Ligeti Miklós A Transparency International Magyarország Miklos.Ligeti@transparency.hu
- Alaptörvény: Magyarország független, demokratikus jogállam, az állam működése a hatalommegosztás elvé alapul - A hatalommegosztás elvét a fékek és ellensúlyok rendszere valósítja meg a gyakorlatban a közhatalmi szereplők kölcsönösen kontrollálják egymást egyetlen hatalmi tényező se kerekedhessék a többi hatalmi tényező fölé - Alaptörvény: a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni - Alkotmánybíróság: a közhatalom döntéseinek a demokratikus jogállamban mindenki számára megismerhetőnek, ellenőrizhetőnek kell lennie, a jogbiztonság igénye az, hogy a döntési megfontolások átláthatóak, követhetőek legyenek - 2010: a Fidesz-kormány alkotmányozó erejű többségre tesz szert, ezt felhasználva gyengíti a hatalmát korlátozni hivatott intézményeket 1) iránta elkötelezett személyeket juttat közjogi kulcspozíciókba, 2) a vonatkozó törvényeket átírva szűkíti az intézmények ellenőrzési lehetőségeit - A fékek és ellensúlyok intézményrendszere alig korlátozza a hivatalban lévő kormány hatalmát növekvő demokrácia deficit más összetételű kormányt a politikailag elkötelezett közjogi szereplők béklyók közé szoríthatnak
- Alaptörvény: Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében, az alapító szerződésekben meghatározott mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. - Az Európai Uniót alapító szerződés 2. cikke: Az Európai Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának értékein alapul - Az Európai Unió a szabadság, a biztonság és a jog térsége (area of freedom, security and justice) - Magyarország részese azoknak az európai megoldásoknak, amelyek a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok/szabadságok érvényre juttatását szolgálják Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya, Európa Tanács, Római Egyezmény, EBESZ - 2007-2013: kb. EUR25.3 milliárd EU támogatás 7000/7500 milliárd Ft 660 ezer Ft/fő - 2010: szabadságharcos retorika, gravaminális érvelés, saller, koki, tarkón legyintés - Alaptörvény: Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit
- 2010 óta konszenzusos demokráciamodell helyett többségi elv - a kormányzati hatalmat korlátozni hivatott intézmények gyengítése, erőforrásaik elvonása, a hatásköreik szűkítése - nem egyeztethető össze a demokratikus jogállammal szemben támasztott követelményekkel. - Velencei Bizottság: aggasztóak a magyarországi közjogi fejlemények, sérülnek a demokratikus fékek és ellensúlyok társadalmi hatások mély szakadék, még a minimumról sincsen egyetértés értékproblémák (jogsértés, bizalmatlanság) szabadságharc, az európai normák megszegése a kormány pillanatnyi érdekeit érvényesítő közhatalmi döntések nem a közjót szolgálják KÖZROSSZ gazdasági hatások javulnak az egyensúlyi mutatók (túlzott deficit eljárás vége) milyen áron?! jelentősen romlanak Magyarország növekedési kilátásai + a régió legalacsonyabb befektetési rátája + az előrelátható növekedés a régióban a legalacsonyabb + szétzilált üzleti környezet (unortodoxia, különadók, kiszámíthatatlanság, a joguralom félre tétele, gyenge törvények)
- Alaptörvény: mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez & a közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni - Alkotmánybíróság: az állami szervek és a végrehajtó hatalom nyilvánossága a jogállami államberendezkedés garanciája, az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos szabadságjogokra - A Fidesz-kormány gyengítette a közhatalom elszámoltatását és a közpénzek nyomon követését szolgáló jogi megoldásokat - 2012: adatvédelmi biztos intézményének felszámolása - 2013: közérdekű adatok hozzáférhetőségének szűkítése, bírói kontroll elbizonytalanítása - Magyarországon a polgárok ma nehezebben férnek hozzá az általuk fizetett adóból fenntartott közhatalom működésére és az adójuk elköltésére vonatkozó adatokhoz
- A politikai pártok választási kampányainak a finanszírozása Magyarországon a rendszerváltozás óta megoldatlan, ez az egyik legnagyobb korrupciós kockázat - A pártok gazdálkodása nem eléggé átlátható, beszámolóik alapján nem ítélhető meg a pénzügyi helyzetük - 2010: 386 millió helyett 1,2-1,5 milliárdos kampányköltés (Fidesz, MSZP) - 2014: - költségvetésből fizetett kampánytámogatás - egyéni jelöltek esetében készpénzhasználat tilalma - elektronikus médiareklámok ingyenessége - 2014: - kampánypénzek elcsalásának a lehetősége - kampányok kiszervezésének a lehetősége - pártlisták esetében készpénzhasználat ellenőrizetlensége - Az új törvény szinte több kiskaput nyit ki, mint amennyit bezár
- A kormányok vagy nem alkotnak átfogó korrupció elleni stratégiát, vagy azt nem hajtják végre - A kormányok vonakodása miatt a TI és más civil szervezetek 2008-ban és 2013-ban is kiléptek a korrupció elleni kormányzati munkacsoportból - A pártok korrupció elleni elkötelezettsége kormányra kerülve az ellenzék elleni kampányokra korlátozódik elszámoltatás - Elszámoltatás = politikai élet kriminalizálása & kriminálpolitika hiszterizálása - nem hoz érzékelhető változást a korrupció megítélésében - jogállami szempontból gyenge lábakon áll - 2012-es korrupció elleni kormányprogram próbakövei: a közérdekű bejelentők védelme elégtelen, a lobbiszabályozás még a látszatra sem ad - Magyarországon a korrupció még mindig alacsony kockázattal jár az elkövetőnek, mert kicsi a lebukás és még kisebb a megbüntetés veszélye
- Magyarország évente 1300 milliárd forint közpénzt oszt szét közbeszerzéseken GDP 4,7%-a, (az állam ennyit költ az egészségügyre!) - A szabályozás nem segíti a tisztánlátást - háromajánlattevős látszatversenyeknek - indokolatlanul titkosított közbeszerzések - megengedő összeférhetetlenségi szabályok - közbeszerzések felében egyetlen ajánlattevő - A rendszerszerű korrupció a közbeszerzéseket 20-25 százalékkal drágíthatja - A közbeszerzések rendszere mára egyes kivételezett üzleti csoportok kormány általi jutalmazásának az eszközévé vált
» 177 országot rangsorol» Szakértők és üzletemberek megkérdezésén alapul» A gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszer korrupciós fertőzöttsége alapján méri a közszektor korrupcióját» 0-tól 100-ig terjedő skála 0 = nagyon fertőzött korrupcióval 100 = egyáltalán nem korrupt» Magyarországot 10 különböző alindex alapján vizsgálták» Az országok 70%-a 50 pont alatti értéket ért el a korrupció továbbra is súlyos probléma Főbb következtetések globális szinten:» A közszektornak sokkal átláthatóbban kell működnie» A hatalomnak még inkább elszámoltathatónak kell lennie» A kormányoknak sokkal többet kell tenniük a korrupció ellen
A közszektorban érzékelt korrupció szintje a világ 177 országában: Az országok 70% ér el kevesebb mint 50 pontot a 100-ból 43 pont az átlag pontszám Nagyon korrupt Nagyon tiszta
RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 1 Denmark 91 1 New Zealand 91 3 Finland 89 3 Sweden 89 5 Norway 86 5 Singapore 86 7 Switzerland 85 8 Netherlands 83 9 Australia 81 9 Canada 81 11 Luxembourg 80 12 Germany 78 12 Iceland 78 14 United Kingdom 76 15 Barbados 75 15 Belgium 75 15 Hong Kong 75 18 Japan 74 19 Uruguay 73 United States 19 of America 73 21 Ireland 72 22 The Bahamas 71 22 Chile 71 22 France 71 22 Saint Lucia 71 26 Austria 69 26 United Arab Emirates 69 28 Estonia 68 28 Qatar 68 30 Botswana 64 31 Bhutan 63 31 Cyprus 63 33 Portugal 62 33 Puerto Rico 62 33 Saint Vincent and the Grenadines 62 36 Israel 61 36 Taiwan 61 38 Brunei 60 38 Poland 60 40 Spain 59 41 Cape Verde 58 41 Dominica 58 43 Lithuania 57 43 Slovenia 57 45 Malta 56 46 South Korea 55 47 Hungary 54 47 Seychelles 54 49 Costa Rica 53 49 Latvia 53 RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 49 Rwanda 53 52 Mauritius 52 53 Malaysia 50 53 Turkey 50 55 Georgia 49 55 Lesotho 49 57 Bahrain 48 57 Croatia 48 57 Czech Republic 48 57 Namibia 48 61 Oman 47 61 Slovakia 47 63 Cuba 46 63 Ghana 46 63 Saudi Arabia 46 66 Jordan 45 67 Macedonia FYR 44 67 Montenegro 44 69 Italy 43 69 Kuwait 43 69 Romania 43 72 Bosnia and Herzegovina 42 72 Brazil 42 72 Sao Tome and Principe 42 72 Serbia 42 72 South Africa 42 77 Bulgaria 41 77 Senegal 41 77 Tunisia 41 80 China 40 80 Greece 40 82 Swaziland 39 83 Burkina Faso 38 83 El Salvador 38 83 Jamaica 38 83 Liberia 38 83 Mongolia 38 83 Peru 38 Trinidad and Tobago 38 83 83 Zambia 38 91 Malawi 37 91 Morocco 37 91 Sri Lanka 37 94 Algeria 36 94 Armenia 36 94 Benin 36 94 Colombia 36 94 Djibouti 36 94 India 36 94 Philippines 36 94 Suriname 36
RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 102 Ecuador 35 102 Moldova 35 102 Panama 35 102 Thailand 35 106 Argentina 34 106 Bolivia 34 106 Gabon 34 106 Mexico 34 106 Niger 34 111 Ethiopia 33 111 Kosovo 33 111 United Republic of Tanzania 33 114 Egypt 32 114 Indonesia 32 116 Albania 31 116 Nepal 31 116 Vietnam 31 119 Mauritania 30 119 Mozambique 30 119 Sierra Leone 30 119 East Timor 30 123 Belarus 29 123 Dominican Republic 29 123 Guatemala 29 123 Togo 29 127 Azerbaijan 28 127 Comoros 28 127 Gambia 28 127 Lebanon 28 127 Madagascar 28 127 Mali 28 127 Nicaragua 28 127 Pakistan 28 127 Russia 28 136 Bangladesh 27 136 Ivory Coast 27 136 Guyana 27 136 Kenya 27 140 Honduras 26 140 Kazakhstan 26 140 Laos 26 140 Uganda 26 144 Cameroon 25 144 Central African Republic 25 144 Iran 25 144 Nigeria 25 144 Papua New Guinea 25 144 Ukraine 25 RANK COUNTRY/ TERRITORY SCORE 150 Guinea 24 150 Kyrgyzstan 24 150 Paraguay 24 153 Angola 23 154 Republic of Congo 22 154 Democratic Republic of the Congo 22 154 Tajikistan 22 157 Burundi 21 157 Myanmar 21 157 Zimbabwe 21 160 Cambodia 20 160 Eritrea 20 160 Venezuela 20 163 Chad 19 163 Equatorial Guinea 19 163 Guinea Bissau 19 163 Haiti 19 167 Yemen 18 168 Syria 17 168 Turkmenistan 17 168 Uzbekistan 17 171 Iraq 16 172 Libya 15 173 South Sudan 14 174 Sudan 11 175 Afghanistan 8 175 North Korea 8 175 Somalia 8
Dánia, és Új-Zéland holtversenyben az első helyen állnak. Ezekben az országokban a közhatalom átláthatóan és elszámoltathatóan működik, a közérdekű információkhoz a polgárok széles tömegei és a civil szervezetek könnyen hozzáférnek. HELYEZÉS ORSZÁG/TERÜLET PONTSZÁM 1 DÁNIA 91 1 ÚJ-ZÉLAND 91 3 FINNORSZÁG 89 3 SVÉDORSZÁG 89 5 NORVÉGIA 86 5 SZINGAPÚR 86 Nagyon korrupt Nagyon tiszta
Afganisztán, Észak-Korea és Szomália ismét az index utolsó lépcsőfokán végzett. Ezekben az országokban teljes mértékben hiányzik az elszámoltatható, felelős állami vezetés és a közintézmények nem a közjót szolgálják. HELYEZÉS ORSZÁG/TERÜLET PONTSZÁM 173 DÉL-SZUDÁN 14 174 SZUDÁN 11 175 AFGANISZTÁN 8 175 KOREA (ÉSZAK) 8 175 SZOMÁLIA 8 Nagyon korrupt Nagyon tiszta
Magyarország,tavalyhoz képest egy helyet rontva, a 47. helyen végzett a 2013-es Korrupció Érzékelési Indexben Magyarországot továbbra is súlyosan érinti a korrupció HELYEZÉS ORSZÁG PONTSZÁM 43 SZLOVÉNIA 57 45 MÁLTA 56 46 KOREA (DÉL) 55 47 MAGYARORSZÁG 54 47 SEYCHELLE-SZIGETEK 54 49 RUANDA 53 49 COSTA RICA 53 49 LETTORSZÁG 53 Nagyon korrupt Nagyon tiszta
E EURÓPAI UNIÓ: MAGYARORSZÁG AZ ALSÓ HARMADBAN HELYEZÉS ORSZÁG PONTSZÁM 1 DÁNIA 91 2 FINNORSZÁG 89 2 SVÉDORSZÁG 89 4 HOLLANDIA 83 5 LUXEMBURG 80 6 NÉMETORSZÁG 78 7 EGYESÜLT KIRÁLYSÁG 76 8 BELGIUM 75 9 ÍRORSZÁG 72 10 FRANCIAORSZÁG 71 11 AUSZTRIA 69 11 ÉSZTORSZÁG 68 13 CIPRUS 63 16 SPANYOLORSZÁG 59 17 LITVÁNIA 57 17 SZLOVÉNIA 57 19 MÁLTA 56 20 MAGYARORSZÁG 54 21 LETTORSZÁG 53 22 HORVÁTORSZÁG 48 22 CSEHORSZÁG 48 24 SZLOVÁKIA 47 25 OLASZORSZÁG 43 25 ROMÁNIA 43 27 BULGÁRIA 41 28 GÖRÖGORSZÁG 40 14 PORTUGÁLIA 62 15 LENGYELORSZÁG 60
E RÉGIÓ: Magyarország a középmezőnyben CPI 2013 CPI 2012 Változás 1. ÉSZTORSZÁG 68 64 4 2. LENGYELORSZÁG 60 58 2 3. LITVÁNIA 57 54 3 3. SZLOVÉNIA 57 61-4 5. MAGYARORSZÁG 54 55-1 6. LETTORSZÁG 53 49 4 7. CSEHORSZÁG 48 49-1 7. HORVÁTORSZÁG 48 46 2 9. SZLOVÁKIA 47 46 1 10. ROMÁNIA 43 44-1 11. BULGÁRIA 41 41 0
E ALINDEXEK Bertelsmann Fenntartható Kormányzás Mutatói IMD Versenyképességi Jelentések Világgazdasági Fórum Vállalatvezetők véleménye Global Insight Ország Kockázati Besorolás Freedom House - Nations in Transit 1. Lengyelország: 73 Lengyelország: 55 Lengyelország: 52 Szlovénia : 73 Szlovénia: 68 2. Szlovénia: 57 Horvátország: 39 Szlovénia: 47 Magyarország: 63 Lengyelország: 58 3. Szlovákia: 57 Románia: 37 Horvátország: 43 Lengyelország: 63 Csehország: 58 4. Románia: 57 Szlovénia: 36 Magyarország: 39 Csehország: 52 Magyarország: 55 5. Csehország: 49 Csehország: 36 Csehország: 34 Horvátország: 52 Szlovákia: 52 6. Horvátország: 49 Magyarország: 35 Románia: 34 Szlovákia: 52 Horvátország: 50 7. Szlovákia: 29 Szlovákia: 26 Románia: 42 Románia: 50 Magyarország: 49
Globális Korrupciós Barométer A lakosság korrupcióval kapcsolatos véleményét és tapasztalatait tárja fel Összesen 107 országot vizsgáltak és több mint 114 270 állampolgárának véleményét tükrözi Magyarországon az adatok felvétele 2012. november 3 és 13 között zajlott Magyarországon 1000 fős mintán történt a lekérdezés, amelyet a PSYMA Magyarország végzett
Nőtt vagy csökkent a korrupció Magyarországon az elmúlt két évben? Csökkent Nem változott Nőtt 7% 61% 32%
Mennyiben változott a korrupció mértéke Magyarországon az elmúlt időszakban? 2011* 74,5% 61% 2013** 20,2% 32% 3,6% 7% Csökkent Nem változott Nőtt *2011 előtti 3 évben **2013 előtti 2 évben
Mekkora probléma az állami korrupció? 3,8 1,0 2,0 3,0 4,0 5,0 Skála: 1-5, ahol 1 szerint egyáltalán nem, 5 szerint nagyon súlyos probléma.
Mennyire fontos a személyes kapcsolat egy állami vagy egy önkormányzati ügyintézésnél? 27% 38% 16% 20% Kevéssé fontos Viszonylag fontos Fontos Nagyon fontos
Az államot, illetve a kormányt mennyire tudja irányítani egy-egy cég vagy cégcsoport? 30% 35% 6% 12% 18% Egyáltalán nem Kis mértékben Valamelyest Nagy mértékben Teljesen
Hogyan értékeli a kormány korrupcióellenes munkáját? 15% 48% 37% (Nagyon) hatékony Kevéssé hatásos, hatástalan Se nem hatékony, se nem hatástalan
Hányan gondolják úgy, hogy nem hatékony a kormány korrupcióellenes munkája? 85% 42,1% 2011 2013
Hányan gondolják az alábbi intézményeket nagyon vagy rendkívül korruptnak? Politikai pártok Üzleti szektor Parlament/törvényhozás Média Egészségügyi szolgáltatók Rendőrség Köztisztviselők Bíróságok Civil szféra Egyházi intézmények Oktatási intézmények Katonaság 23% 20% 19% 17% 39% 38% 36% 33% 68% 63% 56% 51%
Mely szektort tartják a legkorruptabbnak az egyes országokban? ORSZÁG INTÉZMÉNYEK ORSZÁG INTÉZMÉNYEK EURÓPAI UNIÓ Politikai pártok Magyarország Politikai pártok Belgium Politikai pártok Olaszország Politikai pártok Bulgária Horvátország Ciprus Dánia Igazságszolgáltatás Politikai Pártok, Igazságszolgáltatás Politikai pártok Egyházi szervezetek Lettország Litvánia Luxemburg Portugália Románia Politikai pártok Parlament és Igazságszolgáltatás Politikai pártok Politikai pártok Politikai pártok Észtország Franciaország Németország Görögország Politikai pártok Politikai pártok Politikai pártok Politikai pártok Szlovákia Szlovénia Spanyolország Egyesült Királyság Igazságszolgáltatás Politikai pártok Politikai pártok Politikai pártok és a média
Mennyire tartják korruptnak az alábbi szektorokat? 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 Magyarország CEE átlag EU átlag
Milyen mértékben tartják korruptnak világviszonylatban az egyes szektorokat? Politikai pártok Rendőrség Köztisztviselők Parlament/törvényhozás Bíróságok Üzleti szektor Orvosi és egészségügyi szolgáltatások Oktatási rendszer Média Katonaság Civi szféra Egyházi szervek 3,8 3,7 3,6 3,6 3,6 3,3 3,3 3,1 3,1 2,9 2,7 2,6
Az emberek hány százaléka nem jelentené, ha korrupcióval találkozna? 70% 30% jelentené nem jelentené
Jelentené-e ha korrupcióval találkozna?
Bejelentési hajlandóság IGEN 30% NEM 70% 7% 21% 41% 1% Bejelenteném Félnék a következményektől Egyéb Nem tudom, hova jelentsem Úgyse lenne eredménye
Miért nem jelentené, ha korrupcióval találkozna? 41% 21% 7% Nem tudom, hol kellene bejelenteni Félnék a következményektől Úgyse lenne semmi foganatja, nem történne semmi sem
2010 TAGDÍJ- BEVÉTEL ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ÖSSZES BEVÉTEL ÖSSZES KIADÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ARÁNYA A BEVÉTELHEZ KÉPEST FIDESZ 136 968 888 974 1 953 265 2 265 284 46% KDNP 6 162 213 452 337 693 310 874 63% KORMÁNY PÁRTOK 143 130 1 102 426 2 290 958 2 576 158 48% MSZP 46 220 674 684 1 054 552 1 558 695 64% JOBBIK 9 013 240 993 357 913 313 891 67% LMP 3 579 138 244 279 384 419 677 49%
2011 TAGDÍJ- BEVÉTEL ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ÖSSZES BEVÉTEL ÖSSZES KIADÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ARÁNYA A BEVÉTELHEZ KÉPEST FIDESZ 143 860 1 055 000 1 293 229 1 164 064 82% KDNP 7 127 232 600 256 670 209 678 91% KORMÁNY pártok 150 987 1 287 600 1 549 899 1 373 742 83% MSZP 38 687 521 300 802 788 729 869 65% JOBBIK 2 321 448 000 501 804 341 467 89% LMP 4 066 249 200 283 842 142 788 88%
2012 TAGDÍJ- BEVÉTEL ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ÖSSZES BEVÉTEL ÖSSZES KIADÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ARÁNYA A BEVÉTELHEZ KÉPEST FIDESZ 150 440 1 055 000 1 294 282 1 208 527 82% KDNP 8 048 232 600 260 900 231 750 89% KORMÁNY PÁRTOK 158 488 1 287 600 1 555 182 1 440 277 83% MSZP 32 688 521 300 749 252 650 568 70% JOBBIK 5 670 447 894 528 060 457 823 85% LMP 4 055 249 200 287 998 199 145 87%
2010 TAGDÍJ- BEVÉTEL ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS 2011 ÖSSZES BEVÉTEL TAGDÍJ- BEVÉTEL ÖSSZES KIADÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ARÁNYA A BEVÉTELHEZ KÉPEST FIDESZ 136 968 888 974 1 953 265 2 265 284 46% KDNP 6 162 213 452 337 693 310 874 63% KORMÁNY PÁRTOK 143 130 1 102 426 2 290 958 2 576 158 48% MSZP 46 220 674 684 1 054 552 1 558 695 64% JOBBIK 9 013 240 993 357 913 313 891 67% LMP 3 579 138 244 279 384 419 677 49% ÖSSZES BEVÉTEL ÖSSZES KIADÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ARÁNYA A BEVÉTELHEZ KÉPEST FIDESZ 143 860 1 055 000 1 293 229 1 164 064 82% KDNP 7 127 232 600 256 670 209 678 91% KORMÁNY PÁRTOK 150 987 1 287 600 1 549 899 1 373 742 83% MSZP 38 687 521 300 802 788 729 869 65% JOBBIK 2 321 448 000 501 804 341 467 89% LMP 4 066 249 200 283 842 142 788 88% 2012 TAGDÍJ- BEVÉTEL ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ÖSSZES BEVÉTEL ÖSSZES KIADÁS ÁLLAMI KÖLTSÉGVETÉSBŐL SZÁRMAZÓ TÁMOGATÁS ARÁNYA A BEVÉTELHEZ KÉPEST FIDESZ 150 440 1 055 000 1 294 282 1 208 527 82% KDNP 8 048 232 600 260 900 231 750 89% KORMÁNY PÁRTOK 158 488 1 287 600 1 555 182 1 440 277 83% MSZP 32 688 521 300 749 252 650 568 70% JOBBIK 5 670 447 894 528 060 457 823 85% LMP 4 055 249 200 287 998 199 145 87%
Párt Jelöltek száma Állami Számvevőszéknek bejelentett összeg TI által becsült költés Különbség FIDESZ 386 405 millió ft 1,289 millió ft +318% MSZP 386 405 millió ft 1,159 millió ft +286% JOBBIK 386 110 millió ft 277 millió ft +252% LMP 300 192 millió ft 259 millió ft +135% FÜGGETLEN 1 0,085 millió ft N. A. N. A.
2010 Összes bevétel Összes kiadás TI által becsült kampányköltés Bevételek és becsült kampányköltések különbözete FIDESZ 1 953 265 2 265 284 1 289 000 664 265 KDNP 337 693 310 874 n.a* n.a* MSZP 1 054 552 1 558 695 1 159 000 104 448 JOBBIK 357 913 313 891 277 000 80 913 LMP 279 384 419 677 259 000 20 384
» A pártok bevételei között kimagasló a költségvetési támogatás aránya» Tagdíjból a bevételeik 5-8%-a származik még a politikailag elkötelezett polgárok sem finanszírozzák a preferált pártot» 2014 január 1: pártnak csak magyar állampolgár természetes személy adományozhat» Pártok gazdálkodása átláthatatlan Beszámolóik formálisak Nyilvánosságra hozatal szabályozatlan Nyilvánosságra hozatal szankciói gyengék» Nem bizonyítható, hogy a működésükre többet költenek a legális bevételeiknél» Kampánykiadások jól nyomon követhetők túlköltés tetten érhető
Eddigi szabály: kampányköltség-plafon jelöltenként 1 millió forint 386 jelölt 386 millió forint a kampányköltés felső mértéke TI becslés (http://kepmutatas.hu/) 2010: MSZP/FIDESZ 386 millió forint helyett 1200-1500 millió forintot költött Becslés főként az elektronikus reklámokat vette számba helyi média, egyes rendezvények, óriásplakátok csak korlátozottan jöttek figyelembe konzervatív becslés ÁSZ: csak a számlák formai ellenőrzése pártok kampánybeszámolói tökéletesek Ve./Alaptörvény 5. módosítása: elektronikus politikai reklám ingyenes nyomtatott reklám tarifája nyilvános közterületi óriásplakátok tarifája titokban tartható A magyarországi politikai elit nem hajlandó belátni, hogy a politikai pártok, és kampányaik sokba kerülnek a jogállam drága és macerás
2014: új kampányfinanszírozási törvény képviselői indítványként nyújtották be nem volt előzetes, nyilvános vita, sem szakmai egyeztetés nem vonatkozik az önkormányzati és az EP választásokra nem foglalkozik a párt közeli civil szervezetek pártkampányaival (CÖF/CÖKA/Honfoglalás 2000) nem tiltja a kormányzati/önkormányzati korteskedést ( önkampány ) jelöltenként 5 milliós költési plafon (199 jelölt) költési plafon 995 millió forint jelölő szervezetenként Állami kampányhányad egyéni jelölt 1 millió Ft-t a MÁK-tól kincstári kártyán kap csökken a készpénzhányad, jobb ellenőrizhetőség jelölő szervezet (párt) a fennmaradó jelöltenkénti 4 millió forint nagy részét is állami pénzből kapja, az indított jelöltek után 27 jelölt: 149 millió forint 106 jelölt: 597 millió forint pártok a költségvetési támogatást készpénzben kapják pártjelölt átadhatja a pártnak a saját 1 millió forintját ezt a párt is kincstári kártyán kapja Σ állami forrás: 176 millió forint (27 jelölt) 703 millió forint (106 jelölt) Nem állami kampányhányad Állami kampányhányaddal fordítottan arányos: 819 millió forint (27 jelölt) 292 millió forint (106 jelölt) pártok rendes bevételeiből származhat (tagdíj, költségvetési támogatás, magyar állampolgárok adományai)
Jelöltek kampányköltéseinek az ellenőrzése jelölt költéseit a MÁK és az ÁSZ is ellenőrzi, készpénzmozgás kizárva 2%-os eredményességi küszöb, visszafizetési kötelezettség szabálytalansággal érintett pénz kétszeresét kell visszafizetni késedelmes elszámolás esetén a teljes támogatás kétszeresét kell visszafizetni (15 nap) Pártok kampányköltéseinek az ellenőrzése ÁSZ ellenőriz, pártbeszámoló alapján, hivatalból egy éven belül csak a formális jogszerűséget vizsgálja, a kiadások tényleges tartalma rejtve marad csak limiten felüli költés kétszeresét kell befizetni nincsen eredményességi küszöb hiányzik a kockázati elem nincsen szabálytalansági szankció párt a jelölttől átvett egymillió forintról a jelöltek módjára számol el
A kampány kiszervezése a pártok a hozzájuk közel álló civil(nek nevezett) szervezetre bízzák a kampányolást törvény nem foglalkozik a párt közeli civil szervezetek pártkampányaival (CÖF/CÖKA) civil szervezetek költéseit senki nem ellenőrzi nem tiltja a kormányzati/önkormányzati korteskedést ( önkampány ) közterületi óriásplakátok tarifája titokban tartható közterületi óriásplakátok tarifáit senki nem ellenőrzi Az állami kampány támogatás csalárd megszerzése kellő számú ajánlással létrehozható 150-600 millió forint állami támogatásra jogosító lista nincsen eredményességi küszöb hiányzik a kockázati elem nincsen szabálytalansági szankció Kampány korrupciós kapu továbbra is szélesre van tárva törvény előírásait megtartva is lehet ellenőrizetlenül sokat költeni
» Kampányszámla A pártok a kampánnyal kapcsolatos kiadásaikat az Állami Számvevőszéknél vagy az Államkincstárnál vezetett számláról fizessék. A számlaadatokat az Állami Számvevőszék/Államkincstár honlapján is közzé kell tenni. Az elszámoltatás terjedjen ki a pártok kampányait segítő civil szervezetekre (egyesületek, alapítványok), valamint a magánszemélyekre és a cégekre is. Szigorú szankciókat (teljes körű visszafizetés, súlyos büntetőkamat) kell bevezetni a költési és az elszámolási szabályok megsértőire.» Átlátható kampányok az óriásplakátokon is A köztéri hirdetések, óriásplakátok tulajdonosai, üzemeltetői által a politikai szereplőknek adható kedvezményeket egységesen kell szabályozni, vagy a kedvezményeket teljesen meg kell tiltani. Az óriásplakát tarifákat nyilvánossá kell tenni. A politikai hirdetésnek helyt adó óriásplakátok tulajdonosainak, üzemeltetőinek a választás napját követő 30 napon belül nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen forrásból származó bevételeiket.» Valódi ellenőrzés a pártok felett Az Állami Számvevőszék vizsgálatait ki kell terjeszteni a pártok üzleti vállalkozásaira, alapítványaira és ifjúsági szervezeteire, a pártokat támogató különféle civil szervezetekre. Létszámában és felkészültségében is meg kell erősíteni az Állami Számvevőszéket. Az állami támogatásból részesülő pártok kétévenként sorra kerülő vizsgálatát éves ellenőrzésre kell változtatni, és meg kell teremteni a lehetőséget a soron kívüli vizsgálatra. A pártok egy hónappal a vizsgálat előtti értesítésének gyakorlatát be kell szüntetni.» Ténylegesen rövidebb kampányidőszak» Az 50 napos kampányidőszakra vonatkozó szabályok ne legyenek kijátszhatóak: a hivatalos kampányidőszakon kívül minden, pártokhoz kapcsolódó hirdetést egyöntetűen tiltani kell.» Átláthatóbb bevételek Magánszemélyek és jogi személyek is nyújthassanak támogatást a jelölteknek és a pártoknak. Cégek egy kampányban maximum ötmillió forintot, magánszemélyek maximum kétmillió forintot költhessenek kampánytámogatásra.» Civil szervezetek tevékenysége» A politikai kampányt folytató civil szervezetek pénzügyeire a pártokra vonatkozó nyilvánosságra hozatali és elszámolási szabályok legyenek érvényesek.» Állami-kormányzati reklám Legyen tilos a kormány vagy más állami intézmények számára a valamely pártot támogató reklám, akkor is, ha azt kormányzati tájékoztató tevékenységnek nevezik (bújtatott pártreklám). Legyen tilos az állami vállalatoknak és a közpénzből gazdálkodó egyéb cégeknek valamely pártot támogató reklámot, politikai hirdetést megjelentetni.» Az állami vállalatok és a közpénzből gazdálkodó egyéb cégek reklám- és hirdetés célú kiadásaira a kampányidőszakban a pártokra és a pártokat támogató civil szervezetekre vonatkozó szabályok legyenek irányadóak.
Annak érdekében, hogy a korrupció kockázatát ne csak a társadalom, hanem a korruptak viseljék: - A mindenkori végrehajtó hatalmat az aktuális kormány politikai összetételére tekintet nélkül ésszerűen korlátozni képes közjogi megoldásokat kell kialakítani - Őszinte és szigorú kampányfinanszírozási szabályokat kell alkotni, amelyeket a pártok nem akarnak és nem is tudnak kijátszani - Az információszabadság jogi és intézményi garanciáit helyre kell állítani, a közhatalmi szerveknek önként nyilvánosságra kell hozniuk a közérdekű adatokat - A közpénzből történő jutalmazást kizáró, valódi versenyt teremtő, olcsó és jó minőségű szolgáltatást eredményező közbeszerzési szabályozást kell bevezetni - A korrupcióról információval rendelkező polgárokat együttműködésre bátorító és őket megvédő szabályozást kell bevezetni - A közhatalmi döntéshozóknak őszintén és teljes körűen számot kell adniuk a gazdagodásuk mértékéről és forrásáról
Ligeti Miklós A Transparency International Magyarország Miklos.Ligeti@transparency.hu