A Magyarországi Evangélikus Egyháznak az egyházi jogszabályokról szóló 2005. évi VI. tv. 4..(2) bekezdésében biztosított hatáskör alapján a Debreceni Evangélikus Egyházközség közgyűlése az Egyházközség szervezeti és működési rendjéről a következő szabályrendeletet alkotja: 1/2013.(IV.07.) sz. szabályrendelet az egyházközség szervezeti és működési szabályzatáról DEBRECENI EVANGÉLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA PREAMBULUM A Debreceni Evangélikus Egyházközség küldetése, hogy Jézus Krisztus parancsának engedelmeskedve az Ige köré gyűjtse tagjait. A Debreceni Evangélikus Egyházközség az Egyházunk által meghatározott területen, a saját vagy más területről bejegyzett egyháztagoknak az ige hirdetésére, a szentségekkel való élésre és vallásuk gyakorlására szervezett gyülekezeti közösség. A Magyarországi Evangélikus Egyház tagja az a magyar állampolgár, és az a Magyarországon élő személy, aki keresztségben részesült, az evangélikus egyháznak a Szentíráson alapuló hitvallásos tanítását elfogadja, vallja, és képességei szerint megtartja. Az egyháztagság rendesen egyházközségi tagságban valósul meg. Az Egyházközségünk tagja az az egyháztag, aki gyülekezetünk életében és fenntartásában lelki, szellemi és anyagi erejéhez képest részt vesz, és általában az Egyházközségünk területén lakik. Kötelező jellegű és mértékű egyházfenntartói járulékot Egyházközségünk az egyháztagok részére nem állapít meg. Egyházközségünkben a magánszemélyek részére végzett lelkészi szolgálat ingyenes. Egyházközségünk tagjairól nyilvántartást vezet. A gyülekezetünk a világban és a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezetében, mint Debreceni Evangélikus Egyházközség jelenik meg. Mint ilyen - az egyházon belül - önálló jogi személy és tevékenységét a Magyarország alkotmányos rendje, valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei szabályozzák; a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei szerint tagozódik a magasabb egyházkormányzati szintekhez. 1
Az Egyházközségünknek joga, hogy részt vegyen a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozásában, kormányzásában, és igazságszolgáltatásában. 1. I. fejezet Általános rész A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy a Debreceni Evangélikus Egyházközség eleget tegyen azon törvényi rendelkezésnek, amely szerint a az Egyházközségünk kötelessége, hogy a saját belső életét a hatályos egyházi törvények keretei között szabályozza. 2. (1) Megnevezés: Debreceni Evangélikus Egyházközség Székhely: Debrecen, Miklós u. 3. 4025 Tel./fax: +36 06 52 534 408 Internet cím: http://www.degy.hu E-mail cím: degy@upcmail.hu Adószám: 19852692-2-09 Bankszámlaszám: 11738008-20183451 OTP (2) A Debreceni Evangélikus Egyházközség a Magyarországi Evangélikus Egyház 1997. évi I. tv. 10. (1) bekezdése szerint önálló jogi személy. A Debreceni Evangélikus Gyülekezet a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. tv. alapján visszaadott Debrecen, Piac u. 38. sz. - egyházi ingatlan működtetését vállalkozási tevékenység keretében végzi, amelynek az állami adózási szabályok alapján tesz eleget. Az Egyházközség a Debrecenben felsőfokú tanulmányokat folytató elsősorban evangélikus vallású, keresztyény hallgatók részére korlátozott számban lehetőséget biztosít a Miklós u. 3. sz. alatti épületegyüttesében, valamint Piac u. 38. sz. ingatlanban is jelképes összegű albérlet igénybevételére. Az Egyházközségünk vállalkozási tevékenysége kifejezetten a bérbeadásra korlátozódik, amelyet az állami adóhatóságnál nyilvántartott adatok szerint be is jelentett. Az Egyházközség a vállalkozási tevékenységéből származó bevételét a hitéleti tevékenység finanszírozására használja fel. (3) A Debreceni Evangélikus Egyházközség híveinek száma kb: 600 fő, nyilvántartott egyházközségi tag ( egyházfenntartói járulékot fizetők ) 450 fő. (4) A Debreceni Evangélikus Egyházközség képviseletét - az 1997. évi I, tv. 12. -ban meghatározottak szerint a paritás elve érvényesül, vagyis a lelkészi, és nemlelkészi elem azonos mértékű befolyása érvényesül- a lelkész ( igazgató lelkész ) és a felügyelő látja el. 2
(5) Bélyegző lenyomat: a. ) körbélyegző: b. ) egyéb bélyegző: (6) Működési terület: Debrecen és vonzáskörzete. Kapcsolódás a magasabb egyházkormányzati szintekhez: - Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye ( székhely: 4400 Nyiregyháza, Luther tér 14.) - Északi Evangélikus Egyházkerület ( székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet Fasor 24.) (7) Az Egyházközségnek intézménye, vagy egyéb szervezeti egysége nincs. (8) Magán kezdeményezésre 1991. augusztus 8-án Dr. Nemes Gézáné Dr. Vass Erzsébet alapítványt hozott létre, amelynek célja a templomtorony megépítése, benne a harang megszólaltatás, bővítetten a Debreceni Evangélikus Gyülekezet hitéleti feladatainak segítése, és ennek érdekében adományok gyűjtése. Az Alapítvány önálló jogi személy. Az alapító okiratban megfogalmazott alapítványi cél: - a Debreceni Evangélikus Gyülekezet parókiájának felújítása, illetve a templom épületéhez csatlakoztatandó harangtorony megépítése, az orgona felújítása, - az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokkal kapcsolatos felújítási, fenntartási munkálatok ellátása, - nevelés oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, - kulturális tevékenység, - kulturális örökség megóvása, - szociális tevékenység, - valamint mindezen célokhoz kapcsolódó egyéb kiadások fedezetét is hivatott szolgálni. Az Alapítvány és az Egyházközség együttműködését megállapodás szabályozza. Az alapítvány megnevezése: Pro Sonitu Campanae Harangszóért Alapítvány Bejelentett székhelye: 4025 Debrecen, Miklós u. 3. Alapítvány jellege: közhasznú Alapító: Dr. Nemes Gézáné dr. Vass Erzsébet Bejegyzési szám: Apk.60.191/1991/2. Adószám:19125682-1-09 Bankszámlaszám: 11738008-20182027 ( OTP) Az Alapítvány működtetését három fős kuratórium irányítja, amelynek elnökét az alapító jelöli. Az alapszabályban rögzítettek szerint a kuratórium tagja az Egyházközség mindenkori lelkésze ( igazgató lelkész). 3
3. (1) A lelkészi hivatal a 4025 Debrecen, Miklós u. 3 sz. alatti épületegyüttesben található. (2) A hivatali idő a lelkészi hivatalban az alábbiak szerint kerül szabályozásra: Hétfő csütörtök : 10,00 12,00 óráig a.) A hivatali idő lelkészi beosztását az egyéb szolgálati tevékenységek figyelembe vételével a lelkész (igazgató lelkész) készíti el. b.) Váratlan távollét esetén a kijelölt lelkész köteles gondoskodni helyettesítéséről, hogy a hivatali időben mindig legyen rendelkezésre álló lelkész a lelkészi hivatalban. (3) A lelkészi hivatal feladata: - az anyakönyvek vezetése, - az egyházközségi nyilvántartások vezetése, - az irattár, levéltár kezelése, - az értéktárgyak őrzése, - további a gyülekezet életével és a lelkészi hivatal működésével összefüggő adminisztrációs ügyek intézése. (4) A hivatal előírásos működéséért az egyházközség elnöksége a felelős. (5) A hivatal ügyrendje a szabályzat mellékletét képezi. ( 1.sz. melléklet ) (6) A lelkészi hivatal nem lelkészi alkalmazottai a munkaszerződésükben rögzített időszakokban kötelesek a hivatali helyiségekben tartózkodni. 4. II. fejezet Az egyházközség szolgálati területei (1) Az Egyházközségben elsősorban a Magyarországi Evangélikus Egyház által hivatalosan bevezetett liturgiai rendnek megfelelő szolgálati alkalmakat kell tartani. (2) Az Egyházközség lelkészi szolgálata: a) Isten igéjének, törvényének és evangéliumának hirdetése, b) az egyház és a gyülekezet építése, c) a hívek pásztorolása. d) a lelki-gondozás szolgálata, e) a bűnökből való feloldozás, f) a fiatalok és idősek tanítása, g) a szeretetszolgálat szervezése, h) önmaga továbbképzése egyéni és egyházi továbbképzés keretében. (3) Az egyházi szolgálatban álló lelkész sajátos joga és kötelessége: 4
a) a szentségek kiszolgáltatása, b) a házasság egyházi megáldása, c) az egyházi temetések végzése. (4) Az egyházi szolgálat külön területei: a.) bibliaórák, b.) hitoktatás, c.) konfirmációi oktatás, d.) diakóniai szolgálat, e.) missziói munka, f.) ifjúsági alkalmak, az egyházi fiatalok között végzett szolgáltató oktató, nevelő munka, g.) szeretetvendégségek, h.) csendes napok, i.) egyházzenei szolgálat, (5) Kommunikációs szolgálat: a.) iratterjesztés, b.) gyülekezeti újság készítése, és terjesztése, c.) gyülekezeti honlap készítése és folyamatos frissítése, d.) közszolgálati műsorszolgáltatási eszközök vallási műsoraiban való részvétel, e.) ünnepi, és alkalmankénti körlevelek készítése. 5. (1) Az Egyházközség a kialakult szokásoknak és a törvényes rendnek megfelelően az istentiszteleti és kazuális alkalmakon túl szolgálatát éves munkaterv alapján végzi. (2) Az éves Egyházközségi munkatervet az egyházi év kezdetét megelőzően kell elkészíteni, összeállításáért a lelkész ( igazgató lelkész ) a felelős. Az előkészített munkatervet, melyben rögzítésre kerülnek a határidők és felelősök, a presbitérium hagyja jóvá, a tárgyév kezdetéig. 6. III. fejezet Az egyházközség szervezete (1) A Debreceni Evangélikus Gyülekezet, mint Egyházközség további részekre nem tagozódik. (2) A szórványokban élő nyilvántartott egyházközségi tagok területi megosztása alapján látja el mindazon feladatát Egyházközségünk, amelyet jelen szabályzatunk 3. -ban meghatároztunk. (3) A szórványok az Egyházközség azon részei, amelyek, szervezet és gazdálkodás nélkül működnek. 5
7. Az Egyházközség kiemelt missziói tevékenységként kezeli a Debreceni Egyetemen tanuló evangélikus hallgatók pásztorolását, és az Egyházközség életébe, működésébe, való bevonását. Ezen missziói munkát a Magyarországi Evangélikus Egyház az oktatásért felelős püspökön keresztül támogatja. Közgyűlés 8. (1) A közgyűlés az Egyházközség legfőbb döntéshozó testülete, amely az egyházközség nagykorú tagjaiból áll. (2) Az egyházközségi tagság megszűnik, a tag halálával, vagy a tag kilépésével ( pl.: elköltözés esetén). (3) A közgyűlésnek hivatalból tagja az egyházközség összes tisztségviselője. Távolmaradásuk esetén kötelesek magukat kimenteni. (4) A Debreceni Evangélikus Gyülekezetben egy közgyűlés működik, rész közgyűlések nincsenek. (5) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Egyházközség életének legfőbb jelentőségű kérdései: a) megválasztja az Egyházközség lelkészét, felügyelőjét, másodfelügyelőjét, a presbitérium és a képviselő-testület tagjait, valamint az általános tisztújítás alkalmával minden egyéb nem lelkészi tisztségviselőt, a jelölőbizottság és a számvevőszék tagjait, b) alapítványt, gazdálkodó szervezetet, intézményt hoz létre és szüntet meg, illetve megszüntetésüket kezdeményezi, c) határoz az Egyházközség szervezeti jellegének átminősítéséről, és ezeket jóváhagyásra az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti, d) dönt új lelkészi állás szervezéséről, e) dönt a lelkészválasztás módjáról. Megvitatja és elfogadja a presbitérium által szövegezett díjlevelet, f) határoz a jelentősebb egyházközségi beruházásokról ( 100 millió forint felett ), eladásokról, felújításokról és a szükségletek fedezetéről a presbitérium által 6
előterjesztett javaslatok alapján. Az ingatlanok tulajdonjogának a változásához az egyházmegye előzetes jóváhagyása szükséges. g) évenként meghallgatja és megvitatja az Egyházközség lelkészének ( lelkészeinek) és presbitériumi megbízottjának jelentését az Egyházközség lelki és anyagi helyzetéről, gy) egyházközségi szabályrendeleteket alkot, h) szavazati és küldő jogával él az egyház szervezete szerinti tisztségviselők és küldöttek megválasztásakor, i) rendkívüli választás esetén megválasztja a felügyelő kivételével az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőit, illetve a jelölőbizottság és a számvevőszék tagjait. (6) A közgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni, amelyet az Egyházközség éves zárószámadásának presbitérium által történő elfogadása utáni hónapban kell lebonyolítani. (7) A közgyűlést az Egyházközség elnöksége hívja össze. (8) Az Egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha szabályszerűen, a közgyűlés napját megelőző két egymás utáni vasárnap az istentiszteleten történő kihirdetéssel vagy az ülés előtt tizennégy nappal kiküldött meghívóval írásban hívták össze, és azon az egyházközség választói névjegyzékében szereplők legalább a presbitérium létszámával azonos számban jelentek meg. Határozatait ha jogszabály másképp nem rendelkezik - egyszerű szótöbbséggel hozza. (9) Rendkívüli közgyűlés az ülés előtt egy héttel kiküldött írásos meghívóval is összehívható. (10) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell vezetni, amit az elnökségnek, a jegyzőnek, és két jelen lévő, erre a feladatra felkért közgyűlési tagnak kell hitelesíteni. 9. Az Egyházközségben képviselő testület nem működik. mivel az egyházközségi tagok létszáma a 4.000 főt nem haladja meg. 10. Presbitérium (1) Az Egyházközségnek, általános hatáskörű képviseleti testülete a presbitérium, amelyet a közgyűlés választ konfirmált tagjai közül. (2) A presbitériumnak hivatalból tagja az Egyházközség összes tisztségviselője. A presbitérium választott tagjainak a száma 17 fő. a tisztségviselőkkel együttesen. 7
(3) A tiszteletbeli presbiterek száma 5 fő, akiket a közgyűlés határozatlan időre a presbiterek közül választ. Az idős koruk miatt aktív szolgálatot nem vállaló presbiterek a presbiteri üléseken tanácskozási joggal vesznek részt. (4) Az Egyházközségi presbitérium hatáskörébe tartoznak mindazok az ügyek, amelyek nincsenek a közgyűlés, illetve a képviselő-testület hatáskörébe utalva, így különösen az alábbiak: a) részt vesz az Egyházközség lelki, szellemi és anyagi életének szervezésében, irányításában és felügyeletében. E célból bizottságokat hozhat létre, amelyek a presbitériumnak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, javaslataikat a presbitérium hagyja jóvá, munkájukért a presbitérium felelős, b) eljár az egyházközségi lelkészi állás betöltésénél a törvény előírásai szerint, és dönt a helyettes lelkész javadalmazásáról, c) előkészíti az egyházközségi közgyűlést, illetve a képviselő-testületi ülést. Végrehajtja a közgyűlés, illetve a képviselő-testületi ülés határozatait, d) magasabb egyházkormányzati szintek tisztségviselőinek megválasztása előtt az egyházközség nevében javaslatot tesz az illetékes jelölőbizottságnak, e) tárgyalja és jóváhagyja az évi költségelőirányzatot, felülvizsgálja és jóváhagyja az egyházközségi számvevőszék jelentése után az éves beszámolót, f) intézkedik az egyházi épületek és egyéb ingatlanok állagmegóvása, karbantartási munkálatai és hasznosítása ügyében, dönt a beruházásokról, beszerzésekről, a közgyűlés által megállapított értékhatáron belül ( 100 millió forint alatt), g) dönt az egyházközségi alkalmazotti álláshelyek létesítéséről és a bérezésről. Határozatlan idejű megbízást ad a nem lelkészi egyházi munkásoknak, h) megválasztja az igazgató lelkészt, i) ellátja a lelkészi díjlevéllel kapcsolatos feladatait. (4) A presbitériumot szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal össze kell hívni. A presbitériumot az elnökség hívja össze, kivéve ha ezt a jogot a törvény az egyház megyei elnökének biztosítja. A presbitériumi ülések rendjét az Egyházközség éves munkatervében kell meghatározni. (5) Az egyházközségi presbitérium ülése határozatképes, ha szabályosan, az ülést megelőzően legalább egy héttel az istentiszteleti alkalmon vagy személyre szóló meghívással hívták össze és a tagjainak legalább fele jelen van. Rendkívüli esetben a presbiteri ülés írásos meghívókkal egy héten belül is összehívható. Határozatait ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a jelenlévő presbiterek egyszerű szótöbbségével hozza. 8
(6) A presbitérium döntéseit határozatba foglalja, amelyről éven belüli folyamatos sorszámozással a jegyző egységes gyűjteményt vezet ( határozatok tára). 11. A közgyűlés és a presbitérium működésével kapcsolatos további szabályokat az egyházközségben végzett egyházi szolgálatról és az egyházközség önkormányzatáról szóló 2005. évi IV. törvényben (továbbiakban 2005. évi IV.törvény) meghatározottak szerint kell betartani. 12. Elnökség (1) Az Egyházközség képviseleti és végrehajtó testülete az elnökség. Feladata az egyházközség életének irányítása. (2) Az egyházközségi elnökség tagjai az igazgató lelkész és a felügyelő. (3) Az elnökség irányítja az egyházközségi tisztségviselők szolgálatát és vezeti a presbitérium, a közgyűlés munkáját. Építi a gyülekezeti közösséget és őrzi annak belső békéjét. (4) Az elnökség felelős az Egyházközség egész háztartásának szabályos ügyviteléért, különösen azért, hogy, a) az egyházközségi számadások és költségvetések az előírásoknak megfelelően készüljenek el, b) az Egyházközség teljesítse adminisztratív és anyagi kötelezettségeit, c) az Egyházközségi gazdálkodás a költségvetéseknek megfelelően folyjék, d) az Egyházközség megszerezze az egyházi felettes testületek jóváhagyását mindazon esetekben, amelyekre nézve az egyházi törvények rendelkeznek. (5) Az Egyházközség elnöksége felelős a presbitériumi, a közgyűlési határozatok végrehajtásáért. (6) Az alkalmazottak, és az egyéb jogviszonyban álló nem lelkészi tisztségviselők felett - díjazásuk kivételével- a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja. (7) Az elnökség tagjai az Egyházközség pénzkezelési szabályzatában leírtak szerint gyakorolják utalványozási jogukat. (8) Az elnökség tagjai az egyházi év során két alkalommal a presbitérium előtt értékelik az éves egyházközségi munkaterv időarányos végrehajtását, szükség szerint javaslatot tesznek annak módosítására, kiegészítésére. 9
Kibővített elnökség 13. (1) A presbitériumi ülések előtt, a fontosabb ügyekben, kibővített elnökségi ülés tartható, amelyen az elnökség tagjain kívül részt vesz a gyülekezet megválasztott második lelkésze, a másodfelügyelő, a gondnok, a számvevőszék elnöke, és a tárgyalandó napirend szerint a témák szakértő alkalmazottai. (2) A kibővített elnökséget az elnökség valamelyik tagja hívja össze, rövid úton történt egyeztetéssel. A megtárgyalt tárgykörök problémáit és felvetéseit az elnökség kijelölése alapján a résztvevők egyik tagja terjeszti a soron következő presbiteri ülés elé, megtárgyalásra. 14. Igazgató lelkész (1) Egyházközségünkben a presbitérium a megválasztott két gyülekezeti (parókus) lelkész közül igazgató lelkészt választ. Az igazgató lelkész az egyházközségi elnökség lelkészi tagja. (2) A megbízás 3 évi időtartamra szól. Az igazgató lelkész e tisztségre újraválasztható. Amennyiben nincs megválasztott igazgató lelkész, akkor a választásig az adott egyházközségben végzett szolgálatára nézve legidősebb lelkész látja el az igazgató lelkészi feladatokat. (3) Az igazgató lelkész helyettesítését az egyházközség másik gyülekezeti (parókus) lelkésze végzi. Törekedni kell arra, hogy valamelyik lelkész távolléte esetén a másik lelkész feladatának ellátásában helyettesíteni tudja. Ha olyan rendkívüli esemény adódik ami miatt ez nem valósulhat meg, abban az esetben az igazgató lelkész köteles gondoskodni a helyettes személyéről. (4) Az igazgató lelkész az Egyházközség felelős lelkésze. Felelős az Egyházközségben folyó minden tevékenységért, az Egyházközségben működő többi lelkészt egyházi tevékenységében felügyeli. (5) Az igazgató lelkész a) gondoskodik az Egyházközség gyülekezeti alkalmainak folyamatos ellátásáról, b) beosztja a lelkészi szolgálatokat a gyülekezetben, c) a felügyelővel egyetértésben irányítja a presbitériumot, d) biztosítja a lelkészi hivatal előírásos működését. (6) Az Egyházközség területén az igazgató lelkész engedélye nélkül a hivatalosan eljáró esperesen és püspökön, illetve ezek megbízottain kívül senki egyházi szolgálatot nem végezhet, kivéve haldoklónál és szükségkeresztelésnél. (7) A lelkészek közötti feladat megosztást a szabályzat függeléke tartalmazza. 10
Felügyelő 15. (1) Az egyházközségi felügyelő az a rendezett életvitelű konfirmált egyházközségi tag, akit az egyházközségi közgyűlés arra a feladatra választ, hogy a lelkésszel együtt az egyházközség vezetője legyen. (2) Az egyházközségi felügyelő joga és kötelessége ügyelni az egyházközség működésének feltételeire, segíteni a gyülekezeti munkát, figyelemmel kísérni és irányítani a személyi, anyagi és jogi természetű ügyek intézését. Kezdeményezi az egyházközségi tisztségviselők és alkalmazottak javadalmának évenkénti rendezését. (3) A felügyelő munkájának segítésére egyházközségünk másodfelügyelőt választ, aki a felügyelő helyettese is. 16. IV. fejezet Az egyházközség tisztségviselői (1) Az egyházközség tisztségviselői: igazgató lelkész, gyülekezeti (parókus) lelkész, felügyelő, másodfelügyelő, gondnok (ok), számvevőszék elnöke, jegyző, pénztáros, kántor. (2) A tisztségviselőket az Egyházközség közgyűlése választja meghatározott (hat év) időtartamra, kivétel az egyházközség lelkésze (i), mivel a választás szólhat határozatlan időre, vagy az általános választási ciklustól rövidebb határidőre is. (3) A gondnok, a pénztáros, illetve az egyéb tisztségviselők feladatkörét, illetve a kántori szolgálatot alkalmazottak, illetve önkéntes munkások is elláthatják. 17. Lelkészek (1) Az Egyházközség lelkész tisztségviselője az Egyházközségünk közgyűlése által törvényesen megválasztott lelkész(ek), vagy az Egyházközségünkhöz kiküldött helyettes lelkész. (2) A lelkészi tisztségviselők feladata a lelkészi esküben vállalt küldetés betöltése, az egyházközség gyülekezeti alkalmainak folyamatos ellátása, a gyülekezeti közösség építése, belső békéjének őrzése. 11
(3) Az igazgató lelkész a fentiek mellett ellátja a lelkészi hivatal vezetésével, törvényes működésének biztosításával kapcsolatos feladatokat is. (4) Az igazgató lelkész ( lelkész) munkáját irodai foglalkoztatottak, alkalmazottak segítik. 18. (1) A lelkészi szolgálati jogviszony megszűnik: a. ) a lelkész halálával, b. ) a lelkész nyugdíjazása esetén a nyugdíjazást kimondó határozatban megjelölt napon, illetve a határozat jogerőre emelkedésének napján, c. ) az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről szóló 2005. évi IX. tv. 34. f.) és g.) pontjában leírt fegyelmi büntetésekről szóló ítélet jogerőssé válásának napján, d. ) lelkésznek a lelkészi jellegéről való lemondással, e. ) az egyházközség megszűnése, társulása esetén, annak jogerőre emelkedésével, f. ) határozott idő lejártával, g. ) ha a lelkész egy évet meghaladó időt tölt betegszabadságon. (2) A határozott időre választott lelkész megbízatásának meghosszabbítása csak határozatlan időre lehetséges. (3) A nem lelkészi tisztségviselők megbízatása megszűnik: a. ) a tisztségre megválasztott határidő lejártát követően, b. ) elhalálozás, c. ) lemondás, d. ) visszahívás, e. ) jogerős bírósági végzés folytán. (4) A visszahívásról az illetékes választó testület dönt. ha törvény eltérően nem rendelkezik, a választó testület több mint felének egyetértő szavazata szükséges. 19. (1) Az Egyházközségünk nem lelkészi tisztségviselője lehet az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akit a közgyűlés meghatározott időtartamra ( legfeljebb hat évre) szabályszerűen megválaszt. a.) Az Egyházközségünk gondnokot az egyházközség anyagi és dologi természetű ügyeinek intézésére választ. A gondnok a felügyelőt ( másodfelügyelőt ) távollétében teljes jogkörrel helyettesíti. b.) A kántor Egyházközségünk egyházzenei életének irányítója, az egyházzenei szolgálatok ellátását és más egyházzenei alkalmak szervezése tartozik hatáskörébe. Gyülekezetünk kántora szolgálatát egyéb jogviszonyban látja el. Díjazásáról a 12
presbitérium dönt. A kántor hatáskörében eljárva figyeli a gyülekezet orgonájának állapotát, és szükség esetén kezdeményezi a karbantartását, felújítását. c.) A számvevőszék felelős vezetője a számvevőszék elnöke. Számvevőszéki elnök lehet, aki rendezett életvitelű egyházközségi tag, akit az Egyházközségünk közgyűlése szabályszerűen erre a tisztségre megválaszt. d.) Az Egyházközségünk szabályszerű választás során az egyházközségi nem lelkészi tisztségviselőnek választja a jegyzőt. A jegyző, az a rendezett életvitelű közgyűlési tag, akinek feladata a közgyűlések, presbiteri ülések jegyzőkönyveinek a vezetése. A jegyzőkönyvek hitelességéért a hitelesítőkkel egyetemlegesen felel. e.) Az Egyházközségünk pénztárosi tisztségét az a rendezett életvitelű egyházközségi választott tag láthatja el, akit az egyházközség közgyűlése erre a tisztségre szabályszerűen megválaszt. Az Egyházközségünk pénztárosa gondoskodik az adományok Istentisztelet előtt, vagy azt követő átadásának szabályszerű bizonylatolásáról, és azt követően a központi pénztárba való befizetésről. V. fejezet Az Egyházközség választott bizottságai 20. Számvevőszék (1) A három tagú számvevőszék felelős az Egyházközség gazdálkodásának ellenőrzéséért, amelynek keretében jogosult az Egyházközség pénzkezelésének és zárószámadásának, valamint egyéb pénzügyi kimutatásainak, nyilvántartásainak az ellenőrzésére. (2) A szabályszerűség megállapítását ellenőrzéseikkel támasztják alá. Ellenőrzéseikről jelentéstételi kötelezettségük van, amelyet a presbitérium előtt kell megtenniük. (3) Szabálytalanság észlelése esetén a számvevőszék jogosult a presbitérium összehívását kezdeményezni, amelyet 15 napon belül az egyházközségi elnökség hív össze. (4) Ha az egyházközség, vagy az Egyházközségi számvevőszék nem ért egyet az egyházmegyei számvevőszék javaslatával, vagy eljárásával, akkor az országos számvevőszékhez fordulhat annak megváltoztatása érdekében. Jelölő és szavazatszedő bizottság 21. (1) Az Egyházközség közgyűlése az általános tisztújítás során 3 tagú jelölőbizottságot választ hatéves időtartamra. (2) A jelölőbizottság szavazatszámláló bizottságként is működik. A jelölőbizottság tagjai más tisztségre is megválaszthatók. 13
(3) A jelölőbizottság tagjai közül elnököt választ, üléseiről jegyzőkönyvet készít. Döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (4) A jelölőbizottság eljárását a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján folytatja le. 22. VI. fejezet Egyházi személy (1) A Debreceni Evangélikus Egyházközség egyházi személynek minősíti a Magyarországi Evangélikus Egyház felavatott lelkészét, aki a lelkészi nyilvántartásban szerepel. (2) A gyülekezet presbitériuma az egyházi személy fogalmát kiterjesztheti. 23. VII. fejezet Az Egyházközség alkalmazottai (1) Az Egyházközségünk az egyházközség működésével kapcsolatos feladatokat alkalmazottak, illetve egyéb jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal látja el. (2) Az álláslehetőségek létrehozásáról, az elnökség javaslatára a presbitérium dönt. (3) A munkáltatói feladatokat az alkalmazottak, és egyéb jogviszonyban foglalkoztatottak esetében az elnökség látja el. (4) A pénzügyi feladatokat pénzügyi és adminisztratív asszisztens, a könyvelési feladatokat szerződés alapján külső könyvelőiroda látja el. A részletes feladat meghatározást a szabályzat függeléke tartalmazza. (5) Az Egyházközség ingatlanainak karbantartását, azokkal való gazdálkodást és a kapcsolódó összes műszaki és hatósági feladatot az alkalmazottként foglalkoztatott műszaki gondnok látja el. A részletes feladat meghatározást a szabályzat függeléke tartalmazza. 14
VIII. fejezet Kapcsolódás a felsőbb egyházi szervezetekhez 22. (1) Egyházközségünk a felsőbb egyházi szervezetekhez választott küldöttek útján kapcsolódik. (2) Az Egyházmegye a Magyarországi Evangélikus Egyház által meghatározott területen, a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéhez tartozik. Az egyházmegye a. összefogja a területén lévő egyházközségeket, segíti és szervezi közös alkalmaikat, b. összehangolja az egyházközségben végzett egyházi szolgálatokat, c. felügyeli az egyházmegyében az egyházi szolgálat zavartalanságát. (3) Az Egyházmegyei közgyűlés küldötteit az Egyházközségünk közgyűlése választja meg az általános tisztújítás alkalmával. (4) A gyülekezetünkben szolgáló két gyülekezeti (parókus) lelkész után az egyházmegyei közgyűlésbe két küldött választható. (5) Egyházmegyei közgyűlési tagságra csak rendezett életvitelű, konfirmált egyházközségi tag választható, aki az egyházközségi tagságnak legalább öt éve megfelelt. (6) A Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyén keresztül Egyházközségünk az Északi Egyházkerülethez tartozik az egyház szervezetéről és igazgatásáról szóló 2005. évi IV. törvény mellékletében foglaltak szerint. (7) Az egyházkerület a meghatározott területen lévő egyházmegyék egyházigazgatási szervezete, testvéri, szolgálati, és gazdasági közösségük megítélésének színtere. (8) Egyházközségünk a egyházkerület munkájában a megválasztott küldöttek útján közvetetten vesz részt. (9) A zsinat a Magyarországi Evangélikus Egyház legszélesebb körű döntéshozó,legfőbb képviseletei és törvényhozó testületet. Egyházközségünk a választott egyházmegyei, és egyházkerületi zsinati tagokon keresztül vesz részt a zsinat munkájában. 23. IX. fejezet Testvérgyülekezeti, és intézményi kapcsolatok (1) Gyülekezetünk testvér gyülekezeti kapcsolatot tart fenn a Kölcsei Evangélikus Gyülekezettel, a finnországi Jyväskylä-i Evangélikus Gyülekezettel, valamint a Nagyváradi Evangélikus Gyülekezettel. 15
(2) A gyülekezetek lelkészei és tisztségviselői együttesen szervezik a gyülekezet tagjainak találkozását, istentiszteleti és kazuális együttlétek megtartását. (3) Gyülekezetünk vállalta és lehetőségei szerint ezt a vállalását fenn is kívánja tartani, hogy költségvetésébe beépítve évente rendszeresen támogatja a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnáziumot, valamint a Nyíregyházi Élim Szeretetotthont. (3) A kapcsolatok fenntartásáért, és a támogatások megvalósításáért a gyülekezet elnöksége felelős. A Debreceni Evangélikus Gyülekezet Presbitériuma a szervezeti és működési szabályzatot a 2013. március 10-én megtartott ülésén megtárgyalta és a 2013/6.(III.10.) sz. határozata szerint a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. A 2013. április 07-én megtartott közgyűlés 2013/1. ( IV.07.) számú határozata alapján ezen szabályrendelet 2013. január 01-től lép hatályba. 16