Zöldforrás Vidékfejlesztés Kft. 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.t-online.hu 16./2011. Terménypiaci előrejelzések 2011. szeptember. 11., Vas. Összefoglaló Jelen hírlevelünkben a vis major törvény utóéletével foglalkozunk, röviden írunk az elmúlt 10 hónap tapasztalatairól, különösen az ún. átkötés problémájáról, mely az aratás közeledtével mind fontosabbá válik Már megkezdődött a joggyakorlat kialakulása az eljárások során, de ez inkább csak 2012-re fog kikristályosodni. Jelenleg kialakult joggyakorlat nincs a bíróságokon, mivel korábban ilyen mentesülési lehetőség nem volt. Erről a 2012-es évben részletes anyagot fogunk kiadni, amire a jövőben is szükségük lesz az agrárvállalkozásoknak, mivel az elkövetkező években is lesz hasonló vis maior helyzet, erre pedig felkészültnek kell lenni. A hírlevél kulcsmomentuma az ún. átkötések problémája, erről részletesen a hírlevél 3. oldalától olvashatnak. Itt részletesen leírjuk azt a helyzetet, hogy amikor a termelő a tavaly meg nem termett, így be nem szállított mennyiségű napraforgó-kukorica esetén, mostanra, 2011 őszére kötelezettséget vállalt, egy új, írásos megállapodásban-szerződésben és rendelkezdik vis maior igazolással, az ilyen megállapodások semmisek, jogszabályba ütközők, a vevő nem követelheti az ilyen napraforgó-kukorica beszállítását. Erre természetesen a termelőnek kell hivatkoznia, nem javasolt jogász nélkül lépéseket tenni. Szükség esetén megfelelő szakértőt szerkesztőségünk tud javasolni. A terményekről külön hírlevélben írunk majd. A következő hírlevélig megerősíthetjük azt a két héttel ezelőtti hírlevelünkben írtakat, hogy a búza ára érdemben nem mozdul sem le sem föl; a napraforgó az előrejelzésünknek megfelelően nőtt, ismét 100 ezer forintos árak érhetőek el már egyes helyeken; a kukorica ára a két héttel ezelőtt előrejelzéseinknek megfelelően 50 ezer forint fölé kúszott. Sem a kukorica, sem a napraforgó tekintetében nem kell számítani árcsökkenésre egy-két héten belül. A gyengélkedő forint szintén támogatja a terményárakat, de enélkül is nőttek az árak euróban külföldön.
Megjegyzés: Fontos megjegyeznünk azt, hogy a hírlevél célja az előrejelzés, elkerülni a hirtelen árzuhanásokat, mindig a frissebb információk alapján, a hirtelen áresések előrejelzése viszonylag nagy pontossággal jelezhető. A hirtelen árzuhanásokkal szemben az áremelkedések előrejelzése csak mérsékelten jelezhető, ilyenkor csupán azt, hogy egy termény ára emelkedni fog, az áremelkedés mértékét viszont csak korlátozottan. 1,5-2 hónapos illetve annál messzebbi időszakra már csak valószínűségeket lehet mondani. Az újabb hírlevél mindig felülírja a régebbi hírlevél tartalmát. Az angol nyelvű cikkekkel minden esetben azonos tartalmú fordítás található a cikk után, amennyiben a cikk felesleges információkat is tartalmaz, csak a lényeg van lefordítva. A KÉKKEL SZEDETT HÍRLEVÉL SZÁMOKRA KATTINTVA AZOK AZONNAL MEGTEKINTHETŐK. További értelmezés: amikor 2011/2012-ről 2011. július 1-2012. június 31. - beszél egy cikk, az a magyar értelemben az idei 2010/2011-es év, azért mivel a 2011/2012-es év számára, mint értékesítési/piaci évet jelent. Az olvasók előtt ismert az a tavaly ősszel bekövetkezett jogszabályi háttér változás, amivel a Kormány a maga termelte mezőgazdasági terményekre vonatkozó adásvételi szabály alól kivételt határozott meg, azaz elháríthatatlan külső ők (vis maior) a szerződő mezőgazdasági vállalkozást mentesíti a szerződésben foglalt olyan mennyiség alól, ami nem termett meg. Erről a jogszabályi változásról, már a törvényjavaslat benyújtásától az országban elsőként és teljes mélységben adtunk tájékoztatást egészen a módosítás hatálybalépéséig eltelt 2 hónapban, részletezve az esetleges veszélyeket, melyek az agrárvállalkozásokra várhattak, de felhívva a figyelmet a benne rejlő jogszerű lehetőségekre. A jelenlegi hírlevélben nem kívánjuk ismételni a vis maior jogszabályról korábban tett megállapításainkat, ezért inkább fölsoroljuk azon néhány hírlevelünk számát kékkel, rövid összefoglalóval. A kékkel szedett hírlevél számokra kattintva az elérhetővé a számítógép képernyőjén. 2010. őszének áttekintése: Parlamenti képviselők tekintettel a tavalyi szélsőséges időjárás miatti következmények miatt törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be a Parlamentbe az Agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényre vonatkozóan 2010. novemberben. A részletekért kattintson a 2010/25. hírlevélre. 2010. november 24-én a Parlament Mezőgazdasági Szakbizottsága megszavazta a törvénymódosítás szövegét mely ezután ment parlamenti szavazásra -, melyből már egyértelműen kitűnik, hogy a módosítás miatt a meg nem termett termény miatt a Vevő nem élhet kötbérrel, nem élhet fedezeti vásárlással, továbbá semmilyen egyéb olyan eszközzel, ami szembe megy a törvény értelmével, azaz, ami nem termett meg, az arra vonatkozó bármilyen ellentétes rendelkezés semmis. Ebbe a körbe tartozik az ún. átkötés is. A részletekért kattintson a 2010/27. hírlevélre.
A törvénymódosítás parlamenti szavazása előtt 2010. december 5-ei tájékoztatásunkban már a véglegesnek tekinthető szöveget közöltük, amiből már biztosan kiolvashatóak voltak korábbi megállapításaink, továbbá azok a rendkívül fontos eljárási szabályok, amik be nem tartásával még a vis maior -t ténylegesen elszenvedő termelő is kötbérezhető és ellene fedezeti vásárlással lehet élni. Ezek nagyvonalakban a következők: 1.) helyszíni szemle jegyzőkönyv a helyi falugazdásztól 2.) ez alapján ún. vis major kérelem az illetékes hivataltól (MVH vagy MGSZH) 3.) ún. vis maior igazolás megkapása az illetékes hivataltól, továbbá mindezek előtt, a vevő felé azonnal élni a tájékoztatási kötelezettséggel, mihelyst a vis maior káresemény bekövetkezett (belvizes lett a terület, stb.). A részletekért kattintson a 2010/28. hírlevélre. A törvény hatálybalépés után tájékoztatást adtunk azonnal a tényleges törvényszövegről valamint hatásairól 2011. január 9-én a 2011/2. hírlevélben. Levonható következmények a vis maior tövény hatálybalépésének következményéről az elmúlt 10 hónapban: Alapvetően elmondható, hogy a vis maior törvénnyel egy olyan jogszabály jött létre, hogy a ténylegesen, bizonyíthatóan, elháríthatlan külső ok miatt teljesíteni nem képes termelők mentesülhetnek a szerződési kötelem alól. Ez természetesen csak olyan feltételek fennállásával, mint fentebb fölsoroltuk (helszini szemle, stb.). Az elmúlt időszak folyamán számos bírósági per indult, számos alkudozás volt, ami folytán különböző megállapodások történtek az agrárvállalkozások és a vevők között. Közülük kiemelendő az ún. átkötés gyakorlata. Az átkötés egy olyan gyakorlat volt a vevőknél, amiben egy új megállapodás keretében kötelezettséget vállaltattak az agrárvállalkozással arra, hogy valamikor a közeli jövőben legkésőbb a következő évi terméssel a be nem teljesített mennyiséget a termelő beszállítja, általában olyan szerződési áron, ami jóval már a megkötéskor a piaci ár alatt volt, ezzel a vevő kárát részben vagy egészben később megfizettetve a termelővel. A vis major törvény úgy szól, hogy:
Az átkötés más szolgáltatás nyújtásának minősül, a jogszabály írói nemhiába írták bele ezt a félmondatot, tisztában voltak vele, hogy piacon lesznek olyan mozdulatok, amik megpróbálják a vis maiort elszenvedő agrárvállalkozásokra terhet hárítani. Azaz a Vevő a meg nem termelt áru után nem követelheti sem az ún. átkötést (pláne nem az akkori piaci ártól alacsonyabb áron, ami nagyon gyakori volt) sem bizonyos pénzösszeg megfizetését sem. Sok esetben a termelők pénzt fizettek, ez minden esetben jogszabályba ütköző mivolta miatt, semmisségre hivatkozva visszakövetelhető. Visszatérve az átkötések problémájára, a vevők igen nagy része gyakorlatilag az előző évi szerződésekből be nem teljesített mennyiséggel azonos mennyiségű kukoricát-napraforgót kötött át a 2011-es, mostani őszre. Amennyiben az átkötős megállapodásból kitűnik az, hogy - a tavalyi hiányzó, meg nem termett mennyiségből következően kell beszállítani ugyanazt a mennyiséget - továbbá a termelőnek rendelkezésre állnak a helyszíni szemlék és a vis maior igazolások úgy ez az átkötéses szerződés semmis, az ilyen rendelkezés jogszabályellenes, törvénysértő. Különösen fontos ez azért, mivel sok esetben a be nem teljesített kukoricák miatt 28-32 ezer forintos átkötéseket írattak alá a vevők a termelővel olyan módszerekkel, hogy mindaddig visszatartották az addig beszállított kukorica vételárát, amit már beszállított a termelő, mindaddig amíg az új megállapodás aláírásra nem került. Jelenleg a kukorica már 50 ezer forint fölött van, így rendkívüli veszteséget szenvednek el az agrárvállalkozások.
Nagyon tömören összefoglalva, az átkötések 90%-ából ki lehet lépni, mivel azok jogszabályba ütköznek. Ellenben nem javasoljuk senkinek, hogy jogász, ügyvéd nélkül álljon neki ennek az ügynek. Az elmúlt 10 hónap tapasztalata azt mutatta, hogy a jogász nélkül maga nekivágó agrárvállalkozás elvérzett a folyamatban. Csak és kizárólag ügyvéd bevonása mellett javasolt a fellépés. Számos olyan agrárvállakozás van, akik sikerrel éltek a vis major törvény adta lehetősséggel, minden esetben jogász igénybevétele mellett. A jogász tiszteletdíja eltörpül az esetleges veszteség mellett. Szükség esetén a hírlevél szerkesztősége megfelelő szakértő kiválasztásában tud segítséget nyújtani. Mint ahogy fentebb írtuk számos per kezdődött, sok közülük már lezárul, bíróságok hoztak már döntést, viszont sok még nem. Tavalyi hírleveinkben írtuk, hogy nincs kialakult bírói gyakorlat még, ez várhatóan a 2012-es évre már meglesz, ezért a 2012-es év folyamán egy olyan részletes anyagot fogunk kiadni, mely sorvezetőként szolgálhat az agrárvállalkozásoknak a jövőre nézve, mivel lesz még hasonló vis maior helyzet az országban a jövőben is. Ez az elemzés azért lesz nagyon fontos, mert most nem részletezett okok miatt, a termelők számos hibát követtek el (jórészt nem vettek igénybe jogászt, számos lépést kihagytak), de ezek a hibák, tapasztalok rendelkezésre fognak állni, amik alapján a az agrárvállalkozások a vis maior káresemény (belvíz, szélsőséges, pusztító aszály, stb.) bekövetkeztekor már tudni fogják, hogy milyen lépéseket kell tenniük, amivel eltudják kerülni a súlyos pénzügyi veszteséget (kötbér, fedezeti vásárlás, stb.).