A tanulmányok alatti vizsgák különös eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet- 69. (1) bek.) 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 30 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 30 perc a felkészülési idő, valamint maximum 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a feleletei százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan, kivéve a magántanulót, akinek vizsgaalkalmaiért az intézmény vizsgadíjat határozhat meg. 11. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.
12. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 13. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola bélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 14. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálja. 15. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 16. A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutoljára teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. 2. oldal
Az értékelés rendje A vizsgák ideje Osztályozó vizsgát félévkor és évvégén, javítóvizsgát minden év augusztusának második felében (augusztus 15-31. között) lehet tenni az éves ütemtervben meghatározott tanítási héten. A különbözeti vizsgák és előrehozott vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével, de rendkívüli esetben a tanév folyamán bármikor kezdeményezhető. Jelentkezés a vizsgákra osztályozó vizsgák: Osztályozó vizsgára az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök I. félévben december 15-ig, II. félévben a végzős évfolyamokon április 15-ig, nem végzős évfolyamokon május 20-ig összeírják a Tanulmányok alatti vizsgák 1. számú függelék szerint az osztályozó vizsgára váró tanulók névsorát. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a fenti határidőket követő első munkanapon belső vizsgák szervezéséért felelős igazgató helyetteseknek adják át. javítóvizsgák A javítóvizsgára a tanulók a bizonyítvány leadásával jelentkezhetnek az éves ütemtervben meghatározott időpontig. Az osztályfőnökök a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napjáig összeírják a Tanulmányok alatti vizsgák 2. számú függelék szerint a javítóvizsgára utasított tanulók névsorát. Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napján a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgató helyetteseknek adják át. A következő tanévre feltételesen felvett, a másik iskolában javító vizsgára utasított tanuló a titkárságon felvételi döntés napján a Tanulmányok alatti vizsgák 3. számú függelék elnevezésű jelentkezési lapot tölt ki. A jelentkezési lapokat a titkárságvezető a vizsgák szervezéséért felelős igazgató helyettesnek adja át. 3. oldal
különbözeti vizsgák A különbözeti vizsgák előírásáról az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapja a tanulmányok alatti vizsgákért felelős igazgatóhelyettes is. Iskolánkban a tanulmányok alatti vizsgákat a következők szerint szervezzük: szóbeli vizsga; írásbeli vizsga; gyakorlati vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák során az egyes tantárgyak vizsgarészei általában az ennek megfelelő vizsgatárgy érettségi vizsgájának vizsgarészeivel egyeznek meg. A tanulmányok alatti vizsga részeit - írásbeli, szóbeli vagy mindkettő - a nevelőtestület, illetve a vizsgáztatásra kijelölt intézmény határozza meg, legalább tizenöt nappal a vizsga előtt, melyet a tanulók az adott szaktanártól ismerhetnek meg, illetve megtekinthetik az iskola weblapján is. 4. oldal
Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Irodalom Magyar nyelv Matematika Történelem Etika Idegen nyelv (Angol nyelv, Német nyelv, Francia nyelv) Biológia* Gyakorlatiprojektfeladat Tantárgyi vizsgák tartalmi vonatkozásai Szóbeli vizsgaforma, mely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak 10 tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételek stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdeznek rá. Az általános százalékos értékeléssel pontosan kiszámítható az érdemjegy. Az írásbeli feladatlap 5 feladatból áll, amelyben elsősorban az adott évfolyam(ok) anyagához kapcsolódó gyakorlati jellegű feladatok szerepelnek. Az adott évfolyam követelményeihez tartozó anyagrészekből összeállított 5-6 feladatból álló feladatsor. Pontozás: 50 pont A szóbeli vizsga szóbeli tételek alapján zajlik, amelyek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el. A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázók száma +2, de minimum 5 tétel. A szóbeli vizsgára összeállított tételek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el. A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázók száma +2, de minimum 5 tétel. Minden évfolyamon az írásbeli vizsga részét képezi az évfolyam követelményeinek megfelelően a fogalomkörökre és a nyelvi-, nyelvtani kifejező eszközökre épülő olvasott szöveget, nyelvhelyességet és íráskészséget mérő feladatsor. A szóbeli vizsgán az adott évfolyam szóbeli (az érettséginek megfelelő) témaköreinek szókincsét, nyelvi kifejezőeszközeit és kommunikációs eszközeit mérjük fel. Az írásbeli vizsgán 60 pont, a szóbeli vizsgákon egységesen 40 pont szerezhető, ahol a vizsgázó két feladatot kap. Egy önálló témakifejtésre épül, egy pedig szituációs feladat. A szóbeli vizsgára összeállított tételek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el. A tételek száma évfolyamonként,
Informatika résztémakörönként 1, valamint a vizsgázók száma +2, de minimum 5 tétel. Pontozás: 50 pont Gyakorlati feladatsor megoldása a tanév alatt tanult ismeretekből számítógép segítségével. Pontozás: 50 pont Fizika * A vizsgázónak az adott tanév addigi tananyagából összeállított Földrajz* feladatlapot kell megoldania. Kémia * Pontozás: 50 pont Ének* Művészetek (Ének-zene) Testnevelés Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Komplex természettudományos tantárgy Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Egyéb érettségire felkészítő szakmai elméleti tantárgyak Érettségire felkészítő szakmai gyakorlati tantárgyak A szóbeli vizsgára összeállított tételek az érintett évfolyam követelményei szerint készülnek el. A tételek száma évfolyamonként, résztémakörönként 1, valamint a vizsgázók száma +2, de minimum 5 tétel. Pontozás: 50 pont A vizsga testnevelés tantárgyból az érettségi vizsgakövetelményekhez igazodó, az adott félévben / tanévben a tananyagban szereplő követelményekre épül. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, gimnasztika, torna, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda közül. Pontozás: 50 pont A vizsgázónak az adott tanév addigi tananyagából összeállított feladatlapot kell megoldania. Pontozás: 50 pont Gyakorlati feladat vagy Projektmunka. Pontozás: 50 pont * 2013-tól alkalmazzuk kifutó jelleggel, melyet a 2016. 09.01-től bevezetett kerettanterv tantárgyai váltanak a 9. évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben. 6. oldal
Az írásbeli vizsga szabályai A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, majd ismerteti az írásbeli vizsga szabályait. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki. Az írásbeli vizsgán csak az iskola hosszú bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja a számítógép használatát. Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján: az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt (legalább 10, legfeljebb 30 perc)- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 69. (1) bek.- kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megszervezhető. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VI. fejezet 24. pontja részletesen szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák szabályait, továbbá az írásbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és annak követelményeit, a tanulónak fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, a tanulónak felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelését, 7. oldal
a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelését. A szóbeli vizsga szabályai A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként 15 percnél több nem lehet. A felkészülésre vizsgatantárgyanként legalább 30 perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára, kivéve az idegen nyelvet, ahol nincs felkészülési idő. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy vizsgázó a tételkifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában vagy a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésre álló idő letelt. Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább 10 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján: a 30 perc gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni, engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen, 8. oldal
ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekről áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet VI. fejezet 24. pontja részletesen szabályozza a tanulmányok alatti vizsgák szabályait, továbbá: a szóbeli vizsgán elkövetett esetleges szabálytalanság kezelését és követelményeit, a neki fel nem róható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait a neki felróható okból a vizsgáról elkéső tanuló ügyének kezelési szabályait, a vizsgát engedély nélkül korábban abbahagyó tanuló ügyének kezelési szabályait. A gyakorlati vizsga szabályai: A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetve folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. 9. oldal
A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az igazgató a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amely az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülője - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezt megelőzően az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítenie kellett osztályozó vizsgával. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. Ennek értelmében a tanuló nem mentesül a tantárgyi tanórák látogatása alól, kivéve, ha erre külön engedélyt kap. 10. oldal
A tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentések eljárási szabályai Tantárgyi mentesítés a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján adható a tanuló, kiskorú esetében a szülő írásbeli kérelmére. A mentesítést minden tanévben újra kell kérelmezni. Érettségi vizsgát, szakvizsgát érintő mentesítési kérelem benyújtására a vizsga évében már csak rendkívüli és nagyon indokolt esetben van lehetőség. Testnevelés alóli mentesítés, könnyített vagy gyógytestnevelésre való besorolás szakorvosi javaslatra csak az iskolaorvostól kérhető. A különleges gondozást és ellátást igénylő tanulók tanulmányaikkal összefüggő mentesítés iránti kérelmüket az igazgatónak adhatják be. A kérelemhez csatolni kell a törvényi előírásoknak megfelelő dokumentumokat. A döntés az igazgató jogkörébe tartozik. A kérelmeket lehetőleg a beiratkozáskor, de legkésőbb minden tanév szeptember 30-ig be kell nyújtania a kérelmezőnek. Abban az esetben, ha a mentesítés oka ennek az időpontnak a letelte után derül ki, a kérelmet az ok feltárásakor kell benyújtani. A készségtárgyak tanulása alóli mentesítést a tanuló, illetve a szülő írásbeli kérelmére az igazgató adhat, ha ezt a tanuló egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Magántanulói státus az általánosan képző évfolyamokon kiskorú tanuló esetén a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló bejelentésével kezdeményezhető. A magántanuló mindazokkal a jogokkal rendelkezik, amelyek összeegyeztethetőek különleges helyzetével, és nem akadályozzák az iskola munkáját. A döntést a törvényi előírások figyelembevételével az igazgató hozza, indokolt esetben kezdeményezheti a jegyzőnél, hogy a tanköteles korú tanulót kötelezze arra, hogy a tankötelezettséget mindennapos iskolába járással teljesítse. A magántanuló félévi és év végi vizsgáinak letételekor az intézmény vizsgadíjat szabhat meg a javítótanári és kérdező tanári feladatok ellátásáért. Ennek mértéke vizsgatevékenységenként az általános pedagógus díjazás mértéke. Jogorvoslati lehetőségek Az osztályzatok megállapítása a vizsgabizottság feladata. A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés, amellyel kapcsolatban alkalmazni kell a NKT eljárási szabályait. Ily módon érvényesül az a törvényi szabályozás, amely szerint a tanulmányok minősítésével kapcsolatosan nincs helye eljárás indításának. Lehetőség van azonban eljárást indítani a vizsgabizottság által hozott döntés ellen, amennyiben az nem a helyi tantervre épül, illetve megszegték az eljárási szabályokat. 11. oldal