A térség minden idelátogatót rabul ejt. 1. oldal (összes: 14)
Tavaly az év vadvirága volt a kockás liliom 2. oldal (összes: 14)
A vidék az ország legkeletibb részén a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr folyók ölelésében terül el, keletről Románia és Ukrajna határolja. A NYÍRERDŐ Zrt.-t általánosan jellemző homoki termőhelyi viszonyoktól merőben eltérő természetföldrajzi adottságok, alapvetően meghatározzák az erdőgazdálkodás mindennapjait. Az Alföld leghűvösebb, legcsapadékosabb területe ez, ahol a kötött öntéstalajokon kialakult, természetvédelmi szempontból is értékes, keményfás ligeterdők jelentik a tartamos erdőgazdálkodás alapját. A különleges termőhelyi viszonyoknak köszönhetően élővilága sajátos, igen gazdag ritka és védett növény- és állatfajokban. Az erdőgazdaság kezelésében lévő területek több mint fele természetvédelem alatt áll, 94 százaléka része a Natura 2000 hálózatnak. A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) szakembereivel együttműködve arra törekszünk, hogy megőrizzük ezt az értékes élővilágot az utókor számára. 3. oldal (összes: 14)
Tavasszal odvas keltikék is virítanak a szatmár-beregi erdőkben 4. oldal (összes: 14)
Szatmár-Bereg nemcsak természeti adottságaival büszkélkedhet, hanem épített környezetével is. Számos Árpádkori, fakazettás, freskós templomot, Makovecz-épületet, hagyományos parasztházat kereshetünk fel. Képzeletbeli kirándulásunk első megállója egy már csak a helyiek emlékezetében élő település, Nagygéc. A falu az 1970. május 13-ai árvíz során csaknem elpusztult, majd árvízvédelmi okokból megtiltották az újraépítését. Az időközben Csengersimához csatolt településre ma már csak az egykori központban álló református templom és egy emlékmű emlékeztet. A községet azonban nem szomorú sorsa teszi igazán érdekessé, hanem az a hihetetlen tény, hogy Julius Jakab von Haynau az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni ahogy a helyiek hívták vérbíró haláláig a településen élt és gazdálkodott a jutalmából vásárolt 39 ezer hektár földön. A Szamos 1970-es áradása miatt néptelenedett el Nagygéc Cégénydányád az egykori Cégény és Dányád községek egyesülése révén jött létre. A falu impozáns nevezetessége, a báró Kende Zsigmond által építtetett kúria. A klasszicista stílusú épület különlegessége a fehér faragott kőből épült főbejárata, valamint boltozatos megoldású előcsarnoka. Bár a körülötte elterülő 16 hektáros parkot a háború és az idő nem kímélte, még mindig jó néhány növénykülönlegességet rejt, így a tavasz egyik első hírnökét a téltemetőt, valamint a tulipánfákat. A kertben található a Kende Kölcsey kripta, ahová a báró és családja temetkezett. Az elmúlt években felújított kúria jelenleg a HNP Szatmár- Beregi Tájvédelmi Körzet székhelyéül szolgál. Jelenleg is működőképes a túristvándi vízimalom Túristvándi egyike a Túr partján fekvő településeknek, a folyó összesen 99 kanyarral öleli körül. A község ma már országszerte ismert nevezetessége a nagyszámú látogatót vonzó vízimalom. Korát pontosan nem ismerjük, de egy 1315-ből fennmaradt írás már említi a létezését. Az ipari műemlék, 5. oldal (összes: 14)
melyre nagyon büszkék a helyi emberek, a mai napig működőképes és rendszeresen molnártalálkozóknak ad otthont. 6. oldal (összes: 14)
7. oldal (összes: 14)
Tiszacsécse Móricz Zsigmond szülőfaluja. A településen álló emlékház egy korabeli szobapitvarkonyha-szoba alaprajzú, vert falú, szabadkéményes, kontytetős, taposott szalmával fedett épület. A házat sokáig az író szülőotthonának tartották, 1990 után derült ki, hogy egy másik, módos kulák házban született, viszont hatéves koráig ebben az egyszerű épületben nevelkedett. A látogatás az idegenvezető előadásával válik teljessé. Kölcsey Ferenc 1815-ben költözött Szatmárcsekére, majd az 1838-ban bekövetkezett haláláig kisebb megszakításokkal itt élt. A református temető melynek a legmagasabb pontján áll a Kölcseyemlékmű nemcsak arról nevezetes, hogy a Himnusz szerzője itt alussza örök álmát, hanem a temetőben sorakozó úgynevezett csónak alakú emberarcú fejfás síremlékekről is. Egyelőre nem sikerült találni biztos magyarázatot erre a temetkezési szokásra, egyes feltevések szerint az ősi ugor csónakos temetkezési forma utolsó emléke, de ez valószínűleg egy romantikus tévhit. Mások úgy vélik, azért temetkeztek így, mert a falut körülvevő vizek áradásakor a hallottakat csak csónakkal tudták a temetőbe vinni, de errefelé ladikkal jártak és a bárkás, félbárkás és deszkás temetés volt a jellemző. A temető meglátogatása után mindenképp térjünk be a Művelődési Házban található Kölcsey-emlékszobába. Petőfi Sándor többször időzött a környéken, mert Szatmárcseke közvetlen szomszédságában, Nagyarban élt barátja, Luby Zsigmond. Ez az egykori barátság ma már igen nagy jelentőségű, hiszen a Luby-kúria az egyetlen meglévő épület a megyében, ahol Petőfi vendégeskedett. A falu csekei végén áll a Petőfi- fa. A helyiek ezzel állítanak emléket annak, hogy a költőt minden bizonnyal a falu határától nem messze található Kis- Túr Tisza találkozása ihlette meg, hogy 1847 februárjában Pesten megírja a Tisza című versét. A fától mindössze 250 méterre működő Nagyari Galériában a Petőfi Nagyarban Emlékkiállítást tekinthetjük meg. Mintha függöny takarná a csarodai református templom falát 8. oldal (összes: 14)
A Bockerek-erdő hajdani erdészei leltek örök nyugalmat a sírokban Nagyart elhagyva Kisar után kelünk át a Tiszán a folyó beregi oldalára. Tarpa nagyközség határát átlépve megérkezünk Esze Tamás szülőfalujába. A Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezetője a kuruc hadsereg ezredeseként harcolt. Értékes agrártörténeti emlék a fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott úgynevezett Tokaji-féle szárazmalom, melyet 1885-ben ácsoltak. Napjainkra Észak-Tiszántúl egyetlen fennmaradt szárazmalma. A nagyközség további látványossága a Tarpai Nagyhegy, a 154 méter magas romvulkán nagyrészt dácit alapkőzeten található. A helyiek a mai napig szőlőt és gyümölcsöt termesztenek rajta. 9. oldal (összes: 14)
Máig nem tisztázott a szatmárcsekei csónakfejfák eredete Utunk során kihagyhatatlan élményt nyújt a több mint 700 éves csarodai református templom, amit a Mosolygó Szentek templomának is neveznek. Különlegessége, hogy már a 13. században is karcsú, tűhegyes, fazsindellyel fedett toronnyal építették, onnan vigyázták a vidéket. A szentély festése is különleges, mintha függöny volna a falon, ami nagyban hasonlít a hajdani uradalmi házak, kastélyok falára aggatott keleti mintázatú szőnyegekre. Akkoriban az itt élő emberek így akarták széppé, otthonossá tenni Isten házát. Mint ismeretes, a reformáció után nem tűrték az ablakos szentképeket, ezért rávakoltak a korábban elkészített freskókra. Ennek köszönhető, hogy az országban egyedülálló módon, épségben maradtak meg ezek a különleges szépségű falfestések. Az újabb vakolatra életfás, növényindás, tulipán és szív motívumos mintákat festettek. Ezeket tökéletesen helyreállított állapotban láthatjuk, sőt még a kifestés ideje is fennmaradt: 1642. július 9. 10. oldal (összes: 14)
A mezítlábas Notre-Dame már 250 éves Tákoson Ahhoz, hogy láthassuk a Notre- Dame-ot, elég csak a szomszédos Tákosra ellátogatni. Az 1766-ban épített favázas, paticsfalú és fazsindelyekkel fedett református templomot azért hívják, mezítlábas Notre-Dame-nak, mert a falai vesszőfonatra tapasztott pelyvás, agyagos sárból készültek, amit mezítláb kellett taposni. Belső tere számos kéz munkáját dicséri, mégis egységesnek hat, a népi építészet remek példája. A mennyezeten 58 festett kazetta található, különböző virágmotívumokkal, illetve állatövi jegyek ábrázolásával, a közéjük tett feliratos táblákon pedig a templomépítés története olvasható. Érdekes módon, a fakazetták között nincs két egyforma. A templom különlegessége a természetes megvilágítása, az ablakok napkelettől déli irányba helyezkednek el, így a napfény körbejárja és még a lenyugvó nap is keresztülfénylik rajta. Minden év december 24-én új életre kel a szent tér, ilyenkor a nap fénye pontosan az első sorban található magyar jelképre, a turulra esik. A templom tövében álló fa harangtornyot korhű rajzok alapján 1980-ban állították helyre. 11. oldal (összes: 14)
A folyószabályozásokkal számos holtág alakult ki Utunk végén mindenképp látogassunk el Vásárosnaményba, nézzük meg a 2005-ben felújított Tomcsányi Kastélyban található Beregi Múzeumot. A kastélyt 1728-ban építette Lónyay László. Miután az épület lány ágon öröklődött, Trianon után Tomcsányi Vilmos Pál és felesége költöztek be a kúriába. A Tomcsányi család az államosításig élt a kastélyban. Azt követően (először) a kiegészítő parancsnokság birtokolta az épületet, majd középiskolai kollégium lett belőle 1986-ig, az új kollégium megépültéig. A múzeumban található állandó kiállítások a beregi emberek hétköznapjait mutatják be, valamint a vidék múltját feltáró, régészetét ismertető kiállítás is várja az érdeklődőket. Öntöttvas kályhái meseszépek. 12. oldal (összes: 14)
A kirándulást a tiszai strandok és a jellegzetes szatmár-beregi ételek tehetik teljessé. A táj látványának szinte állandó része a Kárpátok északkeleti vonulata, mely minden időben lezárja a látóhatárt. A vidék a maga egyszerű szépségével és a helyi emberek közvetlenségével, örök emléket 13. oldal (összes: 14)
nyújt az ideérkezőknek, akik számos kulturális, gasztronómiai és természeti élménnyel térhetnek haza. Szerző: Vereb István - NYÍRERDŐ Zrt. Közzététel ideje: 2017. 10. 03., kedd, 10:42 A forrás webcíme: http://magyarmezogazdasag.hu/2017/10/03/ott-hol-kis-tur-siet-beleje 14. oldal (összes: 14)