Természetvédelmi kezelési tervek Természetvédelmi MsC képzés Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma
A tantárgy helye a képzésben 1. Elméleti képzés 10 óra (második félévben) 2. Gyakorlati képzés nincs 3. A félév kollokviummal zárul 4. Jegyzet nem áll rendelkezésre 5. Kapcsolódó tárgyak (bsc) 1. Természetvédelmi jog (A) 2. Természetvédelem (A) 3. Erdei élőhelyek kezelése (KV) 4. Védett gyepek kezelése (KV) 5. Vizes élőhelyek kezelése (KV) 6. Táj és vidékfejlesztés (SZV) 6. Kapcsolódó tárgyak (msc) 1. Biodiverzitás monitorozás (A) 2. Természetvédelmi vagyongazdálkodás (A) 3. Nemzetközi természetvédelmi jog (A) 4. Ökológiai földhasználat (A) 5. Fenntartható tájhasználat (KV) 6. Vadgazdálkodás védett területeken (SZV)
A tantárgy keretében oktatott ismeretek 1. Alapfogalmak 2. A természetvédelmi kezelési tervek jogi háttere 3. Kezelési tervek készítése a gyakorlatban 4. Országos áttekintés a kezelési tervekről 5. Natura 2000 es területek fenntartási terve
Alapfogalmak
Természeti érték Az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem beleértve a védett természeti értéket is. Természeti terület Valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.
Védett természeti érték Jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított - kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő - élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. Védett természeti terület Jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított terület A védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: nemzeti park (NP), tájvédelmi körzet (TK), természetvédelmi terület (TT), természeti emlék.
Természetes állapot Élőhely, táj, életközösség, amelynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy - helyreállításuk kivételével - alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. Természetközeli állapot Élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak.
Természetvédelmi kezelés (1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 36. (2)) Védett természeti érték, védett természeti terület felmérése, nyilvántartása, megóvása, őrzése, fenntartása, bemutatása, helyreállítása érdekében végzett tevékenységek.
Természetvédelmi kezelő (347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet) Védett és fokozottan védett természeti értékek, illetve természeti területek természetvédelmi kezelésével kapcsolatos feladatokat általánosságban a nemzeti park igazgatóságok látják el, kivéve azokat a feladatokat, amelyeket más szerv vagy természetes személy köteles ellátni.
Természetvédelmi kezelési terv Olyan jogszabályban kihirdetett, kötelező érvényű dokumentum, amely a védett természeti terület és természeti érték megóvását, fenntartását, helyreállítását, bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat, tilalmakat, egyéb kötelezettségeket, előírásokat tartalmaz. országos jelentőségű védett természeti területre - a miniszter helyi jelentőségű védett természeti területre - önkormányzat rendeletben állapítja meg. A természetvédelmi kezelési tervek készítésére, tartalmára, jóváhagyására, a terv készítésére kötelezettre vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
Natura 2000 terület Európai jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű, külön jogszabályban meghatározott terület: különleges madárvédelmi terület (SPA) különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SCI) Kormány jelöli ki és teszi közzé (miniszter hirdeti ki), valamint határozza meg az e területekre vonatkozó szabályokat.
A természetvédelmi kezelési tervek jogi háttere
A természetvédelmi kezelési tervekhez kapcsolódó fontosabb jogszabályok 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 347/2006. (XII. 23.) kormány rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 9/2008 () KvVM utasítás az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv dokumentációjának elkészítéséről
3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet fejezetei 1. Fogalmak 2. Az országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elkészítése 3. A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elkészítése 4. A természetvédelmi kezelési terv felülvizsgálata, módosítása 5. Záró rendelkezések 6. Melléklet - A természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményei
Természetvédelmi kezelési terv Tervezési terület Fogalmak 1. Védett természeti terület, védetté nyilvánítási eljárás alá vont terület vagy ezek részterülete, amelyre a természetvédelmi kezelési terv készül. 2. Ha a tervezési terület nemzeti park, a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza a külön jogszabály szerinti, nemzeti parkokra vonatkozó övezeti besorolást (természeti-kezelt-bemutató).
Az országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elkészítése Az a NPI a felelős, amelyiknek az illetékességi területén található a tervezési terület, Az NPI székhelyén biztosítja a térképbe történő betekintést, Beszerzi az államigazgatási szervek, önkormányzatok, tulajdonosok, gazdálkodók véleményét (a tervezetre írásban 30 napon belül lehet véleményt adni), természetvédelmi célra alakult társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek is jogosultak véleményezni, Az államigazgatási szervek eltérő véleményének figyelembe vétele kötelező (kivéve, ha a természetvédelmi szempontokkal ellentétes), A tervezetet 30 napra kifüggesztik a települési önkormányzatnál és felteszik a honlapra (45 napon belül lehet véleményezni), Az NPI az előkészített természetvédelmi kezelési terv tervezetét felterjeszti a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek (fennmaradt eltéréseket magyarázni kell), Ha a terület nem védett, úgy a védetté nyilvánítási javaslattal együtt kell a kezelési terv javaslatát felterjeszteni.
A helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv elkészítése Az igazgatóság a települési önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének megkeresése esetén a helyi jelentőségű terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét szakmai szempontok szerint véleményezi.
A természetvédelmi kezelési terv felülvizsgálata, módosítása A természetvédelmi kezelési tervet szükség szerint, de legalább tízévenként felül kell vizsgálni, és - amennyiben indokolt - e rendelet előírásai szerint módosítani kell.
Záró rendelkezések Kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, Egyidejűleg a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KöM rendelet hatályát veszti, Rendelkezéseit azon folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a természetvédelmi kezelési terv véleményezésre bocsátására még nem került sor, Hatálybalépése előtt létesített védett természeti területen lévő erdő esetében a terület első természetvédelmi kezelési tervének hatálybalépésekor érvényes - a miniszter egyetértésével megállapított - körzeti erdőtervben foglaltak az erdőterv érvényességének végéig természetvédelmi kezelési tervnek tekintendők.
A természetvédelmi kezelési terv tartalmi követelményei I. fejezet: Természetvédelmi célkitűzések (tömören, közérthetően, pontokba szedve) Kívánatos és elérendő célállapot, elérendő természetvédelmi célok meghatározása Egyes természeti értékekre vonatkozó speciális célkitűzések, célállapotok kiemelhetők Általános és részletesen meghatározott célkitűzések Felülvizsgálati időszakán (tíz éven) belül megvalósítandó természetvédelmi célkitűzések esetén meg kell jelölni az adott célkitűzés elérésének tervezett idejét. II. fejezet: Természetvédelmi stratégiák (tömören, közérthetően, pontokba szedve) A természetvédelmi célkitűzések, illetve célállapot elérése érdekében követendő természetvédelmi kezelési irányelveket, illetve a célállapot elérése eszközeinek általános jellegű meghatározását tartalmazza. III. fejezet: Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak (Részletes, normatív jellegű meghatározás) tervezési terület egészén érvényesülő művelési ághoz köthető
Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 1. Földtani, felszínalaktani természeti értékek, barlangok védelme 2. Élőhelyek kezelése, fenntartása 3. Fajok védelme 4. Táj- és kultúrtörténeti értékek 5. Látogatás 6. Oktatás és bemutatás 7. Kutatás, vizsgálatok 8. Terület- és földhasználat 9. Természetvédelmi infrastruktúra
Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 1. Szántó művelési ágú területek kezelése 2. Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése 3. Szőlő, kert és gyümölcsös művelési ágú területek kezelése 4. Nádas művelési ágú területek kezelése 5. Erdők kezelése 6. Fásított terület művelési ágú területek kezelése 7. Halastó művelési ágú területek kezelése 8. Művelés alól kivett területek kezelése
Kezelési terv készítés a gyakorlatban
Országos jelentőségű védett természeti területek A természetvédelmi kezelési terv szakmai előkészítésének keretében elkészül a természetvédelmi kezelési tervet megalapozó dokumentáció és a részletes kezelési terv. 1. Jelenleg mintegy 320 tervezési területet tartalmaz a KvVM tervtári nyilvántartása, e területek kiterjedése eléri az 1 050 000 hektárt, 2. Az előkészítéséért az a NPI felelős, amelynek a működési területén a tervezési terület található, 3. A szakmai előkészítő munkában az igazgatóságok és a KvVM munkatársai mellett egyetemek, kutatóintézetek, civil szervezetek, múzeumok stb. szakemberei is részt vesznek (kutatás), 4. A tervezetek területi szintű egyeztetését (KvVM TKSz-en történő véleményezést követően) az NPI-k koordinálják,
Országos jelentőségű védett természeti területek (II.) 5. Az egyeztetett kezelési terv KvVM-be kerül a természetvédelemért felelő szakállamtitkárhoz, aki felelős a tárcaközi közigazgatási egyeztetés szakmai előkészítéséért, majd lebonyolításáért. 6. Ha a tárcaközi egyeztetésen a kezelési előrások lényegesen megváltoztak, úgy a kezelési tervet a NPI módosítja. 7. A végleges tervdokumentációt a nemzeti park igazgatója és a szakállamtitkár aláírja, majd egy egy másolati példány megküldésre kerül az illetékes természetvédelmi hatóságnak és a vízügyi igazgatóságnak. 8. A természetvédelmi kezelési terv nem selejtezhető okirat, megőrzéséért a nemzeti park igazgatója és a szakállamtitkár a felelős. 9. A NPI székhelyén, kérelem alapján köteles betekintési lehetőséget biztosítani minden véleményezési joggal rendelkező fél számára.
A kezelési terv elkészítésének folyamata NPI elkészíti a megalapozó dokumentációt és a részletes kezelési tervet Digitális útón a KvVM-be kerül Ha hiányos, határidővel visszakerül az NPI-nek Ha jó a terv felkérik az NPI-t, hogy a területi egyeztetéseket csinálja meg Az NPI kiegészíti és ismét megküldi Véleményezésre felkérések + honlap ha van észrevétel, úgy azt beépíti és javítva ismét megküldi Nincs ellentétes vélemény, úgy a végleges verziót meg kell küldeni a KvVm-nek TKSz elkészíti a miniszteri rendelet tervezetét és megküldi azt a JSZ-nak Kodifikálás, a tervezet egyeztetése a KvVM-ben A rendelet tervezet tárcaközi egyeztetése Eltérés van, a NPI javítja Az igazgató és a szakállamtitkár aláírja
Helyi jelentőségű védett természeti terület 1. Elkészítéséért az illetékes önkormányzat felelős. 2. A helyi jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánításáról szóló önkormányzati rendeletbe foglalt természetvédelmi kezelési terv tervezetét a jegyző megkeresése esetén a működési területével érintett NPI szakmai szempontok szerint véleményezi.
A Megalapozó dokumentáció 1. Általános információk o 1.1. Összefoglaló adatok - a tervezési terület azonosító adatai o 1.2. A tervezési terület rendeltetése o 1.3. A tervezési terület jogi helyzete o 1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai o 1.5. Tulajdonosi, birtokviszonyok, használati jogok o 1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások o 1.7. A természetvédelmi kezelés szervezete és infrastruktúrája 2. Leírás o 2.1. Környezeti jellemzők o 2.2. Biológiai jellemzők o 2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők o 2.4. Táji értékek o 2.5. A legfontosabb természetvédelmi értékek kiemelése
A Megalapozó dokumentáció (II.) 3. Célkitűzések meghatározása o 3.1. Ideális természetvédelmi célkitűzések 3.1.1. természeti értékek megőrzésével kapcsolatos közvetlen célkitűzések 3.1.2. természeti értékek megőrzésével kapcsolatos közvetett célkitűzések o 3.2. Korlátozó és veszélyeztető tényezők
1.1. A tervezési terület azonosító adatai 1. Azonosításra alkalmas név, 2. *A Védett Természeti Területek törzskönyvi száma, 3. *Védetté nyilvánító jogszabály száma, 4. Átfedő Natura 2000 vagy egyéb nemzetközi jelentőségű terület megnevezése, azonosító száma, 5. Tervezési terület kiterjedése hektárban, 6. Érintett megye(ék), település(ek) megnevezése, 7. 1:10.000 vagy 1:100.000 EOTR térképek szelvényszáma, 8. Illetékes I. fokú természetvédelmi hatóság megnevezése, 9. *Jogszabályban kihirdetett természetvédelmi kezelő megnevezése, 10. Illetékes nemzeti park igazgatóság megnevezése. * Csak a már kihirdetett védett területek esetében szükséges
1.2. A tervezési terület rendeltetése 1. Védett terület esetén a természetvédelmi, tájvédelmi célt, rendeltetést kell meghatározni, 2. Védelemre tervezett terület esetén a tervezési terület rendeltetését kell meghatározni, 3. Natura 2000-s területtel átfedő tervezési terület esetén a közösségi terület típusát, rendeltetését is meg kell jelölni.
1.3. A tervezési terület jogi helyzete 1. A Tvt 28. (1) szerinti védettségi kategória meghatározása, a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentőségének megfelelően lehet: a) nemzeti park, b) tájvédelmi körzet, c) természetvédelmi terület, d) természeti emlék. 2. A tervezési terület vagy egyes részeinek nemzetközi jelentőségű védett területtel való átfedését is meg kell jelölni.
1.4. A tervezési terület elhelyezkedése, határai 1. A tervezési terület elhelyezkedésének rövid leírása, 2. A határok ismertetése, 3. Térképi lehatárolás a C rész 6.1. pontja alatt történik.
1.5. Tulajdonosi-, birtokviszonyok, használati jogok 1. A tervezési terület ingatlan-nyilvántartási adatainak megadása, 2. A megfelelő adatok közlése táblázatos formában történik (1.5a és 1.5b). tulajdonos kezelő kiterjedés (ha) település hrsz kiterjedés (ha) művelési ág tulajdonos, tulajdonos csoport kezelő A kezelőt akkor kell megadni, ha nem azonos a tulajdonossal 3. A birtokügyi adatokról külön térkép készül, ami a C rész 6.2. és 6.3. pontja alatt.
1.6. A tervezési területre vonatkozó tervezési és egyéb előírások 1. A tervezési területre vonatkozó egyéb ágazati tervek felsorolása (csak amik hatással vannak a kezelési tervre) Terület-, és településrendezési terv, Vadgazdálkodási üzemterv, Körzeti erdőtervek, Környezetvédelmi, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási tervek. 2. Természetvédelmi szempontból meghatározó engedélyek felsorolása Vízjogi engedély, Vezetékjogi engedély, Építési engedély.
2.1. Környezeti jellemzők 1. Időjárási elemek (meteorológiai jellemzés a kezelés szempontjából), 2. Hidrológia, Felszín alatti és felszíni vizek dinamikája, hatása, jellemzői, Vízfolyások vízjárása, hozamai, sajátosságai, Állóvizek jellemzői. 3. Földtan, felszínalaktan, 4. Talajtan Értékek felsorolása, jellemzése, Kapcsolódó élő és élettelen értékek ismertetése. Adottságok ismertetése, Talajtani folyamatok jellemzése (erózió, defláció, szikesedés stb.).
2.2. Biológiai jellemzők 1. Biogeográfiai jellemzés, ökológiai folyamatok Kapcsolat a környezettel, külső és belső hatások a tervezési terület élővilágára, Szukcessziós folyamatok értékelése (megakadályozás-fenntartás). 2. Tájtörténet 3. Növényzet A tájra vonatkozó archiv adatok feldolgozása (tájhasznosítás, tájszerkezet stb.), Változás tendenciáinak, összetevőinek ismertetése. Vegetáció általános jellemzése, Előforduló társulások ismertetése (védendőkre és reliktumokra különös tekintettel), Előforduló Natura 2000-es jelölő élőhelyek felsorolása, Az élőhelytípusokról Á-NÉR térkép is készül C rész 6.4. pont
2.2. Biológiai jellemzők (II.) 4. Flóra növényvilág bemutatása általános jellemzés az előforduló fajokról (társulásalkotó, endemikus, reliktum, állapotjelző, védett, veszélyeztetett), Fajok listája magyar és latin névvel (Natura 2000 jelölő fajok megjelölése), Fontosabb fajok adatainak megadása (állománynagyság, állományváltozási tendenciák stb.), Özönnövények, invazív fajok felsorolása, Kiemelt figyelmet, speciális kezelést igénylő fajok elterjedési adatait térképen is szemléltetni szükséges ( C rész, 6.5. pont). 5. Fauna állatvilág bemutatása általános jellemzés az előforduló gerinctelen és gerinces fajokról (benszülött, reliktum, védett, veszélyeztetett), Fajok listája magyar és latin névvel (Natura 2000 jelölő fajok megjelölése), Fontosabb fajok adatainak megadása (állománynagyság, állományváltozási tendenciák stb.), Védett és veszélyeztetett fajok élőhely-igényének bemutatása, Kiemelt figyelmet, speciális kezelést igénylő gerinces fajok elterjedési adatait térképen is szemléltetni szükséges ( C rész, 6.6. pont).
2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők 1. Mezőgazdálkodás A tervezési terület általános mezőgazdasági jellemzése, A múltbeli gazdálkodási jellemzők és tendenciák bemutatása, Alkalmazott művelési módok, jellemző haszon-növény-, és állat fajok, fajták, A tervezési terület művelési ág szerinti megoszlása hektárban (táblázat), A művelési ágak elhelyezkedését térkép is bemutatja a C rész 6.2. pontja. 2. Erdőgazdálkodás Az erdőállomány általános jellemzőinek bemutatása (fafajok, korosztályok, egészségi állapot), A tervezési terület erdőrészleteinek felsorolása a B rész 4.4. pontja alatt valósul meg, A terület lehatárolása erdőtervi térkép alapján történik, több körzet esetén áttekintő térképet kell készíteni ( C rész, 6.8. pontban) 3. Vadgazdálkodás Vadászterületek felsorolása kódszám és rendeltetés szerint (táblázatban), A vadgazdálkodás jellemzése (fajok, állományi adatok, trendek).
2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők (II.) 4. Halászat, horgászat A területen folyó halászat és horgászat jellemzőinek bemutatása. 5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, oktatás, bemutatás Az ökoturisztikai lehetőségek, adottságok bemutatása, Idegenforgalom jellegének, nagyságrendjének bemutatása, Látogatóközpontok, tanösvények, bemutatóhelyek jellemzése, Terület bemutathatósága, terhelhetősége, Nemzeti parkok esetében mindez övezetek szerint történik. 6. Ipar, bányászat, vonalas létesítmények 7. Kutatás Ipari, bányászati tevékenység általános bemutatása, Rekultiválható, rehabilitálható területek bemutatása, Utak, vasutak, csatornák, vezetékek bemutatása. A régebben végzett és folyamatban lévő kutatások bemutatása, A kutatások eredményeit a publikációk adatait az irodalomjegyzékben kell leírni.
2.3. Gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzők (III.) 8. Kultúrtörténeti értékek A tervezési terület kultúrtörténeti értékeinek általános bemutatása. 9. A természetvédelmi kezelés szempontjából meghatározó egyéb tevékenységek Minden olyan a természetvédelmi kezelés szempontjából jelentős körülmény leírása, ami a korábbiakban nem került ismertetésre.
2.4. Táji értékek A tervezési terület táji értékeinek általános bemutatása: o Tájkép, o Tájjelleg, o Tájhasználat, o Tájszerkezet, o Értékes tájelemek.
2.5. Legfontosabb természeti értékek bemutatása A tervezési terület legfontosabb értékeinek kiemelése, jelentőségük meghatározása (táblázatos formában). természeti érték/jelentőség nemzetközi országos regionális helyi földtani víztani növényzeti florisztikai faunisztikai tájértékek kultúrtörténeti értékek
. 3.1. Ideális természetvédelmi célkitűzések A természetvédelmi célkitűzések megfogalmazása a korlátozó tényezők figyelembevétele nélkül történik. 1. A természeti értékek megőrzésével kapcsolatos közvetlen célkitűzések A természeti értékek megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének céljai, A fajok, élőhelyek védelmével kapcsolatos célok, Agresszív fajok korlátozásának céljai, Mezőgazdasági használat céljai, Ökológiai folyamatok (szukcesszió) fenntartására, korlátozására vonatkozó célok. 2. A természeti értékek megőrzésével kapcsolatos közvetett célkitűzések A terület és természeti értékeinek bemutatásához kapcsolódó célok, Oktatási célok, Kutatási célok, Szabadidős hasznosítással kapcsolatos célok.
3.2. Korlátozó és veszélyeztető tényezők A természetvédelmi célkitűzések megfogalmazása a korlátozó tényezők figyelembevétele nélkül történik. 1. Táblázatos összefoglalás a korlátozó tényezőkről, hatásukról, Korlátozó, veszélyeztető tényezők leírása Veszélyeztetett értékekre gyakorolt hatás A tényezők mérséklésének, elhárításának módja 2. A korlátozó, veszélyeztető tényezők összevetése az ideális célokkal A táblázat alapján az ideális célokra gyakorolt hatások vizsgálata, A megvalósítható célkitűzések megállapítása..
B Részletes kezelési terv 4. Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása o 4.1. Gyakorlati célkitűzések o 4.2. Természetvédelmi stratégiák o 4.3. Kezelési feladatok 5. Munkaterv (KORÁBBAN) 6. A természetvédelmi kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése és a terv felülvizsgálata (KORÁBBAN)
4.1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések 1. A természeti értékek, természetvédelmi területek, tájak védeleméhez kapcsolódó célok, 2. A természeti állapot fenntartása és/vagy javítása vonatkozó célkitűzések, 3. A tervezési terület tartós hasznosításához kapcsolódó célok (oktatás, bemutatás, kutatás, hagyományos gazdálkodás)..
4.2. Természetvédelmi stratégiák A megfogalmazott célkitűzések megvalósításának eszközei: (beavatkozás mellőzése, kis mértékű beavatkozás, aktív kezelés, helyreállítás) 1. Földtani, felszínalaktani, barlangvédelmi stratégiák, 2. Élőhelyek kezelése, fenntartása a gazdálkodás és más tevékenység meghatározása, 3. Fajok védelme, 4. Látogatás, 5. Oktatás, bemutatás, 6. Kutatás, vizsgálatok, 7. Terület-, és földhasználat, 8. Táj-, és kultúrtörténeti értékek, 9. Természetvédelmi infrastruktúra, 10. Tulajdonosi viszonyok, birtokpolitika
4.3. Kezelési előírások 1. Természeti-, táji értékek megóvása, Élettelen természeti értékek kezelése és megőrzése, Élőhelyek és élettelen környezet megőrzése, Fajok védelme és fenntartása, agresszív fajok szabályozása, Őrzés, védelem, Egyedi tájértékek védelme, fenntartása, 2. Mezőgazdálkodás Szántóföldi gazdálkodás, rét-, legelőgazdálkodás, Talajerő gazdálkodás, Növényvédelem, Állattenyésztés, Horgászat és halászat, Kert, szőlő és gyümölcsös gazdálkodás, Nádgazdálkodás.
3. Erdőgazdálkodás 4.3. Kezelési előírások (II.) Részletes korlátozások, tilalmak, kezelési módok meghatározása a kezelési célokkal összhangban, Kívánatos célállomány meghatározása, Erdőállomány típusok kívánatos arányainak meghatározása, Javasolt állománycserék, erdőfelújítások, Fahasználati korlátozások meghatározása, Vágásérettség meghatározása, 4. Vadgazdálkodás Részletes korlátozások, tilalmak, kezelési módok meghatározása a kezelési célokkal összhangban, Optimális vadállomány fajonkénti létszámának meghatározása, A vadgazdálkodás, vadászat térbeli és időbeli természetvédelmi korlátozásainak meghatározása, Vadföldek kialakítása, lesek elhelyezésének szabályai, Mesterséges vadkibocsátások, zárt téri vadtartás szabályai.
4.3. Kezelési előírások (III.) 5. Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások Vízgazdálkodási, vízrajzi viszonyok fenntartására vonatkozó előírások. 6. Közlekedést érintő kezelési előírások Utakkal, forgalommal kapcsolatos előírások. 7. Építési tevékenységet érintő kezelési előírások Épületekkel és építményekkel kapcsolatos előírások. 8. Turizmust érintő kezelési előírások Folytatható turizmus minőségi, mennyiségi és területi előírásai, Idegenforgalom, ökoturizmus, oktatás, bemutatás, rekreáció előírásai. 9. Ipari-, bányászati tevékenységet és vonalas létesítményeket érintő kezelési előírások 10. települések egészét érintő kezelési előírások Terület-, és településrendezéssel településfejlesztéssel kapcsolatos előírások.
4.3. Kezelési előírások (IV.) 11. Táji-, kultúrtörténeti értékeket érintő kezelési előírások Tájértékek fenntartására vonatkozó előírások, Tájsebek kezelésére, tájrekonstrukcióra, tájrehabilitációra vonatkozó előírások, Kultúrtörténeti értékek megőrzésének, fenntartásának szabályai. 12. Részletes természetvédelmi kezelési előírások település kezelési egység hrsz erdőrészlet zónabeosztás (NP-nél) élőhelytípus, védett értékek művelési ághoz köthető kezelés művelési ághoz nem köthető kezelés.
C Mellékletek 5. Bibliográfia A tervezési területről az A és B pontokban megjelent, esetleg meg nem jelent publikációk felsorolása, Az alkalmazott módszertan szakirodalmi hivatkozásai 6. Térképek o Általános irányelvek o 6.1. tervezési terület lehatárolása o 6.2. tervezési terület művelési ágait bemutató térkép o 6.3. tervezési terület tulajdonosi viszonyait bemutató térkép o 6.4. élőhelytípusok térképe o 6.5. kiemelt védelmet, speciális kezelést igénylő növényfajok térképe o 6.6. kiemelt védelmet, speciális kezelést igénylő állatfajok térképe o 6.7. természetvédelmi kezelési előírások térképe o 6.8. a tervezési terület erdőkörzeteit bemutató térkép
Általános irányelvek 1. Olyan részletezettségű legyen, ami elősegíti az optimális kezelést, 2. Az egyes térképeket csak abban az esetben kell szerepeltetni, ha a kezelés szempontjából érdemi információt tartalmaz, 3. A javasolt méretarányoktól indokolt esetben el lehet térni, 4. A tematikus tértképek a könnyebb kezelhetőség miatt A3 vagy A4 formátumúak legyenek, 5. A dokumentáció minden térképének tartalmaznia kell északjelet, méretarányt, sorszámot, címet, jelmagyarázatot, dátumot.
6.1. tervezési terület lehatárolása
6.2. tervezési terület művelési ágait bemutató térkép 1. Alaptérképe ingatlan-nyilvántartási térkép, 2. A tervezési terület művelési ágait jelenítse meg, 3. Szerepeljen rajta a tájékozódást segítő topográfiai tartalom vízhálózat, úthálózat, belterület határa, névrajz.
6.3. tervezési terület tulajdonosi viszonyait bemutató térkép 1. Alaptérképe ingatlan-nyilvántartási térkép, 2. A tervezési terület tulajdonviszonyait jelenítse meg (magán, állami, esetleg ezeken belül kategóriák), 3. Szerepeljen rajta a tájékozódást segítő topográfiai tartalom vízhálózat, úthálózat, belterület határa, névrajz.
6.4. tervezési terület élőhelytípusait ábrázoló térkép 1. Alaptérképe 1:25.000 Gauss Krügel rendszerű vagy 1:10.000 EOTR térkép, 2. Az élőhely típusokat Á-NÉR (Általános Nemzeti Élőhely Rendszer) nomenklatura szerint jelenítse meg, 3. Szerepeljen rajta a tájékozódást segítő topográfiai tartalom vízhálózat, úthálózat, belterület határa, névrajz.
6.5. kiemelt védelmet, speciális kezelést igénylő növényfajok térképe 1. Alaptérképe 1:25.000 Gauss Krügel rendszerű vagy 1:10.000 EOTR térkép, 2. A kiemelt védelmet, speciális kezelést igénylő növényfajok elterjedését, elterjedésük súlypontját jelenítse meg, 3. Szerepeljen rajta a tájékozódást segítő topográfiai tartalom vízhálózat, úthálózat, belterület határa, névrajz.
6.6. kiemelt védelmet, speciális kezelést igénylő állatfajok térképe 1. Alaptérképe 1:25.000 Gauss Krügel rendszerű vagy 1:10.000 EOTR térkép, 2. A kiemelt védelmet, speciális kezelést igénylő állatfajok elterjedését, elterjedésük súlypontját jelenítse meg, 3. Szerepeljen rajta a tájékozódást segítő topográfiai tartalom vízhálózat, úthálózat, belterület határa, névrajz.
6.7. természetvédelmi kezelési előírások térképe 1. Alaptérképe 1:10.000 EOTR térkép, 2. A művelési ághoz köthető kezelési előírásokat tartalmazza (a 4.3.1. pont szerint, 3. Az előírások érvényességét színnel, mintázattal, körvonallal, egyértelműen kell megjeleníteni, 4. Szerepeljen rajta a tájékozódást segítő topográfiai tartalom vízhálózat, úthálózat, belterület határa, névrajz.
6.8. a tervezési terület erdőkörzeteit bemutató térkép 1. Alaptérképe a körzeti erdőterv üzemtervi térképe,.
Kezelési tervek országos áttekintés
Egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területek kezelési tervei Védettségi kategória Mennyiség (db) Kész (db) % Kiterjedés (ha) Kész (ha) % Nemzeti park 10 0 0 482 583 0 0 Tájvédelmi körzet 38 5,5 14,5 335 097 41 629 12,4 Természetvédelmi terület 159 41 25,8 29 383 4 381 14,9 Természeti emlék 1 0 0 0 0 0 Összesen 208 46,5 22,4 847 063 46 010 5,4
Elfogadott kezelési tervek igazgatóságok szerint a védett terület kiterjedése szerint DDNPI 26% DINPI 3% ANPI ŐNPI 1% 1% BfNPI 6% BNPI 63%
Elfogadott kezelési tervek igazgatóságok szerint a védett terület száma szerint KMNPI 6% HNPI 2% KNPI 2% ŐNPI 6% ANPI 13% FHNPI 10% BfNPI 19% DINPI 8% DDNPI 17% BNPI 17%
Elfogadott kezelési tervek száma évek szerint 2009 1 2008 11 2007 12 2006 14 2005 6 2004 3 2003 1 0 2 4 6 8 10 12 14
Natura 2000 es területek fenntartási terv
Natura 2000 Európai jelentőségű ritka és kipusztulással veszélyeztetett fajok illetve élőhelyeik alkotta természeti területek hálózata. Kijelölésük célja a fajok és élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése illetve helyreállítása az adottságokhoz igazodó gazdálkodási formák támogatásával. A védelem céljait az EU két irányelvében határozta meg, amelyekben egyben kötelezi a tagországokat a Natura 2000 hálózat lehatárolására. 2004-re az országban több mint 400 Natura 2000 terület, majdnem 28000 km2 nagyságban került kijelölésre (275/2004.(X.8.) Korm. rend.) a helyrajzi számos kihirdetés pedig a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben található. Az irányelvek céljainak teljesítése érdekében fenntartási tervek készülnek, melyek alapját képezhetik az egyes területeken igényelhető agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseknek.
A fenntartási tervek elkészítésének céljai Az egyes Natura 2000 területek érintettjei felé közérthető módon bemutathatóvá váljanak azok a természetvédelmi szempontok, amelyek a terület kijelölésekor megfogalmazódtak. Az érintettekkel közösen olyan gazdálkodási előírások fogalmazódjanak meg, amelyek betartásával egyfajta önkéntes feladatvállalás formájában a területen gazdálkodók közreműködnek a természeti értékek megőrzésében és gyarapításában. A nyílt tervezési folyamatban a konfliktusok felismerhetővé és kezelhetővé váljanak és mindez tanulságul szolgáljon majd a további Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésekor.
A fenntartási tervek elkészítése 1. A területek természeti értékeinek összegyűjtése, kiegészítése, aktualizálása és bemutatása a területek érintettjeinek 2. A területhasználattal kapcsolatos gazdálkodási- és egyéb adatok összegyűjtése és rendezése 3. Az egyes területek természetvédelmi (kezelési) céljainak megfogalmazása 4. A kezelési előírások meghatározása 5.A kezelési előírások támogatási rendszerbe (AKG) illesztése, beleértve a rendszer kifizetési (támogatási) és működési költségeinek a meghatározását 6. A tervezési folyamat egészét átfogó PR és kommunikációs feladatok