Š i f r a k a n d i d a t a : A j e l ö l t k ó d s z á m a : Državni izpitni center *M15251122M* JESENSKI IZPITNI ROK ŐSZI VIZSGAIDŐSZAK Izpitna pola 2 2. feladatlap Narodna zgodovina / Nemzeti történelem Petek, 28. avgust 2015 / 90 minut Dovoljeno gradivo in pripomočki: Kandidat prinese nalivno pero ali kemični svinčnik. Kandidat dobi ocenjevalni obrazec. Izpitni poli je priložena barvna priloga. Engedélyezett segédeszközök: a jelölt töltőtollat vagy golyóstollat hoz magával. A jelölt egy értékelőlapot is kap. A feladatlap egy színes mellékletet is tartalmaz. SPLOŠNA MATURA Navodila kandidatu so na naslednji strani. A jelöltnek szóló útmutató a következő oldalon olvasható. Ta pola ima 20 strani (1 20), od tega 3 prazne. Barvna priloga ima 4 strani (21 24). A feladatlap 20 oldalas (1 20), ebből 3 üres. A színes melléklet terjedelme 4 oldal (21 24). RIC 2015
2/24 *M15251122M02* NAVODILA KANDIDATU Pazljivo preberite ta navodila. Ne odpirajte izpitne pole in ne začenjajte reševati nalog, dokler vam nadzorni učitelj tega ne dovoli. Prilepite kodo oziroma vpišite svojo šifro (v okvirček desno zgoraj na prvi strani in na ocenjevalni obrazec). Izpitna pola vsebuje 25 nalog. Število točk, ki jih lahko dosežete, je 60. Za posamezno nalogo je število točk navedeno v izpitni poli. Rešitve, ki jih pišite z nalivnim peresom ali s kemičnim svinčnikom, vpisujte v izpitno polo v za to predvideni prostor. Pišite čitljivo. Če se zmotite, napisano prečrtajte in rešitev zapišite na novo. Nečitljivi zapisi in nejasni popravki bodo ocenjeni z 0 točkami. Zaupajte vase in v svoje zmožnosti. Želimo vam veliko uspeha. ÚTMUTATÓ A JELÖLTNEK Figyelmesen olvassa el ezt az útmutatót! Ne lapozzon, és ne kezdjen a feladatok megoldásába, amíg azt a felügyelő tanár nem engedélyezi! Ragassza vagy írja be kódszámát a feladatlap első oldalának jobb felső sarkában levő keretbe és az értékelőlapra! A feladatlap 25 feladatot tartalmaz. Összesen 60 pont érhető el. A feladatlapban a feladatok mellett feltüntettük az elérhető pontszámot is. Válaszait töltőtollal vagy golyóstollal írja a feladatlap erre kijelölt helyére! Olvashatóan írjon! Ha tévedett, a leírtat húzza át, majd válaszát írja le újra! Az olvashatatlan megoldásokat és a nem egyértelmű javításokat 0 ponttal értékeljük. Bízzon önmagában és képességeiben! Eredményes munkát kívánunk!
*M15251122M03* 3/24 Prazna stran Üres oldal OBRNITE LIST. LAPOZZON!
4/24 *M15251122M04* Razvoj slovenskega in madžarskega naroda v 20. stoletju A szlovén és a magyar nemzet fejlődése a 20. században 1. Med vojno so se začela prizadevanja za novo (jugoslovansko) državo, čeprav v različnih okvirih. V tej zvezi sta zelo pomembni dve deklaraciji Majniška in Krfska, ki sta nastali leta 1917. Pojasnite značilnosti ene deklaracije. A háború alatt új (délszláv) állam létrehozására törekedtek, viszont különböző keretek közt. Ezzel kapcsolatosan két nyilatkozat is fontos: a májusi és a korfui, mindkettő 1917-ben keletkezett. Magyarázza meg az egyik nyilatkozat jellemzőit! Podpisani poslanci, ki so združeni v Jugoslovanskem klubu, izjavljajo, da zahtevajo na temelju narodnega načela in hrvaškega državnega prava, naj se vsa ozemlja monarhije, v katerih prebivajo Slovenci, Hrvati in Srbi, združijo pod žezlom habsburško-lotarinške dinastije v samostojno državno telo, ki bodi prosto vsakega narodnega gospostva tujcev in osnovano na demokratični podlagi. Za uresničevanje te zahteve enotnega naroda bomo zastavili vse moči. (Vir: Zadnik, Š., 1978: Zbirka zgodovinskih virov, str. 32. DZS. Ljubljana) Država Srbov, Hrvatov in Slovencev, ki so znani tudi pod imenom južni Slovani, bo svobodno neodvisno kraljestvo, z enotnim teritorijem in enotnim državljanstvom. To bo ustavna, demokratična in parlamentarna monarhija pod vodstvom dinastije Karađorđevićev, ki je dokazala, da se po idejah in čustvih ne loči od naroda in da nadvse ceni svobodo in voljo ljudstva. Ozemlje Kraljevine Srbov in Hrvatov in Slovencev obsega vse ozemlje, na katerem živi naš triimenski narod kompaktno in nepretrgoma, in to ozemlje se brez kršitve življenjskih koristi celote ne bi smelo okrnjevati (Vir: Jernejčič, R. A., 2001: Zgodovina na maturi 2, str. 72 in 73. DZS. Ljubljana) Obkrožite črko pred izbrano deklaracijo. Karikázza be a kiválasztott nyilatkozatot jelölő betűjelet! A MAJNIŠKA DEKLARACIJA / B KRFSKA DEKLARACIJA / MÁJUSI NYILATKOZAT KORFUI NYILATKOZAT V obliki krajšega razmišljanja opišite: katera skupina politikov je oblikovala deklaracijo; kakšno državno ureditev je zahtevala; kaj naj bi obsegala država; kdo naj bi bil na čelu prihodnje države; kakšen je bil odmev deklaracije med Slovenci oz. južnimi Slovani. Pomagajte si z zgornjima besediloma. Rövid eszmefuttatásban írja le: melyik politikai csoport alkotta meg a nyilatkozatot; milyen államberendezést követelt; mit foglalna magába az állam; ki állna a jövendőbeli állam élén; milyen visszhangot váltott ki a nyilatkozat a szlovének, illetve a délszlávok közt. Segítségül szolgáljon a két szöveg. (5 točk/pont)
*M15251122M05* 5/24 2. Skoraj do konca prve svetovne vojne je med Slovenci vladalo prepričanje, da je njihova prihodnost le v Avstro-Ogrski. Egészen az első világháború végéig a szlovének közt az a meggyőződés volt érvényben, hogy az ő jövőjük csak az Osztrák Magyar Monarchiában létezik. je 6. aprila 1914 dejal»slovenec«: `Razpad Avstrije bi pomenil, da bodo Slovence razdelili kakor Gospodov plašč pod križem`, v»zori«pa je nekdo zapisal: `Lahko smo v dno srca prepričani, da proda oficialna Rusija nas Slovence za Dardanele rajši danes kot jutri in oficialna Srbija za skledo leče ob vzhodnem obrežju Adrije. (Vir: Krajnc, S.,1939: Slovenci na poti v Jugoslavijo, Spominski zbornik Slovenije ob dvajsetletnici Jugoslavije, str. 43. Ljubljana) Glede na zgornje besedilo pojasnite, zakaj so se nekateri Slovenci bali razpada Avstro-Ogrske. Az alábbi szöveg segítségével magyarázza meg, a szlovének közül néhányan miért féltek az Osztrák Magyar Monarchia összeomlásától! (1 točka/pont)
6/24 *M15251122M06* 3. Narodni svet v Zagrebu je 29. oktobra 1918 prekinil vse stike z Avstro-Ogrsko in razglasil nastanek Države Slovencev, Hrvatov in Srbov. Pomagajte si s sliko 1 in s sliko 1 v barvni prilogi. A Zágrábban levő Nemzeti Tanács 1918.október 29-én megszüntetett minden kapcsolatot az Osztrák Magyar Monarchiával, valamint bejelentette a Szlovén Horvát Szerb Állam megalakulását. Segítségül szolgáljon az 1. kép, valamint a Színes melléklet 1. képe. 3.1. Navedite ime in priimek predsednika Narodnega sveta (Narodnega vijeća) Države SHS na sliki 1. Nevezze meg a SzHSz-Állam Nemzeti Tanácsának az 1. képen látható elnökét! 3.2. Kaj je obsegala Država SHS? Mit foglalt magába a SzHSz-Állam? 3.3. Pojasnite eno težavo, s katero se je soočila Država SHS. Magyarázzon meg egy nehézséget, amellyel a SzHSz- Állam szembesült? (3 točke/pont) Slika 1 / 1. sz. kép (Vir: Gabrič, A., in Režek, M., 2011: Zgodovina 4, str. 155. DZS. Ljubljana) 4. Obstoj Države SHS je bil zaradi nerešenih težav kratkotrajen. Izhod iz nastalega položaja so takratni vodilni politiki videli v združitvi Države SHS s Kraljevino Srbijo. Pomagajte si s sliko 1 v barvni prilogi. A megoldatlan kérdések miatt az SzHSz-Állam létezése rövid volt. Az akkori politikusok a kialakult helyzetből levő kiutat az SzHSz-Állam és a Szerb Királyság egyesítésében látták. Segítségül szolgáljon a Színes melléklet 1. képe. 4.1. Navedite točen datum združitve Države SHS s Kraljevino Srbijo. Írja le za SzHSz-Állam és a Szerb Királyság egyesülésének pontos dátumát! 4.2. Kako se je imenovala nova državna tvorba (navedba polnega imena brez kratic)? Hogy hívták az új államot? (Írja le a teljes nevet rövidítések nélkül.) (2 točki/pont)
*M15251122M07* 7/24 5. Novoustanovljena država je leta 1921 dobila prvo ustavo. Az újonnan megalakult állam 1921-ben megkapta az első alkotmányát. Člen 1. Država Srbov, Hrvatov in Slovencev je ustavna, parlamentarna in dedna monarhija. / / Člen 3. Službeni jezik kraljevine je srbsko-hrvatsko-slovenski. Člen 49. Kralj potrjuje in razglaša zakone, postavlja državne uradnike ter daje vojaške čine po odredbah zakona / / Člen 52. Kralj sklicuje narodno skupščino na redno ali izredno zasedanje. / / Kralj ima pravico razpustiti narodno skupščino. (Vir: Weber, T., in Novak, D., 1996: 20. stoletje v zgodovinskih virih, besedi in slikah. Zv. 3, str. 21. DZS. Ljubljana) 5.1. Katero ime se je oprijelo za to ustavo? Milyen nevet kapott ez az alkotmány? 5.2. Iz zgornjega besedila navedite, kakšno državno ureditev je po ustavi imela država. Az alábbi szöveg segítségével írja le, milyen állambrendezkedése volt az alkotmány szerint az államnak! 5.3. Kakšno vlogo je imel slovenski jezik v ustavni ureditvi? Milyen szerepe volt a szlovén nyelvnek az alkotmány szerint? (3 točke/pont) 6. Nova ustava je priznala en narod s tremi plemeni, Srbi, Hrvati in Slovenci. Navedite dva južnoslovanska naroda, ki ju ustava ni priznala niti kot plemeni. Az új alkotmány egy nemzetet ismert el három törzzsel: a szerbekkel, a horvátokkal és a szlovénekkel. Nevezzen meg két délszláv nemzetet, amelyeket az alkotmány nem ismert el törzsként! (1 točka/pont)
8/24 *M15251122M08* 7. Po prvi svetovni vojni je bilo za Slovence izredno pomembno vprašanje meja. Az első világháború után a szlovének számára nagyon fontos volt a határkérdés. 7.1. Katera pokrajina je bila priključena Kraljevini SHS po Trianonski pogodbi z Madžarsko? Pomagajte si s sliko 1 v barvni prilogi. Melyik térséget csatolták az SzHSz-Királysághoz, miután Trianonban aláírták Magyarországgal a békeszerződést? Segítségül szolgáljon a Színes melléklet 1. képe. 7.2. Pojasnite, zakaj je mirovna konferenca odobrila zasedbo in nato priključitev tega ozemlja Kraljevini SHS. Magyarázza meg, a békekonferencia miért hagyta jóvá az elfoglalást, és ezt követően ezen terület hozzácsatolását az SzHSz-Királysághoz! (2 točki/pont) 8. O meji med Avstrijo in Kraljevino SHS na Koroškem je odločala mirovna konferenca v Parizu. Ausztria és az SzHSz-Királyság közti határvonalról Karintiában a párizsi békekonferencia hozott döntést. 8.1. Kakšno odločitev je sprejela mirovna konferenca glede meje na Koroškem? Milyen határozatot hozott a békekonferencia a Karintiában levő határral kapcsolatosan? 8.2. Glede na sliko 2 v barvni prilogi navedite dva dela Koroške, ki sta bila priključena Kraljevini SHS. Nevezze meg Karintia azon két részét, amelyek az SzHSz-Királysághoz voltak csatolva! Segítségül szolgáljon a Színes melléklet 2. képe. 8.3. Navedite dva razloga, zakaj so nekateri koroški Slovenci glasovali za priključitev k Avstriji. Pomagajte si s sliko 2. A karintiai szlovének közül néhányan az Ausztriához való csatolás mellett voksoltak. Nevezze meg ennek két okát! Segítsen a 2. kép. (3 točke/pont) Slika 2 / 2. sz. kép (Vir: http://commons.wikimedia.org/wiki/file.jpg. Pridobljeno: 25. 2. 2014.)
*M15251122M09* 9/24 9. Slovenci, ki so bili po podpisu mirovne pogodbe vključeni v italijansko državo, so bili zlasti po prihodu fašistične oblasti izpostavljeni narodnemu pritisku. Azok a szlovének, akik a békeszerződés aláírása után az olasz államhoz kerültek, nemzeti elnyomásnak voltak kitéve főleg a fasiszták hatalomra jutása után. 9.1. Katera organizacija je pri zavzemanju za pravice Slovencev in Hrvatov v Italiji uporabljala tudi nasilje? Melyik szervezet folyamodott erőszakhoz a szlovének és a horvátok jogaiért folyó harcban Olaszországban? 9.2. Pojasnite dve vsebinsko različni obliki raznarodovanja. Magyarázza meg az asszimilációs politika két, tartalmában különböző módját! (3 točke/pont) Slika 3 / 3. sz. kép (Vir: http://www.mladina.si/93938/noz-v-hrbet-izdomovine/. Pridobljeno: 25. 2. 2014.)
10/24 *M15251122M10* 10. Pomembno vlogo na Slovenskem sta imeli katoliška in liberalna stranka. Značilnosti obeh strank v jugoslovanski državi uredite tako, da ustrezno črko pred stranko vpišete v levi stolpec. A szlovén térségben jelentős szerepe volt a katolikus és a liberális pártnak. Mindkét párt jellemzőit a délszláv államban rendezze úgy, hogy a pártot jelölő betűjelet a bal oldali oszlopba írja! zagovarja centralizem / a centralizmust támogatja zagovarja jezikovni unitarizem / a nyelvi unitarizmust támogatja podpira jo večinoma kmečko prebivalstvo / többnyire a parasztság támogatja podpora premožnejših slojev prebivalstva / a lakosság jómódó része támogatja zagovarja kulturno avtonomijo / támogatja a kulturális autonómiát K katoliška stranka / katolikus párt L liberalna stranka / liberális párt nasprotuje centralizmu / ellenzi a centralizmust (3 točke/pont) 11. Dne 6. januarja 1929 je kralj Aleksander Karađorđević uvedel diktaturo. 1929. január 6-án I. Sándor király bevezette a diktatúrát. Radi tega sem sklenil in odrejam: Da se ustava / /, z dne 28. junija 1921, ukine. Vsi državni zakoni ostanejo v veljavi, dokler se po potrebi z mojim ukazom ne ukinejo. Na isti način se bodo sprejemali v bodoče novi zakoni. Narodna skupščina, izvoljena 11. septembra 1927, se razpušča. Sporočam te moje odločitve mojemu narodu, naročam vsem oblastem v državi, da po teh določbah postopajo, vsem in vsakomur pa, da jih spoštuje in se jim pokorava. Beograd, 6. januarja 1929. Aleksander s.r. (Vir: Weber, T., in Novak, D., 1996: 20. stoletje v zgodovinskih virih, besedi in slikah. Zv. 3, str. 43. DZS. Ljubljana) 11.1. Iz zgornjega besedila navedite dva ukrepa kralja Aleksandra ob uvedbi diktature. Az alábbi szöveg segítségével nevezze meg I. Sándor király két intézkedését a diktatúra bevezetésekor! 11.2. Kako so ukrepi vplivali na strankarsko življenje? Milyen hatással voltak az intézkedések a pártokra? 11.3. Pojasnite, zakaj se je kralj odločil za uvedbo diktature. Magyarázza meg, miért döntött a király a diktatúra bevezetése mellett! (3 točke/pont)
*M15251122M11* 11/24 12. Slovenska industrija je v Kraljevini SHS/Jugoslaviji napredovala, saj se je število tovarn povečalo. A szlovén ipar a SzHSz/Jugoszláv-Királyságban fejlődött, hiszen megnőtt a gyárak száma. 12.1. Glede na sliko 3 v barvni prilogi navedite industrijske panoge, ki so med letoma 1918 in 1939 doživele največji razmah. A Színes melléklet 3. képének alapján sorolja fel azokat az ipari ágazatokat, amelyek 1918 és 1939 között a legnagyobb gyarapodást érték el! 12.2. Zakaj se je rudarstvo razvijalo najpočasneje? Miért fejlődött a bányászat lassabban? (2 točki/pont) 13. Razmere glede pismenosti v Jugoslaviji so bile v primerjavi s Slovenijo bistveno slabše. Pomagajte s sliko 4 v barvni prilogi. Az írni tudás helyzete Jugoszláviában Szlovéniához hasonlítva sokkal rosszabb volt. Segítsen a Színes melléklet 4. számú képe. 13.1. V katerih delih države je bila stopnja pismenosti najnižja? Az állam melyik részében volt az írni tudás foka a legalacsonyabb? 13.2. Zakaj je bil delež pismenih na Slovenskem višji kakor v drugih delih države? Miért volt az írástudók aránya a szlovén térségben magasabb, mint az ország más részein? (2 točki/pont)
12/24 *M15251122M12* 14. Aprila 1941 se je začela 2. svetovna vojna tudi v Jugoslaviji. Slovensko ozemlje so si po kapitulaciji Jugoslavije med seboj razdelili nemški, italijanski in madžarski okupator. 1941 áprilisában Jugoszláviában is elkezdődött a második világháború. A szlovén területet Jugoszlávia kapitulációja után német, olasz és magyar megszállók osztották fel. Člen 5. Za slovensko prebivalstvo Ljubljanske pokrajine vojaška služba ne bo obvezna. Člen 6. Za osnovni pouk bo obvezna slovenščina. V srednjih in višjih šolah se bo fakultativno poučevala italijanščina. Vse uradne odredbe bodo izdane v obeh jezikih. 1. Takoj je treba izseliti vse slovensko izobraženstvo. 5. Izseliti je treba tisto vaško prebivalstvo po vsej Spodnji Štajerski, ki očitno kaže primesi tuje krvi. Tudi te osebe je treba podvreči grobemu rasnemu pregledu. 6. Drugo prebivalstvo, to je večina, ostane za sedaj v deželi. Po gaulaiterjevih pozivih bo v znamenje svoje notranje lojalnosti do Nemčije stopilo v Štajersko domovinsko zvezo. (Vir: Jernejčič, R. A., 2000: Zgodovina na maturi 2, str. 67. DZS. Ljubljana) Obkrožite izbranega okupatorja in s pomočjo zgornjega besedila ter slike 5 v barvni prilogi in slike 4 odgovorite na vprašanja. Karikázza be a kiválasztott megszállót jelölő betűjelet, valamint az alábbi szöveg és a Színes melléklet 5. és 4. képének segítségével válaszoljon a kérdésekre. A NEMŠKI OKUPATOR / B ITALIJANSKI OKUPATOR / NÉMET MEGSZÁLLÓ OLASZ MEGSZÁLLÓ 14.1. Katere dele slovenskega ozemlja so zasedli po razbitju Jugoslavije? A szlovén terület mely részét foglalták el Jugoszlávia szétverése után? 14.2. Razložite dve značilnosti raznarodovalne politike. Magyarázza meg a asszimilációs politika két jellemzőjét! 14.3. Kakšen je bil odnos okupatorja do kolaboracije? Hogyan viszonyult a megszálló a kollaborációhoz? Slika 4 / 4. sz. kép (Vir: http://www.rtvslo.si/. Pridobljeno: 28. 2. 2014.) 14.4. Kakšen je bil odziv okupatorja na odpor prebivalstva? Hogyan reagált a megszálló a lakosság ellenállására? (4 točke/pont)
*M15251122M13* 13/24 15. Kljub okupatorjevim poskusom, da bi uničil osvobodilni boj, se je partizansko gibanje po septembru 1943 okrepilo. Pojasnite razlog za razmah partizanskega gibanja. Annak ellenére, hogy a megszálló megkísérelte megtörni a felszabadító harcot, a partizánmozgalom 1943 szeptemberében megszilárdult. Magyarázza meg a partizánmozgalom elterjedésének okát! (1 točka/pont)
14/24 *M15251122M14* 16. Države protifašistične koalicije so na zasedenih ozemljih podpirale odporniška gibanja. O njih so razpravljali na zavezniških konferencah. A fasisztaellenes koalíció államai a megszállott területeken támogatták az ellenállási mozgalmakat. Ezekről a szövetséges konfrenciákon tárgyaltak. Iz sklepov, sprejetih na teheranski konferenci: Druga poglavitna točka je vprašanje Jugoslavije in dalmatinskega obrežja. Partizanske sile držijo na Balkanu nič manj kot 21 nemških divizij. Zato je balkansko bojišče vsekakor eno od tistih območij, na katerem lahko zaposlimo sovražnika do skrajnih meja in si olajšamo težke boje, ki jih imamo pred seboj. Kar je treba narediti, je da dajemo pomoč partizanom v materialu in opremi ter da organiziramo nekatere akcije komandosov. (Vir: Weber, T., in Novak, D., 1996: 20. stoletje v zgodovinskih virih, besedi in slikah. Zv. 4, str. 47. DZS. Ljubljana) 16.1. Glede na zgornje besedilo navedite, zakaj so se zahodni zavezniki odločili pomagati partizanski vojski v Jugoslaviji. Az alábbi szöveg segítségével írja le, miért döntöttek úgy a nyugati szövetségesek, hogy támogatják a Jugoszláviában levő partizán hadsereget! 16.2. Na kakšne načine so jim pomagali? Milyen módon segítették őket? (2 točki/pont) 17. Ob koncu vojne se je zamenjala oblast. Katera politična organizacija je prevzela oblast v Sloveniji? A háború befejezte után kicserélődött a hatalom. Melyik politikai szervezet vette át a hatalmat Szlovéniában? (1 točka/pont)
*M15251122M15* 15/24 18. Aprila 1947 je skupščina sprejela zakon o uvedbi prve petletke. 1947 áprilisában a szövetségi gyűlés elfogadta az ötéves tervről szóló törvényt. Uvesti za zagotovitev elektrifikacije proizvodnjo vodnih turbin in doseči v letu 1951 proizvodnjo 2.500 ton. Izdelati za mehanizacijo gradbeništva v letu 1951 2.790 ton gradbenih strojev, za mehanizacijo kmetijstva 2.120 ton kmetijskih strojev in orodja. Povečati proizvodnjo železnih zlitin na 9.520 ton v letu 1951. (Vir: Prinčič, J., 1997: Slovensko gospodarstvo v drugi Jugoslaviji, str. 32. Modrijan. Ljubljana) 18.1. Po zgledu katere države so uvedli prvo petletko? Melyik állam mutatott példát az ötéves terv bevezetésében? 18.2. Pojasnite izraz petletka. Magyarázza meg az ötéves terv fogalmát! 18.3. Glede na zgornje besedilo navedite, katerim gospodarskim panogam je bila v njej dana prednost. Az alábbi szöveg segítségével nevezze meg, mely gazdasági ágazatok részesültek előnyben! (3 točke/pont) 19. Po vojni je imela Jugoslavija nerešeno vprašanje meje z Italijo. Pomagajte si s sliko 6 v barvni prilogi in odgovorite na vprašanji. A háború után Jugoszlávia és Olaszország határkérdése megoldatlan volt. Segítsen a Színes melléklet 6. képe, és válaszoljon a kérdésekre. 19.1. Kako je bilo razdeljeno sporno ozemlje do pariške mirovne konference leta 1947 in pod čigavo upravo so bili posamezni deli ozemlja? Hogyan volt felosztva a vitás terület az 1947-es párizsi békekonferenciáig, és kinek a fennhatósága alatt voltak a terület egyes részei? 19.2. Zakaj zahodni zavezniki niso hoteli prepustiti Trsta Jugoslaviji? A nyugati szövetségesek miért nem akarták átengedni Triesztet Jugoszláviának? (2 točki/pont)
16/24 *M15251122M16* 20. Pojme, povezane z osamosvajanjem Slovenije, povežite med seboj tako, da na prazno črto v levem stolpcu vpišete ustrezno črko iz desnega stolpca. A Szlovénia önállósodásával kapcsolatos fogalmakat kösse össze úgy, hogy a bal oldali oszlop üres vonalára írja a megfelelő betűjelet a jobb oldali oszlopból! prispevki za slovenski nacionalni program / járulékok a szlovén nemzeti programnak shodi v podporo politiki S. Miloševića / tüntetések S. Milošević támogatására desetdnevna vojna v Sloveniji / tíznapos háború Szlovéniában 23. 12. 1990 / 1990.12.23 A Demos B plebiscit / népszavazás C Nova revija D razglasitev neodvisnosti Slovenije / a független Szlovénia kikiáltása E napad jugoslovanske armade / a jugoszláv hadsereg támadása F»mitingi resnice«/»igazság-miting«prve večstrankarske volitve v Sloveniji / első többpárti válsztások Szlovéniában 25. 6. 1991 / 1991.6.25 (3 točke/pont) 21. A párizsi békekonferencia a magyarok számára kedvezőtlen feltételeket határozott meg. Némely vitás területen kilátásba helyezték a népszavazást. Pariška mirovna konferenca je za Madžare določila neugodne pogoje. Na nekaterih spornih področjih je sicer predvidela plebiscit. Hol tartottak 1921 decemberében népszavazást? Ismertesse a népszavazás eredményét! Kje je bil decembra leta 1921 izveden plebiscit in kakšen je bil njegov izzid? (2 pont/točki) Slika 5 / 5. sz. kép (Vir: http://nyaralunk.hu/sopron-a-huseg-es-a-szabadsagvarosa/ (Pridobljeno: 20. 4. 2015))
*M15251122M17* 17/24 22. Karikázza be a két helyes állítás előtti betűjelet! Obkrožite črki pred dvema pravilnima trditvama. A B C D Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-díjat kapott a C-vitamin felfedezéséért. Albert Szent-Györgyi je leta 1937 za odkritje vitamina C prejel Nobelovo nagrado. Az ún. első bécsi döntés 1938-ban Magyarországnak itélte Csehszlovákia magyarlakta területeit. T. i. prva dunajska odločitev je leta 1938 Madžarski prisodila predele Češkoslovaške, kjer so živeli Madžari. A magyarok elégedettek voltak a trianoni békeszerződéssel határozataival, hisz Magyarország egynemzetű állam lett. Madžari so bili zadovoljni s sklepi trianonske mirovne pogodbe, saj je Madžarska postala enonarodna država. A numerus clausus törvény elfogadásának következtében Magyarországon 30%-kal növekedett a munkahelyek száma. S sprejetjem zakona "numerus clausus" se je v državi za 30 % povečalo število delovnih mest. (2 pont/točki) 23. A második világháború kitörésekor Magyarország még a hármas szövetséget támogatta, de ennek ellenére néhány évvel később Hitler megtámadja Magyarországot. Ob izbruhu druge svetovne vojne je Madžarska podpirala trojno zvezo, a jo kljub temu Hitler čez nekaj let napade. 23.1. Mikor támadta meg Hitler Magyarországot, valamint miért? Kdaj je Hitler napadel Madžarsko in zakaj? 23.2. Kiket juttattak a németek hatlomra a megszállás után? Koga so Nemci postavili na oblast po okupaciji? (3 pont/točke)
18/24 *M15251122M18* 24. A német megszállás után már a zsidóság sem volt biztonságban. Ki és hogyan nyújtott segítséget a zsidóknak? Po nemški okupaciji tudi Judje niso bili več varni. Kdo je pomagal Judom in kako? (2 pont/točki) 25. A második világháború után sok minden megváltozott Magyarországon. Po drugi svetovni vojni se je na Madžarskem marsikaj spremenilo. 25.1. Mi lett Magyarország hivatalos államformája? Kakšno državno ureditev je uradno dobila Madžarska? 25.2. Milyen pénznemet vezettek be? Katero denarno enoto so vpeljali? (2 pont/točki) Slika 6 / 6. sz. kép (Vir: http://www.hunglish.org/articles/forint-hungary-history (Pridobljeno: 20. 4. 2015))
*M15251122M19* 19/24 Prazna stran Üres oldal
20/24 *M15251122M20* Prazna stran Üres oldal
*M15251122M21* 21/24 Barvna priloga (k Izpitni poli 2) / Színes melléklet (a 2. feladatlaphoz) Slika 1 / 1. sz. kép: Nastanek Kraljevine SHS (Vir: Slovenski zgodovinski atlas, str. 159. Nova revija. Ljubljana, 2011) X priloga
22/24 *M15251122M22* Slika 2 / 2. sz. kép: Plebiscitno območje na južnem Koroškem (Vir: Gabrič, A., in Režek, M., 2011: Zgodovina 4, str. 222. DZS. Ljubljana) Slika 3 / 3. sz. kép: Rast slovenske industrije med vojnama (Vir: Slovenska novejša zgodovina 1948 1992, str. 451. Mladinska knjiga. Ljubljana, 2005)
*M15251122M23* Slika 4 / 4. sz. kép: Pismenost prebivalstva Kraljevine l. 1931 (Vir: Slovenski zgodovinski atlas, str. 175. Nova revija. Ljubljana, 2011) Slika 5 / 5. sz. kép: Razkosanje Dravske banovine (Vir: Gabrič, A., in Režek, M., 2011: Zgodovina 4, str. 166. DZS. Ljubljana) X priloga 23/24
24/24 *M15251122M24* Slika 6 / 6. sz. kép: Julijska krajina 1945 1947 (Vir: Mali zgodovinski atlas, str. 84. Modrijan. Ljubljana, 1999)