GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ VAGY CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ ÉLETBIZTOSÍTÁS (MÓDOZATI KÓD: 87)

ALLIANZ.HU ÉLET- ÉS SZEMÉLYBIZTOSÍTÁS GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ VAGY CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ ÉLETBIZTOSÍTÁS (MÓDOZATI KÓD: 87) Szerződési Feltételek és Ügyféltájékoztató AHE-27434/10 1/22

TARTALOMJEGYZÉK Szerződési feltételek és Ügyfél-tájékoztató a gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz..... 3 Személyek a biztosítási szerződésben................... 3 A szerződő............................................ 3 A biztosított........................................... 3 A kedvezményezett.................................. 3 A biztosításközvetítő.................................. 4 A biztosító............................................ 4 A biztosító felügyeleti hatósága....................... 4 A biztosítás tárgya...................................... 4 A szerződés létrejötte................................... 4 Kockázatelbírálás....................................... 5 Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal.... 5 Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése......................... 5 A biztosítás területi és időbeli hatálya................... 6 A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete.. 6 A biztosítási esemény................................... 6 A biztosítás díja......................................... 7 A biztosító szolgáltatása................................ 7 A biztosító szolgáltatására jogosultak köre.............. 8 A biztosító mentesülése................................. 9 Kizárások............................................... 9 A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése.. 10 A szerződés átmeneti szünetelésének esete............ 11 A szerződés megszűnése............................... 12 Egyéb rendelkezések.................................. 12 Adatváltozási kötelezettségek teljesítése............. 12 Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés............ 12 A jognyilatkozat átadása............................ 13 Elévülés és esedékesség................................ 14 A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályok...... 14 Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól................................. 14 A legfontosabb adózási szabályok..................... 14 I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti.................................. 14 A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok... 14 A biztosító szolgáltatása.......................... 14 Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti................. 14 A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok.... 14 A biztosító szolgáltatása.......................... 15 A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok............. 15 A személyes adatok kezelése........................... 16 A biztosító adatkezeléssel kapcsolatos adatai........ 16 A biztosítási szerződés megkötéséhez, illetve a biztosítási szerződés teljesítéséhez nem kapcsolódó adatkezelés............................. 17 Adatkezelés a biztosítási szerződés megkötése előtt a szerződés megkötése érdekében, valamint a szerződéskötéskor és a biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatban.......................... 17 Érintett által gyakorolható jogok..................... 19 Ügyfél-tájékoztató a panaszügyintézésről.............. 21 További információk................................... 22 AHE-27434/10 2/22

SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz (módozati kód: 87) 1. A jelen szerződési feltételek és ügyfél-tájékoztató (a továbbiakban: szerződési feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött, határozatlan tartamú kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz, mint alapbiztosításokhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szerződési feltételekre hivatkozva kötötték meg. Jelen kiegészítő biztosítási fedezet az alapbiztosításhoz kapcsolódik, és erre tekintettel kizárólag az alapbiztosítás megkötésével együtt az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg vagy az alapbiztosítás megkötését követő 3 hónapon belül köthető meg. A biztosító a jelen kiegészítő fedezetet az alaptermékkel azonos módon (tanácsadás nélkül) értékesíti, az erre valamint a közvetítők javadalmazására vonatkozó részletes rendelkezéseket az alaptermék szerződési feltételei tartalmazzák. SZEMÉLYEK A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN A szerződő 2. A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a természetes személy lehet, aki a biztosítóval alapbiztosítási szerződést köt, vagy a biztosítónál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik. A kiegészítő életbiztosítás szerződője az az alapbiztosítás szerződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegészítő életbiztosítási szerződési megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy szerepelhet. A szerződést csak az kötheti meg, aki a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti meg. A szerződésbe való belépés az alapbiztosítás szerződési feltételeiben foglaltak szerint lehetséges. A biztosított 3. A kiegészítő életbiztosításban biztosítottak a következő személyek: a) a kiegészítő életbiztosítás szerződője, valamint b) az alapbiztosítási szerződéssel biztosított 1-5 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vagy terepjáró vezetője és utasai, 6-9 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vezetője és utasai, autóbusz, tehergépkocsi, különleges felépítményű gépjármű, közúti vagy mezőgazdasági vontató vezetője és legfeljebb két fő kísérője. Ezen járművek utasaira nem terjed ki a biztosítás. Jelen feltételek értelmében biztosított az a gépjármű, melyre az alap casco biztosítást megkötötték, vagy amelynek üzemben tartója az alapbiztosításnak minősülő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. 4. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződő nem azonos a biztosítottal. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek biztosított örökösét, kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfizetett biztosítási díjakat, a szerződésre fordított költségeket. A biztosított (ha nem azonos a szerződővel) a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik. A megszűnésre nem kerül sor, ha a biztosított a szerződésbe belép. AHE-27434/10 A szerződő jogosult a szerződéseivel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére. Ha a szerződést nem a biztosított köti, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy a biztosított szerződő helyébe történő belépéséig a szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról. Azonos biztosítási érdekre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosítási szolgáltatások pedig a feltételben foglalt korlátozásokkal halmozhatók. A kedvezményezett 5. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult. 3/22

Haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse a jogosult, amennyiben nem jelöltek meg kedvezményezettet. Nem haláleseti szolgáltatás esetében a biztosított jogosult a szolgáltatásra. Egy biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatározhatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni. A szerződő bármely kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal más kedvezményezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg a megváltoztatásához ha nem a szerződő a biztosított a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A szerződő a biztosítotthoz, és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik. Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó. Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatályban érvényes kedvezményezett jelölés, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének, illetve a biztosítottnak fizeti ki. A biztosításközvetítő 6. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül. A függő biztosításközvetítő jelen termék esetében az ügyféltől díjat, díjelőleget nem vehet át. A függő biztosításközvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át. A független biztosítás közvetítő a biztosító nevében nem vehet át biztosítási díjat a szerződőtől. A függő biztosításközvetítő a biztosítási ajánlat felvétele során kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köthet, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá. Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A biztosító 7. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a jelen pontban megjelölt Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult. A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191 Jogi formája: részvénytársaság A székhely állama: Magyarország Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 01-10-041356 Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank. A biztosító az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére. A társaság 1990-től részvénytársasági formában működik. A biztosító felügyeleti hatósága 8. A biztosító felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8 9.). A Felügyeletről további tájékoztatást a Panasz-ügyintézésről szóló részben olvashat. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 9. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE 10. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító megállapodásával jön létre. A szerződés létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani. 11. Ha a kötvény kibocsátása az ajánlat átadásától számított 15 napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kiállításának napján jön létre. 4/22

12. A szerződő az ajánlatához a kockázatelbírálási időn belül nincs kötve. 13. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában tette, és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. KOCKÁZATELBÍRÁLÁS 14. A kockázatelbírálás keretében a biztosító felméri a szerződéssel kapcsolatos biztosítási kockázatot. A kockázat elbírálása alapján jogosult a szerződő ajánlatának elfogadására, módosított tartalommal történő elfogadására vagy elutasítására. A kockázatelbírálás határideje 15 nap. 15. A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül írásban elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni. Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító nem élhet az elutasítás jogával. KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, A KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE 17. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés létrejöttekor majd azt követően a szerződés tartama alatt a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttekor kérdést tett fel, és amelyet a szerződő vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett. A szerződő a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban köteles bejelenteni. Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsértése), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés létrejöttekor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ebben az esetben a biztosító nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól. A közlési kötelezettség megsértés ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig 5 év már eltelt. AHE-27434/10 SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE AZ AJÁNLATTÓL ELTÉRŐ TARTALOMMAL 16. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül magyar nyelven a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő természetes személy, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a figyelmet az életbiztosítási szerződésnek a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül történő felmondásának lehetőségére. 18. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna. 19. A biztosított, illetve a szerződő a biztosító által írásban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával, valamint telefonon tett nyilatkozatával eleget tesz a közlési kötelezettségének. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. 20. Amennyiben a biztosító a szerződés létrejöttét követően szerez tudomást az annak létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásáról és ezek a biztosító kockázatának jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult a javaslatot tenni a szerződés módosítására a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítani vagy azt 30 napra írásban felmondani. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik. A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha ezekre a biztosító a módosító javaslatban a szerződő figyelmét felhívta, és a szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változások 5/22

bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el. Amennyiben a szerződésben több biztosított van, és a kockázat jelentős növekedése, valamint a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése nem érinti az összes biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett biztosítottak vonatkozásában élhet a módosítási vagy felmondási jogával. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA 21. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatálya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező a jelen feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre. A SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE 22. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás hatályba lépése: a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítással egyidejűleg jön létre, megegyezik az alapbiztosítás hatályba lépésének dátumával. b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) időpontjában lép hatályba. 23. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésevel kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön. A biztosító kockázatviselése a szerződés megszűnéséig tart. 24. A biztosító a szerződés biztosított halála esetére szóló életbiztosítási elemére a kockázatviselés kezdetétől, valamint a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelésétől számítva várakozási időt köt ki, melynek tartama 3 hónap. 25. Ha a biztosítási esemény a) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttét követő 3 hónapon belül (a várakozási időn belül) következik be, a biztosító a biztosítási szolgáltatás helyett az addig befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosítási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követően bekövetkezett baleset következménye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást. b) az egységszám növelését követő várakozási időn belül következik be, úgy a biztosító az egységszám növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást. 26. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény a) a 3. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak a kockázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála. A kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha aa) a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha ab) a halál a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttekor már diagnosztizált betegségből eredt, és a halál napját megelőző 2 évben a szerződő biztosított folyamatosan rendelkezett a biztosítónál díjjal fedezett gépjármű-felelősségbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítással. Több, egymást követő szerződés esetén is folyamatosnak tekintendő a 2 éves időszak, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el. b) a 3. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála, c) a 3. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%- ot meghaladó mértékű maradandó egészségkárosodása, d) a jelen feltételek 3. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála, e) a jelen feltételek 3. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű maradandó egészségkárosodása. 27. A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében a biztosított a) legkésőbb egy éven belül meghal, vagy b) legkésőbb két éven belül maradandó egészségkárosodása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie. A gépjárműbe történő be- és a gépjárműből történő kiszállás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövetkezett baleset nem minősül biztosítási eseménynek. A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló 28. A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú. AHE-27434/10 A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 29. A kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval. a) A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő életbiztosítási szerződés biztosítási évfordulója minden évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatviselés kezdetének 6/22

napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a biztosítás évfordulójának ez a nap minősül. A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka egy biztosítási év, amelynek kezdete az első évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, vagy ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetének napja, az első évet követően pedig a biztosítás évfordulója. b) A gépjármű-felelősségbiztosítás mellé kiegészítőként kötött életbiztosítási szerződés biztosítási évfordulója az alapszerződés évfordulójához igazodik, a biztosítási időszak pedig egy év. 30. Ha jelen biztosítást az alapbiztosítás hatálybalépése után kötöttek, az első biztosítási év töredék év, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetétől az alapbiztosítás évfordulójáig tart. A BIZTOSÍTÁS DÍJA 31. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezdetével azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől illeti meg a biztosítási díj. 32. A biztosítás díját a biztosító a biztosítási időszakra tekintettel állapítja meg. 33. A biztosítási díjat az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság szerint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni. 34. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás első díjának megfizetésére az alábbi előírások vonatkoznak: a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítással egyidejűleg jön létre, a kiegészítő biztosítás első díja az alapbiztosítás első díjával megegyező időpontban esedékes, és az alapbiztosítás díjával egyidejűleg kell megfizetni. b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, akkor a biztosítás első díja a kiegészítő biztosítás kockázatviselési kezdetén esedékes, kivéve a saját típusú ügyfélszámlás díjfizetési módot, amikor az esedékesség annak a számlának a fizetési határideje, amelyben a kiegészítő biztosítás első díja számlázásra került. Minden későbbi díj esedékessége azonos az alaptermék szerződési feltételeiben meghatározott esedékességgel. 35. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától illeti meg a biztosítót. 36. A biztosító jelen kiegészítő életbiztosítás tekintetében nem alkalmaz értékkövetést. A szerződés reaktiválására az alapbiztosítás reaktiválási szabályai vonatkoznak. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA 37. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 38. pontban foglalt rendelkezésekre is: a) a 26. aa) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egységszámmal szorzott összeget (rögzített biztosítási összeg); b) a 26. ab) pont szerinti bármely okból bekövetkező halál esetén: amennyiben a jelenlegi szerződés biztosítási összege alacsonyabb, mint a korábban érvényben volt szerződésé, úgy a biztosító az aktuális biztosítási összeget szolgáltatja; amennyiben a jelenlegi szerződés biztosítási összege magasabb, úgy a halálhoz vezető betegség diagnosztizálásakor érvényben lévő biztosítási összeget téríti meg a biztosító; c) a 26. b) és d) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget). Jelen szolgáltatás a 3. a) pontban meghatározott szerződő biztosított esetén a 37. a) pontban leírt szolgáltatást meghaladóan értendő; d) a 26. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészségkárosodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget); e) a 26. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mértékű, maradandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%-os) rokkantságra érvényes, rögzített biztosítási összegnek az egészségkárosodás mértékével arányos részét. 38. A biztosító a szerződés megkötésekor jogosult a szerződő által választható minimális és maximális, 37. a) pontban szereplő egységszám meghatározására. A szerződőnek a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több kiegészítő életbiztosítása tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn. 39. A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában [37. c) d) e)], ha a baleset időpontjában az alapbiztosítási szerződéssel biztosított személygépkocsiban terepjáróban a hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen utaztak, illetve ha az alapszerződéssel biztosított autóbuszon, tehergépkocsin, közúti vagy mezőgazdasági vontatón, különleges felépítményű gépjárművön a vezetőn és két kísérőjén kívül további kísérőnek minősülő személy is tartózkodott, a sérült személyeket (haláluk esetén kedvezményezettjüket, illetőleg annak hiányában örökösüket) 7/22

a jelen kiegészítő biztosítás alapján egyébként megillető baleset-biztosítási összeget olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a 3. b) pontban biztosítottként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a ténylegesen utazó személyek számához. A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása 40. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás mértékét a szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetőleg funkciókiesése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égési sérülése esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani: Égési sérülés Fok Kiterjedés Az egészségkárosodás mértéke II/2. fokú: (átmeneti mélységű égés) III. fokú: (mélyre terjedő égés) 1-5% 0% 6-10% 15% 11-20% 30% 21-30% 60% 31%-tól 100% 1-2% 0% 3-5% 20% 6-15% 40% AHE-27434/10 Testrészek, érzékszervek károsodása mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar alkar vagy kéz elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag plusz alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése Szolgáltatás a biztosítási összeg %-ában 100% mindkét lábszár elvesztése 90% egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése 80% egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, a beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése jobbkezes jobb kezének, balkezes bal kezének elvesztése (csuklón alul) jobbkezes bal kezének, balkezes jobb kezének elvesztése (csuklón alul) 50% egyik láb teljes elvesztése 70% 65% 50% egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25% Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada. Égési sérülés Fok Kiterjedés Az egészségkárosodás mértéke Fok Kiterjedés Az egészségkárosodás mértéke I. fokú: (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés) II/1. fokú: (felületes mélységű égés) 1-20% 0% 21-30% 15% 31-50% 30% 51%-tól 50% 1-15% 0% 16-20% 15% 21-30% 30% 31-50% 60% 51%-tól 100% IV. fokú: (roncsoló égés) 16-25% 60% 26%-tól 100% A térítés a szervekre, végtagokra kiterjedő károsodás alapján, a jelen Különös Szerződési Feltételekben a szervek, végtagok elvesztésére, bénulására, illetőleg funkciókiesésére megállapított egészségkárosodási mértékeknek megfelelően történik. A biztosító a biztosított egy biztosítási eseményből eredő, többféle fokozatú és kiterjedésű égési sérülése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékét a különböző fokozatú égésekre külön-külön megállapított egészségkárosodási százalékok összeadásával állapítja meg. 41. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 40. pont táblázatában felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni. 42. A kiegészítő életbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társadalombiztosítási szervek megállapításaitól és szolgáltatásaitól. 43. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban, egy biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás térítése a 100%-os egészségkárosodás esetén járó szolgáltatási összeget nem haladhatja meg. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE 44. A 37. d) és e) pontban a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási szolgáltatásra a biztosított jogosult. A 37. a) és a 37. b) pontban a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosításra, valamint a 37. c) pontban a baleseti eredetű halálra meghatározott haláleseti rögzített biztosítási összeget a biztosító 8/22

a 3. a) pont szerinti biztosított (szerződő) esetében a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöltek meg kedvezményezettet. a 3. b) pontban meghatározott biztosítottak esetében a biztosítottak örökösének fizeti ki. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE 45. A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított (szerződő) halála a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye, b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be. 46. A biztosító a balesetből eredő haláleseti, illetve rokkantsági baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül, a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye, b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szerződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintendő a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosított, a szerződő, vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban elő hozzátartozó c) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, d) ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatása alatti állapotával okozati összefüggésben, e) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előirt adagolásban való gyógyszerszedése miatt, f) jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben következett be. KIZÁRÁSOK 47. A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, megszállás során, külső ellenség cselekménye során, ellenségeskedés vagy hadüzenettel vagy anélkül végrehajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felkelésben, forradalomban, való részvétellel összefüggésben, b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai közigazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szükségállapot kihirdetéshez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor), c) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvétele miatt, d) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként, vagy azzal kapcsolatosan kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limitekig, e) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe) f) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvetlenül vagy közvetetten visszavezethető okból, vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladéklerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet, g) öngyilkosságával okozati összefüggésben következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüggésben következett be. Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felsorolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre. A c) és d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre. Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselekmény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas. A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen káreseményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcselekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentese érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be. 9/22

A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül a biztosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre. A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre. A biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha az f) pontban szereplő támadás vagy behatolás az információs technológia eszközeinek használatával következett be. 48. A biztosító a 47. pontban foglaltakon túl nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást a gépjármű utasának minősülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a biztosítási eseményt a gépjármű utasaként biztosított személy a) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszméletvesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérletével a fedezet tartamának kezdetétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságával közvetlen okozati összefüggésben, b) gépjármű verseny vagy edzés során következett be, c) a biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény következményeként, illetve a hatósági intézkedés előli menekülés során történt. 49. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre, b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkényesen elvevőre és az általuk szállított személyekre. 50. A jelen feltételek szerint nem minősül kizárási, illetőleg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjármű-vezetői engedély nélküli vezetés, ha a) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hozzátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel, de a baleset az engedély megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendelkező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt; b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezettek, de az engedélyt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE, A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE 51. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be: személyesen, faxon, a 06-1-488-1004 számon, postai levélben, kérjük, hogy az igénybejelentését az alábbi címre küldje: Allianz Hungária Zrt. Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11 e-mailben, az esz@allianz.hu címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím. 52. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyításához és elbírálásához szükségesek, a biztosító által kért felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy e kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. 53. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges: A) A haláleset bekövetkezését igazoló iratok a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata, b) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata, B) Személyazonosító iratok a) közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállításara jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás, b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok ígytermészetes személy esetén személyazonosító igazolvány vagy útle- 10/22

vél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóazonosító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának vagy érvényes, az adóazonosító jelet tartalmazó igazolvány másolati példánya, jogi személy esetén cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot, adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi irat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóazonosító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példánya, c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok, C) Hatósági, hivatali okiratok a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás, b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat, c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély), d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata, e) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása, f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat, g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez, D) Orvosi dokumentumom a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és korházi kezelés dokumentumainak másolata, b) Országos Egészségbiztosítási Pénztár és jogutódjai által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok, c) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről), d) baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontja után készült összes orvosi dokumentum, e) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata, f) a boncolási jegyzőkönyv másolata, g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat, h) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MRI, CT), i) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági igazolás (tűzoltósági határozat), j) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata, E) Biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés, b) haláleset utáni orvosi jelentés, c) meghatalmazott esetén meghatalmazás, d) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok. F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok a) azonosítási adatlap, b) nyilatkozat tényleges tulajdonosról, c) nyilatkozat kiemelt közszeplői státuszról, d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés. Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű a szolgáltatás jogosultjának költségén elkészített hiteles fordításának bemutatását kérheti. A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a biztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni. 54. A biztosító a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhezvételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak. 55. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértő i elbírálás során nem állapítható meg véglegesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget fizeti. 56. A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a mar korábban kifizetett nem végleges maradandó egészségkárosodás biztosítási összegének levonása után a végleges maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. A SZERZŐDÉS ÁTMENETI SZÜNETELÉSÉNEK ESETE 57. A szerződő felek megállapodnak, hogy abban az esetben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően átmenetileg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtar- 11/22

tama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn. Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forgalomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosításra vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismételt (újbóli), kockázatviselése a biztosítási díj befizetésével kezdődik meg. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő életbiztosítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szünetelést követően a díjfizetés újraindításával és a biztosító kockázatviselésének újbóli megkezdődésével a kiegészítő életbiztosítási szerződés a jelen feltételek 26. aa) és 25.) pontjai szempontjából nem tekintendő új szerződésnek. A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a 26. ab) pont szerinti két éves időszakba beleszámít. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE 58. Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével (pl. a szerződés felmondása, díjnemfizetés, a gépjármű eladása, forgalomból való végleges kivonása) egyidejűleg a kiegészítő életbiztosítás is megszűnik. 59. A szerződő kockázatviselés idő alatt bekövetkezett halála hónapjának utolsó napján a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik. A biztosító kockázatviselése megszűnik a szerződő kockázatviselési idő alatt bekövetkezett halálának napján. 60. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a kiegészítő életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül felmondhatja. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően társaságunk köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében társaságunk a kockázatviselése végéig járó díj levonása után fennmaradó díját egyéb költségek levonása nélkül téríti vissza. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. 61. A szerződő a kiegészítő életbiztosítást az alapszerződés fenntartása mellett a biztosítási évfordulóra írásban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A felmondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg. 62. Megszűnik a szerződés a hónap utolsó napján, ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító a kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik. A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a befizetett díjat fizeti vissza. Megszűnik a továbbá a kiegészítő életbiztosítás a jelen feltételek 20. pontjában foglalt esetben az ott meghatározottak szerint. 63. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség. A biztosító nem juttat vissza többlethozamot, és nem vállal tőke és/vagy hozamgaranciát. 64. A szerződést, a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve a biztosító nem mondhatja fel. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Adatváltozási kötelezettségek teljesítése 65. A szerződő és a biztosított köteles lakcímének, levelezési címének, székhelyének, e-mail címének, sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámla-számának, valamint a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 8 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert fent felsorolt utolsó elérhetőségekre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz. Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok, elektronikus levélküldés 66. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására. Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy emailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Az email-en tett jognyilatkozatot az esz@allianz.hu email címre kell megküldeni. Az email-en küldött jognyilatkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az email a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biz- 12/22