DEBRECENI JÁRÁSI HIVATALA DEBRECENI JÁRÁSI HIVATALA Ügyiratszám: HB-03/ÉÖO/03242-23/2017. ÉTDR azonosító: 201700055444 ÉTDR iratazonosító: IR-000437757/2017 Ügyintéző: Szoboszlay Ágnes Telefon: (+36 52) 516-187 Tárgy: HATÁROZAT Nyírmártonfalva Községi Önkormányzata (4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38.) kérelmező a Nyírmártonfalva, Iskola tér 2. szám alatti, 238/1 hrsz-ú ingatlanon meglévő óvoda épület bővítésének építési engedélye. Az I. fokú építésügyi feladatkörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Hatósági Főosztály engedélyt ad H Nyírmártonfalva Községi Önkormányzata (4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38.) kérelmező Szén János meghatalmazott képviselő által benyújtott kérelemre - mint építtető részére a Nyírmártonfalva, Iskola tér 2. szám alatti, 238/1 hrsz-ú ingatlanon, - a csatolt építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően meglévő, óvoda épület átalakítására, 20,68 m x 10,68 m befoglaló méretű épületrésszel, 478,28 m 2 hasznos alapterületűre történő bővítésére. Az épület átalakítása során kialakuló helyiségek a következők: - földszint: tornaszoba (58,96 m 2 ), nevelőtestületi és könyvtár helyiség (18,08 m 2 ), sportszertár (11,26 m 2 ),orvosi szoba elkülönítő (19,78 m 2 ), kézmosó (2,66 m 2 ), WC (1,35 m 2 ), kézmosó (2,66 m 2 ), közlekedő (34,34 m 2 ), óvoda pszichológus (9,43 m 2 ), egyéni fejlesztő (28,25 m 2 ), akadálymentes WC (5,53 m 2 ), fedett terasz (27,43 m 2 ), mosdó- WC (10,29 m 2 ), öltöző (10,15 m 2 ), WC (1,92 m 2 ), WC (1,44 m 2 ), mosdó előtér (5,72 m 2 ), öltöző (12,71 m 2 ), kazánház (8,36 m 2 ), óvoda vezetői iroda (12,39 m 2 ), gazdasági vezető iroda (12,39 m 2 ), fehér mosogató (8,90 m 2 ), közlekedő (51,05 m 2 ), mosdó WC (10,73 m 2 ), öltöző (10,73 m 2 ), foglalkoztató (51,94 m 2 ), foglalkoztató (50,34 m 2 ). Előírások és feltételek a következők: Az építtető felelős azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg. 1. Az Óvodához érkező gépjárművek az ingatlan előtt kialakított közterületi várakozóhelyeket vehetik igénybe. 2. Az Óvoda működéséhez szükséges 1 db akadálymentes parkolóhelyet min. 3,60x5,50 m -es paraméterekkel, hézagmentes burkolattal kell kialakítani. A mozgáskorlátozottak részére fenntartott parkolóhelyet 1 db a KKSZ. 115. sz. ábrájának megfelelő mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére fenntartott parkolóhely közúti jelzőtáblával és burkolati jellel kell megjelölni. 3. A parkolóhely megközelítését szolgáló 4,0 m széles útcsatlakozást, a belső utat és a fordulóterületet a H-1.0 rajzszámú helyszínrajzon jelölt paraméterekkel, szilárd burkolattal kell kiépíteni, a vízelvezetés ingatlanon belüli biztosításával. 4. Az akadálymentes parkolóhely közforgalom előli elzárása érdekében a telekhatáron min. 4,0 m széles tolókaput kell építeni. 5. A közlekedési létesítmények kiépítése során az esésviszonyokat úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz ne folyjon a közút és a szomszédos ingatlanok területére. 6. Az óvoda működési ideje alatt a nagykapu nyitvatartásával biztosítani kell az akadálymentes parkolóhely igénybevételi lehetőséget. 7. A saját és idegen parkoló járművek csak az ingatlan előtti közterületi parkolóhelyeket használhatják, a közút területe és a zöldterület parkolás céljából még ideiglenesen sem vehető igénybe. 8. Az útcsatlakozás forgalmi rendjét a közút mindenkori forgalmi rendje határozza meg. Amennyiben a létesítmény működése a közút forgalmát akadályozza, úgy a közút kezelője a forgalmi rend módosítását kezdeményezheti. Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52) 516-185 Fax: 516-141 E-mail: ephiv.debrecen.jh@hajdu.gov.hu
9. A megépített közlekedési létesítmények karbantartásáról, tisztántartásáról, téli hónapokban síkosság elleni védekezéséről az engedélyes, illetve mindenkori jogutódja saját költségen köteles gondoskodni. 10. Az Építtető felelőssége, hogy a közút burkolatára a kivitelezés során bekövet kező sárfelhordás, egyéb burkolatszennyezés eltávolításáról a kivitelező haladéktalanul gondoskodjon. 11. A kivitelezés során megrongálódó burkolatokat, és a közút területéhez tartozó földrészleteken keletkező rongálódásokat az Építtető köteles az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani. 12. Egyebekben be kell tartani a Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Jegyzője által 2017. október 12-én kiadott 769-44/2017. számú közútkezelői hozzájárulásban előírtakat. 13. A használatbavételre vonatkozó engedély megadásának feltétele a közlekedési létesítmények fentiekben leírtak szerinti kiépítése, a közúti jelzőtábla kihelyezése, a burkolati jelek felfestése, illetve a közútkezelői előírások betartása. 14. Valamennyi helyiség belső terűek is rendeltetésének megfelelő hatásfokú szellőzését biztosítani kell. 15. Az óvodai személyzeti vizesblokkban zuhanyzó betervezése is szükséges. 16. A vízvezeték kiépítése után a vezetékrendszer alapos tisztítását, klórozással egybekötött fertőtlenítőszeres átmosását el kell végeztetni. Az akkreditált laboratóriumban, akkreditált körülmények között levett ólomtartalom vonatkozásában is megvizsgált megfelelő minőségű vízminta eredményt a használatbavétel időpontjára dokumentálni kell. 17. A vízellátó rendszerbe beépítésre kerülő, a vízzel köz vetlenül érintkező anyagoknak, termékeknek a bejelentésre nem kötelezett termékcsoportba tartozókat kivéve nyilvántartásba vettnek vagy engedélyezettnek kell lenniük. A Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség 35980/6873-1/2017.ált. számú szakhatósági állásfoglalása alapján: 1. A kivitelezés során alkalmazott azon tűzoltó technikai termék, építési termék, tűz - vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés amelyre vonatkozóan a jogszabály követelményt támaszt tűzvédelmi megfelelőségét igazoló iratokat a használatbavételig be kell mutatni 2. Az építési engedélyezési eljárás során benyújtott építészeti-tervdokumentáció tűzvédelmi műszaki leírásában meghatározott, 1200 l/perc oltóvíz intenzitás tűzcsapról történő biztosítását a használatbavételig igazolni kell. Amennyiben ez tűzcsapokról nem biztosítható teljes mértékben, akkor a hiányzó vagy a teljes (amely összesen 72 m3) oltóvíz mennyiség befogadására alkalmas oltóvíz tározó meglétét, valamint a jogszabályoknak megfelelő kialakítását és használhatóságát a használatbavételig felülvizsgálattal kell igazolni 3. A tűzvédelmi előírások kielégítését is bizonyító, kellő részletességű, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szabályzatának megfelelő kiviteli tervet kell készíteni, mely tervdokumentációt - a kivitelezés megkezdése előtt - egyeztetni kell a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel 4. Az alkalmazott épületszerkezetek feleljenek meg a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek 5. Az E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meg kell gátolni. Felhívom az építtető figyelmét, hogy az épület 2018. december 31-ig nem kerül rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotba, valamint nem rendelkezik az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével, akkor azt követően az épületet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani. Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított 3 évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az épít ési napló megnyitásával) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított 5 éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. E határozat ellen a közlést követő 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztályhoz (4024 Debrecen, Piac u. 54.) címzett, de a Hajdú -Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Hatós ági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályához (4024 Debrec en, Piac u. 42-48.) benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A 30.000,-Ft értékű fellebbezési illetéket átutalási megbízással (ideértve a készpénz -átutalási megbízást is) vagy ha erre lehetőség van bankkártyával vagy az Építésügyi Fizetési Portál (http://efp.e-epites.hu) 2
használatával EFER-en keresztül a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01012107 számlaszámra történő átutalással kell megfizetni. A fellebbezés személyesen az első fokú határozatot hozó hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton, az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál, vagy postai úton, illetve az ÉTDR felületen történő regisztrációt követően elektronikus úton nyújtható be. A fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lenni és azt indokolni szükséges. Fellebbezési jogát akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. INDOKOLÁS Nyírmártonfalva Községi Önkormányzata (4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38.), Szén János meghatalmazott által benyújtott kérelmére Nyírmártonfalva, Iskola tér 2. szám alatti, 238/1 hrsz -ú ingatlanon meglévő óvoda épület átalakításának, bővítésének építési engedélyezése ügyében 2017. szeptember 27-én közigazgatási hatósági eljárás indult. A kérelem elbírálása során az elsőfokú építésügyi hatóság meggyőződött az alábbiakról: - a kérelem és mellékletei, valamint az elektronikus formában (ÉTDR-be való feltöltéssel) csatolt építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. ( XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Eng. R.) 17. -ban, valamint a rendelet 8. számú mellékletében foglaltaknak, - az engedélyezési eljárás során az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 4. -a szerint az eljárás igazgatási szolgáltatási díj és illetékmentes - a tervező, Szén János az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013.(VII.11.) Kormányrendelet alapján megfelelő tervezői jogosultsággal rendelkezik, a Magyar Építészkamara által vezetett elektronikus tervezői névjegyzékbe É 09-0625 számon bejegyzett tervező. A kérelemhez mellékelték a Bodó Béla, a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében GT-15-0810 számon szereplő épületgépész mérnök és tervező által készített gépészeti terveket, Sasvári Gábor a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében V -T (18)/09-0234 számon bejegyzett villamosmérnök által készített épületvillamossági dokumentációkat. Az engedély megadásához a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltség 35980/6873-1/2017.ált. számú állásfoglalásában a rendelkező részben előírt kikötésekkel hozzájárult. Állásfoglalását a következőkkel indok olta: Nyírmártonfalva Községi Önkormányzata (4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38.) építtető kérelmére indult a Nyírmártonfalva, Iskola tér 2. szám alatti, 238/1 hrsz-ú ingatlanon meglévő óvoda épület bővítésének (a továbbiakban: épület) építési engedélyének kiadása ügyében Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debrecen Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály (4024 Debrecen, Piac u. 42-48.), mint engedélyező hatóság megkereste a Debreceni Katasztrófavédelmi Kirendeltséget (a továbbiakban: Kirendeltség), mint elsőfokú, területileg illetékes tűzvédelmi szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Kirendeltség megvizsgálta a megkeresés során csatolt dokumentációt és a rendelkező részben foglalt feltételekkel hozzájárult az épület építési engedélyének kiadásához. A feltételeket az alábbi jogszabályi rendelkezések alapján állapítottam meg: 1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 13. (1) bekezdése alapján: Olyan építési termék hozható forgalomba - az egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki felhasználású építési termék kivételével -, amely rendelkezik az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott, beépítéshez szükséges iratokkal. 2. Az OTSZ 73. (1) és 73. (3) bekezdései alapján: 73. (1) a mértékadó tűzszakasz területére meghatározott vízmennyiséget vízvezetékről vagy ha az más módon nem oldható meg oltóvíztározóból kell biztosítani. 73. (3) Település, valamint létesítmény létesítése vagy bővítése esetén az oltóvizet az egyes szakaszok használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. 3. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló, 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 22. (1) bekezdés a) pontja alapján: Kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység. Továbbá ugyanezen rendelet 1. mellékletének 1. pontja kimondja, hogy: A kivitelezési dokumentáció minden munkarészét olyan léptékben és kidolgozottsági szinten kell elkészíteni, amilyen mértékben az a megértéséhez, a kivitelezéshez, az építési-szerelési munka szakszerű 3
elvégzéséhez, és az építőipari kivitelezés ellenőrzéséhez szükséges. A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. 4. Az OTSZ 16. (1) bekezdése alapján: Az építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg a 2. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott követelményeknek. Az OTSZ 19. (2) bekezdése alapján: Tűzgátló építményszerkezetek tűzterjedés elleni védelem céljából való alkalmazása esetén a 2. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti tűzvédelmi osztály - és tűzállóságiteljesítmény-követelményeket kell teljesíteni. Az OTSZ 58. (4) bekezdése alapján: A menekülési útvonal építményszerkezeteinek tűzvédelmi jellemzői feleljenek meg a 2. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti követelményeknek. Az OTSZ 31. (1) bekezdés b) pontja alapján: A tetőfedés NAK, AK mértékadó kockázati osztályú épület, önálló épületrész esetén legalább Broof(t1) osztályú legyen. 5. Az OTSZ 27. (1) bekezdése alapján: Az e rendelet által előírt E és I tűzállósági teljesítménnyel rendelkező, helyiségek közötti építményszerkezetekben a szerkezeten átvezetett villamos vagy gépészeti vezetékrendszerek átvezetési helyein, a vezeték és az építményszerkezet közötti résben, nyílásban, hézagban a tűz átterjedését az átvezetéssel érintett építményszerkezetre előírt tűzállóságiteljesítmény-követelmény időtartamáig meg kell gátolni. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. A szakhatósági állásfoglalást a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 12. (1) bekezdése 6. melléklet 1. táblázat alapján biztosított jogkörömben, a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 1. (1) bekezdéséhez tartozó mellékletben meghatározott illetékességi területen eljárva adtam ki. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki. Népegészségügyi, közegészségügyi szempontból a feltételek, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 53. (2) a) pont, 90. (1) és 91. (1) bekezdései, a Magyar Előszabvány MSZE 24203-1 Oktatási intézmények tervezési előírásai 6.3.7. pontja, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet és annak 8. (2), 8/A. (1) bekezdései alapján kerültek előírásra. Útügyi szempontból megadott feltételek a Berép-Terv Kft. (Debrecen, Péterfia u. 25.) által 2017. június hónapban készített építészeti tervdokumentáció, közlekedési helyszínrajz és műszaki leírás, valamint a Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Jegyzője, mint a helyi utak kezelője által 2017. október 12-én kiadott 769-44/2017. számú közútkezelői hozzájárulása alapján, a közúti közlekedésről szóló 1988.évi I. törvény 42/A -a és a végrehajtására kiadott 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 30/A -ára tekintettel kerültek megadásra. Az építmény rendeltetésszerű használhatóságához szükséges közmű- és energia-ellátás biztosított. Az érintett terület változtatási, telekalakítási és építési tilalom alatt nem áll. Az építés beépítésre szánt területen valósul meg. A telek megközelíthetősége közterületről közvetlenül biztosított. Nyírmártonfalva Község Önkormányzatának 6/2007 (III.12.) sz. rendeletével jóváhagyott Helyi Építési Szabályzata (továbbiakban:hész) és a hozzá tartozó szabályozási terv alapján megállapítható, hogy az építési tevékenységgel érintett ingatlan Vt, azaz településközpont vegyes területen található, azon belül Vt-1 építési övezet besorolású, tehát településközpont vegyes terület oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítéssel területen helyezkedik el. A HÉSZ 11. (1) bekezdése értelmében, az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A HÉSZ 11. (3) bekezdése értelmében az övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, előkertes. 4
A HÉSZ 11. (4) bekezdése és a hozzá tartozó táblázat értelmében a terület legnagyobb beépítettsége 40 %, az építménymagassága 4,0 m 7,5 m közötti lehet (4,0 m minimális építménymagasság csak az utcafronti építmény esetében, az utcavonaltól számított 8 méter mélységig kötelező.), továbbá amennyiben az építési telek szélessége a 18 métert eléri, vagy meghaladja, jelen szabályzat 6. (4) pontja értelmében, az építési helyen belül az épület szabadonállóan is elhelyezhető, a beépítési hely telekhatárától minimum 4,0 m oldalkert biztosításával. A HÉSZ 11. (5) bekezdése kimondja, hogy a telek területének minimum 20 % -át zöldfelületként kell kialakítani. Tervezett építéssel az ingatlan beépítettsége 13,34 %, zöldfelületi fedettsége 82,94 %, építménymagassága 4,26 m lesz. A tervezett építési tevékenység a helyi építési szabályzatnak, szabályozási tervnek, illetőleg a jogszabályokban meghatározottaknak megfelel. Az Étv. 31. (1)-(5) bekezdései alapján, az építmény elhelyezése és kialakítása során biztosított: az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatósága, az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetősége, a rendeltetésszerű telekhasználat - a rendszeres karbantartás lehetősége - az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezetterhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl - mindenki számára a biztonságos és akadálymentes használatot. A telek kialakítása a terület rendeltetésének megfelelő használatára alkalmas, annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfelel, a telek rendezett. Az építmény átalakítása, bővítése, tervezett használata, fenntartása nem okoz a környezetében olyan káros hatást, amely a terület rendeltetésének megfelelő mértéket meghaladná, az állékonyságot az élet, és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, vagy a közérdeket egyéb módon sértené. 2017. október 3-án megtartott helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy a tervdokumentációban feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek, a tervezett építési tevékenység megvalósítható, az építési munkálatokat nem kezdték meg. A fentiek alapján a meglévő óvoda épület átalakítására, bővítésére az építési engedélyt az Étv. 34-36. -ai, valamint az Eng. R. 17-20. -a alapján az építésügyi hatóság megadta. Az eljárásban résztvevő ügyfelek köre az Eng. R. 4. (1) és (2) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 15. (1) bekezdése alapján került meghatározásra. Az eljárásban ügyfélnek minősül az építtető, aki az építési tevékenységgel érintett telek tulajdonosa, vezetékjog jogosultja, a szomszédos Nyírmártonfalva 255, 238/2, 25/3, 243/30, 243/46, 243/25, 243/26, 245 valamint 241 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai. A határozatot a Ket. 71. (1)-ben foglaltak szerint a 72. (1) bekezdésében és az Eng. R. 19. (3) -(7) bekezdésében előírt tartalommal állította össze a járási hivatal. A döntést az Eng. R. 20. -ban foglaltak szerint került közlésre az érintettekkel. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala hatáskörét és illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (4) és (5) bekezdése, továbbá az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 1. (2) bekezdés f) pontja és e rendelet 1. számú melléklete határozza meg. Jelen döntés kiadmányozására a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kiadmányozási Szabályzatáról szóló 59/2017 (IX.15.) HBMKH Kormánymegbízotti Utasítás alapján a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály vezetője jogosult. 5
Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezik az építésügyi hatóság. A jogorvoslati lehetőségéről, határidejéről és a benyújtás helyéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98 (1), a 99. (1), és a 102. (1) bekezdésében foglaltak alapján adott tájékoztatást a hatóság. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény mellékletének XV. fejezet III. pontja határozza meg. FIGYELMEZTETÉS ÉS TÁJÉKOZTATÁS Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott- építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély hatálya alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet. Az építésügyi hatóság engedélye polgári jogi igényt nem dönt el. A létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását követően használható. Építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válást követően köteles a használatbavétel előtt használatbavételi engedély iránti kérelmet benyújtani az építésügyi hatósághoz. Az építmény engedély nélküli használatát az építésügyi hatóság köteles megtiltani. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során építtetői fedezetkezelő közreműködése nem szükséges. Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Az építési engedély hatályának meghosszabbítása annak lejárta előtt kérhető. Az építésügyi hatóság az engedély lejártát annak lejárta előtt az Eng. R. 52. (6) bekezdésében foglalt feltételek mellett az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt, vagy a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel meghosszabbítja. Amennyiben az építtető elmulasztotta az építési engedély hatályát annak lejárta előtt meghosszabbítani és az építmény használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építtetőnek az építési engedélyt az építési hatóságtól ismételten meg kell kérni. Az ügyfél a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az engedélyezés tárgyát képező építészeti -műszaki dokumentációba az építésügyi hatósági eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) használatával (www.etdr.gov.hu), az ügy ÉTDR azonosítójának ismeretében személyes ügyfélkapuján keresztül az építési hatóságtól kért egyedi belépési kóddal, vagy személyesen az eljáró építésügyi hatóságnál ügyfélfogadási időben tekinthet be (Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály Debrecen, Piac u. 42-48. III. emelet 3. számú iroda, ügyfélfogadási idő: kedd, szerda, csütörtök: 8-12 óra). A jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó - engedélyezési záradékkal ellátottépítészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni az Eng. R. 22. (1) bekezdésben meg nem határozott esetekben csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet. Az engedély beszerzésének elmulasztása építésrendészeti eljárás lefolytatását vonja maga után. Az Eng. R. 22. (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a hasz nálatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét. Az Eng. R. 19. (4) bekezdés i) pontja szerint amennyiben az épület 2018. december 31-ig nem rendelkezik az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével, így az épületet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerinti közel nulla energiaigényű épületként kell kialakítani. Új épület építése vagy meglévő épület az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben az ingatlanügyi 6
hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal ált al hatályos záradékk al ellátott, a változás ingatlannyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendelet 24. (1) bekezdése valamint a 22. (1) bekezdés a) pont alapján az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni, melyet a 24. (3) bekezdés értelmében internetes alapú elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-építési napló) alkalmazás segítségével szükséges teljesíteni. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást annak megfelelő igazolása mellett az első fokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni. Debrecen, 2017. november 7. Dr. Hajdu Sándor járási hivatalvezető nevében és megbízásából Császi Lajos osztályvezető 7
Erről értesül: 1. Nyírmártonfalva Községi Önkormányzata (4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38.) Szén János meghatalmazott által - ÉTDR felületen 2. E-ON Tiszantúli Áramhálózati Zrt. 4024 Debrecen, Kossuth utca 41. vezeték jog jogosultja, postai úton 3. Right Property Kft. 1082 Budapest, Corvin sétány 4. BC. lph. 8/9. szomszéd, postai úton 4. Gajdos István 4263 Nyírmártonfalva, Darvas tanya 3. szomszéd, postai úton 5. Gajdos Istvánné 4263 Nyírmártonfalva, Óvoda utca 27. szomszéd, postai úton 6. Jónizs Antalné 4263 Nyírmártonfalva, Jókai utca 19. szomszéd, postai úton 7. Jónizs Edina 4263 Nyírmártonfalva, Jókai utca 19. szomszéd, postai úton 8. Jónizs Antal 4263 Nyírmártonfalva, Jókai utca 19. szomszéd, postai úton 9. Karácsony Imre 4263 Nyírmártonfalva, Jókai utca 21. szomszéd, postai úton 10.Karácsony Imréné 4263 Nyírmártonfalva, Jókai utca 21. szomszéd, postai úton 11.Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Debreceni Kirendeltség szakhatóság ÉTDR felületen 12.Irattár Jogerő után: 1. Nyírmártonfalva Községi Önkormányzata (4263 Nyírmártonfalva, Kossuth u. 38.) Szén János meghatalmazott által - ÉTDR felületen 8