1. oldal 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 1 Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének kialakítása, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, továbbá a nemzet számára tartós értékként megőrzendő vagyon védelmét, értékmegőrzését szolgáló vagyongazdálkodás érdekében, az állami vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról, valamint az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről az alábbi törvényt alkotja: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. 2 (1)3 E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást. (2)4 E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül: a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő, b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti, c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés, d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít, e) az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök. (2a)5 A (2) bekezdés e) pontja szerinti pénzügyi eszközökre e törvény hatálya kizárólag a (6a) bekezdés és a 35. (2a) bekezdés tekintetében terjed ki. (3)6 Külön törvény rendelkezik: a) a koncesszióról (az állami monopóliumok hasznosításáról), b) a Magyar Nemzeti Bank, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. és a Magyar Távirati Iroda Zrt. működéséről, c)7 a Nemzeti Földalapról. (4)8 Az állami tulajdonban álló, a hatályos jogszabályok szerint lakásnak minősülő ingatlanok értékesítésére vagy bérbeadására vonatkozó eljárásokban e törvény rendelkezéseit külön törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 1 Kihirdetve: 2007. IX. 17. 2 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 1.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 3 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. a). 4 Megállapította: 2012. évi CLVIII. törvény 3. (1). Hatályos: 2012. XI. 10-től. 5 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 259. (1). Hatályos: 2013. XI. 30-tól. 6 Megállapította: 2010. évi LXXXVII. törvény 43. (1). Hatályos: 2010. IX. 1-től. 7 Megállapította: 2011. évi CI. törvény 19.. Hatályos: 2011. VIII. 1-től. Lásd: 2011. évi CI. törvény 22.. 8 Megállapította: 2010. évi LXXXVII. törvény 43. (2). Hatályos: 2010. IX. 1-től.
2. oldal (5)1 Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogosultságainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, így a szabálysértési és büntetőeljárásokban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon. (6)2 Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot -, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására. (6a)3 E törvény hatálya alá tartozik a köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyon (adó-, vám-, illeték, egyéb állami támogatás, ideértve az elkülönített állami pénzalapból finanszírozott állami feladatokkal kapcsolatos állami követeléseket és az állami tulajdonban lévő pénzügyi eszközöket is). E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja. (7)4 E törvénynek az állami vagyon megszerzésére, elidegenítésére vagy az állami vagyonnal való más rendelkező cselekményre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni, ha a felsoroltakra törvény vagy az állam által kötött nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. 2. 5 (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is). (2)6 A központi költségvetési szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - önálló tulajdonjoggal nem rendelkezik, bármely dolog tulajdonjogát, gazdálkodó szervezet részesedését, vagy valamely vagyoni értékű jogot az állam javára szerez meg. 3. 7 (1)8 A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként - ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt. gyakorolja. (2)9 A tulajdonosi jogokat 1 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 259. (2). Hatályos: 2013. XI. 30-tól. 2 Megállapította: 2013. évi CC. törvény 259. (3). Módosította: 2015. évi XCIV. törvény 9.. 3 Beiktatta: 2013. évi CC. törvény 259. (4). Hatályos: 2013. XI. 30-tól. 4 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. a). 5 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 1.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 6 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. a). 7 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 1.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. Lásd: 2010. évi LII. törvény 26. (4). 8 Megállapította: 2014. évi XXXV. törvény 61. (1). Hatályos: 2014. VII. 16-tól. 9 Megállapította: 2014. évi XXXV. törvény 61. (1). Hatályos: 2014. VII. 16-tól.
3. oldal a)1 a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az NKM Nemzeti Közművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság felett - ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), b)2 azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, c)-d)3 gyakorolja. (2a)4 E törvény felhatalmazása alapján - a 2. -ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7/A. (1) bekezdése szerinti személy kijelölésével határozhatja meg. (2b)5 (3)6 Az állami vagyon meghatározott köre felett tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a (2a) bekezdés alapján az állam nevében gyakorló személy e tevékenységét e törvény és végrehajtási rendelete, valamint a (2a) bekezdés szerinti miniszteri rendelet szabályai szerint végezheti azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett állami vagyon tulajdonjogának átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult. (3a)7 Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat gyakorló személy ezen jogait az Nvtv. 8. (7) bekezdése alapján az MNV Zrt.-vel kötött szerződés alapján gyakorolja, úgy az MNV Zrt. előzetes engedélyét köteles kérni állami vagyon nem pénzbeli hozzájárulásként való szolgáltatásához, a tőkeemeléshez, a nem kötelező tőkeleszállításhoz, a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához. (3b)8 Ha az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban az állam nevében a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogokat a (3a) bekezdés szerinti személy gyakorolja, az (1) bekezdés alapján az MNV Zrt. jogosult az állami részesedéssel működő gazdasági társaságban fennálló állami részesedés átruházására, arra vételi jog, elővásárlási jog szerződéssel történő alapítására, annak biztosítékul adására és más módon való megterhelésére. (4)9 Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi. 1 Megállapította: 2015. évi XCIV. törvény 1. (1). Módosította: 2016. évi CXLIII. törvény 47., 2017. évi CXCIX. törvény 27. a), b), 2018. évi V. törvény 22.. 2 Módosította: 2017. évi CXCIX. törvény 27. c). 3 Hatályon kívül helyezte: 2016. évi CIV. törvény 76. (2). Hatálytalan: 2017. I. 1-től. 4 Megállapította: 2017. évi CXCIX. törvény 15. (1). Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 5 Hatályon kívül helyezte: 2017. évi CXCIX. törvény 28. a). Hatálytalan: 2017. XII. 28-tól. 6 Megállapította: 2017. évi CXCIX. törvény 15. (2). Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 7 Beiktatta: 2017. évi CXCIX. törvény 15. (3). Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 8 Beiktatta: 2017. évi CXCIX. törvény 15. (3). Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 9 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 64. (1).
4. oldal (5)1 Az a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló, amely nem egyedileg meghatározott vagyoni kör tekintetében gyakorol tulajdonosi jogokat, a rábízott vagyon körében a miniszter jóváhagyásával köthet olyan megállapodást, amelynek eredményeként valamely vagyonelem könyv szerinti értéken, ingyenesen más tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerül. Az erre vonatkozó kezdeményezést az ügyletben részt vevő tulajdonosi joggyakorlók együttesen nyújtják be a miniszterhez, a vagyonelem átadására irányuló megállapodás egyidejű megküldésével. 4. 2 A miniszter az állam tulajdonában lévő vizek medrének használatáért fizetendő használati díj mértékét rendeletben állapítja meg. 5. (1) Közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja. (2) Az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. 5/A. 3 Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis. 5/B. 4 (1) Az állam többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság (ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot), illetve annak többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság a miniszter felkérésére a gazdasági társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek tájékoztatása érdekében teljesíti a miniszter által meghatározott, a gazdasági társaság fejlesztésével, a foglalkoztatottak juttatásaival, valamint az egyes foglalkoztatotti csoportok sajátos körülményeivel összefüggő tájékoztatást. (2)5 Ha a miniszter a gazdasági társaságot a foglalkoztatottak személyre szóló tájékoztatására kéri fel, a tájékoztatások megszemélyesítése során személyes adatnak a gazdasági társaság által más adatkezelő részére való továbbítására nem kerülhet sor. A gazdasági társaság a tájékoztatásnak az érintettekkel való közléséhez az érintettek természetes személyazonosító adatait, a munkakörre, beosztásra vonatkozó adatokat és munkahelyi elektronikus levelezési címet használhatja fel. 6-16. 7 II. Fejezet6 III. Fejezet Az MNV Zrt. feladatai, jogállása, szervezete Az MNV Zrt. feladatai, jogállása 1 Megállapította: 2015. évi XCIV. törvény 1. (3). Hatályos: 2015. VII. 10-től. 2 Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 22. (1). Hatályos: 2012. VI. 30-tól. 3 Beiktatta: 2013. évi CXIV. törvény 9.. Hatályos: 2013. VI. 28-tól. 4 Beiktatta: 2017. évi LXXII. törvény 51.. Hatályos: 2017. VI. 17-től. 5 Módosította: 2017. évi CXCIX. törvény 27. d). 6 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LII. törvény 35. (1). Hatálytalan: 2010. VI. 17-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 2010. évi LII. törvény 35. (1). Hatálytalan: 2010. VI. 17-től. Lásd: 2010. évi LII. törvény 26. (4).
5. oldal 17. 1 (1) Az MNV Zrt.: a)2 előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos döntéseit, b)3 nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása - ideértve a törvény vagy miniszteri rendelet alapján átadott tulajdonosi joggyakorlást is - alá tartozó állami vagyonról, annak alapján adatszolgáltatást nyújt, c) a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja, d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja, e)4 az állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - képviseli az államot, f)5 ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését, g)6 elektronikus árverési rendszert működtet, vezeti az árverezők elektronikus nyilvántartását és elektronikus árverési hirdetmény közzététele útján elektronikus árverési eljárást bonyolít le, h) az állami feladatok ellátása során a költségvetési szervek, illetve az egyéb, az állami vagyont használó természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére a működésükhöz szükséges állami tulajdon használatához szükséges szolgáltatásokat (üzemeltetés, beszerzés) nyújt. (2) Az MNV Zrt. jogszabályokban meghatározott feladatai állami feladatnak minősülnek. (3)7 Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorló köteles a Kormány rendeletében meghatározott adattartalommal és módon adatszolgáltatást nyújtani az MNV Zrt. részére. 18. 8 (1)9 Az MNV Zrt. az állam által alapított egyszemélyes részvénytársaság, amelynek részvénye forgalomképtelen. Alapító okiratának elfogadása és módosítása a miniszter hatáskörébe tartozik. Az MNV Zrt. nem alakulhat át, nem válhat szét, más társasággal nem egyesülhet. Megszűnéséről az Országgyűlés törvényben rendelkezhet. (2)10 Az MNV Zrt. alapítására és működésére - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni. (3) Az MNV Zrt. alapító okiratát és annak módosításait a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. 19. 11 (1)12 Az MNV Zrt.-ben az állam részvényesi jogait - az e törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter gyakorolja. Az MNV Zrt. működése során a közgyűlés jogai a részvényesi jogok gyakorlóját illetik meg. 1 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 2 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 56. (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. 3 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. d), 2017. évi CXCIX. törvény 27. e). 4 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. e). 5 Megállapította: 2010. évi CLIII. törvény 56. (1). Hatályos: 2011. I. 1-től. 6 Megállapította: 2015. évi XCIV. törvény 2.. Hatályos: 2015. VII. 10-től. 7 Beiktatta: 2011. évi CXCVI. törvény 25. (2). Hatályos: 2013. I. 1-től. 8 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 9 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. a). 10 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 36. (4) a). 11 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 12 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. a).
6. oldal (2)1 Az MNV Zrt. működésének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. A Felügyelő Bizottságra a Ptk. 3:124.-3:127. -ának rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (3)2 A Kormány az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év december 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek. Az MNV Zrt. szervezete Igazgatóság3 20. 4 (1) Az MNV Zrt. ügyvezetését legfeljebb 7 tagból álló Igazgatóság látja el. (2) Az Igazgatóság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. (3) Az Igazgatóság elnökévé, tagjává az a felsőfokú végzettségű magyar állampolgár nevezhető ki, aki költségvetési, pénzügyi, vagyongazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, vagy gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik. A 20/B. rendelkezéseit az Igazgatóság elnöke és tagja esetében is megfelelően alkalmazni kell. (4)5 A Ptk.-ban foglalt feladatokon kívül az Igazgatóság hatáskörébe tartozik a) az állami vagyon fejlesztésével, hasznosításával, elidegenítésével kapcsolatos irányelvekre vonatkozó javaslat kialakítása a miniszter részére, b)6 az állami vagyon elidegenítésével - ideértve a cserét is - kapcsolatos döntés, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke (könyvszakértő által elfogadott vagyonérték, értékbecslés) eléri vagy meghaladja a nettó 500 millió forintot, c) döntés az állami vagyon b) pont alá nem tartozó hasznosításáról, illetve megterheléséről, ha az ügylet rendelkezésre álló értéke (aktualizált nyilvántartási érték, értékbecslés, ajánlati ár, szerződéses ár) eléri vagy meghaladja az 500 millió forintot, vagy - a központi költségvetési szervek javára történő hasznosítás kivételével - a hasznosítás határozott időtartamra szól és az meghaladja a 10 évet, d)7 döntés az állami tulajdonú gazdasági társaságok közgyűlésein, illetve taggyűlésein képviselendő álláspont kialakításáról, az állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaságok esetében alapítói határozat kiadása, ha da)8 a társaság állami tulajdonú részesedése az Nvtv. 2. melléklet I. pontja szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés, vagy db) a társaság részvényei valamilyen többletjogot biztosítanak - a Ptk. 3:230. (1) bekezdése alapján - a többletjogok vonatkozásában, dc) a társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot, 1 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 36. (4) b). 2 Megállapította: 2015. évi XCIV. törvény 3.. Hatályos: 2015. VII. 10-től. 3 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 4 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 5 Módosította: 2013. évi CCLII. törvény 36. (4) c). 6 Módosította: 2010. évi CLIII. törvény 56. (9). 7 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 36. (1). Hatályos: 2014. III. 15-től. 8 Megállapította: 2017. évi CXCIX. törvény 16. (1). Hatályos: 2017. XII. 28-tól.
7. oldal e) - ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak - döntés a zártkörű pályázat kiírásáról, vagy a versenyeztetés mellőzéséről, ha az ügyben érintett vagyon rendelkezésre álló értéke eléri vagy meghaladja az 50 millió forintot, f) gazdasági társaság alapítása, abban részesedés szerzése, átalakítása, megszüntetése, részére állami vagyon nem vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátása, amennyiben az apport értéke meghaladja a 200 millió forintot, g) ingyenes vagyonátadásra vonatkozó javaslat kialakítása a döntéshozó részére, h) az éves költségvetési törvényben foglaltakra figyelemmel, döntés hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról, i)1 az Áht. 45. -a figyelembevételével döntés gazdasági társaságok részére történő hitel, kölcsön, támogatás, pótbefizetés és tőkeemelés nyújtásáról, j) döntés a b) pontba nem tartozó kötelezettségvállalásokról, ha a kötelezettség mértéke, annak járulékaival együtt eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot, k) döntés az MNV Zrt. munkaszervezetéről, a társaság szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, l) döntés az MNV Zrt. számviteli politikájának, pénzügyi és gazdálkodási, valamint - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a javadalmazási és ösztönzési rendszerre vonatkozó szabályzatainak, tulajdonosi ellenőrzési szabályzatának, vagyon-nyilvántartási szabályzatának elfogadásáról, m) az MNV Zrt. üzleti tervének, a számviteli törvény szerinti beszámolójának, valamint a rábízott vagyonról szóló éves beszámolójának és vagyonkezelési tervének elkészítése, n) a felügyelő bizottság részére beszámoló készítése, o) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az állami vagyon gyarapításával kapcsolatos döntés 100 millió forint értékhatár felett, p)2 a miniszter által gyakorolt alapvető munkáltatói jogok kivételével a vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása, q)3 döntés állami tulajdonú társasági részesedések esetén az Nvtv. 8. (7) bekezdése szerint a tulajdonosi jogok egészének vagy meghatározott részének gyakorlására vonatkozóan megbízási szerződés megkötéséről, valamint a megbízási szerződés szerinti megbízói előzetes engedélyek kiadásáról, amennyiben a gazdasági társaság saját tőkéjén belül az állami részesedés mértéke eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot. (5) Az Igazgatóság a (4) bekezdés alapján a hatáskörébe nem tartozó bármely ügyet magához vonhat. A (4) bekezdésben meghatározott döntési hatáskörök jogosultjának megállapításához az értéket (ügyletértéket) vagyonelemenként kell figyelembe venni azzal, hogy amennyiben a döntés több vagyonelem együttes értékesítésére, hasznosítására irányul a döntési hatáskört a vagyonelemek, illetve az azokhoz kapcsolódó ügyletek együttes értéke alapján kell meghatározni. (6)4 Az Igazgatóság tagját megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre a Ptk. szerinti társasági jogi jogviszonyra vonatkozó rendelkezések az irányadók azzal, hogy az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk.-nak a megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 1 Megállapította: 2017. évi CXCIX. törvény 16. (2). Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 2 Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 22. (2). Hatályos: 2012. VI. 30-tól. 3 Megállapította: 2017. évi CXCIX. törvény 16. (3). Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 4 Megállapította: 2013. évi CCLII. törvény 36. (2). Hatályos: 2014. III. 15-től.
8. oldal (7) Az Igazgatóság tagja csak a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, valamint az MNV Zrt. felett részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatainak van alávetve. (8) A részvényesi jogokat gyakorló miniszter az Igazgatóság részére írásban utasítást adhat, amelyet az végrehajtani köteles, de ez esetben a tagok mentesülnek a (9)-(10) bekezdésben foglalt felelősség alól. (9)1 Az Igazgatóság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Az Igazgatóság tagjai - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben a jogszabályok, az alapító okirat, illetve a részvényesi jogokat gyakorló miniszter által hozott határozatok, illetve kötelezettségeik felróható megszegésével okozott károkért. (10) Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. (11) Az Igazgatóság tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülnek, javadalmazásukról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter dönt. (12) Az Igazgatóság a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - testületként gyakorolja. (13) Az Igazgatóság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el. (14) Az Igazgatóság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze. (15) Az Igazgatóság határozatképes, ha a tagjainak több mint fele jelen van. Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (16) Az Igazgatóság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek az Igazgatóság működése során nincs helye. (17) Az Igazgatóság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok az ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak. (18) Az Igazgatóság ülésein tanácskozási joggal vehet részt a miniszter, illetve képviselője és a Felügyelő Bizottság tagja. Felügyelő Bizottság2 20/A. 3 (1) Az MNV Zrt. működésének, valamint az állami vagyonnal való gazdálkodásának ellenőrzését az öt tagból álló Felügyelő Bizottság végzi. (2) A Felügyelő Bizottság elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és hívja vissza. A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megbízatása öt évre szól, tisztségükből bármikor visszahívhatók. (3) Megszűnik a Felügyelő Bizottság tagjának megbízatása: a) a megbízás időtartamának lejártával, b) visszahívással, c) e törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, d) lemondással, 1 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. f). 2 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 3 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től.
9. oldal e) elhalálozással. 20/B. 1 (1) A Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának - a kinevezését megelőzően az érintettnek - a miniszter részére hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy vele szemben a 20/F. (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (2) Ha az érintett személy az (1) bekezdés szerint előzetesen nem igazolja, hogy vele szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a Felügyelő Bizottság elnökévé, illetve tagjává nem nevezhető ki. (3) A Felügyelő Bizottság tagját - megbízatása időtartama alatt - a miniszter írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy a 20/F. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott felhívásra a Felügyelő Bizottság tagja igazolja, hogy a 20/F. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az MNV Zrt. megtéríti. (5) Ha a miniszter megállapítja, hogy a) a Felügyelő Bizottság tagjával szemben a 20/F. (1) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll, vagy b) a Felügyelő Bizottság tagja az igazolási kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, a Felügyelő Bizottság tagját visszahívja és intézkedik az új személy kinevezéséről. (6) A miniszter a 20/F. (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott kizáró ok igazolása céljából kezeli a) a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának jelölt személy, illetőleg b) a Felügyelő Bizottság elnökének vagy tagjának azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz. 20/C. 2 (1) A Felügyelő Bizottság a jogait és kötelezettségeit - az ügyrendjében foglaltaknak megfelelően - testületként gyakorolja. (2) A Felügyelő Bizottság az ügyrendjét az alakuló ülésén fogadja el. (3) A Felügyelő Bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze. (4) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A Felügyelő Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. (5) A Felügyelő Bizottság tagja személyesen köteles eljárni, képviseletnek vagy helyettesítésnek a Felügyelő Bizottság működése során nincs helye. 20/D. 3 (1) A Felügyelő Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a jelenlevők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a hozott határozatokat, a tagok szavazatát, valamint a határozatokhoz fűzött esetleges nyilatkozatokat. A jegyzőkönyv vezetésére és tartalmára vonatkozó szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a Felügyelő Bizottság ülésén elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt, illetve szavaznak. 1 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 2 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 3 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től.
10. oldal (2) A Felügyelő Bizottság ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - részt vesz az Igazgatóság elnöke, vagy az általa kijelölt tag. A Felügyelő Bizottság ülésére továbbá meg kell hívni a miniszter képviselőjét és a vezérigazgatót. (3) A Felügyelő Bizottság, illetve annak tagja a Felügyelő Bizottság elnöke útján az Igazgatóságtól, illetve az MNV Zrt. vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, amelyet az MNV Zrt. alapító okiratában meghatározott módon és határidőn belül kell teljesíteni. A Felügyelő Bizottság az MNV Zrt. könyveit és iratait - szükség esetén szakértők bevonásával - megvizsgálhatja. (4) Az MNV Zrt. saját vagyonáról a számviteli törvény szerint készített beszámolójának, valamint a külön jogszabályban meghatározott elszámolás szerint a rábízott vagyonról készített beszámolójának jóváhagyásáról a részvényesi jogokat gyakorló miniszter csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában dönthet. (5)1 Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Igazgatóság, a vezérigazgató, illetve az MNV Zrt. vezetésének tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, a részvényesi joggyakorló miniszter határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az állam vagy az MNV Zrt. érdekeit, ezt köteles jelezni a részvényesi jogokat gyakorló miniszternek. (6)2 A Felügyelő Bizottság tagjai feladataikat az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, és az állam érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A tagok - a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az állammal és az MNV Zrt.-vel szemben az ellenőrzési kötelezettségük felróható megszegésével okozott károkért. Ha a kárt testületi határozat okozta, mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a határozat ellen szavazott. (7) A Felügyelő Bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelő Bizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi. Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaira vonatkozó közös szabályok, összeférhetetlenség3 20/E. 4 Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagját az e tisztséghez tartozó tevékenysége körében munkáltatója, illetve az őt jelölő szerv nem utasíthatja. 20/F. 5 (1) Az Igazgatóság, illetőleg a Felügyelő Bizottság tagja nem lehet a)6 országgyűlési, illetőleg önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, miniszter, polgármester, főpolgármester; b) aki büntetett előéletű; c) aki gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll; d) gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. 1 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. a). 2 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. f). 3 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 4 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 5 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 6 Módosította: 2012. évi XXXVI. törvény 158. (21).
11. oldal (2) Az Igazgatóság tagja és annak közeli hozzátartozója vagy élettársa nem lehet tagja a Felügyelő Bizottságnak. Az Igazgatóság tagjai e jogviszonyuk megszűnésétől számított további két évig nem lehetnek tagjai a Felügyelő Bizottságnak. (3) Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést állami részvétellel működő gazdálkodó szervezetben, illetve állami vagyon értékesítésére, hasznosítására irányuló pályázaton nem indulhat, állami vagyonra vonatkozóan adásvételi szerződést az MNV Zrt.-vel nem köthet. (4) Nem vonatkozik a (3) bekezdés arra az esetre, ha az adásvételi szerződés megkötésére jogszabályon alapuló elővásárlási jog alapján kerül sor. (5)1 Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója és élettársa a tagsági jogviszony fennállása alatt nem szerezhet társasági részesedést, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő, felügyelő bizottsági tag és könyvvizsgáló olyan gazdálkodó szervezetben, amely tagsági jogviszonyának fennállása alatt az államtól társasági részesedést szerzett. Az MNV Zrt. munkaszervezete2 20/G. 3 (1) Az MNV Zrt. munkaszervezetét a hatályos jogszabályok, az MNV Zrt. alapító okirata, a részvényesi jogokat gyakorló miniszter határozatai, valamint az igazgatóság döntéseinek keretei között a vezérigazgató vezeti. (2)4 Az MNV Zrt.-t törvényes képviselőként a vezérigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben. (3)5 A vezérigazgató felett az alapvető munkáltatói jogokat (munkaviszony létesítése és megszűntetése, javadalmazás megállapítása) a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja. (4)6 Az MNV Zrt. munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja. (5) Az MNV Zrt. vezérigazgatója és általános vezérigazgató-helyettese alkalmazásuk megszűnésétől számított két évig nem lehetnek a Felügyelő Bizottság tagjai. 21. 7 (1) Az MNV Zrt. feladatait központi munkaszervezete és - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - területi szervezeti egységei útján látja el. (2)8 Az MNV Zrt. alkalmazottaira a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai irányadók. (3) A szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. (4) A 20/F. (2)-(5) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az MNV Zrt. könyvvizsgálójára is alkalmazni kell. 1 Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 63. g). 2 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 3 Beiktatta: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 4 Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 22. (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól. 5 Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 22. (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól. 6 Megállapította: 2012. évi LXXXIV. törvény 22. (3). Hatályos: 2012. VI. 30-tól. 7 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 3.. Hatályos: 2010. VI. 17-től. 8 Módosította: 2012. évi LXXXVI. törvény 64. a), 90. (4) c).
12. oldal (5) Az MNV Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve a - közvetlenül vagy közvetetten - állami részesedéssel működő gazdasági társaságokat. A tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha e törvény hatálybalépése előtt kötött privatizációs szerződés alapján, a vevő által vállalt kötelezettségek ellenőrzése érdekében az MNV Zrt. jogosult vezető tisztségviselőt vagy felügyelő bizottsági tagot jelölni. Az MNV Zrt. gazdálkodása 22. (1) Az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. (2) Ha az MNV Zrt.-t terhelő kártérítési, megtérítési, kártalanítási kötelezettség vagy a rábízott vagyon hasznosításával összefüggő egyéb szerződéses kötelezettség teljesítésére a tárgyévi bevétele vagy kiadási előirányzata nem nyújt fedezetet, a kötelezettség teljesítéséért az állam helytállni köteles. (3) Az MNV Zrt. az éves költségvetési törvényben meghatározott feltételekkel és keretek között vehet fel hitelt, vállalhat kezességet, vagy bocsáthat ki kötvényt. (4) Az MNV Zrt. valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói lakásépítési kölcsönök visszafizetéséből származó, továbbá a külföldi kiküldetések valutakeretének fedezetét biztosító pénzeszközöket - a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, annak terhére betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a vagyonhasznosítással összefüggésben vásárolhat. A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos kötelezettségek fedezetére szolgáló összeget elkülönített számlán kell vezetni. (5)1 A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség nem zárja ki, hogy az MNV Zrt. egyes értékesítési tranzakciók esetében a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár kifizetések lebonyolítása céljából kereskedelmi banknál - az adott értékesítési vagy vásárlási tranzakció lebonyolításáig - számlát vezessen. (6) Az MNV Zrt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az MNV Zrt.-re bízott állami vagyont, valamint az ennek értékesítésével és hasznosításával összefüggő bevételeket és kiadásokat. (7)2 Az állami vagyon hasznosításából és értékesítéséből eredő bevételeket az MNV Zrt. - a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a rábízott vagyon értékének megőrzésére, gyarapítására, a vagyon cél szerinti működtetésére, illetve a rábízott vagyon hasznosítására fordítja. (8) Az MNV Zrt.-re bízott vagyon hasznosításával kapcsolatos tervezett bevételeket és kiadásokat a költségvetési törvény részeként az Országgyűlés hagyja jóvá. IV. Fejezet Az állami vagyonnal való gazdálkodás 1 Megállapította: 2011. évi CLXVI. törvény 66.. Hatályos: 2011. XII. 10-től. 2 Megállapította: 2010. évi LII. törvény 4.. Hatályos: 2010. VI. 17-től.
13. oldal 23. (1)1 Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló maga gazdálkodik, vagy szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás - alapján hasznosításra átengedi, illetőleg vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja. (2) Az állami vagyon hasznosítására kötött szerződések elsődleges célja az állami vagyon hatékony működtetése, állagának védelme, értékének megőrzése, illetve gyarapítása, az állami és közfeladatok ellátásának elősegítése. (3)2 A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb. (4)3 Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, valamint a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem köthető meg. 24. (1)4 Állami vagyon használatát biztosító - így különösen bérleti, haszonbérleti, megbízási - szerződés - a (2) bekezdésében foglalt kivételeken kívül - nyilvános, kivételesen, indokolt esetben zártkörű versenyeztetés útján köthető. (2)5 Mellőzhető a versenyeztetés: a)6 az Nvtv. 11. (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá b) ha nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség a külföldön lévő ingatlan esetében a versenyeztetés alkalmazását kizárja, c) ha jogszabály rendelkezései vagy a használat átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, d) ha a határozott időre kötendő szerződés tartama a kilencven napot nem haladja meg, e) ha társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében az adott ügylet megvalósítása kiemelten indokolt, és a Kormány erre figyelemmel nyilvános határozatban döntött a versenyeztetés mellőzéséről.7 (3) Zártkörű pályázat kiírására különösen akkor kerülhet sor, ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az állami vagyon gazdaságos - a 23. (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő - hasznosítása. (4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás megküldésével - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre. 1 Megállapította: 2013. évi CXIV. törvény 10. (1). Hatályos: 2013. VI. 28-tól. 2 Megállapította: 2013. évi CXIV. törvény 10. (2). Hatályos: 2013. VI. 28-tól. 3 Beiktatta: 2013. évi CXIV. törvény 10. (3). Hatályos: 2013. VI. 28-tól. 4 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 73. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 5 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 73. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től. 6 Módosította: 2017. évi CXCIX. törvény 27. f). 7 Lásd: 1214/2014. (IV. 3.) Korm. határozat, 1956/2017. (XII. 15.) Korm. határozat 1.
14. oldal (5)1 Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha központi költségvetési szerv vagy állami tulajdonú gazdasági társaság a használat, vagy a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződés alapján őt megillető más jog gyakorlását - amennyiben erre a tulajdonosi joggyakorlóval kötött szerződése lehetőséget ad - bérleti vagy más visszterhes szerződés alapján harmadik személynek átengedi. (6) Amennyiben az állami vagyon használatára irányuló valamely szerződés vételi jogot is biztosít a használati jog jogosultja számára, akkor a használati jog átengedése az állami vagyon értékesítésére vonatkozó szabályok szerint történhet. 25. (1) Állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c)2 az adózás rendjéről szóló törvény szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik; d)3 az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű: da) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. címében meghatározott közélet tisztasága elleni vagy XVII. fejezetében meghatározott gazdasági bűncselekmény, db) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. Fejezetében meghatározott korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. Fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. Fejezetében meghatározott költségvetést károsító bűncselekmény, XL. Fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. Fejezetében meghatározott gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. Fejezetében meghatározott fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. Fejezetében meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény; e)4 gazdálkodó szervezetben vagy gazdasági társaságban vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. (2) bekezdése alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta; f)5 állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott, és ezért az eljárásból kizárták. (2)6 Amennyiben a szerződés megkötését követően merül fel az (1) bekezdés szerinti kizáró ok, vagy a szerződő fél a 25/A. (2) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül - vagy ha e határidőn belül a rajta kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul - nem tesz eleget, az a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. 1 Módosította: 2013. évi CXIV. törvény 13.. 2 Módosította: 2017. évi CLIX. törvény 135.. 3 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 301. (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től. 4 Megállapította: 2012. évi CCXXIII. törvény 301. (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től. 5 Beiktatta: 2012. évi CCXXIII. törvény 301. (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től. 6 Megállapította: 2009. évi CXLIX. törvény 115. (8). Módosította: 2013. évi CXIV. törvény 13..
15. oldal (3) Az értékesítés szabályait tartalmazó kormányrendelet, illetve a pályázati kiírás a szerződéskötésre az (1) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat. (4) Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést írásba kell foglalni. 25/A. 1 (1)2 Az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés megkötését megelőzően a szerződő fél azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, hatósági bizonyítvánnyal igazolja a tulajdonosi joggyakorló részére. Ha a szerződő fél nem igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a 25. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, vele az állami vagyon hasznosítására irányuló szerződés nem köthető. (2)3 A szerződés érvényességének időtartama alatt a tulajdonosi joggyakorló a szerződő felet írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben a 25. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok fenn áll-e. Ha a szerződő fél igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn 25. (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró ok, a tulajdonosi joggyakorló az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti. (3)4 A tulajdonosi joggyakorló a) az (1) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megkötéséről meghozott döntés időpontjáig, b)5 a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés megszűnéséig kezeli. (4)6 Az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik azon jogi személyekre, amelyekre a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény hatálya nem terjed ki. 26. 7 (1)8 Az országos törzshálózati, valamint az e körbe nem tartozó vasúti pályát és tartozékait magába foglaló, állami tulajdonban álló pályahálózat ingatlanainak, ingóságainak az Nvtv. 3. (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott működtetése érdekében kötött szerződés alapján létrejövő jogviszonyokban e törvény és végrehajtási rendelete vagyonkezelési szerződésekre irányadó elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni. (2) Az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján létrejövő, ingatlanra vonatkozó működtetési jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. A vagyonkezelés szabályai 1 Beiktatta: 2009. évi CXLIX. törvény 115. (9). Hatályos: 2010. I. 1-től. 2 Módosította: 2013. évi CXIV. törvény 13., 2017. évi CXCIX. törvény 27. g). 3 Módosította: 2013. évi CXIV. törvény 13., 2017. évi CXCIX. törvény 27. g). 4 Módosította: 2013. évi CXIV. törvény 13., 2017. évi CXCIX. törvény 27. g). 5 Módosította: 2017. évi CXCIX. törvény 27. h). 6 Beiktatta: 2015. évi XCIV. törvény 4.. Hatályos: 2015. VII. 10-től. 7 Megállapította: 2015. évi CCXXV. törvény 41.. Hatályos: 2015. XII. 31-től. 8 Módosította: 2017. évi CXCIX. törvény 27. f).
16. oldal 27. (1)1 Az állami vagyonra vonatkozóan a tulajdonosi joggyakorló kizárólag az Nvtv.-ben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. (2)2 A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. (2a)3 A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek és a kizárólag közfeladatot ellátó nem központi költségvetési szerv vagyonkezelők kivételével - köteles díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. (2b)4 A központi költségvetési szervnek nem minősülő, közfeladatot is ellátó vagyonkezelőt a vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség alól mentesítheti. (3) A vagyonkezelési szerződés valamely, az államot megillető jog gyakorlásának átengedésére is irányulhat, ilyen esetben a dolgok vagyonkezelésének szabályait kell megfelelően alkalmazni. (4)5 (5) A vagyonkezelés további szabályait, valamint a vagyonkezelt állami vagyon és az ahhoz kapcsolódó bevételek és kiadások nyilvántartásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg. (6)6 A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni. (7)7 A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség). (8)8 Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben ettől eltérően is megállapodhat. (9)9 A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét vagy a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti mentesülés tényét a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok 1 Megállapította: 2011. évi CXCVI. törvény 25. (4). Módosította: 2013. évi CXIV. törvény 13., 2017. évi CXCIX. törvény 27. i). 2 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 74. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 3 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 74. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 4 Beiktatta: 2013. évi CCXXXVI. törvény 74. (1). Hatályos: 2014. I. 1-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 2011. évi CXCVI. törvény 31. g). Hatálytalan: 2012. I. 1-től. 6 Beiktatta: 2013. évi CXIV. törvény 11. (2). Hatályos: 2013. VI. 28-tól. 7 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 74. (2). Hatályos: 2014. I. 1-től. 8 Megállapította: 2017. évi CXCIX. törvény 17.. Hatályos: 2017. XII. 28-tól. 9 Megállapította: 2013. évi CCXXXVI. törvény 74. (3). Hatályos: 2014. I. 1-től.