ADATOK AZ OSZTRÁK-MAGYAR GYÓGYSZERÉSZI KAPCSOLATOKHOZ l.920 - l.990. Gyógyszerészdoktori értekezés Készítette PUSKER MIKLÓS okl.evel.es gyógyszerész Készül.t a Semmel.weis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Egyetemi Gyógyszertár és Gyógyszerügyi Szervezési Intézetben Igazgató: Dr.Zal.ai Károl.y egyetemi tanár Budapest l.992.
2 TARTALOMJEGYZÉK: oldal BEVEZETÉS: 1. Az értekezés témaválaszt,ása. kidolgozása 5 2. A tárgyalt időszak előzményei 6 J.. L 1. 3. Szakmai vonatkozások Az 1920-1945. közötti időszak Nyugat-Magyarország elcsatolása. Burgenland megalakulása 7 9 9 1.2 Gyógyszerészek határmenti kapcsolatai 1o 1920. után l 3. Gyógyszerut.ánpótlás, gyógyszertárak 19 f"elszerelése 1.4. Az együttmüködés kiemelkedő ápolói 21 1.5. Magyar szerzők cikkei osztrák szaklapokban 25 1.. 6.. Magyar származású gyógyszerészek oszt.rák 26 egyetemeken L 7. Az Anschluss utáni helyzet 1938-1945 42 2 A II Világháboru utáni események 1945-1962. 44 2.. 1. Kapcsolatok újbóli f"elvétele 1945-1955 44 között 2.. 2. Gyógyszerészképzés Magyarországon 2. 3.. Gyógyszerészképzés Ausztriában 2.4. Tudományos kongresszusok 2 5. Tisztelet.beli tagok 48 51 62 63
3 3. Behatóbb kapcsolatok, elsősorban a 65 F L P. révén 3. 1. Magyarország újbóli F L P. t.agságának 67 előkészitése 3. 2. F. L P Kongresszusok Bécsben 3. 3. F L P. Kongresszus Budapest.en 3.. 4. Szervezeteink kapcsolatai. 68 7o 72 /Főbb események időrendje/ 3.. 41. Gyógyszerésztörténeti együttműködés 3.. 42. A!1GYT Gyógynövény Szakosztálya 75 79 kapcsolatai 3.. 43. Kórházi gyógyszerészek kapcsolatai 3.. 44. A Kneipp Társaság magyarországi 81 82 indulása 3.45.Katona-gyógyszerészek kapcsolatai 4.. Egyéb tudományos kapcsolatok 4.. 1. 750 éves a gyógyszerészi hivatása 83 85 85 Európában 4 2.. Paracelsus jubileum 4. 3.. Egyetemek kapcsolatai 4.. 31 Semmelweis Orvostudományi Egyet.em 86 87 88 Gyógyszerésztudományi Kar 4. 32 Szent.-Györgyi Albert Orvost.udományi Egyetem 89 Gyógyszerésztudományi Kar 4. 33 Egyéb tudományos kapcsolatok 91
4 4.4. Előadó cserék 4.. 41. Magyar szakemberek auszt.riai 91 93 előadásai 4.. 42 Oszt.rák szakemberek magyarországi előadásai 94 4. 5. Tapasztalat.csere a poszt.graduális képzés t.erén 95 46. Együt.tmüködés gyógyszerkönyvek szerkesztésében 97 5 További szakmai kapcsolat.ok 98 5.. L Hat.ármenti együt.t.mííködés, tapasztalat.cserék 98 5.2 Hálózat.fejleszt.és, gyógyszert.árak berendezése lol 5.3. Die Freien Berufe in őst.erreich lai! /Az Oszt.rák Gyógyszerész Kamara közremííködése/ 5.4. Kapcsolat.ok számítógépes rendszerek terén 106 5.5 Gyógyszerészi emblémák 109 5.6 A két ország szaksajt.ója, szakkönyvt.árai llo Összefoglalás Irodalom Táblázat.ok jegyzéke Ábrák jegyzéke Köszönet.nyíl váni t.ás 11 i! 116 122 123 125
5 BEVEZETÉS L AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAVÁLASZTÁSA, KIDOLGOZÁSA Minden szakterület. számára lényeges, hogy megismerje más országok eredményeit. Ezért. a tudomány, a gyakorlat. :fejlődéséhez a nemzetközi t.apaszt.alatok ápolása e'j.engedhet.et.len. Ez egyf'elől a szakirodalom t.anulmányozása, mást elől a személyes t.alákozások során valósitható meg. Egy külf'öldről származó mondás szerint a konferenciákon való személyes kapcsolat.teremt.és szint.e hasznosabb, mint. a szakirodalom rendszeres t.anulmányozása. Igy ui uj kezdeményezések indulhatnak el Ért.ekezésem az oszt.rák-magyar gyógyszerészeti kapcsolat.okkal foglalkozik. Ez az egyes korokban vál t.ozó volt. A két. ország közös t.ört.énelme során korábban is voltak szakmai kapcsolatok Amikor az I. Világháborút. követ.ően a Monarchia megszűnt s a két. ország szét.vált,, a kapcsolatok ujjá szervezödt.ek. Jelent.ős befolyást. gyakorolt Nyugat-Magyarország elcsat.olása. Burge~and kialakulása. Az Anschluss ut.án és a II. Világháboru alat.t. megbénult.ak a kapcsolat.ok. Ezeket. ujra kellet.t. kezdeni, kiépiteni a háború ut.án. Igy az ért.ekezésben feldolgozot.t hét. évtized vál t.ozatos képet
6 mut.at.. A t.émaválasztás azért is volt. időszerű, mer t ezt a korszakot nem dolgozták fel és részben még élő személyektől lehetett adatokat gyűjteni. A munka módszerei: Egyrészt a két ország szakirodalmát tanulmányoztam, ahol sok hasznos adatot találtam. Az osztrák egyetemeken sok magyar származású gyógysze- rész tanult. Ezek adatait a három egyetemen /Wien, Graz, Innsbruck/, ezek levélt.áraiban gyűjtöttem össze Végül olyan élő személyektől kértem -személyesenadatokat, akik a két ország kapcsolat.ainak fejlesztése terén tevékenykedtek. 2.. A TÁRGYALT IDÖSZAK ELŐZMÉNYEI A négy éve folyó L Világháború utolsó esztendejében 1918.. nyarán - a központ.i hatalmak /Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia/ helyzete válságossá fordult. A német hadsereg franciaországi kudarca és a Monarchia hadseregének sikert-elen, súlyos veszteségekkel járó északolaszországi t-ámadása ut,án a balkáni arcvonal is összeomlott. Ezek dönt,ő lökést, adtak az osztrák-magyar haderő felbomlásához l918október 16-án kelt császár i manifeszt.um a Monarchia szövetséges állammá való átalakulását jelenti
7 be. A szövet.ségi állam proklamálásához :füzöt.t. remények, célok egyike sem valósult meg. A központ.i hatalmakkal szemben álló antant, csapat.ok o:f:fenzi váját. követően a Monarchia hadserege a teljes :felbomlás képét mut.att.a. Erre a helyzet.re való tekint.et.tel a Monarchia külügyminiszt.ere :fegyverszünet. megkötését. kéri a háborúba időközben belépett Amerikai Egyesült Államoktól. November 3-án, a :fegyverszünet. megkötésekor az Osztrák- Magyar Monarchia már nem lét.ezet.t. A Monarchia t.erület.én új, a központ.i hat.alommal szakit.ó önálló államok körvonalai bont.akozt.ak ki, A Cseh Közt.ársaság okt.óber 28-án, Horvát.ország okt.óber 29-én kiválik a Monarchiából Másnap pedig Bécsben megalakul "Deutsch -Öst.erreich" kormánya. Magyarországon Károlyi Mihály lesz a kormányfő. őt. hónappal később pedig Magyarország Tanácsközt--ársasággá alakul ( 1), 3.. SZAKMAI VONATKOZÁSOK Háborús okokból kifolyólag már 1914-ben számos gyógyszert.ár bezár Magyarországon Nyugat.-Magyarországon /a mai Burgenland t.erületén/ ezt. a jelenséget. akkor nem dokument.ált.ák, erről nincs adat.unk. A gyógyszerellátás akadozik A gyógyszerek beszerzé-
8 si ára évről évre emelkedik. 1915-ben rendelkezés jelenik meg a kénmá.l akti v szén és a sebkötöző anyagok forgalmazásáról. 1916-ban a benzol, benzin, glicerin, len- és repceolaj, disznózsir, terpentin és kolofónium kerül szabályozás alá.. 1917-ben hiánycikk lesz a paraf'adugó. Majd a gyógyszeres üvegek, a cukor, a denat.urál t, szesz, az ost.ya, a sebkötöző petróleum, buzaliszt, szappan, stb.. anyagok_, szén., gáz, A szacharin f'orgalmazása állami monopólium. A bet.egbizt.osi t.ó felé 15 % felárat. kell felszámolni azon cikkeknél, ahol a beszerzési ár állandóan emelkedik. A magán elszámolású gyógyszerárak emelése t.úl későn következik be (2). Az 1919-ben létrejött. Tanácsköztársaság tervezi vagyonadó bevezet,ését., ami a legtöbb gyógyszertárat érintené. Már az első időszakban tervezik a gyógyszertárak államosítását. Zoltán Béla gyógyszer ész e t.éma vitájában az államosítás ellen foglal állást., mondván: "a közösség az államositás révén csupán kárt szenvedne". A beosztot.t. gyógyszerészek is a Munka-és Népjóléti Minisztérium ezirányú terve ellen voltak A vezetés április 12-én a gyógyszert.árakat államosítja.. kézieladását. Rendelet tiltja meg a gyógyszerek un Egykori gyógyszer t.ár t.ulajdonosok f'izet.ése nem lehet több, mint a legjobban fizet.et.t. munkás fizetése.
9 Az államosítás nem tart sokáig.. 1919. augusztus 13-án megszűnik ez az állapot... óriási ráfizet.és volt. (3). Eredménye áremelkedés és 1. AZ 1920-1945. KöZöTTI IDŐSZAK 1.1 Nyugat.-Magyarország elcsat.olása. BurgelllJand megalakulása A széteső Monarchia terület.én kialakuló új államok hat.árát. az 1920 junius 4-én megt.art.ot.t. Párizsi Békekonf'erenc ia, magyar szempontból a Trianoni békeszerződés határozt.a meg. Ennek következtében Magyarország t.erület.ének nagy részét a körülöt.t.e lét.re.jövő államok javára le kellett. adnia. Az így elcsat.ol t. t.erület.ekkel a 2ol6 magyarországi gyógyszertárból 1009 el veszett.. E számból 43 Ausztriához került. volna. A Sopron, Moson és Vas megyék egy részéből létrejövő új osztrák tartomány: Burgenland át.adását 1921.. augusztus 28-ára tervezték. Egy nappal a hat.ár idő előtt. magyar szabadcsapat.ok f'egyver es ellenállást t.anusí t.ot.tak a bevonuló oszt.rák csendőrséggel és vámcsapat.okkal szemben. Ennek következményeként sikerült. elérni, hogy 1921. december
lo 14-én Sopronban népszavazásra került, sor Ennek eredményeképpen Sopron és Környéke az eredet-i szerződéssel ellent.ét.ben magyar maradt,. Végül is 31 közforgalmu, 1 időszakos és 1 f'.iók-gyógyszert.ár került Auszt-riához (2).. L sz t.áblázat. Burgenland gyógyszert.árai Helységnév Gyógyszer neve Tulajdonos /Bérlő/ Vezető 1. Boldogasszony Frauenkirchen A Magyar Királyhoz, ma: Sal vat.or Sugár Gyula M 2. Királyhida Bruckneudor :f Segit.ő Mária Tarján Andor ma: Bahnhof Ap 0 3. Köpcsény Kit.t.see Megvált,ó Salvat.or Engels Gyula s 4.Nezsider Neusiedl am See Isteni szeme Alexandru Aurél ma: Alt.e Kreisapot.hene 0 5 Valla Wallern őrangyal Schut.zengel Spuller Art.ur N 6. Zurány Zurndorf Megváltó Salvat.or Kiszely Imre
11 7 Czin:falva A Megvál t.óhoz Siegendor f ma:burgenland-ap Egész Lőrinc /Wallner Rezső/ s 8. Felsőpulya A Szerecsenyhez Oberpullendor:f ma: Mohren-Ap. Szepanszky Al:fréd 0 9 Fertö:fehéregyháza őrangyal Donnerskirchen Schutzengel Herter Károly p lo Kismarton Az Arany Koronához Eisenstadt ma:salvator Berke l1iklós R 11. Kismart.on Irgalmas Rend Eisenstadt Gyógyszertára Gránát.almához Berecz F'idél 12 Lajtauj:falu őrangyal 0 Neu:feld a. d. Leit.ha Schnutzenged.. Vargyassy Gyula N 13.Lakompak Lackenbach Arany Sas Adler Nyitrai Vilmos 14.Locsmánd Lutzmannsburg őrangyal Schutzengel Omischl Ottó 15. Nagymarton Mattersburg Megváltó Salvat-or Molnár György 16.Pecsenyéd Pöttsching Isteni Gondviselő Zur göttlichen Vorsehung Paskuj Ant.al
12 17. Ruszt Rust. A Magyar Királyhoz ma:st..hubert.us Bauer Ignác 18. Savanyukut. Sauerbrunn Isteni gondviselés Ma:Kurbad Ap.. Papp. K.. Zsigmond 19 Sopronkereszt.ur Deutschkreuz Szent.lélek z.hl.geist Göllner Frigyes 2o Szar,1kö Hornst.ein Kigyó Schlange Nyulassy István 21 Alho Alhau Az Arany Kereszthez zum Goldenen Kreuz Tóbiás György 22.Felsölövő Oberschüt.zen Ist.eni gondviselés zur göt.t.lichen Kiss Alex Ledwinka Hans 23.Felsőőr Oberwart, A Magyar Királyhoz ma: Kronen: Apo. Kövér Mátyás v 24. Gyanaf'alva Jennesdorf' l'legvál tó Salvat.or l'lihellyes Zsigmond A 25. Léka Lockenhaus Szt. l'largi t. Zur heiligen Margaretha Hary Ant.on S 26. Mogyorókerék Eberau Pinkataler Apo. Moser Béla 27. Nagyszent.mihály őrangyal Herbst. József GrDBpet.ersdorf' Schut.zengel
13 28. Német.ujvár Güssing Diana zur Diana Herbst Béla 29 Pinkaf'ö Pinkafeld ~legvált,ó Salvat.or St.öhr Emanuel 3o. Rohonc Rechnit,z Arany Oroszlán ma:engel-apot.h. Incze béla 31 Szent.élek St.egersbach Megvált.ó Salvat.or Kot.tas Alois 32. Városszalónak St.adt.schlaining Fekete sas zum schwarzen Adler Jánossy Aladár 33. Tar csa-f'ürdö Fiók - majd Rechni t..z György Bad-Tat.zmannsdor f' Für dögyógyszertár /Deutsch Adolf' a tulajdonos/ Megjegyzések az I. sz.. táblázathoz: 5. Valla 1921-ben kap gyógyszertárat Okt.óber 2o-án irja Pharmazeutische Post.: "Herr!1r. Arthur Spuller.. hat die ihm verliehene Apotheke in Valla CWieselburger Komi tat) am 1. Sept.. eröf'f'net". Wallern még magyar néven és még magyar vármegyéhez t.artozóan szerepel. Vallán közforgalmu gyógyszert.ár létesítését. a belügyminiszter már 1916-ban engedélyezi.. 16.. 1913-ban Papp Károly kéri, hogy az eddigi
14 t.örzsgyógyszert.árat Pecsenyédről Savanyukút.ra át.helyezhesse és ugyanakkor Pecsenyéden f'iókgyógyszert.árat. üzemeltet.hessen. Az engedélyt. megkapja, majd később - 1923-ban a f'iókgyógyszertárat. bezárja 18. Fiók gyógyszert.ár -- lásd még 16-22. A magyar Gyógyszerész zsebnaptár szerint 1916-1922. közöt.t. Kiss Alex a tulajdonos. A Pharmazeut.ische Almanach szerint ( 1920): Ledwinka Hans!1indket.t.őnél a megjegyzés: szezonális gyógyszert.áruk van Tarcsf'ürdőn 26 A gyógyszert.ár 1951-ben bezár. 32. A gyógyszertár 1930. augusztus 3o-án lo2 éves f'ennállás ut.án megszünt.. 33 Saisonapotheke /időszakos Gyógyszert.ár/
15 1.2. Gyógyszerészek hat.árment.i kapcsolat.ai 1920 ut.án Mivel Burgenland kialakulásával 33 gyógyszert.ár is Auszt.riához került., ez jelent.ős vált.ozást. hozott. a szakmai élet.ben.. Még néhány évig át.jöt.t.ek a kollegák a magyarországi ülésekre. Igy a Gyógyszerész Egylet Soproni Kerület.e jegyzőkönyve szerint. alábbi burgenlandi gyógyszerészek vet.t.ek részt. soproni üléseken: (4) 1920. aug.. 24.: Papp K.. Zsigmond Bauer Ignác Göllner Frigyes Savanyukút. = Sauerbrunn Ruszt. = Rust. Sopronkereszt.ur = Deut.schkreut.z Wallner Rezső Nyulassy Ist.ván Czinfalva Szarv kő = Siegendorf" = Hornst.ein Közülük Bauer Ignác és Nyulassy Ist.ván a jegyzőkönyv szer int. - f'el is szólal t.ak és javaslat.okat. t.et.t.ek a t.ovábbi együt.t.müködésre nézve.. 1920. okt..21. Berecz Fidél Kismart.on = Eisenst.adt. /az Irgalmasrend gyt.r-ának vezet.ője/ Göllner Frigyes Sopronkereszt.ur = Deut.schkreut.z Hert.er Károly Fert.őfehéregyháza= Donnerskirchen
16 1921. jul 9.. : Ez a soproni közgyűlés kimagasló volt.. Részint it.t. vol t.ak az országos Egyesület. vezet.ői: Karlovszky Geyza, Koritsánszky Qt.tó, Müller Vilmos.. Másrészt. Sopron város vezet.ői: Dr. Zsembery Ist.ván :főispán, Dr. Thurner Mihály polgármester, Dr. Kurt.schy Ist.ván megyei :főjegyző, Dr. Schönberger Gusztáv városi :főorvos, Dr. Szilvásy Kálmán megyei :főorvos. Burgenlandból részt.vet.t.ek: Papp K. Zsigmond Savanyukut. = Sauerbrunn Berecz Fidél Kismart.on = Eisenst.adt. Szepánszky Alf'réd Felsőpulya = Qberpullendorf' Nyulassy Ist.ván Szarvkő = Hornst.ein A közgyűlésen még megmut.at.kozot.t. a magyar hazához való tart.az ás érzése. Igy a Burgenlandhoz csat.cl t. monsonmegyei kollegák ki jelent.et.t.ék, hogy a boldogasszonyi, nezsideri és vallai járás csat.lakozik a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület soproni szervezet.éhez.. Ezen az ülésen Müller Vilmos országos alelnök ismertet.t.e a t.rianoni békeszerződés következményeit Igy szerint.e az ország t.öbb, mint. 2000 gyógyszert.árából alig 1000 maradt. meg Csonkamagyarországon. Itt. jegyezzük meg, hogy Kori t.sánszky Qt. t.ó országos
17 ügyvezető igazgató, akinek Sopronban rokonsága is volt, ugyszólván minden soproni ülésen résztvet.t. 1922 jan. 5.: Ezen a választmányi ülésen nem vett részt burgenlandi gyógyszerész. De a sopr oni kerület reményét fejezi ki, hogy a kapcsolat megmarad. 1922 szept.. 16 : A megcsonkitott nyugat-magyar ország i kerületek együt.tmüködését határozták el. Ezért a soproni kerület a Vas-Zalai kerülettel veszi f'el a kapcsolat.ot Ez az együttműködés később is megmaradt. 1924. aug.. 24.: A Burgenlandhoz csat.olt gyógyszertárak elmaradása most. már véglegessé vált. ezért az irattár ezen részét. lezárt.ák és "az átcsatolás kérdésének végleges rendezéséig kezelés, illetve megőrzés végett Floderer Jenő alelnök vette át. " 1923. jun. lo. : Wallner Rezső czinf'al vi gyógyszerész eladta burgenlandi gyógyszertárát. és Felsőságon vett gyógyszertárat, a csepregi járásban.. Ezen az ülésen már innen jelent meg. Személyéről külön szólunk.
18 1928 máj. 15. : Ezen az ülésen Papp K.2sigmond savanyukut.i gyógyszerész, "gremiumi elnök" már az "elcsat.olt. nyugat.-magyarországi gyógyszerészek képviselet.ében" jelent. meg 1930-t.ól: Berke Miklós kismart.oni gyógyszerész t.ovábbra is rendszeresen bejárt. Sopronba és szor os kapcsolatot. t,art.ot.t. :fenn a soproni kerület.t.el. Két. gyógyszerészről külön meg kell emlékezni, akik éppen ellent.ét.es érzelműek vol t.ak: Wallner Rezső Czin:fal ván volt. gyógyszert.árt.ulajdonos. Erősen magyar érzelmű vol t. 1921. ut.án összet.űzései volt.ak a burgenlandi hat.óságokkal, polit.ikai szervezet.ekkel Tudomásunk szerint. /családja, ill saját. kijelent.ései alapján/ ot.t. t.et.t.leg is bánt.almazt.ák. Ezért. gyógyszert.árát. eladt.a és 1923-ban megvet.t.e a :felsőági gyógyszert.árat. Mag yaror szágon ~ a csepregi járásban Göllner Frigyes sopronkereszt.uri gyógyszert.árt.ula.jdonos viszont. német. /oszt.rák/ érzelmeit. korábban sem t.it.kolt.a. Az I. Világháboru végén még a magyar szervekkel volt.ak di:f:ferenciái. Örömmel üdvözölt.e Burgenland elcsatolását (5)
19 Amikor a nyugat-magyarországi részt Auszt.riának itélték, Sopron lett volna Burgenland fővárosa. Az 1921 évi népszavazás során náhány szomszédos községgel eg:yüt.t Sopron magyar maradt. Ezután fokozatosan épült. ki Kismart.on /Eisenstadt./ s ez a kis város lett, Burgenland fővárosa. Ennek ellenére Sopron vonzotta még: sokáig: a burgenlandi lakosságot, ide járt.ak bevásárolni, piacra és gyógyszertárakba is. 1938-ban, az Anschluss után ez a szabad hat.árát.kelés meg:szünt.. Csak külön engedéllyel lehetett, közlekedni Ez érződött többek között a nyugat-magyarországi gyógyszert.árak forgalmában is. 1.3. Gyógyszerutánpótlás, gyógyszertárak felszerelése A nyugat.magyarországi gyóg:yszertár ak hosszabb ideig a gyóg:yszerutánpótlást Bécsből eszközölték. Ez t.radició volt még az L Világháboru előtti időszakból A háborút követően ez rendszeressé vált. Ennek oka elsősorban az osztrák főváros közelsége és egyben a választék bővitésének lehetőségei. Igy ui. magyar or szági gyógyszertárakban is hozzá lehetett jutni készi t.ményekhez
2o Auszt.riában a két. legnagyobb nagykereskedelmi vállalat. a következő volt.: Philipp Rőder und Sőhne, ill. Chemosan Union Ezek később beolvadt.ak a Herba AG., most. is müködő gyógyárunagykereskedelmi vállalat.ha. A bécsi gyógyszerut.ánpót.lás előnyös volt. sulyos.. terjedelmes gyógyszerek eset.ében /pl növényi drogok, kemikáliák, köt,szerek/. Gyógyszert.ári berendezések; Bécsben két. vállalat. f'oglalkozot.t t.eljes gyógyszertári berendezéssel, f'elszerelés f'orgalmazásával: Her mann St.einbuch, ill Karl Franke Sok nyugat.-magyarországi gyógyszert.ár innen szerezt.e be állványedényeit., kisgépeit., st.b. E két bécsi cég magyarországi képviselője volt Budapest.en Oberlander Gyula /VII Kert.ész, késöbb Nagyat.ádi Szabó 31. / 1. sz. ábra Az emlitet.t. két. bécsi cég a IL Világháboru ut.án megszűnt. és prof'iljukat. a Herba AG vet.te át.. Ennek a gyógyszerárunagykereskedelmi vállalatnak külön berendezésekkel, f'elszerelésekkel f'oglalkozó részlege van, mely napjainkban is kiálli t. magyar konf'erenciákon Még egy bécsi cég hirdet.ett. Magyarországon: A Gyógyszerészi Zsebnapt.ár 1922. évi kiadásában Karl Engler t.ablettázó gépet és kupkészitő gépet. hirdet (6)
OBERLANDER GYULA GYOGYSZERTÁRI Es LABoRATORIUMI BERENDEZEsEK BUDAPEST, vu, NAGYATÁDI SZABO..U.. 31 CARL FRANKE,WIEN KePVUS!LETEK1 HERMANN SlElNBUCH, WIEN TELEFON; 421 Sl52... Levelez5lap. Nagysdzos N i k o 1 i c s M i 1 i v o j -- --- -- -- - ---- --. - -- -- ------- -- -------- - -- - gyógyszerész úrnak Sopron, ' -. Budapest, 1942 december 22. Folyó hó 15.-én kelt nb.soraira válaszolva van 1 szerencsém ti.sztelettel értesiteni,hogy a ki.vánt kivite-.~ 1 lü Normal csppszámlálókkal legnagyobb sajnálatomra nem tudok szolgálatára lenni,mert ez a fajta üveg,mely német országi eredetü volt,teljesen kifogyott raktárról és ma a gyár nem szállitja, 1 Közölhetem azonban,hogy a Steinbuch cég legutóbb: egy hasonló kivitelü nagyon e.lmés és pontos cseppszámlá-: lót szállitott nekem,melyet azonnal megrendeltem raktár-! ra és várom annak beérke~tét.ez ugyancsak gummisapka szi vással müködik és absolu t pontos cseppet ad.ez az üveg el6reláthatólag február -március hó folyamán fog beérkezni s akkor szolgálhatok vele,kérem addig szives türelmét, Készséggel állva mindenkor szolgálatára vagyok 7 kiváló t~sztelettel '1 ~,/ (jj)!!t1!ia?t//1 7/4 # ~ 1 J ' i
--,,,, ~~er~a Telephon: serle B-48-5-20 bis 8 48 5 29 Te/egramme: lferbabam JCandefa Ji/ifien9eaaffscliafi öslerr. Jlpoifie/ler Die Wirtschafts- und Lieferstelle der österreichischen Apothekerschatt e,;jlian, IX., c1lticlie/6euern9aaae 9 a Oarl Pranke, Wlen 1., Sta~iongasse 10 Gegrüadet 1869 (lnh. Vinzenz MÜNNICH) Fernruf 25 5 55 (nternatloo&le phum.uentllohe.l.uat.uung Wlen 1911 : St&&tsprela und gro~e cioldone lllellaille llefert Apotheken-StandgefiiBe nur ln QuallUitsware aus hochfeinem, starkwandigem Krislallglas,. Apparate, Oerite, Maschinen und Utensilien für pharmazeutische Laboratorien, Samtliche Verbrauchs- und Verkaufsartikel für die Rezeptur.. Ausfuhr nach allen Landem. FOL: MALVAE. ::. -- - --,.- --. - Eigene Olas und Porzellanmalerei.
lnteríi,rit.' phorri.03 Busstellung. Wien 1913; Staatsprrls, Ehren dlplo111 3um, Ehrenkreu3 und 3ur grolien goldenon medaille lnfel'!lq.i. pharma3. aussfellung, Wien 1883: 13oldeno llleduílle" Hyglen;,ph11l'ma3. Busstellung, Lemberg 1888: Sllberno llledaillo" OutewU'\~sellscha~ f!lp r<ochkunst, Ernfihrung, Ho mlrtsc)lo~ Wlen 1901: Ehren llledai!le'.',_ ~,; -~,. '.. -, -= 1-- =4.Cii ~~,~ ; ~ JÍ t 1.f~~~'.. ) ' J\- """""""" I.~~:.::;.:"~'-~ M' "h ~ 1 1 ~~"' ". i ' :fi i ' ',41' ~, ~~::._~- ; ~ ~:-,,~,; i.::r,... ~~t~ ' "Ja,... ": ~i0r: '. ~!, :l ~;,; ~'-' --~\.)~.' Ifi;' P. reísblatt.... oon Carl Franke = ijzagister = der Pharma3ie e WIE'fl e 1. Stadíongasse rzr.10... _, <':. ~ i!- Bimtrf$;~rtíkel flbf eilung 111 fúr Bpotheke und Re3eptur '.,... (-.~'.artikel fúr Krankenppege :'." " 0ummítuaren.- <. ' - -. -:':'~~.. ' l.,, :{ J '1,] 0. 3,[ L cü:h'ü, a D
CARL FRANKE, Wien 1, Stadiongasse N~ 10 -------------="--~-"" ----==-------- -- ----- 1 1 I' 1 1!,, i 11 11 ~ ;o ' 1 Dampf-Apparat für schwach gespannten Dampf mit Regulier-Füllofen und Gegenstromkühler Mod. 1900. Auch für q-asheizung lieferbar. Bitte besondere Liste zu verlangen.. Wasserdestillir-App<trat mit constant Niveirn W asserdestill ir-appa1 at \ accunm- Apparat LlrannlwLin. Brenn ~ppar3k für Dampfheizung ~ -
J ~ ~ - ~ ~~ Hli l3lü il2cl 'l2 l ;}25 ;):~(i H27 tl45 34G 348 ;310 LllU 314 Mundwasser-Flaschen Ebermann ]( 12. -- 315 Kolhe ]( 8. -, cornplet ]( 12-316 Opodeldocgliiser, Inhalt,q 5~-10 15-20 30 50-75 100 Stück ]( 4.. - 4 20 4.80 4 Uií 100 160 200 300 ±tjo 500 5 GO G 2U 8 -- 10. - 13. - U -- 3l7 Pagliano Flaschen, loo Stück ]( 5 -, Bilchel K 14-, Einwickelpapie1rnit Drnck ]( 2 -, Siegelstöckel ]( 3 50 318 Pain-Expeller-Flaschen, siehe Linirn Capsic..-Flaschcn Ni 309 Parfum-Flacons, Fa~on Essbouquet (319) odc1 Maiglöckchen (320), gfatt, H~l 322 323 324 325 326-213 " " " " 100 Stück 10 g ]( 4.20, 15 g K 4.. 50, 20 g ]( 520, 30!J ]( 6.. - dieselben mit eingcbolu tem Slöpsel um K l2. --!Jb 14.. - rnelu mit 2 bis 3 Goldieilen vc1sehen K4. - bis ö - rnelu " bemalt mit Blumen in I<'a1!Jc ode1 Email K lú - f:j bis 25. - mehr 81.J mit Spritzkapsel vctsehen ]( U. - meln " " achteckig, gcschlif!cn, ci1ca 15 g ]( -.. ~8, 20 y ]( - 30, 3U y ]( - 38, 40 g ]( - 44 geprcsst, geschlil!en, decorirl in Gold und in Fmben, pei Slück K -15, -.. 20, -.30, - ou, -.öo, --. 70, 1 50 344 Pillenglaser mit Ko1kslöpsel und polirtcm llolz.jeckel lnhall y ~<:J 35 DO 70 1110 liíü 2UO --- ------!OU Slück H a - Ifi.- lli25!~.- li{51) 2150 ~!- :l!5 Prinzesswasser-Flaschen wil Fuchs K 10. ' =11~~===-o-=~--~~-~~=-, --~--=--==~~=~~~--==~~,r-, f?..dhra
==~~~= ==-=-=~----- ----- ------- -~11 _ ---~~--1-1 1 1222 1228 1224 1221 1225 121\J Waagschalen-Einla.gen von Hartgummi flache, 13 ;, cm, per Paar ]( 1 60, 15 cm ]( 2-1220 " " tiefe, 15 cm, per Paar ]( 3 20 1221 Papiermache Durchm. cm 13 18 /, 14 14 /, 16 perpaaril_ -=--so--t= -120140--160 1222 Receptur--Pricisionswaagen, mit kurzarmigen A!uminiumbalken und langer Zunge, durch Kurbeldrehung wird mittelsl eines Excenlers der doppelt arretirle Balken, ohne in Schwingung zu kommen, gehoben Die Wagungen geschehen bei aller Raschheit mit grösster Genauigkeit Messinggestell, vernickelt, mit Aluminiumbalken auf polirtem Holzkasten mit Gesims Tragkraft g 5 50 200 1000 Preis 7(- 44. - 52-64 - 80.- 1223 Dieselbe auf Eisengestell, fein emaillirt, mit Aluminiumbalken auf polirtem Kasten Tr agkraft kg 1 3 5 10 20 Preis K 76..- 90-104 - 148,- 194. - 122! Prácision1wa.a.ge, S_ystem Mohr, mit excentrischer Hebevorrichtung, als Juwelen- u Múnzenwaage '/00000 bis '/iooooo der Belastung angebend Tragkraft kg 02 05 1 2 1225 Ana.lytische W a.a.gen, 1226 " per Stück K 60. - 70.- 92.-- 120, - einfachste, Stativ m Hebevonichtung auf Kiistchen m. Glaskasten K60. dieselbe in Glaskasten mit Reiterverschiebung K 76. -- in Nussholzkasff>n v~rgla.st, ArrPt.irung 1 Reit.ervers;chiebung 1 GChA.nge auf P rism en., :\till<:lax~ an f ~l'! in. tf:í f 1'J g J{~last.n n~, '/ 7 my '~nr1f\nd1ít~h K'JO.... in fj\a.-;;ka.~lr:n..-on \1ah~i~r1ni. Arr,:1irunsz; '1'1'1. J{~lk1~ri1< unt1,1,~ 8':h1!1.111n Ba\\c,~n 1 '.l'jtb,'.íli~, \1 itt,j-...1:hr11:í(lt : a11r ~t t hil :1v.1-r 1 V otl~l,f lfnf( %fit Reitetverschiebung, 1 ~ n1g ernfjfindlích Tragkrafl g 50 100 200 500 ]( 160-200 - 265-=--450 \\
CARL FRANKE, Wien l Stadiongasse Nr. 10 0 ln 111eine1 Glas- und Porzella11malerei "erden Apothekengefasse, Garnituren für neu zu er1ichtende Apothe.ken, von <ler ei11f8.chsteu bis zur luxuriösesten Ausstattung, in reieher Dekor Malerei und jedei Stilart hergestellt, ebenso Nachschaffung von Standgefassen aus Glas und Porzellan jeder Art und emaillierte Kastenschilder. Ferner ernpfelrle Umsignierungen obsoleter Signatu1e.11 auf G-efáss~1.~eh Abschleifen und Neusignie1en NachslelienJ eíj,e.aufatellung derjenigen Apotheker, fiir die ich im Laufe der!elzte.n Z'.tit Standg<;Íásse für ueuer1ichtete ode1 reno\iejte Apothcken geliefert habe, und die san1tlich 'Oll 1neine11 J_,ieferungen ganz bef1iedigt sind 1!! i! ii \\'ien, in1 Jtlune1 1!.Jl l Mag. pharrn Carl Franke. Apró Endre, Szeged Barna Miklos, Nag 0 t< polovecz L. Bettinazzi's Er ben, Ri' a G. Cobelli, Ilo>ereto Colombis & Orebié, Triest J. Enders, G oisern Lad. Figler, Tarrrow. Gallus Jenő, Sopron Glück Rezső, Budapest Görögh Dániel, Petrillfl Dr. Halász Zoltán, Budttpest Halmág,yi Ilóna, Szi1ágynag,yfal" Hollé Géza, Dudcipe;t Horvilth Lajos, Tisza.istvánfli.lva lg.. Jaksch,.Neur,kirchen G. Kamner, wien A. E.. Katkié' Erben, Agrnm Kiehling Béla, Budape;t J. Kirchlechner, Paternion Korbuly Dezső, Pozsony. J. Korn, \Vien Odilo Krakowka, Semmering E. Kozel,j, Assling Anton Klug, Altheim J. Kraus, Wien Kriegner György, Budapest. Lassu Nándor, Rudnó. J0sef v. Lázár. Galgócz S. Lapinski, Krakau. F. Luft, Wirn. R. Lochner,.Klosterneuburg Pielro Liberi, Gö1z Lukács István, \' ácz Mauer Richárd, Ujszi-vácz Maderspach F 1-iákosliget J osei Maurer, W ien J\lakranczy László, Abony l\l1rio lllanirini, Ceurbra 11'!.ester F., Eszterháza M. Mihelcié, Pisaroúna 11'!.arco 11'!.orpurgo, 'Iriest E. J'\etter, Wien Ernst Peres, Gzegléd Pietro Petronio, Pala St. v. Petrikovits, Lang- Enzet sdorf. Raák Gyula, Pozsony Simon e Ravina, Ber gamo Max Schelle, Wien Schwemmer lli Szolnok Szokoly S Arad K. Turek, Teschen Universitiits-Apotheke, Budapest Vámosi Péter, (;;uiahoucz VJád V Gyulafehéná1 K. 'Veinber ger, Linz H Zihlarz, '.Vicli i: Herrn Carl Franke, Wien. Ri,, a, 1. Dezember 1910 In g1ög;te1 Ordnung haben wir alle Gefasse für die Apotlreke erhalten ohne den geringsten B1uch und sind wir bereit, unse.je.1 vollsten Genugtuung Ausdruck zugeben, nicht allein w0gen de1 b~~t.en Qualitat de~ 11-lateriales, sondern aueh 'vegen ~er -E1eganz der For.rp. und der Reinheit de1 Aufsch~iften und l1e1 ko1rekten Nomenktatur auf jede1n eii-1zelnen G-efáss, so dass \'i'll' gerne und ge\'iris,;e11liaft Ih1 e ange~ehene Fir1na allen unseren Kollegen empfehlen können, dje a1e Absicht haben i~pothekengehi-sse zu e1neue1u l\l it 'üllko1nme11e1 Hochacl. tung_ be.gr üssell Síe,, "' )! " i: Ida V>'itwe RettinHZ1'Í L!
2:L A Franke cég néhány felszerelési t.árgyát. mut.atja be a 2.. 3, 4, 5., és 6. sz. ábra. Magyarországi gyógyszerész vásárlóit, t.aláljuk a 7 sz. ábrán. 1.4. Az együttmüködés kiemelkedő ápolói Az oszt.rák-magyar gyógyszerészi kapcsolatokat. széles körben ápolták. Két személy emelendő ki: magyar részről Koritsánszky Ott.ó, oszt.rák részről Ludwig Kof'ler. KORITSÁNSZKY OTTÓ 1882-ben szül etet. t. Kölesden. Gyógyszerészi tanulmányait Budapest.en végezte. Ezut.án Sopronban az Oroszlán gyógyszert.árban dolgozott. egy évig. Levélt.ári kutat.ások alapján f'eldolgozt.a a város gyógyszerészete múl t.ját, majd Pozsonyét. is. Munkájával loo korona pálya díjat, nyert el. Ezután évekig külföldön dolgozot,t.: Franciaországban és Svájcban. Különböző ut.jairól élménybeszámolókat ir t., így t.ávoli országokba is eljut.ott.. Hamarosan bekapcsolódot.t a magyar gyógyszerészi közéletbe Részt.vett. néhány európai konf'erencián. 1912-ben az Osztrák-Magyar Monarchia képviselet.ében jelen volt. a F. L P megalakulásán is Nemzet.közi szervezetünk élet.ében is komoly szerepet. ját.szot.t.. Fel ismert.ék t.ehet.ségét., szervező készségét. és
22 1930-1938. közöt.t.i időre a F. IP alelnökévé választ.ot.t.ák. Magyarországon t.öbbirányu szakmai munkásságra t.ekint.het.et.t. vissza. A Gyógyszert.árt.ulajdonosok szervezet.ének: a Magyarországi Gyógyszerész egyesületnek tit.kára, majd ügyvezető igazgatója. Közben a t.anácsköz t.ársaság i uralom alatt. is bevonták néhány szervező reladat.ra. E korról könyvet. is írt.. Sokat. harcolt. a Gyógyszerész Kamara és a GYOJA létrehozásáért. A vidéki, megyei szervezeteket. is sűrűn lát.ogat.t.a. Az általános jobbratolódás során megszűnt.ették igazgatói pozícióját.. Et.t,ől kezdve budapesti "Aranykalász" gyógyszert.árában működött., melynek öccse volt. a társtulajdonosa.. A II. Világháboru után visszavonult. 1952-ben hunyt. el. Mint. hazai szaklapszerkeszt.ő is ápolt.a az oszt.rák kapcsolatokat.. Számos cikke jelent. meg kinti szaklapokban. Maga is gyakran járt. Ausztriában és vendégül lát.t.a oszt.rák kollegáit A MGYT születése loo. évrordulója alkalmából plaket.t.et. alapi t.ot.t. Kori t.sánszky Ottóról. Ezzel t.ünt.et.ték ki 1991-ben is C7). 8.. sz.. ábra Binder Helmut.h F. I. P. alelnököt.
KORITSANSZKY OTTÓ
23 KOFLER LUDWIG 1891-ben szület.ett az auszt.r iai Dornbirnben /Vorarlberg tartomány/, régi gyógyszerész családból. Gyermekkorától kezdve szoros kapcsolatban állt a gyógyszerészettel. Apja gyógynövény kertjében végezte első botanikai vizsgálatait. Ugyanabban az évben dokt.orál a bécsi egyetem :filozó:fiai karán botanikából, ill. megszerzi a gyógyszerészi oklevelet is. Az első világháborúban letöltött hároméves katonai szolgálat után megszerzi az orvosdoktori oklevelet. is Tanulmányi ideje alatt egyidejűleg t.anársegédkén t dolgozik a Farmakognóziai Int.ézetben Möller pro:fesszor mellet.t... További t.anit.ómesterei közé tartozt.ak még Molisch és Wasiczky. E sokoldalú képzés révén 1925 -ben az innsbrucki egyet.em :farmakognóziai intézetének vezetésével bízzák meg.. Ezt a tevékenységét 1945-ig gyakorolta. Előadásai és t.udományos közleményei világosak, gondosan szerkezt.et.t.ek voltak. Munkásságának középpontjában a mikroszkóp állt... Előbb Bécsben a szaponinok kutatásával :foglalkozik, :felismeri ezek reszorpciót elősegi t.ő tulajdonságát. Később, mivel innsbrucki intézetében anyagi lehetőségei korlát.ozot.t.ak volt.ak, olyan kutatási terület.et. kereset.t., ahol a szerény körülmények közöt.t. is eredményes munkát. remélhet.et.t.