1. Az egyesület neve: KECSKEMÉTI AMATŐR TENISZEZŐK EGYESÜLETE

A KECSKEMÉTI AMATŐR TENISZEZŐK EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA* A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) és a sportról szóló 2004. évi I. törvény (Stv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a sportegyesület (a továbbiakban: egyesület) alapszabályát: I. Az egyesület adatai 1. Az egyesület neve: KECSKEMÉTI AMATŐR TENISZEZŐK EGYESÜLETE 2. Az egyesület rövidített elnevezése: KATE 1 / 33

3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: - 4. Az egyesület székhelye: 5. Az egyesület formája: sportegyesület Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni. 6. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi. 7. Az egyesület honlapjának címe: www.kate.sport.hu II. Az egyesület célja, tevékenysége 1. Az egyesület célja: Az Egyesület alapvető célja a tenisz sport fejlesztése, népszerűsítése, a versenyszerű sportolás lehetőségeinek biztosítása. Az utánpótlás nevelése, a sportkedvelő egyesületi tagok igényeinek kielégítése, valamint a sportszerű magatartás, a sporterkölcs és a társadalmi együttélés szabályainak tiszteletben tartására való nevelés 2 / 33

Az Egyesület célul tűzte ki a kedvtelésből űzött sportolás lehetőségeinek biztosítását, a szabadidősport táborának növelését. Elsősorban a kecskeméti városi amatőr csapatbajnokság megszervezésével. 2. Az egyesület tevékenysége: Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében - támogatásukat igényelve, együttműködik a helyi és területi állami és önkormányzati szervekkel, gazdálkodó, társadalmi, érdekképviseleti és sportszervezetekkel, valamint Kecskemét sportszerető közönségével. 3. A sportegyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése e rendelkezés alkalmazásában a sportegyesület alaptevékenységének minősül. /Stv. 17. (1) bek. b) pontja/ III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok 1. Sportegyesület az e törvényben megállapított eltérésekkel az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Ectv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.[stv. 16. (1). bek.] 2. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 3. A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység 3 / 33

folytatásához szükséges feltételeket. [Stv. 2. (1) bek.] IV. A vagyoni hozzájárulás 1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege a mindenkori versenykiírásban szereplő összeg, 2015-ben 3000,- Ft/év, amelyet minden év május 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. 2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. V. A tagság 1. Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja. 2. 2. Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a személy, aki különleges és kiemelkedő tevékenységével elsősorban erkölcsileg támogatja az egyesületet. 3. 3. Az egyesületnek pártoló tagjai lehetnek, akik az egyesületet agyagilag támogatják. 4 / 33

4. 4. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, a tiszteletbeli tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. VI. A tagsági jogviszony keletkezése Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. Azoknak a tagoknak, akik az éves tagdíjat határidőben megfizetik, a tagsági jogviszonyuk automatikusan fennmarad, nem kötelesek évente belépési nyilatkozatot benyújtani. VII. A tagsági jogviszony megszűnése 1. A tagsági jogviszony megszűnik: a./ A tag kilépésével. 5 / 33

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. c./ A tag kizárásával. d./ A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával 2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. 3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. Kizárható a tag, ha egyéb díjjal vagy fizetési kötelezettséggel hátralékban van, és a tartozását az elnökség írásbeli felszólításában megjelölt határidőre nem egyenlíti ki. Kizárható a tag akkor is, ha az egyesület jó hírét sértő módon jár el, az egyesületet sértő kijelentéseket tesz, megnyilvánulásaival az egyesületet a tagok és harmadik, kívülálló személyek előtt rossz színben tünteti fel. 4. Ha az alapszabály vagy az egyesület versenyszabályzata a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel felmondhatja. A felmondásról az egyesület elnöksége dönt. A felmondásra a 6 / 33

kizárási eljárás szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tag a felmondási eljárás megindítása után, az eljárás ideje alatt igazolható módon eleget tesz a tagsági feltételeknek, az elnökségi határozat meghozatala előtt az eljárás megszüntethető vagy az elnökségi határozat saját hatáskörben visszavonható, illetve azt a közgyűlés megváltoztathatja. 5. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. Az írásba foglalt határozatot indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. VIII. A tagok jogai 1. Az egyesület tagja jogosult: a./ az egyesület tevékenységében részt venni 7 / 33

b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni d./ az egyesület irataiba betekintetni e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn f./ a közgyűlés határozatát bíróság előtt megtámadni. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. 2. A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik. IX. A tagok kötelezettségei 1. Az egyesület tagja: 8 / 33

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. b./köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni. c./ Köteles az egyesület alapszabályának és más szabályzatainak (pl. Fegyelmi Szabályzat, Versenykiírás ) és a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani. d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni. X. Az egyesület szervei 1. Az egyesület szervei: a./ Közgyűlés b./ Elnökség c./ Felügyelő Bizottság d./ Fegyelmi és Etikai Bizottság 9 / 33

A Közgyűlés 2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve. A közgyűlés ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása; b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető 10 / 33

tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal. 4. A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót. [Stv. 17. (1) bek. a) pont] 5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, az egyesület székhelyétől eltérő helyre is összehívhatja írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az egyesület székhelyétől. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak - kérelmére - köteles felvilágosítást adni. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.a közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az 11 / 33

egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 12 / 33

Az előzőekben foglalt esetek körébe nem eső, nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag érvényesnek ismeri el. 6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került d./ az egyesület tagjainak több, mint a fele az ok és a cél megjelölésével kívánja. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. 7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult (rendes tag) részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. 8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult (rendes) tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős 13 / 33

szavazatszámláló bizottságot. 9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi - képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és - ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg - a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a) az egyesület nevét és székhelyét; b) a közgyűlés helyét és idejét; c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét; d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre 14 / 33

megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti. Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől. 10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 15 / 33

11. A közgyűlés határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Személyi kérdésekben a jelenlévő tagok egyeszű többségének indítványára a levezető elnök titkos szavazást rendelhet el. 12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.. Elnökség 13. Az elnökség az egyesület 5 (öt) elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 (három) 5 (öt) év határozott időtartamra. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: 16 / 33

a./ a megbízás időtartamának lejártával; b./ visszahívással; a vezető tisztségviselőt az egyesület rendes tagjainak egyszerű többségével hívhatja vissza c./ lemondással: a vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. 15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben 17 / 33

megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. 16. Az egyesület első vezető tisztségviselői: Vörös István elnök Ambrus Attila elnökségi tag Fodor Pál elnökségi tag Az egyesület vezető tisztségviselői (2012 óta): Az egyesület elnöke: Ambrus Attila (an.: Palotás Erzsébet, lakóhelye: 6000 Kecskemét, Liliom u. 6. ) Az elnökség tagjai: Bárdos Ferenc (an. Racskó Borbála, lakóhelye: 6000 Kecskemét, Dobó krt. 11.) 18 / 33

Szabó Géza (an. Gutu Julianna, lakóhelye: 6000 Kecskemét, Mária krt. 22.) Csőszi Attila (an. Szívós Erzsébet, lakóhelye: 6000 Kecskemét, Belsőnyír tanya 50/e) Orosz Béla (an. Furdan Erzsébet, lakóhelye:6000 Kecskemét, Attila u. 3.) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök akadályoztatása esetén bármely két elnökségi tag együttesen látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: együttes. 17. Az elnökség hatáskörébe tartozik: a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; 19 / 33

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése; c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; h./ a tagság nyilvántartása; i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és l./ a tag felvételéről való döntés. 20 / 33

m./ döntést hoz a tag kizárásáról, illetve a tagsági jogviszony felmondásáról n./ kiírja a Versenyszabályzatot o./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal 18. Az elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. 19. Az elnökség határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két Három elnök ségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; 21 / 33

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 21. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Felügyelő Bizottság 1. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok 22 / 33

végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 1. Az egyesületnél három tagból álló felügyelőbizottság működik azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze. 1. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. 1. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 1. A felügyelőbizottság tagjait 3 (három) évre a közgyűlés választja meg. Az első Felügyelő Bizottság tagjai (2002): 23 / 33

Losoncz Tamás elnök Zima Tibor Tóth László A felügyelőbizottsági tagjai (2015-től): Konfár Zoltán elnök (an. Rózsa Borbála, 6000 Kecskemét, Muskotály u. 29.) Dr. Fazekas István tag (an. Berényi Éva, 6000 Kecskemét, Bocskai u. 10. III/19.) Gönczi Imre tag (an. Zubor Mária Erzsébet, 6000 Kecskemét, Bercsényi u. 2. I/3.) A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. 1. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. 24 / 33

1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. 1. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja. 1. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. 10. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben. Fegyelmi és Etikai Bizottság 1. A Fegyelmi és Etikai Bizottság (továbbiakban: FEB) elnökét és két tagját a közgyűlés a teljes jogú és a tisztségviselőkre vonatkozó feltételeknek megfelelő tagok közül, 3 (három) éves időtartamra választja. A bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. A Fegyelmi és Etikai Bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a Fegyelmi és Etikai Bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez 25 / 33

intézi. Az első Fegyelmi Bizottság tagjai (2002): Óvári Frigyes elnök dr. Pozsgai Attila tag dr. Szelei Zoltán tag A Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai (2015-től): Dr. Krivik Gábor elnök (an. Tari Irén, 6000 Kecskemét, Apály u. 1.) 26 / 33

Bulyovcsity Róbert tag (an. Fejős Klára, 6000 Kecskemét, Bogovics köz 17.) Szelei Tamás tag (an. Száz Irén, 6000 Kecskemét, Bakócz Tamás u.6.) 2. A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetőleg a felügyelő bizottság tagjai. 3. A FEB az Egyesület sportfegyelmi szabályzatában meghatározott rendelkezések szerint eljár a hatáskörébe és illetékességébe utalt fegyelmi ügyekben. 4. A FEB a lemondott vagy a tisztségétől egyéb ok miatt megvált tagja helyébe két közgyűlés között - az alapszabály rendelkezéseinek megfelelő új bizottsági tagot javasolhat a közgyűlés felé. 5. A FEB a tevékenységéről a közgyűlés rendes ülésein - de választási ciklusonként legalább egy alkalommal - tartozik az egyesületi tagságnak beszámolni. 27 / 33

1. 6. Minden beérkezett óvást, fegyelmi, etikai elmarasztaló jelentést (együtt: óvás) az összehívott a bizottságnak a berkezés napját követő naptól számított egy héten 8 napon belül ki kell vizsgálnia. Az eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a FEB folytatja le. Az óvási eljárásban az érintett tagot a FEB ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. Az óvással kapcsolatos nyilatkozatokat, ténymegállapításokat és a határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell az óvás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A FEB az óvásról szóló határozatot az eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. 1. 7. Az óvással érintett tag a FEB határozata ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület elnökségéhez címzett, de a FEB-hez benyújtott fellebbezéssel élhet. A fellebbezést, és a FEB eljárása során keletkezett, a határozat alapjául szolgáló minden iratot, egyéb bizonyítékot a FEB elnöke 3 napon belül továbbítja az elnökséghez. Az elnökség a fellebbezés tárgyában 30 napon belül ülést tart, melyen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. Az elnökség a határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal. 1. 8. A FEB ülései nyilvánosak, a nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. 1. 9. A FEB üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. A bizottsági ülést az elnök legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli 28 / 33

igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). 1. 10. A bizottsági ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a tagok álláspontjukat kialakíthassák. 1. 11. A bizottság a határozatát az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A bizottság határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott tagok több, mint a fele jelen van. Két bizottsági tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat. 1. 12. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 29 / 33

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 1. 13. A bizottság a határozatait bizottsági ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. 2. 14. Egyebekben a FEB összehívására, határozatképességre, határozathozatal módjára, határozatképtelenség esetén követendő eljárásra az alapszabálynak az elnökségre megállapított szabályait megfelelően kell alkalmazni. Egyebekben a Fegyelmi és Etikai Bizottság az ügyrendjét maga határozza meg. X. XI. Megszűnés, törlés a nyilvántartásból 1. A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. [Stv. 17. (6) 30 / 33

bek.] 2. A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült. [Stv. 17. (7) bek.] XI. XII. Záró rendelkezések Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a sportról szóló 2004. évi I. törvény, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak. Kelt: Kecskemét, 2015. november 6. napján Kecskemét, 2016. február 15. napján Kecskemét, 2016. április 15. napján Kecskemét, 2017. február 16. 31 / 33

elnök Alulírott elnök (cím:.) igazolom, hogy az Alapító Okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának. Kecskemét, 2015. november 6. Kecskemét, 2016. február 15. Kecskemét, 2016. április 15. Kecskemét, 2016. február 16. elnök Tanú: Lakcíme: 32 / 33

Személyi igazolvány száma: Tanú: Lakcíme: Személyi igazolvány száma: 33 / 33