Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2013.(III. 18.) önkormányzati rendelete Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és az önkormányzati tervtanács működtetéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. (6) bekezdésében és (7) bekezdésében, 62. (6) bekezdés 3. pontjában, 4. pontjában és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés l) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. (5) bekezdés 5. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 29. -ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A rendelet hatálya 1. (1) E rendelet hatálya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén megvalósítandó, a 2. -ban és a 7. -ban meghatározott építési tevékenységekre terjed ki. (2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azon, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben meghatározott építési eljárásra tartozó építési tevékenységekre, amelyek vonatkozásában a) az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a település-rendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy b) az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett. 2. Településképi véleményezési eljárás 2. A Polgármesternek településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatnia a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 21. -a és 22. -a szerint, az 1. mellékletben meghatározott építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek, továbbá az építmények rendeltetésének megváltoztatására irányuló építési, tervezési tevékenység esetén. 1
3. (1) A véleményezési eljárást a 3. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni. (2) A kérelemnek a Kormányrendelet 22. (1) (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell: a) M = 1:1000 léptékű helyszínrajzot, amelyen a szomszédos ingatlanon álló építményeket mérethelyesen és egyéb korlátozásokat fel kell tüntetni, b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás műszaki tervrajzát M= 1:100 léptékben, c) műszaki leírást az alkalmazott szerkezetekről, technológiai jellemzőkről, építészeti kialakításról, a közterületről közvetlenül látható homlokzatok szín-, és anyaghasználatáról, d) a kérelem ÉTDR azonosító kódját. 4. A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 1. mellékletben az építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész), vagy a Tervtanács szakmai véleményét kéri ki. 5. Amennyiben a Polgármester településképi véleménye kialakításához a 4. szerint a Tervtanács szakmai véleményét kell kikérni, a Tervtanács 18. (5) bekezdésében meghatározott ülése előtt legalább 5 munkanappal kell a vélemény iránti kérelmet és a mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt benyújtani és ahhoz az ÉTDRtárhelyen a Polgármesternek hozzáférést biztosítani. 6. A véleményezési eljárás során a Kormányrendelet 21. (3) bekezdésében, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendeletben foglaltakon kívül vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció: a) a telepítéssel, megjelenéssel, és az illeszkedéssel kapcsolatban: aa) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, ab) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy az építmények kilátását, ac) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosított lesz-, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképi követelményeknek. b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban: ba) a földszinti alaprajz a tervezett rendeltetés és az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozzaza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 2
c) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban: ca) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, cb) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, cc) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása, cd) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, ce) a tetőzet kialakítása különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz. d) a határoló közterülettel való kapcsolatban a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása és ebből eredő használata: da) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát, db) korlátozza-, vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát, dc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, továbbá dd) ebből eredően a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló a közterületet érintő beavatkozásokra, de) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra. 7. A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és a Polgármesteri Hivatal által záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes. 3. Településképi bejelentési eljárás 8. A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Kormányrendelet 23. -a, 24. -a és 25. -a szerinti, e rendelet 2. mellékletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám és reklámhordozó elhelyezések, továbbá az építmények rendeltetése megváltoztatásának esetében. 9. A bejelentési eljárást a 4. melléklet szerinti 1 példány papíralapú bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni. 10. (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a Kormányrendelet 23. (2) - (3) bekezdésében foglaltakon kívül az építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosainak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a bejelentett tevékenység elvégzését tudomásul veszik. (2) A kérelemhez mellékelt műszaki tervrajz csak az adott ügy elbírálásához szükséges és értelmezhető léptékű lehet. 3
(3) A rendeltetési mód változás, a reklám és reklámhordozó elhelyezés tárgyában benyújtott bejelentéshez az (1) bekezdésben foglaltakat és csak a beavatkozással érintett változásokat feltüntető rajzi mellékleteket kell csatolni. (4) Reklám és reklámhordozó közterületi elhelyezése tárgyában benyújtott bejelentéshez mellékelt helyszínrajz a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett és M=1:500 léptékű lehet. 11. (1) A Polgármester tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételét tartalmazó igazolása a (2) bekezdésben foglalt kivétellel annak kézhezvételét követő 1 évig érvényes. Az igazolás érvényességének lejárta előtt a bejelentő kérésére legfeljebb 1 alkalommal 1 évre meghosszabbítható akkor, ha az arra vonatkozó jogszabályok változatlanul hatályban maradtak. Az érvényét vesztett igazolást követően végzett építési tevékenység esetében a 12. -ban foglaltak szerint kell eljárni. (2) A Polgármester tervezett reklám és reklámhordozó elhelyezés tudomásul vételét tartalmazó igazolása a reklám rendeltetésétől függően, de legfeljebb 5 évig terjedő érvényességi időre adható ki. Az igazolás a kérelemhez benyújtott és a záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes. 12. A bejelentésben meghatározott munkát a polgármesteri igazolás 12. -ban meghatározott érvényességi ideje alatt el kell végezni. Amennyiben az igazolás érvényességi ideje alatt a bejelentésben meghatározott munkát nem fejezték be, az csak egy újonnan lefolytatott bejelentési eljárás alapján kiadott igazolással folytatható, annak érvényessége alatt. 13. A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki és településképi kötelezési eljárást indíthat. 14. (1) A Közgyűlés a Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével és a 14. -ban meghatározott eljárási bírsággal szemben benyújtott fellebbezés elbírására az Étv. 30/D. (3) bekezdésében biztosított hatáskörét a Városfejlesztési és Kommunális Bizottságra ruházza át. (2) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével és a 14. -ban meghatározott eljárási bírsággal szemben a döntés kézhez vételét követő 15 napon belül a Városfejlesztési és Kommunális Bizottságához lehet fellebbezni. (3) A Bizottság a fellebbezést a beérkezésétől számított 60 napon belül bírálja el. 4
4. Településképi kötelezési eljárás 15. A Polgármester az Étv. 29. (6) bekezdése szerint településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti a) a reklámok, reklámhordozók megszüntetését, ha aa) a polgármesteri igazolás 12. (2) bekezdése szerinti érvényességi ideje lejárt, ab) a településképet rontja, méreténél és elhelyezésénél fogva nem illeszkedik a környezetéhez, a helyi építési szabályzattal ellentétes, ac) állapota, állékonysága nem biztonságos, ad) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető. b) a helyi értékvédelemmel összefüggő felújítási, átalakítási vagy bontási kötelezettségek teljesítését, ha a védett objektum ba) állékonysága az élet- és közbiztonságot veszélyezteti, bc) a városképi megjelenése a településképet rontja, bd) rendeltetésének nem megfelelő használata zavarja az értékek bemutathatóságát. c) a területnek a szabályozási terven jelölt területfelhasználástól eltérő területhasználat megszüntetését. 16. (1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárásában előzetesen határidő tűzésével felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére. (2) A településképi kötelezési eljárásban hozott döntésben meghatározott kötelezettségek megszegése, vagy a döntés végrehajtásának elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő bírság szabható ki. (3) A Közgyűlés a Polgármester településképi kötelezési eljárásában hozott és a 17. (1) bekezdésében meghatározott eljárási bírsággal szemben benyújtott fellebbezés elbírására vonatkozó hatáskörét a Városfejlesztési és Kommunális Bizottságára ruházza át. (4) A településképi kötelezési eljárásában hozott döntéssel és a 17. (1) bekezdésében meghatározott eljárási bírsággal szemben a döntés kézhez vételét követő 15 napon belül a Városfejlesztési és Kommunális Bizottsághoz lehet fellebbezni. (5) A Bizottság a fellebbezést a beérkezésétől számított 60 napon belül bírálja el. 5. Tervtanács működtetése 17. Pécs Megyei Jogú Város a település, a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési, valamint építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából Tervtanácsot hoz létre és működtet. 5
18. (1) A Tervtanács elnökből, és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken szavazati jog nélkül részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak. (2) A Tervtanács elnöke a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját, szakmai titkára segíti, aki a polgármesteri Hivatal Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselője. (3) A Tervtanács tagjait a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált személyek közül a Polgármester javaslatára a Főépítész kéri fel 4 évi időtartamra. (4) A Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni minden alkalommal az elsőfokú építési hatóság képviselőjét, valamint a tervezőt, az adott ügy tárgyalására pedig az érdekelt államigazgatási és érdekképviseleti szervek képviselőit. (5) A Tervtanács minden hónap első és harmadik péntekén tartja rendes ülését, melyen megtárgyalja az ülés előtt legalább 5 munkanappal benyújtott terveket. Amennyiben a havi rendes ülés napja munkaszüneti napra esik, a Tervtanács rendes ülését a következő hét pénteki napján tartja. (6) A tervtanácsi szakmai véleményezés előtt a Tervtanács egyszeri alkalommal konzultációs lehetőséget biztosít, amelyre az adott ügy elbírálásához szükséges dokumentációt kell bemutatni. 19. A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Közgyűlés fogadja el. 20. A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetésben kell megtervezni. 21. A Tervtanács tagjait tervtanácsi ülésenként 20.000 Ft tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként 20.000 Ft szakértői díj illeti meg, kivéve a tervtanács működtetőjének köztisztviselőjét. 22. A Tervtanács Villány Város Képviselő-testületének önkormányzati rendelete alapján, az abban és a villányi építési szabályzatban foglalt feltételek szerint Villány város vonatkozásában is véleményezheti a jogszabályban meghatározott építési műszaki terveket. A véleményezés költségeit Villány város viseli. 6. Záró rendelkezések 23. Jelen rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. 24. E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 6
25. E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 26. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2007.(IV.30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: 1Ör.) b) melléklete a következő 5.15. ponttal egészül ki: 5.15. Elbírálja a Polgármester településképi bejelentési eljárásban és a településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével és a kiszabott eljárási bírsággal szemben benyújtott fellebbezést (11/2013.(III.18.) önkormányzati rendelet 14. és 16. ). 27. Hatályát veszti: a) az önkormányzati tervtanács létrehozásáról szóló 2/2000. (II. 25.) önkormányzati rendelet, a 14/2003. (III.14.) önkormányzati rendelet, a 69/2003. (XII. 22.) önkormányzati rendelet, az 57/2007. (XII. 28.) önkormányzati rendelet, a 15/2009.(VI. 15.) önkormányzati rendelet és a 30/2010. (XI. 5.) önkormányzati rendelet, b) egyes önkormányzati rendeleteknek a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelését szolgáló módosításáról szóló 29/2009. (VIII.31.) önkormányzati rendelete, c) 1Ör. a) melléklet 17. pontja, d) a 2Ör. 27. (7) bekezdésében a Az építési hatóság az utcakép harmonikus alakítása érdekében, a Tervtanács ajánlására az illeszkedés szabályait alkalmazva az előírástól eltérhet., a 35. (15) bekezdés e) pontjában az és a Tervtanács állásfoglalása szövegrész és a 39. (2) bekezdés l) pont 6. alpontjában az a Tervtanács véleményét figyelembe véve - szövegrész, e) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a reklámhordozók és hirdetmények elhelyezésének, közzétételének szabályairól szóló 24/2008. (VI. 23.) önkormányzati rendelete 4. (6) bekezdése. Dr. Lovász István Dr. Páva Zsolt jegyző s. k. polgármester s. k. Záradék: Elfogadta a Közgyűlés a 2013. március 14-i ülésén. Kihirdetve: 2013. március 18-án 7
1. melléklet a 11/2013. (III.18.) önkormányzati rendelethez Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek 1. A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza: a)ha az építési munkával érintett objektum, vagy földrészlet nem áll helyi védelem alatt, és a helyi építési szabályzatban meghatározott városképileg kiemelt területen kívül található, és aa) a szabályozási tervlapokon megjelölt Bf 210-es szintvonallal érintett, vagy annál magasabban elhelyezkedő telken megvalósuló új épület, vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése 150 m 2 -nél nagyobb, de legfeljebb 1000 m 2 összes nettó szintterületű, ab) az új főépület, vagy a meglévő főépület városképi megjelenését érintő átalakítása 300 m 2 -nél nagyobb, de 1000 m 2 -nél kisebb összes nettó szintterületű, ac) három rendeltetési egységet meghaladó számú rendeltetési egységet tartalmazó új épület, vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése 300 m 2 -nél nagyobb, de 1000 m 2 -nél kisebb összes nettó szintterületű. b) ha az építési munkával érintett földrészlet az építési szabályzatban meghatározott városképileg kiemelt területen található, és az új főépület létesítése vagy a városképi megjelenését érintő átalakítása, bővítése legfeljebb 300 m 2 összes nettó szintterületű, c) a 300 m 3 térfogatnál nagyobb, vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meghaladó többszintes helyi védelem alatt álló építmény bontása esetén, d) az önálló reklámtartó építmények építése, felújítása, helyreállítása átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, ha mérete az építési tevékenység után meghaladja da) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, db) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 2. A polgármester a településképi véleményét a Tervtanács véleményére alapozza: a) Világörökségi és műemléki jelentőségű területen a új épület építésével, vagy meglévő épület bővítésével, vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, b) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten belüli közterületi építmények tervei, c) helyi védelem alá tartozó, vagy a szabályozási tervlapon védelemre javasolt építmények külső megjelenését érintő felújítási, helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési és bővítési tervei, d) helyi védettség alatt álló, vagy a szabályozási tervlapon védelemre javasolt helyi értékvédelmi területen létesítendő építmény terveit, vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő átalakítási, bővítési tervei, 8
e) a helyi építési szabályzatban meghatározott városképileg kiemelt területen megvalósuló 300 m 2 -nél nagyobb összes nettó szintterületű új főépület létesítésére vagy a városképi megjelenését érintő átalakítására, bővítésére vonatkozó tervek f) a védelem alatt nem álló területen az 1000 m 2 -nél nagyobb összes szintterületet meghaladó építmény építési engedélyezéséhez és a településképi követelmények tisztázását szolgáló elvi építési engedélyezés építészeti-műszaki tervei, g) tömbtelken megvalósuló építmények tervei, h) új vagy újraépítendő közterület kialakításának terveit és a közterületre tervezett kereskedelmi célú építmények terveit, i) az építési szabályzatban ia) korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen (Mko) az ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, NATURA2000, magterület, pufferterület területében megvalósuló új, vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítésének tervei, ib) vegyes építési zónában található meglévő lakótelepeken úszótelek határait túllépő, vagy azon kívüli történő építés, valamint a 10000 m 2 -nél nagyobb területű telkeken megvalósuló új épületek engedélyezési tervei, ic) a Szigeti városrészre vonatkozó sajátos előírással érintett területen 1. a településközpont vegyes övezetekben a kettőnél több telek összevonását igénylő, 2. a különleges közlekedési területeken parkolóházak építési engedélyezési tervei, id) a Vk 7020XX(BD), a Vk 70209Y(BD) és a Vk 70209Z(BD) építési övezetek telkein tervezett új épületek tervei, ie) a Vt-70009X(MH) jelű sajátos építési övezetben megvalósuló új, vagy meglévő főépület átalakítására, bővítésére vonatkozó tervek, if) Gksz-7118X6(A) jelű sajátos építési övezet területén megvalósuló új főépület tervei vonatkozásában. 9
2. melléklet a 11/2013. (III.18.) önkormányzati rendelethez Településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek 1. Helyi egyedi védett, vagy területi védelem alatt álló területen lévő és a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt és iparosított technológiával épült építményen végzett olyan építési tevékenység, amely a közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatja, akkor, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni. 2. Helyi területi védelem alatt álló vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen; a) 300,0 m 3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény és a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határától 50 méteren túl álló meglévő építmény bontása, b) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m 2 alapterületet, kivéve a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építése, és meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése vagy átalakítása, c) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m 3 térfogatot és a 2,5 m gerincmagasságot, de nem haladja meg a nettó 50 m 3 térfogatot és a 3,0 m gerincmagasságot, valamint a 10 m 2 alapterületet, d) Utcai kerítés építése. 3. Meglévő épület esetében olyan önálló rendeltetési egységek számának növelését, funkcióváltását célzó építési tevékenység, amely parkolószám növelési kötelezettséggel együtt jár. 4. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek a mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 5. Önálló vagy homlokzaton létesítendő elektronikus hírközlési építmény. 10
3. melléklet a 11/2013. (III.18.) önkormányzati rendelethez K É R E L E M Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármestere településképi véleményezési eljárásához Kérelmező (építtető) neve: értesítési címe: telefon/fax száma: e-mail címe: Felelős tervező (társtervező) * neve: tervezési jogosultságának száma: értesítési címe: (tervezőiroda neve, címe) A tervező igazolt munkatársa A véleményezésre kért építési tevékenység telefon/fax száma: e-mail címe: neve: telefon/fax száma: helye, címe: az érintett telek helyrajzi száma: az érintett telek területe: az érintett telek jelenlegi beépítettsége: tárgya, rövid leírása: rendeltetésének meghatározása: ÉTDR azonosító: Előzmények: (tervtanácsi vagy településképi vélemény, egyéb) Szerzői jog: Érinti/ Nem érinti, ha igen korábbi tervező neve: 11
A tervezett létesítmény adatai: A telekkel kapcsolatos adatok Az építménnyel kapcsolatos adatok A beépítés módja: Rendeltetési egységek száma: db Beépítettsége: % Összes nettó szintterülete: m 2 Zöldfelületi fedettség: % Építménymagasság: m Előkert mérete: m Homlokzatmagasság: m Hátsókert mérete: m Tetőidom hajlásszöge: Oldalkertek mérete: m Gépkocsi-elhelyezés módja: m Gépkocsi parkoló: db Kérelmező aláírása * Felelős tervező, vagy társtervező az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír. 12
4. melléklet a 11/2013. (III.18.) önkormányzati rendelethez K É R E L E M Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat polgármestere településképi bejelentési eljárásához Kérelmező (építtető) neve: értesítési címe: telefon/fax száma: e-mail címe: Az érintett ingatlan adatai Címe: Helyrajzi száma: Jellege (közterület/magánterület): A tulajdonos neve: értesítési címe: telefon/fax száma: e-mail címe: A bejelenteni kívánt tevékenység Helye: tárgya, rövid leírása: rendeltetésének meghatározása: A tevékenység tervezett időtartama: Előzmények: Mellékletek: A rendelet 11. -ban meghatározott mellékletek, különös tekintettel a tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosainak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a bejelentett tevékenység elvégzését tudomásul veszik. Kérelmező aláírása 13
Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. szerint a Képviselő-testületet tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. Általános indokolás Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és az önkormányzati tervtanács működtetéséről szóló 11/2013.(III.18.) önkormányzati rendeletéhez ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A rendelet célja Pécs Megyei Jogú Város épített környezetének és településképének esztétikus alakítása és védelme. A település tervszerű fejlődése érdekében a beruházások tekintetében településfejlesztési célok érvényesítése. Az építési fegyelem erősödése. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával a településrendezéssel, az építéssel, az épített örökség védelmével, kapcsolatos törvényi szabályozások megváltoztak. A módosult rendelkezések egyértelművé és átláthatóbbá tették, szétválasztották az önkormányzatok településért viselt felelősségét, jogosítványait, valamint az építésigazgatás, engedélyezés állami feladatrendszerét. Ennek következtében Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-tól településképi véleményezési vagy a településképi bejelentési eljárás lefolytatásával őrködhet a településképének alakulása felett. A véleményezési és bejelentési eljárások rendjének meghatározását és az önkormányzati Tervtanács működését a jogszabályalkotó a helyi rendelet megalkotásával a helyi önkormányzatokra bízta. RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. A jogszabály alkotás elveinek megfelelően a rendelet területi hatályát rögzíti. 2. - 4. A településképi véleményezési eljárás keretében a polgármester véleményt adhat a településképet érintő építési engedélyhez kötött (és nem más Tervtanácshoz delegált) építési tevékenységek esetén. Véleményét a rendelet 1. melléklete szerint bontásban felsorolt építési tevékenységek esetén a Tervtanács szakmai véleményére, vagy a főépítész szakmai álláspontjára alapozza. A Polgármester elutasító véleménye esetén az építésügyi hatóságnak a kérelmet el kell utasítania. Amennyiben a Polgármester nem él a véleményezési jogosultságával, úgy a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Ez a jogintézmény az elvi engedélyezési eljárást váltja ki, amely az építtetők számára sokkal kedvezőbb eljárás. 14
5. A központi jogszabályok, jelenleg nem rendelkeznek a véleményezési eljáráshoz benyújtandó munkarészekről. A polgármesteri vélemény kialakításához, indokolt hogy az ügyfél nyújtson be az építési engedélyhez szükséges dokumentumok közül minden olyan tervet, dokumentumot amely az elbíráláshoz feltétlenül szükségesek, azonban melyek minimális megterhelést jelentenek a kérelmezőknek, de ugyanakkor nélkülözhetetlenek a korrekt elbíráshoz. 6. A vélemény kialakításának szempontjainak rögzítése részben azért szükséges, hogy az ügyfél már a beadás pillanatában tudja, hogy a kérelem elbírásánál, a főépítészi vélemény, vagy a tervtanácsi vélemény milyen szempontokat vesz figyelembe, és a döntésre feljogosított milyen kérdésekben fog a javaslatot kapni. 7. A polgármester pozitív tartalmú településképi véleményének megszerzéséhez lehetséges, hogy több alkalommal is szükséges kérelmet és tervet is benyújtani az ügyfélnek, vagy a vélemény kisebb korrekciók elvégzését javasolja. Az építési hatóság munkáját megkönnyíti, ha egyértelműen tudja azonosítani a véleményhez tartozó tervváltozatot. 8. A településképi bejelentési eljárást hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások esetében folytathatja le a Polgármester elsősorban az esztétikus településkép elérése érdekében. 9. - 10. A központi jogszabályok, jelenleg nem rendelkeznek a bejelentési eljáráshoz benyújtandó munkarészekről. A polgármesteri igazolás kiadásához, indokolt hogy az ügyfél nyújtson be olyan tervet, melyek minimális megterhelést jelentenek a kérelmezőknek, de ugyanakkor nélkülözhetetlenek a korrekt elbíráshoz. Az ügyintézés egyszerűsítése érdekében szükséges a rendelet 4. mellékletében található minta kérelem alkalmazása. 11. - 13. Az igazolás hatályosságát és hosszabbításának lehetőségét továbbá a bejelentés elmulasztása esetén történő eljárást az építési fegyelem betartása érdekében kellett meghatározni. 14. Az Étv. lehetőséget ad, hogy a Polgármester bejelentési eljárása és a bírság kiszabása tárgyában hozott döntés ellen Közgyűléshez fellebbezéssel lehet élni. 15
Ezt a Közgyűlés a szakmai szempontokat szem előtt tartva az ügyek gyors intézése érdekében a gyakrabban ülésező Városfejlesztési és Kommunális Bizottságra ruházza át. 15. - 16. Az jogalkotó a településkép alakulásának feladatát az Önkormányzatokra bízta és a településképi kötelezés intézményével egy olyan eszközt biztosított számukra amivel a kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke kikényszeríthető. A városkép megőrzéséhez, alakításához a település fejlesztési célok eléréséhez, és ezek folyamanyaként a lakósági közérzet megőrzéséhez és javításához feltétlenül szükséges, a felhatalmazás alapján a rendelet megalkotása, mivel csak így biztosítható, hogy a helyi településrendezési eszközök, az épített környezet védelme, az utcaképbe illeszkedés stb. helyi előírásoknak az építési hatóság, az engedély megadása során érvényt szerezzen. 17. - 18. A módosult Étv. új eljárás típusokat vezetett be. (településképi véleményezés, településképi bejelentés) Ezzel biztosította, hogy a helyi építészeti-műszaki tervtanács, mint szakmai grémium az önkormányzat érdekeit is a differenciált véleményezés módszerével képviselni tudja a helyi sajátosságokat alapul véve. A korábbi évek tapasztalatából kiindulva meghatározásra került a tervtanács működésének személyi és anyagi feltételei. 16