ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK 2009.

ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉS A BUDAPEST FŐVÁROS XIX. KERÜLET KISPEST ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKVÉDELMI ÉS GYERMEKJÓLÉTI FELADATAINAK 2009. ÉVI ELLÁTÁSÁRÓL Több, mint tizenkét évvel ezelőtt, 1997-ben fogadta el az Országgyűlés a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt. A gyermekvédelem elsődleges célja a gyermek családon belül történő nevelkedésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, valamint a szülői és más hozzátartozói gondoskodásából kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítása. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról évente egyszer átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület megtárgyal. Az értékelést a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalához is meg kell küldeni. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet 10. számú melléklete részletesen rögzíti az átfogó értékelés szempontjait. A hivatkozott jogszabály alapján a települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei a következők: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4. Jegyzői hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye.

2 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzői gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb). 1. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA A lakosság számának megoszlása korcsoport szerint: 2007. december 31-i adat 2008. december 31-i adat Kor: Összesen(fő) Kor: Összesen(fő) 0-4 2665 0-4 2712 5-9 2378 5-9 2386 10-14 2643 10-14 2614 15-19 2350 15-19 2943 Összesen: 10036 Összesen: 10655 Kispest összlakossága: 60799 fő Kispest összlakossága: 60578 fő Férfi: 27980 fő Férfi: 27949 fő Nő: 32819 fő Nő: 32629 fő Összesen: 60799 fő Összesen: 60578 fő

3 2. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA: 2.1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások: 2.1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre havonta átlagosan 903 gyermek/fiatal felnőtt volt jogosult. A részükre az ezen ellátáshoz kötelezően kapcsolódó, az év folyamán két alkalommal kifizetendő, 5.800 Ft/fő összegű pénzbeli támogatás címén 11.016.100 Ft került folyósításra, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére 100%-ban visszatérített. Kiegészítő adatok: - a 2008. december 31-i adatot alapul véve a jogosult gyermekek számában 21,69%-os, míg a családok számában 27,87%-os növekedés volt tapasztalható, - a jogosult családok 82%-ában az egy főre jutó jövedelem meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét., - az év folyamán 25 elutasító döntés született, melynek indoka az esetek 85%-ában az egy főre jutó jövedelmi-, 15%-ában az egy főre jutó vagyoni jogosultsági értékhatár túllépése volt. 2.1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás havonta átlagosan 6 gyermek (5 család) jogán került kiutalásra, 438.900 Ft összegben, melynek 90 %-át a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére visszatérítette. A támogatás gyermekenkénti havi összege 6.270 Ft volt. Az e támogatáshoz kötelezően kapcsolódó, gyermekenként 8.400 Ft összegű pótlék címén 100.800 Ft-ot utaltunk ki, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére szintén 100 %-ban visszatérített. Megjegyzés: a támogatásra jogosult hozzátartozók, illetőleg az érintett gyermekek számában 20%-os növekedés következett be a 2008. december 31-i adatokhoz viszonyítva. 2.1.3. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 756 család részére, 954 esetben állapítottunk meg és utaltunk ki 12.287.418 Ft összegben. Az egy esetre jutó támogatás átlagos összege 12.879 Ft volt. Elsősorban ezen támogatási forma alkalmazásával nyújtottunk segítséget az erdei iskolával, a nyári táboroztatással, illetőleg az iskolakezdéssel járó anyagi terheket nehezen viselő rászoruló családoknak. Megjegyzés: a támogatásra jogosultak családjában az egy főre jutó havi jövedelem az esetek 79 %-ában meghaladta az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Elutasító döntés ezen támogatási forma esetében az elmúlt év folyamán nem született. 2.1.4. Óvodáztatási támogatást egy alkalommal, 12 család 13 óvodás gyermeke ( négy 3 éves és kilenc 4 éves gyermek) jogán állapítottunk meg és utaltunk ki 190.000 Ft összegben, melyet a központi költségvetés a Magyar Államkincstár útján önkormányzatunk részére 100%-ban visszatérített. Egyéb adat: elutasító döntés meghozatalára 4 esetben került sor.

4 2.2. Egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott, az önkormányzat által önként vállalt feladatként biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások: 2.2.1. Egyszeri anyasági támogatást 416 kispesti újszülött jogán állapítottunk meg, 8.644.590 Ft összegben. A támogatás gyermekenkénti összege az önkormányzati rendelet idevonatkozó szakaszának hatályba lépésétől, azaz 2009. április 24. napjától kezdődően egy újszülött esetén 22.800 Ft, ikerszülés esetén pedig gyermekenként 25.650 Ft volt. A támogatás ezen időpontot megelőzően biztosított összege 17.100 Ft volt. A képviselő-testület a 2010. április 20-án tartandó ülésén várhatóan módosítja egyebek mellett az ezen támogatási formára vonatkozó helyi rendeleti szabályozást is, melynek eredményeként az egy gyermek születése esetén folyósítandó ellátás összege 12,5%-kal, ikergyermekek születése esetén 10%-kal emelkedne. Megjegyzés: tapasztalható, hogy azon újszülöttek száma, akik jogán az anyasági támogatás megállapításra kerül, évek óta folyamatosan emelkedik. A növekedés mértéke a 2008-as adatot alapul véve 8,3% volt. 2.2.2. A Szociális és Lakásügyi Bizottság által kiírt ösztöndíj-pályázaton a 2008/2009. tanévben két kategóriában (középiskolai, felsőfokú) együttesen 166, míg a 2009/2010. tanévben ugyancsak az említett két kategóriában 165 fő nyert el szociális tanulmányi ösztöndíjat. Részükre az elmúlt év folyamán összesen 11.514.000 Ft támogatást folyósítottunk. Az ösztöndíj havi összege középiskolai kategóriában 6.000 Ft, felsőfokú kategóriában 8.000 Ft volt. Megjegyzés: a 2009/2010. tanévre kiírt ösztöndíj-pályázatban jelentősebb tartalmi változás a megelőző tanévihez viszonyítva nem történt. 2.3. Gyámhivatal által megállapított és folyósított pénzbeli ellátások: - Gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése. - Otthonteremtési támogatás. Mindkét támogatási formát teljes egészében az állami költségvetés biztosítja. 2.3.1. Otthonteremtési támogatásban az állami gondoskodásból kikerült, 1997. november 1. után nagykorúvá vált fiatal felnőttek, az intézetben eltöltött idő és a saját vagyonuk nagyságától függően részesülhetnek lakáshoz jutás, tartós lakhatás megoldásának elősegítőse céljából. Otthonteremtési támogatás iránt 2009-ben 1 kérelem érkezett, azonban illetékesség változás miatt másik gyámhivatalhoz került a fiatal felnőtt kérelme. 2.3.2. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése 1998. január 1. óta került a gyámhivatal feladatkörébe. A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő igényelheti, amennyiben nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése ismételten elrendelhető illetve továbbfolyósítható a feltételek fennállása esetén, függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől. 2009-ben megelőlegezett összeg: 3 400 300.- forint volt. A tárgyévben indult eljárások száma 19, amely összesen 25 gyermeket érintett. Elutasított kérelmek száma: 6 A folyósítás felfüggesztésére nem került sor.

5 3. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA 3.1. A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat integrált intézmény keretén belül biztosítja, a Családsegítő Szolgálattal, a Családok Átmeneti Otthonával és a Gyermekek Átmeneti Otthonával egy intézményen belül. A Gyermekvédelmi törvény előírásának megfelelően a szolgálat 2009-ben gyermekjóléti központként működött, a megfelelő szolgáltatásokat nyújtva. 3.1.1. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése, melynek érdekében végzett prevenciós munkánk 2009-ben a következő módon valósult meg. Tankötelezettség teljesítésében a következő módon segítettük családjainkat: A szolgálat 1 fő fejlesztő pedagógust foglalkoztatott, aki a gyermekek fejlesztése mellett, a magántanuló diákok mentorálását, vizsgaidőpontjaik figyelemmel kísérését is elvégezte. Ennek következtében a tankötelezettség teljesítése az esetek többségében megvalósult. Központunk az Önkormányzat által pályázott TÁMOP 5.2.5. integrációs program megvalósítója volt 2009. márciusától kezdődően. A pályázat lehetőségei révén a kerületben 131 diák kapott segítséget az oktatási rendszerben történő bentmaradáshoz. A program komplexitását jellemzi, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek a tantárgyi korrepetáláson kívül szükségleteiknek megfelelően részt vehettek részképesség zavar szűrésen, egyéni fejlesztésen, labdaterápián, alapozó terápián, egyéni pszichoterápián, családterápián, elsajátíthattak új tanulási technikákat. Az augusztusi program a pótvizsgára való felkészítés jegyében telt. A célcsoporttal foglalkozó szakemberek számára képzést szerveztünk, mely révén új módszereket sajátíthattak el a nehezen kezelhető gyermekekkel való foglalkozáshoz. Érdekesség, hogy a pályázatban foglalkoztatott kollégákon kívül ezen a tanfolyamon részt vettek a kerületből a téma iránt érdeklődő pedagógusok is. A szülők részére szintén a pályázat keretén belül a kamaszkor nehézségeire fókuszáló kommunikációs tréninget szerveztünk. Tapasztalataink szerint / és a bizonyítványok tanúsága szerint / a programon aktívan részt vevő kerületi gyermekeknek valós segítséget nyújtottunk, azonban hat gyermek mivel nem jelent meg a foglalkozásokon kiesett a programból. Anyagi gondokkal küzdő családjainknak nyújtottunk segítséget, annak érdekében, hogy az ott élő gyermekek megkapják a fejlődésükhöz szükséges támogatást: - Tájékoztatást adtunk az igénybe vehető támogatásokról, valamint az ügyfél kérésére segítettünk ennek igénylésében, ügyintézésében. - A Kispesti Rászorultak Megsegítésére Közalapítványon keresztül az egészségügyi segédeszközökhöz való hozzájutást segítettük. - Adományokat gyűjtöttünk cégektől, magánszemélyektől egyaránt, amelyeket ünnepek alkalmával osztottunk szét. Pl. az elmúlt évekhez hasonlóan több az első osztályt kezdőgondozott gyermekünk kapott teljesen felszerelt iskolatáskát, testnevelés felszerelést. - 2009-ben a családsegítővel közösen - három alkalommal szerveztünk adományokból ingyenes ruhabörzét. - A veszélyeztetett gyermekek családjában felmerülő eladósodás észlelésekor a családsegítő csoport családgondozói nyújtottak segítséget abban, hogy a szülők igénybe vegyék a Hálózat Alapítvány, ill. az adósságkezelő program segítségét. Jelentős segítséget nyújtott a Héra Alapítvány a villamos energia tartozás kiegyenlítésében.

6 A testi-lelki veszélyeztetettség megszüntetése érdekében 2009-ben új szolgáltatással bővültünk. Szabó Mária Mirtill felajánlotta szakmai segítségét családterápiára vonatkozóan, így- részben a fent említett pályázattal átfedésben- nyolc család vehetett részt családterápián. Nevelési hiányosságokkal küzdő, és mélyszegénységben élő kisgyermekes szülők számára az előző évhez hasonlóan működött a Biztos Kezdet Klubunk, melynek foglalkozásaiba 2009- ben a már előző évben idejáró gyermekek mellet újak is bekapcsolódtak. A szabadidő hasznos eltöltésére több, ingyenesen látogatható programot szerveztünk Az intézmény szabadidős programjai mellékletként olvashatók. 3.1.2. A gyermekjóléti szolgálat törvényi kötelezettsége a veszélyeztetettséget észlelő jelzőrendszer kiépítése és működtetése. Az elmúlt év erre vonatkozó eseményei a következők: havonta egy alkalommal tartottunk közös esetmegbeszéléseket a jelzőrendszer tagjaival, amelyen a vezető védőnő, gyermekvédelmi koordinátor, Nevelési Tanácsadó családgondozója, rendőrség, hivatásos pártfogó, Egyesített Bölcsődék vezetője, valamint meghívottként a gyámhatóság, gyámhivatal, Humánszolgáltatási Iroda képviselője vett részt. A konkrét esetek megbeszélésén kívül a jelzőrendszer működésének jobbítására is tettünk javaslatot. 2009.03.24-én tartottuk a kerület éves jelzőrendszeri tanácskozását, ahol a végzett munkáról való beszámolás mellett megfogalmazódtak azok a hiányok, melyek a hatékonyabb gyermekvédelmet hátráltatják. A tanácskozáson a következő javaslatok fogalmazódtak meg, melyeket a szakemberek aláírásukkal jelezve elfogadtak. - A kerület oktatási intézményeiben olyan pedagógus végezzen gyermekvédelmi felelős munkát, aki rendelkezik a 60 órás szakirányú továbbképzést igazoló tanúsítvánnyal. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, 1 éven belül kezdje el a képzést! Ezt a tanfolyamot a gyermekjóléti központ költségvetésének terhére az iskolai gyermekvédelmi felelősök elvégezték 2009-es kezdéssel és 2010-es befejezéssel. - A fenti pontban megfogalmazottak lehetőség szerint a bölcsődében is valósuljanak meg! - Integrált adatbázis a kerület intézményeire vonatkozóan. - Családok Átmeneti Otthonában közösségi helyiség kialakítása. - A védelembe vételi tárgyalás előtt tartott esetkonferenciák számának növelése. - A törvénynek megfelelően javasoljuk a Gyermekek Átmeneti Otthonában egy négy órás családgondozó felvételét. - A gondozotti létszám túllépi a törvényben meghatározott 40 gyermek/ családgondozó számot, ezért szükséges lenne a gyermekjóléti szakmai egységben foglalkoztatottak létszámát 1 fővel bővíteni. - A KIABÁL társasjáték bővítése, pl.: a középiskolai korosztályra vonatkozóan. - Javasoljuk, hogy a kerület oktatási intézményei csatlakozzanak az Erőszakmentes, egészségtudatos iskolai mozgalomhoz. 3.1.3. iskolákkal, óvodákkal való kapcsolattartásunk a gyermekvédelmi koordinátoron keresztül történt, aki 2007. szeptemberétől, négy órás megbízás keretén belül látja el a koordinátori feladatokat. A koordinátor éves beszámolója szintén mellékletként található. Ezen kívül a családgondozók területi felosztás szerint végeznek iskolai szociális munkát, melynek keretén belül találkoznak az iskola gyermekvédelmi felelősével, s megbeszélik a gondozott gyermekek kapcsán felmerült problémákat. Ezen alkalmakkor lehetőségük van az iskola diákjainak arra, hogy problémáikkal a szociális munkáshoz forduljanak. A közoktatási intézmények jelentik a kerületben a legtöbb jelzést adó bázist, az általuk jelzett eset 128.

7 3.1.4. a Nevelési Tanácsadóval folyamatos szakmai párbeszédet tartunk fent. Az intézmény vezetője tájékoztatást ad intézményünknek az ott elérhető szolgáltatásokról. Ezen kívül szakembereik aktív részt vevői az általunk szervezett esetkonferenciáknak. A Nevelési Tanácsadó tájékoztatója a mellékletben megtalálható. 3.1.5. a védőnői hálózattal a vezető védőnőn keresztül van szoros kapcsolatunk, aki a havi jelzőrendszeri teamen mindig részt vesz. A védőnőktől és az egészségügyből 2009-ben 31 jelzés érkezett. Ebből az írásban / 11 / történtekre szolgálatunk a protokollnak megfelelően írásban válaszolt, s adott tájékoztatást a gondozás megkezdéséről, vagy folyamatáról. A védőnők család-, nő-, és gyermekvédelemmel kapcsolatos feladataikat családlátogatás, tanácsadás ( önállóan és gyermekorvossal közösen) közösségi egészségnevelés/fejlesztés során primer-, szekunder-, és tercier prevenciós tevékenységgel valósítják meg, együttműködve a házi gyermekorvosokkal, háziorvosokkal, szakorvosi ellátással. A Védőnői Szolgálat kapcsolatrendszere igen szerteágazó, szoros együttműködésben a szakmai intézetekkel, szociális ellátó hálózattal, egyéb társadalmi szervezetekkel. Védőnői Szolgálat gondozási adatai 2009 évben: területen: nevelési/oktatási intézményekben: 0-11 hónaposok száma: 587 fő óvodás korúak száma: 1972 fő 12-35 hónaposok: 1089 fő általános iskolások: 4338 fő 3-6/7 évesek: 1653 fő közép és szakiskolások: 3213 fő közösségbe nem jár: 3 fő várandós anyák száma: 602 fő Kiemelt gondozást igénylők száma: egészségügyi ok környezeti ok miatt: várandós 72 fő 36 fő csecsemő 42 fő 5 fő 12-35 hónaposok 27 fő 10 fő 3-6 évesek 44 fő 15 fő Iskola-egészségügyi tevékenység: A védőnők önállóan végeznek alap szűrővizsgálatokat / testsúly, testi fejlettség, magasság, látásélesség, színlátás, hallás, golyvaszűrés, mozgásszervek, vérnyomásmérés, általános személyi hygiene, tetvességi vizsgálat/ Szűrővizsgálatok száma: Óvodában: 19575 fő, kiszűrt: 132 fő, Ált. és közép-iskolában: 75885 fő, kiszűrt: 21439 fő, Közreműködnek az orvosi vizsgálatok végzésénél, az iskolai kampányoltások szervezésében és végrehajtásában. Vizsgálatok száma: 8379, védőoltások száma: 2315. Oktatási intézmények higiénés ellenőrzése: 214 alkalommal történt az elmúlt évben. Az iskola védőnők 49 esetben intézkedtek a tanulók érdekében. Egyéni és közösségi egészségnevelés/fejlesztés: Tanácsadókban: -babamasszázs, -mozgásszűrés, -szülésre felkészítés, kismama-torna, csecsemő ápolási bemutató, - egészségnap 3 volt az év során Hittanteremben: Baba - Mama Kör Vöröskeresztes versenyek: elsősegélynyújtás, csecsemő- ápolás, Vöröskeresztes táboroztatás Kerületi Családi Egészségnap: 2009 november 7-én került megrendezésre a Csillagfény bölcsödében.

8 A területi védőnők jelzőrendszeri működése: A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat felé a védőnők / mint a jelzőrendszer tagjai/ 31 esetben éltek a jelzőrendszeri kötelezettségükkel. 16 esetben szóban, 11 esetben írásban és 8 esetben személyes megbeszélés is történt A védőnők a területen 2 esetben észleltek gyermekelhanyagolást, bántalmazásról nincs tudomásuk. Rendszeresen részt veszünk a jelzőrendszeri team megbeszélésein, ahol oda-vissza információkkal, tájékoztatásokkal segítjük egymás munkáját. A területi védőnői intézkedések száma összesen: 40 ( környezettanulmányok-, karitatív és egyéb segítő tevékenység). Stolmárné Fitter Ilona részt vesz a Biztos kezdet program rendezvényein ( 6 alkalommal) 3.1.6. a rendőrséggel a kerületi ifjúsági összekötőn keresztül cserélünk információkat. A jelzések száma az elmúlt évben 45 volt. Kiemelt együttműködést jelent az ifjúsági klub működtetése mellett a KIABÁL társasjáték iskolákban való megjelenése, amely a múlt évben folytatódott. Új feladatot jelent mind a Rendőrség, mind a Gyermekjóléti Központ, mind a Gyámhivatal számára a megelőző távoltartáshoz tartozó szakmai feladatok ellátása. A központunk a bántalmazóval és a bántalmazottal történő 24 órán belüli kapcsolatfelvételt egy munkaszüneti napokon üzemelő mobil telefonnal oldotta meg. Ezt az ügyeleti telefont a kollégák viszik magukkal, így az adott munkaszüneti napon a szolgálat 24 órában elérhető. Az ügyelet szakmai tartalmára vonatkozó útmutatásokat a szakmai vezető dolgozta ki, annak megismerését a családgondozók aláírásukkal igazolták. A távoltartás kapcsán kezdtünk együttműködést a kispesti polgárőrökkel, mely szerint a bántalmazóval való kapcsolatfelvételnél segítségére lesznek az intézmény szakemberének. /Ezt együttműködési megállapodásban rögzítettük 2010-ben./ 3.1.7. A gyermekjóléti Szolgálat feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése: A fenti intézményeken kívül a lakosság is tagja a jelzőrendszernek. 2009-ben a jelzőrendszer 252 jelzéssel élt szolgálatunk felé. Családgondozóink a családdal együtt tervet készítenek, melynek során felvázolják a veszélyeztetettség okát, s kidolgozzák annak megszűntetésének lépéseit. Az elmúlt évben összesen 583 veszélyeztetett gyermeket gondoztunk, ebből 520-t alapellátás keretén belül / a család önkéntes együttműködésére építve /, 63 kiskorút pedig védelembe vétel keretén belül. Amennyiben a fenti munka eredménytelen, s a gyermek bekerül a szakellátásba, úgy a családgondozó feladatai közé tartozik a kiskorú hazagondozása, a vér szerinti szülővel való munka annak érdekében, hogy a gyermek visszakerüljön családjába. A szakellátásban lévő kerületi illetékességű gyermekek száma 47. Ezt a munkát sokszor hátráltatja, hogy a bekerülő gyermekek szülei hajléktalanok, így nem tudjuk tartani velük a kapcsolatot, csak, ha ők jelentkeznek a szolgálatnál. A szakellátásból kikerült 1 gyermeknél végeztünk utógondozást. Kapcsolattartási ügyelet: Az intézmény munkatársai kapcsolattartási ügyeletet biztosítanak bírósági ill. gyámhivatali kirendelés alapján. 2009-ben 13 gyermek családja élt ezzel a szolgáltatással. Ezt minden esetben megelőzi egy mediátor által vezetett egyeztetés annak érdekében, hogy a kapcsolattartás zavartalan legyen. Utcai szociális munka: Prevenciós munkánk fejlesztésének, valamint gyermekjólét központtá válásunknak jelentős része az utcai szociális munka. Ebben a speciális szolgáltatásban, a terepmunka folyamán 4 kiskorú, a prevenciós célzatú szabadidős tevékenységben 208 kiskorú részesült 2009-ben.

9 Az Önkormányzat és a Rendőrség által aláírt együttműködési szerződés biztosítja a helyiséget, amely Ifjúsági Prevenciós Irodaként funkcionált 2009-ben. Így az utcai szociális munkásnak lehetősége van az utcán csellengő gyerekek felkutatására és a szabadidejük hasznos eltöltésének megszervezésére. A már fent említett korrepetálás is itt valósul meg. Az utcai szociális munkás feladata a szabadidős programok szervezése is. Intézményünknek problémát okoz, hogy a törvényben előírt két fő utcai szociális munkás helyett egy fővel működik a szolgáltatás. Mivel egy fővel sem az Ifjúsági Prevenciós Iroda nem üzemeltethető biztonságosan, sem a szabadidős tevékenységek levezetése a magas gyermekszám miatt nem megoldható, az intézmény családgondozói és asszisztensei segítik az utcai szociális munkás munkáját, előre megbeszélt időbeosztás szerint. Kórházi szociális munka: 2007. novemberében Együttműködési megállapodást kötött a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ és a Fővárosi Önkormányzat Heim Pál Gyermekkórháza. A megállapodás a kórházi szociális munka módszerét rögzíti: A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ kórházi szociális munkát végző munkatársa együttműködik a kórházat képviselő intézeti családgondozó védőnővel. Az intézeti családgondozó védőnő telefonon jelez a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ hatókörében élő bántalmazott, elhanyagolt gyermekekről. A telefonos jelzést írásos megerősítés követi. Amennyiben a gyermek családjának lakó-, vagy tartózkodási helye más gyermekjóléti szolgálat ellátási területén található, úgy felveszi a kapcsolatot az illetékes szolgálattal, tájékoztatja a problémáról, elősegíti a család és a szolgálat kapcsolatfelvételét. Az intézeti családgondozó védőnő írásbeli jelzéseit a kórházi szociális munkát végző munkatárs fogadja, intézkedéseiről visszajelez a jelzést tevőnek. Az intézeti családgondozó védőnő és a kórházi szociális munkát végző munkatárs indokolt eset kapcsán személyesen is konzultál, szükség szerint egyeztet a területi védőnővel, a gyermekorvossal, pszichológussal, pszichiáterrel. Az érintett gyermek ügyében szükség szerint a Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ a kórházi családgondozó védőnőt meghívja szakmaközi és esetmegbeszélőkre. Készenléti ügyelet: A készenléti ügyeletet a Családok Átmeneti otthonának telefonszámán biztosítja szolgálatunk, mivel az otthon napi huszonnégy órában működik. Fontos említést tenni a szociális munkások szakmai munkájának segítéséről, melyet a minden hét péntekén tartott esetmegbeszélő team biztosít. A szakmai segítség mellett szükség van a kiégés elkerülésére is. Ennek megvalósulása az elmúlt évben a gyermekjóléti csoport számára szupervízió biztosításával történt. A szupervízió nyújt a csoportnak olyan szakmai és mentális segítséget, melynek segítségével a fent említett törvényi kötelezettségnek a szakemberek meg tudnak felelni, s szakmai munkájukat magas színvonalon meg tudják valósítani. 3.2. GYERMEKEK NAPKÖZBENI ELLÁTÁSA A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 34. -a értelmében: A családban nevelkedő, a szülők munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében kell biztosítani. A Gyvt. 42. (1) bekezdése szerint: A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31.-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

10 (2) A bölcsőde az (1) bekezdésben foglaltakon túl végezheti a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is. A bölcsődei ellátás keretében a Kt. szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. (3) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként speciális tanácsadással, időszakos gyermekfelügyelettel, gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. A bölcsődei gondozás nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. Szakembereink meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermekek életkori sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát figyelembe véve gondozzák és nevelik a rájuk bízott gyermekeket. Gondozónőink feltétel nélküli szeretettel és elfogadással fordulnak minden gyermek felé etnikai hovatartozásukra való tekintet nélkül, így is biztosítva az esélyegyenlőség megteremtését. Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata a 20 hetes kortól - 3 éves korú gyermekek napközbeni ellátására 6 bölcsődei egységgel rendelkező Egyesített Bölcsődét tart fenn. Az Egyesített Bölcsődék önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Rendelkezik 1997. november 16-ától határozatlan időre szóló működési engedéllyel, Alapító Okirattal, Szervezeti és Működési Szabályzattal. 2009-ben a jogszabályváltozások miatt szükséges volt az Alapító Okirat és az SZMSZ módosítása. Az Alapító Okiratot a képviselő-testület a 407/2009. (VI.23.) számú határozatával fogadta el, míg az SZMSZ a 650/2009.(XI.17.) számú határozattal lépett életbe. Működési mutatók: A Budapest Kispest Önkormányzat Egyesített Bölcsődék tagintézményei 6 telephelyen 360 férőhellyel működnek. Bölcsődék neve: címe: férőhelyszáma: Csillagfény Bölcsőde 1191 Bp. Eötvös u. 11. 80 Eszterlánc Bölcsőde 1193 Bp. Csokonai u. 7. 80 Gyöngyszem Bölcsőde 1195 Bp. Zrínyi u. 4. 80 Bokréta Bölcsőde 1191 Bp. Berzsenyi u. 4. 50 Harangvirág Bölcsőde 1194 Bp. Zalaegerszeg u. 158. 40 Wekerlei Tipegők 1192 Bp. Huba u. 14. 30 A bölcsődék a feladat jellegétől függően alapellátás keretében: - Napos bölcsődei ellátást 340 férőhelyen, - sajátos nevelést igénylő gyermekek ellátását 10 férőhelyen biztosítanak. Alapellátáson túl nyújtott gyermeknevelést segítő szolgáltatások formái: -Játszócsoport szolgáltatás 10 férőhelyen -Időszakos gyermekfelügyelet hiányzó gyermekek helyén -Sóbarlang szolgáltatás Alapellátási formák: 1. A napos bölcsődei ellátás működési adatai: 2009. január 1-jén beírt gyermeklétszám: 372 2009. január 1-jétől december 31-éig felvett: 217 A bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma az év folyamán: 589 Óvodába ment: 189 Elköltözött/kimaradt, stb: 20 Naponta átlag beírt létszám: 380

11 Az év folyamán naponta átlag beírt gyermekek száma: 380 fő 105 % Az év folyamán naponta átlag jelenlévő gyerm. száma: 295 fő 82 % Az utóbbi években folyamatosan emelkedett a bölcsődét igénybe vevő gyermekek száma. A GYES idejének két évre való csökkenése várhatóan 2012 re férőhelyhiányt fog eredményezni. Ennek az intézkedésnek az előszele kis mértékben már most is érezhető. A jelenlegi gazdasági helyzet, a munkanélküliség növekedése, az ezzel járó feszültség, nagymértékben terheli a családokat. A kisgyermekes családok körében fellépő létbizonytalanság indokolja a bölcsődei ellátás létjogosultságát. 2. Speciális csoport működése: A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde 10 férőhelyére, 6 fő sajátos nevelési igényű gyermek vehető fel. A bölcsőde rendelkezik az Oktatási Minisztérium engedélyével, OM azonosítóval és a fejlesztéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Egy fő részmunkaidős gyógypedagógust és 1 fő részmunkaidős szomatopedagógust foglalkoztatunk, akik a legfontosabb szakembernek számítanak a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésében. Ők a gyermekek egyéni és csoportos fejlesztését végzik a fejlesztési programok alapján, valamint a gondozónők felkészítését és betanítását. Természetesen a munka oroszlánrészét naponta a gondozónők végzik. 2009-ben az ellátott gyermekek száma 5 fő volt. Alapellátáson túl nyújtott szolgáltatások statisztikai adatai: 1. Játszócsoport szolgáltatás: A szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő szülőknek és gyermekeiknek nyújtott szolgáltatási forma. A Csokonai u. 7. sz. alatti Eszterlánc Bölcsőde egy csoportjának jól felszerelt tárgyi környezetében működik a játszócsoport, ahol a szülők együtt játszhatnak gyermekeikkel, nevelési kérdésekben tanácsot kérhetnek, hasonló korú gyermekeket nevelő szülőkkel beszélgethetnek. Igény esetén étkezést is tud biztosítani a bölcsőde. Játszócsoport vendégszáma az év folyamán 1184 fő volt. A szolgáltatás díja: 250,- Ft./óra. Az étkezésért 315,- Ft-ot kell fizetni. A játszócsoport 2002-ben indult a lecsökkent gyermeklétszám pótlása érdekében. A szolgáltatás nagyon népszerű, nagy az igény a működésére. A játszócsoport az alapellátásban jelentkező zsúfoltság miatt nem működtethető tovább a bölcsődei férőhely rovására, ezért külön helységet és szakembert kell biztosítani számára. Ennek lehetőségét jelenleg vizsgáljuk. 2. Időszakos gyermekfelügyelet: Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény Bölcsődében 1994 óta folyamatosan működő szolgáltatást 6 hónapos kortól 6 éves korig igényelhetik a szülők. Kezdetben a gyermeküket otthon nevelő szülők vették igénybe ezt az ellátási formát, de ma már a munkát vállaló és a felsőfokú képzésben résztvevő szülőknek is szüksége van ilyen fajta segítségre. A szolgáltatás óradíja 250.- Ft. Az étkezésért külön kell fizetni. Az időszakos gyermekfelügyelet vendégszáma az év folyamán 40 fő volt. Az időszakos gyermekfelügyeletre az igény sokkal nagyobb, mint amit a vendégszám mutat. Sokszor el kell utasítani a szülők kérését, mert nem tudunk eleget tenni annak a kívánalomnak, hogy az alapellátási létszámok mellett ellássunk egész napra, felügyeletre jelentkező gyermekeket.

12 3. Sóbarlang szolgáltatás: Az Eötvös u. 11 sz. alatti Csillagfény és a Berzsenyi u. 4 sz. alatti Bokréta bölcsődében működik ez a szolgáltatás melynek igénybevétele ingyenes. Elsősorban a bölcsődébe járó gyermekek számára alakítottuk ki, de igénybe vehetik testvérek és más, kerületünkben élő gyermekek is. Nem bölcsődés gyermekek esetén telefonos egyeztetés után tudjuk biztosítani a szolgáltatást. Étkeztetés: Minden bölcsőde saját konyhával rendelkezik, a főzés helyben történik, így a különböző anyagcsere-zavarral küszködő gyermekek speciális étkeztetését is vállalni tudjuk. A gyermekek négyszeri étkezésben részesülnek. Az étkezési térítési díj 380.- Ft / nap. 2009. decembertől a Micimackó Magánbölcsőde részére a Csillagfény Bölcsőde főzőkonyhája vendégebédet biztosít. A magánbölcsőde 10 gyermek részére az előírásoknak megfelelően elszállítja az ételt. A vendégebéd térítési díja: 360,- Ft. Ezt az étkeztetési formát a felnőtt étkeztetés helyett tudjuk biztosítani. A felnőtt étkezést 2008-ban a dolgozók kérésére szüntette meg az akkori intézményvezető. Gondozottak étkezési támogatásáról 100%-os állami támogatás 55 gyermeket érintett az év folyamán 5711 gondozási napon ez 2.102.280,- Ft 50%-os állami támogatás 81 gyermeket érintett az év folyamán 6526 gondozási napon ez 1.201.760,- Ft Ebből: 3 v. több gyermek jogcímén 67 gyermeket érintett tartós betegség jogcímén 14 gyermeket érintett 4866 gondozási napon ez 898.710,- Ft 1660 gondozási napon ez 303.050,- Ft Önkormányzati szociális étkezési támogatásban 42 gyermek részesült. (ez 75% - os mértékű támogatást jelent) 3408 gondozási napon ez 1.008.200,- Ft A normatívákhoz viszonyított adatok tükrében (251 osztószámmal) Tényleges jelenlévő gyermeklétszám: 67264 napi átlag: 268 fő Normatív kedvezmény: rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 5711gond.napon napi átlag 23 fő 3 v. több gyermek: 4866 gond.napon napi átlag 19 fő tartósan beteg: 1660 gond.napon napi átlag 7 fő Az év folyamán szakértői vélemények alapján 5 (SNI) gyermeket részesítettünk korai fejlesztő gondozásban. (napi átlag 3 fő) Kerületi szociális segély: 3408 gondozási napon napi átlag: 14 fő

13 A gyermekek felvételi rendje: A bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, törvényes képviselői munkavállalás, vagy más ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni gondozást, nevelést. A gyermekvédelmi törvény kiemeli az olyan kisgyermekek felvételi lehetőségét, akiknek szociális vagy egyéb ok miatt, egészséges fejlődésük érdekében szükséges a bölcsődei gondozás-nevelés. A gyermekek bölcsődébe történő felvételének kérelme önkéntes, a gyermek szülője, törvényes képviselője autonóm döntése alapján történik. A gyermek bölcsődei felvételét a szülő hozzájárulásával kérheti a védőnő, családgondozó, háziorvos, gyámhatóság stb. 2009-ben 11 esetben kért a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója gyermekelhelyezést. Minden esetben sikerült a kérésnek eleget tenni. A gyerekek egy kivételével ma is bölcsődébe járnak. Sajnos a kimaradó gyermek nagyon hátrányos helyzetű családból származik, elhelyezését a jegyző is kérte, de a szülőt nem sikerült meggyőzni arról, hogy a bölcsődei ellátást igénybe vegye. A gyermekek felvétele a nyári szünet idejét kivéve egész évben folyamatos. A gyermekek beszoktatása a szülőkkel egyeztetve, tervszerűen történik. A kicsik édesanyjukkal, vagy valamelyik családtagjukkal együtt ismerkednek a bölcsődei élettel, ami megkönnyíti az új közösségbe való beilleszkedésüket. Személyi feltételek: A 15/1998.(IV.30.) NM rendelet szabályozza a bölcsődei ellátás szakmai létszámminimum követelményét. A rendeletben előírt létszámmal 2003 novembere óta a 962/2003. Ökt. határozat alapján rendelkezünk. Engedélyezett álláshelyek száma: 150,5 - szakdolgozó: 89 fő - működési állomány: 61,5 fő Átlagbérek alakulása (bruttó bér): pótlék nélkül: pótlékkal: - Szakdolgozók: 118.695.- Ft 123.863.- Ft - Működési állomány: 99.723.- Ft 100.243.- Ft Munkaerő mozgás: - Kilépő dolgozók száma: 22 fő (ebből) - Nyugdíjazott dolgozók: 8 fő - Belépő dolgozók száma: 23 fő Szakdolgozók képzettsége: 89 szakdolgozóból: 1 fő főiskolai diplomával + szakvizsgával - 2% 4 fő főiskolai diplomával - 3% 52 fő felsőfokú szakképesítéssel (E-kategóriás) - 62% 24 fő középfokú szakképesítéssel rendelkezik - 30% 4 fő képesítés nélküli - 3% (jelenleg OKJ-s szakképzésen vesznek részt) Képzés továbbképzés alakulása: 2009-ben a képzés, továbbképzés 42 főt érintett ez a szakdolgozók 47 %-a. Főiskolára jár 8 fő 7% OKJ- képzésen vesz részt 9 fő 8% Tereptanári tanfolyamot végzett 2 fő 2% Továbbképzésen vett részt 23 fő 20% Élelmezésvezetőink szakmai konferencián vettek részt, így is biztosítva annak lehetőségét, hogy a legkorszerűbb ellátást tudjuk nyújtani a korosztály számára.

14 Kapcsolattartás: A bölcsődébe járó gyermekek szüleivel őszinte, partneri kapcsolata van a bölcsődének. A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését. A bölcsődében a gyermekek ellátását a vonatkozó gyermeki és szülői jogok és kötelességek figyelembe vételével végzik a szakemberek. A bölcsőde nyitott. Rugalmas a gyermekek átvétele, mert alkalmazkodik a szülők igényeihez. A bölcsődék egyre több olyan programot szerveznek, amelybe bevonják a szülőket is. Ilyen program pld. Bölcsőde kóstolgató, gyermekszínházi előadások a KMO-ban, húsvét, gyermeknap, karácsony, farsang, föld napja stb. A bölcsődébe felvett gyermekek fejlődését, családi hátterét ismerő szakdolgozók azonnal jelzést tesznek a gyermekvédelmi felelősök felé, ha úgy látják, hogy a gyermek életkörülményei megváltoztak. A gyermekvédelmi felelős szükség szerint tájékoztatja vezetőjét a felmerülő problémáról, aki továbbítja azt az Egyesített Bölcsődék vezetője felé. Az intézményvezető megteszi a szükséges lépéseket a Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszere felé. A családgondozó javaslatára bölcsődébe került gyermekek miatt is folyamatos kapcsolatot tartunk a családgondozókkal. Az óvodával való kapcsolat nagyon jó. A gyermekek óvodába történő átadását nagy szakértelemmel, körültekintéssel, az óvónőkkel együttműködve szervezik a gondozónők. Az óvónőket meghívjuk a bölcsődébe, hogy megismerkedjenek az óvodába menő gyermekekkel. Az óvónők is viszonozzák a meghívást, így a kicsik óvodába kerülésük előtt megismerhetik leendő csoportjukat. A védőnőkkel személyesen és telefonon is tartjuk a kapcsolatot. 2009 novemberében a Csillagfény Bölcsőde adott otthont a kerületi védőnők által szervezett egészségnapnak. A rendezvénynek nagy sikere volt a lakosság körében. Tárgyi feltételek: Felújítás, karbantartás: Kerületünkben működő hat bölcsőde és a hozzá tartozó kert karbantartása, felújítása a VAMÜSZ hatáskörébe tartozik. Sajnos a nehéz gazdasági helyzet miatt 2009 ben sem történt nagy változás az épületeink állagának megőrzése, illetve javítása terén. A házakhoz kapcsolódó játszókertek is felújításra szorulnak. Két bölcsőde udvarát az Európai Unió előírásai szerint részben már felújították, de ott is vannak hibák, amire figyelmet kell fordítani. A játszóudvarok közül a Csillagfény és az Eszterlánc Bölcsőde szorul a legsürgősebb rendbetételre. A balesetveszélyes, rögzített árnyékolókat el kellene bontani és helyette korszerű árnyékolást kell biztosítani. A Csillagfény Bölcsődében egy vállalkozó apuka vállalta a bontást és a lebontott anyag elszállítását is. Valószínűleg ez a munka 2010 nyarán megvalósul. A kertekben a fák gyökerei kilátszanak a földből, ami a termőföld utántöltésére hívja fel a figyelmet. A gyerekek elesnek a kiálló gyökerekben. A kerítések nincsenek betonlábazatba ágyazva, a parkoló autók rendszeresen megrongálják azt, a szemetet behordja a szél a kertekbe. Ezek a hibák csak tájékoztató jelleggel lettek felsorolva, ennél sokkal több probléma van az udvarokon. 2002-ben testületi döntés született arra vonatkozóan, hogy évente két bölcsőde játszóudvara felújításra kerül, de ezek abbamaradtak a pénzhiány miatt. 2009-ben is folytatódtak a karbantartási munkák, kisebb javítások. A hat bölcsődében megtörtént a főzőkonyhák és a hozzá kapcsolódó helységek tisztasági festése. Ez ÁNTSZ előírás, minden évben kötelező feladat. Sajnos a Bokréta Bölcsődében nem sikerült a beázások miatti hibákat kijavítani, de a megoldáson folyamatosan dolgozik a VAMÜSZ. A teljes tető felújításra szorul. Ebben a bölcsődében várható 10 férőhely kialakítása is, ami enyhítheti a kerületi családok gondjait. A csoport megnyitása magával hozza az egység teljes felújítását. Folyamatosan keressük azokat a forrásokat, amik lehetővé tennék, hogy épületeink állaga ne romoljon tovább, és megoldást jelenthetnének a fejlődésre. A házakban a világítás korszerűtlen az elektromos hálózat felújításra szorul. A gyermek fürdőszobák és a csőhálózatok szintén felújításra szorulnak.

15 Pozitívumként kell megjegyezni, hogy a bölcsődei alapítványok a VAMÜSZ-el összefogva kisebb felújítási munkálatokat elvégeztek. Pld: Csillagfény Bölcsődében 4 db gyermeköltöző aljzata kapott csúszásmentes padlólap burkolatot. A Wekerlei Tipegőknél a folyosók oldalfalai lemosható csempe burkolattal lettek befedve. A Gyöngyszem Bölcsőde létrehozta gyermekei részére a tornaszobát. A bölcsődén végig futó nagy folyosót a dolgozók kifestették, az anyagot a VAMÜSZ biztosította. A folyosón lévő bútorzatot, a szülői várakozót az alapítvány finanszírozta. A bölcsőde egy új folyosói gardrób szekrénnyel is gazdagodott, ami lehetővé teszi a használaton kívüli játékok tárolását. A Harangvirág Bölcsőde kazánját és a csoportszobák világítását a VAMÜSZ felújította. A kerület bölcsődéinek Alapítványai, igen nagy segítséget nyújtanak a bölcsődék játékkészletének pótlásában, a családoknak szóló programok megvalósításában is. 3.3. GYERMEKEK ÁTMENETI GONDOZÁSA 3.3.1. Családok Átmeneti Otthona Az intézmény adottságai, a gondozotti létszám alakulása a megnyitástól 2009 december 31-ig Az intézmény 2002 október 1-én kezdte meg működését, eredetileg 12 férőhellyel. 2005 óta a Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal Fővárosi Gyámhivatala 01-2192/2003 határozata alapján 16 fő részére biztosítja a gyermekjóléti alapellátás keretein belül a kerület krízis helyzetbe került családjainak átmeneti ellátását. A férőhely módosítás iránti kérelmet egy hét tagú család befogadása tette szükségessé. A három különálló lakrész lakószobáinak méretét tekintve a Családok Átmeneti Otthona ténylegesen 12 férőhelyes. Az 1. számú lakás lakószobája 14,6 m2, a 3. számú lakás lakószobája 13, 5 m2. Ezt a két adatot azért tartom fontosnak megemlíteni, mert a a kérelmek elbírálásánál azt a szempontot is figyelembe kell vennünk, hogy fizikailag elférjen a befogadásra váró család. A megnyitástól 2009 december 31-ig 17 család vette igénybe a Családok Átmeneti Otthona által nyújtott szolgáltatást, összesen 27 felnőtt és 45 gyerek. Az ellátásban részesülők átlag létszáma 12 fő. A nyilvántartási napok száma alapján az egész éves normatív létszám csak két nagycsalád befogadásakor érte el, illetve haladta meg a 12 főt. Évek óta visszatérő probléma, hogy az állami normatívát az előző év nyilvántartási napok alapján kiszámolt létszám alapján kapják meg az intézmények és nem a férőhely alapján. Ez mindenképpen kontraszelekciót eredményez, egy igen súlyos krízis helyzetben lévő egyedülálló anya egy gyermekkel szinte teljesen esélytelen a bekerülésre. A Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatal Gyermekvédelmi Intézmények Felügyeleti Osztálya minden évben felhívja a fenntartó Önkormányzat figyelmét a 15/1998 (IV.30.) NM rendelet 70. (4) bekezdés d) pontjára, miszerint a családok átmeneti otthonában biztosítani kell közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Ez idáig megfelelő financiális háttér hiányában nem valósult meg a tetőtér beépítése. Megfontolásra érdemesnek tartom, a tetőtér valamikori beépítése esetén, nemcsak közösségi szoba, hanem egy krízis lakrész kialakítását is, amely 30 napra biztosítana ellátást a súlyos krízis helyzetbe került családoknak. Ellátást igénybe vevő családok létszáma, jellemzői: 2009-ben a Családok Átmeneti Otthona által nyújtott ellátási formát öt család, vette igénybe, összesen 13 kiskorú és 7 törvényes képviselő szülő. 2009 július 14-ig 11 fő ( négy felnőtt és hét gyermek), 2009 július 15-től 12 fő részesült átmeneti ellátásban ( négy felnőtt és nyolc gyermek). Az egész évre vetített átlagos normatív létszám 9,98 fő, ebből felnőtt 3,74 átlagosan, gyermek 6,23 fő. Az év során két család kigondozására és két család befogadására került sor. Mindkét családot önkormányzati bérlakásba gondoztuk ki.

16 Kigondozott családok között volt: három iskolás korú gyermekét egyedül nevelő apa élettársi kapcsolatban élő pár két óvodás korú gyermekkel Befogadott családok között volt: egyedülálló anya három gyermekkel ( kettő iskolás, egy óvodás) élettársi kapcsolatban élő pár három gyerekkel ( kettő iskolás, egy óvodás) Változás az előző évek gyakorlatához képest, hogy mindkét kiköltöző család rövidebb időt töltött az otthonban, mint másfél év. A Vagyongazdálkodási és Hasznosítási Iroda vezetőjével évek óta kialakult jó szakmai kapcsolatnak köszönhető, hogy az egyik család 16 hónap, a másik család 12 hónap bent tartózkodást követően jutott önkormányzati bérlakáshoz. Az irodavezető egyetértett velem abban, hogy lehetőség szerint a bekerülő családok ne töltsenek több időt az átmeneti otthonban, mint egy év, abban az esetben, ha kigondozásuk önkormányzati bérlakásba történik ( természetesen ez függ a rendelkezésre álló üres, megürült lakások számától ). Egy év alatt a bekerült családok jó része hospitalizálódik, infantilizálódik. Tapasztalataim szerint másfél éves ellátás esetén az utolsó hat hónapban a kigondozásra váró családok teljesen frusztrálttá válnak, ambivalens érzéseik abból fakadnak, hogy, nem tudunk pontos dátumot mondani, hogy mikor kapnak lakást, ez a folyamatos bizonytalanság felőrli az idegeiket, s kezdenek mindennapossá válni a konfliktusok a kiköltözésre váró lakó és a többi lakó között, úgyszintén gyakorivá válnak az agresszív megnyilvánulások a dolgozók felé. 2008-tól felerősödött az a tendencia, hogy a bekerülő családok súlyosan el vannak adósodva, vagy bankok vagy magánemberek felé, s előtakarékossági kötelezettségeiknek nem tesznek eleget. A térítési díjat minden család pontosan fizeti. Az elmúlt év során 836 500 Ft térítési díjat fizettek be a családok. 2009-ben csak nagyon indokolt esetben adtunk a családoknak krízis élelmiszert, alkalmanként 10 000 Ft értékben. A bent lakó hét felnőtt közül ketten feketén dolgoztak ( építőipar, vendéglátás), hárman rendelkeztek bejelentett munkaviszonnyal, egy anya méltányossági GYES-n volt, egy másik anya GYET-ben részesült. 2009-ben három főnek sikerült a Van Esély Alapítvány pályázatán nyernünk, így lehetőségük nyílt ingyenes OKJ-s képzésen való részvételre, egy anya ABC eladó OKJ-s képzésen vett részt, egy másik szülő tavasszal sikeresen elvégezte a dajkaképzőt, egy főállású anya most jár a dajkaképzőbe. Kiemelten fontosnak tartom a szülők munkaerő-piaci esélyeinek javítását, szakképzettség megszerzését. Együttműködés a társintézményekkel: 2009-ben is jó volt az együttműködésünk a Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal. Egy anya két óvodás korú gyermekével rendszeresen részt vett a Biztos Kezdet programban, a tíz éven felüli iskolások bekerültek a Gyermekjóléti Központ által szervezett korrepetálási programba, a szülő csoport iránt is mutatkozott érdeklődés két szülő részéről, csak a kezdési időpont nem volt megfelelő. A Gyermekjóléti Központ által szervezett szabadidős programokon mindig részt vettek a bent lakó gyerekek. Két szülőnél láttam indokoltnak pszichológus segítségét, egy szülő esetén felmerült bennem a gyanú, hogy a két kisgyerek állandó megbetegedéseinek hátterében esetleg az anya münchausen by proxy szindrómája lehet, ez ügyben konzultáltam Kunsay Gyula pszichológussal. A másik szülőt, a három gyermekes anyát tavaly még nem sikerült meggyőzni arról, hogy gyermekei és a saját érdekében is vegye igénybe pszichológus segítségét.

17 3.3.2. Gyermekek Átmeneti Otthona Intézményünk 2009.01.01.-2009.12.31. közötti időszakban 30 gyermek átmeneti gondozását látta el, ebből 2 gyermek állt az átmeneti gondozás idején védelembe vétel alatt. Az intézmény kihasználtsága átlagosan 50% volt. A normatív létszám 1 és 16 között mozgott. Az egész évre vetített normatív létszámunk 8 fő volt átlagosan. A gyermekek átmeneti gondozásának oka: 4 esetben a szülők életvezetési problémái, 22 esetben a szülő átmeneti lakhatási problémája ezek közül 5 esetben hajléktalanná vált a család, 17 esetben pedig elégtelenek voltak a lakáskörülmények. Családi konfliktus miatt 1 esetben került be gyermek az otthonba, a szülő indokolt távolléte miatt pedig 2 gyermeknek biztosítottunk ellátást. Bántalmazás valamely formája fizikai,lelki, szexuális- miatt 1 gyermek került az otthonba, ebben az esetben igénybe vettük pszichológus vagy pszichiáter segítségét. 26 gyermek esetében még 2009-ben megszűnt az ellátás, a többi gyermek esetében áthúzódott a 2010-es évre. 3 esetben került gyermek átmeneti nevelésbe, ketten nevelőszülőhöz, egy lány pedig gyermekotthonba került. Mindhárom esetben az átmeneti gondozás ideje alatt kezdeményeztük a családgondozóval közösen a gyermekvédelmi intézkedést. 1 esetben jelentkezett a gyermek önállóan az átmeneti otthonban, hogy nem szeretne bántalmazás miatt hazamenni, így őt krízis elhelyezés keretében vettük fel intézményünkbe, de a törvényes képviselők tájékoztatásuk után kérték az ideiglenes hatályú elhelyezést a gyermek számára, és nem kérték az otthon szolgáltatásait. 1 esetben a gyermek egy éven belül kétszer kérte felvételét az otthonba, ezzel jelezve, hogy az otthoni problémák még nem oldódtak meg és szükség van a mindennapi ellátásukban nyújtott segítségre. A gyermekek összetételét tekintve a nemek aránya a fiúk javára tolódott el ( 12 lány és 18 fiú ). A 30 gyermek kor szerinti megoszlása a következőképpen alakult, legtöbben 19 gyermek a 6-13 év közötti korosztályból kerültek ki, emellett 8 kamasz gyermeket láttunk el. 3 gyermek volt 3 és 6 év közötti. Az átmeneti gondozás ideje alatt a szülő felügyeleti joga érintetlen maradt, de az otthon biztosította a gyermekek részére a jogszabályban meghatározott teljes körű ellátást. A szülő és gyermek kapcsolattartása legtöbb esetben rendszeres volt hét közben is. Néhány esetben gyermeket nem látogatták meg a szülők a bent töltött időszakban. Az ellátást kérelmező szülő/törvényes képviselő az ellátásért térítési díjat fizetett, de 2009-ben sok térítési díj tartozás halmozódott fel. Az átmeneti gondozásban részesült gyermekek között leggyakoribb volt, hogy maximum 3 hónapig vették igénybe az ellátást, 11 gyermek- 10 esetben 4-6 hónap között, 7esetben 7-10 hónap közötti időt töltöttek bent a gyermekek az otthonban. A GYÁO munkatársai napi szinten kapcsolatot tartottak a gyermekek oktatási intézményeivel, a gyermekjóléti szolgálattal és a szülőkkel. A téli megbetegedések miatt a gyermekek háziorvosával való kapcsolattartásra, és a gyermek GYÁO-ban történő ápolására is sor került. Rendszeresen szerveztünk a gyermekeknek szabadidős programokat, valamint kézműves foglalkozást. Nyári időszakban 1 hetes tábort szerveztünk a gyerekeknek amelyet egy gyógyszergyártó cég adományából, az önkormányzati pályázati támogatásból, valamint intézményi költségvetésből a Balaton mellett valósítottunk meg. Az otthonban tartózkodó gyermekek születésnapját, valamint a karácsonyt is közösen ünnepeltük. Emellett megemlékezünk a hagyományos ünnepi alkalmakról (húsvét, farsang, mikulás, karácsony) és a nemzeti ünnepekről. Az ünnepek alkalmából több helyről kapott intézményünk tárgyi adományt, amit ezúton is köszönünk.

18 Összegzésként elmondható, hogy a 30 gyermek esetében 30 féle problémát kellett megoldani. Egyre több esetben párosul a családi konfliktus és a szülő életvezetési problémája az elégtelen lakáskörülményekkel, albérlet elvesztésével, amelyet a jelenlegi gazdasági körülmények között nem lehet egy éven belül megoldani, főleg, ha egyszülős családról van szó, vagy a szülők egyike nem tud, vagy nem képes munkát vállalni. 3.3.3. Helyettes szülőnél 2009-ben egyetlen egy gyermeket sem helyeztünk el. 4. JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI GYERMEKVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK A Szociális és Gyermekvédelmi Irodán belül a gyámhatósági feladatokat három felsőfokú végzettséggel rendelkező, függetlenített, önálló kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintéző látja el. Személyükben, a munkakörülményekben változás nem történt. Az év során 259 határozatot és 162 végzést hoztak. Döntéseik ellen fellebbezés nem érkezett. Az ügyintézők a Scriptor programot használják. A program gyámhatósági moduljának statisztikai része teljes körűen sajnos még mindig nem működik. A gyámhatóságon az ügyfélfogadás változatlanul ügyfél és gyermekbarát körülmények között történt. A gyermekek rajzolhatnak, színezhetnek, a kisebbek játszhatnak, amíg szüleik ügyeiket intézik. Az apróságok örömmel fogadják, ha egy-egy játékot hazavihetnek. Szükség esetén a szülőket, gyermekeket, illetőleg egyéb ügyfeleket ügyfélfogadási időn kívül is azonnal fogadták. Számos alkalommal az ügyintézés a munkaidő lejárta után fejeződött be. A Kispesti Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ által havonta tartott megbeszélésen a kollégák a lehetőséghez képest igyekeztek részt venni. Az év során esetszinten rendszeres volt a kapcsolattartás a családgondozókkal, szükség szerint a védőnőkkel, gyermekorvosokkal, rendőrséggel, oktatási intézményekkel, gyámhivatalokkal, gyámhatóságokkal. Az elmúlt évben jogszabályváltozások sorozata érintette ezt a területet is, melyek következtében az adminisztrációs feladatok jelentősen növekedtek. A jegyzői gyámhatóságok részére nem volt szakmai továbbképzés, ezért nagyon fontos volt, hogy egy munkatárs részt vehetett egy szakmai konferencián, valamint két munkatárs pedig a XX. kerület által szervezett konzultáción, ahol több kerület ügyintézői megbeszélhették, megvitathatták szakmai problémáikat. Az év során 400 gyermekvédelmi ügyben jártak el. A gyámhatóság feladatai közül a gyermekek védelembe vétele ügyében indult eljárások teszik ki a munka legnagyobb részét. Az eljárások megindításának vezető okai az előző évhez hasonlóan az alábbiak voltak: - a gyermek iskolai igazolatlan hiányzása - a gyermek magatartási problémái - a szülők életviteléből adódó veszélyeztető körülmények, melyekhez több esetben társult a család lakhatásának bizonytalanná válása A védelembe vételi eljárások egy része a gyermekek igazolatlan iskolai hiányzása miatt indult. Sajnos még mindig előfordult különösen a középiskoláknál, hogy a gyermekek igazolatlan hiányzásait az iskola nem a jogszabálynak megfelelő időben jelezte, hanem sokkal később, amikor a helyzet már nehezen volt kezelhető, mivel látható volt, hogy nem sok remény van a tanév (félév) eredményes befejezésére, így a gyermek is nehezen volt motiválható.

19 Emelkedett azon esetek száma, amikor az ügyintézőknek súlyos gyermeki magatartási problémákkal, családi konfliktusokkal kellett foglalkozniuk agresszív viselkedés, csavargás, gyermek-szülő, szülő-szülő közötti konfliktusok, szülő életvitele amikor a családban egyszerre több veszélyeztető tényező van jelen, melyek nehezen deríthetők ki. Az ilyen esetek komoly szakmai kihívást jelentettek az ügyintézők számára. Szintén nem volt könnyű az ügyintézés a költözködő a tartózkodási helyüket gyakran változtató családoknál sem. Az esetek többségében nem került sor a gyermek védelembe vételének elrendelésére, hanem a körülmények tisztázása, a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján az eljárást megszüntették és a Gyermekjóléti Központot felhívták az alapellátás keretében történő családgondozásra. Minden ügyben tartottak tárgyalást, amikor a Gyermekjóléti Központ a kiskorú védelembe vételére tett javaslatot, valamint a védelembe vétel felülvizsgálatkor. Többször volt tárgyalás akkor is, amikor a Gyermekjóléti Központ csak az alapellátás keretében történő családgondozást javasolta, azonban az előzmények, illetve az ügy tisztázása érdekében elengedhetetlennek látszott a szülők és a gyermekek meghallgatása. A védelembe vételi eljárásokat tekintve megállapítható, hogy a szabálysértést, bűncselekményt elkövető gyermekek, fiatalkorúak száma évek óta folyamatos emelkedést mutat.. A fenti okok miatt 2006-ban 10, 2007-ben 28, 2008-ban 33, 2009-ben pedig már 65 gyermekkel foglalkoztak. A gyermekek által elkövetett cselekmények: - igazolatlan hiányzás - lopás - rongálás - kisebb értékre elkövetett csalás - rablás - kábítószerrel való visszaélés - becsületsértés - pornográf felvétellel való visszaélés Az elkövetési okok között elsődlegesen a baráti társaság hatása, a meggondolatlanság, az agresszió, továbbá a felügyelet hiánya szerepelt. A gyámhatóság a gyermekek által elkövetett cselekményről elsősorban az iskolától, a rendőrségtől és a Szabálysértési Irodától értesült. A védelembe vételi eljárásoknál változatlanul problémát jelentett, hogy a gyámhatóság felhívására a Gyermekjóléti Központ 15 napon belül nem tudta megtenni javaslatát. Az év során a gyámhatóság 72 védelembe vett gyermekkel foglalkozott ( az előző évben 56 gyermekkel ) és 30 gyermek védelembe vételét rendelték el. A védelembe vétel elrendelésének okai az alábbiak voltak: Kiskorú magatartása: - iskolai igazolatlan hiányzások 7 fő - deviáns magatartás (csavargás, erőszakos magatartás, garázdaság, lopás) 2 fő Szülők életvitele: - kaotikus életvitel, szülők között megromlott kapcsolat, szenvedélybetegség, nem megfelelő nevelési módszer alkalmazása, lakhatási problémák 21 fő

20 Gyermekek védelembe vétele ügyében 49 felülvizsgálatot tartottak. A felülvizsgálat során 27 gyermek védelembe vételét tartották fent. Az év folyamán 12 gyermek védelembe vétele szűnt meg. A megszüntetés okai az alábbiak voltak: Átmeneti nevelésbe vétel: 2 A védelembe vétel oka megszűnt: 4 Nagykorúvá vált: 3 Illetékesség változása: 3 A védelembe vett gyermekek száma 2009. december 31-én 60 fő volt (2008-ban 42 fő). Ezen gyermekek korcsoport szerinti megoszlása az alábbiak szerint alakult: 0-3 év - 4-6 év 4 gyermek 7-14 év 27 gyermek 15-18 29 gyermek 2009-ben a jegyzői gyámhatóság 10 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezéséről gondoskodott. Egy gyermeket a különélő szülőnél, egy gyermeket harmadik személynél, nyolc gyermeket pedig gyermekotthonba helyeztek el. Az ideiglenes hatályú elhelyezés okai az alábbiak voltak: - szülői felügyelet nélkül maradt 1 fő - lakhatási-életviteli probléma 1 fő - a gyermek nem akart hazamenni 1 fő - a szülő a gyermek nevelését nem vállalta tovább 7 fő Az ideiglenes hatályú elhelyezett gyermekek közül 5 betöltötte a 17. életévét, két 15 éves, egy 13 éves, és két csecsemő volt. Három gyermeknél nem volt semmi előzmény, két gyermeknek a gyámhatóság korábban a védelembe vételét már elrendelte. A Gyermekek Átmeneti Otthonának köszönhetően az elmúlt évben is több gyermek kerülte el gyermekotthonban történő ideiglenes elhelyezését, mivel a krízishelyzet az Otthon által nyújtott segítséggel kezelhető volt. Gyermekek családi jogállásával kapcsolatos feladataikban változás nem történt. A nyilvántartás adatai szerint a kerületben 2009-ban 36 gyermeknek nem volt rendezve a családi jogállása. Az átmeneti nevelt és tartós nevelt gyermekek gondozási díjával, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokkal kapcsolatos ügyintézés folyamatos feladatot jelentett a gyámhatósági ügyintézők számára. Javaslatok: 1. Védelembe vételi javaslat esetén a tárgyalások előtt a Gyermekjóléti Központ minden esetben tartson estemegbeszéléseket, szükség esetén esetkonferenciát, melyek még a tárgyalás előtt lehetővé tennék a különböző álláspontok ütköztetését, a tényállás pontosabb tisztázását, ezáltal a védelembe vétel ügyében tartott tárgyalások rövidebbek, összefogottabbak lehetnének.