AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

Hasonló dokumentumok
AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETI DÓZISADATAINAK ANALÍZISE

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Az általános környezeti veszélyhelyzet megállapítása és a megállapítás bizonytalansági tényezıi

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Az általános környezeti veszélyhelyzet létrejöttét befolyásoló tényezık vizsgálata

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

TERJEDÉSI MODELLEK A NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK KÖRNYEZETI DÓZISAINAK BECSLÉSÉRE

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

A reaktorcsarnoki szellıztetés hatása súlyos atomerımői balesetnél

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZŐ LABORATÓRIUMA MINTAVÉTELI ADATBÁZISÁNAK KORSZERŰSÍTÉSE

Hatástávolság számítás az. Ipari Park Hatvan, Robert Bosch út és M3 autópálya közötti tervezési terület (Helyrajzi szám: 0331/75.

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

ATOMERİMŐ BIZTONSÁG POLGÁRI VÉDELMI VETÜLETEI

Energia, kockázat, kommunikáció 7. előadás: Kommunikáció nukleáris veszélyhelyzetben

A PAE 1-4. BLOKK HERMETIKUS TÉR SZIVÁRGÁS-KORLÁT CSÖKKENTÉS LEHETŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA. Az OAH-ABA-03/16-M1 kutatási jelentés rövid bemutatása

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április 24.

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

A BM OKF Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség nukleárisbalesetelhárítási tevékenysége

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Környezeti és személyi dózismérők típusvizsgálati és hitelesítési feltételeinek megteremtése az MVM PA ZRt sugárfizikai laboratóriumában

A súlyos erőművi balesetek környezeti kibocsátásának becslése valósidejű mérések alapján

SZEMÉLYI DOZIMETRIA EURÓPÁBAN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

A személyzet egésztest dózisának a mérése és számítása az Intervenciós Kardiológián

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

HASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

Mi történt a Fukushimában? A baleset lefolyása

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

15 év: 45 dia 15 ÉVES A : szám ISSN MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2

Módszer fejlesztése forró részecskék azonosítására és lokalizálására biztosítéki részecske-analízis céljára

A neutrontér stabilitásának ellenőrzése az MVM PA Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

8. Üzemzavarok következményei

A napenergia magyarországi hasznosítását támogató új fejlesztések az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Sugárbiztonságot növelő műszaki megoldások a Paksi Atomerőmű Zrt. Sugárfizikai Laboratóriumában

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

Ionizáló sugárzások dozimetriája

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. 4. melléklet

A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése

Tokozott üzemanyag kiszárítása, hermetizálása

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Gamma Műszaki Zrt. SUGÁRFELDERÍTÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI MOBIL LABOR ALKALMAZÁSOKBAN

PAKS NPP GENERAL OVERVIEW OF THE WWER-440 TECHNOLOGY

A KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

A napsugárzás mérések szerepe a napenergia előrejelzésében

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

Mennyit is késik? Troposzféra-modellezés a GNSSnet.hu rendszerében

Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

14C és C a nukleáris létesítmények 14N(n,p)14C

ONER-szervek felkészültségének országos értékelése

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

A megújuló energiaforrások

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

VÁLTOZÁSOK A PAKSI ATOMERŐMŰ OPERATÍV DOZIMETRIAI RENDSZERÉBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ C-14 KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A KÖZELI FÁK ÉVGYŰRŰIBEN

Troposzféra modellezés. Braunmüller Péter április 12

Reprezentatív adatbázis létrehozása az éghajlatváltozási hatásvizsgálatok és a döntéshozatal támogatására

A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban

TATABÁNYA LÉGSZENNYEZETTSÉGE, IDŐJÁRÁSI JELLEMZŐI ÉS A TATABÁNYAI KLÍMAPROGRAM

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

Újpest levegőminőségének évi értékelése

Környezeti paraméterek hatása a nemzeti etalonnal történő mérésekre

ORSZÁGOS NUKLEÁRISBALESET-ELHÁRÍTÁSI GYAKORLAT

Lajos Máté. Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI)

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

Zagyvai Péter. MTA Energiatudományi Kutatóközpont. XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam április Hajdúszoboszló 1

MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA

A paksi atomerımő környezeti dózisadatainak analízise

Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm.

JÁRMŰFEDÉLZETI SUGÁRSZINTMÉRŐ DETEKTOROK ELHELYEZÉSÉNEK OPTIMALIZÁLÁSA. Reinhardt Anikó, Bäumler Ede Gamma Műszaki zrt május 3.


Sugárvédelmi vonatkozású fejezetek az atomerőművek biztonsága című készülő könyvben

Eötvös Loránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakcsoport XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Programja

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Légszennyező anyagok városi környezetben való terjedése

Sugárvédelmi Laboratórium

Átírás:

A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi Kutatóközpont, Budapest 2 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Paks XLI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2016. április 26 28.

Előzmények I (2014) XXXIX SVTT (2014) AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGHATÁROZÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA A korábbi, megtakarítható dózis kritérium helyett új, egyszerűbben meghatározható származtatott intézkedési szint: a γ sugárzás dózisteljesítménye a csóva tengelyében eléri az 1 msv/h

Száraz idő Az 1. óra végén az 50% I + 50% Cs száraz kiülepedés csak a jelzés 20% át adja, 80% a csóva hatása (a nemesgázokat elhanyagolva)

Következtetések Az előzőekben megadott nuklidösszetételnél, száraz időben, D Pasquill kategóriánál az 1. óra végén a kiülepedés csak a jelzés, (gammadózisteljesítmény) 20% át adja. Ha a mérés 1,5 km re, a település 5 km re van az erőműtől, ebben az esetben ÁLTALÁNOS VESZÉLYHELYZET csak akkor jön létre, ha a szonda 30 33 msv/h t mér! 1/0,2 kiülepedés 5 msv/h 5/0,16 távolságfüggés 31 msv/h

Előzmények II (2015) (2014 es vizsgálatnál talajszinti és 120 m es kibocsátás magasság szerepelt) Előadás XL SVTT (2015) REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

Következtetés 1.... mintaszámítást végeztünk egy súlyos, zónaolvadással járó baleseti helyzetre. 2.... megállapítottuk, hogy a (szűrt) szellőztetés révén a környezeti sugárterhelés mintegy két nagyságrenddel csökkenthető. Ezek alapján fontos feladat a szellőztetés biztosítása súlyos balesetnél! 3. A szellőztetés eredményeként a vizsgált súlyos balesetnél nem jön létre általános környezeti veszélyhelyzet. Általános veszélyhelyzet: csak az épületkibocsátást kell vizsgálni

2016 os célkitűzések 1. Kidolgozzuk a kiülepedési hányad és a diszperzió közvetlen méréseken alapuló pontosabb meghatározását. 2. Megadjuk a számítások módszerét a 10 km es távolságig. 3. Megbecsüljük a számítások bizonytalanságát.

Mivel mérjük a kiülepedés dózisteljesítményét?

11 db G típusú mérőállomás 11 G + 9 A = 20 pont

Mit mér a szonda? Légkör (csóva) Természetes talajfelszín (kiülepedés)

Száraz idő Az 1. óra végén az 50% I + 50% Cs száraz kiülepedés csak a jelzés 20% át adja, 80% a csóva hatása (a nemesgázokat elhanyagolva)

Esős idő Az 1. óra végén a kimosás a jelzés több mint 70% át adja (a nemesgázokat elhanyagolva)

Hol mérjük a dózisteljesítményt?

Az A és G típusú állomások A1 G11 G2 A7 G1 1,5 km 1 km A2 G10 A3 É G3 G9 A6 A8 G4 A5 G5 G6 A9 G7 A4 G8

Távolságok (825 1947) és szögek (8,1 25,6) Távolság (m) 3000 2500 2000 1500 1000 távolság szög 1947 25,6 30 25 20 15 10 Szög (f fok) 500 0 825 8,1 G1 A1 G11 A2 G10 A3 G9 A8 G8 A4 G7 A9 G6 G5 A5 G4 A6 G3 G2 A7 G1 Mérőpont 5 0

(fok) Szélirámy 70 60 50 40 30 20 10 0 2015.07.02.22:07 2015.07 03:05:06. φ = 30,4 fok, σ y =10,7 fok 0 6 12 18 24 30 36 42 10 perces periódus

Belgium BR1 reaktor körül 41 Ar csóva irány változása 30 s felbontás B A C D detektor sorrend

A γ szondák adatainak átszámítása csóvatengelyre A legrosszabb eset: a csóvatengely a két mérési A legrosszabb eset: a csóvatengely a két mérési pont felezővonalába esik, azaz a két szomszédos szonda azonos kiülepedést mutat.

10 perces keresztirányú eloszlások 1,5 km en és σ y értékek A F Paquill kategóriákra

A Gauss eloszlás félérték szélessége 1,5 km nél (irodalmi adat) 80 Gauss eloszlás szé élessége (fok) 70 60 50 40 30 20 10 A D F 0 0 2 4 6 8 10 12 Tartam (óra)

A 20 m magasan a meteorológiai toronnyal 7 óra alatt mért 10 perces szélirányok 2015.07.02.22:07 2015.07 03:05:06. φ = 30,4 fok, σ y =10,7 fok Szélirámy (fok) 70 60 50 40 30 20 10 0 0 6 12 18 24 30 36 42 10 perces periódus

7 órás effektív 2σ y érték E Pasquill kategóriánál 11,4 Koncentráció (rel. egység) 1,1 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 A B C E D F 2σ 13 11 9 7 5 3 1 1 3 5 7 9 11 13 Szög (fok)

Extrapolálás a γ szondák helyétől 10 km es távolságig

Extrapolálás a γ szondák helyétől 10 km es távolságig (1,5 km re normált értékek) 10 A száraz D száraz Normált akt. konc. időint 1 0,1 D eső F száraz 0,01 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Távolság (km)

Extrapolált, a fokban megadott csóvaszélesség szorzója 3 referencia távolságról 10 km ig

Összefoglalás

További feladatok Részletes algoritmus kidolgozása. Számítógép program kidolgozása tárolt adatbázissal. Számítógép program kidolgozása on line adatbázissal. Tréning változat kidolgozása tárolt forrástagokkal, valós idejű meteorológiai adatokkal.

Köszönöm a figyelmet!

SzISz Gammadózis teljesítmé ny A óvintézkedés B viszonyítandó mennyiség C beavatkozási, cselekvési szintek és fontosabb feltételek A elzárkóztatás B dózisteljesítmény a csóva tengelyében, # 1 0,2 msv/h szabad levegőn C 10 msv elkerülhető, effektív dózis, 4 órás kibocsátás # 2 1 msv/h A kimenekítés B dózisteljesítmény a csóva tengelyében, szabad levegőn C 50 msv elkerülhető, effektív dózis, 4 órás kibocsátás

IAEA: Declare a general emergency if ambient dose rates at or beyond the site boundary greater than 1 msv/h