkeretet ki kell tölteni, viszont azt sem jelenti, hogy az időkeret kitöltése törvénysértés. A kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó különös eljárási szabályok és a valamennyi ügyet érintő általános eljárás között az ügy bíróságra érkezésétől a határnap kitűzéséig nincs különbség az időtartamok törvényi szabályozását illetően. Az eltérés annyi, hogy amíg az általános eljárásban csak azt mondja meg a törvény, hogy a tárgyalást a lehető legközelebbi határnapra kell kitűzni, addig a kiemelt jelentőségű ügyek vonatkozásában azt is előírja, hogy a határnapot 3 hónapon belülre kell kitűzni az érkezési sorrend és a soronkívüliség betartásával. Ez a másodés harmadfokú eljárásokra is vonatkozik.
Elnapolás A törvénymódosítás {Be. 287. módosított (4) bekezdése} a valamennyi ügyre vonatkozó általános eljárási szabályok között könnyítésként lehetővé teszi, hogy az eljárások megismétlése azaz elölről kezdése a tárgyalás anyagának ismertetésével is megtörténhessen akkor is, ha a két tárgyalási nap között több, mint hat hónap telt el, és akkor is, ha megváltozott a tanács összetétele. A korábbi szabályozás az ismertetést csak a tanácsváltozás esetén tette lehetővé, az időtúllépésnél meg kellett ismételni az eges cselekményeket. Kiemelt jelentőségű ügyekben az első határnapot három hónapon belülre kell kitűzni, és ha nem sikerül befejezni, úgy nem hat, hanem legfeljebb két hónapra lehet napolni. Az új szabályozás { Be. 541/L. (2) és (3) bekezdés} akként rendelkezik, hogy ha a tanács összetétele a két hónapos időközön belül változik, úgy az eljárás megismétlése elölről kezdése a tárgyalás anyagának ismertetésével is megtörténhet. A külön eljárási szabály viszont nem biztosítja ezt a könnyítést arra az esetre, ha több, mit két hónap telik el, függetlenül a tanács összetételétől illetve annak megváltozástól. Az LB Büntető Kollégiumának értelmezése szerint miután az általános eljárás szabálya a hat hónapos túllépésnél is biztosítja ezt a könnyítést, a többen a kevesebb elve alapján is a kiemelt ügyekben is meg lehet ismételni az eljárást a tárgyalás anyagának ismertetésével akkor is, ha a két hónapot túllépik. A hatályos Be alapján a 2387. (4) bekezdése egy olyan általános érvényű háttérrendelkezés, ami időtúllépés és (időtúllépés nélküli) tanácsváltozás esetére is egyaránt biztosítja a tárgyalásnak az iratok megismertetésével történő megismétlését. Ez egyben azt is jelenti, hogy nincs olyan ok a Beben, ami miatt a tárgyalást úgy kellene elölről kezdeni (megismételni) hogy az a már lefolytatott bizonyítás újrafelvételével járjon. A törvény alapján a tárgyalás anyagának megismertetése egyenértékű a megismételt bizonyítással. Mindez egyaránt vonatkozik a kiemelt és a nem kiemelt jelentőségű ügyekre. A kiemelt jelentőségű ügyek kapcsán az alábbi szabályok változnak még: az eljárásban kötelező a védő részvétele a védő részvétele kötelező, a tanú vallomása beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával is vizsgálható a szakértőt rendbírsággal kell sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt önhibájából elmulasztja a vádlott és a tanú kihallgatásának szabályai pedig akként változnak, hogy a vádlotthoz elsőként az ügyész intézhet kérdéseket, míg a tanúhoz az, aki a meghallgatását indítványozta. A Be. szerint ettől a kérdezési sorrendtől nem lehet eltérni. A Polgári perrendtartás módosítás főbb elemei: A törvény értelmében kiemelt jelentőségű pernek minősül azon, a megyei bíróság hatáskörébe tartozó per, amelynek pertárgyértéke a négyszázmillió forintot meghaladja, illetve ha a per tárgyának értéke ha marasztalás kérhető lenne meghaladná a négyszázmillió forintot. Kiemelt jelentőségű pereknél az elsőfokú bíróság az erre irányuló kérelem nélkül is köteles soron kívüli eljárást elrendelni.
A törvény szoros határidőket szab, így az elsőfokú bíróságnak a keresetlevelet legkésőbb annak a bírósághoz érkezését követő nyolc napon belül meg kell vizsgálnia. Az elsőfokú bíróság az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belülre köteles kitűzni. A folytatólagos tárgyalást az elhalasztott tárgyalás napját követő két hónapon belülre kell kitűzni. Az általános szabályok szerint a tárgyalási időköz legfeljebb négy hónap lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a bíróság nem köteles előzetesen tájékoztatni a feleket a bizonyításra szoruló tényekről és a bizonyítási teherről. Az eddig hatályos szabályok szerinta bíróság pénzbírsággal sújthatta azt a tanút, vagy szakértőt, aki megjelenési, illetve vallomástételi kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget. Az új szabály szerint a bírónak az okozott költségek megtérítése mellett pénzbírsággal kell sújtania a tanút, illetve a szakértőt, ha kötelezettségének indokolatlanul nem tesz eleget. Kiemelt jelentőségű perekben az elsőfokú bíróságnak a határozatot annak meghozatalától számított nyolc napon belül írásba kell foglalnia, és az írásba foglalást követő három napon belül kézbesítenie kell a felek részére. Kiemelt jelentőségű perekben bármely fél kérelmére a bíróság köteles rész, illetve közbenső ítéletet hozni, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ha a fél alaptalanul tesz ilyen indítványt, vagy a perben ismételten alaptalan indítványt terjeszt elő, a bíróságnak pénzbírságot kell kiszabnia. Kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelmet a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.