A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21.
Új helyzet, új környezet Felsőoktatás kihívásai Tömegképzés, létszám növekedés, demográfia Több szintű képzés,elfogadottság, társadalom és gazdaság Új képzési irányok, szakok, tudások, új tudásátadás Verseny a hallgatókért, verseny az intézmények között, nemzetközi verseny Új típusú intézmények; köz, magán, nonprofit szektor Új vezetési, menedzsment technikák; egyetem vállalat, vállalkozó egyetem A piaci szereplők elvárásai, gyorsan változó igények/ lassú szerkezetváltás Belső gondok; ki minősít kit?, nemzeti stratégia, finanszírozás Területi beágyazódás, kapcsolatok
Kutatási irányok a felsőoktatás területi szerkezetére Felsőoktatás és regionális fejlődés kapcsolatának általános jellemzői, egyetemi kutatási kapcsolatok Intézményi szerkezet beágyazottsága egy centrumba, vagy térségbe Verseny az intézmények között, piac meghatározás, annak alakítása Előadás: - felsőoktatás területi szerkezetének változási irányai (1990-2009 között), kapcsolata a regionális folyamatokkal - lokális és regionális beágyaztottság
A területi szerkezet változásai Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) Intézmények száma nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt)
A felsőoktatás területi szerkezete, 1990/91 és 2008/09 Sárospatak Létszám (fő) 501-101-500-100 Nyíregyháza Mosonmagyaróvár Miskolc Vác Eger Sopron Esztergom Piliscsaba Gyöngyös Hajdúböszörmény Gödöllő Győr Tatabánya Jászberény Pécel Debrecen Szombathely Pápa Székesfehérvár Szolnok Veszprém Nagykőrös Mezőtúr Létszám (fő) Dunaújváros Szarvas Keszthely Kecskemét Békéscsaba Kalocsa Gyula Hódmezővásárhely Kaposvár Szekszárd Szeged Baja Pécs Állami egyetem Állami főiskola Állami intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Állami intézmény kihelyezett tagozata Egyházi egyetem Egyházi főiskola Egyházi intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Egyházi intézmény kihelyezett tagozata Állami egyetem Állami főiskola Állami intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Egyházi egyetem Egyházi főiskola Egyházi intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Alapítványi egyetem Alapítványi főiskola Alapítványi intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása
A felsőoktatási intézmények székhelyen kívüli képzési helyei, 2009. Beregszász Létszám (fő) Mosonmagyaróvár Sopron Szombathely Pápa Zalaegerszeg Keszthely Nagykanizsa Révkomárom Győr Veszprém Kaposvár Siófok Esztergom Tatabánya Pécs Székesfehérvár Vác Eger Piliscsaba Gyöngyös Gödöllő Pécel Jászberény Dunaújváros Kalocsa Szekszárd Nagykőrös Baja Bácsalmás Salgótarján Balassagyarmat Kecskemét Ózd Szolnok Miskolc Szarvas Békéscsaba Orosháza Gyula Hódmezővásárhely Zenta Szeged Mezőtúr Sárospatak Tokaj Debrecen Püspökladány Nyíregyháza Hajdúböszörmény Nagyvárad Nyárádszereda Marosvásárhely Székelyudvarhely 501-101-500-100 Állami egyetem Állami főiskola Állami intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Egyházi egyetem Egyházi főiskola Egyházi intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Alapítványi egyetem Alapítványi főiskola Alapítványi intézm. székhelyen kívüli kara, fakultása Állami intézm. székhelyen kívüli képzési helye Egyházi intézm. székhelyen kívüli képzési helye Alapítványi intézm. székhelyen kívüli képzési helye
A területi szerkezet jellemzői Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %)
A felsőoktatás regionális szerkezete, 1994, 2007 Régió Összes hallgató Nappali tagozatos hallgatók Főállású oktatók Tanár Docens 1 000 főre jutó összes hallgatók száma Dél-Dunántúl 11 416 37486 9 343 21827 1 552 2476 150 288 235 493 11,41 38,74 Magyarország 68 803 172435 52 195 113709 8 251 10609 1 033 1592 1 806 2858 23,7 60,03 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 1994 2007 Nyugat- Dunántúl 11 731 28428 8 442 16610 1 003 1261 106 205 242 474 11,73 28,45 Közép- Dunántúl 5 789 27268 3 272 16983 517 1258 57 190 114 299 5,18 24,62 Közép- Észak- Magyarország 11 340 39171 8 117 15414 1 008 1490 97 220 249 430 8,7 31,30 Észak-Alföld 17 395 50060 13 065 31385 1 965 2465 227 380 471 619 11,26 32,82 Dél-Alföld 19 729 42856 9 205 26965 2 075 2817 219 372 429 636 14,34 31,93 Magyarország 146 203 397704 103 639 242893 16 371 22376 1 889 3247 3 546 5809 14,16 39,51
A GDP és K+F regionális szerkezete (2001,2007) Régió GDP (%) Kutatófejlesztő helyek (%) Kutatókfejlesztők száma (%) K+F ráfordítás(%) MTA doktora címmel rendelkezők (%) 2001 2006 2001 2007 2001 2007 2001 2007 2001 2007 Közép-Magyarország 44,1 47,2 51,3 48,4 57,7 58,3 69,2 66,0 62,2 60,5 Közép-Dunántúl 10,4 10,0 6,8 6,5 5,4 5,1 6,0 5,4 4,5 3,3 Nyugat-Dunántúl 10,4 10,0 6,4 7,6 5,1 5,6 5,0 6,2 2,8 4,2 Dél-Dunántúl 7,2 6,5 8,3 8,7 7,1 7,1 3,6 2,5 7,1 6,8 Észak-Magyarország 8,3 8,0 5,0 6,1 4,5 5,0 2,0 3,5 3,4 4,5 Észak-Alföld 10,1 9,6 10,7 11,8 9,1 9,4 6,8 8,5 10,0 10,5 Dél-Alföld 9,6 8,8 11,4 10,9 11,1 9,4 7,5 7,9 10,1 10,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés
A területi szerkezet jellemzői Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny
A felsőoktatásba (alapképzés, nappali tagozat) jelentkezők száma kistérségenként (fő), 2006.
A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak lakhelye, 2005 NUTS 3 szint határa Országhatár A településről érkező hallgatók száma (fő) 100 50 10
A területi szerkezet jellemzői Jelentős változás a hallgatói létszámban és intézményekben, új típusú felsőoktatási szervezetek jöttek létre (alapítvány, egyházi) Intézményi szám nem változott; vidéken csökkent, Budapesten nőtt, de hallgatói arány valamelyest nőtt a vidék javára (44,7 %; 39,9 %) Új felsőoktatási szervezési központok (regionális hálózatok?): Sopron (65 % külső), Gödöllő (60 %), Debrecen, Pécs, Veszprém, Miskolc Székhelyen kívüli képzés nőtt, piaci behatolás (vidék-vidék arány csökkent, vidék-főváros nőtt, főváros-vidék nőtt) Regionális szerkezet alapvetően átrendeződött (KD, DD, ÉM), szerkezeti különbségek, oktatói kar dinamikája (40 %) Térségi aktivitás eltér, székhely térség és szomszédok, holtterek, verseny Regionális és lokális beágyazottság
Változások: - Az üzlet volumene(+-) - Adóalap (+-) - Szolgáltatások (+-) - Jövedelem (+) - Foglalkoztatottság (+) - Fogyasztás (+-) A felsőoktatás térségi/helyi hatásainak egyszerűsített modellje INPUTOK Térségi és helyi üzleti élet Helyi önkormányzat Visszacsatolások EGYETEM Főiskola Előremutató kapcsolatok OUTPUTOK Szellemi és társadalmi tőke Tudás Változások: - Képzettség (+-) - Új cégek - Migráció (+-) - Egyetemi-ipari kapcsolatok (+) - forrás kihasználás (+) - Háztartások, cégek telephelyválasztása (+) - Kulturális és szociális lehetőségek (+) Helyi háztartások Kiadási hatások Tudás hatások Vonzerő (+-) pozitív és negatív hatások Forrás: Rechnitzer, Hardi, 2003.
Az innovatív cégek együttműködési kapcsolatainak területi jellemzői a hét kapcsolattípus szerinti bontásban (Nyugat-Dunántúl) (Forrás: Csizmadia Z. 2007.) Innovációs Intézmény 21% K+F állami 8% Egyetem 24% K+F magán 26% V Beszállító 75% Más cég 74% Max. 20%-os arány 21-40%-os arány 41-50%-os arány 60% fölötti arány Ügyfél 74% Régió Ország többi része Külföld
Regionális/lokális szférába való beágyazottság a kihasználható lehetőség Növekvő érzékenysége a lokális szférának (önkormányzatok, helyi politika) a felsőoktatás iránt (lásd pólus program) helyi önkormányzatok minimális forrással rendelkeznek a támogatásra, de időnként adakozók (pl. épület, telek, közös beruházás) helyi/regionális gazdaság változó intenzitással lép fel kutatási és oktatási megrendelőnek, a piac nem kialakult, nem intézményesült, illetve vannak előremutató jelek (RET, KKK, pl. Audi., klaszterek, szervezeti kapcsolatok) lokális társadalom büszke a felsőoktatására, fontos marketing elem, helyi végzettek nagy száma, de még nem mecénás, még nem támogató, ennek formái most alakulnak, kommunikációs rendszerek (alapítványok, öregdiák szervezetek) lokális gazdaságra gyakorolt hatás nem kimutatott, holott lakáspiac, kereskedelem, vendéglátás, kulturális fogyasztásban jelentős lehet, idegenforgalom (pl. konferencia turizmus); nem érzékelhető, változó hallgatói magatartás (pl. hazautazások) regionális fejlesztésekbe való beágyazottság gyenge, esetleges, fejlesztési koncepciókban megjelenik, de nem markánsan, részvétel alacsony felsőoktatás politika, területi politika, tudomány politika kapcsolata nem egyértelmű és nem világos (csak jelek vannak, eredmények kevésbé)
Köszönöm a figyelmüket! rechnj@sze.hu