MAGYAR JUHTENYÉSZTŐK ÉS KECSKETENYÉSZTŐK SZÖVETSÉGE Cím: 34 Budapest, Lőportár u. 6., Levélcím: 242 Bp. Pf. 365 Tel.: (06) 42-5030, Fax: (06) 42-503, E-mail: iroda@mjksz.hu www.mjksz.hu Beltenyésztettség a magyar őshonos juh- és kecskefajták állományaiban Ha egy populációt zárt körben tenyésztjük, beltenyésztést folytatunk, aminek következtében növekszik a homozigóta énpárok aránya (nő a homozigozitás). A beltenyésztésnek következményei lehetnek: - a homozigozitás növekedésével a recesszív tulajdonságok felszínre kerülnek (recesszív öröklődő betegségek, recesszív színek megjelenése)- ezáltal gyorsabbak kiszűrhetők a recesszív hibák. - a beltenyésztettség növekedésével beltenyésztési leromlás jelentkezhet, nagyobb mértékben az alacsony örökölhetőségü (h 2 ) tulajdonságokban (pld. fitnessz tulajdonságok: szaporaság, választott bárányok száma, stb.). - a beltenyésztettség növekedésével mindazonáltal egy bizonyos határig (0-30%) még termelés növekedés is tapasztalható egyes vizsgálatok szerint. A beltenyésztettségre az őshonos fajták kislétszámú populációiban fokozottabban számíthatunk, azonban erre vonatkozó információt a hazai szakirodalomban nem találunk. Ezért tartottuk szükségesnek a beltenyésztettség felmérését a magyar őshonos juh- és kecskefajták törzskönyvezett állományában. A beltenyésztettség mértékét a beltenyésztettségi együtthatóval jellemezhetjük (Wright),,,F" betűvel jelöljük: Az F" értéke Szülő x ivadék párosításkor Édestestvérek párosításakor Féltestvérek párosításakor Elsőfokú unokatestvérek párosításakor 0,25 0,25 0,25 vagy 25% vagy 25% vagy 2,5% 0,0625 vagy 6,25% A Vidékfejlesztési Program védett őshonos és veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának ex situ megőrzése" pályázat keretében és támogatásával végeztük el az őshonos juh és kecskefajtáink nőivarú állományaiban a beltenyésztettség felmérését 206- ban dr. Sáfár László tenyésztésvezető irányításával. Az összes törzskönyvi ellenőrzésben tartott nőivarú állat beltenyésztési együtthatóját Meuwissen-Lou módszer szerint számítottuk, majd tenyészetenkénti, fajtánkénti átlagokat is számoltunk.
e... igaja: A_ cig ja te _y szetek átlagos beltenyésztettségi g_y- tha_!,2j a------ 0,070 0,060 0,050 0,030 Cigája F átlag 0,00 0,000 - F átlag A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensü egyedek aránya az egyes ten észetekben 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0, I J ' J J ' ' l ' %0, %0,05
Tejelő cigája: A tejelő cigája tenyészetek átlagos beltenyésztettségi együtthatója Tejelő cigája F átlag 0,035 0,03 0,025 0,02 0,05 a F átlag 0,0 0,005 Dani János György Petrics József Bévárdi Pál Balatincz József A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten észetekben 25,0 5,0 a%0,l a %0,05 0,0 5,0 Dani János György Petrics József Bévárdi Pál Balatincz József
Cikta: A cikta ten észetek átlag _ _ eltenyésztettségi egy_ü_tt_ha_t_ó a Cikta F átlag 0,050 0,045 0,035 0,030 0,025 0,05 a F átlag 0,00 0,005 0,000 'b o' é,'- ', 'e;, o' ' ' o,, '\,c,o 0,<.? <::)'- - '!?' <::- 0 <::) ' e, '> '"" -<:- '-' e,'\; '<''b ' o "',!i.'b 'b. \'?,.:::,."b<lo <::- '<:. *-0 'O'b 0 H' \7> <::' v' 'b A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten észetekben 45,0 40,0 35,0 25,0 5,0 %0, %0,05 0,0 5,0
Hortobágyi fehér racka (fehér magyar juh): A tenyészetek átlagos beltenyésztettségi g_yütthatója -- ------- Magyar juh fehér F átlag -------------------. --- 0,20 0,00 0,080 0,060 0,000 -... F átlag A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensü egyedek aránya az egyes tenyészetekben 00,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0 J J.J %0, %0,05
Hortobágyi fekete racka (fekete magyar uh): A ten észetek átlagos beltenyésztettségl_ gyütthat j ------------- - - -- - --------- Magyar juh fekete F átlag 0,00 0;090 0,080 0,070 0,060 0,050 0,030 0,00 0,000 - - ' - ' ' F á ' A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes tenyészetekben 00,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0 I - J a%0, %0,05
. Gyimesi racka: A tenyészetek átlagos beltenyésztettségi együtthatója Gyimesi racka F átlag 0,40 0,20 0,00 0,080 0,060 0,000 F átlag A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes tenyészetekben:,-------------------------------------- 00,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0,..,; 40,0 %0, %0,05 0,0
Magyar parlagi kecske: A tenyészetek átlagos beltenyésztettségi együtthatója F átlag 0,035 0,030 0,025 0,05 F átlag 0,00 0,005 Jánosi Jenő Zsolt Illésné Magasföldi Amarill Jáki Dóra Pap Cecília dr. A 0,-nél illetve a 0,05-nél nagyobb beltenyésztettségi koefficiensű egyedek aránya az egyes ten észetekben: 6,0 4,0 2,0 0,0 8,0 6,0 %0, %0,05 4,0 2,0 Jánosi Jenő Zsolt Illésné Magasföldi Amarill Jáki Dóra Pap Cecília dr.
Az egyes fajták beltenyésztettségi mutatóinak átlaga: fajta parlagi kecske cikta cigája magyar juh fehér tejelő cigája magyar juh fekete gyimesi racka F 0,023 0,026 0,029 0,033 0,036 0,043 Fajtaátlagok F 0,045 0,035 0,030 0,025 af 0,05 0,00 0,005 0,000 --------,------,-------,------r------,-------,-------(" parlagi kecske cikta cigája magyar juh fehér tejelő magyar gyimesi cigája juh fekete racka Megállapítások Eddig.nem voltak adataink őshonos fajtáink beltenyésztettségére vonatkozóan. Minden őshonos fajtában 5% alatt van az átlagos beltenyésztettség. Vizsgálataink azt mutatják, hogy egyelőre nem jelent gondot a beltenyésztettség, de folyamatosan figyelni kell a változást. Nem tapasztalható csökkenés a szaporaságban, a báránykori súlygyarapodásban és az éves súlyok alakulásában.
Mit tehetünk a beltenyésztettség csökkentésére? Növelni kell a tenyészkosok számát (kisebb háremek kialakítása) Párosítási terv készítése (és alkalmazása): Az egyik nagy tenyészetben számítógépes program segítségével 203. óta minden évben párosítási terv készítettünk a beltenyésztés elkerülésére. A program használata előtti évjáratokban (20 l 0-203) az évjáratonkénti beltenyésztettségi együttható 0,077 és 0,027 között volt, míg a párosítási terv alkalmazását követő évjáratokban 0,0062 és 0,033 között alakult, vagyis lényegesen csökkent: évjárat F átlag évjárat F átlag 200 0,077 204 0,033 20 0,027 205 0,03 202 0,086 206 0,0062 203 0,08 Központi kos/bak nevelő telepekre a lehetőleg minden tenyészetből, és a legtöbb apától kell beállítani apaállat jelölteket. Budapest, 207. április 2. V-. \ ' i /".:;;;,):, e... / '(:.?.. :-:,---.:-- / f :: :- _.- 0.'.";. \.,,?Safár László dr. 'f n észtésvezető 0./ " /