Makó Város Egyesített Népjóléti Intézmény Makó Városi Gyámhivatal J e g y z ő j é t ő l vezetőjétől vezetőjétől I. 2-79/2007. T á j é k o z t a t ó az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete M a k ó Tisztelt Képviselő-testület! Magyarországon az első, átfogó gyermekvédelemről szóló törvényt 1971-ben alkották meg. Ez a törvény a gyermekvédelem céljaként jelölte meg a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését, a veszélyeztető okok feltárását, felszámolását védelmük és nevelésük mellett. A törvényben megfogalmazott szándék ellenére azonban a települések többségében nem épült ki olyan intézmény, amely a gyermekek és a családjaik problémáival, a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzésével foglalkozott volna, ezért szükségessé vált a gyermekvédelem céljainak, eszközrendszerének, szabályozásának megújítása. Így született meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény. A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásról évente átfogó értékelést készít a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelmények alapján. A Gyermekvédelmi törvény célja és alapelvei: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény /továbbiakban: Gyvt./ 1997. évi november 1-jén lépett hatályba. A Gyvt. tartalmazza a gyermeki jogokra és a gyermekvédelem rendszerére vonatkozó szabályozást, a gyermeket megillető ellátások szabályait, a hatósági gyermekvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, a gyámügyi igazgatás szervezeti és eljárási szabályait, valamint az adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseket. Céljaként fogalmazza meg a gyermek veszélyeztetettségének mellőzését, megszüntetését, a hiányzó szülői gondoskodás pótlását, és a fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésének elősegítését. A Gyvt. újdonságot jelentő alapelvei a következők: a.) A gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevétele és a hátrányos megkülönböztetés tilalma. b.) A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, amelyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat. Az alapellátásoknak valamennyi rászoruló gyermek és gyermeket nevelő család számára hozzáférhetőeknek kell lenniük. Az ellátást biztosító szervek és személyek kötelesek együttműködni a gyermeket nevelő családdal. A szülő csak gyermeke érdekében, az ő veszélyeztetettsége esetén kötelezhető ellátások /bölcsőde, családi napközi/ igénybevételére. c.) A család életébe való hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha az a gyermek érdekében elkerülhetetlen, és csak anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt gyermeket nem szabad családjától elválasztani. d.) A hatósági és szolgáltató jellegű feladatok következetes szétválasztása.
2 A gyermekvédelem rendszere: A gyermekek védelmét a pénzbeni ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó alap-és szakellátások, a hatósági intézkedések, a javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása, és a fiatalkorúak pártfogó felügyelete jelenti. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A feladatok megoszlását, az egyes ellátásokat és a hatósági intézkedéseket a tájékoztató 1. számú melléklete összefoglalóan tartalmazza. Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásának értékelésénél át kell tekinteni a település demográfiai mutatóit, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. A lakónépesség számának és korcsoportonkénti megoszlásának alakulását a 2. és 3. sz. mellékletben található táblázatok mutatják. A tájékoztató készítésekor a 2006. január 1-jei adatok álltak a rendelkezésünkre. Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatait az Egyesített Népjóléti Intézmény útján biztosítja, a hatósági jogköröket a jegyző és a Városi Gyámhivatal gyakorolja. I. Az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátások: A pénzbeli ellátások és a gyermekvédelmi alapellátások célja a családok szociális helyzetének és nevelési-gondozási funkciójának megerősítése, a gyermek helyes irányú fejlődésének elősegítése. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A rendszeres gyermekvédelmi támogatást 2006.01.01-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény váltotta fel. E szerint az a gyermek, akinek szociális helyzete alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát igazolják, bölcsődében, óvodában az étkezéshez normatív kedvezményt, évi kétszer egyszeri egyösszegű támogatást, 2006-ban kétszer 5.000 forint volt, valamint külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeket igényelhet, például ingyenesen kapják a tankönyvet a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A települési önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott mértékben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújthat, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd. Azokat a gyermekeket, családokat kell rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról nem lehet más módon gondoskodni. Rendkívüli támogatásban 2006- ban 1039 gyermek részesült, melyből természetbeni ellátás formájában, tankönyvtámogatásban 941 gyermek, táboroztatásban 33 fő, pénzbeli támogatásban pedig 65 fő részesült. II. Gyermekétkeztetés megoldásának módjai-rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért állapítható meg térítési díj. A gyermekétkeztetés intézmény térítési díját a Képviselő-testület állapítja meg. A bölcsődések, az óvodások és a 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermekek étkeztetése ingyenes volt 2006-ban azon gyermekek számára, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, továbbá 50 %-ot kellett fizetni azon családoknak, akiknél három vagy több gyerek van, illetve tartósan beteg vagy fogyatékos gyerek található.
3 Az 5-8. évfolyamon tanuló gyermekeknél 50 %-át fizették ki a gyermek étkezése után azok, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek, ha a család három vagy több gyermeket nevel, valamint ha tartósan beteg vagy fogyatékos a gyermek. Az elmúlt évben 11 fő bölcsődés korú gyermek részesült kedvezményben, amiből ingyenes étkeztetést 4 gyermek kapott, 50 %-os támogatottságban pedig 7 fő részesült. Az óvodás korú gyermekek közül 289 fő gyermek részesült kedvezményben 2006-ban, amiből ingyenes étkeztetést 148 gyermek kapott, 50 %- os támogatottságban pedig 141 fő részesült. Az általános iskolák esetében 50 %-os étkezési térítési kedvezményt az elmúlt évben 288 tanuló kapott, valamint ingyenesen étkezhetett 129 fő. III. Az önkormányzat által biztosított természetbeni ellátások Makó Város Önkormányzata az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermekjóléti alapellátásokat Makó városában a kisgyermekek nappali ellátása 2 telephelyen 70 férőhelyes bölcsődében biztosított. A gyermekjóléti szolgálat feladatait a családsegítő szolgálaton belül, de önálló szakmai egységként 4 diplomás szociális munkással látja el. 2004. szeptembertől a 14 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona nem csak makói, hanem kistérségi társulásban élő krízishelyzetben lévő családok számára nyújt átmeneti elhelyezést. Az Egyesített Népjóléti Intézmény által nyújtott gyermekjóléti szolgáltatásokban részt vállalnak a körzeti védőnői és az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársai is. Gyermekek napközbeni ellátása Bölcsőde A bölcsőde feladata a 3 éven aluli gyermekek gondozása, nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlődésének segítése, az életkor és egyéni sajátosságok figyelembe vételével. A bölcsődében a gyermek 20 hetes korától 3. életévének betöltéséig, illetve annak az évnek a december 31. napjáig vehető fel, amelyben a gyermek a 3. életévét betölti. 2006. évben a két telephelyen működő bölcsődében a felvett gyermekek átlaglétszáma 80 fő volt. Bölcsődei elhelyezést elsősorban azok a gyermekek nyernek, akiknek mindkét szülője napi 8 órában munkaviszonyban áll. Az elmúlt évben kisgyermek felvételét nem kellett elutasítani, ennek következtében a május-június havi feltöltöttség meghaladta a 130 %-ot. A gyermekek a bölcsődékben ideális környezetben, magas szintű ellátásban részesülnek. A gyermekek szocializációját ingergazdag, biztonságos és a tevékenységre motiváló tárgyi környezet biztosítja. A saját konyháról történő élelmezés lehetőséget ad arra, hogy a kisgyermekek életkori sajátosságainak leginkább megfelelő élelmezésben részesüljenek. Minden évben a szülőknek ételbemutatót tartunk, ahol megízlelhetik a kicsinyeknek készített ebédeket, tízóraikat. A gyermekek által megszeretett ételek otthon történő elkészítéséhez megkapják a szükséges tanácsokat, recepteket. A bölcsőde keretein belül havi rendszerességgel működő baba-mama klubban szakemberek (orvos, pszichológus, védőnő, élelmezési szakember, bölcsődei gondozónő) tartanak előadásokat a gyermekeket érintő aktualitásokról. A több év óta folyamatosan működő fórumokat sokan látogatják, olyan szülők is, akik gyermeküket a későbbiek során kívánják bölcsődébe hozni. Gyermekjóléti Szolgálat A gyermekjóléti szolgálat fő feladatköre a családokkal való rendszeres kapcsolattartás, amely családgondozás keretében és ügyfélfogadással valósul meg. A családgondozó szükség szerint látogatja az ellátásban részesülő gyermekeket, valamint rendszeresen felkeresi a gyermekek óvodáját, iskoláját, ahol a gyermekkel való találkozás mellett lehetőség van informálódni a gyermekekkel
4 közvetlenül kapcsolatban lévő óvónőktől, osztályfőnököktől, ifjúságvédelmi felelősöktől. Mindezeken túl ügyfélfogadási idő áll a gyermekek és a szülők rendelkezésére. Az alapellátás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozói segítik a családokat egységük megőrzésében. Feladatuk elsősorban a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése. Életvezetési tanácsadással próbálják motiválni a szülőket, a gyermekek testi-lelki egészségi szükségleteinek kielégítésére. Az alapellátásban részesült és a védelembe vett gyermekek számát mutatja a 4. számú melléklet első táblája. A gyermekjóléti szolgálat segítséget nyújt a szülőknek abban is, hogy az átmeneti nevelésbe vett gyermek mielőbb visszakerülhessen családja körébe. A gondozott családokra jellemző, hogy a problémák halmozottan fordulnak elő. A szolgálatot igénybe vevők legtöbb esetben gyermeknevelési problémával kerültek a szakemberek látókörébe. Ezt követi az anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő problémák gyakori előfordulása, valamint a családi konfliktusok. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét láthatjuk kezelt probléma típusa szerint a 4. számú melléklet második tábláján. A gyermekjóléti szolgálat munkáját nagymértékben segíti a városban kialakított kapcsolati háló, melynek tagjai: védőnői szolgálat, iskola-egészségügyi szolgálat, oktatási-nevelési intézmények ifjúságvédelmi felelősei, gyámhivatal, gyámhatóság, gyermekjogi képviselő, ügyészség, bíróság, egészségügyi intézmények, fiatalkorúak pártfogó felügyelője. A jelzőrendszer tagjaival az együttműködés 2006. évben is hatékony volt. Az elmúlt évben az egyik leggyakoribb problémaként jelent meg az oktatási-nevelési intézményekbe való beilleszkedési nehézségek. A gyermekek hiányzásaik vagy magatartásuk miatt kimaradnak az iskolából. Közülük sokan válnak magántanulóvá. A szülők, az esetek többségében nem ellenőrzik, hogy gyermekük napközben hol tartózkodik. Megszűnik az iskola felügyelete, a napi rendszeres elfoglaltság és számonkérés. A gyermekek nagyobb társaikhoz, vagy fiatal felnőttekhez csapódva olyan cselekedeteket követnek el, amelyek már fiatal korban megbélyegzik őket (kisebbnagyobb lopások, betörésben való részvétel). A gyermekjóléti szolgálat eszköztelen, hiszen a törvény csak a védelembe vételt és az ideiglenes elhelyezést adja a családgondozók kezébe. Amennyiben a szülő nem együttműködő, a gyermek viselkedésén, életvitelén a családgondozó sem tud változtatni. A melléklet 5. számú táblázata a szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekek gondozási számát, valamint a kapcsolatfelvétel módját mutatja. A gyermekjóléti szolgálat munkatársai 2006. évben is közreműködtek a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek nyári étkeztetésében, valamint a karácsonyi adománygyűjtésben. Minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy a családokhoz közelebb kerüljenek, hogy elfogadottá váljanak, hiszen így tudnak nagyobb ráhatást elérni a szülőknél és a gyermekeknél egyaránt. Családok Átmeneti Otthona A Családok Átmeneti Otthona a makói és a makói kistérségben élő, krízishelyzetben lévő anyák és gyermekeik lakhatási problémáját segíti megoldani. Az átmeneti szálló egy időben 14 fő számára tud szállást biztosítani, ahol az anya és a gyermek együttes lakhatását 3 szobában, otthonszerűen biztosítjuk. A pszichológiai tanácsadást a családsegítő szolgálat szakemberei nyújtják, a jogi tanácsadást alkalmanként, szükség szerint biztosítjuk. Az otthon szakmai tevékenysége a gyermekjóléti szolgálattal való szoros együttműködésen alapul. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az otthonba kerülő családok lakhatási problémái a törvény által meghatározott határidőn (12 hónap) megoldódnak. Általában rendeződnek a családi kapcsolatok, az anyagi gondok. Az életközösség
5 helyreállításával, nagyobb eséllyel tudnak albérlethez jutni. Az édesanyák általában törekednek a munkavállalásra, valamint arra, hogy a krízishelyzetet a lehető legrövidebb időn belül megoldja. 2006. évben az otthonban összesen 20 fő ideiglenes elhelyezéséről gondoskodtunk. Az átlagos kihasználtság 50 %-os volt. A gyermekek ellátásában biztosított egészségügyi szolgáltatások Nagy előnyt jelent, hogy a bölcsőde, a gyermekjóléti szolgálat és az anyaotthon mellett intézményünkbe integráltan működik a területi védőnői szolgálat és az iskolai- és ifjúság-egészségügyi szolgálat is. Tevékenységük által a gyermekekről való gondoskodás, az odafigyelés 0 18 évig terjed. A területi védőnői szolgálat munkatársai a terhes anyák, az újszülöttek, valamint a 6 év alatti gyermekek egészségi állapotát, fejlődését kísérik figyelemmel. A védőnők fokozott gondozásban részesítik a veszélyeztetett családokat. Sajnálatos tény, hogy a várandós anyák 17,3 %-a rendszeresen dohányzik, és a gondozott családok 3,5 %-a rendszeresen fogyaszt alkoholt. A védőnői prevenció során próbálják az édesanyákat ezekről a káros szenvedélyekről leszoktatni, meggyőző tevékenységük azonban nem mindig célravezető. Nagyon fontos szerepet játszik a gyermekek testi-lelki egészségének megteremtésében az iskola- és ifjúság-egészségügyi szolgálat. A két iskolaorvos és a három iskolavédőnő közel 3.800 Makón élő, vagy itt tanuló fiatal egészséges életmódra nevelésében, a káros szenvedélyekre való rászokás megelőzésében nyújtanak segítséget. A fogadóórákon az általános iskola felső tagozatába és a középiskolába járó tanulók sok esetben olyan kérdésekkel keresik fel a védőnőket, amelyeket a családban vagy az iskolában nem mernek elmondani (családi problémák, szerelem, barátság, párkapcsolat). A szakemberek egészségnevelő órákon tájékoztatják a tanulókat az egészséges életmódról, a modern technikai eszközök (mobiltelefon, éjszakába nyúló internetezés, hajnalig tartó szórakozás) mértéktelen használatának káros hatásairól. IV. Védelembe vétel A védelembe vétel a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében tett hatósági intézkedés. Ezen hatósági intézkedést alapos, közös munka előzi meg a Gyermekjóléti- és a Védőnői Szolgálat, valamint az oktatási intézmények ifjúságvédelmi felelőseinek részéről. A védelembe vételi eljárásnál vizsgálatra kerül az is, hogy a védelembe vétel mennyire kerülhető el. Amennyiben a hatósági intézkedés nem indokolt, úgy a Gyermekjóléti Szolgálat alapellátás keretében gondozza tovább a gyermeket. A Gyermekjóléti Szolgálat bármikor javasolhatja az ismételt védelembe vételt, ha az alapellátás keretében működő családgondozás eredménytelen marad. A védelembe vétel kezdeményezése hivatalból, gyermekvédelmi, védőnői szolgálaton, oktatási, egészségügyi intézményen, vagy állampolgári bejelentésen keresztül történhet. Amennyiben az alapellátás keretében végzett családgondozás eredménytelen marad, a gyermek védelembe vételére kerül sor. Az ezt megelőző tárgyalás keretein belül a gyermek ellátásának segítésére, a szülő gondozási tevékenységének támogatására és a gyermek részére családgondozó kirendelésére kerül sor. A családgondozó rendszeresen tarja a családdal a kapcsolatot. A védelembe vétel és a hozzá kapcsolódó szociális munka- minden gyermek esetébenmeghatározott egyéni gondozási-nevelési terv alapján történik, melynek indokoltsága évente felülvizsgálatra kerül. Ennek feltétele, hogy a szülő az alapellátások önkéntes igénybevételével sem tudta, vagy nem akarta megszüntetni gyermeke veszélyeztetettségét, de a gyermek segítséggel a családban maradhat. Védelembe vételre környezeti, magatartási, anyagi, egészségi, alkoholizmus miatt veszélyeztetett, lakáskörülmények miatt veszélyeztetett gyermek esetén kerülhet sor.
6 A védelembe vétel keretében a szülő kötelezhető a napközbeni ellátás igénybevételére, a családvédelemmel foglalkozó szervezet felkeresésére, a szülőt figyelmeztetni lehet az életvezetése megváltoztatására, a gyermek számára pedig magatartási szabályokat lehet megállapítani. A 2006. december 31-én nyilvántartott védelembe vett kiskorú gyermek adatait az 5. számú melléklet első táblája tartalmazza. V. Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermek súlyos veszélyeztetettsége, illetve a védelembe vétel eredménytelensége esetén az ideiglenes hatályú elhelyezést a jegyző és a gyámhivatal mellett a bíróság, a rendőrség, az ügyészség és a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka is elrendelheti, azonban ezen intézkedésről értesíteni kell a gyámhivatalt. A gyámhivatal haladéktalanul megvizsgálja az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetését, illetve fenntartását vagy megváltoztatását, és az indokolt perindítások lehetőségét. Az elhelyezési lehetőségek kiválasztásánál elsőbbséget kap a különélő másik szülő, más hozzátartozó vagy más személy, illetve ideiglenes feladatokat ellátó nevelőszülő, vagy otthont nyújtó intézmény. Az ideiglenes hatályú elhelyezések számát az 5. számú melléklet második táblája tartalmazza. A 2006-os évben az ideiglenes hatályú elhelyezések száma csökkent az előző évekhez képest. Tisztelt Képviselő-testület! VI. A Makó Városi Gyámhivatal működése és kapcsolódó feladatai A Makó Városi Gyámhivatal (továbbiakban: Gyámhivatal) tevékenységéről rendszeresen évente tájékoztatjuk a képviselő-testületet. A Gyámhivatal illetékességi területe a hivatal megalapítása óta változatlanul a makói kistérségre 16 községre - terjed ki. A hivatal székhelye Makó Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában van, a községekben szükség szerint kihelyezett ügyfélfogadás történik. A Gyámhivatal szakmai irányítását és felügyeletét a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala látja el. A hivatal munkatársainak létszáma évek óta 4 fő, mindannyian felsőfokú végzettségűek és a munkakörhöz előírt képesítéssel rendelkeznek. A gyámhivatal mellett 2 hivatásos gondnok dolgozik, akik részmunkaidőben, megbízási szerződéssel vannak alkalmazva. Az elmúlt évben az iktatott ügyiratok száma 6432 db, főszámon 1062 db, alszámon 5370 db irat került iktatásra. A hozott határozatok száma 980 db volt. A fellebbezéssel megtámadott határozatok száma 5 db volt éves szinten. Az iktatott iratok száma évről-évre emelkedést mutat. 1. A Gyámhivatal intézkedései a gyermekvédelmi gondoskodás területén A Gyámhivatal tevékenysége több szálon és területen kapcsolódik az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelemi feladataihoz. A jegyzői gyámhatóság és a vele együttműködő családgondozó szakemberek a gyermek családból történő kiemelése iránt intézkednek, ha az eljárásuk nem vezetett eredményre. A gyakorlatban továbbra is fő cél a gyermek családban tartása, az intézményi elhelyezés kiküszöbölése. A szakemberek ennek érdekében elsősorban a családba fogadást vagy a gyermek elhelyezési pert készítik elő. A családba fogadás a szülők önkéntes elhatározásán alapul és kérésükre meg kell szüntetni. A családba fogadás fenntartása évente felülvizsgálatra kerül, de szükség esetén hosszú évekig fenntartható. Gyakran alkalmazott, jól bevált megoldás ez a gyermek családban tartására. (7. számú melléklet). Amennyiben a gyermek kiemelése szükséges a környezetéből és a családba fogadás sem megoldás, jegyzői, rendőrségi, bírósági, ügyészségi, vagy gyámhivatali hatósági intézkedéssel másik szülőnél, hozzátartozónál, nevelőszülőnél, vagy intézményben lehet a gyermeket elhelyezni. Az ideiglenesen elhelyezett gyermekek sorsának további alakulását a Gyámhivatal kíséri figyelemmel. Az intézmény, a család, a gyámhivatal és a családdal foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek bevonásával 30 napon belül újra felméri, hogy a gyermek sorsának rendezése miképpen lehetséges. Amennyiben családba fogadás vagy gyermek elhelyezési per útján nem rendezhető a gyermek sorsa, az ideiglenes
7 elhelyezést az átmeneti nevelésbevétel követi. Erről a hatályos rendelkezések szerint 30 napon belül kell dönteni. A gyermeket befogadó intézmény a továbbiakban mindaddig biztosítja a kiskorú teljes ellátását, amíg a család képessé nem válik a gyermek visszafogadására. Ennek érdekében évente felül kell vizsgálni a feltételek fennállását. Ha a család fogadóképes, megszűnik az átmeneti nevelés és a gyermek a saját családjában nevelkedhet tovább. Amennyiben nincs szülői felügyeletet gyakorló szülő, a gyermek tartós nevelésbevételére kerül sor (7. számú melléklet). A nevelésbe vett gyermekek nemcsak otthont nyújtó intézményi ellátásában részesülhetnek, lehetőség van nevelőszülőkhöz való kihelyezésükre is. Az átmeneti, illetve tartós nevelésben lévő gyermekek vonatkozásában a gyámi tisztséget a gondozó intézmény (gyermekotthon vagy lakásotthon) vezetője, illetve a nevelőszülő tölti be. A speciális gyermekotthonok 3 éve működnek megyénkben. Ide kerülnek azok a kiskorúak, akik súlyos magatartási problémájuk miatt egyéb közösségben nem tarthatóak. Az intézményben, illetve nevelőszülői gondozásban nagykorúvá váló fiatalok kötelező alapellátásként legalább 1 éves időtartamú utógondozásban részesülnek. Sorsukat továbbra is figyelemmel kísérik, és segítséget kapnak az önálló életkezdéshez. Az utógondozás másik típusa az utógondozói ellátás, amely jelentősebb további gondoskodást nyújt a fiataloknak abban az esetben, ha létfenntartásukat önállóan biztosítani nem tudják, nappali tagozaton tanulnak, esetleg munkanélküliek. Ők továbbra is az intézményben, vagy a nevelőszülőnél teljes ellátást kapnak. Ha külön háztartásban élnek, albérleti támogatásban részesülhetnek, ha pedig saját otthonnal rendelkeznek, létfenntartásukhoz kaphatnak segítséget. Makó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. júliusában határozatot fogadott el arról, hogy építési telek biztosításával segíti Makó városban egy pályázati forrásból megvalósuló utógondozó ház megépítését. A legtöbb nagykorúvá vált fiatalnak az utógondozói ellátás által biztosított segítségre van szüksége és ők élnek is ezzel a lehetőséggel. Ily módon lehetőségük van arra, hogy iskoláikat elvégezzék és akár több szakmát is megszerezhessenek. (7. számú melléklet). 2. A Gyámhivatal hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátások A Gyámhivatal hatáskörébe továbbra is kétfajta pénzbeli ellátás: a.) gyermektartásdíj megelőlegezése, b.) otthonteremtési támogatás. a.) A gyermektartásdíj állam általi megelőlegezésének szabályait a gyermekvédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet részletesen, pontosan meghatározza. Az ellátás megállapítására abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság a gyermektartásdíjat megállapította, de a kötelezett 6 hónapja nem tesz eleget fizetési kötelezettségének, és a vele szemben lefolytatott végrehajthatás eredménytelen volt. A megelőlegzés legfeljebb 3 évig tarthat és a kötelezettnek a kifizetett összeget kamattal és a felmerült költségekkel együtt vissza kell térítenie az állam részére. A megelőlegzéssel kapcsolatosan hozott határozatokról minden esetben értesítést kap a városi ügyészség és a legtöbb esetben büntető eljárás indul a mulasztók ellen. Számos esetben ez önkéntes fizetésre készteti a kötelezetteket. A megelőlegezett tartásdíj kifizetéséről a helyi önkormányzat jegyzője gondoskodik és az általa kifizetett összeget 100%-os mértékben visszaigényli és kapja a hivatal az állami költségvetésből. Ezzel a támogatással jelenleg 29 család, összesen 48 gyermek kap segítséget létfenntartásához (7. számú melléklet). b.) Az otthonteremtési támogatás az átmeneti illetve tartós nevelésből kikerülő fiatal felnőtt lakáshoz jutását, saját otthonának megteremtését segíti elő. A támogatást az igényelheti, aki legalább 3 évet átmeneti illetve tartós nevelésben töltött és gondozása a nagykorúvá válásával szűnt meg. A jelenleg megállapítható maximális összeg 1.627.800.-Ft. A tárgyalt időszakban 7 fiatal vette igénybe ingatlanvásárlásra ezt a támogatást, elsősorban községekben családi ház vásárlására fordították a kapott összeget. Az ily módon vásárolt ingatlanra 5 évre elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára.
8 Ennek az ellátásnak a kifizetéséről is a helyi önkormányzat jegyzője gondoskodik, az állami költségvetés terhére, amely összeg szintén teljes egészében visszatérítésre kerül az állami költségvetésből. (7. sz. melléklet). 3. A Gyámhivatal egyéb feladatai A Gyámhivatal még számos további feladat ellátására köteles. Ezek között a legjelentősebbek a gondnoksági ügyek. Jelenleg nyilvántartásunkban 197 fő gondnokolt szerepel. A hivatal jár el a gondnokság alá helyezési és a gondnokság felülvizsgálatára irányuló perekben, intézkedik a gondnokok kirendeléséről, és figyelemmel kíséri tevékenységüket (pl.: évente számadás elbírálása, vagyonkezelésekhez kapcsolódó jóváhagyások). Az önkormányzat által alkalmazott 2 hivatásos gondnok jelenleg 57 gondnokolt törvényes képviseletét látja el. Jelentős a kiskorúak vagyoni ügyeiben történő intézkedések, eljárások száma is. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a törvényes képviselő mely jognyilatkozatai igényelnek gyámhivatali jóváhagyást. (Pl.: ingatlan megterhelése vagy eladása, az ingatlan lebontása, örökösödési eljárás során tett egyes nyilatkozatok, stb.) A 2006. december 31-i állapot szerint a készpénz vagyon, amellyel a gondnokoltak és a kiskorúak rendelkeznek 244 millió Ft. Ezen felül több száz fő az, aki ingatlanvagyonnal is rendelkezik. A Gyámhivatal hatáskörébe tartozik még a kiskorúak szülői, nagyszülői, rokoni kapcsolattartásának szabályozása, újra szabályozása illetve a szabályozás után annak érvényre juttatása. A gyermekek érdekében a szülők közötti megegyezés elérése a fő célunk. Szükség esetén figyelmeztetés kiadására és pénzbírság kiszabásának kilátásba helyezésére is sor kerül. Jelentős volt a jogszabályváltozás ezen a területen az utóbbi években. Az új jogszabály a 14 év feletti gyermeknek is lehetővé teszi, hogy e tárgyban eljárást indítson, és joga van nemet mondania is. A hatályos rendelkezések szerint a kapcsolattartás szabályozására (újraszabályozására) irányuló kérelem elutasítható, ha a szülő a szülői kötelezettségeit önhibájából tartósan nem teljesítette illetve elhanyagolta és magatartásán nem változtatott. A gyermeket nevelő szülővel szemben is szigorítást vezettek be: amennyiben a gyermeket a másik szülő ellen neveli és a kapcsolattartására vonatkozó határozatnak nem tesz eleget, a gyámhivatal pert indíthat a gyermek elhelyezésének megváltoztatására illetve feljelentést tesz kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyámhivatal jár el továbbá a kiskorúak családi jogállásának rendezése érdekében. Ha apai elismerő nyilatkozattal nem rendezhető a kiskorú családi jogállása, a Gyámhivatal a perindításhoz hozzájárul és ennek lebonyolításához eseti gondnokot (ügyvédet) rendel ki. Az elmúlt évben 13 gyermek családi jogállásának rendezésében működtünk közre. A kiskorúak házasságkötésének engedélyezése iránt az utóbbi 2 évben nem indult eljárás. Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás során a hivatal munkatársai gyorsan, soron kívül járnak el akár a saját, akár a társhatóság eljárásáról van szó. Tárgyidőszakban 3 gyermek örökbefogadására került sor. Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekvédelmi törvény alapján közös feladatunk, hogy a gyermek családban történő nevelkedését elősegítsük az ehhez szükséges szakmai és anyagi segítséget a szülőknek megadjuk, kötelességünk a gyermek alapvető jogainak védelme és a jogok érvényesítése. Mindezek érdekében több különböző területen dolgozó szakember együttműködésére van szükség, mely városunkban kialakult és jól működik. M a k ó, 2007. március 6. Dr. Bánfi Margit Rózsa Istvánné Benákné Bárdi Ilona jegyző intézményvezető gyámhivatal-vezető