156. sz. Ajánlás. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről



Hasonló dokumentumok
147. sz. Ajánlás. a rákkeltő anyagok és hatóanyagok által előidézett foglalkozási ártalmak elleni védekezésről és ezek ellenőrzéséről

148. sz. Egyezmény. a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

101. sz. Egyezmény. a fizetett szabadságról a mezőgazdaságban

114. sz. Ajánlás. munkavállalóknak az ionizáló sugárzás elleni védelméről

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

144. sz. Ajánlás. a benzolártalmak elleni védekezésről

171. sz. Egyezmény. az éjjeli munkáról

99. sz. Egyezmény a mezőgazdasági minimálbérek megállapításáról

178. sz. Ajánlás. az éjjeli munkáról

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

170. sz. Egyezmény. a vegyi anyagok munkában történő használatánál fennálló biztonságról

192. sz. Ajánlás. a mezőgazdaság munkavédelméről

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

tervezet ( ) A NEMZETI ILO TANÁCS évi MUNKATERVE

Munkavégzés személyes feltételei

182. sz. Egyezmény. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

175. sz. Egyezmény. a részmunkaidős foglalkoztatásról

2. Az Egyezmény eredeti angol nyelvû szövege és hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

164. sz. Ajánlás. a munkavállalók biztonságáról, egészségéről és a munkakörnyezetről

79. sz. Ajánlás. a gyermekek és fiatalkorúak munkára való alkalmasságát megállapító orvosi

114. sz. Egyezmény. a tengeri halászok munkaszerződésének pontjairól

156. sz. Egyezmény. a férfi és női munkavállalók egyenlő esélyeiről és egyenlő elbírálásáról: a családi kötelezettségekkel bíró munkavállalókról

2. Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvû fordítása a következõ:

146. sz. Ajánlás I. NEMZETI POLITIKA

Osztályozó és javító vizsga formája és követelményei Munkahelyi egészség és biztonságtantárgyból

184. sz. Ajánlás. az otthon végzett munkáról

2000. évi LXIX. törvény

Foglalkozás-egészségügyi Alapellátás

2000. évi LXVI. törvény

96. sz. Egyezmény. a díjat felszámoló munkaerő-közvetítő ügynökségekről (módosítva)

Magyar joganyagok évi LXVI. törvény - a fizetett éves szabadságról szóló, a Ne 2. oldal 3. A jelen Egyezményt ratifikáló minden tagállam kötel

171. sz. Ajánlás. a foglalkozásegészségügyi szolgálatokról

A kockázatértékelés során gyakran elkövetett hibák. Európai kampány a kockázatértékelésről

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

172. sz. Ajánlás. az azbeszt használatánál fennálló biztonságról

97. sz. Ajánlás. a munkavállalók munkahelyi egészségvédelméről

183. sz. Egyezmény. az anyaság védelméről (módosított)

153. sz. Ajánlás. a fiatal tengerészek védelméről

190. sz. Ajánlás. a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

Magyar joganyagok évi 13. törvényerejű rendelet - a fizetett tanulmányi szaba 2. oldal 1. Cikk A jelen egyezmény szempontjából a fizetett tanu

Kockázatértékelés az egészségügyben. Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai

147. sz. Egyezmény. a kereskedelmi hajókra vonatkozó minimális előírásokról

A azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy

153. sz. Egyezmény. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban

52. sz. Egyezmény. az éves fizetett szabadságról

A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok

178. sz. Egyezmény. a tengerészek munka- és életkörülményeinek ellenőrzéséről

116. sz. Ajánlás. a munkaidő csökkentéséről. A munkaidő progresszív csökkentésére vonatkozó gyakorlati intézkedések jelzése

Balog János Tamás r. alezredes a Rendőrség munkavédelmi főfelügyelője közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő-helyettes

161. sz. Ajánlás. a munka- és pihenőidőről a közúti szállításban

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

A munkavédelmi képviselő jogai, feladatai, kötelezettségei

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

á Eszter EMAS Nyilvántartó Hivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

5. sz. HÍRLEVÉL. Érdekvédelem, érdekképviselet a munkavédelmi területen (Mvt )

BESZÁMOLÓ Répcelak Város Önkormányzata és intézményei munkavédelmi tevékenységéről

183. sz. Ajánlás. a bányászat munkavédelméről

Zajcsökkentés az építőiparban

TÁMOP / A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről VÉDELMEK-VÉDŐESZKÖZÖK. Információs brossúra

Munkavédelmi változások -a technikai fejlődés felhasználása a munkavállalók védelmének érdekében

125. sz. Egyezmény. a tengeri halászok szakképzettségét tanúsító bizonyítványáról

A rendelet célja és hatálya 1.

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI III.

VI. Fejezet A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás 1

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai.

97. sz. Egyezmény. 2. cikk. 1. Minden egyes tagállam, amelyre vonatkozóan a jelen Egyezmény hatályos, vállalja,

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről. MI AZ A MUNKAVÉDELEM? Információs brossúra

A foglalkozás-egészségügy. A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálata

TU 8 GÁZELOSZTÓ VEZETÉKHEZ TARTOZÓ VILLAMOS BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE AZ MSZ EN , ÉS MSZ EN SZABVÁNY SZERINT

(EGT-vonatkozású szöveg)

14. Alkalmazotti Munkavédelmi Szabályzat [2017]

55. sz. Egyezmény. a hajótulajdonost a tengerész betegsége, sebesülése vagy halála esetén terhelő felelősségről

Elektroszmog elleni védelem EU direktívája

Az alkalmasság véleményezése a munkáltató által megjelölt munkakörre történik.

Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat

83. sz. Ajánlás. a munkaerőpiaci szolgáltatás szervezetéről

Az építési termékek műszaki előírásainak, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályai

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ IRÁNYELVE ( )

165. sz. Egyezmény. a tengerészek szociális biztonságáról (módosított)

A munkavédelem fogalma, célja

Lajstromozásra nem kötelezett UL A1 (SES) kategória:

Állásfoglalás a munkavállalók alkoholszondával történő ellenőrzéséről

IMI REPORT. Azonosító: PW Munkavállalók kiküldetése egészséggel és biztonsággal kapcsolatos információkérés

A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS SZAKMAI KÉRDÉSEI

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

A Kar FEUVE rendszere

Munkavédelmi felügyelői útmutató

A munkahelyek munkavédelmi és munkaegészségügyi. szempontjai. Majláth Mihály munkavédelmi igazgatóhelyettes CSMKH MMSZSZ

Az Etikai kódex azonban tartalmazhat a nemzeti törvényeknél szigorúbb követelményeket is.

XT 21023/17 hk/ms 1 TFUK

MunkaKalauz. Tájékoztató és Információs Tudástár munkavédelmi gyakorlati megoldásokról és módszerekről

forgalomból történő kivonását és visszahívását.

39/1997. (XII. 19.) KTM-IKIM együttes rendelet

Kockázatértékelés. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

Átírás:

156. sz. Ajánlás a munkavállalóknak a munkahelyi levegőszennyeződés, a zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek elleni védelméről Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1977. június 1-én hatvanharmadik ülésszakára ült össze, Hivatkozva a hatályos nemzetközi munkaügyi Egyezmények és Ajánlások idevonatkozó pontjaira, Miután úgy határozott, hogy különböző javaslatokat fogad el a munkakörnyezetben légszennyeződés, zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek kapcsán, - amely kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontjaként szerepelt, és Miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat a munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezményt kiegészítő Ajánlásként adja közre, a mai napon, 1977. június 20-án, elfogadja az alábbi Ajánlást, amely A munkakörnyezetről (levegőszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Ajánlás" néven idézhető: I. HATÁLY 1. (1) A munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény és a jelen Ajánlás rendelkezéseit a gazdasági tevékenység minden ágazatára a lehető legkiterjedtebb mértékben kell alkalmazni. (2) Intézkedéseket kell tenni az önfoglalkoztatók számára történő, a munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény és a jelen Ajánlás által előírt védelemmel azonos védelem biztosítása érdekében. II. MEGELŐZŐ ÉS VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 2. (1) Az illetékes hatóságnak kell előírnia a légszennyeződés, zaj és rezgés megfigyelésének jellegét, gyakoriságát és egyéb feltételeit a munkahelyen, és azt a munkaadó felelősségére foganatosítani kell. (2) A munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény 8. cikkében írt határértékeknek való kitettség vonatkozásában a munkahelyen külön megfigyelést kell biztosítani, ha gépeket vagy berendezéseket először helyeznek üzembe, vagy jelentékenyen módosítanak, vagy ha új eljárásokat vezetnek be. 3. A munkaadó kötelessége legyen a munkahelyeken a légszennyeződését, a zajt és a rezgést megfigyelő készülékek felügyelete, karbantartása és hitelesítése. 4. A munkavállalók és/vagy képviselőik, valamint a felügyelő szervek számára hozzáférhetővé kell tenni a munkakörnyezet megfigyeléséről felvett jegyzőkönyveket,

továbbá a használt készülékek és felszerelések ellenőrzéséről, karbantartásáról és hitelesítéséről készített feljegyzéseket. 5. Az egészségre ártalmas vagy egyébként veszélyes anyagok, melyek a munkahelyen a levegőben továbbterjedhetnek, kevésbé ártalmas vagy ártalmatlan anyagokkal helyettesítendők, amennyire ez csak lehetséges. 6. Azok az eljárások, melyek a munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény 3. cikkében meghatározott levegőszennyezéssel, zajjal vagy rezgéssel járnak, amennyire ez csak lehetséges, olyan eljárásokkal helyettesítendők, amelyek kevesebb légszennyeződést, zajt vagy rezgést okoznak, vagy pedig egyáltalán nem okoznak légszennyeződést, zajt és rezgést. 7. Az illetékes hatóság határozza meg azokat az anyagokat, amelyeknek a munkahelyen történő gyártása, forgalomba hozatala vagy felhasználása tilos, vagy a megelőzésre és védekezésre előírandó különleges intézkedések megkövetelése mellett külön engedélytől függ. 8. (1) Megfelelő esetekben az illetékes hatóság a légszennyeződés, a zaj és a rezgés tekintetében a gépekre és berendezésre állapítsa meg a kisugárzás norma-szintjét. (2) Ezeket a normákat célszerűség szerint a következőképpen kell elérni: (a) tervezéssel, vagy (b) beépített berendezéssel, vagy (c) a beszereléskor foganatosított intézkedésekkel. (3) Az ezen normák betartásának kötelezettsége vagy a gyártót terheli, vagy azt, aki a gépeket vagy berendezést üzembe helyezi. 9. Olyan gépeknek és berendezéseknek a gyártásához, felszereléséhez vagy felhasználásához, amelyek a legújabb műszaki ismeretek figyelembevételével jelen Ajánlás 8. bekezdésében meghatározott követelményeknek nem felel meg, megfelelő más műszaki vagy kezelési módot megkövetelő illetékes hatóság engedélye szükséges. 10. A jelen Ajánlás 8. és 9. bekezdéseiben írt rendelkezések nem mentesíthetik a munkaadót a munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény 9. cikkének (b) albekezdése alapján az illetékes hatóság - ha ez helyesnek látszik - a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel történő konzultáció után írja elő vagy szorgalmazza a légszennyeződésnek, zajnak és rezgésnek való kitettség időtartamának a megrövidítését, megfelelő munkaszervezés vagy munkabeosztás útján, ideértve a munkaidő bérveszteség nélkül való csökkentését is. 11. A munkaadó gondoskodjon arról, hogy gépeket és berendezéseket rendszeresen ellenőrzik és karbantartják káros anyagok kibocsátása, por, zaj és rezgés szempontjából. 12. Az illetékes hatóság, ha a munkavállalók egészségének védelme megköveteli, hozzon létre eljárást a munkavállalók személyes védőeszközeinek jóváhagyására. 13. A munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény 9. cikkének (b) pontja szerint az illetékes hatóság, ahol ez helyénvaló, a munkaadói és munkavállalói szervezetekkel folytatott konzultáció eredményeképpen oldja meg, illetőleg bátorítsa a kockázat, illetve kitettség csökkentését a munkaszervezés megfelelő rendszereinek alkalmazásával vagy célszerű időbeosztással, adott esetben beleértve a munkaidőnek a bérveszteséggel nem járó csökkentését is. 2

14. A munkahelyi légszennyeződés, a zaj és a rezgés megelőzésére és korlátozására vonatkozó rendelkezések előírásainál az illetékes hatóság vegye figyelembe a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal által legújabban összeállított gyakorlati útmutatások gyűjteményét vagy útmutatóját és azon szakértői ülések döntéseit, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal hívhat egybe, valamint egyéb illetékes testületek tájékoztatásait. 15. A légszennyeződésnek, a zajnak és a rezgéseknek a munkahelyen való megelőzésére és korlátozására vonatkozó rendelkezések előírásánál az illetékes hatóság vegye figyelembe az összefüggést a munkakörnyezet védelme és környezetünk általános védelme között. III. A MUNKAVÁLLALÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 16. (1) A munkakörnyezetről (légszennyezés, zaj és rezgés) szóló 1977. évi Egyezmény 11. cikkében az egészségi állapotra előírt ellenőrzés az illetékes hatóság által meghatározott feltételek mellett magában kell, hogy foglalja: (a) az előzetes alkalmassági orvosi vizsgálatot, (b) a megfelelő időközökben végzendő időszakos vizsgálatokat, (c) a biológiai és más természetű vizsgálatokat és teszteket, melyekre szükség lehet az érintett munkavállaló (légszennyeződésnek, zajnak és rezgésnek) való kitettség foka ellenőrzése és egészségi állapotának felülvizsgálata végett, (d) orvosi vizsgálatokat, biológiai vagy más vizsgálatokat a beosztás megszűnése után, amelyeket, amennyiben orvosi szempontból indokoltnak látszik, a munkavállalók jogosultak rendszeresen és huzamosabb időn át igényelni. (2) Az illetékes hatóság írja elő, hogy ezen vizsgálatok és tesztek eredményeit közölni kell a munkavállalóval és kívánsága esetén kezelőorvosával. 17. A 16. bekezdésben megkövetelt orvosi vizsgálatok munkaidő alatt kell, hogy történjenek, és semmilyen költséggel sem járhatnak a munkavállalóra. 18. (1) Az illetékes hatóság a jelen Ajánlás 16. bekezdésében megfelelően nyert orvosi adatokról fektessen fel nyilvántartást és szabályozza, hogy milyen módon kell azt vezetni. Intézkedéseket kell tenni ezen adatoknak megfelelő ideig történő megőrzésre, annak érdekében, hogy azok járványügyi vagy más kutatások céljára rendelkezésre álljanak figyelemmel arra, hogy a személyek azonosítása csak az illetékes hatóság részéről legyen lehetséges. (2) A feljegyzések tartalmazzanak az illetékes hatóság által meghatározott mértékben adatokat arról, hogy a munkavállaló a munkahelyen milyen mértékben van kitéve légszennyeződésnek, zajnak és rezgésnek. 19. Ha a munkavállaló olyan beosztásban marad, amely légszennyeződésnek, zajnak vagy rezgésnek van kitéve, és az orvos eltanácsolja, a nemzeti gyakorlatnak és körülményeknek megfelelően mindent meg kell tenni más, megfelelő munkára való áthelyezésére és előző keresetének társadalombiztosítási járadék útján vagy egyéb módon történő megtartására. 20. Jelen Ajánlás végrehajtása során a munkavállalóknak a társadalombiztosításból származó jogai nem szenvedhetnek sérelmet. 3

IV. KÉPZÉS, TÁJÉKOZTATÁS ÉS KUTATÁS 21. (1) Az illetékes hatóság tegyen intézkedéseket a munkahelyi légszennyeződés, zaj és rezgés okozta meglévő és lehetséges foglalkozási ártalmak megelőzésében és ellenőrzésében, valamint e veszélyek elleni védekezésben érintett valamennyi személy képzésének és tájékoztatásának elősegítésére. (2) A munkaadónak előzetesen tájékoztatnia kell a vállalat munkavállalóinak képviselőit és ki kell kérnie szakvéleményüket azokról a tervekről, intézkedésekről és döntésekről, amelyek a munkahelyen a munkavállalók egészségére légszennyeződéssel, zajjal és rezgéssel kapcsolatosan káros következményekkel járhatnak. (3) Olyan munkára való beosztás előtt, amelyről feltehető, hogy légszennyeződés, zaj vagy rezgés okozta ártalmaknak való kitettséggel jár, a munkaadó köteles tájékoztatni a munkavállalókat a veszélyekről, a munkavédelmi rendelkezésekről, valamint az orvosi segítség igénybevételének lehetőségéről. 22. (1) Az illetékes hatóság a munkaadók és munkavállalók szervezeteivel szoros együttműködésben mozdítsa elő, segítse és ösztönözze a kutatásokat a munkahelyi légszennyeződés, zaj és rezgés okozta ártalmainak megelőzésére és korlátozására, adott esettben nemzetközi és országos szervezetek közreműködésével is. (2) Az ilyen kutatások céljairól és eredményeiről minden érintettet tájékoztatni kell. 23. A munkaadók és munkavállalók szervezetei tegyenek konkrét intézkedéseket olyan képzési és tájékoztatási tervek megvalósítása érdekében, amelyek a munkahelyi légszennyeződés, zaj és rezgés okozta meglévő és lehetséges foglalkozási ártalmak megelőzésére és korlátozására, valamint ezen veszélyek elleni védekezésre vonatkoznak. 24. A munkavállalók képviselőinek az üzemeken belül könnyítéseket és megfelelő időt kell adni arra, hogy bérveszteség nélkül aktív szerepet tölthessenek be a munkahelyi légszennyeződés, zaj és rezgés okozta foglalkozási ártalmak megelőzésében és ellenőrzésében, valamint az azok elleni védekezésben. Ennek a célnak az érdekében legyen joguk az általuk választott, elismert szakértők segítségét igénybe venni. 25. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egészségre esetleg ártalmas vagy egyébként veszélyes anyagoknak a munkahelyen történő felhasználásával kapcsolatosan megfelelő tájékoztatás álljon rendelkezésre: (a) az anyagra vonatkozó minden lényeges vizsgálat eredményeiről, (b) azon megkívánt feltételekről, amelyek biztosítják, hogy az anyag szakszerű felhasználás esetén nem jelent veszélyt a munkavállalók egészségére. V. VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK (a) 26. Minden tagállam törekedjen: törvények vagy más szabályozás útján, avagy a hazai gyakorlatnak és körülményeknek megfelelő más módon foganatosítani a jelen Ajánlás végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ideértve a megfelelő büntető rendelkezéseket is, 4

(b) gondoskodni a megfelelő felügyeleti szolgálatról jelen Ajánlásban foglalt rendelkezések alkalmazásának ellenőrzésére avagy meggyőződni arról, hogy a megfelelő ellenőrzés biztosítva van-e, (c) mindezt a hazai feltételek között lehetséges leggyorsabb ütemben kell megtenni. 27. Jelen Ajánlás rendelkezéseinek végrehajtásánál az illetékes hatóság az érintett munkaadók és munkavállalók legreprezentatívabb szervezeteivel, valamint adott esetben a gyártók, szállítók és importőrök szervezeteivel való tanácskozás után járjon el. 28. (1) Jelen Ajánlás azon rendelkezései, amelyek a jóváhagyott normáknak megfelelő gépek és felszerelések tervrajzaira, gyártására és berendezéseire vonatkoznak, az újonnan gyártott gépekre és felszerelésekre is azonnal alkalmazandók. (2) Az illetékes hatóság jellegük figyelembevételével a lehető leghamarabb állapítson meg határidőt a meglévő gépek és felszerelések módosítására. 5