SZARVAS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
SZARVAS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Helyzetfeltáró, Helyzetelemző és Helyzetértékelő munkarészek 2015 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Régiós koordinátor Régiós asszisztens Megyei koordinátor Felelős tervezők Dócsné Balogh Zsuzsanna Tendli Krisztina Csupor Viktória Tendli Krisztina Fürstand Attila Tendli Krisztina Településtervező Zétényi Zsófia (TT1, É, TR 01-2407) Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési víziközmű szakági tervező Településtervezési szakági tervező Településtervezési szakági szakértők Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Antiszegregációs szakértő Környezetvédelmi szakértő Műemlékvédelmi szakértő energiaközmű TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: Szarvas Város Önkormányzata közlekedési Csupor Viktória Tóthné Pocsok Katalin (TK 01-5086) Erdész Béla (TV 04-0023, 04-0070) Horváth Lajos (TE 16-0176) Dávid Gábor (Tkö 13-9485) Siposs Árpád dr. Váradi Zsuzsanna Palicska János dr. Váradi Zsuzsanna Bernáth Péter Erdész Béla (TV 04-0023, 04-0070) Tárnok Barbara Zelenákné Keresztes Brigitta (É/1 01-2406) Polgármester Jegyző Városi Koordinátor Beruházási ügyintéző Babák Mihály Dr. Melis János Gerda Gabriella Tóth Sándor
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 4 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 12 1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 16 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ÉS TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, A VÁROS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 16 1.1.1 A település térségi szerepe... 16 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése... 19 TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA... 24 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK)... 24 1.2.2 Kapcsolódás Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához... 26 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás... 30 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA... 33 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT)... 33 1.3.2 Békés Megye Területrendezési Terve... 38 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS SZERKEZETI TERVEINEK SZARVAS VÁROS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI... 42 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK... 43 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai... 43 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 48 TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEK... 49 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök... 49 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei... 51 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA... 55 1.7.1 A népesség főbb jellemzői... 55 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok... 70 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők... 72 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA... 76 1.8.1 Humán közszolgáltatások... 76 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása... 89 A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA... 91 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre... 91 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... 95 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések... 103 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők... 103 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... 104 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE 106 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program... 106 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... 112 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység... 113 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika... 113 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás... 114 1.10.6 Intézményfenntartás... 115 1.10.7 Energiagazdálkodás... 116 TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK... 116 TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA... 118 1.12.1 Természeti adottságok... 118 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet... 121 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek... 124 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése... 130 ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA... 131 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... 131
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 5 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái... 135 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA... 136 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata... 136 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata... 141 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter... 143 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 144 1.14.5 Az építmények vizsgálata... 144 1.14.6 Az épített környezet értékei... 145 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái... 149 KÖZLEKEDÉS... 150 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 150 1.15.2 Közúti közlekedés... 152 1.15.3 Parkolás... 156 1.15.4 Áruszállítás... 157 1.15.5 Közösségi közlekedés... 157 1.15.6 Kerékpáros közlekedés... 159 1.15.7 Gyalogos közlekedés... 160 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások... 161 KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA ÉS ENERGIAHATÉKONYSÁG... 161 1.16.1 Víziközművek... 161 1.16.2 Energia... 165 1.16.3 Elektronikus hírközlés... 168 TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELEM... 169 1.17.1 Talaj... 169 1.17.2 Levegőtisztaság és védelme... 173 1.17.3 Zaj, és rezgésterhelés... 173 1.17.4 Sugárzás védelem... 174 1.17.5 Hulladékkezelés... 174 1.17.6 Vizuális környezetterhelés... 175 1.17.7 Árvízvédelem... 176 1.17.8 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 176 KATASZTRÓFAVÉDELEM... 177 1.18.1 Építésföldtani korlátok... 177 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség... 178 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők... 180 ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY... 180 VÁROSI KLÍMA... 180 2 HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 182 A VIZSGÁLT TÉNYEZŐK ELEMZÉSE, EGYMÁSRA HATÁSUK ÖSSZEVETÉSE... 182 3 HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 189 HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE... 189 3.1.1 A folyamatok értékelése... 189 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése... 192 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei 199 PROBLÉMATÉRKÉP / ÉRTÉKTÉRKÉP... 200 ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ VÁROSRÉSZEK... 206 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása... 206 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése... 225 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek... 232 MELLÉKLETEK... 234
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 6 1. MELLÉKLET: SZARVAS VÁROSÁBAN MEGVALÓSULT JELENTŐSEBB BERUHÁZÁSOK 2007-2015... 235 2. MELLÉKLET... 239 3. MELLÉKLET: SZARVAS VÁROS 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATAI... 240 4. MELLÉKLET: ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK BÉKÉS MEGYE NÉHÁNY JÁRÁSSZÉKHELYÉNEK TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ADATAIVAL... 241 5. MELLÉKLET: ELEKTRONIKUSAN BEÉRKEZETT LAKOSSÁGI KÉRDŐÍVEK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE... 242
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 7 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Szarvasi járás települései és alap adatai... 18 2. táblázat: Az IVS-ben megjelölt akcióterületi fejlesztések megvalósulása... 45 3. táblázat: A 2009-ben elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai... 47 4. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2009-2014) a városban... 48 5. táblázat: Szarvas város népességszám változása 2001 és 2011 között... 55 6. táblázat: A népsűrűség alakulása... 56 7. táblázat: Szarvas város népmozgalmi adatai (fő, 2001-2011 között)... 56 8. táblázat: Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%)... 59 9. táblázat: Naponta ingázó foglalkoztatottak arányának alakulása a Szarvasi Járás településein (%, 2001 és 2011)... 63 10. táblázat: A szociális segélyben részesülők számának és összegének alakulása Szarvason (fő, ezer Ft, 2001-2013 )... 67 11. táblázat: Szarvas lakásállományának közműellátottsága (a lakásállomány %-ban)... 70 12. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban (2015. évi adatok szerint)... 74 13. táblázat: Az oktatási intézmények létszám adatai és kihasználtsága 2013-2014... 82 14. táblázat: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának alakulása a szarvasi oktatási intézményekben... 83 15. táblázat: Az ellátottak számának alakulása a szociális ellátásban... 86 16. táblázat: A város közművelődési és sport infrastruktúrájának jellemzői (2015)... 88 17. táblázat: Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák és megoldási elképzelések Szarvason... 90 18. táblázat: A működő vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása Szarvason (2012) 92 19. táblázat: A vállalkozások gazdasági ágazatonkénti megoszlása Szarvason és Békés megyében... 94 20. táblázat: A legmagasabb helyi iparűzési adót fizető gazdasági vállalkozások Szarvason... 95 21. táblázat: A szolgáltató szektor egyes alágazataiban működő vállalkozások aránya Szarvason (%, 2012.)... 98 22. táblázat: Jelentősebb fesztiválok a Szarvasi járásban... 99 23. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek adatai 2000 és 2013 között KSH adatok alapján... 101 24. táblázat: Ingatlanárak változása: 2000, 2005, 2011.... 105 25. táblázat: Az önkormányzati költségvetés főbb összegeinek alakulása Szarvason 2010-2013... 107 26. táblázat: Az önkormányzati költségvetés főbb összegeinek alakulása Szarvason 2010-2013... 108 27. táblázat: Szarvas közösségi jelentőségű élőhely típusai... 125 28. táblázat: Önkormányzati telkek külterületen... 143 29. táblázat: Önkormányzati telkek kiskerti területen... 143 30. táblázat: Önkormányzati telkek belterületen... 143 31. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap)... 150 32. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz minősége a következő... 162 33. táblázat: Hármas Körös jellemző adatai Szarvasnál... 176 34. táblázat: Településrendezési eszközök módosításai... 199 35. táblázat: A városrészeket lehatároló utcák és objektumok... 207 36. táblázat: Az alacsony státuszú lakosság elhelyezkedése városrészi bontásban... 225 37. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015)... 235
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 8 Ábrajegyzék 1. ábra: Szarvas településre bejáró és településről eljáró, otthonát napi gyakorisággal elhagyó lakosok száma... 20 2. ábra: Békés megye fejlesztésének stratégiai céljai (2020-ig)... 28 3. ábra: Békés megye operatív programjának felépítése... 29 4. ábra: A Szarvasi Településfejlesztési Koncepció célrendszere... 43 5. ábra: Szarvas Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere... 44 6. ábra: Szarvas város népességszámának alakulása 1990 és 2013 között (fő)... 56 7. ábra: A természetes fogyás alakulása Szarvason 2000-2013 között... 57 8. ábra: A vándorlási egyenleg alakulása Szarvason 2000 és 2013 között (fő)... 58 9. ábra: A népességszám alakulása Szarvason 2000 és 2013 között (fő)... 58 10. ábra: Szarvas Város korszerkezete (2001 és 2011)... 59 11. ábra: A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (a népesség %-ában, 2001, 2011)... 61 12. ábra: A foglalkoztatottság főbb adatainak alakulása (a népesség %-ában, 2011)... 62 13. ábra: A foglalkoztatottak arányának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint (%, 2011)... 62 14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (% ). 63 15. ábra: Szarvas város nyilvántartott álláskeresőinek főbb strukturális jellemzői 2000 és 2013 között (a nyilvántartottak %-ában)... 64 16. ábra: Szarvas város nyilvántartott álláskeresőinek iskolai végzettsége 2000 és 2013 között (a nyilvántartottak %-ában)... 65 17. ábra: A 100 lakosra jutó adófizetők számának alakulása... 65 18. ábra: Az egy főre jutó nettó jövedelem alakulása... 66 19. ábra: A különböző típusú segélyekben részesülők számának alakulása Szarvason 2003-2013 (fő)... 67 20. ábra: Az Önkormányzat által nyújtott támogatások és segélyek Szarvason (2014)... 68 21. ábra: Szarvas lakásainak komfortossága megyei összehasonlításban (a lakásállomány %-ban)... 70 22. ábra: A városrészek közötti társadalmi különbségek... 71 23. ábra: Az óvodai kapacitás kihasználtságának alakulása Szarvason (%)... 76 24. ábra: Az óvodai férőhelyek és a beíratott gyermekek számának alakulása Szarvason (2001 és 2013 között)... 77 25. ábra: Az általános iskolai tanulók számának alakulása Szarvason (2001-2013)... 78 26. ábra: A nemzetiségi oktatásban résztvevők arányának alakulása Szarvason (az általános iskolai tanulók %-ában)... 79 27. ábra: A középiskolai tanulók számának alakulása Szarvason (fő, 2001 és 2013 között)... 80 28. ábra: A felsőoktatásban résztvevők hallgatók számának alakulása Szarvason (fő, 2001-2013)... 82 29. ábra: Bölcsődei kapacitáskihasználtság alakulása Szarvason 2000-2013 között (%)... 85 30. ábra: A regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szarvason... 92 31. ábra: A vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként (2012)... 93 32. ábra: Az egy főre jutó jegyzett tőkéne alakulása 2000 és 2013 között (ezer Ft)... 94 33. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása Szarvason 2000-2013 között... 102 34. ábra: A lakásállomány kor szerinti megoszlásának alakulása Szarvason (a lakásállomány %- ában)... 105 35. ábra: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete... 124 36. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása... 151 37. ábra: Motorizáció alakulása... 156 38. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya... 163
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 9 39. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások aránya... 164 40. ábra: A lakosság távhőellátásra felhasznált hőmennyiségének (Gigajoule) változása... 166 41. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya... 168 42. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya... 175 43. ábra: Lakónépesség megoszlása városrészenként (a város lakosságának %-ában)... 207 44. ábra: Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása városrészenként... 208 45. ábra: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként... 208 46. ábra: Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként... 209 47. ábra: Az aktív korúak foglalkoztatottsági megoszlása városrészenként... 209 48. ábra: A gazdaságilag nem aktív és munkanélküliek megoszlása városrészenként... 210 49. ábra: Lakásállomány megoszlása városrészenként... 210 50. ábra: Lakásállomány komfortfokozat szerinti megoszlása városrészenként... 211
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 10 Térképjegyzék 1. térkép: Dél-Alföldi régió városhálózata... 16 2. térkép: Szarvasi járás megyében való elhelyezkedése és települései.... 17 3. térkép: Szarvas város fontosabb elérhetőségei közúton... 19 4. térkép: Szarvas kapcsolata a környező településekkel... 20 5. térkép: Stratégiai kapcsolatok rendszere, és közlekedési hálózatok térszerkezete,... 26 6. térkép: Szarvas város térképkivágata az OTrT-ből... 33 7. térkép: Országos ökológiai hálózat... 34 8. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete... 35 9. térkép: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete... 35 10. térkép: Kiváló termőhelyi erdőterület övezete... 35 11. térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete... 36 12. térkép: Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete... 37 13. térkép: Országos vízminőség-védelmi terület övezete... 37 14. térkép: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetei... 38 15. térkép: Térségi Szerkezeti Terv... 39 16. térkép: Magterület, ökológiai folyosó és a puffer terület övezete... 40 17. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete... 41 18. térkép: Szarvas város és a környező települések... 42 19. térkép: Szarvas szegregációs területeinek lehatárolása 2009-ben készült IVS-ben... 46 20. térkép: Szarvas településrendezési terve... 52 21. térkép: Szarvasi Településszerkezeti Terv... 53 22. térkép: A HDI értékének pozíciói kistérségenként... 69 23. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből... 118 24. térkép: Település és környékének vízrajza... 120 25. térkép Település és környékének térképe 1806-1869 között... 122 26. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe... 124 27. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei... 126 28. térkép: Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek... 128 29. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei... 129 30. térkép: Szarvas környezetének országos jelentőségű főútjai... 151 31. térkép: Szarvas városi közúthálózata... 153 32. térkép: Szarvas gyűjtő- és lakóútjai kiépítettség és állapot szerint... 154 33. térkép: Szarvas főbb útjainak forgalmi terhelése... 155 34. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek... 155 35. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek... 157 36. térkép: Ivóvízbázisok védőterületei Szarvas környékén... 162 37. térkép: Település és környékének talajtérképe... 170 38. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe... 172 39. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják... 177 40. térkép: Alacsony valószínűségű árvízveszélyes területek és belvízi elöntéssel kis valószínűséggel veszélyeztetett területek... 178 41. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzei nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzei mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzei közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzei erősen veszélyeztetett terület)... 179 42. térkép: Szarvas városrészei... 206 43. térkép: Szarvas város szegregátumokat bemutató térképe.... 226 44. térkép: Az 1. számú szegregátum terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett.... 227
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 11 45. térkép: A 2. számú szegregátum térképe. Szegregációs mutató 30 % felett.... 228 46. térkép: A 3. számú, szegregációval veszélyeztetett terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett.... 229 47. térkép: A 4. számú, szegregációval veszélyeztetett terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett.... 230 48. térkép: A 5. számú, szegregációval veszélyeztetett terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett.... 231
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 12 Bevezetés Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Szarvas Városa 2009-ben dolgozta ki és a 13/2010. (I.5.) képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető. A Stratégia kidolgozása óta eltelt 5 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 2014-2020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal (a továbbiakban: OFTK) történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020-ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népességmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését. A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 13 Az ITS helye a tervezési rendszerben eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 14 Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020 c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzi meg. Jelen dokumentum, az Megalapozó vizsgálati munkarészeket tartalmazza a jogszabályi előírások szerinti tartalommal. A megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 15 A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek a Szarvas város önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra, a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. Szarvas, 2015. március
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 16 1 Helyzetfeltáró munkarész Településhálózati összefüggések és térségi kapcsolatok, a város helye a településhálózatban Dél-Alföldi régió 1.1.1 A település térségi szerepe A Dél-Alföldi régió nagyvárosai fontos szerepet töltenek be a hazai társadalmi-gazdasági térszerkezetben. Szeged, mint régióközpont és felsőoktatási központ, Kecskemét, mint ipari és kulturális központ, valamint Békéscsaba mezőgazdasági központ. Szarvas város a régióközpontokhoz gyenge kapcsolatot mutat. Vasúti közlekedéssel a régióközpontokba csak átszállással lehet eljutni, a legközelebbi autópálya 80 km-re található (Kiskunfélegyházi felhajtó). A külső nagyvárosi gyűrűhöz a fizikai kapcsolatot a 44-es út adja. Az M44-es gyorsforgalmi út kialakítása szerepel a felsőbbrendű tervekben, melynek megépülése Szarvas városa számára stratégiai fontosságú. A hazai városhálózat jellemzője, hogy az ország közel középpontjában elhelyezkedő Budapestet és a vidéki régióközpontokat sugárirányú fejlődési tengelyek kötik össze. A régióközpontokat másodlagos fejlesztési tengely köti össze, gyűrűs szerkezetben. A fő fejlesztési centrumok a tengelyek és gyűrűs szerkezet érintkezésénél találhatók, de ezen gócpontok között további kisebb városok erősítik a hálózatot. 1. térkép: Dél-Alföldi régió városhálózata Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 17 Békés megye Békés megyében a közép- és kisvárosok viszonylag egyenletes rendszere dominál. A megyei településhálózat központi eleme a Békéscsaba-Békés-Gyula településegyüttes, amely a megye lakosságának 40%-át tömöríti. A megye jelentős természeti értékekkel, turisztikai vonzerővel rendelkezik. A rendszerváltozás óta Békés megye munkaerő megtartó képessége folyamatosan romlik, a munkaképes korú lakosság egyre növekvő számban hagyja el a térséget. Szarvas nem lát el megyei szintű feladatot, azonban vannak regionális jelentőségű intézményei, mint a Szent István Egyetem kihelyezett karai, melynek köszönhetően a megye egyik legjelentősebb felsőoktatási és tudományos központjává vált. 2. térkép: Szarvasi járás megyében való elhelyezkedése és települései. Szarvasi járás Forrás: Saját szerkesztés A 2013-as közigazgatási átszervezés alapján a kistérségek közigazgatási szerepe megszűnt, egyidejűleg közigazgatási területi egységként létrejöttek a járások. Szarvas esetében a járásközponti szerepkör nem befolyásolta jelentős mértékben a város helyét a település hiearchiában, hiszen előzőleg is már térségi központi szerepkörrel rendelkezett, kistérségi központ volt. A Szarvasi járás határos Jász-Nagykun-Szolnok megyével (Kunszentmártoni járás és Mezőtúri járás) és Csongrád megyével (Csongrádi Járás) is. A Szarvasi járás 485 km 2 kiterjedésű és lakónépessége a 2011-es népszámlálás alapján 28.779 lakossal a megye hetedik legnépesebb járása. A város a Szarvasi járás területének mindössze egyharmadát foglalja el, lakosságaránya a járáshoz viszonyítva magas, 60%. A járás települései között, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás sikeres tevékenykedése és a közös fejlesztések miatt mára erős kötődés alakult ki. A 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján Szarvas kedvezményezett járásnak minősül - a Békés megyei járások nagy részéhez hasonlóan azonban nem tartozik a fejlesztendő járások és a komplex programmal fejlesztendő járások közé. A Szarvasi járás a következő járásokkal határos: Mezőtúri; Gyomaendrődi; Békési; Békéscsabai; Orosházai; Szentesi; Kunszentmártoni
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 18 A térség jellegzetes településtípusai a szórvány-tanyák és a tanyacsoportok, melyek apró falvakként működnek. A tanyavilág fennmaradására hosszabb távon számítani kell. 1. táblázat: Szarvasi járás települései és alap adatai Település jogállás terület (ha) népesség (fő) Szarvas város 16157 16954 Békésszentandrás nagyközség 3696 7745 Kondoros város 8184 5228 Csabacsűd nagyközség 6685 1880 Kardos község 4279 655 Örménykút község 5456 366 Forrás: KSH, 2011-es népszámlálás A közel 17 ezer lakosú város, Békés megye észak-nyugati csücskében helyezkedik el Békéscsabától közel 50 km-re. A Hármas-Körös Szarvas-Békésszentandrási-holtágának bal partján fekvő települést, Békés megye nyugati kapujaként is hívják. A Szarvasi járás központja, melyet köszönhet annak, hogy a térség legnépesebb települése és a környék településeit funkcionálisan kiszolgálja. A lakosságszáma alapján a megye ötödik legnépesebb városa. Szarvasnak nyolc testvérvárosa van, Erdélyben (Szilágysomlyó, Szentegyháza, Barót), Szlovákiában (Poprád, Malacky), Finnországban (Keuruu), Olaszországban (Bucine), Kínában (Wuxi). A települések között kulturális, oktatási, turisztikai, tudományos és gazdasági kapcsolat alakult ki a rendszerváltozás óta. A település kiemelt figyelmet fordít a szlovák kapcsolataira, ez annak köszönhető, hogy jelentős az önmagát szlovák nemzetiségűnek (tót) valló lakosok száma. Szarvas város szomszédos települései: Békésszentandrás, Mezőtúr, Szentes, Gyomaendrőd, Csabacsűd, Kardos, Örménykút, Eperjes A város megközelíthetőségét elsődlegesen a 44-es számú út biztosítja. A 44. számú úton keleti irányban Csabacsűd, Kardos, Kondoros, Harkánybérlet, Kétsoprony településeket követően érhetünk el a megyeszékhely Békéscsabára. Nyugati irányban Békésszentandrást követően átlépjük a megyehatárt és Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezünk. Folytatva az utat a 44. számú úton nyugat felé, Öcsöd, majd Kunszentmárton következik, ahol elágazási lehetőség nyílik déli irányba Szentes, Hódmezővásárhely és Szeged irányába a 45. számú főúton. Amennyiben Kunszentmártontól a 44-esen nyugat felé haladunk, elérhetjük Kecskemétet, ahonnan közvetlen csatlakozási lehetőségünk nyílik az M5-ös autópályára észak felé Budapest, dél felé Szeged irányába.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 19 3. térkép: Szarvas város fontosabb elérhetőségei közúton Forrás: Saját szerkesztés 1.1.2 A település vonzáskörzetének és funkciónak bemutatása, elemzése Szarvas térségközponti szerepe tradicionálisan erős, a járási rendszer 2013-as felállásával lényegében nem változott, tulajdonképpen a korábban kialakult funkcionális együttműködés további erősödése, bővülése jellemző. A város központi szerepköre társadalmi (oktatás, szociális ellátás, egészségügy), kulturális, gazdasági és idegenforgalmi szempontból is érvényesül. A település vonzáskörzete túlnyúlik a járási határon, egyrészt a településen működő széleskörű szolgáltatásoknak, megyehatár menti elhelyezkedésének, illetve különböző területeken meglévő társulási együttműködéseknek köszönhetően (pl: Gyomaendrődi járás több településével hulladékgazdálkodás terén erős kapcsolódás mutatható ki). A település vonzáskörzete funkcióként / funkciócsoportonként természetesen mutat eltéréseket. Összességében azonban megállapítható, hogy mind az ingázási adatok, mind az egyéb funkcionális együttműködések révén legerősebb kapcsolata Békésszentandrással, Csabacsűddel és Kondorossal mutatható ki. A járás többi településével is napi szintű, élénk kapcsolatot ápol mind az intézményi ellátás, mind a szolgáltatások, mind foglalkoztatás vonatkozásában. Járáshatáron túlnyúló kapcsolata Békés megyében Gyomaendrőd irányában a legjelentősebb, a szomszédos elhelyezkedés kapcsán. Megyehatár menti elhelyezkedésének köszönhetően, megyén túlmutató kapcsolata elsősorban a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok és Csongrád megyei településekkel mutatható ki. Bár Szarvassal nem határos település Öcsöd, de jelenős számú lakosság áramlik át napi szinten munkába járás vagy iskolába járás céljából.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 20 Szarvas északi szomszédjának számító, Mezőtúrról is erős napi szintű ingázás mutatható ki Szarvas városa irányába. A Csongrád megyei Szentes és Eperjes városával már kevésbé erős kapcsolat mutatható ki a városba bejáró lakosság kapcsán, azonban megjegyzendő, hogy Szarvasról Szentesre járó napi ingázók száma a legmagasabb a megyén túlmutató kapcsolatok tekintetében. 4. térkép: Szarvas kapcsolata a környező településekkel Forrás: Saját szerkesztés 1. ábra: Szarvas településre bejáró és településről eljáró, otthonát napi gyakorisággal elhagyó lakosok száma Szarvas településre bejáró Szarvas településről eljáró 355 279 817 57 144 204 105 176 Békésszentandrás Gyomaendrőd Kondoros 432 Csabacsűd Kardos Öcsöd 77 Békéscsaba Csabacsűd Szeged 75 93 Békésszentandrás Örménykút ISMERETLEN Forrás: KSH Népszámlálás 2011
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 21 Oktatási szerepkör Települési funkciók bemutatása Intézményi ellátottságot tekintve, Szarvas valódi térségközponti szerepkörrel rendelkező városnak tekinthető. A Békés Megyei Kormányhivatal számos szakigazgatási szerve, illetve kirendeltsége található meg Szarvason. Szarvasi Járási Földhivatal (ingatlan-nyilvántartás, ingatlannal kapcsolatos jogok és a termőföld hasznosításával és védelmével kapcsolatos feladatkörök ügyintézése); Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Ügyfélszolgálati Pont (egészségbiztosítása feladatok, hatósági feladatok) Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Élelmiszerhigiéniai Kirendeltség (élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi ellenőrzési, takarmányellenőrzési, élelmiszerlánc felügyeleti és állategészségügyi feladatok) Munkaügyi Központ Kirendeltség (álláskeresők nyilvántartásba vétele, járadékok, álláskeresési segélyek ügyintézése, munkaközvetítés, hatósági feladatok) Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Járási Népegészségügyi intézete (népegészségügyi feladatok, nyilvántartás, hatósági feladatok, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségvédelemmel kapcsolatos feladatok) Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Kihelyezett Ügyfélszolgálat (nyugellátások megállapítása) Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv Kihelyezett Ügyfélszolgálat (szakhatósági állásfoglalások kiadása) A fentieken túl Szarvason térségi szerepe környezetvédelem és katasztrófa elhárítás terén is érvényesül. A városban található a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága. A településen falugazdász hálózat működik Kondoros településsel közösen együttműködve, valamint Agrárkamarai szaktanácsadó hálózat került kialakításra szintén Kondoros településsel együttműködve. Szintén Szarvas székhellyel működik a Körös-Szögi Kistérség Többcélú Társulás irodája, amely a járási rendszer felállását követően tovább működik. A Társulásban lévő települések együttműködése közös térségi projekteken túl (pl: kerékpárút hálózat fejlesztése, térségi közösségi közlekedés fejlesztése, települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése) jelenleg a szociális ellátás területére terjed ki. A Társulásban résztvevő települések mikro-térségekbe csoportosítva: Gyomaendrőd, Hunya, Csárdaszállás (központ: Gyomaendrőd) Kondoros, Kardos (központ: Kondoros) Csabacsűd, Örménykút (központ.:csabacsűd) Szarvas egyik legfontosabb térségi szerepköre az oktatás, a település iskolavárosi jellege tradicionálisan erős, melynek megőrzése és lehetőség szerinti erősítése a jövőben is kiemelt cél. Az oktatási intézmények teljes spektruma megtalálható a városban (óvoda, általános iskola, középiskola, valamint felsőoktatási intézmény). Általános iskolai ellátás 5 intézményben történik, változatos képzési struktúrával. A Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és a Magyar Angol Két tannyelvű Általános Iskola egyházi fenntartású intézmények. A város és vonzáskörzetében élő szlovák lakosság anyanyelvi kultúrájának megőrzését, ápolását erősíti a Szarvason működő Szlovák Általános Iskola. A Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorló Általános Iskolája, valamint Szarvas Város Közoktatási Intézménye Fő téri
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 22 Egészségügyi szolgáltató szerepkör Szociális szolgáltató szerepkör Általános Iskola említhetők még ki. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a legfrissebb adatok szerint 7,14 %. A fenntartással és működtetéssel kapcsolatos átszervezések következtében is érvényesül a térségközponti szerep: a környező települések közül Békésszentandrás, Szarvas, Csabacsűd, Kardos, Örménykút, Kondoros a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) szarvasi tankerület illetékességi területéhez tartoznak. Középfokú oktatás keretében a városban gimnázium, szakközépiskola, valamint szakiskola is működik. A település térségi szerepköre középiskolai oktatás terén - az elmúlt évek demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó - tanuló létszámának csökkenése ellenére is jelentős, azonban ennek megőrzése és erősítése, a megye más intézményeivel való versenyben való sikeres helytállás érdekében fontos feladat a képzési kínálat folyamatos fejlesztése, helyi gazdasági igényekhez való illeszkedésének erősítése révén. A felsőoktatás két intézmény révén szintén tradicionálisan van jelen a városban: A Tessedik Campus többszöri átszervezést követően jelenleg a gödöllői Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar részeként működik és elsősorban mezőgazdasági szakemberképzéshez kapcsolódóan emelhető ki. Az integrációval bővültek a Kar tudományos és kutatási együttműködései, továbbá megnyíltak a mesterképzési szakok, valamint új alapképzési szakok. A Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara pedig az Alföld egyik patinás, közel 200 éves szellemi múltra visszatekintő intézménye, mely Tessedik Sámuel és Vajda Péter pedagógiai örökségére, a szarvasi tanítóképzés, majd főiskolai szintűvé vált óvóképzés értékeire épül. A két intézmény hallgatói létszáma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat a felsőoktatási átszervezéseknek köszönhetően, amely a vidéki, kisebb intézményeket, kihelyezett tagozatokat jóval súlyosabban érintette. Szarvas a felsőoktatás történelmi múltja és speciális képzési kínálata révén az egyetemi integrációt követően a dél-alföldi régió felsőoktatásában jelen tudott maradni. A városban Kollégiumi ellátás az oktatás minden szintjén, általános iskolától a felsőoktatásig biztosított, kihasználtsága az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, jelentősebb a napi szinten bejáró tanulók száma. A város egészségügyi ellátottsága teljes, szakorvosi rendelők és sürgősségi ellátás egyaránt biztosított. A település ellátási körzete túlmutat a közigazgatási határon. Szarvason 7 háziorvos, valamint 2 gyermekorvos, 5 fogorvos nyújt orvosi alapellátást a lakosság számára. A gyermekgondozás intézményrendszerét a gyermekorvosok mellett kilenc védőnő látja el. A sürgősségi betegellátást két különálló szervezet látja el, az ügyeleti szolgálat, valamint a mentőszolgálat. A városban 28 különböző szakorvosi ellátást lehet igénybe venni, melyet az elmúlt időszak fejlesztései jelentősen erősítettek. A településen a védőnői és iskola-egészségügyi ellátás mikro-társulás keretében működik Szarvas melllett Csabacsüd, Kardos és Örménykút részvételével. Fekvőbeteg ellátás terén a város az oroszházi kórház ellátási körzetébe tartozik. A szociális ellátás városi és kistérségi szintű szervezése társulás által fenntartott intézményi formában valósul meg, nevezetesen a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézményben, melynek központja Szarvas. Társulásban biztosított alapszolgáltatások: nappali étkeztetés, idősek klubja, pszichiátriai nappali ellátás, fogyatékosok nappali ellátása, házi segítségnyújtás.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 23 Foglalkoztatási szerepkör Kulturális szerepkör A foglalkoztatási szerepkörét tekintve a tizenhét ezer fő lakosú Szarvas közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik be nap, mint nap, illetve veszik igénybe a városban működő szervezetek szolgáltatásait. Tekintettel arra, hogy a térségben elsősorban a mezőgazdasági jellegű tevékenység jellemző, a gazdaság is erre épül. A kistérség összterületének megközelítőleg 90 százaléka művelhető. Általánosságban kijelenthető, hogy alacsony a működő külföldi tőke a járásban, de Békés megyei viszonylatban még így is kiemelkedő, hiszen a vállalkozások nagyságát tekintve jelenleg Szarvason van a legnagyobb működő tőke a megyében leginkább a Pioneer Hi-Bred Zrt és a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. működésének köszönhetően. Számos országos és regionális jelentőségű rendezvény és kulturális esemény, attrakció fogadja a helyieket és a turistákat (pl. Szarvasi Szilvanapok, lovas napok, Vízi színház programsorozatai), amelyek a turizmus vonatkozó fejezetében kerül részletesen kifejtésre.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 24 Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 1.2.1 Kapcsolódás az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz (OFTK) Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata mellékleteként fogadta el a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót. Ezen határozat hatályba lépésével a régebbi területfejlesztési Koncepciók hatályukat vesztették (96/2005. (XII. 25.) OGY határozat; 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat; 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat). A Koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, meghatározza azok területi dimenzióit, ami a 2014 2020-as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készült tervdokumentumok (Partnerségi Megállapodás, Operatív Programok) megalapozását is szolgálta. Továbbá az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből, illetve az EU 2020 Stratégia és a Nemzeti Reform Program vállalásaihoz illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg Magyarország számára. A nemzeti fejlesztés- és területfejlesztési politika céljainak és prioritásainak teljesülése érdekében, a Koncepció egyrészt horizontális szempontokat fogalmaz meg, másrészt alapelveket határoz meg a fejlesztéspolitika keretében igénybe vett források felhasználásával kapcsolatban, valamint a kedvezményezett térségekkel-települések besorolásával kapcsolatban. A nemzeti jövőkép elérése érdekében a Koncepcióban foglalt négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelöl ki. Az átfogó célok megvalósulása érdekében az Országgyűlés megerősíti a Koncepció tizenhárom specifikus célkitűzését, köztük hét szakpolitikai jellegű célt és hat területi célt. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó képessége erősödjék. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. Az OFTK Szarvas és térsége tekintetében figyelembe veendő konkrét megállapításai a következők: Hazánkban jellemzőek az időjárási és hidrológiai szélsőségek, mely azt eredményezi, hogy akár egy éven belül is nagy lehet a belvíz veszély és az aszályérzékenység ugyanazon a területen. Ez különösen igaz Szarvasra és környékére. A településen a mezőgazdasági szektor a gazdasági ágak közül kiemelkedő, melyre a klímaváltozás negatív hatásai erőteljesen hatnak a termőföld minőségére és ennek köszönhetően az élelmiszertermelésre valamint az egészséges ivóvíz ellátásra.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 25 Szarvas és környékén védendő természeti értékek találhatók. Ilyenek a tájképvédelmi terület, védett természeti terület és ökológiai hálózat által védett értékek. Értékes természeti energiaforrások közül Szarvas és környékén kiemelkedő az ásvány és nyersanyag gazdálkodás lehetősége, valamint nap- szél- és geotermikus energia hasznosítása javasolt. Védendő kulturális örökség szempontjából a település kiemelendő, valamint a turisztikai térszerkezet alapján gyógyvíz lelőhelyek megléte fontos idegenforgalmi potenciált jelent a város számára. Az egyes nagytérségek megújulását biztosító fejlesztések között Szarvas városa a következő fejlesztéspolitikai témákban érintett: Tisza-völgy: a víz- és az agrárgazdálkodás komplex hazai nagytérsége AZ OFTK kitér a Tisza-menti térség problémájára és megemlíti, hogy a Tiszavölgy szélsőséges csapadékviszonyai és tágabb térségének életét is meghatározó vízgazdálkodási lehetőségei miatt igényel önálló, térségileg integrált környezetgazdálkodási és -védelmi szempontokra épülő fejlesztéspolitikát. Tanyás térségek fejlesztése Vidékies térségek Tanyás vidékeink a jelenlegi nehéz helyzet ellenére, megfelelnek a fenntartható fejlődés, az integrált vidékfejlesztés és a többfunkciós mezőgazdaság Európában kialakult fejlesztési modelljének, és megfelelő fejlesztésekkel minden esély megvan arra, hogy a tanyarendszer korszerű formában megújuljon. A vidéki térségek lehatárolására több módszertan létezik, az általánosan használt OECD lehatárolás szerint a 120 fő/km 2 népsűrűség alatti térségeket tekintjük vidéki térségnek. A tervezési-statisztikai szerepen túl ennek jelentősége az Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások célterületeinek kijelölésében van. Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések A hazai vidékpolitika fontos eszköze az Európai Uniós vidékfejlesztési politika keretében kialakított és támogatott (LEADER) helyi vidékfejlesztési közösségek működése. Az OFTK a speciális adottságaik miatt a különleges táji értékekkel rendelkező kultúrtájakat fejlesztéspolitikai szempontból külön kezeli. Szarvas a Körös-Tisza mente kultúrtájba tartozik. A fejlesztéspolitika célja ezzel az idegenforgalom általános kedvező hatásai jobb érvényesülésének támogatása, illetve a vele járó kedvezőtlen hatások csökkentése vagy megelőzése. A Koncepció megemlíti, hogy az elmaradottabb térségek, települések fejlődését nagyban gátolja a régión belüli hiányos közlekedési kapcsolat, gyakran problémát okoz a térségi központok, megyeszékhelyek elérése. Szarvas esetében a várost elsődlegesen a 44. sz főúton és a 443.sz főúton lehet elérni. A Koncepció megemlíti, hogy fontos feladat, hogy oldódjon a főváros központú úthálózat, a sugaras rendszer helyett egy hálós szerkezetre van szükség. Ez a centralizáltság oldása, a vidéki nagyvárosok erősítését és a városgyűrűk összekapcsolásával a kis és középvárosok elérhetőségét erősítené. A központi és a térséget dinamizáló funkciók ellátásához szükséges többszintű elérhetőségi rendszer fejlesztése a gyűrű mentén (infrastruktúra-fejlesztéssel) és a főváros irányában (elsősorban közösségi közlekedésszervezéssel).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 26 Szarvas városa a Szeged-Debrecen és a Kecskemét-Békéscsaba (román határ) közlekedési térszerkezeti tengelyek csomópontjában fekszik. A jövőben az M44-es autóút kialakítása van tervben, melynek megépülése esetén Szarvas város fontos stratégiai előnyöket kovácsolhat a jövőben. 5. térkép: Stratégiai kapcsolatok rendszere, és közlekedési hálózatok térszerkezete, Forrás: OTFK Az OFTK egyik fontos térszervező újítása az eddigi területfejlesztési dokumentumokhoz mérten a funkcionális várostérség. A területi fejlesztések alapegységei a városok és a vidéki térségek együttműködésére épülő, a várost és vonzáskörzetét magában foglaló várostérségek lesznek (szakmai kifejezéssel funkcionális várostérség FVT). Lehatárolásuk alapulhat a különböző funkciók vonzáskörzeteit kimutató területi elemzésekre, de ugyanígy a térségi együttműködés hagyományokra és a térségi identitásminták eloszlására is. 1.2.2 Kapcsolódás Békés Megye Területfejlesztési Koncepciójához és Programjához Békés megye Területfejlesztési Koncepciója 2014-ben (3/2014 (II.14.) KGY határozattal) került elfogadásra. Békés megye jövőképe: Békés megye értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív és fenntartható megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje kíván lenni. Békés megye fejlesztésének átfogó célja 2020-ig: A megyében élők életkörülményeinek és környezeti feltételeinek javítása, a megye fenntartható gazdasági és társadalmi viszonyainak megteremtése. A foglalkoztatás javítása. A szarvasi kistérséghez kapcsolódó stratégiai célok: Értékalapú gazdaságfejlesztés Térség-specifikus brandek fejlesztése Természeti és épített értékek óvása, alkotó innovatív továbbfejlesztése A dokumentum kiemeli az 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozatot (A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja), amely az M44 autóút Kunszentmárton kelet - Kondoros kelet szakasz út fejlesztését rögzíti. A dokumentum ismerteti továbbá a nyomvonalak kialakítását, miszerint a tervezett M44 autóút II. szakasza Kunszentmárton után Öcsödtől délre csatlakozik az I. szakaszhoz és halad ÉK-i irányba. A tervezett nyomvonal délről kerüli el Békésszentandrás és Szarvas települést és Csabacsűd alatt csatlakozik a III. szakaszhoz.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 27 A megyei dokumentum foglalkozik a megye területén lévő településeken az arzénnal szennyeződött ivóvíz előfordulásával, mely Szarvas településén és tőle délre fekvő településeken jelentős mértékben jelen van. A dokumentum foglalkozik továbbá a megyében lévő kistérségek HDI (Human Developmennt Index) értékeivel, melyen kitűnik, hogy a megyében Békéscsabai kistérség után a szarvasi kistérség a legjobb értékekkel rendelkezik. Kiemelkedő az írástudók aránya a 6 évesnél idősebb népességen belül, illetve a képzettségi index. A fejlesztési célrendszer a megye összes településére, meghatározásra került, Szarvas vonatkozásában a következőket tartalmazza: Tőkeállomány növelése K+F ráfordítás növelése Helyi termékfejlesztés Elérhetőség javítása Helyi piacok működtetése Ökológiai funkciójú értékek védelme, megtartása Gasztroturizmus fejlesztése Innovatív egészségturizmus Foglalkoztatás javítása A megyei területfejlesztési koncepció elkészítése után indult meg a Békés megye területfejlesztési programja 2014 2020 dokumentum kidolgozása (a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján), melyet 2014. szeptember 9-én a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése fogadott el a 81/2014. (IX. 9.) KGY. számú határozatával. A stratégiai program célja, hogy meghatározza azokat a középtávú fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek a megyében megvalósulhatnak. A stratégiai program céljai kapcsolódnak Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó és stratégiai fejlesztési irányaihoz.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 28 2. ábra: Békés megye fejlesztésének stratégiai céljai (2020-ig) Forrás: Békés megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 stratégiai program Békés megye operatív programja három programból épül fel, melyek projektcsomagokból állnak. ezek a programok szorosan illeszkednek a Békés Megyei Közgyűlés által elfogadott stratégiai célokhoz. Az egyes programok egymásra épülnek, kiegészítik egymást. A megyei dokumentum részletesen bemutatja az egyes Operatív Programokhoz kapcsolódó projektcsomag elemeket. Mivel a végleges Operatív Programot az Európai Unió Bizottsága később fogadta el, ezért néhány témában a besorolás nem megfelelő helyen van, vagy nem releváns.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 29 3. ábra: Békés megye operatív programjának felépítése Gazdaságfejlesztési részprogramok Járás-fejlesztési részprogramok Ágazati fejlesztési programok komplex vállalkozásfejlesztési projektcsomag integrált beszállítói rendszer fejlesztése projektcsomag komplex agrárfejlesztési projektcsomag komplex turizmusfejlesztési projektcsomag komplex humán erőforrásfejlesztés projektcsomag Békéscsaba gazdaságfejlesztési projektcsomag ja Békés járás részprogramja Békéscsabai járás részprogramja Gyomaendrődi járás részprogramja Gyulai járás részprogramja Mezőkovácsházai járás részprogramja Orosházi járás részprogramja Sarkadi járás részprogramja Szarvasi járás részprogramja Szeghalmi járás részprogramja komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag komlpex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag Forrás: Békés megye Területfejlesztési Programja 2014 2020 alapján, saját szerkesztés A Szarvasi Járás részprogramja: 1. Intézkedés: A Szarvasi járás településfejlesztési programja. 2. Intézkedés: A Szarvasi járás turisztikai fejlesztése. 3. Intézkedés: Települési kerékpárút hálózat fejlesztése. 4. Intézkedés: Környezetvédelmi és energiahatékonysági beavatkozások a Szarvasi járásban. 5. Intézkedés: Járási közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései. 6. Intézkedés: A helyi identitástudat és társadalmi befogadás erősítése a Szarvasi járásban. Szarvas városa a következő gazdaságfejlesztési részprogramokban érintett: Komplex vállalkozásfejlesztés (Szarvasi Ipari Park Infrastruktúra fejlesztése) Komplex agrárfejlesztés (helyi termék piacának fejlesztése) Komplex turizmusfejlesztés (Szarvas Város komplex turisztikai fejlesztése a Történelmi Magyarország szellemiségében) A dokumentum jelöli az egyéb uniós és nemzetközi finanszírozású programok és tisztán hazai támogatással megvalósuló programok kereteit, melyek a következők:
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 30 Egyéb Európai Uniós és nemzetközi támogatás keretei: Horizont 2020 keretprogram, mely Európa globális versenyképességének növelését célozza az Innovatív Unió kezdeményezésének keretein belül, az európai Területi Együttműködési Programok, melyek határon átnyúló együttműködéseket, transznacionális és interregionális együttműködési formákat is támogatnak, URBACT program, mely a fenntartható városfejlődést célozza meg, Visegrádi Alap, mely a közép-európai projekteket támogatja. Tisztán hazai támogatás keretei: Nemzeti Kulturális Alap, melynek célja a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) a magyar gazdaság technológiai innovációját támogatja Magyar Labdarúgó Szövetség pályaépítési programját, melyet az MLSZ 2011-ben indított el, és célja a hazai labdarúgás infrastrukturális feltételeinek javítása volt. A megyei prioritás szerinti csoportosítás a megye átfogó céljával és stratégiai céljaival összefüggésben állnak. Szarvasi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója 1.2.3 Egyéb térségi fejlesztési koncepciókhoz, programokhoz való kapcsolódás A Szarvasi Kistérség Területfejlesztési Koncepcióját 2005-ben készítette el a Körös-szögi Kistérségi Területfejlesztési Ügynökség. A Koncepció 10 éve készült, ezért felülvizsgálata időszerű. A Koncepció alapcélja: Az Európai Unióban is versenyképes, egységes kistérség megvalósítása, amely tradíciókra alapozva folyamatosan megújulni képes. A stratégiai célok: A helyi gazdaság sikeres tradícióikra támaszkodó, a lakosság jelenleginél magasabb szintű konvertálható képzettségre építő, az ezredforduló igényeinek megfelelő gazdasági szerkezet kialakítása Az kistérségi tudásbázis által adott előnyök jobb kihasználása, az információs társadalomba illeszkedés, a K+F tevékenységek eredményeinek hasznosítása a kistérség minden területén A sokszínű társadalmi (nemzetiségi, kulturális) és természeti értékek megőrzésével és fejlesztésével egészséges és vonzó környezet megteremtése a kistérség és azon kívüli lakosság részére A Koncepciónak hat programja van, melyek prioritásokra és alprogramokra oszlanak: Versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása és az információs társadalom fejlesztése A hazai és nemzetközi viszonylatban is eladható turisztikai kínálat megteremtése A humán erőforrás fejlesztése Környezetvédelem és a kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése Az agrárgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztése A vidéki életminőség javítása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 31 Térségi Turisztikai Stratégia Koncepció jövőképe kitér a technikai-technológiai fejlesztések és a környezetterhelés csökkentés fontosságára, a turizmusfejlesztés lehetőségeire, valamint a gazdasági fejlesztések lehetőségeire és annak pozitív társadalmi, gazdasági és környezeti hatásaira. A Koncepció a 2004-es Európai Uniós csatlakozás után készült el, így a dokumentumban már megjelennek a regionális politikai alapelvei is. A Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület 2011. februárban jött létre, mely 2011 végére regisztrált TDM szervezetté alakult át. A TDM szervezet EU-s támogatási források igénybevételével 2013 júniusára elkészítette a térség Turisztikai Stratégiáját (Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület TDM Szervezet Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros térsége Turisztikai, Marketing és Desztinációfejlesztési Stratégiája címmel) A stratégia célja, hogy megalapozza a desztináció turizmusának további tudatos fejlesztését, ehhez elemezve a térség turisztikai vonzerőit, kínálatának és keresletének jelenlegi helyzetét, valamint a hazai és nemzetközi kereslet új irányzatait és várható alakulását kijelöli a távlati célokat és prioritásokat, amelyek egy környezetbarát, ugyanakkor sajátos arculatú turizmus kialakítására irányulnak és felvázolja a megvalósítás mikéntjét is. A stratégia alapul szolgál a további konkrét tervek, turisztikai fejlesztési programok és a vállalkozók, befektetők projektjeinek kidolgozásához, ezáltal elősegíti a térség turizmusának tudatos, az adottságokkal összhangban lévő és összehangolt fejlesztését. A stratégia gyakorlatilag a fenntartható turizmus megteremtéséhez nyújt irányvonalat, amely feltételezi a természeti és kulturális értékek óvását és megőrzését, valamint a Körös-menti TDM új arculatának kialakulását. A desztináció a magyarországi turizmus felfedezetlen mozaikja. A másik oldalról nézve: a turizmus egy jobbára még kihasználatlan lehetőség a térség számára, hogy változatosabbá tegye gazdaságát, új munkahelyeket és jövedelmeket teremtsen. E lehetőségeket kihasználni nem könnyű feladat. Ezen a gondon igyekszik segíteni ez a stratégia oly módon, hogy elemezvén a jelenlegi helyzetet igyekszik felkutatni a turizmus fejlesztésének reális lehetőségeit. A Stratégiában a következő fejlesztési elképzelések fogalmazódnak meg: A Stratégia hosszú távú (ez esetben 3-5 év) fejlesztési elképzelései: Tessedik tanya felújítása, funkcióval, tartalommal való felruházása Tessedik kultusz erősítése, Tessedik út kialakítása A kondorosi Batthyány-Geist kastély bekapcsolása a térség turizmusába A Stratégia középtávú (ez esetben 1-3 éven belüli) fejlesztési elképzelései: Általános elképzelések: Szolgáltatások színvonalának emelése Szálláshelyek minőségi fejlesztése Új rendezvények generálása (Tessedik Napok) Pályázati források felkutatása a nagy befektetést igénylő beruházásokhoz Konkrét fejlesztési elképzelések: Csodaszarvas legendája köré épülő turisztikai termékek kidolgozása (Történelmi Emlékút, Országközép) Tessedik múzeum, Szárazmalom, Szlovák tájház interaktívvá tétele Anna-liget, Erzsébet-liget hasznosítása (Kneipp-ösvény)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 32 Fedett attrakciók kialakítása (játszóház, mini golf, gokart pálya) Vízi színház pozícionálása A békésszentandrási szőnyeggyár bekapcsolása a térségi idegenforgalomba (épület, mint látványosság és tevékenység: kézi csomózás) A stratégia rövid távú fejlesztési elképzelései a rendelkezésre álló erőforrások felhasználása és egységbe rendezése: Programcsomagok kialakítása Osztályoknak, családoknak interaktív játékok szervezésre a tagtelepüléseken (Szarvason, Kondoroson, Békésszentandráson és Csabacsűdön) Információs pont kialakítása a szarvasi Arborétumnál, közlekedés megoldása (kerékpár kölcsönzési lehetőség, lovas kocsi, kisbusz) Fakultatív programok összegyűjtése és rendszerezése, ezek megfelelő promotálása, a desztinációban eltöltött idő növelése érdekében Helyi termékek (food és non-food) bevonása az idegenforgalomba (Gallicoop, Szarvasi Mozarella, szarvasi kotyogó) Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése Egységes arculat és marketing kommunikáció kialakítása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 33 A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.3.1 Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az OTrT 2014. év eleje óta hatályos munkarészei Szarvas tekintetében a következőket tartalmazzák. A részletes jelkulcs megtalálható a vonatkozó jogszabályban. 6. térkép: Szarvas város térképkivágata az OTrT-ből A város igazgatási területét az ország szerkezeti terve az erdőgazdálkodási, a mezőgazdasági, a vegyes és vízgazdálkodási területfelhasználású térségbe sorolta. A belterület csak szimbólummal szerepe a szerkezeti terven. A tervlapon szerepel a tervezett M44 gyorsforgalmi út nyomvonala, szerepelnek a meglévő 44. sz. I. rendű és a 443.j. II. rendű főutak nyomvonalai is. A település térségében tervezettek a Szarvas (44.sz. főút) Orosháza - Mezőkovácsháza - Battonya (Románia), és a Kisújszállás (4 sz. főút) Túrkeve Mezőtúr Szarvas (44. sz. főút) meglévő összekötő utak nyomvonalán jelölt főutak. A településen vezet az országos kerékpárút törzshálózat nyomvonala is, a Körös-völgyi kerékpárút egy szakasza. A város igazgatási területén észak-déli irányban halad egy földgázszállító vezeték, valamint a település területének keleti sarkát érinti egy 400 kv-os átviteli hálózati elem is. Az igazgatási terület északi szélén jelzi a területrendezési terv szerkezeti lapja az elsőrendű árvízvédelmi fővédvonalat, valamint a Dögös-Kákafoki csatornát. A térségek meghatározása az OTrT szerint: 6. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe olyan meglévő erdőterületek és erdőtelepítésre alkalmas területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt,
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 34 18. mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók, 33. települési térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak, 39. vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, ahol a mezőgazdaságnak és erdőgazdaságnak egyaránt meghatározó szerepe van, és a mezőgazdasági területek és erdőterületek mozaikossága jellemző, 43. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország felszíni vízrajzi hálózata (vízfolyások és tavak) és parti sávja tartozik. Az országos térségi övezetei tervi részletei Az egyes érintett térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások: 6. 14 (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni; A várost érintő térségi övezetek: 7. térkép: Országos ökológiai hálózat Az országos ökológiai hálózat érinti a város belterületének környékét és az igazgatási terület déli és keleti részének több foltját is. Az országos ökológiai hálózatra vonatkozó előírások: 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 35 (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. 8. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete a város területét középső részét érinti. Az övezetre vonatkozó törvényi előírás: 13/A. (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet 9. térkép: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete főleg az igazgatási terület keleti részeit érinti. A jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozó előírások: 13/B. A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni. 10. térkép: Kiváló termőhelyi erdőterület övezete A város igazgatási területének csak kisebb foltjait érinti a kiváló termőhelyi erdőterület övezete. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetére vonatkozó előírások: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 36 11. térkép: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete a belterülettől északra lévő, a vízpart menti részeit érinti. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetére vonatkozó előírások: 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elem-együtteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúrahálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 37 12. térkép: Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetére vonatkozó előírások: 14/B. (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető, c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. 13. térkép: Országos vízminőség-védelmi terület övezete Az országos vízminőség-védelmi terület övezete a település igazgatási területének majdnem az egészét érinti. Az országos vízminőség-védelmi terület övezetre vonatkozó előírás: 15. (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 38 14. térkép: Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkárelhárítási célú szükségtározók területének övezetei A nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetei közül csak a nagyvízi meder területének övezete érinti a települést. 1.3.2 Békés Megye Területrendezési Terve A megyei területrendezési terv 2005-ben készült. Békés megye területrendezési tervéről a 15/2005. (X.7.) KT. sz. rendelet szól, egységes szerkezetbe a 11/2012. (VI.27.) önkormányzati rendelettel foglalták. A rendelet célja, hogy meghatározza a megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A megyei területrendezési terv új országos területrendezési tervvel való összhang szerinti felülvizsgálatát el kell készíteni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 39 Szarvas Város a megyei szerkezeti terven 15. térkép: Térségi Szerkezeti Terv Forrás: 15/2005. (X.7.) KT rendelet, 5. melléklet, (Beiktatta a 11/2012. (VI. 27.) önkormányzati rendelet 11.. Hatályos 2012. VII. 27-től.) A város igazgatási területét a megyei szerkezeti terv az erdőgazdálkodási, a mezőgazdasági, a vegyes, vízgazdálkodási és a városias települési területfelhasználású térségbe sorolta. A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírások: 6. (2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni; b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 40 természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki; c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület, erdőterület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető; d) a települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható; e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%-ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni; f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük. 16. térkép: Magterület, ökológiai folyosó és a puffer terület övezete A település vízpartok menti sávok és a belterülettől északra lévő területek az ökológiai folyosó részei, az északkeleti településrészen és a belterülettől északnyugatra lévő területen az ökológiai folyosóhoz magterület csatlakozik. A belterület környékén a magterületekhez és az ökológiai folyosóhoz puffer terület csatlakozik. A térségi övezetekre vonatkozó előírások: 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosítotte a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 41 18. (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. 17. térkép: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosítotte az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúrahálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete a települést érinti, az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetét a módosított OTrT megszüntette. Az övezet előírásai: 14. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 42 A szomszédos települések hatályos szerkezeti terveinek Szarvas város fejlesztését befolyásoló megállapításai 18. térkép: Szarvas város és a környező települések Forrás: saját szerkesztés Békésszentandrás: nincs Szarvas települést érintő elhatározás a településrendezési tervében Mezőtúr: a Mezőtúr- Szarvas közötti 4631 j. összekötő út új nyomvonala mindkét város településszerkezeti tervében szerepel, az új nyomvonal Szarvas belterületétől keletre halad Szentes: nincs Szarvas települést érintő elhatározás a településrendezési tervében Gyomaendrőd: hatályos településrendezési terve Szarvas városra vonatkozóan tartalmaz megállapításokat: a hulladéklerakó telep elhelyezkedése, megközelítése, valamint a 443-as út Öregszőlők területén tervezett nyomvonal korrekciója kapcsán Csabacsűd: nincs Szarvas települést érintő elhatározás a településrendezési tervében Kardos: nincs Szarvas települést érintő elhatározás a településrendezési tervében Örménykút: nincs Szarvas települést érintő elhatározás a településrendezési tervében Eperjes: nincs Szarvas települést érintő elhatározás a településrendezési tervében
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 43 Hatályos településfejlesztési döntések Településfejlesztési Koncepció 1.5.1 A hatályos településfejlesztési koncepció és Integrált Városfejlesztési Stratégia megállapításai Szarvas Város Önkormányzata a 248/2002. (VI. 20.). képviselő-testületi határozattal fogadta el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2. 27. pontjában található fogalom meghatározása szerinti településfejlesztési koncepciót. Az 1997-ben elfogadott LXXVIII. törvény (Étv.) definiálta a településfejlesztési koncepció feladatát, de maga a településfejlesztési koncepció tartalmi követelményei nem voltak rendeletben meghatározva, még nem állt rendelkezésre egységes metodika. A Koncepció készítése során a partnerség már megjelent. Kérdőívek kerültek kiküldésre a városban dolgozó cégeknek, intézményeknek, illetve helyi újságban megjelentették a véleményformálás lehetőségét, melyek beépítésre kerültek a dokumentumba. A településfejlesztési koncepció célrendszere a 2009-es IVS készítés során felülvizsgálatra került, ennek megfelelően a koncepció a 340/2009. (VI.18.) határozattal módosításra került. A koncepció Szarvas hosszú távú fejlesztési céljait és a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket fogalmazza meg. 4. ábra: A Szarvasi Településfejlesztési Koncepció célrendszere Integrált Városfejlesztési Stratégia Forrás: Szarvasi Településfejlesztési Koncepció A középtávú (7-8 évre szóló) fejlesztési irányokat meghatározó Integrált Városfejlesztési Stratégia a településre vonatkozóan 2009-ben készült. A stratégiai szintű dokumentum célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészekre vonatkozó célok kitűzése és annak középtávon való érvényesítése. A dokumentum készítése particpatív tervezési módszerrel történt. A dokumentum a városfejlesztés stratégiai irányait az alábbiak szerint jelölte ki: célzott gazdaságfejlesztés;
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 44 életszínvonal megőrzése, épített és természeti értékek megóvása; városi szegénység csökkentése; turizmusfejlesztés. A fenti irányok alapján az IVS-ben 6 fejlesztési prioritás (tulajdonképpen városi szintű stratégiai cél) és 5 városrészi cél került megfogalmazásra az alábbi ábrán jelzettek szerint. 5. ábra: Szarvas Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának célrendszere Forrás: Szarvasi Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009 A 2009-es célrendszerben foglaltak megvalósítása érdekében a város az elmúlt 5 évben a rendelkezésre álló forráslehetőségek sikeres lehívásával, tudatosan, lépéséről-lépésre haladva számottevő eredményeket ért el. Belvárosának épített környezete: épületeinek és városi intézményeinek (pl: Szlovák Általános Iskola, Vajda Péter művelődési ház; Szakorvosi rendelőintézet) jelentős része megújult, a Körös-parton csodálatos környezetben megépült a Vízi Színpad. Utcáinak, tereinek jelentős része felújításra került (pl: Deák Ferenc u. felújítása; Fő tér felújítása, Kossuth tér felújítása; Ó-templom környékének rehabilitációja; Kossuth utca sétáló utcává alakítása, részben egyirányúsítása); a gazdasági funkció erősítése, szolgáltatási színvonalának emelése érdekében sor került az Árpád utcai üzlethelyiségeinek homlokzat felújítására. A Piac és környezetének megújítása érdekében is számos lépést tett a város (pl: piaccsarnok és kiszolgáló épület megépítésével.) A település gazdag természeti és kulturális adottságaira építve, azokat feltérképezve, összegyűjtve és rendszerezve a rendelkezésre álló forráslehetőségek felhasználásával a turisztikai attrakciók és háttérinfrastruktúra fejlesztése tekintetében is jelentős előrelépések történtek. Az elmúlt évek tudatos tevékenysége révén a városban mára meghatározó szegmenssé vált a turizmus. A támogatási forráslehetőségek kimerülésével és a magánerős források szűkülésével a tervezett fejlesztések egy része azonban még mindig megvalósításra vár, illetve a meglévő adottságok sokrétűsége továbbra is jelentős kihasználatlan potenciálokat rejt a város és a térség turizmusfejlesztése tekintetében.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 45 A helyi gazdaság az elmúlt évek számos kihívása és nehézsége ellenére Békés megye többi településéhez képest és a település méretéhez képest országos szinten is stabilnak és erősnek mondható, a város önkormányzata üzleti infrastruktúra fejlesztésével (ipari park bővítés, inkubátorház kialakításával és működtetésévei) lehetőségei szerint igyekezett támogatni a helyi és betelepülő vállalkozásokat. A gazdasági válság ellenére a mezőgazdasági termékfeldolgozásra épülő helyi nagyvállalkozások a térségi gazdaság meghatározó szereplői bírtak maradni (pl: Gallicoop Pulykahús Zrt, Pioneer Hi- Bred Zrt.), jelentős foglalkoztatotti létszámmal, lehetőségeik szerinti fejlesztések megvalósításával, a helyi beszállítói hálózat megőrzésével. A helyi gazdaság erősítése, prosperitásának megőrzése érdekében tett erőfeszítések és eddig elért eredmények ellenére gazdaságfejlesztés terén jelentős fejlesztésekre van szükség a térségi foglalkoztatási szerepkör további erősítése érdekében. A közműhálózati és intézményi infrastruktúra felújítása tekintetében szintén számottevő az előrelépés. A szennyvíz-; és ivóvíz hálózat fejlesztése révén az ellátottsági mutatók az elmúlt 5-6 évben ugrásszerűen javultak, a város oktatási-nevelési és közintézményeinek jelentős része felújításra került, kerékpárutak építése kapcsán ugyancsak jelentős előrelépések történtek. Közmű és városi infrastruktúra fejlesztések folytatása, a hiányzó elemek megvalósítása továbbra is tartogat feladatokat. 2. táblázat: Az IVS-ben megjelölt akcióterületi fejlesztések megvalósulása Érintett városrész(ek) Indikatív tevékenység Megvalósult? Igen/Nem/Folya matban van 1 Városközpont Szabadság út Egészségügyi szakellátás rendszerének fejlesztése IGEN 2 Városközpont Anna-liget 8. Termálvíz fejlesztés FOLYAMATBAN 3 Iparterület Orosházi út 8.3589/10, 3588 Inkubátorház az ipari park területén IGEN 4 Kertváros Városközpont Erzsébet liget 778 Hoffmann utca 1., Ady Múzeum fejlesztés RÉSZBEN Endre u. 1., Szabadság u. 36. 5 Városközpont, Béke utca 1 Új Polgármesteri Hivatal kialakítása IGEN 6 Városközpont Szabadság u. 28. Mittrovszky-kastély fejlesztése FOLYAMATBAN, belső felújítás és új funkció megtelepítése továbbra is indokolt 7 Városközpont Szabadság u. 1-3. Városi Könyvtár fejlesztése NEM 8 Városközpont Piac tér Piacfejlesztés IGEN, de folytatása tervezett 9 Városközpont, Kertváros Kossuth u. Oktatási projekt IGEN 10 Városközpont, Lakótelep Szent Városi terek felújítása (belterület) IGEN, folytatása Istvántér, Bolza sétány, Templom tervezett tér, Fő tér, Vásártér, Kossuth tér Forrás: saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 46 A városban megvalósuló fejlesztéseket részletesen az 1-es számú melléklet tartalmazza az alábbi témakörök szerint: egészségügyi, oktatási intézmények fejlesztése; csapadékvíz- és szennyvíz-elvezető hálózat fejlesztése; gazdaságfejlesztési és ipari parki beruházások; energetikai fejlesztések; közlekedési hálózat megújítása, bővítése; környezetvédelmi beruházások; Az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében Anti-szegregációs Terv is készült. Ez volt az első olyan dokumentum, ahol a szegregátumok lehatárolásra kerültek. A szegregációs terv elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét és a problémák kezelésére komplex intézkedési tervet fogalmaz meg. 19. térkép: Szarvas szegregációs területeinek lehatárolása 2009-ben készült IVS-ben Forrás: Szarvas IVS 2009 A korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta (2009. óta) érdemi változás nem történt a szegregátumok szociális és foglalkoztatási mutatóiban. Az infrastruktúra területén ebben az időszakban épült ki a szennyvízcsatorna-hálózat a szegregátumokban. Ugyancsak ebben az időszakban létesítette a Habitat for Humanity nevű szervezet a Habitat-pontot a városban, amely a szegregátumokban élők lakhatási helyzetét is segítette. A településen tíz éve működik a Csodaszarvas Tanoda. Az Öngondoskodó családok a Kárpát-medence szívében és a Kender helyett gyógynövény című programok segítik a hátrányos helyzetű csoportok integrációját. Biztos Kezdet Gyerekház működik a településen. A következő táblázat a 2009-ben tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 47 3. táblázat: A 2009-ben elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai Ágazat Foglalkoztatás Közoktatás Lakhatás Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései Hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek javítása; Munkaügyi Központ támogatásával képzések szervezése, piacképes ismeretek megszerzése Csökkent képességű gyermekek oktatásának biztosítása, kéttanítós modell bevezetése Közoktatási létrehozása Kerekasztal Szociális bérlakás program a külterületeken élők részére Megjegyzés forrás hiányában nem valósult meg nem valósult meg, 2013-tól állami közfeladat, azóta sem történt változás nem valósult meg forrás hiányában nem valósult meg Forrás: Önkormányzati információszolgáltatás Az alábbi táblázat pedig azon beavatkozásokat tartalmazza, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2009-es IVS elkészítése óta. Elsősorban horizontális anti-szegregációs beavatkozások történtek a városban. Az önkormányzat számos civil és egyházi partner bevonásával folytatott érdemi deszegregációs intézkedéseket. Ugyanakkor ezek egy része eseti, pályázathoz kötött program volt. Az önkormányzat kifejezett célja, hogy az integrációs beavatkozások fenntarthatóságát megteremtse, a már meglévő jó gyakorlatok átvételével, bevezetésével a szegregátumokat nem csak fizikai értelemben szüntesse meg, hanem az emberek képzettségi és foglalkoztatási mutatóinak javításával, az alacsony státuszt számolja fel a településen. A szegregáció oldása és a szegregátumok lakhatási, infrastrukturális helyzetében nem történt jelentős változás A 2009-es IVS Anti-szegregációs Terve által megfogalmazott célok: 1. Az alacsony státuszú lakosság területi koncentrációjának közép- és hosszútávon való csökkentése 1.1 30 év alatti fiatalok számára átmeneti lakhatási megoldás nyújtása 1.2 Nyugdíjas otthonok férőhelyeinek bővítése 1.3 A foglalkoztatás növelése közmunkaprogrammal 1.4 Infrastruktúra fejlesztése 1.5 Oktatási integráció biztosítása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 48 4. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2009-2014) a városban Horizontális antiszegregációs beavatkozások Lakhatás Korábbi IVS anti-szegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul) Közmunkaprogramok szervezése Egyházak becsatornázása az ifjúság- és családvédelem, drogprevenció munkájába Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkájának támogatása IPR bevezetése az iskolában Szervezett továbbtanulási és pályaválasztási programok bevezetése az általános iskola 6. osztályától kezdve Pályázati források igénylése a pedagógusok mentálhigiénés képzésére és gondozására Szociális bérlakások építése (1) A külterületen élő hátrányos helyzetben lévő fiatalok segítése a tulajdoni lakáshoz jutásban (lakásvásárlási támogatás formájában). (1) Térfigyelő kamerák kihelyezése a veszélyeztetett területeken Eredmény /értékelés 2014-ben mintegy 300 fő vett rész benne Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése. Számos találkozó, konferencia, meghívott vendégek a prevenció és terápia részéről is Eredményes Megtörtént. Ma már nem önkormányzati feladat. Megtörtént. Ma már nem önkormányzati feladat. Megtörtént. Ma már nem önkormányzati feladat. 20 szociális bérlakás átadása történt meg 3 ingatlan felajánlása kedvezményes feltételekkel 43 db kihelyezett kamera + 14 db kihelyezése folyamatban van. Eddig 18 bűncselekmény felderítésében segített. Forrás: Önkormányzati információszolgáltatás 1.5.2 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A -a szerint: (1) A települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója). Az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja. A szerződésben kikötött vagy vállalt kötelezettségek és a megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie. A település idáig nem élt a településrendezési szerződés kínálta lehetősséggel.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 49 Településrendezési Tervi előzmények 1.6.1 Hatályban lévő településrendezési eszközök Szarvas városa rendelkezik hatályos Településszerkezeti tervvel a város egész területére vonatkozóan. A Helyi építési szabályzatát a város a Szarvas Város Önkormányzata képviselőtestületének a 27/2014. (XII.19.) önkormányzati rendeletével, a 12/2010. (IX.24.) önkormányzati rendeletével, a 19/2008. (VII. 24.) rendeletével és a 23/2009. (VIII. 28.) rendeletével módosított, 19/2006. (V.19.) rendeletével alkotta meg. A rendelet szerint a város területe az alábbi területfelhasználási egységekbe sorolható: Beépítésre szánt területek: lakó (L), ezen belül: nagyvárosi (Ln), kisvárosi (Lk), kertvárosi (Lke), falusias (Lf) vegyes (V), ezen belül: településközpont vegyes: (Vt), központi vegyes (Vk) gazdasági (G), ezen belül: kereskedelmi, szolgáltató (Gksz), ipari (Gip), egyéb ipari (Ge) üdülő (Ü), ezen belül: üdülőházas (Üü), különleges (K): ezen belül: különleges célú szabadtéri sport (Kke), különleges intézményi (Ki), különleges bányászati (Kb) Beépítésre nem szánt területek: közlekedési és közmű (K): ezen belül: általános közlekedési és közmű (Köü), vasúti közlekedési és közmű (Kvö), közlekedési (Kö) zöld: (Z), közpark (Kp), közkert (Zkk) erdő: (E) ezen belül: védelmi (Ev), egészségügyi-szociális-turisztikai (Ee), gazdasági (Eg) mezőgazdasági (M) ezen belül: általános mezőgazdasági (Ma), mezőgazdasági tanyás (Ma-1, Ma-2), kertes mezőgazdasági (Mkk), Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk), védő rendeltetésű mezőgazdasági kertes (Mvk), mezőgazdasági különleges (Mk) vízgazdálkodási (Vg) területfelhasználási egységeket határol le.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 50 Az építési övezeteken belül különböző karakterű alövezeteket különböztetnek meg: 1-es (nagyvárosi- rekonstrukciós) 2-es (polgárvárosi) 3-as (mezővárosi) 4-es (korszerű-családiházas) 5-ös (kertvárosi) 6-os (falusias) 7-es (egyéb) karakterű építési övezeteket határol le. A Helyi építési szabályzat III. fejezete tartalmazza: a környezetvédelmi előírásokat; a helyi sajátosságokra, a helyi védelemre vonatkozó előírásokat. (Az országos régészeti és természetvédelmi szabályokat a helyi rendelet megismétli.) Ugyanebben a fejezetben vannak továbbá az építési tilalmakra, a védőtávolságokra, védőterületekre, valamint a közlekedési és a közmű létesítményekre vonatkozó előírások, valamint a zöldterületi szabályok is. A rendelet IV. fejezete a rendeletben használt fogalmakat határozza meg. Az V. fejezet a mellékleteket, függelékeket sorolja fel, és záró rendelkezéseket, a hatálybaléptetést rögzíti. A rendelet mellékletei: 1. számú melléklet: Szarvas város igazgatási területére vonatkozó l:10.000-es és 1: 4000-es szabályozási terv 2. számú melléklet: Szarvas városépítési övezeteinek táblázata 3. számú melléklet: Szarvas város Országosan védett épületeinek listája 4. számú melléklet: Szarvas város Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek értékvizsgálata 5. számú melléklet: Szarvas város közlekedési területei, út-minta keresztszelvényei 6. számú melléklet: Szarvas város különleges madárvédelmi, illetve kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területei A rendelet függelékei: 1. számú függelék: Szarvas város régészeti azonosított lelőhelyei 2. számú függelék: Szarvas város helyi védelemre javasolt természeti és egyedi táji értékei 3. számú függelék: Hivatkozott jogszabályok jegyzéke A rendelet 1:10.000-es külterületi és 1:4.000-es belterületi szabályozási terveket említ, a rendelkezésre álló tervek átdolgozásra kerültek, a külterületre és a belterületre, összesen 27 belterületi, és 29 külterületi szelvényen, 1:6000 és 1:5000-es léptékben. A helyi épített örökség védelméről a képviselő-testület a 35/2009.(XI.20.) rendeletét a 13/2010.(XI.24.) rendeletével módosította. A településre 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégia.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 51 1.6.2 Hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemei 1.6.2.1 A hatályos településszerkezeti terv megállapításai A terv legfontosabb elhatározásai külterületen az új közúti közlekedési nyomvonalak kijelölése. A belterülettől délre, kellő távolságra, húzódik a tervezett M44 gyorsforgalmi út, melyen csomópontok tervezettek a Szentesi és az Orosházi úttal. Új nyomvonalon haladna a 4404 j., Mezőtúr-Orosháza közötti út, szarvasi szakasza is, ez a belterülettől nem messze, a vasút túloldalán, a gazdasági területek mellett haladna. A külterületen ezen kívül a terv jellemzően a kialakult területeket sorolta be a törvényi előírások szerinti kategóriákba. Meglévők a nagytáblás szántóterületek, a kistelkes kertes részek, az erdő és a vízgazdálkodási területek is. Meglévők a tanyás térségek és a külterületi mezőgazdasági telepek is. Kisebb, vízparti területeken, a holtág és a Hármas-körös mellett, javasol a terv erdősítést. A Békésszentandrási út két oldalán a javaslat sport célú különleges területeket jelölt ki. A belterületet a tervezett 4404. j. útig javasolja a terv bővíteni kelet felé, belterületbe vonva a meglévő, és a tervezett gazdasági területeket. Az ettől keletre, a 44. sz. út két oldalán jelölt gazdasági telkeket beépítésre szánt és nem szánt területi határral jelölték. A belterület dél felé kertvárosias lakóterületi tömbökkel és véderdősávval bővülne. A bővítés itt általános és kertes mezőgazdasági területek rovására valósulna meg.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 52 20. térkép: Szarvas településrendezési terve Forrás: Szarvas Város Településszerkezeti Terv 2009 (Novák Építésziroda, Szeged)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 53 Településszerkezeti terv - Belterület 21. térkép: Szarvasi Településszerkezeti Terv Forrás: Szarvas Város Településszerkezeti Terv 2009 (Novák Építésziroda, Szeged)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 54 A TSZT a belterületen a meglévő, kialakult települési tömböket sorolja be a meglévő használat szerint. A városközpont települési, kistérségi intézményei a Szabadság utca mentén találhatók. További intézményeket, településközponti területeket a terv a Belvárosban, a központhoz közel fekvő, még gazdasági vagy hasznosítatlan területeken jelöl ki. A belterület északi fele kisvárosias és falusias lakóterületi tömbökből áll. A belterület bővítése itt, csak egy kisebb lakótömb kialakítását jelenti. A vasút felé további gazdasági sávok és erdők tervezettek. A belterület dél felé nagyobb résszel bővül. Itt kertvárosias és kisvárosias lakóterület, zöldterület, különleges terület és véderdő kialakítása tervezett. A település déli részén, a tervezett belterület keleti szélén a meglévőkhöz újabb, főként, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek, tömbök, telkek kerültek kijelölésre. A belterület nyugati, vízparti részei az üdülés, a szabadidő, sport terei. A terv belterületbe vonja az Arborétumot, az út menti tervezett sportterületet, a főút déli oldalán a meglévő fürdőt, parkerdőt, a tervezett szabadidős területet is. Lakóterületek 1.6.2.2 A településszerkezeti terv megvalósult és meg nem valósult elemei az északon tervezett falusias lakótömb nem alakult ki, a délen tervezett kertvárosias és kisvárosias lakóterület kialakítása elkezdődött, a Szentesi út menti kisvárosias, sorházas telkek már be is épültek, Intézményi és vegyes területek a városközpont és az alközpontok intézményei közül több létesítményt felújítottak, a belterületen még több üzemi, ipari terület van, működő létesítményekkel, ezek a területek az intézményi tartalékterületek, Gazdasági területek a belterületen meglévő üzemi létesítmények még működnek, a keleten kijelölt gazdasági, ipari és kereskedelmi, szolgáltató jellegű területek, telkek betelepülése, hasznosítása fokozatosan történik, a kijelölt területeken még van bővítési lehetőség, Zöldterületek a déli új lakóterülethez kapcsolódó zöldterület, közpark még nem épült meg, Különleges területek a nyugati városrész, út menti, északon és délen tervezett különleges sportterületek még nem épültek meg, Erdők a belterület körül és a vízpartokon javasolt erdők, véderdők még nem kerültek telepítésre, Közlekedési területek az M44 gyorsforgalmi út nem épült meg, a 4404. jelű Mezőtúr Orosházi út sem került új nyomvonalra, az átmenő forgalom még a belterületen, a városközpontban halad át,
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 55 A település társadalma 1.7.1 A népesség főbb jellemzői 1.7.1.1 Demográfia Szarvas város demográfiai helyzete számos tekintetében hasonlóságot mutat az országos vagy a megyei kedvezőtlen folyamatokkal. Az adatokból jól látszik, hogy a rendszerváltozás óta Szarvason közel kétezer fővel kevesebben élnek. A népességcsökkenés különösen az elmúlt évtizedben volt jelentős, 2001. és 2011. között közel 8,4%-kal csökkent a lakónépesség száma, míg azt megelőző tíz év során csupán 2,3%-os volt a népesség fogyása. A megyei folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Békés megye népességfogyása tartós és jelentős: 1990 óta az állandó népesség 44 ezer fővel, a lakónépesség 60 ezer fővel csökkent, vagyis egy középvárosnyi lakossággal kevesebben élnek itt. 2001 és 2011 között a megyei adatokat vizsgálva a legnagyobb mértékben, 9,0%-kal Békés megye népessege mérséklődött, amely komoly társadalmi problémák kezelését teszi szükségessé. 5. táblázat: Szarvas város népességszám változása 2001 és 2011 között Adattípus 1990 2001 2011 Lakónép esség 2001/199 0 Lakónép esség 2011/200 1 (%) (%) Állandó népesség (város) 19 065 17 965 17 230 Lakónépesség (város) 18 934 18 497 16 954 97,69% 91,66% Állandó népesség (megye) 411 887 399 302 367 722 Lakónépesség (megye) 419 500 397 791 359 948 94,83% 90,49% Állandó népesség 9 773 10 381 959 10 078 138 (ország) 777 Lakónépesség 9 937 10 374 823 10 198 315 (ország) 628 98,30% 97,44% Forrás: KSH Népszámlálás (1990, 2001, 2011.) Lakónépessé g / állandó népessé g 2001 Lakónépessé g / állandó népessé g 2011 102,96% 98,40% 99,62 97,89 101,19 101,68 Szarvas város állandó és lakónépesség számának változását részletesen vizsgálva elmondható, hogy 2000 óta a népességszám csökkenése tartós és folyamatos. A lakó- és állandó népességszám közötti különbség azonban megfordult a városban. Az itt jelenlevő, lakónépesség száma 2009 óta magasabb, mint az állandó lakosok száma. Ez Szarvas iskolaváros, felsőoktatási centrum szerepének köszönhető, amelynek következtében a hallgatók jelenléte a város lakosságszámának alakulásához is hozzájárul. A megye más járásszékhelyeivel való összehasonlítás alapján Szarvas város népességcsökkenése 2001 és 2011 között, Gyomaendrődöt követően (ahol 13,32%-os népességveszteség történt) a legnagyobb mértékű. Békés városban 7,3%, míg Gyula esetén 6%- os volt a népesség számának csökkenése.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 56 6. ábra: Szarvas város népességszámának alakulása 1990 és 2013 között (fő) 19000 18500 18000 17500 17000 16500 16000 15500 15000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 állandó népesség száma lakónépesség száma Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis (2000-2013) A város területe 161,5 km 2 (ezzel Szarvas a 48. legnagyobb közigazgatási területű város, Pécs nagyságához hasonló), népsűrűsége a 2011. évi népszámlálási adatok alapján 105 fő/km 2, amely az országos értékekkel megegyező, míg Békés megyéhez képest (65 fő/km 2 ) magas népsűrűségű városról van szó. Ennek oka, hogy a megye rurális jellegének köszönhetően, ritkán lakott településszerkezettel és kiterjedt tanyavilággal rendelkezik. A 2001. évi adatokhoz képest a népsűrűsében is csökkenés tapasztalható (8,7%), ez a közel 2000 fős népességszámcsökkenésnek tudható be. 6. táblázat: A népsűrűség alakulása Terület 2001. év 2011. év Változás (%) Szarvas város 115 105 91,3 Békés megye 71 65 91,5 Magyarország 108 105 97,2 Forrás: KSH Népszámlálás (2001, 2011) Népmozgalom 7. táblázat: Szarvas város népmozgalmi adatai (fő, 2001-2011 között) Adattípus 2001 2011 között Élveszületések száma (fő) 1600 Halálozások száma (fő) 3012 Természetes szaporodás (fő) -1412 Vándorlási különbözet (fő) -385 Teljes népmozgalom (tényleges szaporodás) (fő) -1797 Forrás: Népszámlálási adatok (KSH) 2001, 2011 A népességszám csökkenésének oka több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt a természetes szaporodás, vagyis a születések és halálozások száma, másrészt a migrációs folyamatok határozzák meg. Szarvas város esetén az utolsó két népszámlálás adatait vizsgálva elmondhatjuk, hogy természetes fogyásról beszélünk.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 57 Az adatokat részletesen elemezve kiderül, hogy folyamatos a népesség fogyás a településen, bár évenként jelentős különbségek tapasztalhatók. A természetes fogyás adatainak tekintetében a legalacsonyabb értékek 2003-ban és 2004-ben, míg a legmagasabbak az utóbbi néhány évben jelentkeztek: 2012-2013-ban a halálozások száma 330-cal magasabb a születések számához képest. 7. ábra: A természetes fogyás alakulása Szarvason 2000-2013 között 0-20 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-40 -60-80 -100-93 -120-140 -160-180 -200-109 -155-116 -111-124 -140-152 -111-128 -166-116 -179-151 Forrás: KSH A népességszám változásának további fontos alakító tényezője a vándorlási egyenleg, amely ingadozó képet a városban. 2000 és 2013. között csupán három évben beszélhetünk pozitív egyenlegről, míg a többi időszakban elvándorlás volt jellemző. A maximum érték 2007-ben jelentkezett, ekkor 191-en költöztek el a városból. Az elvándorlás okai között szerepel a térségi munkaerő-piaci krízis következtében, elsősorban a fiatalkorúak elköltözése az ország gazdaságilag fejlettebb térségeibe, valamint megemlíthető a külföldre történő migráció megjelenése is. A természetes fogyást, valamint a vándorlást együttesen kezeljük, a város lakosságának teljes népmozgalmi adatait kapjuk. Eszerint 2001-től kezdve gyakorlatilag folyamatos a népesség számának csökkenése, csupán 2005-ben jelentkezett minimális növekedés. 2010-től kezdve a város lakossága minimum 160 fővel csökken, így ennek mérséklése, megállítása fontos kihívás a jövőben.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 58 8. ábra: A vándorlási egyenleg alakulása Szarvason 2000 és 2013 között (fő) 250 200 150 100 190 134 50 0-50 -100-150 -200-250 20 13 2000 2001 2002 2003 2004-8 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013-33 -39-68 -69-57 -55-71 -102-191 Forrás: KSH 9. ábra: A népességszám alakulása Szarvason 2000 és 2013 között (fő) 150 100 50 0-50 -100-150 -200-250 -300-350 -400 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Korösszetétel Forrás: KSH A népesség korösszetételének elemzése egyértelműen rávilágít a két népszámlálás közötti öregedés folyamatára, vagyis a 60 éven felüliek arányának növekedésére, ezzel együtt a fiatal korosztály arányának csökkenésére. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez új feladatokat és kihívást jelent a város számára, hiszen egyrészt fontos lenne megállítani a fiatal korosztály elvándorlását, másrészt át kell gondolni az intézményrendszerek fenntartását, mind a fiatal, mind pedig az idős korosztály megfelelő kiszolgálása érdekében. Az elöregedés trendje nemcsak a városra, hanem Szarvas járás esetén is komoly problémát jelent (a vizsgált tíz év alatt 24,11%-ról 27,41%-ra nőtt az időskorúak aránya). Ez a környező falvak demográfiai krízisét jelzi szintén. A Békés megyei, valamint az országos tendenciákkal összehasonlítva a város korszerkezetének átalakulása markánsabb, tehát nagyon fontos az elöregedéshez és népességcsökkenéshez kapcsolódó problémák időben történő felismerése és kezelése.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 59 10. ábra: Szarvas Város korszerkezete (2001 és 2011) 2001 22,78% 27,62% 6,84% 15,54% 15,39% 11,82% 14 éven aluliak 15-19 év közöttiek 20-29 év közöttiek 30-39 év közöttiek 40-59 év közöttiek 60 éven felüliek 2011 26,62% 28,72% 5,78% 13,42% 11,10% 14,35% 14 éven aluliak 15-19 év közöttiek 20-29 év közöttiek 30-39 év közöttiek 40-59 év közöttiek 60 éven felüliek Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 Az idősek arányának alakulását összehasonlítva a környékbeli városokkal, Szarvason az idősek aránya Gyomaendrődöt követően (27,7%) a második legnagyobb értéket éri el, a mutató értéke Gyuláéval (26,2%) csaknem megegyező. Legkedvezőbb értékkel Békés városa bír, ahol az idősek aránya 24,6%. A városban az eltartott népesség rátája (a gyermeknépesség (0 14 éves) és az idős népesség (65 X éves) összege a 15 60 éves népesség százalékában) a népesség elöregedési tendenciája alapján 2001 és 2011 között: 61,14%-ról 66,78%-ra növekedett. Az eredmény azt mutatja, hogy jelentősen nőtt az eltartottak aránya, ezzel együtt az aktívak aránya 5%-kal csökkent. A város öregedési indexe arról nyújt információt, hogy miként alakul az idős és fiatal korosztály egymáshoz viszonyított aránya. A 2001. évi adatok alapján 100 fiatalkorúra 146 idős jutott, míg 2011-ben ez a szám elérte a 198-at, vagyis kétszer annyi a fiatalkorúak aránya, ami szintén az elöregedés idősödés egyik fő jelzőszáma. A népesség nemek szerinti megoszlása tekintve nőtöbblet jelentkezik: míg 2001-ben 52,9% a nők, 47,1% a férfiak aránya, addig 2011-re kismértékű közeledés történt: a férfiak aránya 47,5%- ra emelkedett. 1.7.1.2 Nemzetiségi összetétel Szarvas város esetén nélkülözhetetlen megemlíteni a városban jelen levő nemzetiségeket, hiszen nagy arányban képviseltetik magukat és szervezeteik fontos közfeladatok ellátásában is részt vesznek. A két bázisévet, vagyis a népszámlálási adatokat vizsgálva elmondhatjuk, hogy mind az országos, mind a megyei átlaghoz képest jóval nagyobb a nemzeti kisebbséghez tartozók aránya, amely tíz év alatt növekedést mutat és mára eléri a 14,5%-ot. 8. táblázat: Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) Települések 2001 2011 Szarvas 10,59% 14,5% Szarvasi Járás 6,92% 12,43% Békés megye 6,24% 8,08% Magyarország 2,32% 3,31% Forrás: KSH Népszámlálás (2001,2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 60 Szarvason a legnagyobb arányban szlovák nemzetiség van jelen, arányuk 2011-ben a teljes lakosság 10,74%át képezte. Ezt követte a cigány nemzetiség, akik 2,88%-os arányban vannak jelen, továbbá német, orosz, szerb nemzetiséghez tartozók száma lépte át a 15 főt. A szlovák nemzetiségűek jelenléte a városban meghatározó, történelmük és a megtelepedésük több mint 250 éves történeti múltra vezethető vissza. A szlovákok dél-magyarországi megjelenése a 18. század első harmadára tehető, ekkor délre telepítésük során, a törökkor utolsó évtizedeiben jelentek meg az Alföldön, amelynek következtében Békés megye is lassan újranépesedett. 1722-ben Harruckern János György báró a főhadbizottság helyettes vezetője Békés megyét királyi adományként kapta. Harruckern valóságos újratelepítő munkát végzett, nagyrészt német, román és szlovák népességből. Békéscsaba, Szarvas, Komlós lakossága nagy többségében szlovák, míg az akkori megyeszékhely, Gyula három városrészből építkezett magyar, román és német népességgel. Ezen közösségek egy-egy csoportja még a mai napig is Békés megyében él, így a szlovákság egy része is Szarvason. A szlovákok lakta települések mai népességarányát a szlovák lakosság az egykori Csehszlovákiába történő áttelepülése alakította ki, 1947-ben. Az 1946 és 1948 között lezajlott lakosságcsere során közel 25.000 fő áttelepült, aminek következtében a kulturális élet megtorpant. 1948 decemberében azonban megalakult a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége, amelynek szervezetei 1949 januárjától jöttek létre Békéscsabán, Mezőberényben. Az újabb lendületet a 1990-es évek hozták, amikor is számos új szlovák közösség szervezet jött létre. Napjainkban a magyarországi szlovákok nagy része a Pilis térségében és Békés megyében él. Kulturális központjuk Békéscsaba, ahol szlovák konzulátus is található. A Békés megyében élő szlovákok száma a legtekintélyesebb, a becslések szerint eléri akár a 40 000 főt is. Jelenleg 17 kisebbségi önkormányzat működik a megyében, valamint 13 településen oktatnak szlovák nyelvet. Békéscsabán, Szarvason és Tótkomlóson szlovák óvodák és kéttannyelvű általános iskolák is működnek. Szarvas városban a 2001. évi népszámlálás alapján a szlovák nemzetiséghez tartozók aránya 7,88% volt, míg 2011-re ez az arány elérte a 10,45%-ot. A településen idén ünnepelték a Szlovák Önkormányzat fennállásának 20. évfordulóját. Az intézményrendszer fenntartásában is résztvevőként jelenik meg a Szlovák Önkormányzat, általános iskolát tart fenn. A szlovák iskola létesítése hosszú múltra tekint vissza, 1949. évi megalapítása nagy jelentőségű esemény volt a város és vonzáskörzetében élő szlovák lakosság anyanyelvi kultúrájának megőrzése, ápolása, az asszimilációs folyamat lelassítása szempontjából. 2004-től a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthonnak a települési önkormányzat helyett az Országos Szlovák Önkormányzat lett az intézmény fenntartója. Szarvason a Szlovák Általános Iskola Óvoda és Diákotthon népszerű a helyi lakosok körében, különösen, amióta felújították és kibővítették az intézményt. Feladata az óvodai nevelés mellett az alapfokú oktatás és a diákotthoni ellátás. A szlovák nemzetiség a fenti feladatok mellett aktívan részt vesz a település fejlesztésével kapcsolatos stratégiák kidolgozásában, javaslattételben, programok szervezésében, valamint a szlovákiai testvérvárosi kapcsolatok ápolásában és egyéb határon túli szlovák közösségekkel való kapcsolattartásban. A Szlovák Önkormányzat saját közösségi házzal rendelkezik. A Szarvason működő Főiskolai kar képzési struktúrájában pedig szlovák nemzetiségi óvodapedagógus-, és tanító szakon is tanulhatnak a hallgatók. A nemzetiség történeti múltját, hagyományait és kulturális örökségét a turisztikai szempontból is jelentős, az immár 40 éves múlttal rendelkező szlovák tájház mutatja be.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 61 1.7.1.3 Képzettség Szarvas város lakosságának képzettségi szintje, a két népszámlálás adatait összehasonlítva változáson ment keresztül, kedvező irányú közeledés történt az országos és megyei adatokhoz viszonyítva. Míg 2001-ben az itt élők közel 60%-a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezett, s a diplomások aránya 6,2% volt, addig 2011-re jelentősen lecsökkent az általános iskolai képzettségűek aránya (38%), a felsőfokú végzettségűeké pedig közel két és félszeresére nőtt (15%). (Gyula esetén az érintett mutató 17%; Békés városában 12,1%, Gyomaendrődön 9 %) Ezzel párhuzamosan fontos megemlíteni, hogy a középfokú végzettségűek aránya is pozitív irányba változott, közel 6-6%-kal nőtt az érettségivel nem, vagy azzal rendelkezők aránya (holott az országos növekedés csupán 1-2%-os volt). Ez a fordulat egyértelműen kedvező jeleket mutat, amely lényeges az itt levő munkaerő-piaci helyzet szempontjából is. A kedvező fordulat alakulásában fontos szerepet játszanak a térségi és helyi közép- és felsőfokú oktatási intézmények, különös tekintettel a Szarvason működő középfokú intézmények, valamint a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár-és Egészségtudományi Kar Tessedik Campusa (Tessedik Sámuel főiskola). 11. ábra: A népesség legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása (a népesség %-ában, 2001, 2011) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Szarvas (2001) Szarvas (2011) Járás (2001) Járás (2011) Békés megye (2001) Békés megye (2011) Ország (2001) Ország (2011) 25 év felettiek körében az egyetemi, főiskolai oklevéllelrendelkezők aránya 18-x éves korosztályban az érettségivel rendelkezők aránya 18-x éves korosztályban az érettségivel nem rendelkezők aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 évesnél idősebb korosztályban Forrás: Teir adatok (2001, 2011) 1.7.1.4 Foglalkoztatottság Szarvas városban 2011-ben a foglalkoztatottsággal kapcsolatos mutatók az országos és megyei helyzetképhez hasonló arányokat mutatnak. A teljes lakosság 39%-a foglalkoztatott, ez kedvezőbb, mint a megyei arány, hasonlóan pozitívum a munkanélküliek és az eltartottak megyeihez képesti alacsonyabb aránya. A népszámlálás időpontjában az inaktív keresők aránya viszont 3%-kal meghaladta az országos értéket, amely a népesség korösszetételéből, az időskorúak magas arányából adódik.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 62 12. ábra: A foglalkoztatottság főbb adatainak alakulása (a népesség %-ában, 2011) munkanélküli Szarvas inaktív kereső Járás eltartott Megye Ország foglalkoztatott Forrás: KSH Népszámlálás, 2011 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 Ha a gazdaságilag aktív (15 és 64 év közöttiek) népességen belül vizsgáljuk a foglalkoztatottak arányának változását, Szarvason az aktívak 50,3%-ot képviseltek a 2001. évi népszámlálása alapján, amely kedvezőtlenebb volt, mint az országos (53%) és megyei (52,1%) értékek. 2011-re az érték növekedést mutatott, a foglalkoztatottak aránya elérte az 58,6%-ot, amely 0,7%-kal kedvezőbb, mint az országos arány. A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve a tercier ágazatok dominanciája jellemző: a foglalkoztatottak 57%-a a szolgáltató szférában dolgozik. Az ipar szintén jelentős, míg a mezőgazdaságban dolgozók aránya közel tíz százalékos révén az itt levő mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknek), amely az országos érték (5,1%) több mint kétszerese. 13. ábra: A foglalkoztatottak arányának alakulása nemzetgazdasági ágak szerint (%, 2011) 57,82% 29,50% Ipar, építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Szolgáltatási jellegű ágazatok 12,68% Forrás: KSH Népszámlálás 2011
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 63 A foglalkoztatottság további fontos mutatója az ingázók arányának alakulása. Az ingázási adatok képet adnak Szarvas funkcionális szerepkörét, valamint munkaerő-megtartó képességét illetően. 2001-ben a foglalkoztatottak 10,4%-a naponta ingázott más településen levő munkahelyére, 2011- re ez az arány kis mértékben: 11,8%-ra növekedett. Ezek az arányok azonban jóval kedvezőbbek, mint a megyei vagy országos értékek. Ha a szarvasi járást vizsgáljuk, akkor jelentős növekedés történt az ingázók arányában, vagyis az adatokból az érzékelhető, hogy a járás egészének csökkent a munkaerő megtartó képessége és az foglalkoztatottak távolabbi településre járnak dolgozni. 9. táblázat: Naponta ingázó foglalkoztatottak arányának alakulása a Szarvasi Járás településein (%, 2001 és 2011) Település 2001 2011 Szarvas 10,4 11,8 Békésszentandrás 49,8 52,7 Csabacsűd 55,8 64,9 Kardos 54,6 70,4 Kondoros 33,8 40,1 Örménykút 27,5 38 Forrás: KSH Népszámlálás 2001 és 2011. A nyilvántartott álláskeresők, munkanélküliek arányának alakulása az elmúlt évtizedben rendkívül ingadozó képet mutat Szarvas város esetében, hiszen a gazdasági válság ebben a térségben is éreztette hatását. 2001-ben nagyon alacsony, 4,11% volt a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában, amely az elmúlt évtizedben növekedett ugyan, a maximális érték a válság éveiben volt tapasztalható (7,8%), viszont mindvégig az országos és megyei értékek alatt maradt. A település foglalkoztatási feltételei kedvezőbbek, mint a megyében, vagy országos szinten, ezt mutatják az elmúlt két év pozitív tendenciái is. 14. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (% ) 12 10 8 6 4 2 Magyarország Szarvasi járás Békés megyei járásközpontok Szarvas 0 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Teir
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 64 A legfrissebb adatok szerint 2015. januárban Szarvason 473 főt regisztráltak álláskeresőként, ez az aktív korúak 4,14%-át teszi ki, vagyis folytatódik a pozitív foglalkoztatási trend és a 2000-es évek eleji értékekhez közelítenek az adatok. Ez azért is fontos, mert általában a téli időszakban különösen a mezőgazdasági területeken, a szezonális munkák következtében általában magasabb a munkanélküliek száma, de jelen esetben az aktuális érték jóval alacsonyabb, mint az országos adat (6,3%) (forrás: afsz.hu) A munkanélküliek strukturális megoszlását tekintve elsőként a tartósan álláskeresők arányát vizsgáljuk. Az elmúlt bő tíz év során ingadozó trend figyelhető meg ebben az esetben is, a legmagasabb arány 2007-ben volt tapasztalható (42,7%), míg a legalacsonyabb 2012-ben (26%). 15. ábra: Szarvas város nyilvántartott álláskeresőinek főbb strukturális jellemzői 2000 és 2013 között (a nyilvántartottak %-ában) 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Tartós munkanélküliek Nyilvántartott álláskeresők száma (nők) Fizikai foglalkozású nyilvántartottak száma Szellemi foglalkozású nyilvántartottak száma Pályakezdő álláskeresők száma Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A trendek az egyes vizsgált munkaerő-piaci csoportok szerint kisebb ingadozást mutatnak csupán. A legnagyobb ugrások a tartós munkanélküliek arányában tapasztalhatók, míg tartósan magas a fizikai foglalkozású nyilvántartottak aránya (80% körüli), valamint stagnál a női álláskeresők aránya (45-50%). A pályakezdő álláskeresők száma az elmúlt években növekedett, amely fontos kihívás lehet a település számára, hiszen a jövő generációja számára a munkahelyek biztosítása egyik kulcsfontosságú eleme a népesség megtartásának is. A fentiek mellett fontos elemezni az álláskeresők iskolai végzettségét is, hiszen a gazdasági szféra résztvevői ezekből a csoportokból meríthetnek. Nőtt a szakképzett, főleg diplomás munkanélküliek aránya, amely országos jelenség, viszont csökkenő tendenciát mutat az általános iskolai és szakiskolai végzettséggel rendelkezők aránya (bár utóbbiak aránya az elmúlt három év adatait vizsgálva növekedésnek indult).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 65 16. ábra: Szarvas város nyilvántartott álláskeresőinek iskolai végzettsége 2000 és 2013 között (a nyilvántartottak %-ában) 45,00 40,00 35,00 30,00 25,00 20,00 15,00 10,00 5,00 0,00 Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Gimnázium, szakközépiskola, technikum Főiskola, egyetem Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi adatokat vizsgálva Szarvas a megye többi járásszékhelyéhez képest kedvező helyzetben van. A környező járásszékhelyek közül Gyula rendelkezik a legkisebb munkanélküliség rátával (4,27%), ahol az idegenforgalom, valamint élelmiszeripar, mint fő fejlesztési tényező és gazdasági ágazat adja a foglalkoztatás alapját. (Szarvas esetén ez az érték épphogy meghaladja az 5 %-ot, míg Békés városában 10 % feletti.) 1.7.1.5 Jövedelmi viszonyok Szarvas város jövedelmi viszonyai kedvező képet mutatnak mind az országos, mind pedig a megyei értékekhez képest, ami a kedvező foglalkoztatásnak, valamint alacsony munkanélküliségnek is köszönhető. A városban 100 lakosra 47 adófizető jut, számuk növekedése az elmúlt 13 évben folyamatos, különösen igaz ez a gazdasági válság időszakát követő években. 17. ábra: A 100 lakosra jutó adófizetők számának alakulása 48 47 46 45 44 43 42 41 40 39 Magyarország Szarvasi járás Békés megyei járásközpontok Szarvas Forrás: Teir
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 66 Az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem a többi vizsgált terület trendjéhez hasonlóan folyamatosan növekszik, az érték alakulása a magyarországi átlaghoz viszonyítva alacsonyabb, de kedvezőbb, mint a megyei járásközpontoké. 2008 óta, a válság hatásaként viszont stagnálás figyelhető meg, 600 000 Ft körül mozog az egy főre jutó jövedelem nagysága Szarvason. 18. ábra: Az egy főre jutó nettó jövedelem alakulása 800000 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 Magyarország Szarvasi járás Békés megyei járásközpontok Szarvas 0 Segélyezés Forrás: Teir A szarvasi járásban jelentős különbségek tapasztalhatók a jövedelmi viszonyok alakulásában, amelyből jól látszik Szarvas város centrumszerepe: Kardoskút esetén 74%-a, Örménykúton 83%- a centrumtelepüléshez viszonyított jövedelem aránya. A személyi jövedelemadó alakulása Szarvason szimultán alakul a megyei adatokkal. 2008-ig a gazdasági-pénzügyi válság begyűrűzésének évéig folyamatos emelkedés volt tapasztalható (2001: 3,4 milliárd Ft; 2008: 6,5 milliárd Ft), majd a válság hatásai következtében kismértékű csökkenés, azóta pedig stagnálás, lassú erősödés jellemzi a települési és megyei SZJA-t. A személygépkocsi ellátottság a Békés megyei adatokhoz (az ezer főre jutó gépkocsik száma 2001-ben 251 db; 2011-ben308 db) képest alacsonyabb, de a növekedés folyamatos (Szarvason 219-ről 277-re nőtt a számuk), amely szintén jelzi a népesség jövedelmi viszonyainak javulását. A városban 5469-en részesülnek nyugdíjban, ellátásban és egyéb járandóságban, közülük 3818- an öregségi nyugdíjra jogosultak. A KSH statisztikai adatokat árnyalja a szociális rászorulók számának alakulása a városban. A pénzbeli és természetbeli ellátásokat a következő címekre lehet igényelni: aktív korúak támogatása (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás), rendszeres gyermekvédelmi támogatás, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, méltányossági alapú ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás. Az elmúlt évtizedben a rendszeres szociális segélyben részesülők száma ingadozó képet mutatott. Míg 2001-ben 68 helyi lakos, úgy 2011-ben 73, 2013-ban csupán 58 fő kapott ilyen jellegű támogatást. Ennek összege a tíz év alatt megduplázódott, s jelenleg megközelíti a 270 ezer Ft-ot.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 67 10. táblázat: A szociális segélyben részesülők számának és összegének alakulása Szarvason (fő, ezer Ft, 2001-2013 ) Rendszeres szociális segélyben részesülők átlagos száma Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (ezer Ft) Egy főre jutó rendszeres szociális segély összege Forrás: Teir 2001 2011 2013 68 72 58 9158 20574 15717 134676,5 285076 269819 Az aktív korúak ellátásának körében a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély megállapítására van lehetőség. Rendszeres szociális segélyre lehet jogosult, aki egészségkárosodott, vagy aki az 55. életévét betöltötte, vagy aki az önkormányzat rendeletében meghatározott, feltételeknek megfelel, (pl mentális állapota miatt mentesítést kap), vagy 14 év alatti gyermeket nevel és a településen nincs biztosítva a gyermek napközbeni ellátása. Az aktív korúak ellátásában részülők számára továbbra is előírás a munkaügyi központokkal való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a családsegítő szolgálattal kötelesek együttműködni. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2009-ben 37 fő volt, amely 84-re növekedett 2013. évben. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (álláskeresési támogatás) részesülők száma 209-ről 468-ra emelkedett 2009 és 2013 közötti időszakban. Az önkormányzat által nyújtott segélyek közül kiemelhető az átmeneti, a lakásfenntartási, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők számának elemzése. A legnagyobb változás a lakásfenntartási támogatásban részesülők számában történt, a drasztikus növekedés 2009-től következett be, amely a válság negatív gazdasági következményeivel, a megélhetés és lakásfenntartás problémáival hozható összefüggésbe. Hasonló, de kisebb mértékű emelkedés történt az átmeneti segélyben részesülők száma esetén is, míg a gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya csökkent. 19. ábra: A különböző típusú segélyekben részesülők számának alakulása Szarvason 2003-2013 (fő) 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Átmeneti segély Lakásfenntartási támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Forrás: Teir
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 68 A 2014. évi adatok alapján a következő támogatások és segélyek kerültek kiosztásra a városban: 20. ábra: Az Önkormányzat által nyújtott támogatások és segélyek Szarvason (2014) Támogatottak száma (fő) A támogatásra fordított összeg (millió Ft) Normatív lakásfenntartási támogatás 500 22,74 Adósságkezeléshez tartozó lakásfenntartási támogatás 22 1,25 Adósságkezelési szolgáltatás 22 4.62 Közgyógyellátás 42 1,06 Bursa Hungarica ösztöndíj 74 1,12 Lakbérkedvezmény (természetbeni ellátás) 56 család 0,85 Foglalkoztatási helyettesítő támogatás 116 25,76 Önkormányzati segély (felnőtt átmeneti) 241 2,73 Rendszeres szociális segély (egészségkárosodott) 17 5,30 Rendszeres szociális segély (aktív korú) 25 7,86 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 756 3,56 Tanulói bérlet 578 3,81 Óvodáztatási támogatás 15 0,29 Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás Az önkormányzati segélyezés szabályai az utóbbi években többször módosultak. Egyes esetben szigorodott (pl. ápolási díj, átmeneti segély), más esetekben szélesebb kör részére igénybe vehetővé váltak (pl. lakásfenntartási támogatás) a kötelező jellegű önkormányzati támogatások. Ennek követésére az önkormányzat is többször módosította a saját rendeleteit, hogy mind a jogszabályoknak való megfelelés, mind a helyi igényekhez igazodó támogatási formák megjelenhessenek. Ezektől a módosításoktól eltekintve a város erőteljesen érzékelte, hogy 2008 után, a pénzügyi és gazdasági válság következtében jelentősen romlottak a lakosság jövedelmi viszonyai, illetve anyagi körülményei. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszerében 2015. március 1-től szintén jelentős változások léptek életbe, melyek Szarvas Város Önkormányzatát is érintik. A változás értelmében az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek, valamint átalakul a finanszírozás rendszere. 2015. március 1-től megszűnik lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági ápolási díj, valamint a méltányossági közgyógyellátás. Az önkormányzat által biztosított ellátás 2015. március 1-től egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújtanak támogatást. Tehát kikerül az államilag finanszírozott segélyek közül a rendszeres szociális segély, az a helyi önkormányzatokhoz kerül, vagyis az önkormányzatok szabadon dönthetnek majd a támogatások nagyságáról és formájáról. Fontos kérdés az, hogy az önkormányzat miként fogja tudni az anyagi forrást biztosítani az új típusú ellátásoknak.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 69 Születéskor várható élettartam 1.7.1.6 Életminőség A Szarvasi járás 73,17 éves születéskor várható élettartam tekintetében közelít Békés megye átlagértékéhez. A nők várható élettartama 76,86, míg a férfiaké 68,76 év (Németh N. Csite A. 2007 1 ). A Human Development Index, vagyis a társadalmi fejlettség egyik fontos mutatószáma, amely a különböző területi egységek összehasonlítását teszi lehetővé a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. 2 A 2012-ben publikált kistérségi kutatás alapján a HDI értéke Budapesten legnagyobb (0,667), míg a bodrogközi kistérségben a legalacsonyabb (0,311). A szarvasi kistérségben 0,462, amely a békés megyei értékkel teljesen megegyező (Farkas 2012) 3, vagyis Szarvas a középmezőnyben helyezkedik el 22. térkép: A HDI értékének pozíciói kistérségenként Lakásállomány jellege, komfortfokozata Forrás: Farkas Máté Bence: A korrigált humán fejlettségi mutató kistérségek közötti differenciálódása Magyarországon, 2012. A lakosság életminőségét alapvetően meghatározza szűkebb lakókörnyezete, lakásának jellege és komfortfokozata. Az elmúlt tíz évben a várost minőségi javulás jellemezte a lakásállományban. A lakásállomány közel 400 lakással bővült 2001 óta a városban, száma a 2011. évi népszámláláskor 7742 darab volt. Szinte felére csökkent a komfort nélküli, vagy félkomfortos lakások aránya, míg ezzel párhuzamosan a komfortos és összkomfortos lakások aránya jelentősen növekedett. 1 http://hetfa.hu/wpcontent/uploads/hmm03_csite_nemeth_aszuleteskorvarhatoellettartamkisteresegiegyenlotlensegei.pdf 2 A HDI-t az ENSZ már több mint két és fél évtizede publikálja, melynek alapkoncepciója a kezdetek óta változatlan, de a konkrét számítási módban többször történt változás. Az ENSZ tagállamait minden évben rangsorolják a HDI szerint. 3 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2012/03/farkas.pdf
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 70 21. ábra: Szarvas lakásainak komfortossága megyei összehasonlításban (a lakásállomány %-ban) 60,00 50,00 42,04 50,63 40,00 30,00 33,89 35,61 2001 20,00 16,23 2011 10,00 9,93 5,28 3,29 0,00 Komfort nélküli Félkomfortos Komfortos Összkomfortos Lakásállomány közműelláttsága Forrás: KSH Népszámlálás (2001, 2011) 11. táblázat: Szarvas lakásállományának közműellátottsága (a lakásállomány %-ban) Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (2001) Ivóvízhálózatb a bekapcsolt lakások aránya (2011) Közcsatornáb a bekapcsolt lakások aránya (2001) Közcsatornáb a bekapcsolt lakások aránya (2011) Magyarország 92,9 95,1 53,5 72,8 Szarvasi járás 89,9 92,5 30,5 60,9 Békés megyei járásközpontok 89,8 95,4 45,8 73,3 Szarvas 90,4 93,5 45,7 78,1 Forrás: KSH Népszámlálás (2001, 2011) A lakásállomány közműellátottsága, hasonlóan az országos és megyei trendekhez, jelentősen javult az elmúlt bő 10 év során. Az ivóvízhálózatba kapcsolt lakások aránya 90% feletti, míg a csatornázottság a lakásállomány 80%-ában megoldott, amely arányok jóval kedvezőbbek mint az országos, valamint megyei és járási értékek. A csatornázottság jelentős javulása Szarvas Város szennyvíztisztító rendszerének komplex fejlesztése révén, sikeres KEOP projekt megvalósulásának köszönhető. A lakások komfortfokozatát vizsgálva, más városokkal való összevetés esetén, Szarvason a legmagasabb az összkomfortos lakások aránya, ezt követi Békés (49,4%), Gyula (45,6%) és Gyomaendrőd (42,9%). A komfort nélküli, valamint félkomfortos és szükséglakások aránya viszonylag magas, Gyomaendrőd értékeit (16,1%) követi 11%-os aránnyal. 1.7.2 Térbeli, társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A városban a kulturális és etnikai sokszínűség számos esetében társadalmi konfliktusok forrását is jelenti. A területi szegregáció, a hátrányos helyzetűek területi elkülönülésének megszüntetése folyamatos kihívást jelent a város számára. A korábbi Cigányváros vagy telep régen megszűnt, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben mind az alacsony státuszú, mind a roma lakosság tömbszerűen koncentrálódik a város területein.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 71 A problémás területek elsősorban Kertvárosban a belterület szélein, az önkormányzati bérlakások környékén (pl: Szentesi út, Vágóhíd utca, Vásár tér) valamint a külterületi részeken (pl: Simonyi szőlő) találhatók. A mozaikszerűen elhelyezkedő tömbökben és lakóegységekben a társadalmi problémákat jól jelzi a városi átlagot jelentősen meghaladó laksűrűség, a foglalkoztatott nélküli háztartások magas aránya, a segélyezésben részesülők magas aránya. Továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya ezekben a városrészekben a legmagasabb. A térbeli konfliktusok közül kiemelhető a lótartással kapcsolatos probléma. Szarvason számos roma család foglalkozik lótartással, kupeckedéssel, még a város belső területein (a kisebb méretű telkeken) is. Továbbá a korábban tanyákon élők a városba beköltözve a belterületen is folytatták a lótartást. Többször okozott konfliktust, hogy a családok az utcán futtatták a lovakat, rengeteg panasz érkezett a szabálytalan trágyatárolás és a veszélyes utcai lófuttatások miatt az önkormányzathoz. A város elsőként 2005 szeptemberében rendeletben tiltotta meg a lótartást a belterületen. A helyzet ezután javult, a patás állatok nagy részét ugyanis külterületi tanyákra vitték gazdáik. 2012. október 1-jén azonban hatályba lépett az a törvényi rendelkezés, mely szerint Magyarországon a mezőgazdasági haszonállatok tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Minden településen (így Szarvason is) hatályon kívül helyezték tehát az állattartásra vonatkozó helyi rendeletet, vagyis a tevékenység újra folytatható volt. A panaszok ezt követően újra jelentős számban érkeztek az illetékesekhez, ennek megoldására az önkormányzat 2013 júliusától rendelettel szabályozta a lótartás feltételeit, amelynek értelmében tilos lovat tartani a város belterületén, valamint lovat csak a város azon részén lehet tartani, amely a helyi építési szabályzatban falusias lakóterületként szerepel. A városon belüli társadalmi különbségek alakulását a KSH adatok az alábbiak szerint mutatják. 22. ábra: A városrészek közötti társadalmi különbségek 70,0 60,0 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 50,0 40,0 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,0 20,0 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 10,0 Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 0,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 72 1.7.3 Települési identitást erősítő tényezők Településtörténet 1.7.3.1 Történeti és kulturális adottságok Szarvas város története több mint egy évezredre nyúlik vissza, erről tanúskodnak a népvándorlás kori emlékek, nevezetesen az régészeti tárgyak közül az avar kori rovásírásos tűtartó a legjelentősebb tárgyi emléke a városnak. Anonymus krónikája a települést Szarvashalom néven megemlíti. A hajdani Árpád kori falu létét számos 1284-85 közötti időből származó feljegyzés tanúsítja, többek között Kun László király több rendeletét is Szarvashalomról keltezte. A török időkben a Hármas-Körös menti átkelőhely védelmére palánkvár épült, a folyami átkelőhely miatt jelentőssé vált földvár többször is gazdát cserélt, majd 1686-ban végleg elpusztult. A török hódítás után a település és vidéke lakatlan pusztává változott. A város újkori történelme 1722-től számítható, mikor a környék új földesura báró Harruckern János György a felvidéki vármegyékből főként szlovák jobbágycsaládokkal újra benépesítette. Az újjászületett település 1723-ban már mezőváros, azonban komolyabb fejlődés csak a XVIII. század végén indulhatott meg. A XVIII-XIX. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa első gazdasági iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Fölépítette a ma is álló iskolaépületet (jelenleg múzeumként funkcionál), valamint az evangélikus Ótemplomot. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, szabályos sakktáblaalaprajzú utcahálózatot alakított ki. A város fejlődésének újabb fontos állomása a gimnázium Szarvasra települése 1834-ben, köszönhetően a kiemelkedő, országosan ismert oktatók tevékenységének. Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat építettek a Körös partjára, valamint a már kuriózumnak számító szárazmalmot, kialakították az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami napjainkban Szarvas legfontosabb turisztikai látványossága. Az 1848-as szabadságharc idején rendezett tanácsú Szarvas város (a szomszédos községek önállósulása miatt) 1872-ben elveszítette városi címét, melyet 1967-ben sikerült újra visszaszereznie. A város mindvégig mezőgazdasági jellegű volt, XX. századi fejlődését is ez határozta meg. A vasútépítés során 1880-1893 között csak szárnyvonalat kapott. A II. világháború után az oktatás és a kutatómunka vált a város életének a legfontosabb tényezőjévé: Az Öntözési Kutatóintézet és a Haltenyésztési Kutatóintézet (a két kutatóintézet összevonva HAKI néven működik), valamint a Tessedik Sámuel Főiskola Óvónőképző Intézete és Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási kara létrejöttével Szarvas Békés-megye szellemi központjává alakult. Gazdasági szempontból jelentős térségi központként funkcionál, és hosszú múltra visszatekintő élelmiszeriparral, fémiparral rendelkezik, s olyan országos szinten elismert termékek, brandek köthetekők a város nevéhez, mint a Szarvasi Kávéfőző (valamint a több mint 60 éves múltra visszatekintő, magyar tulajdonú Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. háztartási kisgépei) és a Szarvasi Mozzarella (a város szomszédságában, Örménykúton létesített üzem, amely 1991- es megalapítása óta piacvezető az olasz sajtok előállításában).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 73 Kulturális adottságok A város mindig tudott kiemelkedő egyéniségeket adni az országnak. A szakterületükön elismert kutatók (pl. a földrajztudományban ismert Mendöl Tibor) mellett, országosan ismert volt Székely Mihály az egyik legelső magyar repülő, dr. Melich János nyelvész, valamint Gyóni Géza költő, Ruzicskay György festőművész, vagy Kemény Gábor pedagógus. A város turisztikai szempontból rendkívüli adottságokkal rendelkezik, mind az épített, mind pedig a természeti környezet látnivalóinak tekintetében, amely fejlődésére a jövőben alapvető hatással lehet, a szükséges fejlesztések és források megteremtésével együtt. A legfontosabb jelenlegi desztinációk, mint a Szarvasi Arborétum, a gyógyfürdő, a Körös-holtág egy megfelelő alapot képeznek az idegenforgalmi kínálatnak, ezen kívül más turisztikai termékek kiaknázásában is nagy lehetőség rejlik (falusi- és lovas turizmus, rendezvény és gasztrokulturális események továbbfejlesztése). A kulturális értékek sokszínűségét növeli a város testvérvárosi kapcsolatrendszere is: történeti múltjából fakadóan a szlovákiai Malacka (Malacky) és Poprád, valamint az erdélyi Szilágysomlyó, Szentegyháza és Barót, továbbá a finnországi Keuruu, az Olaszországi Bucine és a kínai Wuxi településsel ápol a város szoros kapcsolatot. A kulturális értékek megtartásában, ápolásában fontos szerepe van a szlovák nemzetiségnek és önkormányzatuknak, az általuk fenntartott közösségi házban, valamint a tájházban számos program várja az itt lakókat és érdeklődőket. A tájházban a hajdanában élő és szorgoskodó felvidékről származó (tót) parasztok mindennapi élete, a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúrája került bemutatásra egy jellegzetes XIX. századi népi lakóházban. A tájház legértékesebb darabjai között tartanak számon egy Luther Mártont ábrázoló, zenélő képet, egy faragott bölcsőt, egycsuklós támlájú padot és a hímzett ködmönöket. A roma nemzetiséget tekintve Szarvason a lovári közösség nagyon erősen ragaszkodik a kultúrájához, őrzi hagyományait és ápolja anyanyelvét. A városban egyre nagyobb szerepe van a kulturális és gasztronómiai turizmusnak, színvonalas programok tavasztól őszig biztosítják a térségbe érkező turisták szórakozását. Kiemelkedő az egyedülálló Vizi Színház, amely 2011 júniusában a Holt-Körös partján került átadásra és közel ezer ember befogadására alkalmas. A városban található hazánk egyetlen interaktív makettparkja, a szarvasi Mini Magyarország, amely az ország történelmét, hagyományait, építészeti nevezetességeit mutatja be. A város gasztronómiai és kulturális rendezvényeken régi hagyományok élednek újra, amelyek fontosak a helyi emberek identitásának megőrzésében, helyi tradíciókra épülnek. A kulturális intézmények közül kiemelhető a Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom elsősorban Szarvas város és környezetének gazdag történetét, valamint a tájegység egyedi néprajzát jeleníti meg. Ruzicskay György alkotóháza a képzőművészet egyik fontos állomása Békés megyében. A szarvasi születésű híres festőművésznek, Ruzicskay Györgynek(1896-1993) a Holt-Körös nyugati partján fekvő Erzsébet ligetben volt a műterme. A művész halála után a műtermét és a lakás egy részét is megnyitották a látogatók előtt. A műteremben berendezett gyűjteményes kiállításon nyomon követhetők a művész szemléletének és alkotási technikáinak változásai. Az alkotóház falán a művész megfestette a várostörténelmének jelentős eseményeit és településünk nagyjait. A művész 1920-as években született festményei erős avantgárd hatást tükröznek, azonban a festő mindvégig a saját útját járta. Az alkotóházban láthatóak a művész festményei, grafikái továbbá a páratlan biorealista képei és a kuriózumnak számító csodálatos alumíniummetszetei. A mester munkásságához fűződik a biofestészet megteremtése, ennek tárgya maga a természet, azaz képeinek alkotóelemeit is a természettől kölcsönözte.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 74 1.7.3.2 Civil szerveződések Szarvason jelenleg kb. 120 civil szervezet működik, amelyek leginkább szociális és oktatási területre, valamint a szabadidő (sport, kultúra) hasznos eltöltésére alakultak, illetve közösségépítő segítségnyújtás támogatására hoztak létre egyesületeket, így ezen tevékenységek a város életében fontos szerepet játszanak. 2007-ben jött létre a Körös-szögi Civil Fórum egyesület, amely ernyőszervezete a helyi non-profit szervezeteknek. A civil szervezetek működésére az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten támogatást biztosít, ezen kívül pályázatokból, tagdíjakból és adományokból tartják fent magukat. 12. táblázat: Jelentősebb civil szervezetek a városban (2015. évi adatok szerint) civil szervezet neve tevékenység célcsoport Szarvasért Alapítvány kulturális város fejlődése iránt elkötelezettek Emberöltő Alapítvány humán hátrányos helyzetű családok 584.Sz. Gábor Áron Cserkészcsapat ifjúsági fiatalkorúak Asztmás Betegek Szarvasi Egyesülete egészségügy asztmások BULL'S BIKERS M. C. Egyesület sport motorosok Ebtenyésztők Szarvasi Egyesülete hobbi kutyatenyésztők FUTURA Sportegyesület sport sportkedvelők Független Ifjúság Szarvasi Szervezete ifjúsági fiatalkorúak Független Nők Szövetsége humán nők Galamb-és Kisállattenyésztők Egyesülete hobbi kisállattenyésztők Kajak-Kenu Vízisport és Szabadidő Club sport vízi sport kedvelők Kákafoki Horgász Egyesület sport horgászok Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szarvasi Csoportja humán segítséget nyújtók Magyar Vöröskereszt Területi Szervezete humán segítséget nyújtók MATUR Szarvasi Egyesület turizmus helyi turizmus iránt érdeklődők Mozgáskorlátozottak Szarvasi Egyesülete egészségügy mozgáskorlátozottak Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete humán nagycsaládosok NIMFA Természetvédelmi Egyesület természetvédelem természetkedvelők Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete humán, kulturális nyugdíjasok Öregdiákok Baráti Köre humán, kulturális helyi intézmények egykori tanulói Pedagógus Szakszervezet Nyugdíjas Klubja humán, kulturális nyugdíjasok Szarvas Város Barátainak Köre humán, kulturális város fejlődése iránt elkötelezettek Szarvas Város-és Környezetvédő Egyesület természetvédelem természetkedvelők
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 75 civil szervezet neve tevékenység célcsoport Szarvas-Békésszentandrási Körös-Holtág Hasznosító Egyesület természetvédelem természetkedvelők Szarvasi "Aranykor" Nyugdíjas Egyesület humán, kulturális nyugdíjasok Szarvasi Hagyományőrző Közalapítvány kulturális város kultúrája iránt elkötelezettek Szarvasi Ifjúságért Akciócsoport Egyesület ifjúsági fiatalkorúak Szarvasi Ifjúsági Kör ifjúsági fiatalkorúak Szarvasi Kisgazda Hagyományőrző Egyesület kulturális hagyományőrzők Szarvasi Lovasklub Egyesület sport lovas sport kedvelők Szarvasi Méhész Baráti Kör hobbi méhészek Szarvasi Polgárőr Egyesület város biztonsága iránt humán elkötelezettek Szarvasi Röplabdások Baráti Köre Sportegyesület sport röplabdázók Szarvasi Szlovákok Kulturális Köre "Vermost" kulturális helyi szlovák nemzetiség Társadalmi Egyesülések Szövetsége Szarvas Város Szervezete kulturális Tessedik Sámuel Kertbarát Kör hobbi kertbarátok Tessedik Sámuel Oktatási-Kutatási Szövetség Egyesület kulturális Üldözöttek Szövetsége történelmi egykori politikai foglyok Forrás: Szarvas Város Önkormányzatának nyilvántartása, 2015. Az önkormányzat civilekkel kapcsolatos helyi politikájának jellemzői: Függetlenségüket elismerik és tiszteletben tartják. Partneri viszony kialakítása Döntés-előkészítésbe bevonják őket. A helyi lakosság nagy számban, aktívan vesz részt a civil szervezetek programjain, illetve a civilek részvétele az önkormányzati rendezvényeken is aktív.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 76 A település humán infrastruktúrája 1.8.1 Humán közszolgáltatások 1.8.1.1 Oktatás Szarvas városa az oktatási rendszer hierarchiában levő intézmények mindegyikét biztosítja az itt élők számára: az óvodától kezdve a felsőoktatási intézményig, közte idegen nyelvre specializálódott intézményekben is lehetőség nyílik az oktatásra, nevelésre. A feladat ellátási helyek száma 7, minden városrészt lefedve a szolgáltatással. A 2013. évi adatok szerint a városban az összes óvodai férőhely száma 610, városi szintű kihasználtság 81%-os. A városban 4 családi napközi működik, ezekben 25 óvodás korú gyermek helyezhető el. Fontos megemlíteni Szarvas esetén, hogy fenntartóként nemcsak a város önkormányzata látja el az óvodai ellátást, hanem egyházi és nemzetiségi oktatás is jelen van, továbbá az itt levő Tessedik Sámuel Főiskola szintén fenntartóként jelenik meg, gyakorlóintézményeivel. (Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskola és Óvoda, valamint az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tartja fent a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthont), Tessedik Sámuel Főiskola Gyakorló Általános Iskola és Óvoda). Az óvodák kihasználtsága az utóbbi években ingadozó képet mutatott annak ellenére, hogy az óvodás korú gyermekek száma csökkent. 23. ábra: Az óvodai kapacitás kihasználtságának alakulása Szarvason (%) 95,00 90,00 85,00 80,00 75,00 70,00 65,00 60,00 55,00 50,00 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH 2001-2013 Az óvodákban EU-s támogatási források bevonásával jelenős fejlesztések valósultak meg az elmúlt évek során javítva ezzel az intézményi infrastruktúra minőségét és a szolgáltatások színvonalát. Ezek közül kiemelhető a Kossuth utca óvoda épület átadása (75 fős kapacitással), a Dózsa utcai óvoda fejlesztése 2010-ben (szintén 75 fős kapacitással). A Zöldpázsit utcai óvoda bővítése az esélyegyenlőség jegyében című pályázat és fejlesztés 2013 decemberében zárult le.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 77 24. ábra: Az óvodai férőhelyek és a beíratott gyermekek számának alakulása Szarvason (2001 és 2013 között) 800 700 600 500 400 300 200 100 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Óvodai férőhelyek száma Óvodába beírt gyermekek száma Alapfokú oktatás Forrás: Teir Szarvas városban az általános iskolai ellátás szintén több fenntartó által biztosított, képzési struktúrája változatos. Az oktatás jelenleg 5 intézményben történik: Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola, fenntartója az Ótemplomi Evangélikus Egyházközösség Magyar Angol Két tannyelvű Általános Iskola, fenntartója az Újtemplomi Evangélikus Egyházközösség Gyakorló Általános Iskola, fenntartója a Tessedik Sámuel Főiskola Szlovák Általános Iskola, fenntartója az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Szarvas Város Közoktatási Intézménye Fő téri Általános Iskola, fenntartója KLIK, működtetője Szarvas Város Önkormányzata A fenntartással és működtetéssel kapcsolatos átszervezések következtében a KLIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) szarvasi tankerület illetékességi területéhez Békésszentandrás, Szarvas, Csabacsűd, Kardos, Örménykút, Kondoros települések tartoznak. Összesen 5 intézmény fenntartása tartozik a tankerülethez. Két általános iskolai intézmény teljes egészében a KLIK működtetésébe került Csabacsűdön és Kondoroson. A Szarvason található összevont intézmény szakképző iskola és kollégium intézményegysége a KLIK működtetésbe került, az általános iskola intézményegysége a helyi önkormányzatnál maradt működtetésre. A szarvasi pedagógiai szakszolgálatot és a művészeti iskolát szintén a helyi önkormányzat működteti.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 78 Az általános iskolai nappali oktatásban résztvevő tanulók száma 2013-ban 1214 fő volt. Az elmúlt évek (2001 óta) tendenciája szerint ez a szám egyértelműen csökkenő, több mint 400 fővel tanulnak kevesebben a városi oktatási intézményben. Ezzel párhuzamosan az általános iskolai osztályok száma a vizsgált időszakban 71-ről 55-re csökkent. A város iskoláiba más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya 7,14% volt a 2013/2014-es tanévben. 25. ábra: Az általános iskolai tanulók számának alakulása Szarvason (2001-2013) 1700 1600 1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 800 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH Az adatok részletesebb vizsgálatánál fontos megemlíteni a nemzetiségi oktatásban résztvevők arányának alakulását, hiszen a szlovák önkormányzat által fenntartott iskola egyre népszerűbb. A Szlovák Iskola intézmény története immár 65 éves múltra tekint vissza. Szarvason az önálló szlovák nemzetiségi oktatás az 1949/50. tanévben a Szlovák Iskola és Diák-otthon megalakításával indult. Nagy jelentőségű esemény volt ez a város és vonzáskörzetében élő szlovák lakosság anyanyelvi kultúrájának megőrzése, ápolása, az asszimilációs folyamat lelassítása szempontjából. 1960-tól működik az iskola jelenlegi helyén, kezdetben 4 tanteremmel, majd 1970-től 8 osztállyal. 1980 szeptemberében az iskola és diákotthon összevonására, egy igazgatás alá helyezésére került sor. 1977/78-as tanévtől a korábbi iskola-előkészítő óvodává nőtte ki magát. 1980-tól az iskola előkészítő óvoda gyermeklétszáma folyamatosan emelkedett. Jelenleg a Szlovák Általános Iskola szervezeti értelemben többcélú intézmény, amely alapvetően három egységből, a szakmailag autonóm óvodából, nyolc évfolyamos általános iskolából és kollégiumból áll.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 79 26. ábra: A nemzetiségi oktatásban résztvevők arányának alakulása Szarvason (az általános iskolai tanulók %-ában) 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Középfokú oktatás Forrás: KSH Az általános iskolákban az elmúlt években jelentősebb infrastrukturális fejlesztések történtek az elmúlt években, melyek közül kiemelhető 2011-ben a szarvasi iskolák fejlesztés, TIOP pályázat keretében, sportpályák fejlesztése, KEOP pályázat keretében napelemes rendszer kiépítése a Szlovák Általános Iskolában. Középfokú oktatás keretében a városban gimnázium, szakközépiskola, valamint szakiskola is működik. A Vajda Péter Gimnázium 210 éves múltra tekint vissza, képzési struktúrája közül kiemelhető a természettudományi, valamint a nyelvi specializáció. A Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium és Általános Iskola, fenntartója a KLIK. Az intézmény komplex képzést nyújt, mivel az általános iskolát és középiskolát végzett tanulók számára is lehetőséget biztosít szakközépiskolai és szakiskolai szakképzésekre. A középiskolákban tanulók száma a már ismertetett demográfiai folyamatokhoz igazodóan jelentősen csökkent az elmúlt 10 év során, így a jövőben fontos feladat a képzési struktúrák áttekintése, a térségi szerepkör erősítése, valamint a további fejlesztések megvalósítása, amelyek az elmúlt években sikeresen valósultak meg (pl. Gimnázium épület kialakítása a korábbi Petőfi Sándor Általános Iskola épületének átalakításával, a Vajda Péter Gimnáziumban energiaracionalizálási munkák elvégzése, a természettudományos oktatás rendszertanának és eszközrendszerének megújítása a szintén a Vajda Péter Gimnáziumban, az Öveges Program keretén belül).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 80 27. ábra: A középiskolai tanulók számának alakulása Szarvason (fő, 2001 és 2013 között) 1200 1000 800 600 400 200 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Középiskolai tanulók száma Gimnáziumi tanulók száma Szakközépiskolai tanulók száma Forrás: KSH A középiskolák főbb képzési struktúrái: Szarvas Város Közoktatási Intézménye Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium és Általános Iskola: Szakmunkás: asztalos, fodrász, cukrász, szakács, felszolgáló, vendéglátó ipari eladó, varrónő, számítógép-kezelő, autószerelő, élelmiszer- és vegyi áru eladó, szobafestő mázoló és tapétázó Szakközép: faipari technikus, ruhaipari technikus, vendéglátó ipari technikus, idegenforgalmi technikus, kereskedelmi technikus Szakmunkások szakközépiskolája: érettségi Kollégiumi ellátás Szarvas Város Közoktatási Intézménye Vajda Péter Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma: Gimnázium: (4 illetve 8 évfolyamos is működik) nappali és esti képzés is. Emelt szinten oktatják: idegen nyelv, matematika, biológia Szakközép: gyors és gépíró, Szoftverüzemeltető, idegen nyelvi titkár, gazdasági informatikus Tessedik Sámuel Szakmunkásképző Iskola: Szakmunkás: szakács, pincér, asztalos Kollégiumi ellátás igénybevételére is lehetőség nyílik az intézményekben, az igénybe vevők száma 12 fő az általános iskolai oktatásban, míg 42 diák a középiskolai kollégiumban lakik (ez 2001 óta 32 fővel csökkent).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 81 Felsőoktatás A város jelentős felsőoktatási központként működik a Dél-alföldi Régióban, így egyértelműen a térség egyik iskolavárosaként funkcionál. A Tessedik Campus Szarvason Tessedik Sámuel elsőként Európában 1780-ban kezdte meg a fiatalok középfokú gyakorlati gazdasági képzését az általa alapított Gyakorlati Gazdasági Szorgalmatossági Iskolában, mely 1806-ig állt fenn. Hosszabb szünet után a tessediki örökséget felvállalva 1927- ben indult újra Szarvason a mezőgazdasági szakemberképzés, mely azóta különböző formában és szinten megszakítás nélkül folyik. Az iskola történetének fontosabb állomásai (a főiskolai képzés megindulása előtt): Középfokú Gazdasági Tanintézet (1927-1944) Mezőgazdasági Középiskola és technikusképzés (1945-1965) Felsőfokú Mezőgazdasági technikus képzés (1960-1970) A Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszüntetésével 1970-ben létrehozták a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Karát. Az új karon növénytermesztési és öntözéses-meliorációs üzemmérnök képzés indult meg. A nappali tagozatos alapképzés mellett, kiegészítő (posztgraduális) képzés is folyt. A hallgatói létszám egészen az 1990-es évek elejéig viszonylagos állandóságot mutatott. 1992- ben a környezetgazdálkodási agrármérnök szak elindításával egy új fejezet kezdődött a főiskola életében, melyet ezen új szak létszámának és ezzel együtt a hallgatói összlétszám emelkedése fényjelez. 2000-től felsőoktatás országos hálózatának átszervezése következtében az intézmény az újonnan megalakuló Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karaként működött. A bolognai folyamat részeként (egy átmeneti év után) 2006-ban a Kar teljesen áttért az új típusú képzésre, így alapképzésben csak BSc szakokat indít. A 2009. év újabb változást hozott a Főiskola és a Kar életében. 2009. január elsejével a Tessedik Sámuel Főiskola a gödöllői székhelyű Szent István Egyetem szervezetébe olvadt, az intézmény az Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Karaként működött tovább. Az integrációval bővültek a Kar tudományos és kutatási együttműködései, továbbá megnyíltak a mesterképzési szakok, valamint új alapképzési szakok. 2011 októberétől, egy újabb integrációt követően a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar Tessedik Campusaként működik tovább. Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kar A Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara az Alföld egyik patinás, közel 200 éves szellemi múltra visszatekintő intézménye, mely Tessedik Sámuel és Vajda Péter pedagógiai örökségére, a szarvasi tanítóképzés és az 1959 óta felsőfokúvá, majd főiskolai szintűvé vált óvóképzés értékeire épül. A Kar a 2006/2007. tanévtől hasonlóan a többi felsőoktatási intézményhez az egységes, 2 ciklusú képzés alapszakjaira (BA) vesz fel hallgatókat. A kar célja olyan kisgyermekekkel foglalkozó értelmiségi szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai műveltségük, fejlett pedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, gyermekközpontú, érzelemgazdag beállítódásuk birtokában a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve alkalmasak az iskoláskor előtti és iskoláskorú gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 82 Alapképzés jelenleg BA csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus és tanító alapszakokon, illetve szlovák, román és német nemzetiségi, valamint roma óvodapedagógus és tanító szakirányokon folyik. A már diplomával rendelkező pedagógusok számára pedig posztgraduális szakirányú képzésekre és továbbképzésekre is lehetőség nyílik. A hallgatók létszámának alakulása jelentős csökkenést mutat az elmúlt 10 év adatait vizsgálva, amely a felsőoktatás átszervezésének következménye. A vidéki, kisebb intézményeket, kihelyezett tagozatokat jóval súlyosabban érintették az átszervezés, a hallgatók számának csökkentésének problémái, amely több kisebb intézmény bezárását okozta, közülük több a régió városát is érintette. Szarvas város esetén a felsőoktatás hosszú történelmi múltja, a korszerű képzési struktúra és az egyetemi integráció fontos mérföldkő a jövőbeni fennmaradásban. 28. ábra: A felsőoktatásban résztvevők hallgatók számának alakulása Szarvason (fő, 2001-2013) 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Az oktatási intézmények férőhelyi kapacitás és kihasználtsági adatai Forrás: KSH Kollégiumban lakó felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma a nem nappali képzésben Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók száma a nappali képzésben A város oktatási intézményeinek férőhelyi kapacitás és kihasználtsági adatait a következő táblázat tartalmazza: 13. táblázat: Az oktatási intézmények létszám adatai és kihasználtsága 2013-2014 Intézmény Szarvas Város Óvodái és Bölcsődéje Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Szlovák Általános Iskola Óvoda és Kollégium Gál Ferenc Főiskola, Gyakorló Óvoda és Általános Iskola Ellátási forma Kapacitás Létszá m 2013. 2014. Kihasználtság (%) Kapacitás Létszám Változás Kihasználtság (%) óvoda 175 147 84,00 175 123 70,29 - óvoda 175 146 83,43 175 144 82,29 - ált. iskola 535 478 89,35 540 495 91,67 + óvoda 110 99 90,00 110 103 93,64 + ált. iskola 420 378 90,00 420 391 93,10 + óvoda 150 108 72,00 150 118 78,66 + iskola 200 122 61,00 200 154 77,00 +
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 83 A HH és HHH tanulók száma az oktatási intézményekben Intézmény Ellátási forma Létszá m 2013. 2014. Kihasználtság (%) Kapacitás Létszám Változás Kihasználtság (%) Kapacitás Székely Szakképző Mihály Iskola, ált. iskola 500 232 46,40 500 210 42 - Kollégium, Általános középisk Iskola ola 840 707 84,16 840 640 76,19 - Vajda Péter középisk Evangélikus ola Gimnázium 510 306 60 510 262 51,37 - Forrás: önkormányzati adatok Az oktatási intézmények jelenlegi létszám adatait vizsgálva megállapítható, hogy azok kihasználtsága 10-55%-ban elmarad a rendelkezésre álló intézményi kapacitástól, mindenütt 100% alatti. E tekintetben az intézmények között azonban jelentős különbségek mutatkoznak. A rendelkezésre álló intézményi kapacitásokhoz képest a legnagyobb kihasználtsággal a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium működik. A város által fenntartott óvoda kihasználtsága csökkent, mára 70 % körüli. Kiugróan alacsony továbbá a Székely Mihály Szakképző Iskola, Kollégium és Általános iskola tanulónak létszáma az intézményi kapacitásokhoz képest. Az oktatási intézményekben a hátrányos helyzetű gyermekek száma egyenlőtlen eloszlást mutat a területileg és a különböző intézményekben egyaránt, így az óvodákban és az általános- valamint a középiskolákban. A legnagyobb számban a Székely Mihály Szakképző Iskolában járnak hátrányos (55 diák hátrányos helyzetű) és halmozottan hátrányos helyzetű (69 diák HHH-s) tanulók. Az általános iskolák közül a hátrányos helyzetű tanulók száma jelentős az angol kéttannyelvű (43 diák), valamint a szlovák általános iskolában is (35 diák). A HH-s és HHH-s tanulók száma a következőképp alakult 2014-ben: 14. táblázat: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának alakulása a szarvasi oktatási intézményekben Intézmény neve HH óvodás HHH óvodás HH általános iskolás HHH általános iskolás HH középiskolás Vajda Péter Evangélikus Gimnázium n.r. n.r. n.r. n.r 22 HHH középiskolás Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda 9 5 43 9 n.r. n.r Szarvas Város Óvodái és Bölcsődéje 13 21 Székely Mihály Szakképző Iskola n.r. n.r. 25 44 32 25 Gál Ferenc Főiskola Szarvasi Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlóóvoda, Bölcsőde 1 1 3 1 n.r. n.r. Szlovák Általános Iskola és Óvoda 4 3 35 23 n.r. n.r. Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 84 Alapellátás Szakorvosi ellátás 1.8.1.2 Egészségügy A város egészségügyi ellátottsága teljes, szakorvosi rendelők és sürgősségi ellátás egyaránt biztosított. A város jelenlegi egészségügyi helyzetére jellemző a sok telephelyes szakellátás, amely jelenlegi gazdasági adottságai mellett megfelelőnek tekinthető. Szarvason 7 háziorvos, valamint 2 gyermekorvos biztosítja a betegek ellátását, működik és nyújt orvosi alapellátást (3 gyermek házi orvosi, 8 felnőtt házi orvosi, 5 fogorvosi praxis) a lakosság számára. Munkájukat tíz körzeti ápoló segíti. A gyermekgondozás intézményrendszerét három gyermekorvos és kilenc védőnő látja el. A sürgősségi betegellátást két különálló szervezet látja el, az ügyeleti szolgálat, valamint a mentőszolgálat. A városban 28 különböző szakorvosi ellátást lehet igénybe venni (tüdőbeteg gondozás, röntgen, bőr- és nemi-beteg gondozás, fül-, orr-, gégészeti, onkológiai, szemészeti, sebészeti, labor és pszichiátriai ellátás, belgyógyászat, fogászat stb.). A Szarvasi Szakorvosi Egészségügyi Szolgáltató Kft. egy fiatal szervezet, amely a több évtizedes múltra visszatekintő önkormányzati fenntartású szakrendelő intézet funkcionális privatizációját követően jött létre 2005 novemberében. A szervezet járóbeteg szakellátást végez 23 különböző területen és fenntart egy 25 ágyas krónikus betegek rehabilitációját és ápolását szolgáló fekvőbeteg intézetet. A Szarvasi Ápolási Intézet, amely a tartósan ápolást igénylő betegek ellátásában nyújt segítséget a családoknak 1998 óta. Az ellátási terület lakosain kívül az ország bármely területéről fogadnak betegeket. A városban 4 gyógyszertár működik. A szakellátást biztosító intézmények közül kiemelhető a Szarvasi Tüdőgyógyász Egészségügyi Szolgáltató Kft,. amely hosszú történeti múltra tekint vissza. Szarvason közvetlenül a II. világháború után alakult a Járási Tüdőgondozó Intézet a Bolza Kastélyban. A szomszédos faluban, Békésszentandráson az 1930-as években a falu önerejéből alakult meg az ország második Tüdőgondozója, melyet az 1960-as években a szarvasi járási gondozóba olvasztottak. Az 1950-es évek elején a régi Bárány Fogadóba költöztették a tüdőgondozót. Évtizedeken keresztül Szarvas Város Önkormányzat Egyesített Gyógyító-megelőző Intézetének részeként működött a Tüdőgondozó Intézet. 2005. november 1-től az egyesített önkormányzati intézmény megszűnt, feladatait két gazdasági társaság látja el. A Tüdőgondozót a Szarvasi Tüdőgyógyász Egészségügyi Szolgáltató Kft. működteti, fenntartója Szarvas Város Önkormányzata. Szarvas Önkormányzata 2013. decemberében elindította az Önkormányzati Egészségkártya Programot, amely használatával elősegíthető a sürgősségi betegellátás mindennapi munkájának támogatása, az Országos Mentőszolgálat munkájának hatékonyabbá tétele és egy egészségtudatos közösség kialakítása a város lakosai körében. Az Egészségkártya egy bankkártya nagyságú kártyából és egy interneten keresztül aktivált online adatbázisból áll, ezek tartalmazzák tulajdonosa legfontosabb egészségügyi adatait, s így sürgősségi ellátás esetén a kezelőorvos azonnal megkapja pácienséről, akár papír alapon, akár online módon azon információkat, amely az ellátáshoz szükségesek. Az egészségkártya használatát az orvosok és mentősök egyaránt támogatják, hiszen a kártya segít nekik, hogy gyorsan és hatékonyan tudják ellátni páciensüket. Szarvas a fekvő beteg ellátás tekintetében az orosházi kórház ellátási körzetébe tartozik.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 85 Intézmények, szolgáltatások 1.8.1.3 Szociális közszolgáltatások Szociális és gyermekvédelmi alapellátás és szakosított ellátás és intézményei a városban: Szarvas kistérsége Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény. Társulásban biztosított alapszolgáltatások: nappali étkeztetés, idősek klubja, pszichiátriai nappali ellátás, fogyatékosok nappali ellátása, házi segítségnyújtás. A város gyermekjóléti szolgálata által 103 gyermeket gondoznak, a veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma 67. Az önkormányzat egy tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményt működtet, amelyben 100% kihasználtság mellett 29 főt gondoznak. Az integrált intézmény ad lehetőséget az időskorúak gondozásának is. Szociális étkeztetésben 248 fő, míg házi segítségnyújtásban 579 fő részesül. Időskorúak nappali gondozását egy intézmény látja el, amely 22 fős férőhelyszám ellenére 30 főt lát el, tehát kapacitáshiányos, mind országos, mind megyei összehasonításban is. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 17 fő részesül. A város szociális intézményeinek igénybevétele, a szociálisan rászorulók száma alapján Szarvas társadalma a megyei átlagnál kedvezőbb helyzetben él. A városban 1 bölcsőde, valamint 4 családi napközi működik (28 gyermek ellátására van lehetőség itt). A bölcsődei férőhelyek száma 87 és jelenleg 84 kisgyermeket látnak el. Az intézmények kihasználtsága városi szinten 100% körüli. 29. ábra: Bölcsődei kapacitáskihasználtság alakulása Szarvason 2000-2013 között (%) 160,00 140,00 120,00 100,00 80,00 60,00 40,00 20,00 0,00 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: KSH A szociális ellátás városi és kistérségi szintű szervezése társulás által fenntartott intézményi formában valósul meg, nevezetesen a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézményben. Gyermekjóléti alapellátást biztosító intézményegység Gyermekjóléti szolgálat Gondozási Központ: Szociális alapszolgáltatásokat nyújtó intézményegységek: Házi segítségnyújtás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 86 Szociális étkeztetés. Támogató Szolgálat Tanyagondnoki Szolgálat Borostyán Idősek és Fogyatékkal Élők Klubja és demens személyek nappali ellátása Ezüst Évek Idősek és Fogyatékkal Élők Klubja és demens személyek nappali ellátása Naplemente Idősek Klubja és demens személyek nappali ellátása Liliomkert Idősek Klubja és demens személyek nappali ellátása Szakosított szociális ellátást nyújtó intézményegységek: Idősek Átmeneti Otthona Őszi napfény 15. táblázat: Az ellátottak számának alakulása a szociális ellátásban Tartós bentlakás os és átmeneti elhelyezés t nyújtó intézmény ek működő férőhelyei nek száma (db) Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményei nek gondozottak száma (fő) Szociális étkeztetés ben részesülők száma (fő) Házi segitségnyújtásban részesül ők száma (fő) Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma Idősek nappali ellátásá ban részesü lők száma (fő) Fogyatéko sok nappali ellátásába n részesülők száma (fő) 2000 225 225 174 40 190 214 n.a 2001 223 225 183 42 190 201 n.a 2002 261 264 167 42 220 219 n.a 2003 264 258 159 51 240 258 n.a 2004 273 259 134 44 220 220 n.a 2005 294 269 125 38 220 222 n.a 2006 306 281 156 92 230 240 n.a 2007 314 296 209 154 240 238 6 2008 300 276 237 106 262 260 22 2009 300 285 312 137 262 238 23 2010 300 289 370 144 262 247 23 2011 300 291 538 206 300 322 35 2012 298 288 459 253 294 274 37 2013 298 276 455 251 294 268 40 Forrás: KSH
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 87 Az időskorúakról történő gondoskodást a városban működő Békés Megyei Idősek Otthona, valamint négy Idősek Napközi Otthona látja el, összesen 205 férőhellyel. Ezen kívül hét, kizárólag nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja működik a város területén. Jelentős szerepet vállal az idősgondozásban az egyházi fennhatóság alatt működő Ótemplomi Evangélikus Gondozóközpont, a Betánia, valamint az Imánuel Evangélikus Szeretetotthon. A város Önkormányzata sikeresen bonyolította le idősügyi programját 2013. szeptemberétől 2014. május 31. között, amelynek keretében Szarvas város részt vett a Segítő kezek az idősek otthoni biztonságáért értékteremtő közfoglalkoztatással közösségi szolgálattal és önkéntes tevékenységgel című programban. A program lezárultával 2014. november 30-ig 12 fővel folytatódott az idősek segítése, a hosszú távú közfoglalkoztatás keretében. Kulturális intézmények, létesítmények 1.8.1.4 Közösségi művelődés, kultúra A városban számos jelentős kulturális nevezetesség található, amelyek nemcsak az itt élők életminőségéhez, hanem a turizmus szerepének növekedéséhez is hozzájárul. Szarvasi Arborétum Körös-Maros Nemzeti Park Csáky-kastély Vizi Színház Mini Magyarország makettpark Ruzicskay György alkotóháza Evangélikus Ótemplom Újratelepítési emlékmű II. Világháborús emlékmű Történelmi Emlékút Bolza-kastély Milleniumi emlékmű Tessedik-szobor Tessedik Múzeum Mittrovszky-kastély és I. világháborús emlékmű Árpád szálló Római Katolikus templom Régi árvaház (Fő téri Általános Iskola) Lengyel-palota Evangélikus Újtemplom Szárazmalom Szlovák tájház Szent István egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar régi épülete a napórával Bolza mauzóleum Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Karának épülete
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 88 Sport Tessedik Sámuel sírja Volt Bárány fogadó (jelenleg járóbeteg szakrendelő) Bajcsy-Zsilinszky Endre szülőháza és szobra M. R. Stefanik szobra Tessedik-tanya Szarvas szobor Tessedik akácfa A 2006-ban felújított Vajda Péter Művelődési Központ és Turul Mozi Szarvas Város Önkormányzatának részben önálló intézményeként működik, közművelődési feladatokat lát el. Számos országos és regionális jelentőségű rendezvény és kulturális esemény, attrakció fogadja a helyieket és a turistákat (pl. Szarvasi Szilvanapok, lovas napok, Vízi színház programsorozatai), amelyek a turizmus vonatkozó fejezetében kerül részletesen kifejtésre. Szarvas oktatási, gazdasági, hivatali, egészségügyi szempontból egyre jobban vonzza a kistérség lakóit, fiatalokat és felnőtteket egyaránt. Számos feladatnak kell megfelelnie a városnak. Az újjáépített, bővített Vajda Péter Művelődési Központ foglalkozásokra alkalmas termeiben már nagyon sok szabadidős, többnyire fiatalokat foglalkoztató program folyik, a továbbiakban a programkínálat bővítése, szélesítése és a foglalkozásokba bevonható népesség számának a növelése prioritás. A város önkormányzatának tulajdonában 3 nagyméretű tornaterem (ebből 2 sportcsarnok) van, két sportpálya, 3 játszótér és egy uszoda. Kihasználtságuk megfelelő és programokkal telített. Az extrém sportok kedvelőinek is lehetősége nyílik a Zöldpázsit téri játszótér bővítésével vagy a sportpálya gyakorlóhelynek való kialakításával sportolási lehetőségre. 2006 januárjában készült Ifjúsági Koncepció és Ifjúsági rendelet alapján 2006 januárjától ifjúsági információs pont működik a Városi Könyvtárban, valamint, 2008-tól kistérségi oktatási-, ifjúsági- és sportreferens foglalkozik a kistérségi ifjúságpolitika ügyeivel. 16. táblázat: A város közművelődési és sport infrastruktúrájának jellemzői (2015) Intézmény neve Vajda Péter Művelődési Központ Szarvasi Gyógyfürdő Erzsébet ligeti sporttelep Kihasználtság/ látogatottság Színházterem: 420 fő Tanácskozó terem/kamaraterem: 2x120 m² 20-30 m² Klubszobák Medencék: - 2 db gyógymedence 1 db pezsgőmedence - 1 db tanmedence - 1 db termál ülőmedence - 1 db 25 m-es úszómedence Lelátó. 160 férőhely Állóhely: 10.000 fő Beavatkozási szükségletek 2006-ban lett felújítva Kültéri medencével történő bővítés, korszerűsítés, felújítás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 89 Intézmény neve Petőfi utcai sportcsarnok Alkotmány utcai sportcsarnok Kihasználtság/ látogatottság Lelátó ülőhely: 320 fő Állóhely. 600 fő Lelátó ülőhely: 320 fő Állóhely. 600 fő Felújítás Beavatkozási szükségletek Kajak-Kenu Telep 135-140 fő taglétszám Fejlesztés folyamatban Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézménye Vajda Péter Gimnázium, Szakközépiskolája pályája Arató utcai sporttelep Állóhely: 5.000 fő Átépítés-felújítás-bővítés Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás A legfontosabb egyesületek, amelyek a sport területén működnek megtalálhatók felsorolásszerűen a 2. számú mellékletben. Helyi esélyegyenlőségi Program 1.8.2 Esélyegyenlőség biztosítása Szarvas városa a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján készítette el. A Helyi Esélyegyenlőségi Program célja, hogy Szarvas város lokális társadalmának tagjai, kiemelten a döntéshozói és a szakapparátus dolgozói számára összefoglalja a hátrányos helyzetű csoportok érvényesülésével kapcsolatos problématerületeket, kijelölje a megoldandó feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket és útmutatóval szolgáljon a program hatékony megvalósításához szükséges attitűdök kialakításában. Nemcsak egzakt elemzést és projektszemléletű intézkedési tervet tartalmaz tehát a dokumentum, hanem szemléletében is képviselni kívánja azon álláspontot, mely szerint az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán egy kötelezően megszabott követelmény teljesítése, hanem a helyi közösség hosszú távú érdeke is. Szarvas Város Esélyegyenlőségi Programja középtávon, 2010 és 2015. közötti időszakra fogalmazta meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat, problémákat és kihívásokat, valamint érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A legfontosabb beavatkozási területek és intézkedések közül kiemelhető a mélyszegénységben élők, a gyermek- és időskorúak, a nők, valamint a romák, munkanélküliek (különös tekintettel az 50 év felettiekre) helyzetének javítása. Az esélyegyenlőségi programban beazonosított problémák mellett a következő tényekkel kell szembenéznie Szarvas városának:
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 90 17. táblázat: Az esélyegyenlőséggel kapcsolatos problémák és megoldási elképzelések Szarvason Az esélyegyenlőség szempontjából beazonosított problémák és lehetőségek beazonosított problémák Adatforrások hiánya a problémákkal érintett társadalmi csoportok körében Hátrányos helyzetek generációkon keresztüli öröklődése, többgenerációs munkanélküliség Roma népesség hátrányos helyzete, pozitív minták hiánya, mentális problémák Védelembe vett és veszélyeztetett, sajátos és hátrányos (HH), valamint halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (HHH) problémái Fogyatékkal élők problémái, hátrányos megkülönböztetése és az önálló életvitelük során jelentkező nehézségek A nők helyzete, nemek közötti hátrányos megkülönböztetés, családon belüli erőszak kezelése Az időskorúak problémái, hátrányos megkülönböztetése Forrás: saját szerkesztés fejlesztési lehetőségek, feladatok Intézményi adatgyűjtés Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások biztosítása, bővítése Átfogó problémakezelés szükséges, adatgyűjtés a szegregációs veszélynek kitett roma nemzetiség szociális szükségleteiről Az oktatási intézmények együttműködése a szülőkkel, valamint a családsegítő szolgálattal, helyi szakemberekkel akadálymentesített intézmények és település kialakítása, foglalkoztatottsági viszonyaik javítása, önálló életvitel segítése esélyegyenlőség biztosítása, foglalkoztatás javítása, családbarát munkahelyek kialakítása, nőket segítő civil szervezetek és intézmények támogatása foglalkoztatási diszkrimináció megszüntetése, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, közösségi életben való részvétel elősegítése, intézményhálózat javítása, pénzbeli és erkölcsi támogatás Szarvas városa a fenti problémák beazonosítása mellett kialakította az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló intézkedési tervet, tehát egyértelműen elindultak a kezdeményezések. Az intézkedési terv célja olyan beavatkozások tervezése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújtanak. Ennek érdekében a város a jövőbeni fejlesztések során egyértelműen fókuszál az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, a munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 91 A település gazdasága Megyei koncepció és program szerinti gazdasági súly Vállalkozások száma szerinti súly 1.9.1 A település gazdasági súlya, szerepköre Szarvas és környéke az Alföld viszonylatában rendkívül gazdagnak mondható természeti szépségekben, ugyanakkor a térségben nincsenek iparilag hasznosítható nyersanyagforrások, bányák, csupán helyi jelentőségű anyagnyerő-helyek. A terület gazdag viszont geotermikus energiában, melynek kiaknázása több mint negyven éve folyik. Kezdetben strandfürdők üzemeltetéséhez használták, de ezek mellett ma már mezőgazdasági létesítmények és épületek fűtésére is használják Szarvason és környékén. Mivel a térségben a foglalkoztatásra elsősorban a mezőgazdasági jellegű tevékenység jellemző, a gazdaság is erre épül. Szarvas város gazdasági súlyát és szerepkörét érintően számos esetében említésre kerül a megyei területfejlesztési koncepcióban. Szarvasnak, a megye többi közép- és kisvárosához hasonlóan (Békéscsaba, Gyula és Orosháza mellett) centrumszerepet kell betöltenie a megyében több funkció tekintetében is. A koncepcióban megjelölt fejlesztési célok közül Szarvas városra vonatkozóan esetén a következők emelhetők ki: Foglalkoztatás javítása Ivóvíz minőségének javítása K+F ráfordítás növelése Helyi termékfejlesztés A környezeti elemek és ökológiai funkciójú értékek védelme, megtartása, turisztikai célú bemutatása Innovatív egészségturizmus, valamint Szarvas központtal is működő Ipari fejlesztési övezet Helyi gazdaságfejlesztési övezet Egészségturisztika fejlesztési övezet Helyi piac fejlesztési övezet kialakítása A Szarvason működő vállalkozások a Békés megyében működők 6%-át tették ki 2012-ben, ez 78 vállalkozással kevesebb, mint 2011-ben. 2012-ben a működő vállalkozások 1000 lakosra vetített száma 59, a megye esetében 46 lakos, Szarvas város értéke. A város e tekintetben tehát kedvezőbb helyzetben van a megye egészéhez képest. A Szarvasi járásban 1523 db, azaz a járásban működő vállalkozások 76%-a található a városban. 2011-ről 2012-re a működő vállalkozások száma a járásban 5,4%-kal, Szarvason 7 százalékpontos csökkenést mutatott. A megyében működő vállalkozások 8,9%-a található a járásban. A 2012. évi adatok szerint 1033 vállalkozás működött Szarvason, ebből 326 korlátolt felelősségű társaságként tevékenykedik. A városban 482 egyéni vállalkozót tartanak nyilván.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 92 30. ábra: A regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Szarvason 3 000 2 500 2 000 Működő vállalkozások száma 1 500 1 000 500 Regisztrált vállalkozások száma 0 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Működő vállalkozások jellemzői szerinti súly Forrás: Teir (Az egyes nómenklatúrákban (különösen a TEÁOR-ban) zajló nemzetközi és hazai módszertani változtatások miatt az adatsorban szereplő adatok hiányosak, összehasonlításuk csak fenntartással tehető meg.) A működő vállalkozások számát tekintve 2007 óta kismértékű csökkenés, stagnálás figyelhető meg, míg a regisztrált vállalkozások száma növekvő tendenciát mutat a településen. A működő vállalkozások nagyság szerinti megoszlását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a mikrovállalkozások dominanciája egyértelmű. A városban a 2012-es KSH adatok szerint egy, jelenlegi információk szerint azonban már két nagyvállalkozás működik: a pulykafeldolgozással foglalkozó, a több mint 25 éves múlttal rendelkező Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., valamint a takarmányelőállításra szakosodott Pioneer Hi-Bred Zrt, működik, amelyek kiszámítható, stabil térségi foglalkoztatónak számítanak. Az adatokból jól látszik, hogy a közepes méretű vállalkozások megyén belüli aránya eléri a 10%-ot, ami szintén kedvező képet mutat foglalkoztatási és gazdasági szempontból, mivel munkaerő-felszívó képessége hatékony, hiszen fejlesztési lehetőségei, a forrásszerzés lehetősége szélesebb számukra. 18. táblázat: A működő vállalkozások létszám kategória szerinti megoszlása Szarvason (2012) Területi egység működő vállalkozások száma alkalmazotti létszám alapján 1-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 249- X fő mikro kis közép nagy Szarvas 969 51 11 1 Békés megye 16139 747 110 15 Szarvas város részesedése a megye egészéhez viszonyítva (%) Forrás: Teir adatbázis 6,00% 6,83% 10,00% 6,67% A környékbeli városokkal való összehasonlítás esetén, a vállalkozások megyén belüli arányát vizsgálva megállapítható, hogy Szarvas részesedése 6,06%, amely közel kétszerese Gyomaendrőd (3,96%), és fele Gyula részesedésének (12,07%)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 93 Fontos kiemelni, hogy nemcsak Szarvas városban, hanem a környéki kistelepüléseken is számos jelentős vállalkozás működik, ezek közül kiemelhető Örménykúton a Mozarella Kft. olasz sajt előállítással foglalkozó, a város brandjévé vált termékeivel, a Granárium Szövetkezet (terménytisztítás, szárítás, tárolás), a Galli Eggs Kft. pulykanevelő, a Szarvasi Agrár ZRt. tehenészeti telepe, a WITALCOO szikvízgyártó üzeme. Kondoroson az ABO MIX Rt. táp és premix előállítással foglalkozik, valamint szarvasmarha- és sertéstelep is működik itt. Bár leginkább mezőgazdasági jellegű munkalehetőségek találhatók a térségben, a feldolgozóipar mellett Szarvason és Kondoroson jelen van a nehézipar is kis- és középvállalkozások formájában. Leginkább mezőgazdasági gépek alkatrészeit gyártják, beszállítói valamilyen nagyobb, általában külföldi cégnek, emellett gépjavítással foglalkoznak. Ezen ágazatok fejlesztése a jövőben kiemelt jelentőséggel bírhat, mivel a járműipar térségi szerepköre (Kecskemét Mercedes jelenléte, Békéscsaba CsabaMetál Zrt.), a beszállítói hálózat bővülése nagy lehetőséget jelent az itt levő vállalkozások számára is. 31. ábra: A vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként (2012) Magyarország 3,5% 16,6% 79,9% Békés megye 7,4% 16,9% 75,7% Szarvas 8,2% 18,5% 73,3% 0% 20% 40% 60% 80% 100% Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, építőipar Szolgáltatás Forrás: KSH Általánosságban kijelenthető, hogy a külföldi működő tőke aránya alacsony a kistérségben (ezzel párhuzamosan a magyar tulajdonú vállalkozások aránya kiemelkedő). Az itt levő vállalkozások közül a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. és a Pioneer Hi-Bred Zrt. (hibridkukorica és hibridnapraforgó vetőmag üzem) rendelkezik külföldi tulajdonrésszel (a pulykafeldolgozó üzem esetén 85% a magyar tulajdon aránya). Az egy főre jutó jegyzett tőke alakulását tekintve Szarvas városa jóval az országos átlag alatt, valamint a többi járásközpont átlagértéke alatt helyezkedik el, sőt, a tendencia stagnálást mutat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 94 32. ábra: Az egy főre jutó jegyzett tőkéne alakulása 2000 és 2013 között (ezer Ft) 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Magyarország Szarvasi járás Békés megyei járásközpontok Szarvas Forrás: KSH A főbb nemzetgazdasági ágazatokat vizsgálva megállapítható, hogy mind az országos, mid pedig a megyei arányokhoz viszonyítva is nagyobb súllyal szerepel a mezőgazdaság, jelenleg 85 vállalkozás működik a szektorban. A kereskedelem, valamint a városban található oktatási intézmények jelenlétének köszönhetően a szakmai, tudományos és művészeti tevékenységek száma is jelentős. 19. táblázat: A vállalkozások gazdasági ágazatonkénti megoszlása Szarvason és Békés megyében Gazdasági ág Szarvas város db Békés megye db Mezőgazdaság 85 1257 Építőipar 100 1449 Kereskedelem, gépjárműjavítás 239 3945 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 131 2150 Feldolgozóipar 85 1351 Szállítás, raktározás 35 559 Szálláshely, vendéglátás 73 1120 Pénzügy, biztosítás 41 678 Humán egészségügy, szociális ellátás 33 850 Egyéb szolgáltatás 33 831 Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 95 20. táblázat: A legmagasabb helyi iparűzési adót fizető gazdasági vállalkozások Szarvason Vállalkozás neve Tevékenység 1. Gallicoop Zrt. baromfi (pulyka)feldolgozás 2. Pioneer-Hi Bred takarmány előállítás 3. Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. háztartási gépgyártás 4. Worktrans Kft. munkaerő kölcsönzés 5. Alföldi-Hús Zrt. élelmiszeripar 6. Swietelsky Magyarország Kft. építőipar 7. GEOMARK Kft. intenzív kultúrák termesztése 8. Oryza Kft. rizsfeldolgozás 9. GoldFood Kft. élelmiszeripar 10. Aufwind Schmack Első biogáz Kft. biomassza erőmű Forrás: önkormányzati adatszolgáltatás; http://www.newjsag.hu/tag/cegmustra/ 1.9.2 A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.2.1 Mezőgazdaság Szarvas gazdasági szerkezetében meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság, valamint a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar. Összesen 85 vállalkozás működik az ágazatban, amely az összes működő vállalkozás 8%-át teszi ki. A foglalkoztattak 8,2 %-a dolgozik az agráriumban (2011). A mezőgazdaságban foglalkoztatottak magas száma ellenére a térségben az agrártermelésből alacsony színvonalú jövedelem realizálódik, valamint értékesítési problémák is jelentkeznek. Mindez arra vezethető vissza, hogy a kistérség meghatározó módon nyersanyagtermelő és szállító funkciókat lát el. A mezőgazdasági termelés, a gabona- és takarmánynövények termesztésének alapját az itt levő talaj minősége határozza meg. A város környezetében található földterületek réti és szikes talajú szántóit 22,33-23,84 aranykorona érték jellemzi, ami közepes minőségű területeket jelent. A zöldség- és gyümölcstermesztés - bár vannak bizonyos hagyományai nem számottevő, pedig az olcsó geotermikus energia és a nagyszámú agrárdolgozó kiváló lehetőségeket teremtenének az exportképesebb termények előállításához. A térség gyümölcstermesztésében a szilvatermesztés foglalja el az első helyet (ehhez kapcsolódóan fontos kiemelni az immár turisztikai termékek között is megjelenő, a szilvából készült termékek népszerűsítését bemutató rendezvényt, a Szarvasi Szilvanapokat). Egyre több helyen láthatunk apró gyümölcsösöket, hobbikerteket, amelyek terméshozama egyelőre leginkább a lakosság helyi igényét elégíti ki. Jelentős gazdasági erő továbbá a térség gazdag felszíni vizekben való gazdagsága, ennek megfelelően komoly hagyományai vannak a halászatnak. A térségben számos, többnyire szarvasi székhelyű kisebb halászati vállalkozás működik. Két cégnek kisebb feldolgozóüzeme is van. A városban működő 10 legnagyobb vállalkozás közül 5 az élelmiszer iparhoz, feldolgozóiparhoz kötődik. A vállalkozások fejlődését tekintve az utóbbi két és fél évtizedben jelentős élelmiszerfeldolgozó vállalkozások létesültek, mind az állattenyésztéshez, mind a növénytermesztéshez, azok feldolgozásához kapcsolódó ágazatok terén. Ilyen a térség legjelentősebb foglalkoztatója, a 930 főnek munkát adó Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., amely angol-magyar vegyes vállalatként, zöldmezős beruházás keretében 1989-ben alakult. Napjainkban a vállalat Magyarország legnagyobb, vertikális pulykahús termelő integrációjával rendelkezik, amely értelmében a pulykatenyésztéstől a feldolgozáson át egészen a csomagolásig minden munkafolyamat zárt
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 96 rendszerben valósul meg. A több mint a 25 éves Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. többségi (85%) magyar tulajdonú részvénytársaság a magyarországi pulykafeldolgozás 45%-át végzi. A vállalat a magyarországi top 500 vállalkozás között a középmezőnyében helyezkedik el, évi 33 milliárd Ft árbevétellel, stabil gazdálkodással rendelkezik. A térségi szerepköre szintén kiemelhető, mivel közvetlen beszállító körben több száz család megélhetését biztosítják, pl. pulykatenyésztés, gabona felvásárlás terén. A cég saját vízrendszerrel, valamint szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. A vágási melléktermékeket az itt működő Katech Fehérjefeldolgozó és Forgalmazó Zrt. dolgozza fel, az egyéb hulladék pedig a biogáz üzembe kerül, mindez zárt rendszeren keresztül. A cég a város életében is aktívan részt vesz, például civil szervezetek, sport- és művészeti szféra támogatásában. Gyakorlati helyként is funkcionál a cég, évi 30-50 főnek van lehetősége részt venni a gyakorlati tudás megszerzésében. A cég jelenléte elősegítette a húsipari vállalkozások megtelepedését (pl. Alföldi-Hús Zrt., YOUNG Hús Kft., mindkettőben sertés és marhahús feldolgozás történik). A második legnagyobb foglalkoztató a Pioneer Hi-Bred Zrt., amelynek amerikai tulajdonosa 1996- ban létesítette első közép-kelet-európai vetőmagüzemét. A 16.3 millió dolláros (kb. 2,8 milliárd Ft) zöldmezős beruházás célja volt a legújabb hibridkukorica vetőmagjának kiváló minőségű előállítása. A cég nemzetközi szerepkörrel rendelkezik, termékeit a világ számos országába szállítják. A növénytermesztésben kiemelhető a rizsfeldolgozó üzemek, amelyek regionális és országos szinten is jelentősek. Jelenleg több rizsfeldolgozó üzem található Szarvas környékén, ezzel az ország elsődleges rizsfeldolgozó térségéről is beszélhetünk (pl. Oryza Kft., Szarvasi Agrár Zrt.). (A város Köröstarcsával korábban az ország rizstermesztésének felét adta.) Jelentős a növénytermesztéshez és a halászathoz kapcsolódó K+F tevékenység. A város jelentőségét tovább erősíti a kistérség életében a településhez köthető oktató- és kutatótevékenység: a Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI). A haltenyésztés és a kutatás elsődlegessége mellett többféle tevékenységet is végez a kutatóintézet, így pl. extenzív-intenzív szabadvízi, illetve átfolyóvizes és ketreces halnevelés, öntözés, belvíztározás, kacsatenyésztés. 1.9.2.2 Ipar A városban az iparban foglalkoztatottak aránya 18,5%. A helyi gazdaság mezőgazdasági nyersanyag feldolgozáson és az élőmunka igényes ipari tevékenységeken (pl. fémmegmunkálás, gépjavítás, stb.) alapul. A helyi vállalkozások mellett a külföldi tulajdonú cégek is jelen vannak a településen, a korábban említett Pinoeer HiBred Kft. A magyar tulajdonú ipari vállalkozások közül kiemelhető a Szarvasi Vas- Fémipari Zrt., amely 1952-ben, eredetileg szövetkezeti formában alakult, magyar ipari termelő és kereskedelmi vállalkozás. A kizárólag magyar tulajdonosi körrel rendelkező részvénytársaság 1998-ban jött létre az ipari szövetkezet jogutódjaként. A cég jelenlegi többségi tulajdonosa a szombathelyi Helios Kft. A vállalatnak 2010-ben mintegy 230 alkalmazottja volt, ezzel Szarvas városának egyik legnagyobb munkaadója és harmadik legnagyobb adófizetője. A cég 2009 óta tagja a legkiválóbb hazai márkák minősítését és bemutatását célul kitűző MagyarBrands programnak, amelynek 2010-es üzleti toplistájának 14. helyén végzett. A társaság napjainkban is hazánk legnagyobb lámpa- és világítótest gyártó üzeme. Az évi mintegy félmillió lámpa előállításához szükséges műanyag-, fa-, és fém alkatrészek saját üzemeikben készülnek. Üveghajlító üzemükben amely Európában az egyik legnagyobb teljesítményű ilyen üzem négy hatalmas ipari kemence segítségével folyamatosan állítjuk elő a modern világítástechnikában kedvelt üvegburákat és üveglapokat. A lámpák 70%-a kerül forgalmazásra világszerte. A cég által készített hagyományos (kotyogós) és elektromos kávéfőzők megbízható működésük és hosszú élettartamuk okán a magyar háztartások igen kedvelt és elengedhetetlen felszerelései lettek az elmúlt évtizedekben, valamint egyéb háztartási kisgépek is, pl. egy- vagy kétlapos tűzhelyek gyártása is keresett a magyar piacon.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 97 A fentiek mellett az ipar további fontos résztvevői: Szirén Ruházati Szövetkezet (férfiing és női blúz, NATO követelményeket kielégítő ruházati cikkek) Szarvasi Bútor Kft. (lakó- és irodabútor) Plast Ball Rt.: műanyagipari termékek gyártása elsősorban sportlabda. Vas és Fémipari Rt. (kávéfőző és villamossági lámpák gyártása) Integrál Építő ZRt. (építőipar) Az iparban működő vállalkozások száma 185, ebből 85 vállalkozás a feldolgozóiparban, 100 az építőiparban tevékenykedik, amely ez az összes vállalkozás 18%- a. Szarvason 2000 óta működik Ipari Park. A területet a 44-es számú főút és az orosházi út határolja. Tulajdonosa 100%-ban az önkormányzat. A park területén jelentős fejlesztések történtek az elmúlt években. Területe 59,9 hektár, melyből 52,6 hektár beépített terület, ahol 51 cég végzi tevékenységét. A 2010. évi EU-s finanszírozású projekt keretében, 390 millió Forintos beruházás keretében egy inkubátorház felépítésével, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális és informatikai háttér megteremtésével a park fejlesztésre került. A létrejött klasszikus üzleti inkubátorház a kezdő kisvállalkozásoknak biztosít működési teret és a szolgáltatások olyan széles választékát, amely segíti őket a kezdeti növekedési szakaszban. Az inkubátorház a 2014. évi beszámoló szerint 100 % feletti kihasználtsággal működik, ami példaértékű, ezért az önkormányzat pályázati forrás bevonásával újabb inkubátorház létesítését tervezi. A 2014. évi adatok alapján az ipari park beruházási értéke 602,7 millió Forint volt, az itt működő vállalkozások 1549 főt foglalkoztatnak. Árbevételük meghaladta a 46 milliárd Ft-ot. Exportarány 33 %. A vállalkozások létszám-nagyság szerinti megoszlását tekintve 99 % kkv, amelyen belül 69 % a mikro- és 22 % kis-, és 9 % a középvállalkozások aránya. Mindössze 0,5 %-uk nagyvállalkozás. 1.9.2.3 Szolgáltatások A főbb nemzetgazdasági ágazatok közül a szolgáltató szektorban működő vállalkozások aránya 73,3%, így az országos trendekhez hasonlóan Szarvas város esetén is tercier szektor dominál. Összesen 763 vállalkozás működik az említett szektorban. A szolgáltató ágazatban működő vállalkozások alszektorok szerinti megoszlását tekintve a kereskedelem, a szakmai-tudományos tevékenység, valamint az idegenforgalomhoz és oktatáshoz, pénzügyekhez kapcsolódó vállalkozások dominálnak.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 98 21. táblázat: A szolgáltató szektor egyes alágazataiban működő vállalkozások aránya Szarvason (%, 2012.) Alágazat A tercier vállalkozások %-ában Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0,13 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Ingatlanügyletek 3,15 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 4,33 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 4,33 Művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban 4,33 Egyéb szolgáltatás nemzetgazdasági ágban 4,33 Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban 4,46 Szállítás, raktározás 4,59 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 5,37 Oktatás 6,29 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 9,57 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 17,17 Kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban 31,32 Forrás: Teir A városban 80 db vendéglátóhely, 48 db ruházati üzlet, 257 db élelmiszer vegyes üzlet és áruház működik. Ezer lakosra az országos és megyei átlagnál magasabb számú (17,6 db) kiskereskedelmi egység jut. 0,66 1.9.2.4 Turizmus Turizmusfejlesztési irányok a helyi és térségi dokumentumokban Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület (TDM szervezet) A turizmus a város gazdaságának meghatározó szegmense a kedvező adottságoknak és erre épülő változatos turisztikai termékkínálatnak, valamint az elmúlt 15 év ezirányú tudatos és aktív fejlesztési tevékenységnek köszönhetően. A korábbi programok, így Szarvas Város turisztikai fejlesztési programja (2000.) - a Körös-szögi Kistérségi Idegenforgalmi Koncepció (2005.), valamint a Körös-szögi Kistérség Fejlesztési Stratégiája (2007-2013.), majd a 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégia kijelölték a város és térség turisztikai fejlesztésének főbb irányait és meghatározta célkitűzéseit. A fent említett fejlesztési dokumentumok alapján a turisztikai célú fejlesztések középpontjában a aktív turisztikai projektek élveztek elsőbbséget, ezek képezték a város és a térség turisztikai fejlesztéseinek fő irányait. A város és környéke turisztikai életében aktív szerepet vállal a Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület (a helyi TDM szervezet). Az Egyesület a Szarvasi Tourinform Irodát átvéve alakult meg 2012.áprilisban. Feladata elsősorban a térség turisztikai termékeinek, a látványosságoknak, programoknak és rendezvényeknek ismertetése és szélesebb körben történő bemutatása, országos, valamint nemzetközi szinten egyaránt. A szervezet eddig tevékenysége során Szarvast és környékét egybefogó Körös-menti helyi TDM fejlesztése című pályázat keretében a kidolgozta a térség hosszú távú marketing-stratégiáját.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 99 Turisztikai attrakciók A TDM szervezet eddigi munkája során a térségben meglévő attrakciók feltérképezésére rendszerezésére és felfűzésére, valamint tagtoborzásra helyezte a hangsúlyt. Eddigi munkájának eredményeképpen a térség mára egyedi idegenforgalmi arculattal rendelkezik. Bevezették a Körös-menti Kedvezménykártya rendszert, amely révén az ide érkezők kedvezményeket vehetnek igénybe a helyi szolgáltatóktól. A turisztikai szervezet olyan fejlesztéseket valósított meg, amelyek emelték a Körös-menti rendezvények színvonalát és vonzerejét. A Körös-menti TDM 2013-ban összesen hat faházat szerzett be, amelyek a rendezvények egységes arculatához is hozzájárulnak. A pályázati források felhasználása során a Körös-menti TDM számos nagy turisztikai vonzerővel bíró regionális rendezvényhez csatlakozott, és a szervezési-koordinációs feladatok mellett részt vállalt egyes programok finanszírozásában is. (pl: Szilvanap, kondorosi Betyárnapok, békésszentandrási Vitamin Nap) A szervezet látványos turisztikai beruházásai között említhetjük például a 2013 májusában megvásárolt elektromos városnéző kisbuszt. A turisztikai egyesület Szarvas több pontján kerékpárkölcsönző állomásokat alakított ki, a túrázni érkezők tájékozódását pedig internetkapcsolattal ellátott infóponttal, kültéri QR táblákkal segítette Szarvason, Kondoroson és Békésszentandráson is. Kerékpárútvonalakat és gyalogtúra útvonalakat jelző térképeket és táblákat helyeztek ki Szarvas térségében a túraútvonalak mentén. A Körös-menti TDM óriástáblákat is elhelyezett Szarvason, Kondoroson és Békésszentandráson a 44-es főút mellett, amely felületeken a térség, a Körösök Szívének" értékeire hívják fel a vendégek és a szarvasiak figyelmét is. A legfontosabb turisztikai attrakciók és termékek: Vízi turizmus A Körösök és annak holtágai számos lehetőséget kínálnak kajak-kenu túrákra, fürdésre, egyéb vízi sportokra. Szarvasról sétahajó is indul. Ökoturizmus Körös Maros Nemzeti Park Igazgatósága és Látogató Központja Szarvason üzemel. Természetjárásra alkalmas terület, védett növény és állatvilág, valamint az országos jelentőségű Arborétum sok érdeklődőt vonz a városba. A látogató központban nemcsak a Körösök vidékének növény és állatvilágát tekinthetik meg a látogatók, de érdekes túrát tehetnek az Anna-ligetben kialakított tanösvényeken is. Új attrakcióként jelent meg a Mini Magyarország makettpark, amely az ország nevezetességeit mutatja be az Arborétum területén, valamint az állatpark. Termál és gyógyturizmus A Szarvasi Gyógyfürdő rekonstrukciója 2004-ben fejeződött be. Akadálymentesített, magas technikai színvonalú üzemeltetésű, a közegészségügyi normákhoz igazodó fürdő, amelynek fenntartója a város önkormányzata. A Fürdő és ehhez kacsolódó termál és gyógyturisztikai fejlesztések tekintetében számos elképzelés, terv fogalmazódott meg az elmúlt években, amelyre a város a következő 7 évben EU-s támogatási források bevonását tervezi. Kulturális és rendezvényturizmus Színvonalas programok főként nyáron biztosítják a térségbe érkező turisták szórakozását, különös tekintettel a Vízi színház, amely 2014. évi látogatóinak száma meghaladta a 25 ezer főt (ebből17 500 fizető vendéget regisztráltak). 22. táblázat: Jelentősebb fesztiválok a Szarvasi járásban Fesztivál / program Minden, ami Szarvas! Esküvő- és rendezvény kiállítás Aratónap Cervinus Művészeti Fesztivál Érintett település Szarvas Szarvas-Ezüstszőlő Szarvas
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 100 Fesztivál / program Szarvasi Horgász és Halász Gasztronómiai Napok Sport-s Vitaminnapok Kondorosi Betyárnapok Szarvasi Szilvanapok Nemzetközi Kukoricanap Szarvasi Töltött káposztafőző és Kolbásztöltő Verseny Forrás: TDM Érintett település Szarvas Békésszentandrás Kondoros Szarvas Csabacsüd Szarvas Gasztronómiai turizmus A térség jellegzetes ételeire (pl: halételek, szlovák (tót) ételek) épül a gasztronómia turizmus, amelyhez számos rendezvény kapcsolódik. A rendezvények közül kiemelkedik a Pásztortalálkozó, Halászléfőző verseny, Szilvanap, amely események alkalmával sokféle ízvilág, ételkülönlegesség várja az idelátogatókat. Falusi turizmus Nem csak a folyópart mentén (Szarvason és Békészentandráson), hanem Kondoroson is találhatók olyan szálláshelyek, melyek egy része turisztikailag hasznosítható. Ezekből néhány már falusi turizmus szálláshelyként van nyilvánítva. A Szarvasi Kistérséghez tartozó 8 település közül összességében Békésszentandráson, Szarvason és Kondoroson található fizető vendéglátóhely. A tényleges turizmus is e településekre korlátozódik. Lovas turizmus A térség több településén őrzik a lovas hagyományokat: Szarvason a Szarvasi Lovas Klub Egyesület, Kondoroson a Széchényi István Lótenyésztési Egyesület működik. Szolgáltatásaik: sétalovaglás, sétakocsikázás a települések és a környék bemutatásával. Az egyesületek saját tulajdonú lovas pályájának hiánya mindkét esetben érezhető. Szarvason vannak olyan, az egyesülethez tartozó gazdák, akik már kialakítottak lovas oktatáshoz magánterületeket. Ezen kívül az Aranyménes Panzióban is lehetőség van lovaglásra. A szarvasi Lovas Klub Egyesület 2003-ban a Körös-szögi Kistérségi Kht-val közösen a város határában maratoni lovas pályát alakított ki. A 2001-ben megrendezett szarvasi IV. Nemzeti Lovas Fesztivál óta minden évben nagyszabású lovas programok kerülnek megrendezésre. A Nemzeti Lovas Fesztivál sikerét bizonyítja, hogy 2005. július 21-24. között Szarvas nyerte a jogot az egyik legfontosabb lovas esemény, a III. Lovas Világtalálkozó rendezésére. Kerékpáros turizmus A kistérségben több napos időtöltésre is találunk programokat. A Körös-völgyi kerékpárúton biztonságos és kiépített kerékpárúton közlekedhetnek a turisták Békésszentandrásról a környező településeket érintve egészen Kondorosig. A turisztikai attrakciókon és programkínálaton túl a település turisztikai háttér infrastruktúrája a következőképpen jellemezhető. A KSH adatok szerint városban jelenleg 3 szálloda és 3 panzió működik, a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 1065. A bővülés az elmúlt 13 évben jelentős volt, amely a négycsillagos, 36 szobás Liget Wellness és Konferencia Hotel szálloda létesítésének köszönhető. A hotel tulajdonosa az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtott végre. 2012 tavaszán 500 millió Ft-os beruházás révén 94 férőhelyes apartmanházakból álló szálláshely. (16 apartmanház) került átadásra. A megnövekedett vendégszám miatt a szálloda wellness részlegének bővítése is folyamatban van. A beruházás során a meglévő wellness részleg egészségturisztikai részleggel (pl: reumatológia, gyógymasszázs kezelőhelyiségek, sóbarlang, kültéri élménymedence) bővül. A bővítés célja, hogy a wellness részleg kényelmesen ki tudja szolgálni a Liget Hotel megnövekedett vendéglétszámát, amely teltház esetén 200 fő is lehet. A jelenlegi bővítés során az új épületszárnyban 3 új szoba, valamint 2 apartman is kialakításra kerül.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 101 A Liget Hotel mellett a város kereskedelmi szálláshelyei közül megemlítendő a Lux Panzió, amely jelenleg kb. 30 fő elszállásolására alkalmas. Ezen kívül a Halászcsárda tetőterében kialakított szálláshely említendő, ahol a férőhelyek száma 10 fő. Ifjúsági szálláshely, kemping szálláskategóriában a Cervus Hostel igényesen kialakított szálláshelye említhető 3 épületben, összesen 450 férőhellyel, melynek nagy részét 2008-ban felújították, így már nem csak a fiatal korosztálynak nyújt megfelelő szolgáltatást, de akár családoknak, illetve üzleti útra érkező vendégeknek is. A városban ezen kívül további 3 ifjúsági szálláshely található, 90, 42 és 6 férőhellyel. Mindhárom közvetlenül a vízparton fekszik, felszereltségükben inkább a fiatal korosztály igényeit elégíti ki, további fejlesztésük indokolt lenne. Az ifjúsági szálláshelyek összkapacitása a városi adatszolgáltatás alapján jelenleg kb. 600 fő, melynek egy része csak a főszezonban vehető igénybe. További szálláshelyek magánszálláshelyeken érhetők el, ahol a becslések szerint további 700-800 férőhely áll rendelkezésre. A helyi adatszolgáltatás alapján Szarvas város szálláshely kapacitása jelenleg 1500. A város szálláshelyei kapacitások tekintetében a jelenlegi igényeket ki tudják elégíteni, a következő években elsősorban a meglévő szolgáltatások minőségfejlesztésére, szolgáltatások színvonalának emelésére és kínálatbővítésére kell helyezni. 23. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek adatai 2000 és 2013 között KSH adatok alapján Szállodák szállásférőhelyeinek száma Üdülőházak szállásférőhelyeinek száma Panziók szállásférőhelyeinek száma Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma 2000 44 31 42 252 2001 44 31 121 535 2002 44 31 141 891 2003 80 40 107 1055 2004 80 40 119 1532 2005 80 172 121 1247 2006 80 52 77 582 2007 164 88 77 408 2008 164 140 60 998 2009 164 88 101 972 2010 161 133 66 1058 2011 171 140 70 1055 2012 189 52 50 986 2013 273 52 70 1065 Forrás: KSH
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 102 A keresleti oldalt a vendégéjszakák számának alakulásának 2000 és 2013 között elemezve megállapítható, a vendégek számának növekedése. A vizsgált időszakban a 2010-es év markáns kiugrása a Lovas fesztiválnak volt köszönhető. Fontos azonban megemlíteni, hogy az átlagos eltöltött idő nem növekedett, az elmúlt időszakban 1,8-2 nap körül alakul. A turisták városban eltöltött tartózkodási idejének növelése a sokrétű és változatos helyi adottságokra épülő programkínálat bővítésével, minőségi fejlesztésével, a háttérinfrastruktúra további fejlesztésével hangsúlyos célként jelenik meg mind az itt élők, mind a városvezetés részéről. 33. ábra: A vendégek és a vendégéjszakák számának alakulása Szarvason 2000-2013 között 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 Vendégek száma Külföldi vendégek száma Vendégéjszakák száma Külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma 0 Forrás: KSH A helyi idegenforgalmi adó nyilvántartás alapján a városban eltöltött vendégéjszakák száma 2010 és 2014 között a következők szerint alakult, amely több évben lényeges eltérést mutat a KSH adatokhoz képest. 2010.25.565 2011. 31.050 2012. 62.821 2013. 68 382 2014. 72.650
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 103 1.9.3 A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fontosabb elképzelések Szarvas város gazdaságának bázisát az agráriumhoz, valamint az oktatáshoz kapcsolódó tevékenységek jelentik. Ezek a város legnagyobb foglalkoztatói, valamint térségi szerepük is meghatározó. A mezőgazdasági, feldolgozóipari üzemek beszállítói hálózata a helyi forrásokra épít, például a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. a pulykaállomány nevelését, a tojások termelését, továbbá a hízóállatok előnevelését és hizlalását önálló, a Zrt.-vel hosszú távú szerződéses kapcsolatban álló magyarországi termelőkkel végezteti. Ezen kívül a vállalat a 2003-ban két nagyobb beruházás keretében a pulykafeldolgozás teljes vertikumát felépítette (Premix üzem, takarmánykeverő üzem). Ennek eredményeképpen a vállalat Magyarország legnagyobb, vertikális pulykahús termelő integrációjával rendelkezik, amely értelmében a pulykatenyésztéstől a feldolgozáson át egészen a csomagolásig minden munkafolyamat zárt rendszerben valósul meg. A további jelentős beruházások között említhető, hogy Szarvason épült fel Kelet-Közép Európa legnagyobb biogázzal üzemelő kapcsolt, német tulajdonú energiatermelő üzeme (Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft.). A beruházás teljes költsége - német és magyar együttműködéssel - kb. 4,5 milliárd Ft volt, ebből EU-s pályázat útján kb. 494 millió Ft támogatást kaptak. A létesítmény tervezése, az alapötlet 2007-ben indult, majd egy rövid szünet után 2009- ben tovább folytatódott. 2010 nyarán egy év alatt elkészült a külterületen lévő biogáz üzem és vele szerves egységben élő, a Gallicoop Zrt. Termelési területén helyet foglaló kiserőmű is. Az üzem jelenleg az ország legnagyobb és legmodernebb biogáz termelő egysége. A város legfontosabb fejlesztései között szerepelt a közintézmények energetikai korszerűsítése. Szarvason az önkormányzat megrendelésére, KEOP támogatással hat városi intézményen összesen 87,84 kw teljesítményű, hálózatra tápláló napelemes rendszert építettek ki 2011-ben. A napelemes rendszerek telepítése (mivel a KEOP-pályázat keretében a támogatás mértéke igen magas, 85%), az önkormányzat részéről bruttó 16,4 millió forintos beruházást igényelt. Ezzel a beruházással, a település zöld és fenntartható, környezetbarát szemléletével európai elismerésben is részesült: a város Európa legjobbjai között található az alternatív energiaforrások felhasználásában (a kistelepülések között a 3. legjobb helyezést érte el). Szarvas előkelő helyezését elsősorban a helyi napenergia hasznosításban tett lépéseknek köszönhette, de az is sokat számított, hogy az ország jelenlegi legnagyobb és legmodernebb biogáz üzemének ad otthont a város. A jövőbeni fejlesztési tervek között szintén fontos pozíciót foglal el a napkollektor üzem létesítése, a kínai testvérváros, Wuxi segítségével és támogatásával. Elérhetőség 1.9.4 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Szarvas város gazdasági versenyképességét alapvetően határozza meg egyrészt elérhetősége, a társadalmi-demográfiai összetétele (a lakosság képzettségi szintje, korösszetétele, stb.), az itt levő intézményhálózat, valamint a gazdaság innovációs készsége, így a kutatás-fejlesztés jelenléte is. A megközelíthetőség alapvető fontosságú a gazdasági szereplők és befektetők térségi letelepedésében. Szarvas városa Békés megye nyugati kapuja. A város jelenleg az autópályáktól viszonylag távol, viszont megyeszékhelyeket összekötő főútvonalon fekszik. Legjelentősebb országos közúthálózati kapcsolatát a megye legfontosabb főútja, a 44. sz. elsőrendű főút adja, a várost a környező településekhez egy további másodrendű főúti, valamint négy mellékúti kategóriájú országos közút kapcsolja. A város közúti elérhetősége érdemben az M44-es gyorsforgalmi út megépülésével javulhat, amely a gazdaság további fejlődésére, a jelenlevő vállalkozások dinamikájára is pozitív hatással bír majd.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 104 Munkaerő képzettsége K+F és innovációs láncok Lakásállomány Vasúti megközelíthetőségét a 125-ös regionális vasútvonal biztosítja, amely mellékvonali szerepéből és a pálya leromlott műszaki állapotából adódóan személyszállításban és a város gazdasági életében jelentős szerepet, nem tud betölteni, emiatt is inkább a közúti térszerkezeti potenciál a meghatározó. A városban jelenlevő munkaerő képzettségi szintjét tekintve kimagaslónak mondható térségi, megyei és országos viszonylatban is, amely az itt levő felsőoktatási intézményeknek, kutatóintézeteknek is köszönhető. A kvalifikáltsági adatokat vizsgálva szembetűnő, hogy az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma a 7 éves és idősebbek arányában 2001 és 2011 között jelentős mértékben, 6,21%-ról 14,93%-ra nőtt Szarvason, amely a megyei adatot is jóval meghaladja (10,63%). Azonban a fiatal, diplomás munkaerő elvándorlása, a magasan hozzáadott értékkel rendelkező munkahelyek hiánya negatív hatással bír a város versenyképességére. A kutatás-fejlesztés fontos szerepet tölt be a településen, Jelentős a növénytermesztéshez és a halászathoz kapcsolódó K+F tevékenység, itt működik a hosszú történelmi múlttal rendelkező Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Halászati Kutatóintézete (NAIK-HAKI). Az intézet a kutatás mellett különböző szolgáltatásokat is biztosít (pl. szaktanácsadás, oktatás), valamint számos nemzetközi projektben vesz részt. A kutatások szervesen hozzátartoznak a felsőoktatási intézményekhez, a Tessedik Campus lehetőségei az innovációra és a kutatói kapcsolatok kiszélesítésére az egyetemi integráció pozitív hatással volt. 1.9.5 Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) A város teljes lakásállománya 2011-ben 7550 db volt (2001-ben 7368 db), vagyis 1000 lakosra 442 lakás jutott a KSH adatbázisa szerint (járási szinten ez az érték 460 db, míg megyei szinten 411 db). 2000 és 2011 között a 2011-es értékhez viszonyítva 2,4%-kal bővült a lakásállomány. A lakásállomány városrészi megoszlását tekintve a Belvárosban 940 db, a Kertvárosban 4988 db, míg a lakótelepen 562 db lakás található. Városi szinten az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 16,57% volt, amely jelentős mértékben csökkent a 2001. évi 24,08%-os aránynál. A lakások komfortfokozatának javulása járási és megyei szinten egyaránt csökkent 2001. és 2011. között. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 13,2%. A lakásállomány kor szerinti alakulását vizsgálva megállapítható, hogy Szarvason a lakások közel 30%-a a város hosszú történeti múltjához kapcsolódóan 1946 előtt épült, 35%-a 1961 és 1980 között. A rendszerváltozást követő években épült a jelenlegi lakásállomány közel 12%-a. Az épületek közül 53 tartozik helyi védelem alá, ezek közül számos korábbi polgárház is szerepel.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 105 34. ábra: A lakásállomány kor szerinti megoszlásának alakulása Szarvason (a lakásállomány %-ában) 2,53 16,87 5,04 4,90 28,87 6,81 1946 előtt 1946 1960 1961 1970 1971 1980 1981 1990 1991 2000 2001 2005 23,38 11,61 2006-2011 Forrás: Népszámlálás 2011. Ingatlanárak Az ingatlan átlagárak alakulásában KSH Ingatlanadattár 2001 és 2011. év adatait vizsgáltuk. Az adatbázis egy-egy megye, település vagy városi utca egy évben eladott lakásainak négyzetméterenkénti átlagos áráról ad információt, valamint ahol a helyi lakáspiaci forgalom nagysága megengedi, az adatokat épülettípusokra bontva is közli a KSH. 24. táblázat: Ingatlanárak változása: 2000, 2005, 2011. Lakóingatlanok /családi ház/ Lakóingatlanok /többlakásos/ Lakóingatlanok /panel/ Lakóingatlanok /lakás összesen/ Forrás: KSH Ingatlanadattár *2001. évi adat Szarvas 2000. év 2005. év 2011. év Békés megye Szarvas Békés megye Szarvas Békés megye 43000 43000 82000 77000 85000 62000 55000 58000 111000 127000 112000 117000 87000* 58000 128000 135000 109000 118000 47000 50000 95000 99000 98000 86000 Adatok alapján a város helyzete a megyei átlaghoz képest kedvezőbben alakult. Szarvason az árak több mint kétszeresére növekedtek (208%-kal), míg Békés megyében mintegy 172%-kal emelkedtek. A különböző lakóingatlanok terén a változás mértéke eltérő volt. A családi házak esetén 2001-ben a megyei értékkel azonos, 43.000 Ft/ m 2 árral számolhattunk Szarvason is, míg 2011-re a városi érték (85.000 Ft/m 2 ) jelentősen meghaladta a megyeit (62.000 Ft/m 2 ). Amint az adatokból látjuk, a családi házak átlagára jóval elmarad a többlakásos, vagy panel lakóingatlanok négyzetméteráraitól. A többlakásos társasházak esetén szintén kétszeres a növekedés, itt azonban a négyzetméterárak kismértékben elmaradnak Békés megyéhez képest, a differencia 5000 Ft.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 106 A panel lakóingatlanok ára volt a legmagasabb Szarvason, amelyek ára szintén jelentősen megnövekedett, azonban 2011-re a többlakásos társasházak ára meghaladta a panellakások árát. Míg 2011-ben az átlagárak szórása 49% volt, a megyében ez kissé magasabb (63%), vagyis ekkora különbségek érzékelhetők a városon, valamint Békés megyén belül az árak között. Az ipari ingatlanok ára 4-5000 Ft/m 2 között mozog. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz és intézményrendszere Költségvetés 1.10.1 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Szarvas város önkormányzatának gazdálkodását napjainkra a pénzügyi stabilitás jellemezi. A 2010 és 2014. év közötti ciklust megelőző évek folyamán a kiadások finanszírozásához esetenként folyószámlahitel, munkabér hitel igénybevételére is sor került, de 2006-tól (tehát a két utolsó ciklusban) már sem munkabérhitelre, sem folyószámlahitelre nem volt szükség. Az Önkormányzat hitel- és kötvényállománya 2010.12.31-én 2.839.485.621,- Ft volt, mely kötelezettségek szerződésszerű törlesztéséről mindig határidőben gondoskodtak. A városban 2013.06.28-i fordulónappal - törvényben foglaltak alapján - került sor az első adósságkonszolidációra, melynek lényege az volt, hogy a Magyar Állam részben átvállalja az 5000 fő feletti települési önkormányzatok 2012.12.31-én fennálló adósságállományának és járulékainak meghatározott összegét. Szarvas Város Önkormányzata esetében a fennálló 2.336.419.124,76 Ft adósságállomány 60%-át (összegszerűen 1.401.851.475-Ft) vállalta át első ütemben a Magyar Állam. Az adósságkonszolidáció második ütemében a Magyar Állam az önkormányzatok 2013.12.31-én fennálló adósságállománya és járulékainak teljes összegét átvállalta 2014.02.28-i fordulónappal. Szarvas esetében az átvállalás 759.682.573,64 Ft volt. Összességében Szarvas Város Önkormányzatának adósságállományából 2.161.534.048,64 Ft-ot vállalt át a Magyar Állam. Az önkormányzat 2012-es költségvetésének bevételi főösszege 5,038 milliárd forint, míg a kiadási oldal 4,180 milliárd forint volt. Ugyanezek a számok a 2013-as költségvetés zárszámadásában 6,040 milliárd forint, illetve 5,254 milliárd Forint értékkel kerültek elfogadásra. 2012-ben a finanszírozási kiadás mintegy 271 millió forint volt, míg 2013-ban mintegy 252 millió forintot fordított erre a célra a város.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 107 25. táblázat: Az önkormányzati költségvetés főbb összegeinek alakulása Szarvason 2010-2013 Megnevezés 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év BEVÉTELEK (adatok eft-ban) Működési bevételek 3 516 610 3 294 792 2 965 457 3 084 077 Működés összesen 3 516 610 3 294 792 2 965 457 3 084 077 Felhalmozási bevételek 2 409 030 2 794 875 2 072 604 2 055 270 Finanszírozási bevételek 0 0 0 901 444 Finanszírozási bev. összesen 2 409 030 2 794 875 2 072 604 2 956 714 Bevétel mindösszesen 5 925 640 6 089 667 5 038 061 6 040 791 KIADÁSOK Működési kiadás 3 164 151 2 941 289 2 765 343 2 356 559 Finanszírozási kiadás 226 867 275 646 271 414 252 499 Felhalmozási kiadás 2 020 792 1 935 924 1 143 524 2 645 198 Kiadás összesen 5 411 810 5 152 859 4 180 281 5 254 256 Létszám alakulása Polgárm. Hiv. és Önkormányzat 156,0 233,0 323,0 354,0 Intézmények 288,0 288,5 247,0 64,0 Összesen 444,0 521,5 570,0 418,0 Forrás: Szarvas Város Önkormányzatának adatszolgáltatása Szarvas Város Önkormányzata mérlegének főösszege 2010. évben 15.963.704 ezer Ft volt, 2011. év végén 17.357.829 ezer Ft, 2012-ben 16.420.086 ezer Ft, 2013-ban 18.699.626 ezer Ft. Az adatok alapján megállapítható, hogy a város vagyonának állománya 2010-ről a 2013. évre 17,14 %-kal nőtt. Az is látható, hogy a 2011. évhez viszonyítva 2012-ben 5,4 %-os csökkenés mutatkozik. Ennek oka elsősorban az, hogy 2012. január l-jén a Tűzoltó Parancsnokság átadásra került a Katasztrófavédelemhez, így az intézmény vagyona is kivezetésre került az Önkormányzat mérlegéből. Azonban ennek ellenére látható, hogy vagyonvesztés nem következett be. A feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésre kerültek, helyettük újakat vásárolt a város, valamint jelentős számú beruházás által is nőtt az állomány.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 108 26. táblázat: Az önkormányzati költségvetés főbb összegeinek alakulása Szarvason 2010-2013 Adónem Bevezetve 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. terv. 2014.06.30 Iparűzési adó Törvényi max.: 2% 1992 Magánszemélyek kommunális adója Törvényi max.: 28.145,8 Ft/év/adótárgy 1995 Megszűnt 2004 Mérték 1,95% 1,95% 2% 2% 2% 2% Bevétel 467 047 493 414 520 511 662 238 520 000 279 370 Adózók száma 1 737 1 852 1 737 1 767 1 767 1 672 Bevétel 47 5 19-13 0 0 Építményadó Törvényi max.: 1.821,2 Ft/m2 1995 Mérték Ft/m 2 lakás: 70 nem lakás: 150 üdülő: 600 lakás: 70 nem lakás: 150 üdülő: 600 lakás: 110 garázs: 150 üdülő: 700 g.ép.: 250 egyéb: 380 lakás: 110 garázs: 150 üdülő: 700 g.ép.: 250 egyéb: 380 lakás: 110 garázs: 150 üdülő: 700 g.ép.: 250 egyéb: 380 lakás: 110 garázs: 150 üdülő: 700 g.ép.: 250 egyéb: 380 Idegenforgalmi adó Törvényi max.: 496,6 Ft/fő/vendég-éjszaka 1996 Bevétel 69 084 68 391 132 367 134 057 125 000 71 839 Adózók száma 6 225 6 278 6 296 6 296 6 296 6 358 Adótárgy 10 475 10 579 10 607 10 607 10 607 10 734 Mérték Ft/fő/vendégéjszaka 300 300 400 400 Száll.panz. 400 többi 250 Száll.panz. 400 többi 250 Bevétel 5 894 7 248 8 898 13 216 12 000 4 623 Adózók száma 24 32 36 38 38 35 2005 Bevétel -39 3-3 -13 0 0
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 109 Adónem Bevezetve 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. terv. 2014.06.30 Vállalkozók kommunális adója. Az adónem megszűnt 2010. december 31-én Gépjárműadó Törv. mért.: önsúly után 1.380 Ft/100 kg, telj. után a gyártási év függv. 140-345 Ft/kW Megszűnt 2005 1992-2013-tól az önkormányzat nál a bevétel 40%-a marad Földbérbeadás adója Törv. mérték 16% 1998 Talajterhelési díj Törvényi mérték 1.200 Ft/m2 2004 Mérték Személygépkocsi, motorkerékpár esetén a teljesítmény a gyártási év függvényében, tehergépjármű, pótkocsi esetén az önsúly + a raksúly 50%-a Bevétel 111 214 106 824 104 405 41 179 42 000 21 425 Adózók száma 4 763 4 738 4 745 4 721 4 721 4 671 Adótárgy 6807 6803 6820 6871 6871 6680 Mérték 25% 25% 16% 16% 16% 16% Bevétel 20 20 0 0 0 0 Adózók száma 1 1 - - - - Mérték Ft/m2 120 120 1. hó 120 2-12 hó 1200 1200 1200 1200 Bevétel 403 2091 1015 3288 2000 1270 Adózók száma 383 478 436 383 383 331 Pótlék, bírság Bevétel 7 835 4 402 5 579 4 761 5 000 1 258 Bevétel összesen: 661 500 682 390 772 775 858 739 706 000 379 785 Forrás: Szarvas Város Önkormányzatának adatszolgáltatása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 110 A helyi adóbevételek legnagyobb részét, hozzávetőlegesen kétharmadát a helyi iparűzési adó képezi. Nagyságrendjét illetően az építményadó és az idegenforgalmi adó következik. (A vállalkozók kommunális adója és a magánszemély kommunális adója esetében a negatív előjel azt jelenti, hogy abban az évben a túlfizetés visszautalás összege meghaladta a bevétel összegét.) Törvényi változások miatt az önkormányzat saját forrásainak növeléséhez szükségessé vált a helyi adóbevételek növelése, ezért Szarvas Város Képviselő-testülete 2011. decemberi ülésén döntött a helyi adók mértékének 2012. január 1. napjától történő módosításáról. Ennek és természetesen a gazdasági helyzet javulásának eredményeképpen két év átlagában 23 %-kal nőtt az iparűzési adó bevétel. Az építményadóból származó bevétel az adómérték módosítás hatására duplájára nőtt. Az adózói szektor szerinti megoszlás is módosult, az építményadó bevétel aránya eltolódott a vállalkozások terhére. 2013. évtől a gépjárműadó bevétel 60 %-a a központi költségvetést illeti, ezért a város bevétele ezen adónemből jelentősen csökkent. Az idegenforgalmi adó bevétel 2010-ről 2013-ra 124 %-kal nőtt. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy 2014. évtől a városba látogató 70 éven felüli vendégeket mentesíti ezen adónem megfizetése alól, illetve a magánszálláshelyeket igénybe vevő turisták adófizetési kötelezettségét 400 Ft-ról 250 Ft-ra mérsékli vendégéjszakánként. A földek bérbeadásából származó adóbevétel évek óta nincs, mert az adó alól mentes a termőföldbérbeadásból származó bevétel akkor, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri. A földtulajdonosok haszonbérleti szerződést legalább 5 évre, vagy azt meghaladó időtartamra kötnek. A talajterhelési díj mértékének 2012. évben bekövetkezett 100 %-os emelése hatására nagyon sok díjfizető adóalany rákötött a szennyvízhálózatra, így az adóalanyok száma mintegy negyedére csökkent. A talajterhelési díjból származó bevétel az összes bevétel 0,4 %-át teszi ki. Ideiglenesen szabad pénzeszközöket egyedi kondíciós betétekben helyezte el a város, az első kötvény 2007. évi kibocsátása óta, melyből 2014.06.30-ig összességében 741.634.125,-Ft kamatbevétel realizálódott. A kiadási oldal elemezve, a felhalmozási kiadások közül a város jelentős, 2,28 milliárd Forint összeget költött beruházásokra, ebből a legnagyobb arányban, 572 millió Forintoz a városközpont rehabilitációjára, 454 millió Forintot a Vajda Péter Gimnázium felújítására és energetikai korszerűsítésére, 410 millió Forintot a termál hőellátó rendszer fejlesztésére. A felújításokra több mint 121 millió Forint került felhasználásra. A működési célú kiadások 2,68 milliárd Forintot tettek ki, ide tartoznak Város által fenntartott, vagy működtetett intézmények kiadásai. A város felhalmozási hitelállománya megközelítőleg 55 millió Forintot tett ki 2014-ben. A 2014-2019. közötti ciklusra készülő gazdasági program célkitűzései szerint az önkormányzat gazdálkodását illetően a pénzügyi egyensúly biztosítása mellett már nem csupán az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények minőségromlás nélküli fenntartása, hanem a még magasabb minőségű szolgáltatást és feladatellátás biztosítása kell, hogy legyen. A következő éveket illetően a gazdasági programban hangsúlyosan megjelenő alapelv, hogy működési hitel felvétele nem megengedett. Az esetlegesen felmerülő likviditási problémákra folyószámla hitelkeret szolgálhat, de az is csak indokolt esetben. Továbbra is cél az önkormányzati bevételek növelése, a rendszerben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a jó adófizetési morál megőrzése. Tekintettel azonban arra, hogy az önkormányzat bevételeinek legnagyobb része helyi adókból származik és a helyi adórendeletek jelenleg is figyelembe veszik a helyi adózók teherbíró képességét, így az adópolitikán a város képviselő-
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 111 Vagyongazdálkodás Gazdasági Program 2014-2019 testülete továbbra sem kíván változtatni. Az adórendeletek változtatása és új adó bevezetése a mindenkori törvényi előírásokon alapulhat. Fontos cél, hogy a helyi adóbevételek mind nagyobb hányada működés finanszírozása helyett fejlesztési célt szolgálhasson. Az önkormányzati bevételek növelésének fontos eszköze lehet a külső támogatási források megszerzése, de a város törekszik a helyi vállalkozások és a lakosság anyagi támogatásának megnyerésére is. Az önkormányzat vagyonát főleg a saját tulajdonában levő ingatlanok, intézmények, befektetett eszközeik és a gazdasági szervezetekben való tulajdonrészek képezik. Az önkormányzat vagyongazdálkodásában évek óta cél az önkormányzati vagyon növelése. Vagyonértékesítés kizárólag ésszerű indokok alapján, elsősorban a nem működő vagyon mobilizálása és a fejlesztési források növelése érdekében történik. A rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint 2013-ban az önkormányzat vagyonából a befektetett eszközök nagysága elérte a 16,7 milliárd Forintot, ebből az immateriális javainak összege meghaladta az 55 millió Forintot, míg a tárgyi eszközök elérték a 13 milliárd Forintot. A forgóeszközök értéke közel 2 milliárd Forintot tett ki. Az eszközök így közel 18,7 milliárd Forint nagyságrendet értek el. Az önkormányzat költségvetési tartaléka meghaladta az 1,8 milliárd Forintot volt 2013-ban. A következő évek során a vagyongazdálkodást illetően alapelv, hogy vagyonvesztés nem következhet be, az esetleges vagyonértékesítésből származó bevételek nem szolgálhatnak működési célt. Azok kizárólag fejlesztésre, vagyongyarapításra, esetlegesen felhalmozási hiteltörlesztésre fordíthatók. Szarvas város 2014 és 2019 év közötti időszakra kidolgozás alatt álló gazdasági programja szerint, legfontosabb cél a helyi adottságokra épülő gazdaságfejlesztés, ezzel együtt az EU-s kihívásoknak megfelelő, fenntartható fejlődési modell kialakítása, amely komplexen magába foglalja a mezőgazdaság, az idegenforgalom, az ipar és a szolgáltatások fejlesztését. A legvégső cél a gazdaságfejlesztésen keresztül a lakosság életfeltételeinek javítása, az egészséges életmódra való törekvés. Ennek megvalósításához a település feladata, hogy erejéhez mérten megteremtse a felzárkózás és a továbbfejlődés feltételeit. Mivel az Alföld gazdaságának húzóágazata a mezőgazdaság, ezért Szarvas elsődleges feladata, hogy elősegítse az innovatív mezőgazdaság kialakítását azáltal, hogy támogatja a mezőgazdasági termékpaletta szélesítését; új, versenyképesebb termékek előállítását, Ezen kívül a megújuló energiaipar fejlesztésének elősegítésére kell a hangsúlyt helyezni. A dokumentum kiemeli, hogy a Szarvasi járás bázisát képezi az egészségturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is, az idegenforgalomnak egy olyan komplex fejlesztése, aminek révén Szarvas a gyógyturizmusban, és az ehhez kapcsolódó turizmus-formákban (öko-, tanyasi, aktívturizmus), illetve egészségközpontú gasztronómiában is sikeres lehet. A gazdasági programban megfogalmazott további cél a helyi kis- és középvállalkozások szerepének növelése és támogatása, versenyképességük biztosítása is. Az infrastruktúra fejlesztés szerepe a jövőben továbbra is hangsúlyos célként fogalmazódik meg a programban, kiemelten a külterületek infrastrukturális ellátottságának javítása, az akadálymentesítés, az utak minőségének javítása, kerékpárutak, parkolók építése, valamint Szarvas város komplex közlekedési rendszerének kialakítása. A környezetvédelem terén a jövőbeni feladatok közül kiemelhető a szelektív hulladékgyűjtő rendszer fejlesztése, komposztáló telep létesítése és a zöldhulladék begyűjtésének kiépítése. További fejlesztési cél a biológiai eredetű szerves hulladék-hő, illetve tápanyag hasznosítási lehetőséget biztosító feldolgozó rendszerek kialakítása is.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 112 1.10.2 Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szabályozásának megfelelve Szarvas városban a településfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos döntési jogkörrel az önkormányzat képviselő testülete rendelkezik. Az önkormányzat feladata a város térbeli és gazdasági fejlődését is nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának kezdeményezése, jóváhagyása. Az önkormányzat képviselő-testülete az általa megalkotott rendeletek és határozatok révén dönt a fenti célok megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, elosztásáról, az egyes pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai, amelyek a következők: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Szociális, Családügyi, Egészségügyi- és Nemzetiségi Bizottság Oktatási és Közművelődési Bizottság Ifjúsági és Sport Bizottság Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai, és Környezetvédelmi Bizottság Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 3/2013. (II.22.). számú határozatával fogadta el Szarvas Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a javaslattevő, előkészítő, döntéshozó és végrehajtó mechanizmusok rövid leírását is, továbbá meghatározza a Hivatal belső szervezeti egységeinek elkülönítése mellett annak feladatait is. A szervezeten belül településfejlesztési feladatokkal a Pénzügyi és Gazdasági Osztály, míg a településrendezési feladatokkal a Hatósági csoport foglalkozik az alábbiak szerint: A hivatalban működő Pénzügyi és Gazdasági Osztály projektcsoportja felelősségi körébe tartozik alapvetően a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok köre. A projektcsoport látja el a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladatok lebonyolítását. Az EU-s forrásokra vonatkozó pályázatokkal összefüggésben a Polgármesteri Hivatalban asz önkormányzati szintű pályázatkoordinálási feladatokért az alpolgármester felelős. A pályázatfigyeléssel megbízott projekt csoport köteles a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők részére dokumentált módon információt szolgáltatni. A pályázatfigyeléssel megbízott projekt csoport a pályázatkészítési feladatokat is ellátja. Az önkormányzat képviselő-testülete által a fejlesztési feladat lebonyolításával megbízott projektmenedzser a szerződésben előírt időközönként köteles a polgármestert írásban tájékoztatni a fejlesztési feladat megvalósításának üteméről, azon belül pénzügyi és műszaki megvalósításáról. Az EU-s forrásból támogatott fejlesztések ellenőrzését folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, belső ellenőrzés keretében látja el a polgármesteri hivatal. A Hatósági Osztály munkacsoportja végzi a településrendezési eszközök módosításának szakmai előkészítését, a szakbizottságok, majd testület elé történő előterjesztését, a rendeletek, határozatok végrehajtásának ügyviteli támogatását. Feladatait az önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 113 1.10.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység Az elmúlt években az önkormányzat több gazdaságfejlesztést célzó tevékenységet hajtott végre. A közvetlen gazdaságfejlesztő hatással bíró eszközök között kiemelten szerepel az ipari terület fejlesztése, amelynek keretében inkubátorház létesült. A vállalkozások befogadására szolgáló létesítmény 2010. december 28-án kezdte meg működését, amelyhez a város 195 millió Ft támogatásban részesült. A létesítmény megtelt, sikerrel működik, az érdeklődők növekvő száma pedig újabb lehetőségek feltárására készteti a képviselő-testületet: megfelelő pályázati kiírás esetén készen áll egy újabb inkubátorház építésére is. A betelepült vállalkozások számára biztosított bérleti díjkedvezményt 2013-ra is fenntartotta az önkormányzat, elősegítve megerősödésüket és ezzel még komolyabb részvállalásukat a város gazdasági fejlődésében. Az önkormányzat az elmúlt időszakban komoly hangsúlyt fektetett a vállalkozóbarát, valamint a helyiek számára is élhető, vonzó és családbarát városi környezet kialakítására is. Ennek szellemében a város Európai Uniós forrást nyert, amelyek közül a legfontosabbak: a városközpont rehabilitációja (összköltsége közel 1,5 milliárd Ft volt), a, város szennyvíztisztító rendszerének komplex fejlesztése (1,5 milliárd Ft-os beruházás), az intézmények energetikai korszerűsítése, napelemes rendszerek segítségével, valamint úthálózat javítás, intézmények bővítése és korszerűsítése, szervezetfejlesztés, stb. Összességében azt mondhatjuk, hogy Szarvas városa kimagaslóan teljesített az elmúlt tervezési időszakban a fejlesztési források lehívásában, amely alapvető hatással volt a város és környéke gazdasági környezetének fejlődésére is. Közfoglalkoztatás 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika Az önkormányzat célként fogalmazta meg azt, hogy külső forrást kell bevonni a szociális ellátó rendszerbe, amely a START-mintaprogrammal teljes egészében megvalósult 100 %-os állami támogatás mellett. 2010 és 2015. február 28-ig tartó időszakban a közfoglalkoztatásra elnyert támogatás meghaladta az egymilliárd forintot. A program keretében a Szarvas, Budai Nagy Antal utca 5-7. sz. alatti ingatlan lapos tetős épületrésze felújításra került (11.000.000,- Ft értékben), a főépület egy része melegedőnek és raktárnak lett kialakítva, amely közfoglalkoztatási központként funkcionál. A munkáltató az önkormányzat, a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja a Polgármesteri Hivatal Hatósági, Szociális és Családvédelmi Osztálya valamint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály segítségével. A programok márciustól év végéig tartottak. Annak érdekében, hogy minél több személy kerülhessen a rendszerbe, 2-3 hónapos közfoglalkoztatási szerződéseket kötött a város résztvevőkkel. A program megvalósításához az önkormányzat ingatlant is vásárolt, továbbá az iskolai gyakorlókertet is hasznosította, ahol a megtermelt növényeket a gyermekétkeztetésben használták fel. Művelésre került az államtól használatba kapott Batthyány kert. (takarmánynövények termesztése) A program további elemei között említhető az állattenyésztés (juh), továbbá fűszerpaprika termesztés és fóliás növények termesztése. 2013. október elejétől 2014. március végéig a mezőgazdasági programra épülő OKJ-s képzésben vettek részt a közfoglalkoztatottak: konyhai kisegítő képzettséget szerzett 25 fő, zöldséggyümölcstartósítást tanult 30 fő, munkavédelmi oktatáson vett részt 15 fő, alapkompetencia képzésben részesült 22 fő. Összesen 92 közfoglalkoztatott személy nyert új ismereteket a fentiek szerint. A képzést alapfokú oktatás előzte meg, melynek eredményeképpen a hallgatók tanúsítványt kaptak. 2014-ben az önkormányzat 10 programban (pl. értékteremtő, helyi sajátosság, mezőgazdaság, belvízelvezetés, illegális hulladéklerakó felszámolása, bio- és megújuló energia) nyert el támogatást a START programon belüli foglalkoztatásra és képzésre, összesen 320 millió Forint értékben 2014. és 2015. évre egyaránt. 2014-ben 36 fő vett részt képzésben és összesen 300 főnek biztosított segély helyett munkalehetőséget.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 114 1.10.5 Lakás és helyiséggazdálkodás 2007-ben összesen 253, míg 2014 decemberében 244 önkormányzati lakás állt a szarvasi önkormányzat rendelkezésre, tehát az önkormányzati bérlakás állomány nagyságát illetően az elmúlt 7 évben jelentős változás nem történt. Szarvas Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2004. január 23-án alkotta meg a lakások és helyiségek bérletre vonatkozó szabályokról szóló rendeletét, mely alapján a meghatározott feltételek mellett lehet a bérlakásokat megigényelni. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások kezelésével a Képviselő-testület a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Nonprofit Kft-t bízta meg. A bérlakások műszaki állapota vegyesnek mondható, azok között régebbi építésű, műszakilag elavultabb, alacsonyabb komfortfokozatú lakások éppúgy megtalálhatók, mint új építésű épületekben lévők (pl: Szentesi út). A meglévő bérlakás állományt az Önkormányzat továbbra is fenn kívánja tartani, azok állapotát pénzügyi lehetőségei szerint folyamatosan javítani. 2015-ben a régi építésű, műszakilag elavultabb bérlakásokban többek között az elektromos hálózat korszerűsítésére, nyílászáró cserére, a gázkészülékek felülvizsgálatára és szükség esetén cseréjére kerül sor, megközelítőleg 10,5 millió Forint értékben. Az új építésűeknél az erkélyek, fa tetőszerkezeti elemek festésére, a gázkészülékek karbantartására és egyéb javításokra kerül sor, közel 3 millió Forint értékben. A bérlakások iránti helyi igényeket tekintve, rendelkezésre álló források esetén további bérlakások kialakítása tervezett. Az önkormányzati ingatlanok lakói, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlői bérleti díjat fizetnek. A befolyt összegekből történik az ingatlanok üzemeltetése, felújítása, karbantartása. Mindezen ingatlangazdálkodási feladatokat a Szarvasi Önkormányzat A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló, többször módosított helyi rendelete alapján végzi. Szociális helyzet alapján lakásszerződés 3 év határozott időre köthető, feltételrendszere között szerepel többek között a helyi tartózkodás, valamint a jövedelmi szint. A bérlő a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül kérheti lakása további szociális alapon történő bérbeadását, amennyiben a szociális rászorultság továbbra is fennáll akkor újabb 3 évre köthető bérleti szerződés. Ha az önkormányzat azt állapítja meg, hogy a bérlő szociális rászorultsága megszűnt, de lakás hiányában nincs hová költöznie, akkor a bérlő kérésére csak költségalapú bérleti szerződés köthető. Fontos kiemelni, hogy a város egyfajta lakástámogatási rendszerrel ösztönzi a fiatalok helyben maradását és letelepedését. Az önkormányzat a fiatal házasok a vonatkozó rendeletben meghatározott csoportja részére, lakásigényük végleges megoldásáig, de legfeljebb öt évig elhelyezésük átmeneti megoldásával és takarékosságra ösztönzéssel - segítséget nyújt az otthonteremtéshez. Az önkormányzat fiatal házasok elhelyezésére szolgáló épületeket, lakásokat jelöl ki, tart fenn és üzemeltet. A városban sor került kedvezményes telkek értékesítésére is egy 2002-2007 között tartó program keretében, melynek célja volt a fiatalok helyben tartása és életkezdésükhöz segítségnyújtás biztosítása. A programban a 24 kijelölt ingatlan közül 21 elkelt, melyek a Toldi utcában, a Dr Melich utcában, valamint a Csokonai, a Vágóhíd, a Rózsa és a Semmelweis utcában találhatók. A résztvevők számára előírt feltételek között szerepelt, hogy 5 éven belül lakóház építésére sor kerüljön, valamint 10 évre elidegenítési- és terhelési tilalom alatt álljon az ingatlan. 2015-ben a megmaradt 3 ingatlanra újra kiírta az önkormányzat a pályázatot, annyival módosítva, hogy részletfizetésre is van lehetőség, továbbá már bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, valamint azonos nemű párok is pályázhatnak, 1000 Ft/m 2 áron.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 115 1.10.6 Intézményfenntartás Szarvas város önkormányzata több közfunkció ellátását biztosító intézmény fenntartását, működtetését végzi. Intézmény-fenntartási, működtetési tevékenysége több oktatási, kulturális intézményre, illetve gazdasági szervezetre is kiterjed. Az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok: Nonprofit gazdasági társaságok (100%-os önkormányzati tulajdonban) Szarvasi KOMEP Városgazdálkodási Nonprofit Kft. Szarvasi Gyógy Termál Nonprofit Kft. Cervinus Teátrum Művészeti Szolgáltató Nonprofit Kft. Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. Nonprofit gazdasági társaságok (részben önkormányzati tulajdonban) Körös-szögi Kistérség Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Gazdasági társaságok (részben önkormányzati tulajdonban): Szarvasi Általános Informatikai Kft. Alföldvíz Zrt. Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. DREHER Zrt. Regionális Hulladékkezelő Kft. Önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó intézmények: Tessedik Sámuel Múzeum, Szárazmalom és Városi Könyvtár Szarvas Város Óvodái és Bölcsődéje Önkormányzati feladatokat ellátó társulási intézmény: Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Intézménye 2007. augusztus 1. napjával Szarvas Város Önkormányzata létrehozta Szarvas Város Közoktatási Intézményét, majd a Városi Könyvtár integrálásával az 2008. augusztus 1-től Szarvas Város Közoktatási és Közgyűjteményi Intézményeként működött Vajda Péter Intézmény elnevezéssel. 2012. augusztus 21. napjától a Vajda Péter Gimnázium visszatért gyökereihez, és a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumként működik tovább. Az emiatt szükségessé vált szervezeti átalakítást követően az óvodai, általános iskola, szakképzési és könyvtári feladatok a többcélú Székely Mihály Intézmény keretein belül nyertek ellátást. Az új köznevelési törvény alapján 2013. január 1. napjától az általános iskola és szakképző iskolai feladatokat az állam képviseletében a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) átvette. Az Önkormányzat önkéntes döntése alapján vállalta az általános iskola működtetésének (ingatlan üzemeltetés) feladatait, a szakképző iskola esetében a fenntartásról és a működtetésről is a KLIK gondoskodik a törvény előírásai szerint. Az óvodai ellátás biztosítása, valamint a könyvtári szolgáltatás továbbra is kötelező önkormányzati feladat, amelyet a megmaradt intézményegységek önálló szervezetként biztosítanak. A Zöldpázsit utcai óvoda a 2013/2014- es tanévtől a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működik, a pályázat útján felújított
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 116 óvodaépületet 2014 márciusában vehette használatba az új fenntartó. Az Emberöltő Alapítvány által pályázat útján létrehozott és működtetett Cherbo" Csodaszarvas Tanodáról, amely az oktatási rendszer hiányosságait hivatott továbbra is korrigálni a szocializáció, a tanulás megsegítésének területén. 2006. augusztus 1. napjával a Pedagógiai Szakszolgálat fenntartói jogának átadása a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás részére megtörtént, azóta végezi ott a tevékenységét. A köznevelési törvény alapján a szakszolgálat is a KLIK fenntartása és működtetése alá került 2013. január 1. napjától ugyanúgy, mint a Chovan Kálmán Művészeti Alapiskola is. 1.10.7 Energiagazdálkodás A város több társasággal áll szerződésben az energiaellátás kapcsán. Közvilágítás biztosítására az önkormányzat az EDF DÉMÁSZ-szal áll szerződésben, a gázszolgáltatást a GDF Suez végzi. Szarvas város nagy hangsúlyt fektet a környezeti fenntarthatóságra, így a megújuló energiaforrások használatára. A város környezetvédelmi és fenntarthatósági programmal is rendelkezik, ehhez kapcsolódóan számos feladatot fogalmaztak meg, amelyek sikeresen valósultak meg az elmúlt években, vagy jelenleg tervezési fázisban van (pl. közterületek világítása energiatakarékos forrásokkal). A város célul tűzte ki 2010-ben, hogy a rendelkezésre álló energiahordozókkal való hatékony gazdálkodás, a levegőtisztaság védelme, az egészséges környezet megóvása érdekében egyre nagyobb arányban támaszkodik az alternatív energiaforrásokra. Ezek közül Szarvas környékén legkönnyebben a napenergia hasznosítható, valamint megvalósítható a biomassza és az energianövények felhasználása a helyi energiatermelésben. A fenti kezdeményezéseket és célokat szem előtt tartva az Önkormányzat számos projektet valósított meg, döntően pályázat útján elnyert forrásból. Ezek közül kiemelhetők a közintézmények energetikai korszerűsítését célzó projektek, valamint a fenntarthatóság jegyében megvalósított befektetői ösztönzés és gazdasági környezet biztosítása. Energetikai célú beruházások 2010 és 2014 között: Vajda Péter Művelődési Központ. Energiaellátásának fejlesztése, napelemes rendszer kiépítése KEOP pályázat keretében Napelemes rendszer kiépítése a Szlovák Általános Iskolában KEOP pályázat keretében Napelemes rendszer kiépítése a Szent Klára Gyógyfürdőben KEOP pályázat keretében Vajda Péter Gimnázium leendő épületében Energiaracionalizálási munkák elvégzése Az energiahatékonysággal foglalkozó gazdasági társaságok közül kiemelhető a korábban említett Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft., valamint a jövőbeni lehetőségek közül a napkollektor üzem létesítésére vonatkozó elképzelések és tárgyalások folytatása. Településüzemeltetési szolgáltatások A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 117 kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is. Szarvas városa a településüzemeltetéshez kapcsolódó alapvető feladatokon túl önként vállalt feladatként ellátja a középfokú oktatási (középiskolai, szakképzési), a kollégiumi, a szakképzés szervezési, a közgyűjteményi, a közművelődési, az alapfokú művészetoktatási feladatokat, az idősek átmeneti elhelyezésének biztosítását, a gyermekjóléti szolgálat, a pedagógiai szakszolgálat működtetését. Többségi tulajdonú gazdasági társaságai útján látja el a gyógyfürdő üzemeltetési, színházi, turisztikai, kábeltelevízió szolgáltatási önként vállalt feladatokat. A helyi közösségi közlekedés megszervezésében egy, a járóbeteg-szakellátásban két olyan gazdasági társaság működik közre, amelyekben az Önkormányzat tulajdoni hányaddal nem rendelkezik A Polgármesteri Hivatalban az önként vállalt feladatok keretében támogatják a civil szervezeteket, a pályázat előkészítő feladatokat, valamint a színházi, gyógyfürdő üzemeltetési, turisztikai önként vállalt feladatokat ellátó gazdasági társaságokat. Az Önkormányzat több gazdasági társaságban 75% feletti tulajdonnal rendelkezik, amelyből négy társaságban kizárólagos tulajdonnal, egy gazdasági társaságban 51-75% közötti, öt társaságban 50% alatti tulajdoni hányaddal bírt. A gazdasági társaságok a településüzemeltetés, a hulladékkezelés, a sportlétesítmények üzemeltetése, a közétkeztetés, a víz- és csatornaszolgáltatás kötelező feladatokban, továbbá a fentiekben bemutatott önként vállalt feladatokban vettek részt. A településüzemeltetés során fontos kiemelni a város lakosságát és intézményeit kiszolgáló közműszolgáltatók szerepét, a várossal való kapcsolatukat. A város több társasággal áll szerződésben az energiaellátás kapcsán. Közvilágítás biztosítására az önkormányzat az EDF DÉMÁSZ-szal áll szerződésben, a gázszolgáltatást a GDF Suez végzi. A vízszolgáltatás és a szennyvíztisztítás az Alföldi Víz Zrt. üzemeltetési területéhez tartozik. Szarvas az Orosházi Kistérségi Vízmű: által ellátott települések körébe tartozik. A szennyvíztisztítás tekintetében jelentős fejlesztés történt a városban, köszönhetően annak, hogy Szarvas Város Önkormányzata az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program keretében kiírt Szennyvízkezelés című pályázati konstrukció első fordulójában támogatást nyert a város szennyvíztisztító rendszerének komplex fejlesztésére. Ennek eredményeképp, a beruházás részeként fejlesztették a belterületi szennyvíz-elvezető rendszert, csatorna rekonstrukciós munkálatokat hajtottak végre a már meglévő hálózaton, a régi átemelőket szagtalanítóval látták el, valamint sor került a szennyvíztisztító telep technológiai korszerűsítésére is. A csatornázási munkálatok során 3,583 folyóméter új csatorna épült, aminek eredményeként 19 utcában 226 lakás csatlakozhat a hálózathoz. Emellett 878,4 folyóméter csatornát felújítottak, illetve öt darab átemelőt szagtalanítóval láttak el. A leglátványosabb változás a szennyvíztisztító telepen történt, ahol a korábbi nyitott medencés technológiát zárt váltotta fel, így a telep szagtalanítása is megoldódott. A városban 14 helyen történik szelektív hulladékgyűjtés. Jelenleg a keletkezett hulladék 95,2 százaléka lerakásra kerül. A gyomaendrődi korszerű regionális hulladéklerakó I. ütemének 2004- es felépülésével teret kapott a szeletív gyűjtés, és a megfelelő technológiák beépítése mellett a lakosság megnyerésével a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökkent. Ezzel hosszabb távra megoldódott a város szilárd hulladék elhelyezésének kérdése. A 2010-ben létrejött a Regionális Hulladékkezelő Kft, amely a hulladékkezelést, ártalmatlanítást végzi a Kft-ben részes kilenc önkormányzat területén. A Kft-ben Szarvas Város Önkormányzata 39%-os tulajdoni hányaddal a legnagyobb részben tulajdonos. A közösségi közlekedési terén a várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Körös Volán Zrt. látja el, közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A városi tömegközlekedés a városrészek könnyű megközelíthetőségét biztosítja.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 118 Táji és természeti adottságok vizsgálata Domborzat 1.12.1 Természeti adottságok Szarvas város a Dél-Alföldön, a Békési-sík kistájon 83 és 92 m közötti tszf-i magasságú, infúzióslösszel és agyaggal fedett, jelenleg magasártéri szintben elhelyezkedő marosi hordalékkúpsíkságperemi részén helyezkedik el. A síkságot néhol elhagyott medermaradványok csökkentik. Jellemző domborzati formái fluviális-fluvioeolikus genetikájúak. Geológiai szempontból a változatos felszín közeli pleisztocén-holocén üledéksor aljzata pliocénpannóniai. A felszíni infúziós löszön, ártéri iszapos, agyagos üledékek a marosi és a körösi hordalékkúpok peremi zónájához tartoznak, illetve azok közé rakódtak le. 23. térkép: Részlet a Kárpát-térség hegy- és vízrajza térképből Forrás: http://www.eng.unideb.hu/userdir/forian/vizes/1.jpg Szarvas környékén a folyami üledékképződés változatos összletei a kissé durvább képződményekkel együtt is finom üledéknek számítanak. Jellegzetességük, hogy alulról felfelé fokozatosan kifinomodnak, bizonyítékául annak, hogy ezek a felületek egykor jórészt elöntött, állóvízzel borított térszínek voltak. Az alacsony ármentes hátság jellegzetes és leggyakoribb, felszínt borító, folyóvízi és hullóporos összlete az un. infúziós lösz. Agyagos és iszapos üledékek elsősorban a hordalékkúp északi-nyugati előterében, a Hármas- Körös közvetlen és közvetett árterületén jellemzőek, de előfordulnak a pleisztocén kori hátság vízállásos mélyedéseiben is. A magasabb hátakon, felszín közeli elhelyezkedésben, foltokban előforduló kőzet a homok. Szarvas környékén a következő morfológiai formaelemeket különíthetjük el:
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 119 Talajviszonyok Éghajlat Vízrajz Magasabb, idősebb (pleisztocén) szint formái (magasártéri síkság): elhalt folyómedrek nagy meanderekkel (Cigányér, Határér, Kondorosvölgy) nagy folyókanyarulatok zugaiban képződött övzátonyok (Érparti szőlők, Ezüstszőlő, Siratói halom) Alacsonyabb, fiatalabb (holocén) térszín formái (alacsony ármentes síkság): kisméretű, vízzel telt és kiszáradt meanderek a szabályozott Körös holt medre kis amplitúdójú kanyarulatokkal, a zugokkal (Mangol-, Nyúl-, Maczó-, Malom-, Szappanos-, Kerek-, Bikazug), és a velük szemben lévő, homorú partszakaszok pusztuló meredek partfalaikkal Antropogén eredetű formák: kunhalmok kiemelkedései vályog- és agyagbányák gödrei. A Szarvas környéki talajok talajképződési tényezői: fiatal, finomszemcsés talajképző kőzet fejlett mikro-domborzat erőteljes felszíni és felszín alatti víz szélsőséges csapadék ellátású kontinentális éghajlat változatos, vízkedvelő növényzet meghatározó, tájformáló emberi tevékenység A talajképződés folyamatai közül a sztyeppesedés, rétiesedés és szikesedés feltételeinek feleltek meg elsősorban a környezeti adottságok, ezért a csernozjom, szikes, réti és öntéstalajok különböző típusai, altípusai és változatai fejlődtek ki. További rövid bekezdés a helyi talajokról, bővebben a 1.17.1 részben. Szarvas a mérsékelten meleg és a meleg éghajlati öv határán fekszik, amely különösen a város ÉNy-i részén száraz. Az éves napfénytartam 2000-2020 óra körül változik, ezen belül nyáron 810, télen pedig 190 óra napsütés a megszokott. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,4 C között jellemző, a vegetációs időszaké 17,1-17,3 C. A 10 C-os napi középhőmérséklet átlépésének tavaszi-őszi határnapja ápr. 1-2. és okt. 19-20. A 10 C-ot meghaladó középhőmérsékletű napok száma 198-200 nap közötti. A fagymentes időszak ápr. 10. körül kezdődik, és okt. 25. körül ér véget. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34,3-34,6 0C, a minimumoké -17,0 és -18,0 0C közötti. Évente 550-570 mm csapadék a valószínű. A településen és környezetében a hótakarós napok száma 31-34 nap körüli és az átlagos maximális hóvastagság 16-17 cm. Az éghajlat öntözés nélkül a szárazságtűrő növényfajok termesztéséhez megfelelő. Az ariditási index 1,23-1,28. Az uralkodó szélirány kiemelkedően az É-i és D-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti. A település területe felszíni vizekben gazdag, Szarvast gyakran nevezik a vizek városának. A város külterületének északi határát a Tisza vízrendszer egyik legjelentősebb folyója, egyben a térségi belvizek befogadója, a Hármas-Körös jelenti.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 120 Az állóvizek közé a holtágak, a kubikok és a halastavak tartoznak. A Szarvas-Békésszentandrási holtág-rendszer a Tiszántúl legnagyobb mentett-ártéri holtága. A Szarvas-Békésszentandrási holtág mellett a város másik jelentős holt medre a település északnyugati határában, a Hármas- Körös hullámtere mentén található ősi, természetes módon lefűződött morotva, a Nagyfoki-holtág, a Szarvasi-Holt-Körös. Ez a terület a Tiszántúl legnagyobb (29,2 km hosszú, 207 ha felületű, átlagosan 70 m szélességű) mentett ártéri vízfelülete, amely a Hármas-Körös baloldali kanyarulatából kétszeri átvágással keletkezett. A kistérség belvízgyűjtő csatornái rendszerint időszakos vízfolyásoknak minősíthetők, esetenként kettős funkciót töltenek be (egyszer a vízfölösleg elvezetése, másszor az öntözővíz biztosítása). A települést érintő legfontosabb belvízgyűjtő csatornái Északon a Malomzugi-Décsi, Keleten a Cigányér-Kondorosvölgyifőcsatorna, míg délen a Maczó-zugi-csatorna. A csatornák általában hóolvadáskor és/vagy nyár elején áradnak meg. Vízminőségük III. osztályú. A folyószabályozás által keletkezett holtágakon kívül Szarvas külterületén több, mesterséges halastó is található, mintegy 150 ha területen, illetve a homokbányászat is több kisebb felszíni víz kialakulásához vezetett. Az ideiglenes vízterű tavak közé a hullámtéri kubikok és a városszéleken található anyagnyerő gödrök, a termálvíztározók és a halastavak tartoznak. A város az úgynevezett Dél-alföldi termálvölgyben fekszik, azaz ez a térség az országon belül is különösen gazdag termálvizekben. Sokéves átlagban vizsgálva, - a tengerszintfeletti magasság, valamint a felszíni domborzati és földtani viszonyok függvényében, - Szarvas környékén a talajvízszint 0,3-3,5 méter között változik. Csapadékos telek után gyakori a tavaszi belvízképződés is. A belvizek levonulási iránya a Hármas- Körös árterülete felé mutat. 24. térkép: Település és környékének vízrajza Forrás: http://webgis.okir.hu/base/ A település és környékének felszíni és felszín alatti vizeinek bemutatását az 1.17.2 fejezet tartalmazza.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 121 Növényzet és állatvilág Tájtörténet A terület a Tiszántúli flórajárásba sorolódó kistáj ősi potenciális erdőtársulásai a tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarico-quercetum pubesceni roboris), a pusztai tölgyesek (Festuco- Quercetum roboris), a sziki tölgyesek (Festuco pseudovinae-quercetum roboris). Napjainkig a tölgyesek szinte már teljesen eltűntek, helyüket a bokorfüzesek (Salicetum triandre) és a fűzligetek (Salicetum albae-fragilis) vették át. A nyílt társulások közül a homoki legelők (Potentillo-Festucetum pseudovinea, Artemisio- Festucetum pseudovinea) és a löszpusztagyepek (Salvio-Festucetum sulcatae tibiscense) elterjedtebbek. Szarvas környékének legjelentősebb és legféltettebb természetes élőhelyei mára már nemzetközileg is ritka, védendő kategóriába tartoznak. Fajaik jelentős része védett, vagy fokozottan védett státuszú. Ide tartozik a posztglaciális felmelegedés időszakában kialakult kontinentális sztyepp flórája és faunája, melyek napjainkra csak kis foltokban, mint, védendő melegkori reliktum társulások maradtak fenn. A másik természeti értékcsoportot a folyóvölgy sajátos, víz által meghatározott ártéri életközösségei alkotják. Szarvas környéke apróvadas terület (őz, mezei nyúl, fácán, vadkacsa) a folyó és holtágak pedig gazdag halállományt rejtenek. A Hármas-Körös, és holtág rendszerei halakban gazdag élővizek. A halas vizek vonzzák a vízi madarakat, melyek a holtágak parti zónáiban találnak alkalmas fészkelő helyet. Magyarországon előforduló összes gémféle megtalálható Szarvas vizes élőhelyein, de számos védett hüllő-és kétéltű faj talál itt otthont, a vidra is jelentős állománnyal rendelkezik. Szarvas közigazgatási területén elsősorban viszonylag sekély, gyorsan felmelegedő, növényesedett víztereket találunk. Még a Hármas-Körös duzzasztott szakaszán is a lassú vízfolyás miatt a parti sávban elmocsarasodás figyelhető meg. A fentiek okán Szarvas környékén elsősorban állóvizet kedvelő, limnofil fajokkal jellemezhető halfauna él. Szarvas közigazgatási területén eddig regisztrált védett és értékes fajok a balin, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, réti csík, vágó csík, széles durbincs és a selymes durbincs. Az Országos Erdőállomány Adattár aktuális adatai alapján Szarvas közigazgatási területén 587,66 hektár erdő található, ebből védelmi rendeltetésű erdő 203,28 hektár, gazdasági rendeltetésű erdő 384,01 hektár, közjóléti rendeltetésű erdő 0,37 hektár. 1.12.2 Tájhasználat, tájszerkezet Szarvas természetföldrajzi helyzete, a város és környezetének domborzata, az éghajlat, a környező talajok termőképessége, a felszíni vizek bősége meghatározták a táj szerkezetét, a tájhasználat alakulását. A település jellemzően síkvidéken található, alapvetően mezőgazdasági művelés alatt álló területekkel meghatározott környezetben helyezkedik el. A város külterületi részeinek elhelyezkedése, domborzati viszonyai meghatározó szerepűek talajaik fejlődésében és átalakulásában, vízháztartásuk változásában. A folyószabályozások és belvízrendezések gyökeresen megváltoztatták az addigi tájképet. Megszűntették a vízrendszer természetes-dinamikus működését, ennek hatására a folyóval érintkező nagykiterjedésű vizes élőhelyek elsorvadtak, majd eltűntek. Az erek által korábban vízzel bőven ellátott mélyebb fekvésű, medencejellegű, ártéri területek (rétség) kiszáradtak, vízháztartásuk kiegyensúlyozatlanná vált, szikesedési folyamatok (másodlagos szík) indultak meg, melyek jelenleg is tartanak. A XX. század második felétől ezen szabályozások után egy ideig extenzív hasznosítású területeken is - az iparszerű,nagyüzemi gazdálkodás felgyorsította a megmaradt természetes élőhelyek pusztulását. Az óriási szántóföldi táblaméretek kialakítása, a melioráció, a monokultúrás termesztés, az igen nagymérvű vegyszer (műtrágya és növény védőszer) felhasználás és az állattenyésztés koncentrálása, intenzifikálása számos még megmaradt élőhelyet számolt fel, a megmaradókat pedig nagymértékben izolálta. Az egykori erekből kialakított csatornahálózatok már tavasszal elvezetik a vadvizeket. Igaz, hogy a vegetációs idő nagy részében állandó víztérrel rendelkezők a
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 122 mocsári növényvilág túlélésében jelentős szerepet játszanak a szabályozások kora óta. Egyedül csak a halastó- és rizsföld-létesítések hoztak viszonylagos élőhely diverzitás- és élőhelyminőségnövekedést. Az egykor nagy kiterjedésű vizes élőhelyek vízháztartás-szabályozó és vízszűrő, valamint természetes élőhelyi-fajidiverzitást fenntartó szerepe mesterséges megoldásokkal nem pótolható. A magasabban fekvő, a hordalékkúphoz tartozó, löszös talajú, természetes vegetációjú tájrészek zömét (mezőség) már a középkorban felszántották. A jelenkor nagy táblás monokultúrái sivár élőhelyek, egyfajta zöld sivatagok -nak tekinthetők. 25. térkép Település és környékének térképe 1806-1869 között Forrás: Habsburg birodalom második katonai felmérésének térképe Szarvas városra sokáig jellemző volt a falusias jelleg, vízmentes, magasabb területeken épített, szabálytalan elrendezésű, a biztonságnak megfelelő utcák kialakításával. Ilyen az Ótemplom környéke. Több kis falu alakult ki körülötte, illetve a mai Szarvas határában, olyanok, mint a középkori Halásztelek az É-i részen. 1696-ban már lakatlanul állt a falu 18 romos házzal. A szentesi úttól D-re feküdt Káka (Kákaszeg) település, 1733-ban már csak a templom helye látszott. Szarvas határára még ma is jellemző a tanyavilág, amelynek építése viszonylag későn, a 19. század második felében szabályos szántóföldi tanyarendszerként alakult ki. Különbség legfeljebb a topográfiai elrendezésben volt. Nem földterület közepén épültek a tanyák, hanem a dűlőutak mellé húzódva, ritkás utcát alkotva (sortanyák) helyezkedtek el. A tanyán élők aránya Szarvas környékén a többi településekhez képest aránylag magas, de ma már jelentős a hétvégi tanyások aránya.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 123 Tájhasználat, tájszerkezet A XVIII-XIX. század fordulóján végbement jelentős fejlődés a város újkori történetét leginkább meghatározó nagyságának Tessedik Sámuelnek a nevéhez fűződik. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, hiszen itt Szarvason alapította meg Európa első gazdasági iskoláját. Kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikáit. Nagyszabású építkezéseivel, továbbá városrendezési munkáival jelentősen átformálta a meglehetősen rendezetlen korabeli városképet, a korábbi szabálytalan utcák helyébe tudatosan tervezett, szabályos sakktábla-alaprajzú utcahálózatot alakított ki. Szarvas életében a XIX. században kiemelkedően fontos szerepet töltött be a gróf Bolza család. Kastélyokat építettek a Körös partjára, felépítették a ma már kuriózumnak számító- szárazmalmot, létre hozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legismertebb látványossága. A várost körülvevő nagyobb hordalékhát-vonulatokon a földbirtokosok szőlőt telepítettek. A szőlőműveléssel foglalkozókat az ültetvények közelében sorházakban telepítették le. A szőlészet a XIX. század végén a filoxéra-járvány miatt szinte teljesen megszűnt, a szőlő-települések elsorvadtak. Sokáig csak nevükben (Ószőlő, Érparti-szőlő, Ezüstszőlő, Bezina-szőlők, Mótyóiszőlők, Rózsási szőlők, stb.) őrizték egykori szerepüket. Az utóbbi években helyenként különböző mértékben és minőségben újból lendületet vett az egykori szőlő-településekre való kiköltözés. Lehetőséget látunk arra, hogy az egykori szőlő-települések egy új szemléletű területrendezési tervben részközpontjai legyenek egy, a város mezőgazdasági önellátást biztosító lakó-gazdálkodó övezetnek. A település külterületén és annak környezetében a tájhasználat a CORINE adatbázisa szerint a következőképpen jellemezhető. Szarvas város közigazgatási területének, a 16.157 ha-nak háromnegyed része 12.497 ha mezőgazdasági terület (77 %), amelynek 72 %-a szántó, nagyobb az országos átlagnál. Gyakori az un. nagytáblás gazdálkodás. A szántók aránya mellett elenyésző a legelők (~5 %) aránya, az erősültség pedig a térségre jellemzően igen alacsony (~2,4%). Az évtizedeken át országos szinten kiemelkedő szintű rizstermesztés jelenleg leágazóban van, annak ellenére, hogy a gyenge talajadottságú, mélyfekvésű területek hasznosítása e növény termesztésével megoldható lenne. Kiterjedt rizsföldeket a település ÉK-i határában találunk. A Haltenyésztési és Öntözési Kutatóintézet tevékenységének jóvoltából Szarvas közigazgatási területén található a megyében a legtöbb vízfelület, halastó (közel 200 db, mintegy 313 ha vízfelülettel). Mindezt tovább növeli a Hármas-Körös holtág 199,5 hektáros, hatalmas vízfelülete 29,2 km hosszan elnyúlva. A település közigazgatási területén az erdősültség, az erdőtelepítések aránya rendkívül alacsony, mindössze 2,4 %. Természetes erdőfoltok a Hármas-Körös hullámterében, a Kákafoki holtág természetesebb partszakaszain, csatorna partokon - tehát vízhez kötötten - jelentkeznek. A szántóföldi kultúrák közötti erdősávok, fatelepítések kisméretűek, jórészt akácosok, nemes nyarasok. Élőhelyi értékük csekély.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 124 26. térkép: Település és környékének tájhasználati térképe Forrás: Corine 1.12.3 Védett, védendő táji és természeti értékek, területek 1.12.3.1 Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek 1.12.3.1.1 OTrT Szarvas területén és környékén tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete az Országos Területrendezési Terv alapján a Körös és a Szarvasi-Holt-Körös menti területeken lett kijelölve. 35. ábra: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Forrás: OTRT 1.12.3.1.2 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület Békés megye Területrendezési Terve Szarvas közigazgatási területének az alábbi részeit jelölte ki a tájképvédelmi terület övezetében: Az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. Törvény (Mtv) a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 125 övezetet 2014. december 30-ai hatállyal megszüntette, ezzel összhangban az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (OTrT) előírásai 2014. december 30-tól hatályos előírásai az országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezeteket nem tartalmazzák. Az OTrT 31/B.. g) bekezdése szerint: azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni. Natura 2000 1.12.3.2 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Szarvas közigazgatási területét négy különböző Natura 2000 terület is érinti: Különleges madárvédelmi terület: A Cserebökényi puszták (HUKM10005) különleges madárvédelmi területek. A volt Bogdán-ér és a környező gyepek, a várostól D-re területnek el. Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek: A Hármas-Körös folyó hullámtere (HUKM20017) kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület. A Kákafoki holtág, és a Békésszentandrási holtág-rendszer részei. Cserebökény (HUKM20027) kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek. Tóniszállás Szarvasi gyepek (HUKM20026) kiemelt jelentőségű természet megőrzési területek. A belterülettől K-re (Kákai gyepek, Hegyesi legelő) találhatók.). A Natura 2000 élőhelyeken a következő közösségi jelentőségű élőhely típusok fordulnak elő: 27. táblázat: Szarvas közösségi jelentőségű élőhely típusai Kódszám Közösségi jelentőségű élőhely típus Reprezentativitás %-os aránya Hármas-Körös (HUKM20017) 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 20 91E0 * Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) 10 alkotta 10 B C ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) 3150 Természetes eutróf tavak Magnopotamion vagy Hydrocharition 7 növényzettel 3270 Iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention növényzettel 3 Tóniszállás-szarvasi gyepek (HUKM20026) 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 60 Cserebökény (HUKM20027) 1530 * Pannon szikes sztyeppék és mocsarak 70 6250 * Síksági pannon löszgyepek 6 6440 Folyóvölgyek Cnidion dubiihoz tartozó mocsárrétjei 3 A Cserebökényi Puszták (HUKM10005) különleges madárvédelmi terület kijelölését indokolta, hogy a pusztai madárfajok élőhelye, csapadékos években fontos vízimadár-élőhely. A Dél-Alföld jelentős kékvércse-élőhelyeinek egyike, az ugartyúk állományának egyik hazai kulcsterülete. A területen tekintélyes gólyatöcs-állomány él.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 126 27. térkép: A település és környékének Natura2000-es területei Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek a településen Körös-ártér A folyószabályozások előtti időkben a Tisza és mellékfolyói által határolt táj a vizes és szárazabb típusú élőhelyek / szikes gyepek, sziki tölgyesek, löszpuszták, lápok, mocsarak, morotvák, vizes rétek, kemény- és puhafa liget- és galériaerdők/ rendkívül változatos mozaikjából épült fel. A Körös hajdani kiterjedt árterülete a szabályozások utánvédtöltések közé szorított hullámtérre szűkült. A Hármas-Körös hullámterén kialakult másodlagos táj sajátossága a valamikor az egész Körösvidékre jellemző ősibb és a szabályozással létrejött új, másodlagos pl. morotvák, kubikgödrök, botoló füzesek kis területen való tömörülése, együttérzékelhetősége. Az ártéri vizes élőhelyek és ligeterdők európai szinten is az általánosan veszélyeztetett élőhelyek közé tartoznak. Különösen fontosak a folyószabályozások során kialakult holtágak közül az ún. szentély holtágak, melyek háborítatlanul őrzik az egykori vízivilág megmaradt természeti kincseit. A Szarvashoz tartozó hullámtérben található az Aranyosi szentély holtág. A holtágat gazdag madárvilágú fűz-nyár, puhafa ligetek és háborítatlan, öregkubik erdők kísérik, melyeket az áradások után visszamaradó víz a hajdani mocsárerdőkhöz tesz hasonlatossá. A sekély, meleg morotvákban olyan védett halfajok találják meg életfeltételeiket, mint a réti csík és a kurta baing. A víz színén úszó hínárnövényzet és a párás erdők egyaránt jó életfeltételeket biztosítanak a kétéltűek és a hüllők számára, az európai szinten sérülékeny védelmi kategóriába sorolt mocsári teknős például gyakorinak mondható. Három ritka, fokozottan védett madárfaj, a fekete gólya, a rétisas és a barna kánya is fészkel a Hármas-Körös menti erdőkben. A Nemzeti Park e részterületéhez kötődik Európa jelenleg ismert legnagyobb tavi denevér kolóniája és jelentős értéket képvisel a hullámtérben biztos életfeltételeket találó vidra is.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 127 Szarvasi Történelmi Emlékpark TT Az Arborétummal szembeni Holt-Körös parton található a Történelmi Magyarország mértani középpontja. A múlt század harmincas éveiben a nevezetes ponton egy terméskőből épített, stilizált szélmalmot emeltek. Az emlékhelyet a 8/1991. (IV. 26.) KTM rendelet Szarvasi Történelmi Emlékpark, Természetvédelmi Terület néven, a 815-ös belterületi helyrajzi számon,0,7 hektár területtel országos védelemben részesítette. A védetté nyilvánítás célja a történelmi Magyarország mértani középpontjában emelt emlékmű és környezetének megőrzése. A természetvédelmi terület értékeinek megőrzésével, fenntartásával és bemutatásával járó természetvédelmi kezelési feladatokkal a Szent István Egyetem Szarvasi Arborétumát bízta meg. A rendelet 1991. május 1- jén lépett hatályba. Az azóta eltelt időben az Arborétum íves elrendezésben kocsányos tölgy csemetéket ültetett az emlékmű közelébe. A tölgyek szépen fejlődnek. Később a Szarvas város székely testvérvárosától, székely ácsmesterek által készített székely kapu került a terület bejáratához. A terület ápolásában igen lelkiismeretes munkát végez a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Kft. A Történelmi Emlékpark nemzeti megemlékezéseink fontos színhelye. Szarvasi Arborétum TT A Szarvasi Arborétum telepítését Bolza Pál 1885-ben kezdte el nagyapja, Bolza József emlékére, aki a szintén parkosított kisebb területeket "Pepi-kert-nek nevezte el. Ma országosan védett természeti érték, Természetvédelmi Terület. Összterülete 82,2 ha, melyből a Pepi-kert területe 40 ha, az új terület 42,2 ha, benne négy új gyűjteménnyel. Itt kap helyet az országos fenyőtörzs ültetvény-génbank, a parkerdő, a cserjegyűjtemény, valamint az exota gyűjtemény és díszfaiskola. A fás növénygyűjteményben közel 1600 fa- és cserjefaj (illetve fajta és változat) található. Az arborétum története összefonódott az alapítók családtörténetével. A park sajátos módon illeszkedik a tájba. Az Alföld száraz kontinentális éghajlata a kiegyenlített éghajlatú, csapadékos tájakról származó fajok számára kedvezőtlen ökológiai tényező. Ennek ellenére, az Arborétumot keletről határoló holtág (egykori folyószakasz), a partszegélyében megőrzött ligeterdő foltok kedvezőbb mikroklímát alakítottak ki a szerves anyagban gazdag öntésterületen, melyet a Pepi-kert telepítésére szemeltek ki az egykori alapítók. Ezek a kedvező belső klimatikus viszonyok az Arborétum fáinak növekedésével, öregedésével egyre kedvezőbbekké váltak. A XX. század elején világhírűvé vált gyűjtemény napjainkban hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élőfagyűjteménye. Az Arborétum alapvető értékei, a fák és a cserjék mellett 250 honos és 52 telepített lágyszárú növényfaj és 211 kalapos gomba található a területen. Közel 100-ra tehető az itt található madárfajok száma. Ex-lege védett kunhalmok A Természet védelméről szóló törvény értelmében, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett valamennyi kunhalom, amely olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Szarvas közigazgatási területén a HÉSZ alapján összesen 11 db kunhalom található A 13/1995. (IV. 19.) számú önkormányzati rendelet korábban az alábbi, ma már ex lege védett kunhalmok helyi védelmét biztosította Szarvas város közigazgatási területén: Balczó-halom 0709 hrsz-ből 0,3 ha Czibula-halom 0668 és 0670/7 hrsz-ből 2,0 ha lok. Filyó-halom 8063 és 8041/2 hrsz-ből 1,0 ha Gyilkos-halom 0363 hrsz-ből 1,0 ha lok. Strázsa-halom 3564/1 hrsz-ből 1,5 ha lok. Szappanos-halom I. (Skorka-halom) 0631/1 hrsz-ből 1,0 ha lok.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 128 Podani tanya 0569/1 hrsz-ből 0,5 ha Füzeshalom 0556 hrsz-ből 0,6 ha Királysági kettős halom 01047 hrsz-ből 0,2 ha Káka kettős-halom 01047 hrsz-ből 2,0 ha Décsi-halom 0561/5 hrsz-ből 1,1 ha 28. térkép: Nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Magterületek Ökológiai folyosók Puffer területek 1.12.3.3 Ökológiai hálózat Az ökológiai hálózat funkcionális elemei az alábbiak, melyek megtalálhatók a település területén és a környező területeken. Magterületnek nevezzük a hálózat foltszerű, tetszőleges kiterjedésű területeit, melyek ideális nagyság esetén a lehető legtöbb populációnak, illetve az ezekből felépülő életközösségeknek az élőhelyei és genetikai rezervátumai. Szarvas területén az arborétum területe minősül magterületnek. A magterületek közötti kapcsolatot a sávos, folytonos élőhelyek, vagy kisebb-nagyobb megszakításokkal jellemezhető élőhely-mozaikok, láncolatok, az úgynevezett ökológiai folyosók biztosítják. Ezek az élőhelyeket, élőhely komplexumokat kötik össze, egyben biztosítják a génáramlást az egymástól elszigetelt populációk között. Szarvas területén a Hármas-Körös, és a holtágak mind ökológiai folyósok. A magterületek és a folyosók körül védőzónát (puffer zóna) kell kijelölni, ahol még a természetközeli élőhelyek aránya lehetőség szerint magas, feladatuk a magterületek és folyosók védelme az esetleges külső káros hatásoktól.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 129 29. térkép: Település és környékének természetvédelmi területei Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer 1.12.3.4 Természeti értékek helyi védelme Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, természeti értékek: Anna liget A Szarvas-Békésszentandrási holtág mentén kialakított liget, amelynek idős faegyedei (kocsányos tölgyek Quercus robur; körisfák Fraxinus angustifolia ssp.és mezei juharfák Acer campestre) jelentik a liget dedrológiai értékét. Az 1908-ban épült, ma állami tulajdonban lévő Csáky kastély parkjának (amely az Arborétum ősének tekinthető) és az ősi keményfa ligeterdő egykori névadója a parktelepítő Bolza József felesége, Batthyány Anna volt. A védett terület kezelője a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság. Kacsa-tó (békakonty és kígyónyelv élőhelye) Bolza kastély belső kertje A 44. számú főút hídja mellett, a Szarvas-Békésszentandrási holtág partján épült Bolza-kastély 1910-13 között létesített, 1,6 hektáros kertje mind dendrológiai, mind tájképi szempontból értékes. Kiemelkedő értékű a holtág parton álló egyegy női és hím ivarú mocsári ciprus (Taxodium distichum). Erzsébet liget A ligetet közcélból létesítették. A ligetben a természeti és kultúrtörténeti értékek ma is harmónikus egységet képeznek. A liget jelenlegi állatvilága is igen gazdag az ökotópok nagy számának és az idős faállománynak köszönhetően. Ciprus liget Mind tájképi, mind dendrológiai szempontból értékes, idős faállományú liget, facsoport élvezi a védelmet. A nevét a területén a holtág parton található több mocsárciprus (Taxodium distichum) egyedről kapta.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 130 Szent István park A Szent István park a holtág mentén fekvő, a városképet jelentősen meghatározó városi park.. Kiemelten értékesek az idős mocsárciprusok (Taxodium distichum) és nagylevelű hársak (Tilia platyphyllos). Millenniumi emlékmű sétánya A Millenniumi emlékmű mellett a holtág parton található zöldfelület és az idős mocsárciprus (Taxodium distichum) egyedek védettek. Tessedik akácfája A hagyomány szerint 1790-ben Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész által ültetett akácfát (Robinia pseudo-cacia) Békés Megye Tanácsának 2/1989. sz. rendelete nyilvánította védetté. A városközpontban (Szarvas, Szabadság u. 30. előtti közpark) álló fa már elpusztult. Törzsét és ágcsonkjait borostyán futotta be. Szarvas város Önkormányzata a 17/2002. (VIII.16.) rendeletében több szarvasi fát, facsoportot és fasort nyílvánított védetté. Ebből néhány jelentősebb kiemelve Kocsányos tölgy (Quercus robur) példány A Haltenyésztési Kutató Intézethez vezető híd mellett a Szarvas-Békésszentandrási holtág partján élő különleges magasságú és törzsátmérőjű idős faegyed. Fekete nyár (Populus nigra) példány - A Szarvas-Békésszentandrási holtág partján, az un. Nyúlzug területrészen élő különleges magasságú és törzsátmérőjű idős faegyed. A helyi védelemre javasolt, és a helyi védelem alatt álló természeti emlékek és területek felsorolását a Helyi Építési Szabályzatról szóló 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelet függeléke tartalmazza. Mangol-zug Városközpont Lakótelep 1.12.4 Tájhasználati konfliktusok és problémák kezelése A Szarvas közigazgatási területének ~ 8%-át települési területek (belterületek) foglalják el. A központi belterület a főközlekedési utak csomópontjában alakult ki. A település szerkezetét, és tájhasználatot alapvetően a 44.sz főút és a felszíni vizek (holtágak, csatornák, Hármas-Körös) hálózata befolyásolja. A legtöbb tájhasználati konfliktus a holtágak és üdülőövezetek kapcsolatából ered. A megfelelő közmű hiányában az üdülőövezetek egyrészt szennyezik a holtágakat, másrészt egyes fejlesztési elképzelések ökológiai szempontok akadályokba ütközhetnek. A város északnyugati részén elterülő Mangol-zug kedvelt üdülőterület a Körös-holtág közvetlen közelében. Új beruházások várhatók a területen. Ugyanakkor a vállalkozással kapcsolatos építési szándék nem minden esetben kivitelezhető. Bár igény lenne arra, hogy a holtágak mentén lakóterületté nyilvánítsák a területet, a vízpartok beépítése nem támogatható. Amennyiben mégis sor kerülne egy ilyen fejlesztésre, mindenképp egy komplex városrendezési, környezetvédelmi vizsgálatnak kell megelőznie. Szükséges a csapadékvíz-, és belvíz-elvezető megépítése, így teljes mértékben megoldható lenne a felszíni és felszín alatti vizek tisztán tartása. Üdülési és lakófunkció jellemzi. A városközpont közigazgatási, szórakoztatási, közművelődési, gazdasági és kulturális funkciókat betöltő intézmények, szervezetek székhelye. Szolgáltatásközpontú, a város minden szempontjából centrumként funkcionáló területe. Turisztikai szempontból kulcsfontosságú terület, ugyanakkor a város legzajosabb területe a 44-es főút miatt, amelyre fel lehet fűzni a városközpont részét képező környező utcákat. A zöldfelületek aránya alacsony. A városrész meghatározó beépítettségi jellege a lakótelep, amely vegyes építésű (panel és tégla) lakóépületeket jelent. Terek, parkok, zöldterületek megtalálhatóak a Lakótelepi városrész területén is, így a Vásártéri park, játszótér. Fokozott igényként jelentkezik a lakosság részéről a lakótömbök közötti zöldfelületek parkosítása. A területen keresztül halad a 44-es országos közút, elkerülő út építésére lenne szükség.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 131 A Kertváros városrész a város legnagyobb területre kiterjedő része. Leromlott minőségű utak és felújításra szoruló épületek. Az Ipari Park városrész terület felhasználása és fejlesztési irányvonala is a gazdasági funkcióra épül, a városrészben nincs lakónépesség. Leromlott minőségű utak és épületek, környezetszennyezés jellemzi A tájhasználati konfliktusok az alábbiakban foglalhatók össze: Intenzív mezőgazdasági hasznosítás hatására elindult talajdegradációs folyamatok: savanyodás, defláció, szervesanyag-tartalom csökkenése, talajszerkezet romlás A csapadék rendkívül szeszélyes eloszlású, az aszály és a belvíz egyaránt fenyeget a térségben Alacsony erdősültség és fásítottsági arány a külterületeken Az értékes természeti, táji, építészeti, kultúrtörténeti emlék többségében elhanyagolt állapotú, feltáratlan Természetvédelmi értékeket veszélyeztető tájhasználatok (mezőgazdaság, rekreáció) Egyes vízpartok zsúfoltan beépítettek Gyomosodás, idegenhonos növényállomány térhódítása A beépítésre szánt területek terjeszkedése a termőterületek csökkenését, és az élőhelyek beszűkülését eredményezheti. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei 1.13.1.1 Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A település zöldfelületi rendszerének elemei a közterületen kialakított közparkok, közkertek, a jelentős zöldfelületű létesítmények kertjei (pl. különleges területek temető, sport- és rekreációs területek; oktatási- és egészségügyi létesítmények kertjei), lakókertek, erdő- és mezőgazdasági területek (kiskertek), vonalas zöldfelületi elemek (utakat, vízfolyásokat kísérő gyepes, illetve fásított zöldsávok, fasorok és nem utolsó sorban a mezo- és mikroklimatikus viszonyokat is befolyásoló, ökológiai és rekreációs értékű környezeti elemként a felszíni vizek. A város lakóterületeinek környezetminősége a megfelelő infrastruktúra ellátás mellett meghatározóan függ a közterületek kialakításától, állapotától, a megfelelő területű és minőségű (biológiailag aktív, funkcionálisan jól kialakított, gondozott), jó városszerkezeti elhelyezkedésű zöldfelületi elemekből álló zöldfelületi rendszer helyi sajátosságaitól. A város belterületi zöldfelületei többségében megfelelően gondozottak. Szarvas területén a környezetminőséget befolyásoló belterületi zöldfelületi adottságok kedvezőek, bár az utcafásítások rendszere és a lakóterületi zöldterületi adottságok jelentős fejlesztési potenciállal rendelkeznek, aminek megvalósításához azonban pályázati támogatás, illetve az önrészhez önkormányzati költségvetési fedezet szükséges. A meglévő belterületi zöldfelületek (pl. nagy kiterjedésű fásított zöldterületek, intézménykertek, Körös-Holtágak környezete) a település mezo- és mikroklimatikus jellemzőit jótékonyan befolyásolják.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 132 Erzsébet-liget Anna-liget Zöldterületek közparkok, közkertek (közterületi közcélú, közhasználatú zöldfelületek) A városnak több nagyobb, színvonalasan kialakított közparkja, városi tere van. A település kimagasló értékű városi szintű közparkja az Erzsébet-liget a hozzá kapcsolódó Erzsébet-ligeti sportteleppel és a sportteleptől délre a Körös-holtágig terjedő parkosított zöldterülettel. Az Erzsébet-liget 12 ha-os területén értékes faállomány található, amely őshonos egyedekből és részben telepített fafajokból áll. Faállományát főként tölgyek, juharok és kőrisek alkotják. A koros fák állapotának stabilizálása érdekében 1985-től elkezdődtek a szakszerű ápolási munkálatok, valamint az aljnövényzet céltudatos takarítása. A Körös- Maros Nemzeti Park felkért szakemberei évente ápolási-fejlesztési programot dolgoznak ki. Az Anna-liget területe kb. 6,6 ha. A ligetet szintén a Bolza család hozta létre, több nemzedéken keresztül bővítették állományát, összetételére tölgy, kőris, juhar, platán, akác, szil és hársfa jellemző. Napjainkban az Anna-ligetben található kastély a Körös-Maros Nemzeti Park központja. Az egyes városrészek meghatározó zöldfelületei: A Mangol-zug városrész karakteres és értékes zöldfelületei a Kacsa-tó, a Városi Strand és a Szarvasi Történelmi Emlékpark (Történelmi Magyarország közepe). A Városközpont városrész közterei (Kossuth tér, Fő tér, Templom tér, Szent István tér) gondozottak, fenntartásuk megfelelő. A Kertváros városrész zöldterületei a Zöldpázsit tér, a Hősök ligete. Ebben a városrészben van az Arató utcai sportpálya is. A Lakótelep városrész zöldterülete a Vásártéri park. A lakótelepi házak közötti zöldfelületek kertépítészeti kialakítása, parkosítása hiányos. A városban több, korszerű játszótéri berendezésekkel felújított közterületi játszótér van: a Városközpont városrészben a Kossuth téri felújított játszótér, a Lakótelep városrészben a Vásártéri park játszótere. A városban négy új játszótér kialakítása tervezett. A játszóterek felszereltsége összességében megfelel az EU-szabványoknak. A város belterületének külső részei felé haladva a zöldfelületi ellátottság szintje is alacsonyabb, a kialakított, gondozott, közcélú, közterületi zöldfelületek (közkertek, út menti fásított zöldsávok) mértéke szerény, minősége fejlesztésre szorul. Utcafásítások, fasorok és fásított zöldsávok A fasorok és zöldsávok szerepe a zöldfelületi rendszerben igen fontos, mert tagolják és humanizálják a beépített területeket, zöldfelületi kapcsolatot, folytonosságot biztosítanak a zöldfelületek nagyobb területi egységei, a megőrzendő élőhelyek között, ezzel segítve a városi zöldfelületek, ökológia jelentőségű élőhelyek rendszerének fennmaradását. A városnak több, dendrológiai és településképi szempontból is értékes és a 17/2002. (VIII.16.) önkormányzati rendelettel egyben védett fasora, facsoportja, faegyede van. A településkép és a környezetminőség szempontjából a nagy kiterjedésű, összefüggő parkok és a holtágat kísérő zöldfelületek értékei mellett a kialakult utcai fasorok látványa kevésbé meghatározó. A város belterületén lévő utcafásítások közül érdemes megemlíteni néhányat, pl.: Szabadság út Deák Ferenc u. Doktor Mellich János u.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 133 Temetők Sportterület Szarvasi Arborétum A településképi szempontból előnyös közterületi fasorok jellemzője az egységes korú és fafajtájú állomány által kialakított egységes utcakép, amelyhez nagyon körültekintően kell megválasztani a szükséges faanyagot. A telepítési helyek kiválasztásánál fontos szempont, hogy a szakmailag is indokolt és a lakossági igények alapján is időszerűvé vált helyeken, elsőként a város közösségi tereihez és az akcióterületekhez kapcsolódóan történjen új fásítás. Az utak menti fásítás, illetve szükség szerinti közterület-rendezés eredményeként kialakuló fásított zöldsávok, fasorok jelentős javulást eredményeznek a kapcsolódó területek környezetminőségében, a humanizált, élhető városias környezet kialakításában. Az egy fafajtából álló, egységes faállományú fasor rendezett településképet teremt az út környezetében. A közterületi fasorok, facsoportok tervezésénél, telepítésénél, fenntartásánál több szempontot is figyelembe kell venni: környezeti tényezők, élőhelyi adottságok, feltételek a beépítettség mértéke, a burkolt felületek aránya, az utak téli sózásának mértéke, a fejlődést gátló légvezetékek jelenléte. élőhelyi igények, tűrőképesség. A lakókörnyezet minősége és a településkép szempontjából értékes zöldfelületi elemeknek, a fásított zöldsávoknak, mint zöldfolyosóknak a megtartása és újak létesítése a területhasználattól függetlenül fontos értékvédelmi és városüzemeltetési feladat. Jelentős zöldfelületű különleges területek, intézménykertek A város déli határában lévő Liszt Ferenc utcai városi köztemető és bővítési területének elhelyezkedése megfelelő, É-i oldalán a lakóterület irányában széles erdősáv határolja. A város É-i határában a Benka Gyula utcában lévő temető K-i és középső része már a temetkezés számára felhagyott sírkert. A temető nagy kiterjedésű tartalékterülettel rendelkezik. A temető és az attól D-re lévő lakóterület közötti védőtávolságot a Benka Gyula utca D-i oldalán kialakított széles fásított zöldsáv biztosítja. A temetőknek egy része fásított, ezen kertrészeket megtartásra érdemes koros faállomány díszíti. A temetőfásítás bővítése a terület kegyeleti használati értékét, egyben településképi értékét, biológiai aktivitását és ez által színvonalas kialakítású zöldfelületként a környezetre gyakorolt jótékony hatását is növelheti. Javasolt a temetkezésre igénybe vehető területeket, illetve parcellahelyeket is meghatározó kertépítészeti terv alapján a tartalék temetőterületeket előfásítani. A város önkormányzatának tulajdonában 2 sportcsarnok, 1 nagyméretű tornaterem, 1 sportpálya és 1 uszoda van. A jelentős zöldfelületű különleges sportterületként figyelembe vehető sportpályája a Kertváros városrészben, az Arató utcában létesült. A sportterület a város zöldfelületi rendszerének értékes eleme, a beépített területeken kívüli része elsősorban gyepes. A város kimagasló zöldfelületi, illetve természeti és kultúrtörténeti értéke az Arborétum természetvédelmi terület. A Szarvasi Arborétum telepítését Bolza Pál 1885-ben kezdte el nagyapja, Bolza József gróf emlékére, aki korábban szintén parkosított kisebb területeket, amit Pepi-kertnek nevezett el. A 82,2 hektár kiterjedésű Arborétum területéből 40 ha a Pepi-kert területe. Az Arborétum területéből 46 ha látogatható.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 134 Az Arborétum a város egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, látványossága. A területen közel 1600 fa- és cserjefajt, különböző fajtájú fenyőt, tölgyet, bükköt, tiszafát, mocsári ciprust, mamutfenyőt, borókabokrokat és egyéb növényritkaságokat gondoznak. Az arborétum közel fele látogatható. A terület fenntartója a Budapesti Corvinus Egyetem. Legfontosabb feladata a gyűjtemények és a törzskönyvezett növényekből álló génbank megőrzése, fejlesztése, a természetvédelemi kezelői feladatok ellátása. A holtág partján több mint száz éve létesült Szarvasi Arborétum 1943. óta védett terület, Békés megye első országos jelentőségű természetvédelmi területe. Különleges mezőgazdasági üzemi területek A külterület jól megközelíthető részein intenzív gazdálkodást szervező mezőgazdasági üzemi központok is működnek, melyek környezetében intenzíven hasznosított tanyák is fellelhetők. A mezőgazdasági üzemek és az intenzíven hasznosított tanyák környezetében gyakrabban fásítanak, de ezek mértéke is alulmarad a kívánatostól. Erdőterületek A térség erdősültsége rendkívül alacsony szintű (2,4 %) azzal együtt, hogy Békés megye egyébként is az ország fában legszegényebb területe (az erdősültségi mutató 4 % körüli). Az elsősorban a Körös partján fekvő erdőterületeknek jelentős a mezo- és mikroklimatikus hatása a szűkebb környezetükre. A város külterületén csekély fás növényzet található. Vízgazdálkodási területek A város és a térség jelentős természeti értékkel is rendelkező zöldfelületi elemei a holtágak és környezetük. A városszerkezetben fontos területfelhasználási elemek és egyben a természetvédelem szempontjából is meghatározó, védendő vízgazdálkodási területek a Körös, a Szarvasi-Holt-Körös, az Aranyosi Holtág és a korábban szintén a Körös medréhez tartozó Halastó és környezetük, amelyek egyben az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek. A Körös az ártéri erdőterületeivel a Körös-Maros Nemzeti Park részeként országos jelentőségű védett terület. A Kondoros-völgyi-főcsatorna mentén szinte teljes egészében elmaradt a fásítás. Mezőgazdasági területek A mezőgazdasági területeken belül a térség adottságaihoz hasonlóan kimagaslóan magas a szántóterületek aránya. A mezőgazdasági területeket kiszolgáló üzemi területek, a mezőgazdasági feltáró utak, csatornák környezetében hiányos a tájfásítás, így elmarad a fásítások jótékony mikroklimatikus-, ökológiai- és tájképi hatása, ezért javasolt a tájfásítás bővítése, a bővítés támogatása. Gazdasági területek zöldfelületei Általánosságban jellemző, hogy a gazdasági területek létesítményeinek telkén, a telephelyeken a kialakított zöldfelületek területi aránya csekély, a kialakított zöldfelületek biológiai intenzitása, fásítása, gondozottsága legtöbb esetben nem éri el az elvárható, szükséges mértéket. A gazdasági területeken belül a fásításnak mind környezetvédelmi, mind településkép-védelmi szempontból kiemelt szerepe van, ezért ezen területeken a környezetalakításban, a környezetfejlesztésben kiemelt fontosságú feladat a kötelező zöldfelületek maradéktalan kialakítása és lehetőség szerinti legnagyobb mértékű fásítása.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 135 1.13.1.2 Zöldfelületi ellátottság értékelése Szarvason a közhasználatú zöldfelület nagysága a belterületen 63,6 ha, amelyből a zöldterületek, parkok 40 ha-t tesznek ki. A mintegy 17000 fős népességű város parkfenntartással kezelt, gondozott zöldfelületeinek (Erzsébet-liget, Anna-liget, Kacsa-tó, Szarvasi Történelmi Emlékpark /Történelmi Magyarország közepe/, Kossuth tér, Fő tér, Templom tér, Szent István tér, stb.) a figyelembe vételével az egy lakosra jutó közösségi zöldfelület nagysága 37-40 m 2, az egy lakosra jutó zöldterület 23-25 m 2 közötti, ami igen kedvezőnek értékelhető. Mennyiségi problémák Minőségi problémák 1.13.2 A zöldfelületi rendszer konfliktusai, problémái A város több, nagy kiterjedésű zöldfelülettel rendelkezik. Az országos védelem alatt álló Szarvasi Arborétum, az Erzsébet-liget intenzív zöldfelülete, valamint az Anna-liget, a Szarvasi-Holt-Körös és a Szarvas-Békésszentandrási-Holt-Körös menti fás zöldfelületek megfelelő ellátást biztosítanak a lakosság és a városba turista vendéggént érkezők rekreálódásához, a jó városklíma biztosításához. A város lakóterületi szövetében azonban kevés a beépített területeket tagoló, a város lakosságának a közcélú zöldfelületek használatával megvalósítható mindennapi pihenését szolgáló közkertek. A városi utak, lakóutcák szélessége jellemzően lehetőséget biztosít a fásított zöldsávok, fasorok számára. Az utcafásítás hiányos, ezért ütemezetten megvalósítható fásítási program keretében, szakemberek és a lakosság bevonásával javasolt az utcai fasorok rekonstrukcióját (hiánypótlás, fafajta csere), új fasorok telepítését megvalósítani. A város zöldfelületi rendszerének egyes elemeivel kapcsolatos minőségi problémák a következők: Az utcafásítások rendszere, az országos közutak, a mezőgazdasági feltáró utak és csatornák menti területek tájfásítása is hiányos. Mindezek megvalósítása, pótlása jelentős javulást eredményezhet a környezetminőség/városklíma javításában, a település városképi/tájképi és ökológiai értékének emelésében. A légvezetékként vezetett közművek környezetében lévő fasorok fenntartásakor a légvezetékek védelme érdekében az érintett faegyedeket jelentősen csonkolni kell. A fák a csonkolásos visszametszés következtében jelentősen veszítenek a biológiai és az esztétikai értékükből. A környezeti probléma csak azzal oldható fel, ha a közműhálózat rekonstrukciója esetén komplex közterület-rendezéssel a légvezetékeket földalatti kábelbe fektetéssel mind a közművek, mind az utcai fasorok védelme biztosítottá válik. A földalatti közművezetékek védőtávolságán belül ültetett, a közművezetékek állapotát veszélyeztető faegyedek kivágása, megfelelő helyen történő visszapótlása szükségessé válhat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 136 Az épített környezet vizsgálata 1.14.1 A területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1 Településszerkezet történeti kialakulása, a településszerkezet vizsgálata és helyi sajátosságok vizsgálata Szarvas belterületének szerkezetét három alapvető tényező határozza meg: A körösi átkelő pont; Az átkelési ponthoz kapcsolódó utak nyomvonala; Tessedik Sámuel falurendezési elképzelései (négyzethálós, párhuzamos utcás településszerkezet) A mai értelemben vett városszerkezet kialakítását Tessedik Sámuel munkássága alapozta meg. Tessedik rájött, hogy a szabadon burjánzó fejlődés nem tartható fenn, és egy, a korában forradalminak minősülő gondolattal racionális, négyzethálós párhuzamos utcás településszerkezetet javasolt. Egy 1822-es térképén már Szarvas kétharmadában Tessedik elképzeléseit követő egyenes vonalvezetésű utcavezetést találunk. A 1891. évi térkép pedig már az egész városra kiterjedő, Tessedik tervei szerinti szerkezetet ábrázol, beleértve azokat a változtatásokat, amelyek a keresztirányú tömbök kialakítását jelentették, de ezekkel kialakult a város végleges és ma is érvényes terve. A korábbi településszerkezetből Tessedik csak Békésszentandrás Békéscsaba - Gyula út nyomvonalát hagyta meg, mint a város főutcáját. Ehhez a derékszögtől kismértékben eltérő vonalban rögzítette a párhuzamos rendszerű, egyenes vonalvezetésű utcák hálózatát északkeletdélnyugati irányban. Ehhez a gyakorlathoz képest a legnagyobb változást azok a keresztbe állított tömbök jelentik, melyek tisztán északi és déli tájolást eredményeztek a házak számára. A tömbök szélessége mindig két teleknyi, hossza pedig változó. Jellemző a 2-300 méter hosszú tömb, de találunk 500 méter hosszúságút is. A telek beépítésére Tessedik a telekhatárra épített épülettel fűrészfogas beépítést javasolt. Ez a rendszer a mai napig meghatározza Szarvas karakterét. A hagyományos szarvasi utcaképet a telekhatárra épített, előkert nádtetős, az utca felé kontyolt általában kétablakos és homlokzatba vágott kiskapus épületek sora adta. Az 1850-es évekig ez a földszintes épületekből kialakuló utcakép jellemezte a települést. Karakteres változás a Kiegyezés után, különösen az ezredforduló táján következett be. A XX. Század elején épültek azok a polgárházak, melyek mind a mai napig őrzik eklektikus Szarvas képét. Ebben az időben alakult ki a belső városrészben a zártsorú beépítés. A korszak több jelentős középület születését is jelentette: szálloda, iskolák, bíróság, templomok, stb, melyek megépültével léptékváltás történt Szarvason. Megjelent az emeletes épület, melynek elterjedése minőségi váltást is jelentett egyben. Szarvas építészeti örökségeinek elemzésekor kiemelt figyelemmel kell kezelni az eklektika korszakát, amely a mai napig meghatározza a város fő karakterét. Emellett az ebben a korban épült épületek minősége országos szinten is kiváló. A városképben és a karakterben egészen a második világháborúig nem történt jelentős változás. Az ezt követő szocialista korszak sajnos az építészeti igénytelenség időszaka volt, amely Szarvast sem kerülte el. Ezekben az években számos hibás beavatkozás történt a városban. 1968-ban lebontották Bolza Géza Pál kastélyát, helyére teljesen jellegtelen és tájidegen mezőgazdasági technikum épült. Megépült itt is a lakótelep és irodák, lakóházak szervetlen és esetleges módon.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 137 1.14.1.2 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Beépítésre szánt területfelhasználási egységek Lakóterületek Nagyvárosias lakóterületek (Ln) Kisvárosias lakóterület (Lk) Kertvárosias lakóterület (Lke) Falusias lakóterület (Lf) Vegyes területek Településközpont vegyes terület (Vt) Központi vegyes terület (Vk) Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) Ipari gazdasági terület (Gip) Egyéb ipari gazdasági terület(ge) Üdülőterületek Üdülőházas üdülőterület (Üü) Hétvégi házas (Üh) Különleges területek Szabadtéri sportterület(kke) Intézményi (Ki) Bánya terület(kb) Temető területe (Kt) Oktatási központ (Ko) Szennyvíztisztító telep (Kszv) Beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek Zöldterületek Közpark (Z)(Zkp) közkert (ZKk) Erdőterületek Védelmi erdő (Ev) Gazdasági erdő (Eg) Turisztikai erdő (Ee) Mezőgazdasági területek Általános mezőgazdasági (Ma), Mezőgazdasági tanyás (Ma-1, Ma-2) Kertes mezőgazdasági (Mkk) Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk) Védő rendeltetésű mezőgazdasági kertes (Mvk) Mezőgazdasági különleges (Mk) Vízgazdálkodási területek Vízgazdálkodási terület-vízmeder, vízállásosterület (V) Közlekedési és területek Közúti közlekedési közműterületek (Köu) Vasúti közlekedési területek (Kök)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 138 1.14.1.3 Funkció vizsgálata Szarvason a városrészek funkcióellátottságát azon funkciók alapján vizsgálták az IVS-ben, melyek a városi területetekre leginkább jellemzőek. Az elemzést városi szinten, majd az egyes városrészek esetén is elvégeztük az alábbi funkciókat tekintve át: lakó funkció, városközponti funkció, gazdasági funkció, kereskedelmi funkció, turisztikai-rekreációs funkció, városi-közterületi funkció, közösségi funkció, közszféra funkció, kistérségi, valamint humán szolgáltatási funkció. A városrészekben jellemző funkciók: (Funkció: kiemelkedő, domináns, kiegészítő) Városközpont Lakótelep Kertváros Mangol zug Ipari park Lakó, városközponti, gazdasági, kereskedelmi, turisztikai-rekreációs, városi közterületi, közösségi, közszféra, kistérségi, humánszolgáltatási Lakó, gazdasági, kereskedelmi, turisztikai-rekreációs, városi közterületi, közösségi, humánszolgáltatási Lakó, gazdasági, kereskedelmi, turisztikai-rekreációs, városi közterületi, közösségi, kistérségi, humánszolgáltatási Lakó, turisztikai-rekreációs, városi közterületi, közösségi, gazdasági A beépítésre szánt területeken jellemző funkciók: nagyvárosias lakóterület: lakófunkció, intézményi, kereskedelmi, oktatási funkció kisvárosias lakóterület: lakófunkció, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, egészségügyi funkció kertvárosias lakóterület: lakófunkció, intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási funkció falusias lakóterület: lakófunkció, kereskedelmi, mezőgazdasági funkció településközpont vegyes terület: intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási, egészségügyi funkció, oktatási, kulturális, igazgatási, hitéleti, lakófunkció ipari gazdasági terület: ipari gazdasági funkció kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület: kereskedelmi, szolgáltató gazdasági funkció
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 139 különleges területek: sport (Ks), fürdő, strand (Kf), kereskedelem, vásártér (Kvt), közműlétesítmény, vízmű (Kv), szennyvíztisztító (Kszt), temető (Kt) üdülőházas üdülőterület: üdülés, pihenés, szabadidős funkció, sport, közpark Beépítésre nem szánt területeken jellemző funkciók közlekedési és közműterületek: közúti és kötöttpályás (KÖ, KÖv) közlekedési és közműelhelyezés, zöldterület: közpark, pihenő- és játszóterek, sportfunkció erdőterület közjóléti és védelmi erdők: parkerdő, pihenés és szabadidős funkció (Ee), védelmi funkció (Ev) mezőgazdasági területek általános és kertes: mezőgazdasági gazdálkodási funkció, nagytelkes szántó, kistelkes kert művelési funkció, újabban lakófunkció, a tanyás térségben a lakófunkció fokozatosan megszűnik, vízgazdálkodási terület: vízfolyások, tavak és környezetükben vízgazdálkodási funkció 1.14.1.4 Alulhasznosított barnamezős területek Alulhasznosított városi területek a következők: Tervezett ipari gazdasági területek, a belterület keleti részén, a vasút szomszédságában: A Gárdonyi Géza utca déli oldalán, a Mikszáth Kálmán utca és a Semmelweis utca által határolt telek rendezetlen felszínű, alulhasznosított. A telek tervezett területfelhasználási besorolása: egyéb ipari gazdasági terület (Ge). Területe: 1,0 ha A vasútvonaltól keletre található, vasút mentén kijelölt egyéb ipari gazdasági (Ge) és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági célú terület (Gksz) térsége jelenleg rendezetlen. A terv szerint kialakított telkek, a 44. számú főútról és a belterület felől is jól megközelíthetőek lesznek. Területük: 5,0 ha
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 140 A 44. számú országos út menti, alulhasznosított rekultivált terület, a rendezés után egyéb ipari gazdasági területként (Ge) használható és építhető be. A területen napelem park tervezett. A telek területe: 7,5 ha Volt vásártér a vasút nyugati oldalán. Az Önkormányzat 2015. évben döntött a terület övezeti besorolásának módosításáról, Ipari parkként kívánja hasznosítani a jövőben a területet. A vásártér a Gárdonyi G. utcától északra, az Orosházi út és a vasúti nyomvonal nyugati oldalán található. A volt vásártér és környezete jelenleg hasznosítatlan területek, feltáró utak nincsenek kiépítve. A vásártér településrendezési terv szerint javasolt hasznosítása különleges területfelhasználás, a vásártér környékének hasznosítása pedig a tervezett kereskedelmi, szolgáltató és egyéb ipari gazdasági területi területfelhasználás szerint történhet. A vásártér kiterjedése: 2,0 ha. A gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató terület nagysága: 1,9 ha. Az egyéb ipari gazdasági területe: 1,5 hektár. 1.14.1.5 Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott területek) Szlömösödött, degradálódott területek azok, amelyeken az utcák rosszul kiépítettek, kevés a zöldfelület, a tömbökben az épületek zömmel avult állagúak, sok a lakatlan lakóház, esetleg hasznosítatlan, rendezetlen volt ipari, vasúti területek is vannak. Ilyen tömbök a városban a belterület széle felé találhatóak. a Tessedik Sámuel - Benka Gyula utcák közötti tömbök: a falusias lakóterületen, a megfelelő szélességű utcák mentén szélesebb és keskenyebb lakótelkek vannak, az utcák rosszul kiépítettek, rossz burkolattal, rendezetlen vízelvezetéssel rendelkeznek, a lakóépületek avult állagúak. a Zrínyi M. u. Táncsics M. u. utcák menti tömbök: a tömbökben az utcák és a telkek megfelelő méretűek, a kiépítetlen utcán kevés zöldfelület van, a lakóházak avult állagúak a Gárdonyi Géza utca menti tömbök: a lakótelkek megfelelő méretűek, sok a rossz állagú alacsony lakóház, a zöldterület rendezetlen.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 141 a Kálvin J. Bem J. Vasút utcák közti tömb: a városközpont közelében fekvő kicsi tömb, a kiépítetlen utcák által határolt területen több épület lakatlan. Krakkó területe, Szent L. u. Dózsa Gy. u. Kodály Z. u. Rét u.: Leromlott állagú lakóépületek, rossz minőségű úthálózat, rendezetlen zöld területek jellemzik. 1.14.2 A telekstruktúra vizsgálata Lakóterületek 1.14.2.1 Beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemző telekméretei, formái Nagyvárosias lakóterületek (Ln): jellemző telepszerű beépítés, a tömbtelek, melyeket a városközponti tömb kis telkeinek egyesítésével alakították ki, a tömb egy részét használták fel. A többszintes lakóépületek az utcavonalra épültek, közöttük zöldfelülettel, teleknagyság 180-1100m 2 Kisvárosias lakóterület (Lk): a kisvárosias lakótömbök szabályos, egyenes vonalú utcákkal határolt tömbök, telekszélesség 10-14m közötti, teleknagyság: 350-500m 2 Kertvárosias lakóterület (Lke): az, általában szabályosan kialakított, tömböket egyenes széles utcák határolják, a telekszélességek 12-16m közöttiek, teleknagyság 500-800m 2 Vegyes területek Településközpont vegyes terület (Vt): az építési övezetben változatos alakú és méretű telkek találhatóak, szélességük általában 30-40m-es, a teleknagyság 800-2000m 2 között változik.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 142 Központi vegyes terület (Vk): a telkek a városközpont tömbjeiben alakultak ki, széles, a tömbök teljes mélységét igénybe veszi, nagyságuk 800-2000m 2 közöttiek Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz): változatos teleknagyság és alak található az építési övezetben, szélességük 20-100m közötti méretű, és 300m 2-10ha között változik. Különleges területek Temető területe (Kt): a temetők általában a belterület szélén vannak, alapterületük 2-4 ha közötti Üdülőterületek Üdülőházas üdülőterület (Üü): szabálytalan alakú telkek, szélességük 20-40 m, nagyságuk 600-3000m 2 között alakul. Hétvégi házas üdülőterület (Üh): itt vízparti keskeny telkek, 8-10m szélesek, területük 300-600m 2
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 143 1.14.3 Önkormányzati tulajdonkataszter Önkormányzati vagyonkataszter szerint az önkormányzat tulajdonában van 1470 telek. Ezek legtöbbje a város közterületei, közútjai, valamint árkok, töltések, saját használatú utak, hulladéklerakó telepek, tavak, olajtermelő kutak. Belterületen a közintézmények, kertek, parkok és üdülők is önkormányzati tulajdonban vannak. 28. táblázat: Önkormányzati telkek külterületen Besorolás Ingatlanszám Terület (ha) Szántó 34 72,55 Udvar, tanya 18 4,94 Kert 2 1,14 Gyep 8 1,25 Gyümölcsös 1 0,13 Erdő 4 1,15 Agyaggödör 6 3,55 Bánya 1 5,36 Forrás: Önkormányzati Vagyonkataszter, 2015. március 29. táblázat: Önkormányzati telkek kiskerti területen Besorolás Ingatlanszám Terület (ha) Szántó 43 14,3 Udvar, tanya 4 0,29 Kert 62 5,82 Gyep 11 4,5 Gyümölcsös 10 1,14 Erdő 5 1,61 Forrás: Önkormányzati Vagyonkataszter, 2015. március 30. táblázat: Önkormányzati telkek belterületen Besorolás Ingatlanszám Terület (ha) Közintézmény 30 9,1 Beépítetlen terület 139 17,32 Udvar, lakóház, lakás 103 12,36 Temető 4 4,0 Sportterület 4 7,33 Közpark 18 26,63 Gyep 2 2,55 Tó 1 3,15 Erdő 8 25,13 Vásártér 1 2,11 Ipartelep 2 3,88
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 144 Besorolás Ingatlanszám Terület (ha) Szeméttelep 4 6,8 Tábor 1 2,86 Üdülő 2 0,42 Forrás: Önkormányzati Vagyonkataszter, 2015. március Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült. 1.14.4 Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes térkép az ITS készítését megalapozó vizsgálati munkarészben nem kerül kidolgozásra. Annak elkészítése településrendezési eszközök megalapozása során történik. 1.14.5 Az építmények vizsgálata Városközpont A városközpont változatos beépítésű terület, a fő út mentén a volt kastély mellett új, modern épületek is épültek. Az evangélikus templom, lakótelep és üzemi épületek is megtalálhatók a Szabadság út mentén, változatos építménymagassággal, beépítési móddal, épülettömeggel és tetőformával. A terület lakóterületei részben kertvárosias, de lakótelepi rész, társasházas, sorházas rész is található, zöldterületekkel. A városrész védett épületei, látványosságai: Tessedik Sámuel Múzeum Ótemplom Mitrovszky-kastély Bolza-kastély Árpád-szálló Lengyel-palota Ruzicskay-Alkotóház Letelepedési emlékmű, szoborpark Katolikus Templom Erzsébet-liget Holt-Körös A városrészben található intézmények: a polgármesteri hivatal, a rendőrség, posta, okmányiroda, mentők, tűzoltók bíróság,
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 145 általános és középiskola, bölcsőde, Családsegítő, és a Nevelési Tanácsadó mozi, galéria, színház, múzeum, több kereskedelmi és vendéglátási egység Lakótelep Kertváros Mangol-zug Ipari Park A városrész meghatározó beépítettségi jellege a lakótelep, amely vegyes építésű (panel és tégla) lakóépületeket jelent. A többszintes épületek a tömbtelken lapos tetővel épültek. A kertvárosi terület a város legnagyobb részére kiterjedő része, a belterületen kisebb részben kisvárosias, kertvárosias, nagyobb részben falusias lakóterületek alakultak ki. A kisvárosias területek kistelkes tömbökben, oldalhatáros, ikres vagy sorházas beépítésűek. A kertvárosias és falusias területek nagytelkes, lazán beépített tömbök, az épületek a telkeken jellemzően oldalhatáron állóan épültek, előkert nélkül, az épületek földszintesek, magas tetősek. A város Észak-nyugati részén elterülő Mangol-zug, ahol kertvárosias lakó és hétvégi házas üdülőterületek alakultak ki. A lakóterületek szabályos tömbjeiben a keskeny és a szélesebb, kis mélységű telkeken a többszintes, jellemzően tetőtér-beépítéses épületek szabadonállóan vannak elhelyezve. Szarvasi Ipari Park az Önkormányzat által ipari területté nyilvánított belterületen helyezkedik el, a várostól keletre, a telkeken az üzemi és raktár csarnok-épületek szabadonállóan vannak elhelyezve. 1.14.6 Az épített környezet értékei Település 1.14.6.1 Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Szarvas közigazgatási területén számos régészeti lelőhely ismeretes. A Nyilvántartott régészeti lelőhelyek száma 224; jelentős részük a város külterületén, kisebb részük pedig a belterület fedett részén található. A lelőhelyek felsorolását a 19/2006. (V. 19.) ö.k. rendelet - HÉSZ 1. sz. függeléke, tartalmazza. A lelőhelyek több régészeti korszakból származnak. A mai Holt-Körös partjai az elmúlt évezredekben is ideális helyet nyújtottak az emberi megtelepedésre. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy számos régészeti korszakból meg lehet találni az egykor itt élő emberek emlékeit. Szarvas Város régészeti örökségének típusai Falvak, tanyák emlékei több korszakból ismertek. Azonosításuk, azonban, csak a (valamilyen módon) a korai altalajba mélyedt maradványaik alapján lehetséges, hiszen könnyen pusztuló fából, földből és agyagból készült felépítményeik, általában nyom nélkül elpusztultak. Szarvas Város területén, a rézkor (i.e. 2600-1900) idejéből a Petőfi Sándor utca végéről és a Cigányér partjáról ismerünk településnyomokat, bronzkori (i.e. 1900-800) leletnyomok az Arborétum területén kerültek elő. Az időszámítás első századának közepén főleg a Duna-Tisza közére költöző szarmaták és roxolán törzsek Szarvas területét is elérték. A kezdetben főleg állattartással foglalkozó szarmaták laza szerkezetű szállásait az évszázadok során a földművelés térhódításával nagy kiterjedésű, folyamatosan lakott falvaik váltották fel. Szarvas területén is több szarmata település lehetett. Település-nyomaik a város határában fellelhetők.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 146 Temetők A horizontális szerkezetű, különböző történeti korokból származó sík temetőkön kívül, Szarvas közigazgatási területén számos halomsír és kurgán lelhető. Eredetük, a késő-rézkorra nyúlik vissza és a keletről érkező népesség jellegzetes temetkezési szokásainak emlékeit őrzik. A legjelentősebb, az Evangélikus Ótemplom és Tessedik Sámuel Múzeum helyén egykor létezett Szarvashalom. (eredeti nevén Szarvas-halom). Az elnevezést adó szóösszetétel a finnugor eredetű körülíró állatnévből és a török korig itt állt, nagy halomra utaló földrajzi névből alakul ki. A XV. század folyamán a helynév előtagja önállósult. A korabeli metszetek alapján ismert török-kori palánkvárat is ide lokalizálják a kutatók és feltételezik, hogy annak építéséhez a kurgán anyagát használták fel. A halom ugyan már nem látszik, de a nevét és helyét semmi sem jelzi jobban, mint a helyére épült Ótemplom. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény ((a továbbiakban Kötv.) értelmében, a nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Kiemelten-, ill. fokozottan védett lelőhely a város területén nem található A Kötv. értelmében, valamennyi terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető régészeti érdekű területnek minősül. A régészeti érdekű területek lokalizálását a szabályozási nem terv tartalmazza. 1.14.6.2 Védett épített környezet, a helyi egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Szarvas városában, a helyi területi védelem alá tartozó településszerkezetet és utcahálózatot a Vasút utca Kossuth tér Szabadság utca Bolza sétány által bezárt terület jelenti. /35/2009.(XI.20.) sz. ök. rendelet 1. sz. melléklet/ A védett terület a városközpont azon összefüggő része, ahol az épített- és természetes környezet, valamint a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel. A város fejlődésének legjelentősebb korszaka a Kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Ennek megfelelően, Szarvas arculatát a korszak divatos stílusirányzatai formálták: azok közül is mindenekelőtt az eklektika, ugyanis a szecessziós modor nem vert gyökereket a településen. A városközpontban létrejött középületek minősége országos szinten is kiváló, de például a Lengyel palotát nem túlzás a századforduló eklektikus stílusának egyik remekeként említeni. Az eklektika sokszínű tárházából a kedvelt irányzat a neobarokk volt: mozgalmas tető- és toronysisakokkal, erősen tagolt homlokzatfelületekkel, rendkívül gazdag homlokzat-architektúrával és míves lakatosrészletekkel. A korszakban, a belső városrészben építkező polgárság is az eklektika modorát követte. Jellegzetes épülettípus alakult ki: utcafronton álló, zártsorú beépítéssel, nagyméretű kocsi behajtóval. A telek méretétől függően, az épületek 4-, 6-, ill. 8 ablakosak és díszes párkány zárja a házakat. Az ablakok keretezettek és nagy formai gazdagságot mutató szemöldökpárkányokkal hangsúlyozottak: íves-, vagy timpanonos lezárással, bennük mitológiai szobrokkal. A városközponttól távolabb eső utcákban még felellhető néhány szép példája az egykori nádtetősdeszkaoromzatos zsellérházaknak. Az igényesebb épületek oromzata falazott és díszes párkánnyal szegélyezett, utcai homlokzatukon két ablak és tornácra nyíló ajtó. A fennmaradt épületek meglehetősen szórványosak, hagyományos utcakép csak az Arany János utca egy-egy rövid szakaszán figyelhető meg. 1.14.6.3 Világörökség és világörökség várományos terület A Hoffmann utca 1 sz. alatt elhelyezkedő Szlovák tájház (törzsszám: 8604) a Magyar tájházak hálózatának részeként a - 27/2015. (VI. 2.) MVM Rendeletnek megfelelően - világörökségi várományos területnek minősül.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 147 1.14.6.4 Műemlék, műemléki együttes Szarvas közigazgatási területén 17 db. országos védelem alatt álló objektum található. Az objektumok környezetei, a vonatkozó jogszabályban (Kötv.) meghatározottak szerint műemléki környezetnek minősülnek. A város XVIII. sz. első évtizedeiben történt újratelepítését követően, az első jelentős épületek Tessedik Sámuel helybeli evangélikus lelkész és agrárreformer (1742-1820) tevékenysége alapján valósultak meg. A várostörténet szempontjából kiemelkedő etikai értéket képviselő épületek, valamint az egyházfi síremléke, országos védelmet élveznek. Szarvas országosan védett épületeinek jegyzékét a fent hivatkozott HÉSZ 3. sz. melléklete tartalmazza. Az alábbiakban, a fent említetteken kívül, Szarvas Város legjelentősebb műemlékeit mutatjuk be: Tessedik-major villa Vajda Péter u. 90. (hrsz.: 1340) - lakóépület, klasszicista, 1760 körül Szabadonálló, földszintes, nyeregtetős épület deszkaoromzatos portikusszal, oszlopos tornáccal. 1780-ban, ebben az épületben nyílt meg Tessedik Sámuel első gazdagági iskolája. Állapot: használaton kívül, pusztuló. Evangélikus Ótemplom Vajda Péter. u. 2. (hrsz.: 831) - evangélikus szakrális épület, koraklasszicista, 1786-1788 Szabadonálló, kontyolt nyeregtetős templom K-i homlokzata előtt sarokbástyákkal erődített toronnyal. Jellemzők: sávozott lizénákkal képzett homlokzattagolás, ötboltszakaszos, háromhajós csarnoktér, kétemeletes karzat. Épült Tessedik Sámuel lelkész idejében (építész: Kimnach Lajos) Állapot: jó, felújított. Tessedik Sámuel Múzeum Vajda Péter. u. 1. (hrsz.: 832) oktatási létesítmény (v. Technikai- Gyakorlati-Gazdasági Tanintézet), barokk, 1791 Egyemeletes, kontyolt nyeregtetős, tekintélyt parancsoló épület. Jellemzők: kanelurás piaszterekkel és attikával hangsúlyozott középrizalit kosáríves záródású emeleti ablaksorral. Az épületet 1872-ben átalakították: emeletét lebontották és részben módosították; a földszint, lényegében, eredeti állapotában maradt fenn. Állapot: jó, felújított. Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatala Szabadság u. 2. (hrsz.. 1) grófi kastély, (Bolza kastély) empire, 1810 Az egykori Hármas-Körös (a mai holtág) partján épült, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület. Jellemzők: négyoszlopos, harántdiadalíves-timpanonos portikuszok, sávozott homlokzati vakolatarchitektúra, a vízparti sétány felé nagyvonalúan képzett lépcsősor, későbbi átalakításokból származó eklektikus stílusjegyek. Az épületet park és arborétum övezi. Állapot: jó, felújított. Használaton kívüli épület Szabadság u. 28. (hrsz.: 2056) grófi kastély, klasszicista, 1835 Földszintes, nyeregtetős, U alakú épület, eredetileg Mittrovszky Wladimir gróf kastélya volt. A város 1854-ben vásárolta meg, ettől az időtől kezdve 1972-ig a városháza működött az épületben, majd a városi könyvtár és a Chován Kálmán Zeneiskola. Jellemzők: faltükrök és pilaszterek által tagolt, timpanonokkal kiemelt rizalitok, timpanosos portikuszba foglalt főbejárat, hangsúlyos szemöldökpárkányok. A városháza előparkjában az I. világháború áldozatainak emlékműve áll, melyet 1927-ben állítottak fel. Székely Károly szobrászművész alkotása. Állapot: jó, felújított. R. k. templom (Szent Klára) Szabadság u. (hrsz.: 2072) R.k. szakrális épület, későbarokkklasszicista, 1812 A hajdani vásártér mellett épült, szabadonálló, keletelt templom, íves torony-csatlakozással. Jellemzők: pilaszteres homlokzattagolás, új, összetett formájú réz toronysisak. Állapot: jó, felújított.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 148 Szlovák tájház Hoffmann u. 1 (hrsz.:2349/1, 2349/2) szlovák nemzetiségi-népi életmódtörténeti múzeum és háziipari bemutatóterem. 1885-ben épült vályogfalas, nádfedeles lakóház faoszlopos oldaltornáccal. Jellemzők: csonkakontyos övpárkányos faoromzat, szabadkéményes konyha. Állapot: jó, felújított. 1.14.6.5 Nemzeti emlékhely Nemzeti emlékhely Szarvason nem található. 1.14.6.6 Helyi védelem A helyi művi értékeket hordozó épületek és építmények védelméről Szarvas Város 35/2009.(XI.20.) sz. ök. rendelete, valamint a HÉSZ (19/2006 4. sz. melléklet) rendelkezik. E rendelet szerint, Szarvas Város közigazgatási területén összesen 57 objektum található. A védett objektumok nagy számát, a város gazdag építészeti öröksége indokolja. Az alábbiakban, Szarvas arculatát meghatározó építészeti stílusirányzatok jellegzetes példáit mutatjuk be: A barokk korból, az országos védelem alatt álló TS. Múzeum (később átalakított) épületén kívül (lásd. 1.14.3) egyéb objektum nem található. A klasszicizmus korában (XIX. sz. első fele) létrejött épületek döntő többsége, hasonlóképpen, országos védelmet élvez; néhány lakóépület pedig helyi védelem alatt áll. Lakóépület Kossuth Lajos u. 22 (hrsz.: 2027) - polgárház, klasszicista, 1800-as évek körül Zártsorú beépítésben földszintes, nyeregtetős polgárház enyhén előreülő középrizalittal. Jellemzők: kanelurás pilaszterekkel képzett homlokzattagolás, kanelurás ablak-keretezések, egyenes záródású szárazkapu. Állapot: jó, felújított. Szarvas városában, a historizáló romantika szellemisége, a műemléki védettséget élvező Bolzasírkápolnán kívül, egyetlen épületen jelenik meg. Új evangélikus templom Szabadság út 68. (hrsz.: 3452) - evangélikus szakrális épület, historizáló romantika, 1897. Kereszthajós, nyerstégla templomépület. Jellemzők: hármas-osztatú főhomlokzati struktúra, két szerény méretű torony között lendületes formájú, tűzkiáltó erkélyes torony, ívsoros párkányokkal épített gazdag homlokzati tégla-architektúra. Belső terei, a protestáns templomoknál szokatlan módon, igen gazdag díszítéssel képzettek. A templom felszentelésére, a millenniumi ünnepségek idején került sor. (tervező: Francsek Imre) Szarvason, a legtöbb fennmaradt középület és lakóház az eklektika jegyében született. Árpád Szálló és Étterem Szabadság út 32 8 (hrsz.: 2069) - szálloda, eklektikus (neobarokk), 1896 Csatlakozó beépítésben egyemeletes saroképület. Jellemzők: önálló manzárdtetővel és attikával hangsúlyozott középrizalit, összetett formájú sisakkal koronázott sarokrizalit, nagyvonalú földszinti portálok, a homlokzati tagozódást követő, váltakozó méretű és formájú emeleti ablakok, volutás konzolokra ültetett főpárkány és barokk pompával képzett homlokzat- architektúra. (tervező: Gábor József) Állapot: jó, felújított. Lakóépület Szabadság út 36. (hrsz.: 2395/2-2396) - lakóépület (v. Lengyel palota) eklektikus, 1895 Földszintes saroképület. Jellemzők: összetett formájú sisakkal és gazdag díszítésű attikával hangsúlyozott torony-szerű sarokrizalit, kváderezett lizénákkal erősen tagolt homlokzat, barokk és
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 149 rokokó díszítőelemek sajátos társításával képzett homlokzat-architektúra. (tervező: Ribárszky Pál) Állapot: jó, felújított. Bíróság épülete Deák Frenc u. (hrsz.: 1) középület, eklektikus, 1901-1903. Egyemeletes, nyeregtetős saroképület önálló sátortetővel kiemelt középrizalittal. Jellemzők: faltükrökkel, sarokarmírozásokkal és övpárkánnyal tagolt homlokzat, hangsúlyos emeleti nyílászárókeretezések. Rendeltetésének megfelelően, igen szigorú, tekintélyt parancsoló épület. (tervező: Wagner Gyula) Állapot: jó, felújított Lakóépület Kossuth u. 4. (hrsz.: 2018) - polgári lakóépület (v. Haviár-ház), eklektikus, 1900-as évek környéke. Csatlakozó beépítésben, földszintes, nyeregtetős épület. Jellemzők: kváderezéssel kiemelt rizalitok, téglaburkolatos homlokzati mezők, füzéres motívummal díszített zárópárkány, a homlokzati tagozódásnak megfelelően különböző keretezésekkel képzett ablakok, egyenes záródású szárazkapu timpanonos szemöldökdísszel. A szervasi eklektikus polgárház-építészet egyik legszebb példája. Állapot: jó, felújított. A XX. sz. első évtizedeinek divatos stílusirányzatai a szecesszió és az art-deco - Szarvason nem váltak kedveltté. Az alábbiakban bemutatott épületek, szinte unikumnak számítanak. Mezőgazdasági Főiskola Kollégiuma Szabadság tér 1-3. (hrsz.: 5301) - oktatási létesítmény, szecesszió, 1927 Szabadonálló, egyemeletes épület. Jellemzők: lágyan ívelt oromzattal hangsúlyozott, széles középrizalit és egyszerű oromzattal kiemelt oldalrizalitok, letisztult, diszkrét díszítések, a főhomlokzat tengelyében figurális freskó. (tervező: Nászai Miklós) Állapot: jó, felújított Lakóépület Kossuth u. 32. (hrsz.: 2085) - polgári lakóház, (Belopotoczky-ház) art-deco, 1920-as évek Utcafronton álló földszintes lakóépület. Jellemzők: Finom díszítményekkel képzett pártázatos attika. Állapot: jó, felújított. Végül, de nem utolsó sorban, a népi építészet emlékeit kell kiemelnünk: nagy részük deszkázott oromzattal épült, de gyakori a falazott oromzat is. Lakóépület Arany János u. 20 (hrsz.: 1856) - parasztház, népi emlék, századforduló Oldalhatáron álló, nádtetős parasztház. Jellemzők: díszes, fűrészelt tagozattal szegett deszka oromzat, utcai homlokzaton a helyi típusnak megfelelően két ablak és a homlokzati síkban elhelyezett kapu. Állapot: megfelelő A Város nagy figyelmet fordít épített értékeire. Folyamatos karbantartással, felújítással, helyreállítással gondoskodik örökségi értékeinek megőrzéséről és élvezhetőségéről. Hiányosság, hogy felújított, értékes épületek (Árpád szálló, v. Mittrowsky kastély) részben/egészében használaton kívül állnak, továbbá teljes pusztulás veszélye fenyegeti a jelentős etikai értékkel bíró Tessedik-major épületét. A régészeti érdekű területekkel kapcsolatos intézkedéseket a helyi szabályozások nem tartalmazzák. 1.14.7 Az épített környezet konfliktusai, problémái Elkerülő út: A belterületet, a városközpontot elkerülő 44. sz. út nem épült meg, a jelentős átmenő teherforgalom így továbbra is terheli a lakó és intézményi területeket. A teherforgalom az épületeket is károsíthatja, zavarja a városi forgalmat és csökkenti a város turisztikai vonzerejét. Ipari gazdasági létesítmények a főutca mentén: a Szabadság úton és a Kossuth Lajos utca mentén, a városközpont közelében több, még működő üzemi létesítmény van (- Lámpagyár, Szabadság út, - üzem, Kossuth L.- Vasút - Jókai utcák között)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 150 Közlekedés Település közlekedési szerepe Ingázás 1.15.1 Hálózatok és hálózati kapcsolatok Szarvas városa Békés megye nyugati kapuja a megyén belül kisebb területűnek és népességűnek számító Szarvasi járás központja. Fekvése a megyében nyugati, a megyeszékhelytől, Békéscsabától mintegy 50 km-re északnyugatra található. Az alábbi táblázat mutatja a 2001-es és 2011-es népszámlálások eredményei alapján, hogy melyek a település főbb ingázási cél és induló kapcsolatai. Látható, hogy Szarvas inkább céltelepülés, mivel az bejárók száma több mint háromszorosa az eljárókénak (2.787 fő a 888-hoz képest). A legtöbben a két legközelebbi településről, Békésszentandrásról és Csabacsűdről érkeznek. Az ingázásban a tömegközlekedés egyértelműen uralkodó helyváltoztatási mód, amit a személygépkocsi követ, de a közeli települések viszonylatában a kerékpározás is erős arányban van jelen. 31. táblázat: Napi rendszerességgel közlekedők és mód szerinti megoszlásuk (fő/nap) Megnevezés Összesen Összesen Személygépkocsival 2001* 2011 Tömegközlekedéssel Kerékpárral (gyalog) Helyi közlekedő 5 612 8 363 2 081 351 4 501 Bejáró 1 531 2 787 870 1 732 185 Békésszentandrás.. 817 376 324 117 Csabacsűd.. 432 152 217 63 Kondoros.. 355 46 309 0 Öcsöd.. 279 53 226 0 Gyomaendrőd.. 176 50 126 0 Eljáró 651 888 361 474 46 Békéscsaba.. 204 51 144 9 Békésszentandrás.. 93 53 19 21 Örménykút.. 77 67 10 0 Csabacsűd.. 75 37 22 16 Szeged.. 57 3 50 0 *2001-ben csak foglalkoztatott. Forrás: Népszámlálás 2001, 2011, KSH. A következő diagramon jól látható, hogy a helyi forgalomban jelentős szerepe van az aktív közlekedési módoknak (kerékpározás 54%, gyaloglás 17%). A személygépkocsi mindhárom esetben (helyi 25%, bejáró 33% és eljáró 44%) esetben kitüntetett szerepet kap. A vasút szerepe alacsonyabb.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 151 36. ábra: Az ingázók mód szerinti megoszlása 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Helyben maradó Bejáró Eljáró Helyi közl. Vasút Távolsági busz Személygépkocsi Kerékpár Gyalog Külső kapcsolatok, országos hálózat Forrás: KSH Népszámlálás (2011) A várost a megye két főútja is érinti. A legfontosabb a 44. sz., Kecskemétet Gyulával összekötő elsőrendű főút, melynek átkelési szakasza a település legforgalmasabb útja. Ebből a várostól keletre ágazik ki a 443. sz. Gyomaendrődöt Szarvassal északkeleti irányban összekötő másodrendű főút. A 44. sz. főút Szarvasi-Holt-Körös hídja felújításra került az elmúlt években. A városnak mint ahogyan a megyének is közvetlen gyorsforgalmi úthálózati kapcsolata nincsen. 30. térkép: Szarvas környezetének országos jelentőségű főútjai Forrás: Országos Közúti Adatbank, 2012. évi alaptérkép (szerzői aktualizálás és szerkesztés)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 152 Közúti kapcsolatok tekintetében nyugati irányban Kecskemét vagy Kiskunfélegyháza felé az M5 autópályára 80 km távolságban lehet felhajtani. A főváros közúton 170 km autózással érhető el. A 44. sz. főúton a Romániába vezető gyulai nemzetközi közúti határátkelő 70 km távolságban található. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden környező település elérhető, így a város e szempontból is regionális alközpontnak tekinthető. Az innen induló utasok Budapest, Békéscsaba és Szeged irányába rendelkeznek közvetlen járatokkal. A város közigazgatási területen belül 31 helyközi megálló található. Szarvas a 125-ös számú, Mezőtúr - Battonya vasútvonalon található. Az egyvágányú, dízel vontatással kiszolgált vasútvonal a regionális vasúti pályák csoportjába tartozik, műszaki állapota általában rossz. A személyforgalom ütemes menetrend alapján veheti igénybe a vasúti szolgáltatást. Repülőtéri kapcsolat szempontjából a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér útvonalválasztástól függően 140-165 km távolságban érhető el, és az Airport Debrecen is hasonló távolságban van. A város környékén kettő, korábban mezőgazdasági célokat szolgáló repülőtér található. A Rózsási repülőtér egy 1.000 méteres, a Kákahalmi Repülőtér két 500 méteres fűvel borított kifutópályával rendelkezik. 1.15.2 Közúti közlekedés A már ismertetett főúthálózati elemeken kívül a közúthálózati szempontból alközponti szerepű város a környező településekkel északi (Halastavak) irányban a 4631. j. Mezőtúr - Szarvas, keleti (a 443. sz. főútból kiágazó) irányban a 4641. j. Mezőberény - Szarvas, délkeleti (Orosházi út) irányban a 4404. j. Szarvas Orosháza, délnyugati (Szentesi út) irányban pedig a 4401. j. Szarvas - Szentes összekötő utakon áll még kapcsolatban.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 153 31. térkép: Szarvas városi közúthálózata Forrás: Országos Közúti Adatbank, 2012. évi alaptérkép (szerzői aktualizálás és szerkesztés) Városi közúthálózat Szarvas térségében az emberek ősi telephelyeit a Körös véletlenszerű áradásai miatt gyakran kellett változtatni. Ennek során, kiismerve a folyón való átkelés legbiztosabb helyét, alakult ki a mai Holt-Körösön az az átkelőhely, ami már a magyar történelem korai szakaszában magához vonzotta a környék közlekedési útjait, így a Békésszentandrást Békéscsabával és Gyulával összekötő útvonalat. Szarvas településszerkezetének így vált meghatározójává a város főutcája, tengelye az állami kezelésben lévő 44. sz. főút (Szabadság út és Csabai út). Ennek több mint 3,5 km-es szakasza esik belterületre. Szarvas közúthálózta alapvetően hálós jellegű, melyet a város főutcájának erős forgalma kettéoszt. A városközpont a város fejlődésének korábbi, egyutcás településszerkezeti súlypontjában helyezkedik el. Körülötte a helyi úthálózatot a gyűjtőutak egyenletes geometriai eloszlásúvá szervezik, így a történelmi városközpontokra általában jellemző erős centrális túlterheltség itt nem jelenik meg. A lakóutcák alapvetően nyugodt, forgalmi szempontból érdemi zavarással nem terhelt alaphálózatot jelentenek. A városon belüli főútvonalak állapota megfelelő, nagy forgalmat bonyolítanak. A csatlakozó mellékutak állapota és teherbíró képessége azonban nem megfelelő. A közlekedés feltételeinek javítása keretében az elmúlt években autóbuszöblök kialakítására is sor került. Szarvas belterületének egyetlen jelentősebb (a 44. sz. főút valamint a 4401. j./4404. j. szentesi és az orosházi összekötő utak) országos közúti csomópontja a település keleti részén (Szabadság út / Kazinczy Ferenc utca, igazából már a városközponton kívül) található, jelzőlámpával is szabályozott. A város tengelyét jelentő főúton ezen kívül a Deák Ferenc utca, valamint a Rákóczy utca csomópontjában található még két jelzőlámpás csomópont, további két helyen pedig gyalogosok által vezérelhető jelzőlámpás gyalogátkelőhely, valamint három helyen sárga villogóval ellátott gyalogátkelőhely segíti még a nagy forgalmú úton a gyalogosok biztonságosabb átkelését.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 154 A városban 5 db belterületi szintbeni közúti-vasúti átjáró található. Körforgalmi csomópont a városban nincsen. Lakó-pihenő övezet került kijelölésre a Holt-Körös üdülőkörzetében, viszonylag nagy kiterjedésben (Mangol-zug, Nyúl-zug). 30 km/h-ás forgalomcsillapított zónát jelent a Kossuth utca a Béke és a Vajda Péter utca között, a Vajda Péter utca a Szabadság út és a Vasút utca között, a Bethlen Gábor utca és az Árpád utca a Szabadság út és a Fő tér között, a Jókai Mór utca a Bethlen Gábor utca és az Állomás utca között, valamint az Arany János utca egy szakasza. A rendelkezésre álló 2013-as adatok szerint Szarvas belterületén a helyi közúthálózat hossza 65.160 m, ebből kiépítetlen 31.403 m, ami 52%-os kiépítettséget jelent. Az utak kiépítettségének hiánya különösen igaz a külterületekre. Ezáltal a tanyán élők rossz időjárási viszonyok esetén elszigetelődhetnek. Szarvas város belterületi útjainak a 44. sz. főutat elkerülő, azt tehermentesítő gyűjtőutak minőségi fejlesztésére az elmúlt években, több ütemben is sor került. A gyűjtőutak, valamint a lakóutak hálózaton belüli elhelyezkedését és kiépítettségét az alábbi ábra mutatja. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fejlesztésére 335,5 MFt-ot, fenntartására 12,1 MFt-ot és üzemeltetésére 4 MFt-ot fordított. 32. térkép: Szarvas gyűjtő- és lakóútjai kiépítettség és állapot szerint Forrás: Szarvas város A várost érintő országos közúthálózati elemek forgalmi terhelését az alábbi ábra mutatja. A település gerincét képező 44. sz. főút forgalma és ezáltal környezetében a zajhatása is magas.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 155 Forgalmi jellemzők 33. térkép: Szarvas főbb útjainak forgalmi terhelése Közlekedésbiztonság Forrás: Az országos közutak 2013. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma c. kiadvány adataiból szerkesztve (2014.07. MK NZrt.) Az alábbi ábra Szarvas közúti közlekedésbiztonsági helyzetét szemlélteti az utóbbi évek személyi sérüléses balesetei alapján. Egyértelműen látható, hogy közlekedésbiztonsági szempontból legveszélyesebb útszakasz a 44. sz. elsőrendű főút települési átkelési szakasza. A város területén ezen kívül baleseti sűrűsödési pontot nem igazán lehet találni. Halálos kimenetelű közúti baleseteket csak a 44. sz. főút városon kívüli szakaszain valószínűleg az alsóbbrendű önkormányzati közúti kapcsolatoknál regisztráltak. 34. térkép: Személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Szgk/1 000 lakos Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 156 Motorizáció Az alábbi diagram a KSH adatai alapján mutatja a település motorizációjának alakulását. Látható, hogy Szarvason az 1.000 főre eső személygépjárművek száma az utóbbi évtizedben tendenciájában lekövette mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei trendeket. Ezek az előbb felsorolt sorrendben egyre alacsonyabb értéken jelentek meg, oly módon, hogy a város e jellemzője a régió és a megye értékei közé esik. 37. ábra: Motorizáció alakulása 310 300 290 280 270 260 250 240 230 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Év Magyarország Dél-Alföld Békés megye Szarvas Forrás: KSH Értékelés Problémák, hiányosságok: A központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról szóló 1010/2015. (I. 20.) Kormányhatározat rendelkezett az M8 - M44 gyorsforgalmi út Kecskemét (M5) Nagykőrös Békéscsaba közötti szakaszának előkészítési és építési feladatai végrehajtásához szükséges 2015-2020 közötti források biztosításáról. A Szarvast délről elkerülő M44 autóút nyomvonala a város területrendezési tervében pontosan kiszabályozott, csakúgy, mint a 4401. j. és 4404. j. összekötő utakon létesítendő forgalmi csomópontok, valamint a Szarvast Mezőtúrral összekötő új nyomvonalú, a várost keletről elkerülő főút nyomvonala is. Ezek megvalósítása hozná a város életébe a legnagyobb pozitív közlekedési változást. Belterületi utak állapotának javítása (fontos cél, ám e célra korlátozott forráslehetőségek állnak rendelkezésre. A város minden lehetséges forrást igyekszik figyelembe venni, bevonni.) 1.15.3 Parkolás A városközpontra jellemző, hogy a szükségeshez képest időnként kevésnek bizonyul a parkolóhelyek száma. Az új építésű szolgáltató létesítmények környezetében megépültek a parkolók. A városban kb. 800 db út menti parkolóhely található (erről pontos adat nincs, a városi rehabilitáció során 345 db parkolóhely épült ki, illetve került felújításra). A központban található parkolóhelyek kihasználtsága gyakorlatilag 100%. A városban a parkolásért nem kell fizetni. A központtól távolabb lévő parkolók kihasználtsága alacsonyabb.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 157 1.15.4 Áruszállítás Szarvas iparterülete a város keleti végén, a vasúton túl található. Itt a GALLICOOP baromfifeldolgozója, az Agrár Rt. és az ORYZA Kft. rizsfeldolgozó üzeme, az Alföld Hús Kft., valamint a YOUNG Hús Kft. húsfeldolgozója, a Méz-feldolgozó Kft, továbbá a Pioneer Hi-Bred Zrt. tevékenysége generálja a legfontosabb áruszállítási igényeket. Ezek a helyi termelő, feldolgozó üzemek valamint a kereskedelmi egységek túlnyomórészt közúti teherszállítással oldják meg beszerzési és árutovábbítási feladataikat. A városon belül a 44. sz. főút átkelési szakaszán áthaladó nehéz-tehergépjármű forgalmán kívül nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom. Teherforgalmi korlátozás tekintetében 5,5 t-nál nagyobb össztömegű tehergépjárművekkel behajtani tilos a Kossuth Lajos utcába és a Vajda Péter utcába. 1.15.5 Közösségi közlekedés 35. térkép: Közösségi közlekedési megállóhelyek Forrás: NKS országos modell, bemenő adatok: 2011/2012. évi autóbusz és vasúti menetrendek Helyközi és távolsági autóbusz közlekedés 1.15.5.1 Autóbuszos közösségi közlekedés A szarvasi autóbusz állomás megközelíthetősége jó, a városközpont közelében, a 44. sz. főút mentén található. Modernizációja, utaskényelmi és -tájékoztatási funkcióinak bővítése javasolható. A közlekedés feltételeinek javítása keretében az elmúlt években új utasvárók, valamint autóbuszöblök kialakítására került sor. A várost érintő helyközi autóbusz szolgáltatást túlnyomó többségben a Körös Volán Zrt. látja el, a közszolgáltatói szerződésben foglalt feltételekkel. A Körös Volán Zrt. az Dél-alföldi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság (DAKK Zrt.) egyik alapítója.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 158 Helyi autóbusz közlekedés Vasúti szolgáltatás A város rendelkezik közvetlen járatokkal mind Budapest (napi 6 induló járat, menetidő 02:40 03:25 között), mind a megyeszékhely Békéscsaba (napi 20 induló járat, menetidő 00:55 01:20 között), mind a regionális központ Szeged (napi 4 induló járat, menetidő 01:35 02:30 között) felé. Szarvas és környéke Volán hálózatát elemezve látható, hogy a hálózati lefedettség néhány összekötő út kivételével lényegében megegyezik a közúthálózattal, fizikailag minden település elérhető. A kisebb településeken jellemzően 1-2, a nagyobbakon ennél több megállóhely található. Szarvason a helyközi megállóhelyek döntő többsége a 44. sz. főút és a 4401. j. összekötő út belterületi szakaszán helyezkedik el. Szarvas közigazgatási területén 31 helyközi megálló található. A település központja, valamint az oktatási és közintézmények (többek között a főiskola) is közvetlenül elérhetőek a környező településekről, amelyekkel a kapcsolat jó. Könnyen megközelíthetőek a turisztikai szempontból fontos létesítmények, mint a gyógyfürdő, a Vízi Színház, továbbá a művelődési központ. A város helyközi megállóiban jellemzően legalább óránként áthalad helyközi busz, a legforgalmasabb helyeken (pl. Főiskola, Mezőgép) kb. 60-80 járat áll meg egy munkanapon, a kisebb megállókban is 15-20 db. Az autóbusz állomáson, egy átlagos munkanapon kb. 106 járat indul vagy halad át. Szarvas Gyomaendrőd Hunya települések közös közlekedési szövetségének létrehozásának előkészítésére és a menetrendek összehangolására 2011-ben készült egy tanulmányterv. A helyi közösségi közlekedési szolgáltatást a Körös Volán Zrt. látja el, hálózata érinti az összes városrészt, az egyes területek kiszolgálási szintje kisebb különbségeket mutat. A menetrendben összesen egy helyi viszonylat szerepel, a járatok kizárólag iskolai előadási napokon, illetve munkanapokon közlekedik. A napi indított járatok száma 15. Ezen kívül peremkerületi iskolajáratok is közlekednek a város külső részei, valamint az autóbusz állomás és a Fő tér között, tanítási napokon 12 alkalommal. A helyi viszonylat érinti az autóbusz állomást és a vasútállomást is, lehetővé téve az átszállást a helyközi járatokra és a vasútra. A járatok jó összeköttetést biztosítanak a városközponttal, a fontosabb oktatási és közintézményekkel, és a turisztikai szempontból fontos létesítményekkel is. 1.15.5.2 Vasúti közösségi közlekedés Szarvas várost két szolgálati hely tárja fel. A város belterületét az azonos nevű vasútállomás, a külterületi tanyavilágban pedig egy további megállóhely, melynek neve Sirató. Mindkét utasforgalmi hely a Magyar Államvasutak Zrt. által üzemeltetett 125-ös számú, Mezőtúr Orosháza Mezőhegyes Battonya vasútvonalon található. A 125-ös számú vasútvonal teljes hossza 114,2 km, az Alföld keleti részén, hozzávetőleg északdéli irányban vezetve tárja fel az útjába eső városokat és falvakat. A vasútvonal műszaki állapota általában rossz. A vonal Mezőtúr Mezőhegyes szakasza a regionális vasúti pályák csoportjába tartozik, míg az Mezőhegyes Battonya szakasz az egyéb vasúti pályák közé. A vonal egyvágányú, dízel vontatású, az engedélyezett sebesség 60 km/h, a tengelyterhelés szakaszosan 170/210 kn. A vonalon a 2014/2015. évi menetrend szerint, Szarvas állomást érintően egy hétköznapi nap átlagosan 20 személyszállító vonat közlekedik. A teherforgalom esetleges. A menetrend ütemes jellegű, Mezőtúr és Mezőhegyes között 120 perces követési idővel közlekednek személyvonatok melyek minden állomáson és megállóhelyen megállnak. Mezőtúr állomáson a Budapest felől/felé közlekedő vonatokra jó átszállás biztosított.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 159 Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Kereskedelmi létesítmények Utasforgalmi létesítmények Problémák Vasútállomás elhelyezkedése, megközelíthetősége Utasforgalmi létesítmények Problémák Infrastruktúra A mezőtúri átszállással a Budapest és Szarvas közötti eljutási idő átszállással együtt 138-139 perc, ami elfogadhatónak mondható. Szarvas és Orosháza között a személyvonat az utat 75 perc alatt teszi meg, ami viszont kedvezőtlen. Sirató megállóhely Szarvastól 6 percnyire van. 1.15.5.2.1 Szarvas állomás Az összesen három fővágánnyal, két rakodóvágánnyal és egy rakodó-csonkavágánnyal rendelkező állomás Mezőtúr állomástól 20,1, Orosháza állomástól 42,1 km-re található. A szolgálati hely periférikus elhelyezkedésű, a város keleti szélén, a lakott területek határán fekszik, a városközpont felől megközelíteni több útvonalon is, a Vasút utcán és az Állomás utcán keresztül is lehet. A városközponttól mért távolság 1,2-1,5 km. A helyi áruforgalom részére az I. és V. számú rakodóvágányok, valamint az I. csonka rakodócsonkavágány szolgál. A két rakodóvágány mellett oldalrakodó, burkolt rakterület, a csonkavágány mellett homlokrakodó is található. Az állomáshoz ezen kívül több iparvágány is csatlakozik. Az utasok le- és felszállására két darab, 50 m hosszú, sk+15 cm-es alacsony, keskenyperon található, melyet a felvételi épület felől szintben lelhet megközelíteni, az akadálymentesség nem biztosított. A közepes állapotú felvételi épület az állomás nyugati, város felőli oldalán található. Az állomás előtere közepes, a csatlakozó Vasút utca jó állapotú. Az előtéren parkolók nincsenek kijelölve. Az autóbuszmegálló a felvételi épület tőszomszédságában található. A gyalogosutak rossz állapotúak, nem akadálymentesek, kerékpártároló nincs. A vasútvonal rossz műszaki állapotú, azonban Szarvas elérhetőségét jól biztosítja. Ezen kívül teherforgalma is számottevő. A vonal (legalább Szarvasig) történő korszerűsítését el kellene végezni sebességemeléssel együtt. Az állomáson szükséges az sk+55 cm magas peron kiépítése és az akadálymentesítés, melynek ki kell terjednie a megközelítő utakra is. Ezen kívül az előtéren parkolókat kell létesíteni. 1.15.5.2.2 Sirató megállóhely Az utasforgalmi hely Szarvastól délkeletre, 4,7 km-re, tanyavilágban fekszik, közúton megközelíteni nem lehet. Az utasforgalom részére a vágány mellett található 211 m hosszú, sínkoronaszintű alacsony és keskenyperon szolgál, melyet szintben lehet megközelíteni, az akadálymentesség nem biztosított. A megállóhelyen semmilyen parkolási létesítmény nem található. Megszüntetése javasolt. 1.15.6 Kerékpáros közlekedés A településen részben a kerékpározás már fejlettebb szintűre fejlesztett infrastrukturális és forgalomtechnikai adottságaiból, részben az alföldi helyi kerékpáros közlekedési hagyományokból, továbbá mint az anyagi ráfordítását is tekintve leggyorsabb eljutási lehetőségből is következően a KSH 2011-es népszámlálási adatai szerint a kerékpározás részaránya 54% körüli. A településen a kerékpárutak hossza 27.921 m, a városon belül az országos közutak mentén összefüggő hálózatot alkotnak. A kerékpárutak burkolatállapota jónak minősíthető. A kerékpárutak jellemzően egyoldaliak (ebből adódóan két forgalmi irányúak), nagyon rövid szakaszokon a gyalogos forgalommal közösen, túlnyomó részben attól külön vezetett nyomvonalon futnak. A kerékpárosok számára konfliktusos pontot leginkább a buszmegállók és a keresztező utcák jelentenek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 160 Értékelés Igények, forgalmi jellemzők A városnak szomszéd településsel való közvetlen kerékpáros összeköttetése mind Békésszentandrás és Csabacsűd Kardos - Kondoros viszonylatában kiépült. Gyomaendrőd irányában az Érparti-szőlőkön túl, Orosháza irányában a Siratói Szőlőkön túl, Szentes irányában az Anna ligeten túl, a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös kanyarulatáig épültek még ki további külterületi kerékpárutak. Az ismertetett hálózat alapvetően a város közúti gépjármű forgalom által leginkább terhelt útvonalait fedi le, a város többi részén kerékpározni a közút felületén lehet. A kerékpárok tárolása az ismertetett hálózat mentén az oktatási, az egészségügyi, a kulturális, az önkormányzati, valamint a kereskedelmi létesítményeknél még, ha esetenként kapacitáshiányosan, de megoldott. E kerékpárparkolókban alapvetően az első kereket rögzítő megoldások az elterjedtek a korszerűbb, a vázat rögzítő megoldásokkal szemben. Szarvas városi kerékpározási helyzetét értékelve látható, hogy a meglévő létesítmények alapvetően kiszolgálják a természetes lakossági igényeket, a település preferálja a kerékpárosbarát megoldásokat. A meglévő hálózat időszakos felújítására és további fejlesztésekre természetesen mindemellett igény van: Kerékpárút-hálózat további fejlesztése a Szarvast Szentessel összekötő 4401. j., a Szarvast Orosházával összekötő 4404. j., a Szarvast Mezőtúrral összekötő 4631. j. mellékutak, valamint a Szarvas és Gyomaendrőd közötti 443. sz. főút mentén; Turisztikai látványosságok kerékpáros elérhetőségének javítása (szélmalom, arborétum, élő Körös [ld. 4631. j. összekötő út, Hármas-Körös kompig]); Egy átfogó Kerékpárforgalmi Hálózati Terv készítése rendszerbe foglalná az elképzeléseket. 1.15.7 Gyalogos közlekedés A településen összességében 101.137 méternyi járda, illetve gyalogút van kiépítve, ami a statisztikai adatszolgáltatás tekintetében 100%-os kiépítettséget jelent, jóllehet a külsőbb városrészek utcáin számos részen vannak még egy vagy mindkét oldalon kiépítetlen szakaszok is. A városközpontban a fontos utcák, intézmények és a turisztikai látványosságok környezetének gyalogos felületei elegánsabb megoldásúak (ld. 2014 őszén átadott új térkövezésű járdák, terek a Szabadság úton, a Vajda Péter utcán és parkok környezetében, további még folyamatban lévő munkálatok a Szabadság úton), más területeken a gyalogos létesítmények inkább funkcionálisak. Kijelölt gyalogátkelőhelyek tekintetében a városközpont jobban ellátott, mint az alacsonyabb gyalogos és járműforgalom sűrűségű területek. A városközpontban a gyalogosok tájékozódását legfőképpen a főútvonal mentén illetve a főbb csomópontokban táblák segítik (intézményi és turisztikai jelzések is). A KSH 2011-es népszámlálási adatai alapján a településen belüli kizárólag gyalogos helyváltoztatások részaránya 17%, ami naponta több mint 1.400 főt jelent. A városban leginkább használt főbb gyalogos útvonalak a Szabadság út szinte teljes vonala és a Vajda Péter utca a Szabadság út és a Vasút utca között (fontos intézmények és városközpont), a Kossuth utca a Vajda Péter utca és a Béke utca között (városközpont), valamint a Vasút utca a Vajda Péter utca és a Béke utca között (piac). Lokálisan probléma a járdák leromlott állapota, így a meglévő járdák időszakos felújítására és további fejlesztésekre természetesen igény van.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 161 1.15.8 Egyéb, közlekedéssel kapcsolatos megállapítások A fentiekben tapasztaltak összefoglalásaként a következőkben összegezzük a városban tapasztalható közlekedési rendszer vonatkozású problémákat, hiányosságokat, előzetesen megmutatkozó fejlesztési igényeket: Az M44 gyorsforgalmi út, valamint ehhez kapcsolódóan a Szarvast Mezőtúrral összekötő új nyomvonalú, a várost keletről elkerülő főút mielőbbi megvalósítása; A belterületi utak állapotának javítása; Az autóbusz állomás modernizációja, utaskényelmi és -tájékoztatási funkcióinak bővítése; A kerékpárút-hálózat további fejlesztése a Szarvast Szentessel összekötő 4401. j., a Szarvast Orosházával összekötő 4404. j., a Szarvast Mezőtúrral összekötő 4631. j. mellékutak, valamint a Szarvas és Gyomaendrőd közötti 443. sz. főút mentén; A turisztikai látványosságok kerékpáros elérhetőségének javítása (szélmalom, arborétum, élő Körös [ld. 4631. j. összekötő út, Hármas-Körös kompig]). Közművek állapota és energiahatékonyság 1.16.1 Víziközművek A hazai víziközmű ellátás, szolgáltatás aktuális és jövőbeni feladatokat jelentő súlypontjai az üzemelő és távlati vízbázisok biztonságba helyezése, az ivóvízellátás vízminőségi problémáinak rendezése, a szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás fejlett európai országokhoz viszonyított elmaradásának megfelelő ütemben történő felszámolása a vízbázis védelem szempontjaira is figyelemmel és a megújult szabályozásoknak megfelelő víziközmű szolgáltatási struktúra, díjrendszer kialakulása. Szarvas területén az Alföldvíz Zrt. működteti a csatornázási és ivóvíz közműszolgáltatást. Ivóvíz, vízbázis 1.16.1.1 Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó, ipari, tűzoltó, öntözővíz és termálvíz hasznosítás) A 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet értelmében az ivóvíz minőségű, az ásvány- és gyógyvízhasznosítást szolgáló igénybe vett, vagy távlati hasznosítást szolgáló közcélú vízbázisok esetén, ahol a védőidomnak van felszíni metszete, akkor védőidomot, védőövezetet kell kijelölni. Minden más esetben a védőidom, védőterület kijelölhető. A város teljes területén az ivóvíz ellátás az Alföldvíz Zrt. által üzemeltetett Orosházi Kistérségi Vízműről biztosított. A vízbázis Pusztaföldvár-Csanádapáca határában helyezkedik el. Szarvas területén nincs üzemelő, vagy távlati ivóvízbázis. A tartalékként meghagyott régi vízmű kutaknak sincs kijelölt védőterülete.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 162 36. térkép: Ivóvízbázisok védőterületei Szarvas környékén Ivóvízellátás Forrás: http://webgis.okir.hu/base/ A Szarvas ivóvízellátása felszín alatti vizekből történik, mely az Orosházi Kistérségi Vízműről biztosított. Szarvas Város területén a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 92 %. A víziközmű rendszer körvezetékes elosztóhálózat, a hálózati nyomás magas tárolóval biztosított. Az ivóvízhálózat kapacitása megfelelő, ugyanakkor fejlesztési feladatként jelentkezik a meglévő korszerűtlen és elavult gerincvezeték cseréje és a szolgáltatott víz minőségének javítása a város további biztonságos és egészséges ivóvízellátásának érdekében. A település részt vesz a Közép-Békési-Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulásban, melynek célja a szolgáltatott ivóvíz minőség jogszabályokban előírt biztosítása a Békés megyei Ivóvízminőség-javító Program keretein belül, a megvalósítás folyamatos, európai uniós pályázatból finanszírozott (KEOP-1.3.0/09-11-2012-0009). 32. táblázat: A szolgáltatott ivóvíz minősége a következő Vízminőségi jellemzők 2014.01.01-2014.06.30. időszakban Fajlagos Összes Összes elektromos Ammónium Arzén Vas Mangán aktív KOI(ps) Nátrium ph keménység vezetőképes (mg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l) klór (mg/l) (mg/l) (mg/cao) -ség (mg/l) (µs/cm) 8,17 0,93 7,23 197,74 110,68 0,2 74,5 731,33 2,51 n.a. 201/2001 (X.25) Kr. az ivóvízminőség határértékei - 0,5 10 200 50 3 50-350 2500 5 200 Forrás: Alföldvíz Zrt.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 163 38. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 96% 94% 92% 90% 88% 86% 84% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szarvas Szarvasi járás átlag Békés megyei átlag Országos átlag Forrás: KSH Termálvízhasználat Az elmúlt időszakban, a településen évről évre emelkedett a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma 2010-ig, majd jelentős visszaesés volt tapasztalható, amit ismét növekedés követ. A bekötött lakások száma 2001-ben 6659 db, 2005-ben 6755 db, 2013-ban 7152 db volt. Az ivóvízhálózatba 2001-ben a lakások 90%-át, 2005-ben 91%-át, 2013-ban pedig 92%-át kapcsolták be az ivóvízvezeték-hálózatba. A város az úgynevezett Dél-alföldi termálvölgyben fekszik, azaz ez a térség az országon belül is különösen gazdag termálvizekben. A Szarvasi Városi Fürdő minősített gyógyvízzel rendelkezik. A termálkutak hőenergiáját több területen is lehet hasznosítani, attól függően, hogy milyen a termálvíz minősége (hőmérséklete, nyomása, ásványisó-tartalma, gáztartalma, stb.), mivel ez döntően meghatározza felhasználását. Szarvason a termálvizet - hasonlóan az Alföld néhány más településéhez, pl.: Csongrád, Szentes, Szeged lakások és középületek fűtéséhez használják fel. Az Erzsébet-liget termálkútjának vizét lakások és intézmények fűtésére használják, majd visszajuttatják és hűtik a városi sportpálya melletti hűtőmedencében, s ezt követően a tisztított szennyvíz nyomóvezetékébe juttatva, keveredve azzal kerül elvezetésre. Ezen kívül halnevelők, pulykahizlaló, fóliaházak fűtésére, terményszárító, tehenészet üzemeltetésére is felhasználják a termálvizet, ezekben az esetben a használt elfolyó víz ülepítés és biológiai szűrés után a Körös-holtágba kerül kibocsátásra. A termálvíz hasznosításával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a termálvíz jelentős szervesanyag-, só- és fenoltartalmú, emiatt a - reális költségekkel - nehezen tisztítható szennyvizek közé tartozik. A használt termálvíz befogadója fenti esetekben a Hármas-Körös, melynek medre és partja természetvédelmi terület. A szigorú határértékek be nem tartása miatt folyamatos az üzemeltetők kötelezése szennyvízbírság megfizetésére. A közeljövő egyik legfontosabb feladata a használt termálvíz elhelyezésének megfelelő megoldása. 1.16.1.2 Szennyvízelvezetés, csapadékvíz-elvezetés; felszíni vízrendezés Szarvason az Alföldvíz Zrt. a települési szennyvíz rendszeren keresztül működteti a csatornázási szolgáltatást. A településhez tartozó szennyvíztisztító telep által ellátott népesség: 17 479 fő, tulajdonképpen Szarvas városát jelenti. A csatornahálózat hossza 88,42 km.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 164 Szennyvízgyűjtő hálózat A szennyvízgyűjtő hálózatba kapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedett 2009-ig, majd egy stagnálás állapota tapasztalható. A bekötött lakások száma 2001-ben 3367 db, 2005-ben 4472 db, 2013-ban 5869 db volt. A város szennyvízgyűjtő-hálózatába 2001-ben a lakások 46 %-át, 2005- ben 60%-át, 2013-ban pedig 76%-át bekapcsolták. 39. ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások aránya 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szarvas Szarvasi járás átlag Békés megyei átlag Országos átlag Szennyvíztelep Szennyvízkibocsátás Csapadékelvezetés Forrás: KSH A Nagyfoki holtágnál az üdülőtulajdonosok kezdeményezésére a szennyvízberuházás terve elkészült, de még nem valósult meg. A csatornahálózat nem teljes körű kiépítettsége és a lehetőségek alatti rákötések miatt még mindig elég sokan használnak átmeneti szennyvíztározókat - közműpótlókat -, amelyek nagy része ún. szennyvízszikkasztó, így a település szennyvizének egy része eltűnik a talajban. A város szennyvizét feldolgozó tisztítótelep kapacitása 3500 m 3 /nap, 21617 LEÉ. Az alkalmazott tisztítási technológia egylépcsős, eleveniszapos biológiai tisztítás kémiai foszformentesítéssel (Oxidációs árkok és medencék). A szennyvíztisztító telep komplex fejlesztése a közelmúltban zárult le. A csatornahálózaton összegyűjtött szennyvizek tisztítás után általában felszíni víz befogadóba kerülnek. A tisztított szennyvizek biológiailag bontható szerves anyagot, növényi tápanyagokat és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagok) is tartalmaznak. A szerves- és tápanyagok vonatkozásában a felszíni vizek közvetlen terhelését legnagyobb arányban a kommunális szennyvízbevezetések okozzák. A vízi ökoszisztémák ezeket az anyagokat általában a terhelés nagyságától és a befogadó vízhozama által biztosított hígulás mértékétől függően képesek tolerálni. A kommunális szennyvizek kibocsátása a Szarvasi Szennyvíztisztító Telepen történt tisztítást követően a Hármas-Körös befogadóba történik, melyre a kibocsátott víznek a hatása nem jelentősként lett jelölve a Vízgyűjtőgazdálkodási Tervben. A belterületi vízrendezés kifejezetten önkormányzati feladat és a települések felszíni vizeinek az elvezetésével foglalkozik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdése tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 165 közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat, melynek 11. pontja szerint az önkormányzat feladata a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. A települések belterületén elvégzendő vízrendezési munkákat befolyásolják a települést jellemző körülmények, mint például a település szerkezete, vízhálózata, hidrológiai jellemzők, lejtési viszonyok, talajtani adottságok, stb. A település szerkezete, beépítettsége nagyban meghatározza a vízrendezési művek vonalvezetését, a nyílt vagy zárt rendszerű árkok, csatornák kialakítását. A sűrűn lakott, burkolattal ellátott helyeken a zárt rendszerek szükségesek (bár számos hátrányt hordoznak), míg a laza - falusias vagy zöldövezetes településeken a nyílt, tájba illő vízelvezető árkok kialakítása javasolt. A belterületi csapadékvíz-elvezetés ügyében az elmúlt években nagy előrelépések, fejlesztések történtek. A belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer rekonstrukciós tervei elkészültek, a vízjogi engedélyeket az önkormányzat megkapta, illetve pályázati támogatások igénybe vételével a kivitelezési munkák megkezdődtek, illetve befejeződtek. Jelenleg a belvízcsatornák mintegy 73 %- a földmedrű nyitott, a többi zárt csatorna: nyitott csatorna: 88.000 fm zárt csatorna: 32.000 fm 1.16.2 Energia 1.16.2.1 Energiagazdálkodás és energiaellátás Szarvason város energiaellátásában a földgáz és az elektromos áram játszik meghatározó szerepet, de folyamatosan növekszik a napenergia hasznosítás. Fűtésre használnak még szilárd tüzelőanyagokat (tűzifa, szén), melyek részaránya a gázár emelkedésével ismét növekszik. A város több közintézmény, középület, üzemépületek, illetve társasházak fűtésére a termál energiát is használja, melyet alternatív fűtésként az épületek hőközpontjaiban ad át a felhasználóknak. Energiaellátás alapvetően két módon történik: Földgáz: A telephelyen elkülönítve található a földgáz fogadóállomás, mely korrektorral szerelt NA 200 méretű mérőt tartalmaz. A fogadótól jut el a földgáz a kazánházba a kazánokhoz, illetve a gázmotorhoz. Elektromos energia: A városi elektromos légvezeték hálózatról történik a lecsatlakozás. Geotermikus energia: termál-távhő közmű A szarvasi geotermális távfűtőrendszert a SZARVASI GYÓGY-TERMÁL Nonprofit Kft. üzemelteti. Ellátási terület: Kis utcai Társasház Lakóközösség Lehel utcai Társasház Lakóközösség Petőfi utcai Társasház Lakóközösség Szabadság utcai Társasház Lakóközösség SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar Tessedik Sámuel Múzeum és Szárazmalom Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola, Óvoda Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Szarvas Város Polgármesteri Hivatala
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 166 SZIE Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar (Tessedik Campus Tanügyi Épület, Tessedik Campus Kollégiumi Épület, Tessedik Campus Rektori Hivatal, Tessedik Campus Buszgarázs, Tessedik Campus MOHOSZ Üdülő) Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon Székely Mihály Szakképző Iskola, Általános Iskola, Óvoda, Nyilvános Könyvtár (Főtéri Általános Iskola) Cervinus Teátrum Művészeti Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. KOMÉP Városgazdálkodási Kft. (Petőfi utcai Sportcsarnok) Liget Hotel Kft. Szarvasi Szakorvosi Kft. Szirén Ruházati Kft. SZARVASI GYÓGY-TERMÁL Nonprofit Kft. (Szarvasi Szent Klára Gyógyfürdő 40. ábra: A lakosság távhőellátásra felhasznált hőmennyiségének (Gigajoule) változása 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 2009 2010 2011 2012 2013 Szarvas Szarvasi járás összesen Békés megye összesen Forrás: KSH A település közműves gázellátását a GDF SUEZ Zrt. végzi. A gázvezeték hálózat a város belterületén és egyes külterületi lakott helyeken egyaránt kiépült. A meglévő földgázvezeték hálózat hosszú távon biztosítja a város gázellátását. Környezetvédelmi szempontból a jó beállított gázégők és gázkazánok a hagyományos tüzelőberendezésekkel szemben környezetkímélőbb hasznosítást eredményeznek. Villamos energiaellátás szempontjából Szarvas város és térsége a E.ON Tiszántúli Áramhálózat Zrt. területére esik. Szarvas és környékét két 120 kv-os táppont látja el villamos energiával: 1. Mezőtúr 120/20 kv-os alállomás (24 km) 2. Szarvas 120/20 kv-os alállomás (20 km) Az elektromos energiahasználat környezetvédelmi szempontból a legmegfelelőbb.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 167 Szélenergia Szoláris energia Vízenergia Biomassza Geotermikus energia Biogáz 1.16.2.2 Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A településen szélenergia hasznosítás nem történik. Magyarországon a napsugárzás légkör feletti 1352 W/m 2 intenzitásából - a felhőzet következtében beálló veszteségeket követően - 137 W/m 2 fajlagos teljesítménnyel lehet számolni. Az éves átlaghoz képest igen nagy az évszakonkénti ingadozás: decemberben 32 W/m 2, júliusban 238 W/m 2, ami több mint hétszeres különbséget jelent. Szarvason igen kedvezőek a napenergia hasznosítás feltételei, évi 2000-2100 napsütötte órával lehet számolni. Több intézmény, és magánvállalkozás is napelem, vagy napkollektor segítségével nyer meleg vizet, vagy elektromos áramot. Az elmúlt években történt meg például a Vajda Péter Művelődési Központ és Vajda Péter Gimnázium energetikai korszerűsítése, napelemes rendszer kiépítése, de a szlovák általános iskolában, és a gyógyfürdőben is működik napelemes rendszer. A településen vízenergia hasznosítás nem történik. A szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht. egyik terméke az energiafű, melyhez termőterületek is rendelkezésre állnak a környéken. A biomassza és energiafű felhasználású energiatermelésre vannak biztató jelek. Több cég érdeklődik ilyen alapú erőmű szigetek létrehozására a szarvasi Ipari Park területén. A településen a termálvíz hasznosításának több éves hagyományai vannak. A meleg vizet felhasználják többek között halnevelők, pulykanevelő fűtésére, de hálózati rendszerben intézmények és lakások fűtésére is. Bár a használt termálvíz befogadóba történ vezetése szigorú előírások betartásához kötött, a vállalkozások nem tudják mindig tartani a határértékeket, gyakoriak a bírságok. A településen a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt telephelyén keletkező melléktermékeket, és hulladékokat Magyarország egyik legkorszerűbb, és legnagyobb teljesítményű biogáz üzemében hasznosítják. Ez évente a következő mennyiségeket jelenti: 31 ezer tonna sertéshígtrágya 20 ezer tonna sterilizált vágóhídi hulladék 1,6 ezer tonna szennyvíz zsíriszap, szennyvíziszap 17 ezer tonna pulyka almostrágya 5,5 ezer tonna szarvasmarha almostrágya 20 ezer tonna tejsavó és flotátumiszap Összességében a körülbelül évi 132,1 ezer tonna nyersanyag feldolgozásával a környezet- és szagterhelés csökkentése mellett az üzem 27,6 millió kwh áramot termel (amelynek 13%-a az üzem saját villamosenergia-igényét fedezi). Az értékesíthető hő- és hidegenergia összesen így 15,3 millió kwh. A projektben közreműködő Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephelyén komplex technológia kiépítésével létesítendő trigenerációs kiserőművön keresztül szolgáltatnak majd a fűtési és használati melegvízen kívül technológiai gőzt, illetve hűtési hidegenergiát, összesen kb. 55 000 GJ mennyiségben. (Ez az energiamennyiség évente nagyjából 1,5 millió m 3 földgáz kiváltására elegendő.) A biogázüzemben megtermelt biogázt egy 4 km hosszú gázvezetéken keresztül szállítják a Gallicoop Zrt. telephelyén megépítendő kiserőműbe.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 168 1.16.2.3 Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése KEOP pályázatok keretében az önkormányzati intézmények nagy részre felújításra, fejlesztésre került. Ez jelent hőszigetelést, nyílászáró cserét, napelemek felszerelését, termálfűtés kiépítését. 2004. évben az Önkormányzat korszerűsítést hajtott végre a város közvilágításának 90 %- án. Ennek keretében az elavult 70-120 W teljesítményű, fém-halogén izzókkal ellátott lámpatesteket modern, 36 és 60 W-os kompakt fénycsöves armatúrákra cserélte le. A végrehajtott korszerűsítés hatására a közvilágítás éves villamos energiafogyasztása 857 MWh-ról 451 MWh-ra csökkent. Kábeltelevíziós hálózat 1.16.3 Elektronikus hírközlés Az elektronikus hírközlési szolgáltatás olyan szolgáltatás, amely jeleknek (bármely értelmezhető formában előállított jel, jelzés, írás, kép, hang) elektronikus hírközlő hálózaton történő átvitelét, továbbítását biztosítja. A szolgáltatást, az elektronikus hálózatok üzemeltetését végző, azt létrehozó, vagy arra szervezett, vagy arra létrehozott szolgáltatók biztosítják. Az elektronikus hírközlés szolgáltatása alanyi jogú. Az elektronikus hírközlési infrastruktúra lehet: távközlési ellátás műsorszórás, kábel tv ellátás A település területén a következő szolgáltatók biztosítják a kábel televízió elérést: Szarvasi Általános Informatikai Kft. (5540 Szarvas, Szabadság út Körös TV (5540 Szarvas, Szabadság út 30.) MinDig Tv Szarvas a Szegedi Igazgatóság területéhez tartozik. A városban a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások száma 2001 óta jelentősen nem változott, a bekötött lakások száma 4436 db környékén mozog, ami a teljes lakásállományhoz viszonyítva a 57-os arányt jelent. 41. ábra: Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Szarvas Szarvasi járás átlag Békés megyei átlag Országos átlag Forrás: KSH
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 169 Internet-előfizetés Telefonhasználat A településen a következő Internet- és mobilszolgáltatók működnek Szarvasi Általános Informatikai Kft. E-piac PC Shop Invitel Távközlési Zrt. Digi Kft. UPC E- Piac Kft. Ezen kívül nyilvános internet elérési pontok is találhatóak a település több pontján. A város területén 10 db nyilvános távbeszélő állomás található, számuk állandónak tekinthető, a mobiltelefon használat terjedésével, a vezetékes telefon jelentősége fokozatosan csökken. Térségi és települési környezetvédelem 1.17.1 Talaj A Szarvas környéki talajok fiatal, finomszemcsés talajképző kőzeten, fejlett mikro-domborzaton, erőteljes felszíni és felszín alatti víz hatására, szélsőséges csapadék-ellátású kontinentális éghajlaton, változatos, vízkedvelő növényzet alatt, meghatározó, tájformáló emberi tevékenység következtében alakultak ki, érték el a mai állapotukat. A talajképződés folyamatai közül a sztyeppesedés, rétiesedés és szikesedés feltételeinek feleltek meg elsősorban a környezeti adottságok, ezért a csernozjom, szikes, réti és öntés talajok különböző típusai, altípusai és változatai fejlődtek ki. A mezőségi (csernozjom) talajképződés feltétele az egyensúlyi víz- és anyagmérleg. A mélyben karbonátos és sós réti csernozjom talajok a vidék DK-i magasabb térszíneit borítják. Talajképző kőzetük áthalmozott lösz, fizikai talajféleségük agyagos vályog. A gyengébb-erősebb talajvízhatásra a rétiesedés-szikesedés bélyegei utalnak. A só-felhalmozódás, szikesedés jellemzői a szélsőséges vízháztartás, mérsékelt vagy erős só, illetve kicserélhető Na-felhalmozódás. Szikes talajok - elsősorban sztyeppesedő réti szolonyec a mélyebben elterülő, magas talajvíz-állású sós talajvizű területeket, Szarvas D-i (Káka) részét jellemzik. A magas és legmélyebb térszín közötti területeket - a térség zömét - réti talajok borítják. A réti talaj képződésre jellemző a felfelé irányuló vízmozgás a vízmérlegben és talajvízhatás (felhalmozódás) az anyagmérlegben. Kialakulásukat a változatos talajképző kőzet, az időszakos felszíni és felszín alatti talajvízhatás, a mozaikosan eltérő talajvízminőség és a szerves anyag felhalmozódást biztosító réti növényi formáció határozta meg az eltérő talajképző kőzetbeni és talajvíz-összetétel viszonyokat tükrözik a különböző réti talajtípusok (szolonyeces, öntés, csernozjom), altípusok és változatok.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 170 37. térkép: Település és környékének talajtérképe Forrás: Agrotopo Vízfolyások, tavak 1.17.1.1 Felszíni vizek A Szarvas és környékének területe a Hármas-Körös vízfolyás vízgyűjtőjéhez tartozik (mely a település határfolyója is egyben É-on), ezen kívül a területet sűrűn behálózzák öntöző- és belvízcsatornák, legjelentősebbek a következők: Dögös-Kákafoki főcsatorna Malomzug Décsi pusztai főcsatorna Fazekaszugi főcsatorna A Haltenyésztési és Öntözési Kutatóintézet tevékenységének jóvoltából Szarvas közigazgatási területén található a megyében a legtöbb vízfelület, halastó (közel 200 db, mintegy 313 ha vízfelülettel, a legnagyobb köztük a Horváth pusztai halastavak). Mindezt tovább növeli a Hármas- Körös holtág 199,5 hektáros, hatalmas vízfelülete 29,2 km hosszan elnyúlva. A Szarvas-Békésszentandrási-holtág a Tiszántúl legnagyobb ártéri vízfelülete. A Hármas-Körös bal oldali kanyarulatából kétszeri átvágással keletkezett. Felső végpontja a Hármas-Körös 47,8 töltéskilométer szelvényében, az ún. szivornyáknál van. Itt alacsony vízszint esetén 7 darab szivattyú, összesen maximum 8 köbméter/másodperc teljesítménnyel juttatja be az élő vizet a holtágba. Duzzasztás esetén a víz gravitációsan jut át a csőrendszeren. Alsó végpontja a 43,9 töltéskilométer magasságában, a békésszentandrási duzzasztómű alatt van. Árvízmentes időben ugyancsak gravitációsan, zsiliprendszeren keresztül távozik a felesleges víz. Vízgyűjtő területe 833 négyzetkilométernyi. A fejlett belvízelvezető csatornahálózat több főcsatornával torkollik bele. A csapadékvizeket árvíz idején szivattyúval kell a folyóba beemelni. Számos öntözővíz-kivétel is működik.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 171 Belvíz Érintett belvízrendszer A vízi ökoszisztéma regenerációs képességét megterhelő változások a város ipari fejlődésével, az agrárgazdaság technológiaváltásával, a parti régió intenzív hasznosításával kezdődtek. Az allochton anyagok a vízi és eolikus erózió következtében, a vízgyűjtőről befolyó vizekkel, a part eróziójával, közvetlenül a csapadékkal, a különféle növényi maradványokkal és végezetül a legnagyobb veszélyt jelentő ipari és kommunális szennyvizekkel jutnak be. A meder feliszapolódása, az üledék szerves anyag tartalmának állandó növekedése felgyorsítja a víztest szukcessziós folyamatait, természetes öregedésének ütemét. A víztér mélységének és az üledék vastagságának hányadosa a felgyorsult feltöltődés hatására egyre kisebb. Ebből következően a vízgazdálkodás üzemeltetési rendje alapvetően befolyásolja a holtág aktuális állapotát. A múlt század hetvenes éveitől kezdődően a viszonylagos jólét jeleként a holtág szerepe megnőtt a szabadidő felhasználásában. Egyes holtág szakaszok mentén a telkesített partokon szinte kontroll nélkül épültek az üdülő épületek. Az ezzel járó legfontosabb antropogén hatások: a partok és a parti sáv beépítése, természetes növényzet irtása, vízszennyezés, állandó zavarás, intenzív horgászat. Ezek a negatív hatások a tájkép, a honos flóra és fauna átalakulásához, szegényedéséhez vezettek. 1976-ig a holtágat a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Szövetkezet halasította, s minden évben őszi kisvíz idején lehalászta. Ma a Haltenyésztési Kutató Intézet hasznosításában levő szakasz kivételével, horgász egyesületi kezelésében levő horgászvíz. A természetes szaporulat kis száma és összetétele miatt, a zsákmány nagy részét keszegfélék, és a telepített növényevők alkotják. A Szarvas-Békésszentandrási holtág mellett a város másik jelentős holt medre a település északnyugati határában, a Hármas-Körös hullámtere mentén található ősi, természetes módon lefűződött morotva, a Nagyfoki-holtág. Magyarország közel 45000 km 2 -es síkvidéki területének igen jelentős részét, becslés szerint 60%- át veszélyezteti számottevő mértékben a belvíz. Ilyenformán - a meteorológiai és hidrológiai tényezők kedvezőtlen alakulása esetén - hatalmas terület kerülhet víz alá. Szarvas a közepesen belvízveszélyes területek közé tartozik: A belvízzel közepesen veszélyeztetett térség az erősen veszélyeztetett területek környékére terjed ki, összesen 11 800 km 2 -t érint, ami a teljes síkvidéki területnek a 26%-a. Az ide sorolható térségek az Alföldön: mindenekelőtt a Felső-Tisza környéki tájak (Bereg, Tisza-Szamos köz, Szamos- Kraszna köz, Rétköz, Bodrogköz, Taktaköz), továbbá a Hortobágy melléke, a Jászság és a Nagykunság tekintélyes része, a Körösök vidéke, az Alsó-Tisza völgye, valamint a Duna-völgyi főcsatorna menti sáv. A Kisalföldön a Fertő-Hansági táj tartozik ide, míg a Dunántúl többi részén csak egészen kis területek, pl. a Sárvíz mentén. Szarvas környékén a talajvízszint 0,3-3,5 méter között változik. Csapadékos telek után gyakori a tavaszi belvízképződés is. A belvizek levonulási iránya a Hármas-Körös árterülete felé mutat. A Szarvas területe része a Dögös-Kákafoki (12.10 belvízvédelmi szakasz) belvízrendszernek. A Szarvas-Békésszentandrási holtág a Dögös-Kákafoki belvízrendszer befogadója. A Dögös- Kákafoki belvízrendszer két belvízöblözetre, a Dögös-Kákafokira és a Malomzugira tagolódik. A Dögös-Kákafoki öblözet területe: 650,6 km 2, a Malomzug-Décsipusztai öblözet területe: 119,2 km 2.A belvízmentesítés hatékonyságát hivatott elősegíteni a szőrhalmi és a nagyszénási övgátolt legelő 1.280 ha területtel és 2.372.000 m3 tározó kapacitással. A téli, kisvizes üzemmód időszakában a holtág vízszintje 160 centiméterre csökken. Ekkor csak a Nyúlzugi átvágás torkolati szakaszában van jelentős, de pangó jellegű víz. Anna-liget és Bikazug irányában csak keskeny vízcsík jelzi az erősen feliszapolódott medret.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 172 Felszín alatti vizek érzékenysége Talajvíz 1.17.1.2 Felszín alatti vizek A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján Szarvas a kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik. Szarvas tréségében a talajvíz az uralkodóan finomszemcséjű, és igen változatos összetételű üledékekben található. A nagymértékű vízszintingadozással jellemezhető talajvízrendszer nagyjából követi a terület morfológiai viszonyait: a magasabb térszínű DK-i területeken mélyebben (3-5 m), a mélyebben elhelyezkedő terep alatt általában magasabban (1-3 m) van a talajvíz. A Szarvas környéki talajvizek kémiai összetétele igen változatos képet mutat. A vízfolyások környezetében - azok hígító hatása miatt - alacsonyabb (1000 mg/l körüli), a terület nagyobb részén 1000-2500 mg/l közötti só-koncentráció mérhető, de néhány foltban (D, DK felé) 5000-10000 mg/l oldott anyagtartalom is előfordul. A kationok között a nátrium szinte egyeduralkodó. A Na-ion mennyisége elsősorban az agyagos víztartó üledékkel van összefüggésben, de nem kizárható a mélyebb rétegekből felszivárgó víz Na-dúsító hatása sem. Az anionok esetében az általánosan elterjedt hidrogén-karbonát mellett szulfátos, kloridos és kevert anion összetételű talajvizek is előfordulnak. A mélységi vizek felfelé való migrációjának és a talajvízbe való bekeveredésének egyik legfontosabb jelzője a Cl-tartalom. A sómennyiség és sóösszetétel tekintetében egyaránt nagy különbségek mutatkoznak egymáshoz közel fekvő területeken is. 38. térkép: Település és környékének felszín alatti vízszint térképe Forrás: Magyarország talajvízszint mélység térképe (0-8m)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 173 VGT Felszín alatti vízbázis A Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek (VGT) tartalmazzák a felmért vízgazdálkodási problémák, a környezeti célkitűzések és ezen célkitűzések megvalósítására szolgáló intézkedések összefoglalását. Szarvas területe a p.2.12.2 felszín alatti víztesten található és az erre a víztestre vonatkozóan meghatározott célok és intézkedések teljesítésében érintett. Szarvas területén található vízbázisokat az 1.16.1. fejezet mutatja be, a kitermelt víz minőségi jellemzésével. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997, (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a vonatkozó területhasználati korlátozásokat. 1.17.2 Levegőtisztaság és védelme A levegő minőségére legjelentősebb hatást a közlekedésből, a lakossági fűtésből és az ipari tevékenységből származó szennyezések gyakorolják, de nem hanyagolhatók el a különböző meteorológiai helyzetekben esetlegesen nagyobb távolságról érkező szennyezések sem. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az ország területét és településeit a légszennyezettség mértéke alapján a környezetvédelmi és a közegészségügyi hatóság javaslatának figyelembevételével zónákba kell sorolni. A zónák kijelölésére a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 4/2002. KvVM rendelet) került sor. A rendelet az egyes zónákban 11 szennyező anyagot értékel, ezekre A, B, C, D, E, F csoportokba, valamint a talajközeli ózon esetében O-I és O-II csoportokba tipizálja a zónát. A 4/2002 (X. 7.) KvVM rendeletben Szarvas a F légszennyezettségi zónába tartozik/nem szerepel a kiemelt települések között. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak a településen, illetve annak környezetében sem manuális, sem automata mintavevő helye nincsen. A település környezetében elhanyagolható légszennyező forrásként a környék közútjai tekinthetők. Ezen kívül a vizsgált környezetben az uralkodó szélirányból érkező, a mezőgazdasági területekről származó por-terhelés jelentkezhet. Szarvas város területén jelenlévő üzemek nem jelentenek túl nagy terhelést a város levegőkörnyezetére (vetőmagüzem, bútor, vasipar, textilüzem, húsüzemek). Meg kell említeni, azt az országos jelenséget, miszerint a gázár növekedése miatta a szilárd tüzelőanyagok ismét előtérbe kerültek, ezzel együtt a korom, és szállópor koncentráció növekedése is tapasztalható. Egyre súlyosabb környezet-egészségügyi probléma és légszennyező elem az allergén pollen, ezen belül is az egyik legagresszívebb kibocsájtó a parlagfű (Ambrosia elatior). A védekezés egyik legjobb módszere a megelőzés, a faj termőhelyének feltérképezése virágzás előtt, valamint az irtás megszervezése. Sajnos pollenfigyelő állomás és rendszeres pollen-mérés nincs Szarvason. A megyében pollencsapda egy helyen, Békéscsabán működik a megyei ÁNTSZ épületének tetején. 1.17.3 Zaj, és rezgésterhelés A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 174 Potenciális és mérhető zajforrás helyszíne a főutca, a városon áthaladó 44-es számú főútvonal forgalma. Sajnos az ezt enyhítő elkerülő út megépítése csak a stratégia időtávján belül várható. A forgalom a város elhelyezkedése miatt (Békés megye Ny-i kapuja) egyértelműen nagy. Szarvas Város Polgármesteri Hivatala 2009 szeptemberében megbízta az Akusztika Mérnöki Iroda Kft-t, hogy a Város belterületén is áthaladó 44-es számú főközlekedési út városon belüli környezeti zaj vizsgálatát végezze el, mely szerint a főút melletti területeket határérték feletti zajterhelés éri. Fontos megemlíteni a Balkán felé történő szállítás miatt a kamionforgalom nagy arányát. További zaj- és rezgésbefolyásoló tényezők a bejövő alsóbbrendű utak is, a vasútvonal, több ipari és mezőgazdasági üzem, az idegenforgalom, az üdülőterületek még akkor is, ha nem érik el a káros értékeket. 1.17.4 Sugárzás védelem Nagyfeszültségű távvezetékek a város szélén (ahol külterületi ingatlanok is találhatóak) haladnak, belterületi lakóövezet nem érintenek. A 400 kv-os hálózatot 2 transzformátor állomáson keresztül osztják le a város szélén 120 kv-ra, majd 40-50 db 22kv-os transzformátor állomás található a közigazgatási területen. A nagyfeszültségű vezetékek Város I., II.; Mezőtúri; Ipar I, II. elnevezésűek. Egy részük a város központja felé haladva átvált földalatti kábelre. A település terület a következő mobiltelefon tornyok találhatóak: Szarvas, belterület 5330/4. hrsz. Magyar Telekom Zrt. Szarvas, belterület Vodafone Szarvas, belterület 2376. hrsz.; Víztorony tetején Szarvas Paks, Mochovce, Bohunice atomerőművek 300 km-es Élelmiszer-fogyasztási Korlátozások Óvintézkedési Zónája (ÉÓZ) területére esik, de Paks atomerőmű 30 km-es Sürgős Óvintézkedési Zónája (SÓZ) nem érinti. A légkörben található sugárzó anyagok terjedésének követésére hazánkban egy országos sugárzásfigyelő rendszer épült ki. A rendszer legfontosabb része a több mint 130 mérőállomásból álló hálózat. Ezek a szabadtéren álló állomások olyan műszerekkel vannak felszerelve, amelyek folyamatosan mérik a szabadtéri sugárzás: az óránkénti dózis, azaz a dózisteljesítmény értékét. Szarvas területén sugárzásmérő pont nem található. Hulladékgazdálkodási Társulás Közszolgáltató 1.17.5 Hulladékkezelés Szarvas település tagja a Körös- szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek (székhely: 5540 Szarvas, Kossuth u. 19.), melynek alvállalkozója a településen közszolgáltatást végző Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Nonprofit Kft. (székhely: 5540 Szarvas, Ipartelep u. 2.) A kommunális szilárd hulladék közszolgáltatást a Körös-szögi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. alvállalkozójaként a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2001-hez képest jelentősen nem változott. A begyűjtött lakossági vegyes, és szelektíven gyűjtött hulladékot a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Nonprofit Kft. telephelyén (átrakó állomás és hulladékgyűjtő udvar) tömörítik. Az átrakóállomás a települési szilárd hulladék két ütemben történő elszállítását valósítja meg. A végleges elhelyezési (ártalmatlanítási) tevékenység a Gyomaendrőd területén található regionális hulladéklerakóban történik. A települési régi hulladéklerakó rekultivációja a közelmúltban fejeződött be, a területen a tervek szerint hosszú távon egy naperőművet szeretnének létesíteni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 175 42. ábra: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Szarvas Békés megye átlag Országos átlag Forrás: TEIR ITS adatbázis Szelektív hulladékgyűjtés Állati eredetű hulladékok Folyékony hulladék A városban a közszolgáltató működteti a szelektív hulladékgyűjtést, mely 14 szelektív hulladékgyűjtő szigetből, és egy hulladékgyűjtő udvarból áll. A hulladékgyűjtő szigeteken papír, műanyag, és üveg frakció gyűjtésére van lehetőség. Szarvason 2014-ben egy 2025 négyzetméteres komposztáló telep került kialakításra, ahol a későbbiekben ún. nyitott prizmás komposztálási technikát alkalmaznak. Az érlelés a forgatás gyakoriságától függően 8-12 hétig tart, évente pedig kb. 1000 tonna szerves hulladék kezelése lesz megoldott. A lakosság között a jövőben 2000 db Bio-kuka és 1000 db házi komposztáló kerül kiosztásra. A közterületről begyűjtött zöld hulladékot a Szarvasi KOMÉP Városgazdálkodási Nonprofit Kft. telephelyén lévő komposztálóban hasznosítják. Jelenleg a lakosságnál keletkező zöld hulladék rendszeres begyűjtése nincs megszervezve, a lakosok az általuk összegyűjtött szerves hulladékot zsákba gyűjthetik, amelyet akkor szállítanak el, ha a közszolgáltatási díjon felüli összegért vásárolt matricát felragasztotta a zsákra. Az állati hullák elhelyezésére az Önkormányzat a Mezőberényi úti Gyepmesteri telepen adott lehetőséget, ahonnan a tetemeket az ATEV Zrt. ártalmatlanításra továbbszállítja. Az állattartó telepek nagy része közvetlenül a veszélyes hulladék elszállítójával áll szerződéses kapcsolatban, így a gyepmesteri telepre a város területén és a házaknál elhullott állatok tetemei kerülnek főképpen. A település szennyvízelvezetésével kapcsolatos információkat az 1.16.2 fejezet tartalmazza. A szennyvíz közművel nem rendelkező területekről a közszolgáltató szippantja a kommunális folyékony hulladékot, és a szarvasi szennyvíztisztító telepre szállítja. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap mezőgazdasági területen kerül elhelyezésre. 1.17.6 Vizuális környezetterhelés Iparterületek főként a 44.sz főút Kardos felől bevezető szakasza mentén találhatóak Szarvason, itt található az Ipari Park is. Több külszíni bánya működik a város közigazgatási területén belül. Számos önkormányzati tulajdonú elhagyott bányagödör spontán rehabilitálódótt (Ószőlői, Ezüstszőlői). Ezek további tájrendezésére a már megtelepedett természetes vegetáció megőrzése mellett lehetséges. A jelenleg is működő Czibula-halmi homokbánya felhagyása után kulturált horgász- és kirándulóhellyé tehető, de itt is tekintettel kell lenni a természeti értékekre.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 176 Elhanyagolt, romos állapotú épületekből a belvárosban több is található, melyek megszűntetése, felújítása a városkép javításához elengedhetetlen. 1.17.7 Árvízvédelem Szarvas lakóövezete Hármas-Körös mellett, alig 2 km-re fekszik, a 2.95 Körös-Tisza-Maros közi ártéri öblözetben, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén található. A Hármas-Körös jellemző adatai a mértékadó árvízszintekről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet alapján a következő: 33. táblázat: Hármas Körös jellemző adatai Szarvasnál Mérce megnevezése Helye LNV MÁSZ Szarvasi vízmérce 53,72fkm 986 cm 87,74mBf Szarvas vasúti híd 53,85fkm - 87,74 mbf Forrás: 74/2014. (XII. 23) BM rendelet Az árvízvédelmi védvonalak kiépítettsége az előírt szinteknek nagyrészt nem felel meg, azok fejlesztése szükséges. 1.17.8 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák A fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák az alábbiak: A városban nincs telepített imisszió mérési pont. Szükséges volna legalább évente két alkalommal mérni a városban a légszennyezettségi értékeket főleg a megnövekedett átmenő forgalom, illetve a jelentős porterhelés miatt Az erdősültség kis aránya, illetve a dűlőutak melletti fasorok hiánya miatt csapadékmentes, szeles időszakban jelentős porterhelés éri a várost a külterületekről Az elkerülő út hiányában a jelentős átmenő forgalom okozta környezeti terhelések szennyezik a város levegőjét Egyes időszakokban magas az allergén növények okozta pollenterhelés A csúcs vízigények időszakában a felszíni vízkészletek hiánya, nagyfokú függés a Tiszavölgyből érkező vízkészletektől A holtágak vízfrissítésének megoldása, a feliszapolódás megszüntetése, vizes élőhely rekonstrukciók folytatása A használt termálvíz befogadóba történő bevezetése gyakran határérték feletti szennyezést okoz, az előírásokat nem minden esetben tartják be A belvíz- és öntözővíz szállító művek rendszeres karbantartásának hiánya (cserjeirtás, nád-, sáskaszálás, gaztalanítás, iszapkotrás, műtárgytisztítás, acélszerkezetek karbantartása, javítása). A város ellátottsági mutatója a zárt szennyvízcsatorna hálózat kiépítése alapján nagyon jónak mondható. A hálózatra való rákötés aránya azonban még nem érte el a szükséges mértéket A csatornahálózatba még be nem kötött lakásokban sok helyen a szennyvíz átmeneti tárolása nem az elvárásoknak megfelelő zárt, szigetelt tároló aknákban történik. Ennek eredményeként még elég jelentős mennyiségű szennyvíz szivárog be az altalajba, talajvízbe, aminek következtében a város alatti talajvizek igen szennyezettek
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 177 A holtágak mellett kiépült üdülő övezetekben a képződő szennyvizek gyűjtése nem mindenütt szabályosan van megoldva, így közvetlenül terhelhetik a holtágakat Szükséges a zöldhulladékok szelektív gyűjtésének bevezetéséhez ösztönözni kell a saját komposztálás elterjedését a családi házaknál Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése (fém stb. gyűjtése) Megújuló energia felhasználás további ösztönzése Ivóvízhálózat rekonstrukciója, ivóvízminőség javítás (folyamatban) Az árvízvédelmi védvonalak kiépítettsége az előírt szinteknek nagyrészt nem felel meg, azok fejlesztése szükséges. Katasztrófavédelem 1.18.1 Építésföldtani korlátok 1.18.1.1 Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Szarvas területén alábányászott területek, barlangok és pincék nincsenek. A településen található homok külfejtéses művelésű bányatelek továbbá a város közigazgatási területét szénhidrogén kutatási területek és bányatelkek fedik illetve érintik. 1.18.1.2 Csúszás, süllyedésveszélyes területek Szarvas teljes területe széleróziónak kitett terület a Békés Megye Területrendezési Terve alapján. A város területén a domborzati viszonyokból és a tájhasználatból adódóan csúszás- és süllyedésveszélyes terület nincs. 1.18.1.3 Földrengés veszélyeztetett területek Magyarországon évente átlagosan 100-120 kisebb földrengés van, mely a lakosság részéről nem érzékelhető. Kb. évente négy-öt olyan földrengés keletkezik, mely az epicentrum környékén már jól érzékelhető, de jelentős károkat nem okoz. Jelentős károkat okozó földrengés 15-20 évente keletkezhet. 39. térkép: A földrengések területi eloszlása Magyarországon. A szürke körök a historikus rengéseket (456-1994), a piros körök az utóbbi évek rengéseit (1995-2009) mutatják Forrás: foldrenges.hu//index.php?option=com_content&view=article&id=94:magyarorszag-foeldrengesveszelyeztetettsege&catid=5:geofizika&itemid=7
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 178 Legutóbbi érezhető rengések: 2015.01.01 Cserhátsurány-Nógrádmarcal, 2014.08.03 Cserhátsurány 2014.06.04 Bükk hegység Békés megye területére i.sz. 465 és 1984 közt 14 kis intenzitású mélyföldrengés epicentrum esik. A rengések a Kettős-Körös Fehér-Körös völgy irányában rendeződnek elsősorban. A Békés és Gyula városok vonalától D-re eső 5db 2 4 magnitudójú rengés nem a Körös-völgyhöz, hanem egy É D irányú tektonikai zónához kapcsolódik, az övben az események intenzitása, gyakorisága D-i irányban főleg már az országhatáron túl növekszik. Az utóbbi években is számos kisebb rengést mértek: 2011-ben Gyula, illetve Elek környékén (M2L=2,5, illetve 2,1 Richter-féle lokális magnitúdójú rengés) volt földrengés. 2010-ben 5 kisebb földrengés pattant ki a Békési-medencében (ML=2,0 2,6). 2009-ben Gyulán (ML=2,7), illetve Eleken (ML=2,5), Szeghalmon (ML=2,0), Dévaványán (ML=1,9) észleltek rengéseket. A 2008-as év legjelentősebb földrengése Békés megyében volt (ML=3,7), a legnagyobb megrázottságot (4 5 EMS3 intenzitás) Kondoros településről (a területünktől kb. 40 km-re Ny-ra) jelentették, de többek között Sarkadon, Tarhoson, Dobozon is észlelték a rengéseket. 2000-ben Újíráz (területünktől É- ra kb. 15-km-re, ML=1,9), Füzesgyarmat (a területtől kb. 25 km-re É-ra, ML=2,7) környékén voltak rengések. 1999-ben Békésen (ML=3,4, IMS=3,0), Kondoroson (ML=2,3), Sarkadon (ML=1,9), Tarhoson (ML=2,0), 1996-ban Füzesgyarmat környékén (ML=2,1 3,2 7 esemény) észleltek földrengéseket. Békés városa környékén 1978. június 22-én észlelt, a Richter-skála szerint 4,5 erősségű földrengés volt ezen a vidéken az eddigi legnagyobb földrengés, melyet számos utórezgés (legerősebb 3,8) követett még heteken, hónapokon át. Az elmúlt években Szarvas földrengést nem észleltek. 1.18.2 Vízrajzi veszélyeztetettség Szarvas területének nagy része (főként az D-DK-i fele) rendszeresen belvízjárta. A Hármas-Körös menti területek alacsony valószínűségű árvízveszélyes kategóriába soroltak. Az alacsony valószínűségű árvíz alatt a 0,001 valószínűségű árvizet értjük. 40. térkép: Alacsony valószínűségű árvízveszélyes területek és belvízi elöntéssel kis valószínűséggel veszélyeztetett területek Forrás: www.vizugy.hu
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 179 1.18.2.1 Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Szarvas C-enyhén veszélyeztetett település. Árvízveszélyes területeket elsősorban a Körös mentén találunk. 1.18.2.2 Belvízveszélyes területek A település belvízrendszerének bemutatását az 1.17.2.1 fejezet tartalmazza. A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVM-BM együttes rendelet melléklete szerint Szavas C - enyhén veszélyeztetett település. 41. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzei nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzei mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzei közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzei erősen veszélyeztetett terület) Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZ- INFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu 1.18.2.3 Mély fekvésű területek Szarvas területén belvízzel a külterületi mély fekvésű területek veszélyeztetettek, ezek főként a település D-i, É-i, és K-i határában fekvő területek, a holtágak, és csatornák környezete, a Körös menti területek. Az elmúlt évek (2010, 2011, 2013) rendkívül csapadékos időjárása miatt - fenti területeken - keletkező belvíz gondot okozott. 1.18.2.4 Árvíz és belvízvédelem Kiemelt fontosságú a meglévő védvonalak megerősítése, rekonstrukciója, a csapadék-elvezető hálózat rendszeres tisztítása, a hálózat rekonstrukciója, bővítése. Az elmúlt években több ütemben valósult meg belvízrendezés (Belterületi belvízrendezés IV-V-VI ütem, belvízvédelmi program az É-i városrészben), a jövőben további fejlesztések tervezettek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 180 Ennek érdekében a települést érintően, az alábbi projektek kerültek megvalósításra, illetve vannak folyamatban: Szarvas Város belterületi belvízrendezése IV-V-VI. ütem Petőfi utcai mederstabilizációt magába foglaló belvízvédelmi rendszer fejlesztése Belvízrendezés az élhetőbb településekért, komplex belvízrendezési program megvalósítása a belterületen és a csatlakozó társulási csatornát I. ütem Szarvas területén belvízvédelmi készültség (I., II., III. fokozat is) 2010. február-március hónapokban; 2011. nyár végén; 2013. nyáron volt elrendelve. Az első két dátumnál vis maior káresemény is be lett jelentve. Jelentősebb árvízi esemény az elmúlt években nem volt. 1.18.3 Egyéb katasztrófavédelmi tényezők 1.18.3.1 Kedvezőtlen morfológiai adottságok Kedvezőtlen morfológiai adottság (pl. lejtés, falszakadás) Szarvas területén nincs. 1.18.3.2 Mélységi, magassági korlátozások és tevékenységből eredő korlátozások Szarvas területén mélységi, magassági, valamint tevékenységből eredő korlátozások nincsenek. 1.18.3.3 Ipari veszélyforrások Szarvas területén veszélyes ipari üzem(ek) nincs. Ásványi nyersanyag lelőhely Szarvas területén az alábbi érvényes hatósági engedéllyel rendelkező bányászati területek, kutatási engedéllyel rendelkező területek és Műszaki üzemi terv határozattal rendelkező bányák találhatóak: Szarvas I. földgáz, széndioxid: működő Szarvas I. homok: működő külfejtés Szarvas II. homok: működő külfejtés Városi klíma Az általános éghajlati viszonyok leírását az 1.12.1.2 fejezet tartalmazza A városban sajátos klimatikus viszonyok alakulnak ki (városklíma), amelyek hőhullámok idején különösen megterhelőek lehetnek. Az egyes városok klímája között jelentős eltérés lehet, mely eredhet az épületek, építmények, burkolatok fizikai jelenlétéből, vagyis az összetett beépítési struktúrából, a burkolatokon használt vízzáró anyagok (aszfalt, beton) miatt megváltozott lefolyási viszonyokból, az alacsony növényborítottságból, a sokféle emberi tevékenység általi (közlekedés, fűtés, ipar) kibocsátásból (hő, vízgőz, szennyező anyagok, stb.). Ezek a tényezők együttesen jelentősen módosítják a városok klimatikus viszonyait a szabadtérszínekéhez képest. Ennek legszembetűnőbb megnyilvánulásai például a város légterében kialakult hőtöbblet (ún. városi hősziget),
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 181 a megváltozott átszellőzési viszonyok, a levegőminőségi problémák. A fentieknek megfelelően szükségszerű, hogy a településszerkezeti, a szabályozási és beépítési tervekben, a zöldterületi rendszer tervezésben és a közút- és közműtervezés során nagyobb hangsúlyt kapjanak a klimatikus szempontok. 4 Szarvas városklímáját befolyásoló tényezők: Erdősültség alacsony foka Száraz, meleg klimatikus viszonyok Felszíni vizekben gazdag Alacsony iparosodottság Jelentős átmenő forgalom, és ebből eredő légszennyezés A több emeletes beépítés csak a településközponti részekre jellemző, illetve a lakótelepekre, de ezek aránya a keretes házas övezetekhez képest elenyésző. A közterületi, és magánkertek zöldfelületei kedvező hatásúak, és csökkentik a hősziget mértékét. Hármas-Körös fontos átszellőzési folyosókként működhet, felette a városon kívüli területek tisztább, hűvösebb levegője elérheti a város belső területeit. A vízfelszínek párolgása növeli a külterületekhez képest általában szárazabb városi légtér nedvességtartamát. A folyó talajvízszint emelő hatása is pozitívumként értékelhető, hiszen a vízzáró városi felszín alatt általában talajnedvesség és talajvízszint csökkenés figyelhető meg. A vízfelület és a beépített területek közötti légkörzés szintén pozitív hatás, amely nappal frissítheti a város levegőjét Főleg a város déli és keleti szélein a jelenlegi nyitottságból fakadóan az erős szelek káros hatásai fokozottan jelentkeznek. A szántóföldek felől időszakosan erős porszennyezés éri alkotott területeket. Ugyancsak csökkenthető az iparterületek felöl érkező légszennyezés. Nyári időszakban az erős felmelegedés és a szél együttesen jelentősen növeli a kánikulaihatást. A várost körülvevő zöldgyűrű hiánya Nagyon fontos a várost körülvevő zöldgyűrű kialakítása. Ehhez a legfontosabb a városkörül már most is létező erdősávok, fasorok, extenzív gyümölcsösök megőrzése, s természetesen ahol szükséges további átgondolt telepítések elvégzése. A zöldgyűrű kialakításának várható kedvező hatásai elsősorban a nagy zöldfelület oxigén és páratartalom növelő, porfogó hatásában fog megmutatkozni. Másrészt a szélhatás csökkentésén, az árnyékoláson keresztül hőmérsékletkiegyenlítő szerepük is lesz. Szarvas településszerkezete főként kertvárosias jellegű, kevés a sűrűn beépített terület, emeletes házak aránya alacsony, jelentős ipari tevékenység nem folyik a településen, a városi hősziget mértéke nem jelentős, a külterület-belterület közötti hőmérséklet különbségek valószínű nem haladják meg a 2-3 C. A település nem tagja a Klímabarát Települések Szövetségének. 4 Városklíma kalauz, 2011
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 182 2 Helyzetelemző munkarész A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Társadalom: Demográfiai viszonyok és tendenciák A következő fejezetben témakörökre bontva megvizsgáljuk, hogy mely tényezők befolyásolhatják a jövőben a városi fejlesztéseket, illetve melyek azok, amelyek közvetlen módon befolyásolják a város középtávú fejlesztési lehetőségeit. Szarvas város demográfiai folyamatait illetően a népesség csökkenése és öregedése két olyan meghatározó folyamat, amely az országos tendenciákhoz hasonlóan komoly kihívások elé állítja a gazdasági turisztikai szempontból fejlődő települést is. Az elmúlt bő tíz évben közel kétezer fővel csökkent a népességszám, az idősek aránya közel 28%-ra emelkedett, magas az elvándorlók aránya. Ezzel párhuzamosan csökken a fiatal korosztály száma, holott iskolavárosról beszélünk, hiszen középiskolái, komoly hagyománnyal bíró felsőoktatási intézménye térségi funkciókkal is rendelkezik. Pozitív tendencia a demográfiai struktúra változásában, hogy jelentősen nőtt a lakosság képzettségi szintje, vagyis kvalifikált munkaerő jelenléte biztosított. A kérdés az, hogy a fiatal, képzett munkaerőt mennyire tudja megtartani a város a jövőben. Szarvas város életében meghatározó a szlovák és a cigány nemzetiség jelenléte. A szlovák nemzetiség saját önkormányzattal rendelkezik, saját intézményrendszert tart fenn (óvoda, iskola, közösségi ház, tájház), vagyis kulturális és oktatási szempontból is jelentős mértékben járulnak hozzá a város életéhez. A roma nemzetiség szintén saját önkormányzattal rendelkezik, s a település kulturális életében is folyamatosan jelen van. A város oktatási és szociális intézményrendszere a kisvárosi és környéki igényeket kielégíti, a jelenlegi létszámadatok alapján az oktatási-nevelési intézmények kihasználtsága 10-55 %-ban elmarad a rendelkezésre álló intézményi kapacitástól és mindenütt 100 % alatti, ami a fiatalkorúak arányának csökkenése miatt adódik, például az általános és középiskolákban a tanulói létszámok csökkenő tendenciát mutatnak, míg az általános iskolák kihasználtsága változó. E tekintetben az intézmények között azonban jelentős különbségek mutatkoznak. Az intézmények műszaki ellátottsága megfelelő, számos közülük jelentős felújításon esett át (pl. energetikai korszerűsítés). A munkanélküliségi ráta 2014-ben 4,7 %* 5 volt, amely országos szinten is kedvező. Ami problémát jelent, hogy a fiatal munkaerő egy része más településen, vagy az EU más országaiban talál munkát. A szarvasi egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelmek az országos átlag 90 %-át tették ki 2012-ben, amely viszont kedvezőbb, mint a megyei érték, s folyamatosan növekszik. A demográfiai tendenciák közvetlen, egyrészt negatív (óvodák), másrészt pozitív (idősek ellátása) hatással vannak az intézményi kapacitások jövőbeni kihasználtságára, közvetett hatással a gazdaságra (pozitív tekintetben a kapcsolódó helyi munkahelyteremtés révén, negatív tekintetben az aktív korúak arányának csökkenése révén). Ugyancsak jelentős negatív hatással bír az önkormányzat gazdálkodására a támogatások, segélyek, intézmény-fenntartási költségek miatt. A tendenciák révén a civil tevékenység erősödése várható a szociális ellátáshoz kapcsolódóan. 5 A nyilvántartott álláskeresők és a munkavállalási korú népesség arányában (www.afsz.hu)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 183 Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztő erő Intézményrendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés Gazdaság szerkezet és dinamika A városban jelentősek a hagyományokat felelevenítő, kulturális rendezvények, valamint a sportolási lehetőségek, sportversenyek. Ehhez a település megfelelő intézményhálózattal rendelkezik. A szlovák nemzetiség hagyományait, kultúráját aktívan ápolja, számos rendezvényt, programot biztosítanak az itt élőknek, szerves részét képezik az itt élő társadalomnak. Több országos jelentőségű látnivaló, emlékhely, múzeum, valamint egy kiváló adottságokkal rendelkező, szezonális színház is megtalálható Szarvason, melynek nagy szerepe van a közművelődésben, a turisztikai élet további felpezsdítésében. A civil szervezetek jelentős és aktív szerepet töltenek be a helyiek életében, tevékenységük minden korosztály számára elérhető. Ezek a tényezők a szociális ellátás területére jelentős pozitív hatással bírnak a kapcsolódó civil, önkéntes tevékenységgel. Pozitív hatásuk van a gazdaságra is, hiszen a település turisztikai vonzerejét növelik a művelődési központ, a civil szervezetek, sportegyesületek rendezvényei, programjai. A civil szféra aktivitása pozitív hatással lehet a környezetvédelemre, a települési zöldfelületekre, illetve a lakosság állapotán keresztül a demográfia területére is a lakossági akciók, szemléletformálási tevékenységek (pl. szemétgyűjtés, növényültetés, egészségvédelmi tájékoztatók) szervezése révén. Az önkormányzati gazdálkodás számára közvetlen negatív hatással bír a kulturális, civil tevékenység, hiszen működésük sok esetben támogatást igényel, ugyanakkor közvetve pozitív a hatás, a települési kohézió, valamint egészségügyi, településfenntartási és szociális tevékenységekben vállalt feladataik révén. Szarvas megyehatár menti elhelyezkedéséből adódóan, régión túlnyúló funkciókkal is rendelkezik, főként oktatási, egészségügyi, kereskedelmi szerepkör tekintetében. Járási funkcióit a szociális, egészségügyi feladatellátásban is végzi. Iskolaváros jellegéből fakadóan az egyik legfontosabb térségi szerepköre az oktatás, hiszen az intézmények közül mindegyik szint megtalálható itt (óvoda, általános iskola, középiskola, valamint felsőoktatási intézmény). A város számos intézményt működtet és tart fenn, üzemeltetési körében kiemelhető az önkormányzat tulajdonában levő gazdasági társaságok (kulturális intézmények, gyógyfürdő, stb.). A városüzemeltetési feladatok rendben ellátottak. A felsorolt tevékenységek célpontja a társadalom, amelyre egyrészt közvetlenül (pl. egészségügy ellátás), másrészt közvetve hat (pl. városüzemeltetés). A város megfelelő működtetése hatással bír a demográfiai viszonyokra, települési kohézióra és a gazdasági szerkezetre egyaránt. A közszolgáltatások intézményrendszere pl. a bölcsődei ellátás fontos tényező a gyermekvállalási kedv szempontjából. Az egészségügyi ellátás pedig a munkaképes kor felső határát képes feljebb tolni. A jól működő intézményrendszer biztonságérzetet ad, hozzájárul az elvándorlás mérsékléséhez. Az intézményrendszer működteti a kulturális intézményeket, szervezi, menedzseli és finanszírozza a programok, rendezvények egy részét, biztosít helyszín a kulturális eseményeknek és a civil szerveződéseknek is. Ezért közösségszervező ereje nagy, hatásában képes ezen területen jelentős eredményeket elérni. A munkaerőpiac szempontjából alapvető a munkaképes korú népesség képzettsége, az utánpótlás nevelése, a piac által igényelt rugalmas helyi képzési rendszer, de ugyanilyen fontos ezen népesség egészségi állapota is mindez a helyi intézményrendszer állapotától, szervezésétől, finanszírozásától függ. Az intézményeket azonban fenn kell tartania az önkormányzatnak, amely a költségvetésére van hatással. Szarvas gazdasági életét alapvetően határozza meg a mezőgazdaság, az erre alapuló feldolgozóipar (döntően élelmiszeripar), a hagyományokra épülő gépgyártás, valamint a szolgáltatások közül az oktatási és kutatási tevékenység. A település gazdasági és foglalkoztatottsági szerkezete számos mutató esetében kedvezőbb, mint az országos átlag (pl. alacsonyabb munkanélküliség, magasabb aktivitás), amely a jövedelmi viszonyok alakulásában is megmutatkozik. Az itt levő, döntően mezőgazdasági vállalkozások azért is fontosak, mert
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 184 Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya beszállítói hálózatuk által a térségben élőknek is megélhetést biztosítanak. A vállalkozások tulajdonviszonyait jellemezve magyar többségi tulajdonú társaságokat találhatunk itt, kiemelhetők az élelmiszer-feldolgozó üzemek (pl. pulykafeldolgozó, rizsfeldolgozó üzemek). A város az ipari park létesítésével és fejlesztésével, az inkubátorház kialakításával infrastrukturális lehetőséget biztosít a vállalkozásoknak. A turizmus a város és térsége egyik legfontosabb sikerágazata lehet, hiszen országos jelentőségű értékek és látnivalók találhatók a településen, valamint folyamatos fejlesztéseket végez az önkormányzat az idegenforgalmi szektorban (pl. új attrakciók kialakítása (Vízi Színház), Belváros felújítása, Mini-Magyarország, szálláshely-fejlesztés, stb.). A város kiemelt hangsúlyt fektet a gazdaság- és intézményfejlesztés terén is megvalósuló energetikai beruházásoknak, a fenntarthatóság jegyében működő vállalkozások megtelepedésének (pl. biogáz, napenergia, termálvíz hasznosítás, napkollektor üzem fejlesztése a jövőben), ezzel egyfajta mintatelepülésként szolgálhat más magyar kisvárosok felé is. A gazdasági jellemzők, a működő vállalkozások jelenléte pozitív hatással van az önkormányzat költségvetésére, a lakosság életminőségére a nyújtott szolgáltatásokon, a jövedelmen keresztül, negatívan hathat viszont a komfortérzetre a környezeti hatással. A gazdasági létesítmények állapota meghatározó az épített környezet szempontjából. A gazdasági igények hatnak az oktatási képzési szférára, azonban az igényeket az oktatási intézmények nem tudják kielégíteni. A gazdaság negatívan hathat a környezetre, a természetre az ártalmakkal, a szükséges közművekre is hathat (pl. a szennyvízkibocsátással), ugyanakkor a fejlődő vállalkozások az alkalmazott megújuló hasznosítási lehetőségekkel védik a környezetet. A települési áruforgalom negatívan hat az utak állapotára. Szarvas város önkormányzatának gazdálkodását napjainkra már a pénzügyi stabilitás jellemezi. A 2010 és 2014. év közötti ciklust megelőző évek folyamán a kiadások finanszírozásához esetenként folyószámlahitel, munkabér hitel igénybevételére is sor került, de 2006-tól már sem munkabérhitelre, sem folyószámlahitelre nem volt szükség. Az Önkormányzat hitel- és kötvényállománya 2010.12.31-én 2.839.485.621,- Ft volt, mely kötelezettségek szerződésszerű törlesztéséről mindig határidőben gondoskodtak. Szarvas város esetén két esetben került sor adósságkonszolidációra, amely során az állam átvállalta a város fennálló adósságállományát és járulékainak meghatározott összegét, közel 2 milliárd Forintot. Az önkormányzat 2012-es költségvetésének bevételi főösszege 5,038 milliárd forint, míg a kiadási oldal 4,180 milliárd forint volt. Ugyanezek a számok a 2013-as költségvetés zárszámadásában 6,040 milliárd forint, illetve 5,254 milliárd Forint értékkel kerültek elfogadásra. A helyi adóbevételek legnagyobb részét, hozzávetőlegesen kétharmadát a helyi iparűzési adó képezi. Nagyságrendjét illetően az építményadó és az idegenforgalmi adó következik. Törvényi változások miatt az önkormányzat saját forrásainak növeléséhez szükségessé vált a helyi adóbevételek növelése, ezért Szarvas Város Képviselő-testülete 2011. decemberi ülésén döntött a helyi adók mértékének 2012. január 1. napjától történő módosításáról. Ennek és természetesen a gazdasági helyzet javulásának eredményeképpen két év átlagában 23 %-kal nőtt az iparűzési adó bevétel. Az idegenforgalmi adó bevétel 2010-ről 2013-ra 124 %-kal nőtt. Az építményadóból származó bevétel az adómérték módosítás hatására duplájára nőtt. Az adózói szektor szerinti megoszlás is módosult, az építményadó bevétel aránya eltolódott a vállalkozások terhére. A város vagyonának állománya 2010-ről a 2013. évre 17,14 %-kal nőtt. A helyi adóbevételek legnagyobb részét, hozzávetőlegesen kétharmadát a helyi iparűzési adó képezi. Az önkormányzat vagyongazdálkodásában évek óta cél az önkormányzati vagyon növelése. Vagyonértékesítés kizárólag ésszerű indokok alapján, elsősorban a nem működő vagyon mobilizálása és a fejlesztési források növelése érdekében történik
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 185 Táji és természeti adottságok Zöldfelületek Az önkormányzat likviditását befolyásolja az adók beérkezése. Az önkormányzati éves bevételek hullámzó tendenciát mutatnak, többek között a jogszabályi változások következtében. A helyi adók, mint bevételi források pozitív hatással lehetnek szinte minden területre, amely önkormányzati hatáskör: az intézmények működésére, a lakossági életminőségre, a gazdaságfejlesztésre, a közlekedési létesítményekre, a természet, a környezet, közművek állapotára, a civil szervezetek támogatására, negatív hatás lehet a forráshiány miatti karbantartás, fejlesztések elmaradása. Kiemelendő a szociális támogatásokra tett hatás, amely negatív is lehet, ha kiemelt területekre (pl. hátrányos helyzetű gyermekek) nem jut támogatás, ez a lakosság (és a gyermekek, akik a jövőt biztosítják) életkilátásaira (jövendő munkanélküliség), demográfiai folyamataira is alapvető hatással bír. Ugyancsak nagyon fontos az önkormányzat bérlakás állományának bővítése, fejlesztése az igényeknek megfelelően, különös tekintettel a szociális célúakra, mely a demográfiai folyamatokra hat pozitívan. Az önkormányzati költségvetés finanszírozási hatása közvetetten negatív hatást jelenthet tájvédelmi szempontból (pl. közműberuházások). Szarvas Város a Dél-Alföldön, a Békési-sík kistájon helyezkedik el. Természetföldrajzi szempontból leginkább meghatározó tényező a gazdag felszíni vízhálózat (Szarvas a vizek városa), melynek fő gerince a Hármas-Körös, és a hozzá kapcsolódó holtág rendszer. A felszíni vizek egyrészt meghatározták a településszerkezet kialakulását, másrészt gazdasági jelentőséggel bírnak (halgazdálkodás, öntözés stb.), és a Szarvasra jellemző üdülőövezetek is a holtágakhoz kapcsolódnak, turizmusélénkítő hatásuk van (vízi turizmus, horgászat stb.). Ezek mellett a folyószabályozások óta, a holtágak, és a Hármas-Körös az egykori kiterjedt vízi élővilág meghatározó élettere. Szarvas területén számos terület áll nemzetközi, és nemzeti természetvédelmi oltalom alatt, és ezen kívül helyi védettségű területek is kijelölésre kerültek. Az élővilág fennmaradását azonban a vízutánpótlás, és vízfrissítési problémák veszélyeztethetik hosszú távon, és az ökológiai érdekek összeütközésbe kerülhetnek a településfejlesztési érdekekkel (pl. üdülőterületek). A felszín alatti termálvízkincs hasznosítása meghatározó fejlődési iránya a településnek, mely a kiépített termálközmű hálózaton keresztül jelenleg is egy élhetőbb, egészségesebb, energia hatékonyabb városi életformát biztosít. A kedvező talajadottságoknak köszönhetően a külterület nagy része szántó, nagyüzemi monokultúra. A mérsékelten meleg és a meleg éghajlati öv határán fekvő településen egyre gyakoribb gond a szélsőséges időjárási események (hirtelen lehulló csapadék, aszály, belvíz) előfordulása, a szárazodó éghajlat, melyek a jelenlegi öntözéses szántóföldi gazdálkodásnak hosszú távon nem kedvez, és ezt még a terület jelentős vízhiánya is nehezíti. A száraz, meleg éghajlat, és az ezzel együtt járó sok napsütés viszont a napenergia hasznosítás terén nyit lehetőséget, jelentősen növelheti a település energia hatékonyságát. A települési természeti adottságok pozitívan hatnak a gazdaságra (turisztikára), a demográfiára, a lakosság életminőségére, pozitív és negatív hatással a környezetvédelemre (plusz tevékenységeket, költséget jelentenek), valamint közvetve pozitív és negatív hatással vannak az önkormányzat gazdálkodására. Közvetve pozitív hatása van az egészségügyi intézményre is, valamint a turizmuson keresztül a kulturális intézményekre is. További közvetett pozitív hatása van a települési civil szervezetek működésére is, a környezetvédelmi célúakra, túraegyesületekre stb. A város kiemelkedően kedvező zöldfelületi ellátottsággal rendelkezik. (A közhasználatú zöldfelültek nagysága a belterületen 63,6 ha, az egy főre jutó zöldterület nagysága 23-25 m 2 közötti). A település belterületi zöldfelületei többségében megfelelően gondozottak, elhelyezkedésük kedvező. Számos nagyobb, színvonalasan kialakított közparkja és tere van Szarvasnak. A városképi és klimatikus viszonyokat kedvezően befolyásolják a nagy kiterjedésű ligetek (Erzsébet-liget, Anna-liget) és a település nyugati részén elhelyezkedő, országos védelem alatt álló Szarvasi Arborétum, valamint a Szarvasi-Holt-Körös és a Szarvas-Békésszentandrás- Holt-Körös menti fás zöld területek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 186 Épített környezet (épített örökség) Közlekedés A város lakóterületi szövetében, valamint a település külső részei felé haladva a zöldfelületi ellátottsági szint jelentősen csökken. A város külterületén csekély fás növényzet található, mely annak köszönhető, hogy kimagasló a külterületi szántóterületek aránya. A zöldfelületi rendszer tekintetében az utcafásítás, a lakóterületi zöldfelületek fejlesztése, valamint a gazdasági területen a zöldfelületek kialakítása jelent a jövőben megoldandó feladatot. A zöldfelületek mennyisége és minősége pozitívan hat a levegőminőségre, illetve a turizmuson keresztül a gazdaságra, egészségre, életminőségre (demográfiai folyamatokra), a környezet állapotára. Mivel ezek kialakítása, fenntartása költséget jelent, közvetlenül negatívan hat az önkormányzat gazdálkodására, közvetve viszont pozitívan az idegenforgalmi adó növekedésén és az egészségügyi költségek csökkenése révén. Közvetve pozitív hatása van tehát az egészségügyi intézményre is, valamint a turizmuson keresztül a kulturális intézményekre is. További közvetett pozitív hatása van a települési sportegyesületek, civil szervezetek működésére is, megfelelő adottságok esetén működhetnek kerékpáros, túraegyesületek stb. Bizonyos közműépítéseknél akadályt jelenthetnek a zöldfelületek. A természetvédelmi területek hasznosítása a szigorú jogszabályok miatt negatívan hat a mezőgazdaságra a közlekedés fejlesztésére. A szép, értékes épített környezet, a régészeti emlékek, az országosan és a helyi védelem alatt álló, vagy csak jellegzetes épületek, épületegyüttesek pozitív hatással vannak a települési közösségre (kohézió, kultúra, hagyományok, civil társadalom), hasonlóan jó hatással van az idegenforgalomra. Az utóbbi miatt a település gazdasági életére, szerkezetére és dinamikájára, is serkentőleg hathat az értékes, jó állapotú, megfelelően használt épített emlék. Itt ráadásul az értékes épített környezet a páratlan természeti környezettel párosul (arborétum, Holt-Köröspart, kunhalmok). Ugyanakkor a műemléki és helyi védett épületek, építmények felújítása, a műemléki előírásoknak és a korszerű igényeknek is megfelelő átépítése, majd a létesítmények fenntartása igen költséges, így negatív hatással lehet a városüzemeltetésre és az önkormányzati gazdálkodásra. A magántulajdonú helyi védett épületek megóvása ellehetetlenülhet, ha a tulajdonos átépítési, korszerűsítési igénye nem összeegyeztethető az örökségvédelmi szempontokkal. A városban sok helyütt megmaradtak a nádtetős falusias lakóházak, ezek felújítása az épületek korszerűsítésével sokkal költségesebb, mint egy új lakóház építése. A műemléki épületek felújítása együtt jár környezetük átépítésével, a zöldfelületek, parkok felújításával, valamint a közterületek korszerűsítésével is. Szarvas városa Békés megye nyugati kapuja. Legjelentősebb országos közúthálózati kapcsolatát a megye legfontosabb főútja, a 44. sz. elsőrendű főút adja. Ennek átkelési szakasza a település legforgalmasabb útvonala, a Szabadság út és a Csabai út. A várost érintő 125-ös regionális vasútvonal műszaki állapota leromlott, a város életében részben emiatt is inkább a közúti térszerkezeti potenciál a meghatározó. A várost a környező településekhez egy további másodrendű főúti, valamint négy mellékúti kategóriájú országos közút kapcsolja még. Szarvas több mint háromszor annyi bejáró dolgozót vonz, mint amennyi az innen eljárók száma. A helyben közlekedők több mint fele kerékpározik, közel ötödük gyalogol, és negyedük személygépkocsit használ. A helyközi közlekedésben az autóbuszos közösségi közlekedés az utazók több mint felét, a személygépkocsis egyéni közlekedés több mint egyharmadot képvisel, a vasút szerepe elenyésző. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség lényegében megegyezik az országos közúthálózatéval, fizikailag minden környező település elérhető. Szarvason az 1.000 főre eső személygépjárművek száma az utóbbi évtizedben tendenciájában lekövette mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei trendeket, oly módon, hogy a város e jellemzője a régió és a megye értékei közé esik e területi összehasonlításban (281 szgk/1.000 lakos).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 187 Közművek és elektronikus hírközlés Egy településnek fontos a jó megközelíthetőség, az országos és a nemzetközi közúti és kötöttpályás hálózathoz való kapcsolódás, ugyanakkor a jelentős átmenő forgalom, különösen a teherforgalom, negatív hatással van, nemcsak a lakókörnyezetre, hanem az épített környezetre is. A fentiek együttes hatása a demográfiai viszonyokra, szintén pozitív lesz. Szarvas közúthálózta alapvetően hálós jellegű, melyet a város főutcájának erős forgalma kettéoszt. A 65,2 km-nyi belterületi önkormányzati utak 52%-a kiépített, ezen belül a lakóutak kiépítettsége ennél kedvezőtlenebb. A településen közel 28 km kerékpárút hálózat van, főképpen a jelentősebb forgalmú utak mentén. Csillapított forgalmú zóna egyrészt a városközpontban, másrészt a Holt- Körös üdülőkörzetében található. A városban a parkolás ingyenes, a központban a kiépített parkolók teljes kihasználtsággal működnek. A városon belül a 44. sz. főút átkelési szakaszán áthaladó nehéz-tehergépjármű tranzit forgalmon kívül nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom. A nyilvántartás szerint minden járda kiépített, ezek hossza több mint 100 km. A város 2013-ban az út-, kerékpárhálózat és a járdák fejlesztésére 335,5 MFt-ot, fenntartására 12,1 MFt-ot és üzemeltetésére 4 MFt-ot fordított. A 2011-2013. évi baleseti statisztikai adatok alapján közlekedésbiztonsági szempontból legveszélyesebb útszakasz a 44. sz. főút átkelési szakasza. A város területén ezen kívül baleseti sűrűsödési pontot nem igazán lehet találni. A fejlesztési elképzelésekben Békés megye Területrendezési terve, országos közúthálózat fejlesztési program szerepel a Tiszakürtöt Békéscsabával összekötő M44 gyorsforgalmi út megvalósítása, ez hozná a város életébe a legnagyobb pozitív közlekedési változást. A város jövőjét alapvetően fogja meghatározni a közlekedési elérhetősége, a tervezett M44-es útszakasz, amely Kecskemétet köti össze Békéscsabával (Kondoros-Tiszakürt közötti 61,4 km-es szakasz). A gyorsforgalmi út várhatóan a jelenlegi tervezési időszak végéig megvalósul, ami az elkövetkező évtizedben további fejlődését jelentheti a város és térsége számára. A közlekedési hálózat kiépítettsége közvetlenül pozitívan, nem megfelelő minősége viszont negatívan hat az intézményekre, illetve a gazdaságra foglalkoztatási, turisztikai szempontból, a közlekedési lehetőségek megléte/hiánya pozitívan, illetve negatívan hat a foglalkoztatási lehetőségekre. A karbantartási, fejlesztési szükségletek nagy terhet rónak az önkormányzat gazdálkodására. A kerékpárút-túraútvonalaknak közvetett hatása van a demográfiai folyamatokra is az egészségvédelem szempontjából, a közlekedési lehetőségek hiánya az életminőségre negatívan hat (pl. külterületen élőkre). A közlekedési infrastruktúra állapota, a közlekedési eszközök rendelkezésre állása, az elérhetőség jelentős pozitív, illetve negatív hatással van az épített és természeti környezet állapotára (táji szempontból negatív), környezetvédelmi szempontból a közösségi, illetve gyalogos, kerékpáros közlekedés preferált. A közműhálózat összességében jól kiépített, de a szennyvíz, ivóvíz, gázellátás, csapadékvízelvezetés hálózatokhoz való rákötések terén vannak még hiányosságok, elsősorban külterületen és az üdülőövezetekben. (Közüzemi vízhálózatra rákötött lakások aránya 92%; szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások aránya 76%). Az elmúlt évek során a város közvilágítási rendszerének 90%-a modernizálásra került. Megújuló energiaforrások alkalmazása terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt 7 évben (pl: termálvíz hasznosítás), de további lehetőségeket kell keresni, illetve szélesíteni kell a napenergia, és geotermikus energia hasznosítását. A közművek mennyisége, állapota, a hírközlési szolgáltatások közvetlenül hatnak a demográfiai folyamatokra az életminőségre tett pozitív és vagy negatív hatással, ugyanilyen hatással vannak a gazdasági folyamatokra, a működő vállalkozásokra, közvetve a turizmusra. Pozitívan befolyásolják az intézmények működését (rajtuk keresztül a demográfiai folyamatokat), ugyanakkor az intézményfenntartás miatt az önkormányzat gazdálkodását negatívan befolyásolják. A költségvetésre tett pozitív közvetett hatás ugyanakkor a működő vállalkozások révén befizetett iparűzési adó. A hírközlési lehetőségek jelentős közösségépítő erőt képviselnek. A közművek kiépítése negatívan hat a természetre, környezetre, ugyanakkor pl. a szennyvíz kezelése közművesítéssel pozitívan hat rá, mivel a talaj- és vízszennyezés elkerülhető.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 188 Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság Szarvas környezeti állapota összegében jónak mondható, a legtöbb probléma vízvédelemi területen adódik. Szarvason jelentős ipari tevékenység sohasem volt, a legtöbb üzem régen és most is az élelmiszer iparhoz kapcsolódik, amelyek a környezetet jelentősen nem terhelik. A korábbi évtizedekben nagyobb mértékű állattartás volt jellemző, a holtágakat sok esetben elszennyezték, a mai környezetvédelmi szabályok mellett azonban ez már nem fordulhat elő. A holtágak vízfrissítése, az öntözés, halgazdálkodás, városfejlesztés (üdülőterületek) és ökológiai szempontok összehangolása kulcskérdés, a folyamatban lévő projektek megvalósulásával azonban javulás várható. Örökös probléma a holtág parti övezetek beépítésének és a vízi élővilág fenntarthatóságának összehangolása, a vizeket érő szennyvízterhelés megszüntetése. A levegőminőséget alapvetően az átmenő forgalom befolyásolja, a települést átszelő 44.sz. főút jelentős zajforrás is, egy elkerülő út megépítése ezeket az ártalmakat jelentősen csökkenthetné. A környezetvédelmi tevékenység pozitívan hat a természet állapotára. A környezetvédelmi feladatok önkormányzati feladatok lévén költséget jelentenek az önkormányzatnak, ugyanakkor a megújuló energiaforrások felhasználásával költségmegtakarítás érhető el az intézmények fenntartásában. A környezettudatos gondolkodás és működés költségmegtakarítást eredményez a vállalkozásoknál is. A környezet állapota ösztönzi a civil csoportok tevékenységét. A klíma- és energiahatékonyság pozitív hatással van a lakossági jövedelmi viszonyokra, ami a demográfiai folyamatokat befolyásolja. A megújuló energia alkalmazási lehetőségek energiahatékonysági szempontból pozitív hatást jelentenek a közművek esetében.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 189 3 Helyzetértékelő munkarész Helyzetelemzés eredményeinek értékelése 3.1.1 A folyamatok értékelése Szarvas Békés megye nyugati kapuja, a megye egyik fejlődő középvárosa, a Szarvasi járás központja. Térségközponti szerepe tradicionálisan erős, a járási rendszer 2013-as felállásával lényegében nem változott, tulajdonképpen a korábban kialakult funkcionális együttműködés további erősödése, bővülése jellemző. A járásszékhellyel napi szinten együttműködő települések köre lényegi változásokat nem mutat. Szarvas közigazgatási, oktatási, egészségügyi intézményei, kiskereskedelmi létesítményei a környező településeket funkcionálisan kiszolgálják. A járáson belül erős a város foglalkoztatási szerepe. Térségközponti szerepét jól érzékeltetik az ingázási adatok is, mely alapján Szarvas céltelepülésnek számít. A bejárók száma háromszorosan haladja meg az településről napi szinten eljárók számát. A környező települések közül napi szintű ingázás Szarvas városába, Békésszentandrásról, Csabacsűdről és Kondorosról a legjelentősebb, mely folyamat az érintett településeken lévő munkalehetőségek hiánya miatt alakult ki. Szarvasról napi szinten jellemzően az 50 km-re fekvő megyeszékhelyre: Békéscsabára ingáznak a legtöbben. Az ingázás célja a munkába járás, valamint a megyeszékhelyen elérhető speciális képzések miatt az iskolába járás, amely középiskolai oktatásban érzékelhető legerősebben. Ennek nagyságrendi változását mindenképpen fontos figyelemmel kísérni, a helyi képzési struktúra igényekhez igazodó alakítása, a város iskolavárosi pozíciójának megőrzése és erősítése érdekében. A járás települései között, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás sikeres tevékenykedése és a közösen megvalósított térségi fejlesztések miatt ugyancsak erős kötődés alakult ki. (pl: kerékpárút hálózat fejlesztése, térségi közösségi közlekedés fejlesztése, települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése révén, valamint a térségi szintű intézményi (pl: szociális) szolgáltatások biztosítása révén. Az összehangolt térségi együttműködés további erősítése, tématerületi szélesítése a gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés terén is kiemelt fontosságú. Szarvas városa az elmúlt években, a tudatos fejlesztéseknek, a rendelkezésre álló forráslehetőségek hatékony felhasználásának köszönhetően Békés megye többi járásszékhelyéhez, valamint az ország hasonló méretű városaihoz képest is jelentős fejlődést tudhat maga mögött, egyrészt változatos és sokrétű természeti adottságainak, felsőoktatási és kutatási intézményeinek, másrészt prosperáló vállalkozásainak köszönhetően. A város gazdasága az ország más településeihez hasonlóan számos kihívással és nehézséggel kellett szembesüljön a rendszerváltozás óta eltelt 25 év során, így a piacgazdasági átmenet, globalizáció, európai integráció, a gazdasági világválság és általa teremtett recesszió. Ezen kihívásokra reagálva a város gazdasága mára stabilnak és megyei viszonylatban is erősnek tekinthető, a helyi vállalkozások révén Szarvas a térség egyik jelentős foglakoztatási központja. (Ez az ingázási adatokban, a Békés megyei átlaghoz képest kedvezőbb munkanélküliségi adatokban, és átlagos jövedelmek tekintetében is tükröződik) Helyi gazdaságszerkezetében tradicionálisan meghatározó tudott maradni a mezőgazdaság és ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági termékfeldolgozás, a haltenyésztés és feldolgozás, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenység. E területen termékei és kutatási eredményei révén a város hazai és nemzetközi sikereket ért el, szerzett hírnevet. (pl: vetőmag export, növénytermesztéshez kapcsolódó kutatási tevékenység, HAKI tevékenysége, pulykafeldolgozás termékei, szarvasi mozarella, rizstermesztésben elért eredmények stb.) A mezőgazdaság és arra épülő feldolgozó ipar mellett a gépgyártás is jelentős hagyományokkal, a város brandjévé vált termékekkel van jelen a helyi gazdaságban. (pl: szarvasi kávéfőző, lámpa).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 190 A helyi gazdaságban a külföldi működő tőke jelen van, a helyi gazdaság szerkezetének egyik jellemző vonása és erőssége azonban a magyar tulajdonú / magyar többségi tulajdonú vállalkozások meghatározó jelenléte és széles térségi beszállítói hálózata, amely a térségben élők megélhetésében is jelentős szerepet tölt be. A vállalkozások méret szerinti megoszlását tekintve meghatározó a kkv-k jelenléte, de a város munkaerő felszívó képességének megfelelően a nagyvállalkozás is jelen vannak a helyi gazdaságban. (pl: Gallicoop Pulykafeldolgozó közel 1000 fős foglalkoztatotti létszámmal) A helyi gazdaság erősítése, prosperitásának megőrzése érdekében a város üzleti infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésével, így az ipari parkjának igény szerinti bővítésével, inkubátor ház létesítésével és működtetésével igyekszik támogatni a városban működő és betelepülő vállalkozásokat. Mindezek mellett a város elkötelezett a megújuló energiaforrások fokozottabb használata iránt, a gazdaságfejlesztés terén is támogatja a megújuló energia hasznosítására épülő vállalkozások megtelepedését. (pl: biogáz üzem, napkollektor üzem tervezett megvalósítása, fokozott termálvíz hasznosítás, fokozottabb geotermikus energiahasznosítás.), tudatos lépéseket tesz annak érdekében, hogy a hasonló adottságú városok számára mintatelepüléssé váljon. A fentiek mellett Szarvas gazdaságában napjainkra meghatározó szegmenssé fejlődött a turizmus a város kiemelkedő és változatos táji, természeti és kulturális adottságainak, tulajdonképpen ezek együttes jelenlétének, valamint az elmúlt 15 év tudatos és aktív fejlesztési tevékenységének köszönhetően. Az eredmények látványosak és számottevőek mind a turisztikai attrakciófejlesztés, mind a program és rendezvénykínálat fejlesztése, mind pedig a turisztikai háttér infrastruktúra terén. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósíthatóságát jelentős mértékben befolyásolták a rendelkezésre álló támogatási források, tulajdonképpen számos konkrét fejlesztési elképzelés megvalósításra vár az időközben kimerülő forráskeretek és a válság miatt érezhető magánerős forráshiány miatt. A város és környezete az ismert fejlesztési szándékokon túl jelentős, még kihasználatlan potenciált rejt számos területen, amely térségi összefogással, a tudatos fejlesztési tevékenység folytatásával, helyi adottságokra és reális igényekre építve lépésről-lépésre megvalósítható. A továbbfejlődés bázisát a fürdőre épülő egészség és gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a térségi adottságokra építve az öko-, tanyasi és aktív turizmus (kerékpár, vízi túra, horgászat), illetve a gasztronómiai és rendezvény turizmus erősítése jelentheti, ezzel magas színvonalú komplex kínálatot nyújtva az ide érkezők számára. A település versenyképességét, fejlődési lehetőségeit az országon belüli periférikus elhelyezkedése mellett jelentősen gátolja a város rossz közlekedési elérhetősége mind közúton, mind vasúton. Vasúti elérhetőség tekintetében a stratégia időtávján belül jelentősebb változásra a város nem számíthat: mellékvonali pozíciója nem változik, személy és áruszállítás terén a meglévő állapot konzerválódása, maximum kisebb volumenű fejlesztések megvalósítása várható. A tervezett M44-es gyorsforgalmi út stratégia időtávján belüli (2020-ig történő) megépítése, a város közúti elérhetőségében jelentős javulást hozhat. A kormányzati szándékok szerint hazai forrásból finanszírozandó 2*2 sávos kiépítés ütemezett megvalósítása a város gazdasági és turisztikai versenyképességét jelentősen javíthatja, további lendületet adhat a megkezdett és tervezett fejlesztéseknek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 191 A város demográfiai folyamatait illetően a népesség csökkenése és öregedése két olyan meghatározó folyamat, amely az országos tendenciákhoz hasonlóan komoly kihívások elé állítja a gazdasági és turisztikai szempontból fejlődő települést is. Az elmúlt bő tíz évben közel kétezer fős népességcsökkenés a természetes fogyás mellett alapvetően a jelentős elvándorlásnak köszönhető. Az elvándorlás az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan különösen jelentős a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok körében, akik főiskolai, egyetemi tanulmányaik elvégzését követően Budapesten, illetve az ország fejlettebb régióiban telepednek le. Mindezek mellett az utóbbi évtizedben megnőtt az ideiglenesen vagy állandóan külföldre költözők száma is. A helyi foglalkoztatók körében a felsőoktatási intézmények, a kutató intézet, a közigazgatási és kulturális intézmények kínálják a legtöbb munkalehetőséget a magasabb képzettségű lakosság számára. A helyi gazdaság magas képzettségűek iránti igénye erősödik ugyan, de mezőgazdaságra és mezőgazdasági termékfeldolgozásra, gépipari és fémipari hagyományokra épülő szerkezeti adottságai miatt sokkal nagyobb arányban tudja lekötni az alacsonyabb képzettségű betanított és szakmunkás réteget. A helyi önkormányzatnak jelenleg nincsenek olyan konkrét foglalkoztatáspolitikai intézkedései, amelyek a képzett fiatalok helyben maradását ösztönöznék, de közvetett módon számos eszközzel ösztönözheti a fiatalok helyben tartását. Pl: élhető, esztétikus környezet kialakításával (folyamatosan fejlődő, újjáépülő Városközpont), színvonalas és sokrétű kulturális és szórakozási lehetőségek megteremtésével, szabadidős, rekreációs és sportolási lehetőségek fejlesztésével, illetve innovatív vállalkozások városban való megtelepedésének ösztönzésével. A kedvezőtlen tendenciák mérséklése érdekében a város vezetése a jövőben fokozott figyelmet kíván fordítani népességmegtartó erejének erősítésére. A fiatal, képzett munkaerő foglalkoztatása és megtartása mellett, ugyancsak szembetűnő a jelenség a női munkavállalók helyben foglalkoztatásának biztosítása, amely a munkanélküliségi adatokból és a partnerségi egyeztetések során megfogalmazódó lakossági véleményekből is markánsan kiolvasható. A helyi közösség identitásépítésében, helyi kötődés erősítésében a kulturális értékek megtartásában, ápolásában fontos szerepe van a helyi nemzetiségeknek. A városban jelentős számban élő szlovák nemzetiség hagyományait, kultúráját aktívan ápolja, szerves részét képezi az itt élő társadalomnak. A roma nemzetiséget tekintve Szarvason a lovári közösség nagyon erősen ragaszkodik a kultúrájához, őrzi hagyományait és ápolja anyanyelvét. A kulturális és etnikai sokszínűség azonban számos esetben társadalmi konfliktusok forrását is jelenti. A területi szegregáció, a hátrányos helyzetűek területi elkülönülésének megszüntetése folyamatos kihívást jelent a város számára. A korábbi Cigányváros vagy telep régen megszűnt, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben mind az alacsony státuszú, mind a roma lakosság tömbszerűen koncentrálódik a város egyes területein. A problémás területek elsősorban Kertvárosban a belterület szélein, az önkormányzati bérlakások környékén (pl: Szentesi út, Vágóhíd utca, Rózsa utca, Vásár tér), valamint a külterületi részeken (pl: Simonyi szőlő) találhatók. A mozaikszerűen elhelyezkedő tömbökben és lakóegységekben a társadalmi problémák súlyát és komplexitását jól jelzi a városi átlagot jelentősen meghaladó laksűrűség, a foglalkoztatott nélküli háztartások magas aránya, a segélyezésben részesülők magas aránya, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magasa aránya. A város civil szervezetei jelentős és aktív szerepet töltenek be a helyi társadalom közösségépítésében. A szervezetek száma jelentős, önkormányzattal való kapcsolatuk jónak mondható, azonban működésük és aktivitásuk fenntartása, szerepük erősödése nagyban függ az önkormányzat gazdasági erejétől, a számukra biztosított pénzügyi támogatásoktól. A következő EU-os támogatási időszakban a civil szervezetek számára jelentős források állhatnak rendelkezésre, amelyek eredményes lehívása érdekében a szervezetek fejlesztési céljainak, elképzeléseinek szervezetenkénti átgondolása, illetve azok összehangolása érdekében a város Civil Koncepciójának kidolgozása a szervezetek ezek fogadására történő felkészítése javasolható.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 192 Az önkormányzat gazdálkodására, vagyoni helyzetének alakulására jelentős hatással van a megfelelő hatékonysággal működő intézményrendszer. E tekintetében a város jelentős lépéseket tett, fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években az intézmények energiahatékonysági felújítása, alternatív energiaforrások felhasználásának növelése, a szolgáltatások színvonalának emelése és modernizálása terén. Ez irányú fejlesztések folytatása továbbra is cél, a költségtakarékos és racionális működtetés érdekében. Az intézményrendszer működését érintő fent említett pozitív tendenciák mellett a városnak azonban fel kell készülni a demográfiai változások (elöregedés, illetve a fiatalkorú népesség csökkenése) miatt az intézményrendszer fenntartásában, működtetésében jelentkező költségnövekedésre. pl. oktatási-nevelési intézmények kapacitás kihasználatlanságból, illetve az egészségügyi-szociális ellátás intézményrendszerében várható kapacitáshiányok miatt megjelenő anomáliákra. Az önkormányzat gazdálkodási egyensúlya szempontjából az elmúlt évek jelentős eredménye volt a két lépésben megvalósított adósságkonszolidáció. A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a város a következő ciklusra irányuló Gazdasági Programjában hangsúlyos alapelveket fogalmaz meg. (pl: működési hitelfelvétel tilalma, az önkormányzati vagyon növelése, esetleges vagyonértékesítésből származó bevételek fejlesztési célokra történő felhasználása.) Továbbra is cél az önkormányzati bevételek növelése, a rendszerben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a jó adófizetési morál megőrzése. Tekintettel azonban arra, hogy az önkormányzat bevételeinek legnagyobb része helyi adókból származik és a helyi adórendeletek jelenleg is figyelembe veszik a helyi adózók teherbíró képességét. Az adórendeletek változtatása és új adó bevezetése a mindenkori törvényi előírásokon alapulhat. Fontos cél, hogy a helyi adóbevételek mind nagyobb hányada működés finanszírozása helyett fejlesztési célt szolgálhasson. Az önkormányzati bevételek növelésének fontos eszköze lehet a külső támogatási források megszerzése, de a város törekszik a helyi vállalkozások és a lakosság anyagi támogatásának megnyerésére is. 3.1.2 A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Az alábbiakban tematikus bontásban csoportosításra kerülnek Szarvas Város erősségei és gyengeségei, illetve külön táblázatban a városra ható külső tényezők, vagyis a lehetőségek és veszélyek. 3.1.2.1 Belső tényezők Erősségek 1. Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák viszonylag magas foglalkoztatottsági és aktivitási arány országos és megyei viszonylatban is alacsony munkanélküliségi ráta a lakosság képzettségi szintje javuló tendenciát mutat Szarvasról elvándorló értelmiségiek visszadolgoznak a városba Gyengeségek jelentős népességfogyás öregedő népesség a fiatalkorú lakosságon belül magas a hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek aránya magas az elvándorlás (azon belül nő a külföldre költözők száma) alacsony státuszú lakosság aránya a népességszámhoz képest jelentős (9%) 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő erős lokálpatriotizmus a civil szervezetek működése és programkínálata erősen függ az
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 193 Erősségek gazdag történelmi, kulturális emlékek, hagyományok jelentős a kultúráját, hagyományait őrző szlovák (tót) nemzetiség aránya jelentős számú, aktív és az önkormányzattal együttműködő civil szervezetek az önkormányzat érdekeltnek érzi magát a civil szféra erősítésében 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés erős térségi szerepkör: oktatás, kultúra, szociális ellátások, egészségügy, közigazgatás terén is. szlovák nemzetiségi oktatás hangsúlyos jelenléte (óvodától-felsőoktatásig) felsőoktatási szerepkör jelenléte a városban mezőgazdasági tudományok központja (országos és nemzetközi hírnévvel rendelkező kutatóbázisok jelenléte) közszolgáltatások korszerű biztosítása a helyi lakosság és vállalkozások számára folyamatos, tudatos fejlesztések az energiahatékonyság és a szolgáltatási színvonal növelése érdekében a teljes intézményrendszerben Sport infrastruktúra jelentősen fejlődött (3 tornaterem, sporttelep, 3 focipálya, uszoda) Kiemelkedő színvonalú művészeti oktatás és rendezvényszervezés 4. Gazdaság szerkezet és dinamika jelentős a település munkaerővonzó képessége magas a vállalkozói aktivitás (regisztrált vállalkozások száma megyei szinten kimagasló) a magyar tulajdonú vállalkozások jelentős szerepe a helyi gazdaságban, széles helyi beszállítói hálózattal mezőgazdaságra és feldolgozóiparra épülő gazdaságszerkezet (folyamatosan fejlődő termékfeldolgozás) baromfitenyésztés, haltenyésztés és feldolgozás, tejfeldolgozás jelentős jelentős a növénytermesztéshez, halászathoz kapcsolódó K+F tevékenység mezőgazdasági termékfejlesztéshez kapcsolódó kutatói háttér helyben rendelkezésre áll jelentős rizstermesztési hagyományok (Köröstarcsával az ország rizstermesztésének 50 %-át adta) országos viszonylatban jelentős kukoricaexport a városban Gyengeségek önkormányzati és egyéb támogatási forrásoktól társadalmi kohéziót gyengíthetik a belterületi lótartással kapcsolatos etnikai konfliktusok szegregációs problémák (oktatási intézményekben, lakóterületeken) a helyi lakosság helyi kikapcsolódási, szórakozási lehetőségei intézmények magas fenntartási, működtetési költségei intézményrendszer fenntartásban, működtetésben bekövetkező változások (járási átszervezés, KLIK) az oktatási intézményekben magas és intézményenként jelentős különbségeket mutat a HH és HHH gyermekek aránya az oktatási nevelési intézmények kihasználtsága mindenütt 100 % alatti és intézményenként jelentős különbségeket mutat a gazdaság növekedésének, így a turizmus fejlődésének dinamikáját lassítja a város elérhetősége (közút, vasút egyaránt) működő vállalkozások között kevés a nagyvállalat kevés a nagy hozzáadott értékkel bíró, kvalifikált munkavállalót alkalmazó, jól fizető munkahely jövedelmek megyei viszonylatban kedvezőek, országos értékhez képest alacsonyabbak rizstermesztés a kedvező termőhelyi adottságok ellenére az utóbbi években visszaszorul a tervezett turisztikai fejlesztések megvalósítása a bevonható EU-s források korlátozottsága miatt az elképzelésekhez képest lassabban tud haladni, a turizmusban rejlő potenciálok kihasználása közepes
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 194 Erősségek üzleti infrastruktúra fejlett: Ipari Park jelenléte, további fejlesztésre alkalmas területekkel, bővítési lehetőséggel, Inkubátorház megléte ipar kkv-k formájában jelen van a városban hagyományokkal rendelkező gépipari tevékenység (mezőgazdasági gépalkatrész) város brandjehez tartozó termékek: Szarvasi mozarella, szarvasi kávéfőző és lámpa Turizmus fejlődő és meghatározó ága a helyi gazdaságnak sokrétű, folyamatosan bővülő, szolgáltatás színvonalában fejlődő turisztikai kínálat tudatos, helyi adottságokra épülő fejlesztések a turizmusban gazdag és színvonalas rendezvény és programkínálat aktív TDM szervezet 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya az adósságrendezésnek köszönhetően biztos önkormányzati gazdálkodás iparűzési és idegenforgalmi adóbevételek folyamatos növekedése világos vagyongazdálkodási elvek 6. Táji és természeti adottságok természeti értékekben való páratlan gazdagság vizek városa, felszíni és felszín alatti vizekben való gazdagság (holtágak, Hármas-Körös, termálvíz) nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Natura 2000 területek). nemzeti természetvédelmi oltalom alatt álló területek az országos ökológiai hálózat területei. a Körös és a Körös-holtágak menti fás területek, vizes élőhelyek tájképi értéke. a város belterületének természeti/zöldfelületi és épített értékei, településképi értékek 7. Zöldfelületek a belterület zöldfelületeinek területi aránya, a zöldfelületek adottságai kedvezőek helyi zöldfelületi értékek és egyben helyi jelentőségű természeti értékek (Erzsébetliget, Anna-liget, Szarvasi Arborétum, Körösholtág vizes élőhelyei, fásított parti területei). jelentős zöldfelületű intézmény kertek (Szarvasi Arborétum) 8. Épített környezet (épített örökség is) Gyengeségek szociális segélyezés növekvő terhei intézmények, közparkok, szociális bérlakás állomány fenntartásának anyagi terhei központi szabályozás miatt gépjárműadó bevétel városnál maradó összegének csökkenése az erdők területi aránya kedvezőtlenül alacsony a tájhasználatban száraz gyér lefolyású terület tájsebek (felhagyott, spontán rehabilitálódott bányagödrök) a külterület másodlagosan lakó- és üdülési funkciójú kertes, tanyás területein, a holtágak partján beépített területeken a hiányos közműellátás következtében nő a környezet (talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezése, erózió) terhelése, veszélyeztetése. a település arculatát jelentősen befolyásoló út menti fasorok, fásított zöldsávok rendszerének hiányosságai. a városközponton kívüli, meglévő lakóterületi zöldterületek funkcionális hiányosságai a zöldterületek használhatóságát csökkenti. a Körös-holtág partja menti zöldfelületek a meglévő lehetőségekhez képest alulhasznosítottak
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 195 Erősségek Városközpont eklektikussága nagyszámú nyilvántartott régészeti lelőhely (224 db, főleg külterületen) nagyszámú országos védelem alatt álló műemlék (17 db) számos helyi védelem alatt álló épület (57 db) önkormányzat elkötelezettsége az épített értékek megőrzése, felújítása iránt folyamatosan megújuló Belváros koncepció mentén folyamatosan megújuló közintézmények igényes, rendezett közterek a Városközpontban épített környezet páratlan természeti értékekkel párosul (szinergikus hatások) folyóparti fekvés, vízparti miliő városképformáló szerepe 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) országos közúthálózaton elsőrendű főúti kapcsolattal rendelkezik, mely biztosítja a nemzetközi, az országos és a térségi közúti kapcsolatokat kedvező és megfelelő a helyi/városi úthálózat szerkezete továbbá a kerékpáros / a gyalogos közlekedési infrastruktúra kiépítettsége megfelelő autóbuszos ellátottság magas a kerékpárosok részaránya a helyi forgalomban, közlekedési feltételeik jellemzően jók, ami segít a helyi gépjárműforgalom mérsékelten tartásában is a településen az áruszállítás nem jelent komoly problémát 10. Közművek és elektronikus hírközlés magas szinten kiépített települési közmű hálózat (víz, gáz, villany stb.) termál-közmű hálózat korszerű szennyvíztisztító telep 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság a hulladékgyűjtés jelentősen korszerűsödött (szelektív hulladékgyűjtés, komposztáló Gyengeségek szocialista városépítészet maradványai a városban is nyomot hagytak néhány felújított, értékes épület használaton kívül (Árpád-szálló, Mitrovszky-kastély) 44.számú főút miatt jelentős tranzitforgalom terheli a lakó és intézményi területeket, teherforgalom az épületeket is károsítja, csökkenti a város turisztikai vonzerejét ipari, gazdasági létesítmények a főutca mentén, a városközpont közelében (pl: lámpagyár) városrészi alközpontok hiánya a települési elkerülő (M44) útszakasz hiánya a külterület úthálózata nagy részben burkolatlan, a belterületi burkolt utak minősége több helyen rossz, a még kiépítetlen utak állapota időjárás függő egyes belterületi közúti csomópontok, gyalogos és kerékpáros keresztezések forgalmi, közlekedésbiztonsági szempontból fejlesztésre szorulnak, kiemelten az országos utakon a parkolás szabályozása kevéssé korlátozza a belvárosba irányuló forgalmat a vasúti közlekedés szolgáltatása gyenge a várost érintő vasútvonal általános műszaki állapota rossz, az állomás a város súlypontjától távol helyezkedik el a vasútállomás, és az utasforgalmi létesítmények műszaki állapota rossz gyalogos és kerékpáros közlekedést jobban segítő műtárgyak, utcabútorok hiánya a szennyvízrákötések aránya nem 100 %-os, a lakások/építmények 25%-ának szennyvize nem jut a hálózatba, kezelés nélkül kerül a talajba, vízfolyásba jelentős a belvíznek kitett és árvízveszélyes területek aránya fejlesztésre szoruló csapadékvíz-elvezető hálózat a használt termálvíz kezelése nem minden esetben megfelelő nincs elkerülő út, az átmenő (44.sz.főút) forgalomból eredő környezeti ártalmak
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 196 Erősségek telep, hulladékgyűjtő udvar, szelektív hulladékgyűjtő szigetek megléte) alacsony légszennyezés kedvező sugárzás védelmi helyzet Ipari Park (ipari tevékenység kiszorul a városból) megléte megújuló energia potenciál (biomassza, napenergia, geotermikus energia) korszerű közvilágítás a Hármas-Körös árvízvédelmi kiépítettsége javul Gyengeségek megújuló energia potenciál kihasználtsága közepes allergén gyomok terjedése a szelektív hulladékgyűjtés nem teljes (pl. állati eredetű, és zöld hulladékok szelektív gyűjtése stb.) felszíni vizeket érő szennyezések (pl. használt termálvíz), vízfrissítési problémák nincs levegőminőséget mérő állomás 3.1.2.2 Külső tényezők Lehetőségek 1.Társadalom: demográfiai viszonyok és tendenciák a település népességmegtartó erejének növelése, vonzó település környezet, a helyi gazdaság erősítése révén (aktív lakosság helyben tartása) országosan és megyei szinten is csökkenő munkanélküliség, javuló helyi foglalkoztatási környezet Veszélyek népességfogyás (természetes fogyás, elvándorlás) folytatódása, esetleges fokozódása képzett fiatalok az ország fejlett centrumtérségeiben il. külföldön találnak munkát (agyelszívás) szegregációs problémák fokozódása, társadalmi konfliktusok kialakulása magas szinten állandósul a szociális ellátásokat igénybe vevők köre 2. Települési közösség (kohézió, kultúra, hagyományok, civilek) a közösség, mint településfejlesztési erő civil szervezetek aktivitásának fenntartása, tevékenységének erősödése szlovák (tót) nemzetiség kultúrájához kapcsolódó hagyományőrzés fenntartása, további erősítése városi és kisebb helyi közösségi rendezvények szervezése helyi összetartás erősítése érdekében a szegregéciós problémák kezelésével a feszültségek csökkentése 3. Intézmény-rendszer (közszolgáltatások) és városüzemeltetés a város térségi szerepkörének erősítése közszolgáltatások színvonalának további javítása, fejlesztése, korszerűsítése (EU-s források bevonásával) Intézményrendszer megkezdett felújítási programjának folytatása (épület megújítás, energetikai korszerűsítések) sportolási lehetőségek, programlehetőségek bővülése (különösen iskolai és diáksport) az önkormányzat nem tud elegendő forrást biztosítani a helyi közösségi rendezvények szervezéséhez a civil szervezetek gyengülése további forráshiány következtében szegregációs problémák fokozódása további feladatelvonás az intézményrendszer elsorvadását eredményezheti a helyi adóbevételek csökkenése veszélyezteti az intézményrendszer működését lakosság korszerkezeti változása, helyi lakosság elöregedése anomáliákat okoz az ellátások terén (pl: Ellátásra, gondozásra szoruló idősek, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek növekvő száma (kapacitáshiányok), fiatalkorú lakosság
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 197 Lehetőségek 4. Gazdaság szerkezet és dinamika a megújuló energiaforrások (geotermikus energia, napkollektor, biomassza) támogatott hasznosítása a gazdaságban vállalkozások hálózatos együttműködésének erősítése (klaszterek) térségi kapcsolatok és együttműködések erősítése magas hozzáadott értékű tevékenységet folytató cégek megtelepedése, ezáltal foglalkoztatottság növelése a következő támogatási időszak gazdaságfejlesztési fókusza, a gazdaságfejlesztési célú EU-s források bevonása a helyi gazdaságfejlesztésbe turizmus háttér infrastruktúrájának további tudatos fejlesztése turisztikai kínálat tovább bővítése, attrakciófejlesztés (kerékpáros turizmus, konferencia, ifjúsági turizmus, agroturizmus, gasztronómiai és lovas turizmus fejlesztése) termál és gyógyturizmus továbbfejlesztése (Fürdő) Összehangolt térségi marketing 5. Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya helyi adóbevételek növelése, új adónemek bevezetése 6. Táji és természeti adottságok a helyi értékvédelmi rendelet kibővítése, módosítása a helyi jelentőségű, nem védett természeti területek, természeti értékek (fasorok, faegyedek, vizes élőhelyek) körére vonatkozóan. holtágak vízfrissítésének biztosítása, rehabilitációja, ökológiai értékek megőrzése a Körös-Holtágak jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelentő rekreációs/turisztikai lehetőségei erdősültség növelése, mezővédő fasorok telepítése (csökkenő porterhelés, növekvő biodiverzitás), erdőtelepítés elsősorban a beépített rekreációs területek és a természeti területek környezetében Veszélyek csökkenésével oktatási intézményekben kapacitás kihasználatlanság) Szakképzés társadalmi presztízse nem változik (alacsony marad) HH és HHH gyermekek aránya tovább nő az oktatási, nevelési intézményekben az elvándorló munkaerő tovább szűkíti a betelepülni szándékozó vállalkozások mozgásterét az ipari területre nem települnek be újabb vállalkozások a helyi vállalkozások fejlesztései elmaradnak a környező településekkel való együttműködések elmaradása a gazdaságfejlesztési célú EU-s források lehívása elmarad helyi adóbevételek növelése, új adónemek bevezetése ellenállást vált ki növekvő nyomás a szociális finanszírozási rendszeren a védelemre érdemes természetközeli területek további feltárásának és védelem alá vételének elmaradása az idegenforgalmi vonzerőt jelentő természeti területek védelme és a turizmus potenciális területhasználati konfliktusai (pl. üdülőterületek-holtágak). szántók parlagon hagyása, invazív, és allergén gyomok terjedése a közműhálózattól távoli üdülő- és lakófunkciójú területeken a hiányos szennyvíz, szippantott szennyvíz, illetve szennyvíz iszapkezelés, illegális hulladéklerakás veszélyeztetheti a talaj, a felszín alatti és a felszíni vizek minőségét.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 198 Lehetőségek a környezeti nevelés lehetőségei az értékvédelem és a szelíd turizmus, rekreáció kapcsán. 7.Zöldfelületek a rekreációs célú zöldfelületek fejlesztési lehetőségeinek megvalósítása a hatályos településszerkezeti terv szerint, illetve bővítése, változtatása a módosuló igények, lehetőségek figyelembe vételével. a város fásítási-, fasorfejlesztési programjának elkészítése. játszóterek bővítése, fejlesztése (Zöldpázsit tér extrém sportok számára; Szentesi úti lakópark játszótere) 8. Épített környezet (épített örökség is) megkezdett Belvárosi városrehabilitációs program tudatos folytatása, területi kiterjesztése Vízparti miliő kínálata adottságok kihasználása (természeti értékek védelmét szem előtt tartva) fürdő és környezetének fejlesztése lakótelep épületállományának fokozatos megújítása, felújítása ipari park terület fejlesztése, gazdasági tevékenységek területi koncentrációja szegregátumok épületállományának infrastrukturális helyzetének javítása felújított, értékes épületek funkcióval való megtöltése további védett, védelemre érdemes épületek állagának megóvása, felújítása (pl:tessedik major felújítása) 9. Közlekedési hálózat és minősége (belső és külső) az országos közúthálózat fejlesztése (M44, Mezőtúr irányába kompmentes kapcsolat) javítja a város belső életét és külső kapcsolatait az országos és nemzetközi forgalom igényei szerint épült közlekedési területek városi igényeknek megfelelő átalakítása a gyalogutak és gyalogos területek bővítése a városközpontban a kerékpárutak és -tárolók bővítése a térségi kerékpárút hálózat részeként a turisztikai célpontig való összefüggő kiépítés, a kerékpáros turizmus erősödése erősödő mikro-térségi, kistérségi, szerepkör Veszélyek a 44.számú főút elkerülő szakasza nem épül meg a településtől délre források hiányában, műemlékek, védett épületek felújítása elmarad, megsemmisülnek, átépülnek szegregátumok állandósulása, esetleg terület növekedése az M44 autóút megépültéig a meglévő átmenő közúti közlekedési infrastruktúrán a forgalom, ezáltal a baleseti veszélyeztetettség és a környezetszennyezés növekedése az állami közútkezelő forráshiánya miatt a közútfenntartási tevékenységek és a fejlesztések csúszása a leromlott vasúti infrastrukturális kapcsolatok kor színvonalára való fejlesztésének forráshiány miatti csúszása a közösségi közlekedés az állami szolgáltatóktól függ, a közlekedés finanszírozásának bizonytalanságai kihathatnak a tömegközlekedési szolgáltatásokra (volán és vasút is) a növekvő közúti forgalom miatt csökken a kerékpározási kedv és növekvő parkolási problémák jelentkeznek a pályázatokhoz szükséges önrész hiánya
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 199 Lehetőségek 10. Közművek és elektronikus hírközlés szennycsatorna-hálózat fejlesztése csapadék- vízelvezető hálózat fejlesztése ivóvízminőség javító program végrehajtása öntözőrendszerek újragondolása, mezőgazdasági struktúra váltás 11. Környezetvédelem - klímatudatosság/ energiahatékonyság termál közmű hálózat bővítése, fűtésből származó légszennyezés csökkenése szelektív hulladékgyűjtés és hasznosításának tovább fejlesztése felhagyott banyagödrök rekultivációja megújuló energiák minél szélesebb körű alkalmazása légszennyezettséget mérő állomás létrehozása elkerülő út megépülése, csökkenő környezeti ártalmak Veszélyek klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események (káresemények, belvíz, csapadékvíz-hálózat túlterhelése) lakóövezet, üdülőövezet bővítése a szükséges közműhálózat fejlesztése nélkül szárazodó éghajlat mellett az öntözőrendszer fejlesztésének, vagy mezőgazdasági struktúra váltás elmaradása használt termálvizek környezet szennyezése felszíni vizeket érő szennyezések, feliszapolódás, a biodiverzitás csökkenése elkerülő út megépülése veszélyeztetheti, feldarabolhatja a természeti területeket, biodiverzitás csökkenése 3.1.3 A településfejlesztés és rendezés kapcsolata, a fejlesztés területi korlátai és lehetőségei A településfejlesztés és településrendezés kapcsolatát illetően Szarvas esetén elmondható, hogy az elmúlt években a településrendezési terv nem volt az akadálya a fejlesztéseknek, az önkormányzat, testületek gyorsan reagálnak az új igényekre, befektetői elképzelésekre. Az egyes területek hasznosítását legtöbbször a magasabb szintű jogszabályok, védettségek, és különösen, a területrendezési tervi előírások befolyásolják, vagy akadályozzák meg. Ezek tisztázása, valamint a településrendezési eszközök államigazgatási és egyéb egyeztetése sok időt vesz igénybe. Gyakran az egyes területek tulajdonosaival való megegyezés is hosszadalmas. A következő táblázat Szarvas településrendezés eszközeinek jelentősebb módosításait és azok főbb indokait foglalja össze. 34. táblázat: Településrendezési eszközök módosításai Településrendezési eszközök módosításai Településfejlesztési koncepció módosítása 362/2007. (VIII.23.) határozat Településszerkezeti terv módosítása 374/2008. (VII.23.) határozat Helyi építési szabályzat, és melléklete a szabályozási terv módosítása 19/2008. (VII.24.) rendelet Településfejlesztési koncepció módosítása 340/2009. (VI.18.) határozat Településszerkezeti terv módosítása 453/2009. (VIII.27.) határozat A módosítás indoka Biogáz üzem építése miatti módosítás Biogáz üzem építése miatti módosítás Biogáz üzem építése miatti módosítás Általános felülvizsgálat Általános felülvizsgálat
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 200 Településrendezési eszközök módosításai A módosítás indoka Helyi építési szabályzat, és melléklete a szabályozási terv módosítása 23/2009. (VIII.28.) rendelet Helyi építési szabályzat, és melléklete a szabályozási terv módosítása 12/2010. (IX.24.) rendelet Településfejlesztési koncepció módosítása 664/2011. (XI.24.) határozat Településszerkezeti terv módosítása 628/2014. (XII.18.) határozat Helyi építési szabályzat, és melléklete a szabályozási terv módosítása 27/2014. (XII.19.) rendelet Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás (2015. március) Általános felülvizsgálat Törvényi változás miatti módosítás Rizsfeldolgozó üzem elhelyezése miatti módosítás Az M44 gyorsforgalmi út nyomvonalának pontosítása miatti módosítás Az M44 gyorsforgalmi út nyomvonalának pontosítása miatti módosítás A Településszerkezeti tervet általában, tízévente át kell tekinteni, ha szükséges módosítani kell. A hatályos településrendezési eszközök Szarvas városában 2018. év végéig alkalmazhatók. A településrendezési eszközöknek a megváltozott jogszabályok szerinti átdolgozásáról a közeljövőben gondoskodni kell. Problématérkép / Értéktérkép Város egészét érintő tényezők Városközpont ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? Kerékpár úthálózat 44-es számú főút Holt-Körös híd 1.Felújított főtér 3.Árpád szálló Fő tér Szabadság út 32. A városközponton átmenő 44-es főút jelentős környezetterhelő hatással van a városra Balesetek száma a 44-es út mentén, egy szakaszon magas Parkolási problémák, elsősorban a parkolóhelyek hiánya miatt Deák Ferenc utca és a Vasútállomás között Főtér és környéke
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 201 Város egészét érintő tényezők Kertváros 4.Szarvasi Gyógyfürdő 5. Vízi Színház ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? 9. Tessedik Sámuel múzeum 11. Ótemplom környéki felújítások 13. Ótemplom Kossuth utca 23. Petőfi Sándor u. 7-9. Vajda Péter u. 1. Vajda Péter utca 2. Vajda Péter utca 2. 19. Kossuth tér Kossuth tér 20. Ruzicskay alkotóház 21. Erzsébet Ligeti Sporttelep 22. Mittrovszky Kastély 23. SZIE Tessedik Campus 24. SZIE Gál Ferenc Főiskola 25. Székely Mihály Szakmunkásképző és Szakközépiskola 28. Benka Gyula Evangélikus Ált. Isk. 29.Szarvasi Ált. Isk. 32. Chován Kálmán Művészeti Alapiskola 40.Geomark Kft. Helyi védelem alatt álló településszerkezet Erzsébet liget Értékes fasorok Erzsébet liget Erzsébet liget Szabadság út 28. Szabadság út 1-3. Szabadság út 6-8. 5540 Szarvas, Vajda Péter u. 20. Kossuth Lajos St 17. Kossuth utca 5-7. Kossuth tér 3. Kossuth Lajos utca 18. Vasút utca Kossuth tér Szabadság utca Bolza sétány Erzsébet liget
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 202 Város egészét érintő tényezők Magol-zug Lakótelep Ipartelep ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? 2.Lengyel Palota 10. Történelmi emlékút 12. Református templom Szabadság út 36. Szent István park Vasút utca 66. 16. Bolza kastély Szabadság út 2. 27. Tessedik Sámuel szakmunkásképző Intézet 30. Petőfi Sándor Ált. Isk. Worktrans Kft. Kacsa-tó Értékes fasorok 8. Történelmi Magyarország közepe Kossuth L. u. 5/7. Kossuth L. u. 43. Damjanich utca 27. Erzsébet liget Malom u. vége Csuka u. eleje Balesetek száma a 44-es út mentén egy szakaszon magas I.számú szegregátum II.számú szegregátum III.számú szegregátum IV.számú szegregátum VI. Krakkó - leromlott állapotú városrész Túlzsúfolt folyópart Főutcán leromlott állapotú iparépületek Leromlott állapotú buszpályaudvar Leromlott állapotú vasútállomás Mélyfekvésű terület Deák Ferenc utca és a Vasútállomás között Jókai Mór u. - Széchenyi u. - Janecskó P. u. - Pántlika u. Hunyadi J. u. - Vasút u. - Hoffmann u. - Bem J. u. - Ady Endre u. Dózsa Gy. - Vasút u. Luther M. u. - Liliom u. - Tessedik S. u. - Martinovics u - Benka Gy. u. Benka Gyula u. Szent László u. Kodály Z. u. Rét utca Szabadság u. 41. Újtemető területe
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 203 Város egészét érintő tényezők Külterület ÉRTÉK PROBLÉMA MI? HOL? MI? HOL? 35. Inkubátorház Orosházi út 8. 36. Alföldi-Hús Zrt. Orosházi út, 37. Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. 6. Szárazmalom Ipartelep 531/1. Ady Endre utca 1/1. Az Ipartelep rossz belső úthálózattal van ellátva V. számú szegregátum: 7. Szlovák Tájház Kálvin u. 1. Fásítás hiánya 14. Csáky kastély Anna-liget 15. Körös-Maros NP Igazgatósága és látogatóközpont 17. Mini Magyarország makettpark Anna-liget 1. I. Külkerület 9. 18. Ifjúsági Tábor Erzsébet liget 33.Halkutató Intézet Anna liget 8. 34.Szarvasi-Vas- Fémipari Zrt. 38. Pioneer-Hi-Bred Zrt. 39. szarvasi Mozzarella 42.Keresztháti üdülősor Szabadság út 64. Ipartelepi út Örménykút Szarvasi Arborétum Szarvas, I.kk. 9. Anna-liget Holt-Körös Értékes fasorok Szarvasi Holt- Körös jobb oldala mentén Simonyi Szőlő Kondoros-völgyi főcsatorna mentén
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 204
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 205
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 206 Eltérő jellemzőkkel rendelkező városrészek 3.3.1 A városrészek kijelölése, pontos lehatárolása, lehatárolás indoklása, a városrészek bemutatása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város a 2009-ben készült IVS városrészi lehatárolását követi, a városrészek számát és határvonalait illetően változás nincs. A városrészek lehatárolása a következő elvek mentén történt: az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálata alapján homogénnek mondható területegységek kerüljenek kialakításra, történetükben és fejlesztési lehetőségeiket illetően is összetartozó területegységet képezzenek; a városrészek a település teljes területét átfedésmentesen és teljes körűen lefedjék A 2009-es IVS városrészi lehatárolása során a KSH és önkormányzati adatokra, valamint szakértői egyeztetésekre építve számos alternatíva került megvizsgálásra, amelynek eredményeként 5 jól elkülönülő városrész került lehatárolásra az alábbiak szerint: 42. térkép: Szarvas városrészei Forrás: IVS, 2009
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 207 35. táblázat: A városrészeket lehatároló utcák és objektumok Városrész Lehatárolás Városközpont Kertváros Erzsébet liget Szabadság út Vajda Péter utca Vasút utca Béke utca Jókai Mór utca Hatház u. Lenkei u. Rét u.- Kodály Z. u. Lililom u. Bartók Béla u. Vasút u. Szent I. utca Lakótelep Kazinczy Ferenc utca Szabadság út Bajcsy Zsilinszky utca Vasút utca Damjanich utca Dr. Melich János utca Jókai Mór utca Kazinczy Ferenc utca Mangol-Zug Ipartelep Forrás: IVS, 2009 Holt-Körös mentén húzódó üdülő sétány Nyárfa utca Malom utca által határolt terület Önkormányzat által Ipari Parkká minősített belterületen helyezkedik el, a várostól keletre, Békéscsaba irányába kivezető 44. sz főút mentén (Csabai út mentén). Területe: 54,4 ha A fent megnevezett városrészeken túl jelentős számú lakosság él a városon kívüli külterületi, tanyás részeken. Az alábbi fejezetekben röviden áttekintésre kerülnek Szarvas Város városrészeinek specifikus jellemzői. A rövid összehasonlító elemzést követően megvizsgáljuk a városrészek társadalmigazdasági jellemzőit, intézményi ellátottságát, de a városrészek funkcionális vizsgálatára is sor kerül. 43. ábra: Lakónépesség megoszlása városrészenként (a város lakosságának %-ában) 2,36 0,15 11,17 11,89 6,28 Mangol-zug Városközpont Lakótelep Kertváros Ipari park Külterület 68,11 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakónépesség városrészenkénti megoszlását tekintve látható Kertváros több mint kétharmados részesedése a teljes lakosságból. A Városközpontban, valamint a Külterületen élők aránya szinte megegyezik (11 % körüli), míg legkisebb arányban a Lakótelep városrészben, továbbá a város üdülő-rekreációs területén, a Magol-zugban élnek. A városrészek lakónépességből való részesedése alapvetően a város területéből foglalt arányaihoz igazodik.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 208 44. ábra: Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása városrészenként 80,0 70,0 60,0 50,0 60,0 71,3 60,3 67,3 58,7 57,7 60,7 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 30,8 26,6 27,9 27,3 27,7 20,8 16,5 13,4 12,3 11,7 11,9 14,1 11,5 11,6 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakosság korösszetételét vizsgálva a város egészéhez viszonyítva kedvezőbb, fiatalabb korszerkezettel rendelkezik Mangol-zug, ahol a 14 év alattiak aránya 3,1%-kal haladja meg a városi átlagértéket. Az aktív korú népesség aránya szintén ebben a városrészben a legmagasabb. A leginkább elöregedő városrész a Városközpont, valamint a Kertváros. 45. ábra: Lakónépesség iskolai végzettség szerinti megoszlása városrészenként 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 18,1 14,6 5,3 39,2 8,1 30,0 17,1 17,5 14,5 11,3 33,3 5,0 25,7 7,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők Felsőfokú végzettségűek 0,0 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakosság képzettségi szintjét elemezve jól láthatóak az egyes városrészek közötti különbségek. A legképzettebbek a fiatalos korszerkezettel, magas aktivitással rendelkező Mangol-zugban élnek, valamint maga a diplomások aránya a Városközpontban is. A Lakótelep városrészben, valamint a Kertvárosban élők kvalifikáltsága a város átlagértékeihez közelít.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 209 46. ábra: Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 66,7 63,2 62,7 57,4 58,1 52,1 39,9 41,7 38,7 39,3 39,3 36,5 39,4 27,2 20,8 17,6 17,2 57,7 55,6 46,3 Foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 10,0 0,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A foglalkoztatottak aránya tekintetében szintén jelentős különbségek érzékelhetőek az egyes városrészek között. A foglalkoztatottak aránya a Városközpontban a legalacsonyabb. Ezzel párhuzamosan itt a legmagasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A legkedvezőbb mutatókkal a korábban említett rekreációs terület, Mangol-zug rendelkezik. 47. ábra: Az aktív korúak foglalkoztatottsági megoszlása városrészenként 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 44,7 37,8 35,4 8,9 3,9 5,8 4,7 33,8 86,7 36,8 33,3 38,8 9,5 12,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, a foglalkoztatottsági adatokhoz hasonlóan; a lakott területek közül a Városközpontban (44,7%), valamint a Kertvárosban a legmagasabb, míg legkedvezőbb aránnyal, a fiatal és aktív korszerkezettel rendelkező, kedvező társadalmi pozíciójú Mangol-zug településrészen találkozhatunk. Az alapfokú végzettséggel,
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 210 valamint jövedelemmel nem rendelkezők aránya a belterületek közül a Kertvárosban a legmagasabb, ez a lakosság 9,5%-át jelenti. 48. ábra: A gazdaságilag nem aktív és munkanélküliek megoszlása városrészenként 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 80,8 60,6 56,4 56,8 54,9 48,8 48,7 40,0 15,0 10,2 6,3 8,3 11,0 9,7 5,4 3,4 4,5 6,2 5,1 7,7 0,0 Munkanélküliségi ráta Tartós munkanélküliek aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés Az inaktívak és munkanélküliek területi elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy a Városközpontban, valamint a Lakótelepen a legnagyobb a munkanélküliek (ezen belül a tartós munkanélküliek), valamint a gazdaságilag nem aktívak aránya. 49. ábra: Lakásállomány megoszlása városrészenként 1,98 0,14 14,05 12,14 7,26 Mangol-zug Városközpont Lakótelep Kertváros Ipari park Külterület 64,43 Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 211 A lakásállomány a népesség területi eloszlásához igazodva a kertvárosban a legnagyobb. A külterületi lakások aránya a teljes állomány közel 15%. A Városközpontban található lakások 12%- ot, míg a Lakótelepen levők 7,2%-ot tesznek ki a város egészének lakásállományából. 50. ábra: Lakásállomány komfortfokozat szerinti megoszlása városrészenként 60,0 50,0 40,0 36,4 33,3 51,4 43,7 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 30,0 20,0 10,0 0,0 13,8 11,0 7,2 7,2 2,6 3,4 3,4 1,4 3,1 9,3 7,9 4,8 4,2 0,50,4 22,2 25,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya Egyszobás lakások aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakásállomány komfortfokozata kedvező képet mutat a lakott területeken, így szinte minden belterületi településrészen magas komfortfokozatú ingatlanállományról beszélhetünk. A Kertvárosban sem éri el a 10%-ot az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A Külterületen azonban a lakások több mint fele alacsony komfortfokozatú, 43,7%-a pedig komfort nélküli, vagy szükséglakás.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 212 3.3.1.1 Városközpont bemutatása A városrész lehatárolása, rövid jellemzése A városrész az Erzsébet liget Szabadság út Vajda Péter utca Vasút utca Béke utca Jókai Mór utca által határolt területen fekszik. Minden szempontból Szarvas centrumként szolgáló területe, melynek jelentőségét funkcióellátottsága is kiemeli. Itt találhatók a legfontosabb igazgatási, közművelődési, kulturális létesítmények. Turisztikai szempontból szintén kulcsfontosságú területe a városnak. A terület beépítettségének jellege vegyesnek mondható, kertvárosias, lakótelepi beépítéssel, társasházas és sorházas résszel is találkozhatunk. Ez az eklektikusság jellemző a városrész épületállományának minőségére és az ingatlanértékekre is. A városközpont településszerkezeti jellemzője a négyzethálós, párhuzamos utcás kialakítás, Tessedik tervei alapján. Az elmúltévek sikeres városrehabilitációja következtében a Városközpont, valamint számos közintézmény felújításra került, ennek következtében a városképi, esztétikai változás is számottevő. A terület turisztikai látványosságai: Tessedik Sámuel Múzeum Mittrovszky-kastély Ótemplom Katolikus templom Árpád szálló Lengyel palota Ruzicskay-alkotóház Bolza-kastély Erzsébet-liget Holt-Körös
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 213 A városrész demográfiai és szociális jellemzői A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A városrész gazdasági adottságai, jellemzése A városrész funkcióellátottsága A Városközpont lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 2015 fő, a város lakónépességének 11,89%-a. A 2001. évi adatokhoz képest jelentős a népességcsökkenés a városrészben (18%-os, ekkor 2455 fő élt a városrészben). A lakosság korcsoport szerinti megoszlását vizsgálva a városrész öregedő tendenciát mutat, ezt mutatja a 2001 és 2011. év közötti arányok változása. Míg 2001-ben a 0-14 éves korosztály aránya 13,8% volt, addig 2011- ben 11,7%-ra csökkent a fiatalkorúak aránya. Az aktív korúak, vagyis, a 15-59 éves korosztály aránya 60,3%-ra csökkent (2001-ben 66,9% volt), míg a 60 évnél idősebbek aránya 19,4%-ról 27,9%-ra növekedett a vizsgált tíz év során. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 60,6%. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül 8,1%. Ez az arány a település egészének arányánál sokkal kedvezőbb. Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebbek arányában 30%, ez szintén jelentősen meghaladja a települési átlagot. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 44,7%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 5,8%. Előbbi kedvezőtlenebb, mint a városi átlag, utóbbi viszont jóval kedvezőbb. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 52,1%, amely közel 5 százalékponttal meghaladja a város egészére vonatkozó arányt és az elmúlt tíz év távlatában e tekintetben növekedés mutatható ki (2001-ben 42,4% volt az itt élő foglalkoztatottak aránya). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 27,2%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,7%, ami 2001-hez képest 3 %-os csökkenést mutat. A munkanélküliségi ráta 8,3%, míg a tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 4,5%, a városi aránynál alacsonyabb értéket mutat. A településrész lakásállománya 940 db, 12,1%-a a települési összes lakásnak, mely arány egy kis mértékben meghaladja a városrészben élők arányát. Ezek közül alacsony komfortfokozatú 3,4%, amely érték 2001-hez képest 3%-os csökkenést mutat. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 3,1%, mindkét érték a településrészek között a legalacsonyabb. Az egyszobás lakásoké 7,2%, amely megegyezik a város egészének értékével. A városrészben 1 bölcsőde (Kossuth utca) és 4 óvodai feladat-ellátási hely található (szlovák óvoda; főtéri óvoda; gyakoroló óvoda; Damjanich óvoda) található. A város valamennyi általános iskolája, 4 feladat ellátási hely szintén a Városközpont városrészben működik. A középiskolák közül a Vajda Péter Gimnázium található a városrészben. Közösségi funkciók közül kiemelhető: mozi, galéria, színház, múzeum, templom. A Városközpont centrumszerepéből adódóan a közszféra funkció a polgármesteri hivatal; rendőrség, okmányiroda, mentők, tűzoltóság, bíróság révén szintén meghatározó a városrészben. Járási/ térségi szerepkörű intézmények közül a Városközpontban található a Családsegítő és a Nevelési Tanácsadó. A városközpont városrész kereskedelmi és szolgáltatási szempontból a város meghatározó területe. A kereskedelmi üzletek és vendéglátóhelyek harmada itt található. A városközpont közigazgatási, szórakoztatási, közművelődési, gazdasági és kulturális funkciókat betöltő intézmények, szervezetek helye.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 214 Városközpont SWOT analízise Városközpont Erősségek Kedvező városszerkezeti elhelyezkedés Szolgáltatás központú, funkciógazdag városrész Valós járási centrumként funkcionál (közigazgatási, oktatási, kulturális intézmények koncentrált elhelyezkedése) Építészeti értékekben gazdag területe a városnak (számos műemlék található a városrészben) Rendezett közösségi terek, esztétikus, tiszta környezet Jelentős fejlesztési aktivitás és eredmények a városrészben Működő vállalkozások száma magas Lehetőségek Forgalomcsillapítás Belterületi utak, járdák állapotának javítása További funkcióbővítés Belvárosi városrehabilitáció folytatása az akcióterület kiterjesztésével Intézmények infrastrukturális és szolgáltatási színvonalának további fejlesztése (oktatás, kulturális intézmények, közigazgatás) Turisztikai szolgáltatási kínálat szélesítése, minőségi fejlesztése, turisztikai szerepkör erősítése További kereskedelmi fejlesztések Gyengeségek 44.sz. főút miatt, jelentős tranzitforgalom, légszennyezettség, zajártalom rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aránya magas idősödő lakosság Veszélyek Tranzitforgalom állandósulása, esetleges növekedése (44. sz főút elkerülő út megépítésének elmaradása) Forgalom okozta környezetterhelés Lehívható EU-s forrásoktól függően- a tervezett fejlesztések üteme lassul, egyes fejlesztések megvalósulása elmarad (komplex fejlesztések eredményei nem érvényesülnek teljességében) Belterületi út és járdafelújítások korlátozott EUs forráslehetőségek miatt elmaradnak a következő 7 évben Védett épületek forráshiány miatti állagromlása Megvalósuló fejlesztések eredményeként a lakófunkció térvesztése ( skanzenesedés ) Helyi lakosság további öregedése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 215 3.3.1.2 Kertváros A városrész lehatárolása, rövid jellemzése A városrész demográfiai és szociális jellemzői A város legnagyobb területű városrésze. A másik három lakófunkcióval is rendelkező városrészhez képest itt a legmagasabb az időskorúak és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A városrész alapvetően funkcióhiányos, szolgáltatások, intézmények a Városközpontban érhetők el az itt élők számára. Kertvárosi városrész a leginkább szegregáció által sújtotta terület a városban. A beépítettség jellege vegyes: kertvárosias és lakótelepi beépítésű részek egyaránt megtalálhatók. Az épületek állapota szintén vegyes, a terület nagyságánál fogva értékes és kevésbé értékes lakóterületek is megtalálhatók. A Kertváros városrész lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 11547 fő, a város lakónépességének 68,11%-a, Szarvas lakosságának kétharmada. Ez több mint ötszáz fővel kevesebb, mint 2001-ben, ekkor 12083 fő élt a városrészben. A kertvárosi lakosság korcsoportonkénti megoszlását vizsgálva a 0-14 éves korosztály aránya 14,1% (ami 2001-es adathoz 15,3 %- képest csökkenést mutat), a 15-59 éves korosztály aránya 58,7%, a lakófunkcióval rendelkező városrészek között a legalacsonyabb.(tíz évvel korábban az érték 60,2% volt). A 60 évnél idősebbek aránya 27,3%, mely magasnak mondható a városrészek között. (Utóbbi esetén szintén növekedés tapasztalható, 2001-ben 24,6% volt az időskorúak aránya.) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül 14,5%. Ez az arány a település egészével szinte megegyező. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 17,5%, ez fél százalékponttal marad el a települési átlagtól. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 56,8%, amely a városi átlaghoz közelít (56,4%).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 216 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A városrész gazdasági adottságai, jellemzése A városrész funkcióellátottsága Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 36,8%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 9,5%. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,1%, amely 0,7%-kal meghaladja a város egészére vonatkozó arányt és közel 6,8%-os növekedést mutat a 2001. évi adatokhoz képest. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 39,4%, míg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,3%, mely a városi átlagtól 0,6 százalékponttal elmaradva kedvező értéknek mondható. (2001-ben ez az arány 43,3% volt). A munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 9,7%, míg a tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 5,1%. A településrész lakásállománya 4988 db, 64,4%-a a települési összes lakásnak, mely arány közel megfelel a városrészben élők arányának. Ezek közül alacsony komfortfokozatú 9,3%, amely aránya felére csökkent 2001 óta (18,8%), vagyis jelentősen javult a lakások műszaki állapota az elmúlt tíz évben. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 7,9%. Ebben a városrészben a legalacsonyabb az egyszobás lakások arány, mindössze 4,2%. Összegzésként ki kell emelnünk, hogy a Kertvárosi városrész igen nagy lakosságú településrész. Ennek köszönhetően kijelenthető, hogy a településrész lakossága nem homogén az itt vizsgált mutatók tekintetében, de a mutatók számos esetben közelítenek a város egészének adataihoz. A városrészen belül bölcsőde (családi napközi) és óvoda is működik. (Dózsa úti óvoda, Zöldpázsiti óvoda) A szociális intézmények közül 3 nappali ellátást nyújtó intézmény található a városrészben (Dózsa Gy u.; Bethlen u; és Rákóczi u.) Kertvárosban található a városi könyvtár. A városrész gazdaságát illetően elsősorban szolgáltatási, ipari és mezőgazdaági jellegű tevékenységek jellemzőek. A kereskedelmi üzletek száma a Városközpont után itt a legjelentősebb. (40 %-ot meghaladó). Viszonylag magas a vendéglátóhelyek száma, ami a városi szám több mint felét jelenti. Szarvas 10 legjelentősebb vállalkozása közül a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., valamint az E-on Tiszántúli Áramhálózati Zrt. is Kertváros városrészben található. A városrészben a lakófunkció mellett a gazdasági és kereskedelmi funkció jelentős. Közösségi funkció a könyvtár, templom és idősek nappali ellátását nyújtó intézményeknek köszönhetően vannak jelen. A közszféra funkcióhoz kapcsolódóan a tűzoltóság érdemel említést, amelynek állapota nem kielégítő, ezért új tűzoltó laktanya építése van folyamatban az Ipari Park területén. (átadása 2015 őszére várható.) Járási/térségi szintű funkciók tekintetében a szociális ellátás intézményei említhetők. A városrész területén jelentősebb zöldterületek, terek, parkok: Zöldpázsit tér, Arató P. utcai sportpálya; Hősök ligete A város turisztikai látnivalói közül a Szárazmalom, a Szlovák tájház; az Újtemplom és a Református templom érdemel említést.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 217 Városközpont SWOT analízise Kertváros Erősségek Javuló műszaki infrastrukturális ellátottság Elérhető ingatlanárak Nyugodt, csendes környezet Vegyes funkció Kiskereskedelem markáns jelenléte Lehetőségek Utak, járdák állapotának javítása Lakóterületek között zöldterületek minőségi fejlesztése Játszótérfejlesztés Tömegközlekedés fejlesztése Kerékpáros útvonalhálózat bővítése Civil összefogás erősítése, helyi kohézió erősítése Alközpont kialakítása Vasútállomás környezetének rendezése Gyengeségek Leromlott minőségű utak és épületek Alközpont hiánya A szegregátumok és szegregáció által veszélyeztetett területek többsége Kertváros területén található Veszélyek Munkanélküliség fokozódása Közterületek állapotának romlása Környezetszennyezés Társadalmi konfliktusok a lakosság között Forráshiány következében tovább romló közúti infrastruktúra 3.3.1.3 Lakótelep A városrész lehatárolása, rövid jellemzése A Lakótelep városrész a Kazinczy Ferenc utca Szabadság út Bajcsy Zsilinszky utca Vasút utca Damjanich utca Dr. Melich János utca Jókai Mór utca Kazinczy Ferenc utca által határolt területet jelenti. A városrész meghatározó beépítettségi jellege a lakótelep, panel és téglaépítésű lakóépületekkel. A terület a városon belül a kevésbé értékes lakóterületek közé sorolható. Jelentősebb, helyi és országos védelem alatt álló építészeti érték a városrészben nem található.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 218 A városrész demográfiai és szociális jellemzői A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A városrész gazdasági adottságai, jellemzése A lakótelep lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 1065 fő, a város lakónépességének 6,28%-a, amely mind arányát, mind létszámát tekintve jelentős csökkenést mutat 2001 óta, amikor 1233 fő élt a Lakótelep városrészben, közel 15%-os arányt képviselve a város teljes népességéből. A Kertváros, valamint a Városközpont városrész után itt élnek a legtöbben. A lakosság kormegoszlása tekintetében fontos kiemelni, hogy 2001-ben ebben a városrészben volt a legmagasabb az aktív korúak aránya (70,2%). A fiatalok (0-14 évesek) aránya (16,8%) átlagosnak tekinthető, míg a 60 évesnél idősebb lakosság aránya 13,1% volt. A 2011. évi adatok szerint a 0-14 éves korosztály aránya 11,9%-ra, a 15-59 éves korosztály aránya 67,3%-ra csökkent, míg a 60 évnél idősebbek aránya jelentősen növekedett és elérte a 20,8%-ot. Összességében megállapítható, hogy még mindig az aktív korúak jelenléte a meghatározó a településrészen, de az öregedés ezen városrészben is jelentős. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül 11,3%. Ez az arány a település egészére vetített aránynál 3,3 százalékponttal kedvezőbb. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 17,1%, amely a város egészének értékét közelíti. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 48,7%. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 33,8%, amely kedvezőbb, mint a városi átlag. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 4,7%, ez szintén jóval alacsonyabb, mint a városi átlagérték. A foglalkoztatottak arányának alakulásában kismértékű javulás történt 2001 és 2011. között, ugyanis 59,1%-ról 62,7%-ra növekedett arányuk, amely érték a települési átlagot közel 5 százalékponttal meghaladja. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 38,7%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 36,5%, ez viszont növekedett, hiszen 2001-ben 30,6% volt az arányuk. A munkanélküliségi adatokat vizsgálva kiderül, hogy a munkanélküliek aránya a lakótelepen 11%, ez kissé magasabb a város egészének adatához viszonyítva. A tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 6,2%. A városrészben a lakások száma 562 db, 7,3%-a a települési összes lakásnak. Ezek közül alacsony komfortfokozatú 0,5%, vagyis javult és jelenleg nagyon jó a komfortellátottság a területen (2001-ben 5,2% volt ez az arány). A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 0,4%, az egyszobás lakásoké 4,8%, mely jóval a városi átlag alatt van. A Lakótelep városrész lakosságának jelentős része tehát aktív, mind életkorát, mint foglalkoztatási viszonyát tekintve. A város egyéb területén élő lakosságnál, összességében hasonló képzettségi szintű, kedvezőnek mondható foglalkoztatási és jövedelmi helyzetben van. A városrészben a Vásártéri Napfény Evangélikus Óvodán kívül egyéb oktatási-nevelési intézmény nem található. A városrészen szintén keresztülhalad a 44. sz. főút, amely jelentős átmenő forgalmat jelent. A városrész belterületi útjai általában 3-6 méter széles aszfaltos utak, melyek sok esetben felújításra szorulnak. A meglévő járdák állapota sok helyen szintén felújítást igényelne. A városrészt a lakófunkció dominanciájának köszönhetően jelentősebb gazdasági tevékenység nem jellemzi. A város 10 legjelentősebb vállalkozásából egy sem található a területen. A kereskedelmi-szolgáltató funkció szintén nem számottevő. A városrészben viszonylag kisszámú kiskereskedelmi üzlet és egy-egy vendéglátóhely található.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 219 A városrész funkcióellátottsága Megvalósult és tervezett fejlesztések A Lakótelep városrészben a fent említettek szerint a lakófunkció dominanciája jellemző, a kereskedelmi funkció egy-egy kisebb üzlet formájában van jelen. Terek, parkok, zöldterületek közül megemlítendő a Vásártéri park és játszótér. A városrész jelentősebb fejlesztési az elmúlt években: Csapadékvíz-elvezetés Közvilágítás fejlesztése Szennyvízelvezető-hálózat fejlesztése Ivóvízhálózat bővítése, fejlesztése Fejlesztési igények, szükségletek a városrészben Lakófunkcióhoz kapcsolódóan: a magántulajdonú lakóépületek, tömbök korszerűsítése lehetőség szerint hazai és Európai Uniós források bevonásával Helyi lakosság részéről fokozott igény a lakóépületek közötti zöldfelületek parkosítása Vásártéri Napfény Evangélikus óvoda felújítása Városrészben meglévő utak, járdák felújítása szintén kiemelt feladat Városközpont SWOT analízise Lakótelep Erősségek Aktív korú lakosság magas aránya Belváros közelsége, jó elérhetősége Lehetőségek Forgalomcsillapítás Belvárosi funkcióbővítő beruházások szinergikus hatásainak érzékelhetősége Helyi lakossági igényekre épülő kereskedelem fejlesztés Helyi lakosság társadalmi kohéziójának erősítése Gyengeségek Lakóépületek állapota nem megfelelő Jelentős átmenő forgalom Nehezen módosítható szerkezet Közepes és alacsonyabb státuszú lakosság Veszélyek Növekvő forgalomterhelés A helyi lakosság társadalmi státuszának romlása, munkanélküliség fokozódása Épületállomány felújítása forráshiány és a lakosság anyagi szerepvállalása miatt elmarad Városrészen belüli úthálózat minősége tovább romlik
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 220 3.3.1.4 Mangol-Zug A városrész lehatárolása, rövid jellemzése A városrész demográfiai és szociális jellemzői A városrész a település ÉNY-i részén helyezkedik el. Szarvas egyetlen üdülő övezete, amely 40-50 év alatt kis horgásztanyákból nőtte ki magát a Holt-Körös partján. Fejlesztési szempontból kiváló adottságokkal rendelkező terület, természet közeliségének, az aktív és ökoturizmus lehetőségeinek köszönhetően. Jelentősége turisztikai szempontból kiváló, mivel a terület a Kárpátmedence mértani közepe, valamint a trianoni békediktátum emlék- és zarándokhelye. A városrész alapvetően kertvárosias beépítésű területe a városnak. Területén jellemzően társasházak és sorházak találhatók. Az épületállomány minőségére az új építésű lakó és üdülőépületek jellemzőek. Mangol-zug a városon belül értékes területeket, lakóterületeket foglal magába. A városrészben jelentősebb építészeti érték, országos védettségű műemlék nem található. Mangol-zug városrész lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 400 fő, a város lakónépességének 2,35%-a, ezzel az egyik legkisebb népességű városrész (mindemellett a 2001. évi adatokhoz képest, közel másfélszeresére emelkedett az itt élők száma. 2001-ben 272 fő élt a városrészben). A népességnövekedés jelentős változásokat eredményezett a településrész korcsoport szerinti megoszlásában. 2001-ben a fiatalok (0-14 évesek) aránya 31,3% volt, amely arány a városban kiemelkedően magasnak számított, míg a középkorú, aktív lakosság 61,8%-ot tett ki (a városi átlag 61,7%). Mindezek ellenpontjaként az idősebb (60 év feletti) lakosság aránya (mindössze 7,0%) nagyon alacsony volt, a városi átlagtól 15,8%-kal maradt el. A városrészen belül tehát a fiatalok a város egészéhez viszonyítva felülreprezentált mértékben voltak jelen a vizsgált időpontban. 2011- re átrendeződés történt: a 0-14 éves korosztály aránya 16,5%-ra mérséklődött, a 15-59 éves korosztály aránya jelentősen növekedett (71,3 %-ra), míg a 60 évnél idősebbek aránya szintén növekedést mutatott 12,3 %, Ezeket a változásokat figyelembe véve is együtt azt mondhatjuk, hogy még mindig az aktív és fiatal korosztály aránya jóval magasabb, mint a város egészére vonatkozó értékek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 221 A városrész infrastrukturális és közszolgáltatási jellemzői A városrész gazdasági adottságai, jellemzése A városrész funkcióellátottsága A városrész kedvező képet mutat a lakosság iskolai végzettségének tekintetében, amely 2001-ben a többi városrészhez viszonyítva szintén pozitív képet festett. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgálva az aktív-korúakon (15-59 évesek) belül az alacsony iskolázottságú réteg nagyon szerény mértékben (5,3%) van jelen a településrészen: ez az érték a városi átlagnál (14,6%) jóval alacsonyabb. Mindezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya e területen 39,2%-os, ez az érték jóval felette van a többi városrészi mutatójának és a városi átlagot (18,1%) is jelentősen meghaladja. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 35,4 %, közel 3 százalékponttal meghaladva a települési átlagot, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya elenyésző, az aktív korúakon belül csupán 3,9 %. A foglalkoztatottak arányát tekintve jelentős változás történt 2001 és 2011. között, alacsonyabb lett az itt élő foglalkoztattak száma, valamint növekedett a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. 2001-ben az itt élők 67,2%-a volt foglalkoztatott, míg 2011-ben 63,2 %, ezzel a csökkenéssel együtt is az érték jóval kedvezőbb, mint a város egészére vonatkozó arány. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 13,%-ról 20,8%-ra növekedett. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 17,2 %. A munkanélküliségi ráta 6,2%, amely a legkedvezőbb a városrészek között. A tartós munkanélküliek aránya (vagyis a legalább 360 napon túli munkanélküliek) 3,4 %, a városi aránynál ez több mint 2 százalékponttal alacsonyabb. A városrészek közül itt található a legkevesebb lakás, 153 db, mely 2%-a a települési összes lakásnak, amely arány kismértékben elmarad a városrészben élők arányától. A komfortfokozat tekintetében jelentős javulás történt 2001 óta, mivel 15,8%-ról 2,8%-ra csökkent az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 1,4 %, az egyszobás lakásoké 3,4 %. Összességében megállapítható, hogy Mangol-zug Szarvas legkisebb lakosságszámú területe, de jelentős népességszám növekedés történt 2001 óta. Az itt élő emberek 2011-ben csakúgy, mint korábban jobb életkörülmények között, kedvezőbb foglalkoztatási és jövedelmi helyzetben élnek, mint a másik három lakott városrészben, valamint képzettségi szintjük is magasabb mint a többi területen. A városrészben nem található sem oktatási, sem egyéb humán szolgáltatási intézmény. A városrészben az utak, járdák jellemzően keskenyek, sok helyen kiépítetlenek. A zömében 3 m szélességű aszfaltos utak lakossági hozzájárulással 20-25 éve épültek. Részben azonban maradtak burkolatlan utcák. A városrész gazdasági és kereskedelmi-szolgáltatási szempontból sem számít a város hangsúlyos területének, amit a városrészi adatok is megerősítenek. Jelentősebb vendéglátóhelyek, szállodák, éttermek nem találhatók Mangol-zugban. A város 10 legnagyobb vállalkozásából egy sem található a városrészben. A városrész elsősorban lakó, másodsorban turisztikai-rekreációs funkciók jellemzik. Ezen kívül területén városi közterületi funkciók is megtalálhatók. A terület jelenlegi lakó, pihenő övezet jellegének megtartása továbbra is cél, jelentősebb funkcióbővítés nem tervezett. Városi-közterületi funkció: A városrészben található terek, parkok és zöldterületek közül érdemes kiemelni a Kacsa-tavat, a Városi strandot és Történelmi Emlékutat és a Történelmi Magyarország közepét, amelyekhez kapcsolódóan számos fejlesztési elképzelés kapcsolódik. (pl: kilátó, gyalogos híd létesítése az Arborétumhoz; parkoló fejlesztés). A holtág partja mentén a beépítés következtében mára kevés szabad lejáró található.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 222 Városközpont SWOT analízise Bár igény lenne arra, hogy a holtágak menti területet lakóterületté nyilvánítsák, a vízpartok beépítése nem támogatható. Amennyiben ilyen jellegű fejlesztésre mégis sor kerülne, azt megelőzően komplex városrendezési, környezetvédelmi vizsgálatnak kell megelőznie. Mangol-zug Erősségek Kedvező demográfiai struktúra, fiatalos városrész, magas aktivitással és kvalifikáltságú lakossággal Nyugodt, csendes környezet Településképi szempontból kedvező elhelyezkedés: Vízpart közelsége, kedvező élettani környezet, A Holt Körös másik partján közvetlenül a nemzetközi hírű Arborétum található gyönyörű, védett flórával Kedvező tájolású lakóterület Potenciális fejlesztési területek Közművesítés jelentősen javult az elmúlt években A táj szépségéhez mérten viszonylag elérhető ingatlanárak Lehetőségek Értékes, rendezett lakókörnyezet kialakítása Magas színvonalú családbarát üdülési centrum alapjainak megteremtése Tudatos és átgondolt törekvés környezeti értékek megóvására Rekreációs terület kialakítása a természeti környezet megőrzésével. Vízpart bekapcsolása a város vérkeringésébe. Úthálózat minőségi fejlesztése, Holt-Körős mentén sétány kialakítása Gyengeségek Periférikus elhelyezkedés Védőövezet, a beépítés lehetőségei a természeti értékek megóvása érdekében korlátozottak Árvízvédelem A Holt-Körös partja a meglévő lehetőségekhez mérten alulhasznosított, A környezetszennyezés veszélye magas. Rossz közlekedési viszonyok, földút. Hiányos alapellátás A turizmust támogató információs rendszer nem kiépített a városrészben Veszélyek A várható nagyobb forgalom környezetkárosító hatásai Átgondolatlan beépülés veszélye, a vízparti miliő gyengülése Árvíz Hiányos közműellátottság
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 223 3.3.1.5 Ipartelep A városrész rövid jellemzése A városrészben az adatok szerint 26 fő él, vagyis lakófunkciója minimális. A terület hasznosítása és fejlesztési irányvonala kizárólag gazdasági, bemutatására a gazdasági helyzetkép (1.9 fejezetben) leírásában került sor. A város 10 legjelentősebb vállalkozása közül itt telepedett meg: a Gallicoop Zrt; a Pioneer Hi-Bred Zrt; a Worktrans Kft; a Tesco Global Zrt; az Oryza Kft; valamint az Alföldi Hús Zrt. Városközpont SWOT analízise Ipartelep Erősségek gazdaságilag hasznosítható területek potenciális fejlesztési területek megléte inkubátorház épülő Tűzoltóság Lehetőségek új magas hozzáadott értékű vállalkozások megtelepítése üzleti infrastruktúra fejlesztése helyi úthálózat fejlesztése újabb inkubátorház létesítése Gyengeségek gyenge infrastruktúra, leromlott minőségű utak és épületek Veszélyek Új vállalkozások betelepedése elmarad Környezetszennyezés fokozódása Forráshiány miatt tovább romló infrastruktúra
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 224 3.3.1.6 Külterületek Szarvas város határában szántók és gazdasági erdőültetvények találhatóak, viszonylag jelentős külterületi lakossággal. A külterület lakónépessége a 2011. évi KSH adatok alapján 1894 fő, a város lakónépességének 11,17%-a. A 0-14 éves korosztály aránya 11,6%, a 15-59 éves korosztály aránya 60,7%, a 60 évnél idősebbek aránya 27,7%, vagyis összességében elöregedő korösszetételű területről beszélünk. A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 54,9%. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül 25,7%, amely városrészi összehasonlításban a legmagasabb arány. Ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában csupán 7,8%-ot tesz ki. Az aktív korúakon (15-59 évesek) belül a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 38,8%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 12,3%, mely 3,4 százalékponttal alacsonyabb a városi átlagnál. A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 55,6%, ez kismértékben marad el a városi átlagértéktől. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 57,7%, a városban a legnagyobb arány. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,3%. A munkanélküliségi ráta eléri a 15%-ot, amely a városi átlagot 5% százalékponttal haladja meg. A tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 7,7%. A lakások száma 1088 db, 14,1%-a a település összes lakásának. Ezek közül alacsony komfortfokozatú 51,1%, a városi átlagot jóval meghaladja. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 43,7 %, amely szintén nagyon magas arány, a városi arányt 33,7 százalékponttal haladja meg, az egyszobás lakásoké 25%. Mindhárom mutató tehát a külterületen messze a legmagasabb. Az infrastruktúra hiányos, a lakott lakások komfortfokozata jóval elmarad a városi átlagértékektől, funkcionális értelemben mezőgazdasági jellegű területről van szó. A külterületi részek: Ószőlő, Bezina-szőlők, Mótyói-szőlők, Rózsási, Ezüst-szőlők, Sirató, Érparti szőlők, Szappanosi szőlők, Malom-zug, Káka, Nyúlzug. Külterület Erősségek Természeti környezet Mezőgazdasági terület, jó adottságokkal Lehetőségek Gyengeségek Öregedő lakosság Infrastruktúra hiánya Közműellátottság hiánya A lakásállomány túlnyomó része alacsony komfort fokozatú Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Alacsony végzettségű, tartósan munkanélküli népesség Szegregációs problémák (Simonyi Szőlők) Veszélyek Nő a falusi, ökoturizmus iránti kereslet Hátrányos helyzetű lakosság számnak növekedése Bűncselekmények számának növekedése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 225 3.3.2 Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása, helyzetelemzése Az elemzés módszertana, háttere Jelen fejezetben a területi szegregációs folyamatok kerülnek bemutatásra. A város egész területére vonatkozó ágazati szegregációs mechanizmusok az ITS Anti-szegregációs terv fejezetében kerülnek elemzésre. Az értékelő rész a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által kiadott Városfejlesztési kézikönyv (2. kiadás, Bp. 2009. január 28.) és a Belügyminisztérium Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag, Bp. 2014. december 11.) útmutatása alapján készült. A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 10. melléklete meghatározza a település szegregált és szegregációval veszélyeztetett területeinek lehatárolásához és térképi ábrázolásához szükséges adatokat. A területek lehatárolása a szegregációs mutató alapján történik, ez pedig a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 év) belül. A mutató úgy kerül kiszámításra, hogy a település területén belül olyan területileg egybefüggő tömbök kerülnek kiválasztásra, amelyekre együttesen jellemző, hogy a szegregációs mutató határértékét meghaladják. A tömb népszámlálási célra létrehozott, általában közterületek és/vagy természetes és mesterséges tereptárgyak (pl. vasútvonal, vízfolyás partja stb.), valamint rácshálós térinformatikai megoldás eredményeképpen kialakított, településen belüli kisterületi egység. A szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek a Központi Statisztikai Hivatal 2011. évi népszámlálási adatai alapján kerültek meghatározásra. Azon tömböket tekintjük veszélyeztetett területeknek, illetve szegregátumoknak, ahol a szegregációs mutató aránya meghaladja a 30, illetve a 35 százalékot. Meghatározásra került a kormányrendeletben továbbá az is, hogy a 200 főnél népesebb települések esetében szegregátumnak, illetve szegregációval veszélyeztetett területnek azok az egybefüggő területek tekintendők, melyek megfelelnek a fenti mutatók egyikének, és a terület lakónépességének száma eléri az 50 főt. A 2011. évi népszámlálási adatok az önkormányzat birtokában lévő adatbázisokból nyert adatok alapján kerültek aktualizálásra. 3.3.2.1 Helyzetértékelés az alacsony státuszú lakosság területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében A 2011. évi népszámlálás adatai alapján a településen élő alacsony státuszú lakosság száma 905 fő. Az aktív korú lakosságon belüli arányuk 8,9%. 36. táblázat: Az alacsony státuszú lakosság elhelyezkedése városrészi bontásban Városrész Lakónépesség száma (fő) A lakónépesség aránya a város egészéhez viszonyítva (%) Alacsony státuszú lakosok száma (fő) Az alacsony státuszú lakosság aránya a város területén élő alacsony státuszú lakosság egészéhez viszonyítva (%) Mangol-zug 400 2,4 11 1,2 Városközpont 2 015 11,9 70 7,8 Lakótelep 1 065 6,3 34 3,8
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 226 Városrész Lakónépesség száma (fő) A lakónépesség aránya a város egészéhez viszonyítva (%) Alacsony státuszú lakosok száma (fő) Az alacsony státuszú lakosság aránya a város területén élő alacsony státuszú lakosság egészéhez viszonyítva (%) Kertvárosi rész 11 547 68,1 644 71,4 Ipari park 26 0,1 5 0,6 Külterület 1 894 11,2 141 15,6 Szarvas összesen Forrás: KSH Népszámlálás (2011) 16 954 100 905 100 Az alacsony státuszú lakosság több mint 70%-a a Kertvárosi városrészben, közel 16%-a a Külterületeken él. A lakónépesség arányánál magasabb százalékponttal is ezen területeken él. A KSH a Városközpontban egy veszélyeztetett területet, a Kertvárosi részen egy szegregátumot és egy veszélyeztetett területet határolt le. 43. térkép: Szarvas város szegregátumokat bemutató térképe. Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 227 A 2001. évi népszámlálás óta eltelt időszakban bekövetkezett változások Szarvas 2009-ben elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) a 2001. évi népszámlálási adatokon nyugvó lehatárolások alapján készült. Az IVS elkészítéséhez kiadott központi útmutató a jelenleginél eltérő mértékű mutatót szabályozott. Azon területeket tekintette szegregátumoknak, ahol az alacsony státuszú lakosság aránya meghaladta az ötven százalékot, veszélyeztetett területeknek pedig, ahol meghaladta a negyven százalékot. A szegregációs index határértékének útmutató szerinti csökkentését követően két - korábban nem lehatárolt - terület vált szegregációval veszélyeztetett terület besorolásúvá. Egy, korábban szegregátumnak minősített és két, korábban veszélyeztetettnek minősített terület kikerült a lehatárolt területekből. A Zrínyi Miklós utca Táncsics Mihály utca belterületi határ által közrefogott terület nem minősül szegregátumnak. A két, korábban veszélyeztetett területnek minősített tömb státusza azonban az elmúlt időszakban csak romlott. Ezen területek helyzetelemzését is elkészítettük. 3.3.2.2 A szegregátumok helyzetértékelése6 3.3.2.3 1. számú: szegregációval veszélyeztetett terület A KSH a Városközpontban található, Széchenyi utca Budai Nagy Antal utca (a térképen még Janecskó Pál utcaként szerepel) - Pántlika utca - Jókai Mór utca által határolt tömböt szegregációval veszélyeztetett területként határolta le. A szegregációs mutató: 30,8%. A területen élők száma 53 fő. A 0-14 éves korosztály aránya 18,9%. Ez öt százalékponttal magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya is ugyanennyivel magasabb a város egészére vonatkozó arányszámnál. Az aktív korúak 38,5%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel (megegyezik a város egészére kapott adattal). A háztartások közel 45%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen a 25 év felettiek 32,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A roma lakosság aránya alacsony. 44. térkép: Az 1. számú szegregátum terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett. Forrás: KSH Népszámlálás (2011) 6 A területek az 1. számú térképen városi áttekintő térkép lettek jelölve
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 228 3.3.2.4 2. számú terület: szegregátum A területen található lakások száma 19, ebből 2 komfort nélküli vagy félkomfortos, egy lakás egyszobás. Önkormányzati bérlakás nem található a területen. A házak többsége modern, jó állapotban lévő épület. A területen kizárólag lakóépület található. Az ingatlanok átlagéletkora 20-30év. A laksűrűség 2,8 fő/lakás, ami meghaladja a városi átlagot (2,2 fő/lakás). A helyszíni bejárás után megállapítható, hogy az alacsony népességszámú területen egy-két házban élők mutatói miatt határolta le a területet a KSH, valójában nem fenyegeti a területet a szegregálódás veszélye. Az infrastruktúra teljes mértékben kiépített. A KSH a Kertvárosi részen található, Ady Endre utca - Hunyadi János utca - Vasút utca - Kálvin János utca - Bem József utca által határolt tömböket szegregátumnak minősítette. A terület kettő összefüggő tömbből áll, a két tömb egyes részeinek szergegáltsága nem egyforma. Elsősorban a Bem József utca mindkét oldalán, illetve az Ady Endre utca - tömbbe tartozó - oldalán élnek alacsony státuszú lakosok. A rövid Kálvin János utcában alig van lakóház, a területen tájház, gazdasági épület található. A szegregációs mutató: 37,7%. A területen élők száma 98 fő volt 2011- ben. Jelenleg az itt élők száma 176 fő. A 0-14 évesek aránya, 23,5%. Ez tíz százalékponttal magasabb a városi aránynál. A 60 év felettiek aránya viszont 12 százalékponttal alacsonyabb a város egészére vonatkozó arányszámnál és mindössze 14,3%. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 15,3%, ami alig marad el a városi átlagtól (18,1%). Az aktív korúak 57%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 56%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen magas a roma családok aránya. Rendszeres szociális segélyben 8, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 43 fő részesült 2014-ben. 45. térkép: A 2. számú szegregátum térképe. Szegregációs mutató 30 % felett. Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 229 A szegregátumban 31 lakás található, többségük valamikori gazdagparaszti épület és több polgári épület is megtalálható. Ez az egyszobás lakások számában is jól látszik: összesen egy ilyen épület található a két tömbben. 5 lakás komfort nélküli vagy félkomfortos. Az épületek átlagéletkora 70-80 év. A fentebb említett Kálvin utcai épületek mellett még az Ady Endre utcában található nem lakófunkciójú épület (múzeumként működő szárazmalom), illetve egy élelmiszerbolt is van a területen. 2010. január 1. óta sem bontás, sem építés nem történt. A lehatárolt területek közül itt a legmagasabb a laksűrűség (3,2 fő/lakás), ami jóval meghaladja a városi átlagot (2,2 fő/lakás). Lakásfenntartási támogatásban 42 család részesült 2014-ben. Az infrastruktúra teljes mértékben kiépített, egyedül a Kálvin János utca nem aszfaltozott. 3.3.2.5 3. számú, szegregációval veszélyeztetett terület A KSH a Kertvárosi részen található, Ady Endre utca Luther Márton utca (a térképen még Ságvári Endre utca - Vasút utca - Dózsa György utca által határolt tömböt szegregációval veszélyeztetett területként határolta le. A szegregációs index: 32,4%. A lakosság száma 59 fő volt 2011-ben. Jelenleg 47 fő lakik itt. A 0-14 évesek aránya mindössze 13,6%. Ez megegyezik a városi aránnyal. Az aktív korúak több 73%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ezzel a legkedvezőtlenebb helyzetű a lehatárolt területek között. A háztartások közel kétharmadában egyetlen foglalkoztatott sincs. A területen alacsony a roma lakosság aránya. Rendszeres szociális segélyben 4 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 45 fő részesült 2014-ben. 46. térkép: A 3. számú, szegregációval veszélyeztetett terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett. Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 230 3.3.2.6 4. számú, szegregációval veszélyeztetett terület A lakások száma 26, ebből 2 komfort nélküli vagy félkomfortos és egy egyszobás. Önkormányzati bérlakás nem található a területen. A tömbben egy élelmiszerbolton túl kizárólag lakóépületek találhatóak, többségük valamikori gazdagparaszti épület és több polgári épület is megtalálható. A házak átlagéletkora 70 év. A laksűrűség közel megegyezik a városi átlaggal: 2,3 fő/lakás. Lakásfenntartási támogatásban 30 család részesült 2014-ben. Az infrastruktúra teljes mértékben kiépített. A városközpont mintegy 1 km-re található. A KSH a 2011. évi adatok alapján annak ellenére, hogy a város áttekintő térképén jelölte - nem nyilvánította szegregátumnak, vagy veszélyeztetett területnek. Az előző pontban bemutatott területhez hasonlóan itt is meghaladja az 50 főt a lakosság száma, illetve az épületek döntő többsége lakóépület. A szegregátum a Benka Gyula utca Liliom utca Martinovics Ignác utca által határolt területet teszi ki a Kertvárosban. A 2009-ben elkészített IVS jelzi a területet, a város belterületén ezt a környéket sújtja összességében a leginkább a szegregáció és a depriváció. A roma lakosság aránya magas. A lakónépesség száma 2015. január 1-én 155 fő. 2014-ben 8 család részesült lakásfenntartási támogatásban, 21-en rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. 2010. január 1. óta hat ház került bontásra, illetve kettő építésére adott ki az építéshatóság engedélyt. A területen a lakóházak mellett egy élelmiszerbolt és a Cigány Kisebbségi Ház található. 47. térkép: A 4. számú, szegregációval veszélyeztetett terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett. Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 231 A hagyományosan Krakkónak nevezett cigánytelep egy részén található a terület. Ugyanakkor a Krakkó egésze jellemzően alacsony státuszú családokkal lakott, ezért a közvetlenül szomszédos utcákkal együtt az egész területet egy egységes akcióterületként szükséges kezelni. Ez a terület a Szent László utca Rét utca Liliom utca Tessedik Sámuel utca által határolt tömböket foglalja magába. A településen a roma és alacsony státuszú népesség jellemzően szétszórva él, de ezen területen koncentrálódik a legnagyobb számban és itt rendelkeznek a családok a legkedvezőtlenebb szociális mutatókkal. Az elmúlt tíz évben számos integrációt segítő beavatkozás történt, ugyanakkor ezek esetisége és a bevontak körének szűkössége miatt nem tudtak átütő eredményt elérni. A Szarvasi Ifjúsági Akciócsoport Egyesület által korábban pályázati forrásból létrehozott Cherbo Csodaszarvas Tanoda folyamatos működtetése a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében szükséges. A területen található Arató Pál utcai Közösségi Ház felújítása és programokkal történő megtöltése jelentősen hozzájárulna a helyi lakosság integrációjához. A Habitat for Humanity által kezdeményezett lakhatási programok szintén jelentős segítséget jelentettek korábban az itt élőknek. A Roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása céljából elnyert európai uniós források szintén fontos alapját jelenthetik a településen élő alacsony státuszú lakosok integrációjának. 3.3.2.7 5. számú, szegregációval veszélyeztetett terület Az önkormányzat adatai alapján a Simonyi szőlő nevű külterület (T. IV. ker.) a város szegregációval veszélyeztetett része. A KSH áttekintő térképe nem jelzi szegregátumként, vagy veszélyeztetett területként. Valamikor számos roma család élt a területen, mára etnikailag heterogén településrész. A lakónépesség száma 69 fő. 2014-ben hét család lakásfenntartási támogatásban, hatan rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesültek. Súlyos szociális és egészségügyi problémákkal terhelt terület. Az átlagéletkor 45 év. A lakóházak mellett egy élelmiszerbolt található itt. 48. térkép: A 5. számú, szegregációval veszélyeztetett terület térképe Szegregációs mutató 30 % felett. Forrás: KSH Népszámlálás (2011)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 232 Összegzés Az aktív korúak mintegy 9%-a alacsony státuszú lakos, számuk meghaladja a 900 főt. Mind az alacsony státuszú, mind a roma lakosság nagy része tömbszerűen koncentrálódik a város egyes területein. A településen egy szegregátum és négy szegregációval veszélyeztetett terület található. Ezek jellemzően a település belterületi határán, illetve azon túl helyezkednek el. Az alacsony státuszú lakosság jelentős része (16%) lakik külterületen, ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége miatt tovább nehezíti helyzetüket. Rendkívül magas a tartósan munkanélküliek és a foglalkoztatott nélküli családok aránya. A lehatárolt területeken a laksűrűség jóval meghaladja a városi átlagot. 3.3.3 Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek A Megalapozó vizsgálat során több, olyan terület körvonalazódott a város területén, melyek az adott terület speciális szerepe, helyzete vagy az ott jelentkező problémák kapcsán a jövőben mindenképpen beavatkozást igényelnek. Ezek a következők: Szarvas és környezetének természeti értékekben való páratlan gazdagsága és változatossága olyan kincs a város számára, amelynek megőrzése, minden időszakban változatlanul kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a város életében. Szarvas vonzerejét nagyban köszönheti egyedülálló vízparti környezetének (Körös, holtágak menti fás területek, vízparti élőhelyek tájképi értékeinek), csodálatos, nagy kiterjedésű városi zöldfelületeinek (Arborétum, Erzsébet-liget, Anna-liget). Ezen természeti értékek megőrzése és az abban rejlő potenciálok kiaknázása a településvezetés és a lakosság együttes kiemelt feladata. Szarvas jelentős külterülettel rendelkezik, ahol szántók és gazdasági erdőültetvények találhatóak, viszonylag jelentős (közel 2000 fős) külterületi (tanyasi) lakossággal. A külterületi részek: Ószőlő, Bezina-szőlők, Rózsási, Ezüst szőlők, Sirató, Érparti szőlők, Szappanosi szőlők, Malom-zug, Káka, Nyúlzug. A külterületi részeken a Simonyi-szőlő kapcsán jelzett szegregációs problémák mellett az infrastruktúra hiányos, a lakott lakások komfortfokozata jóval elmarad a városi átlagértékektől, funkcionális értelemben mezőgazdasági jellegű területről van szó. A Szarvas belterületén a helyi közúthálózat hossza hozzávetőleg 65 km, melyből 32,5 km kiépítetlen. Az utak kiépítettségének hiánya Kertvárosban, Mangol-zug városrészben, illetve a külterületi tanyás részeken a legszámottevőbb, ennek érdekében a rendelkezésre álló forráslehetőségek fényében szükséges a meglévő utak felújításának és szilárd burkolattal való ellátásának folytatása, a lakott tanyasorok szilárd burkolatú úthálózatba történő bekapcsolása. A Városközpont területén az elmúlt évek komplex Belváros városrehabilitációs programjának köszönhetően jelentős fejlesztések valósultak meg: számos közintézmény, köztér, utca felújításra került, ennek következtében a városképi, esztétikai változás számottevő. A Piac és környezetének megújítása érdekében is számos lépést tett a város (pl: piaccsarnok és kiszolgáló épület megépítésével. A megkezdett programok folytatása érdekében a korábbi akcióterület határának kiterjesztésével indokolt a vízpart irányában folytatni, a városközpont folyópart kapcsolat erősítése, a két terület integrálása kedvező fejlesztési lehetőségeket rejt magában. Az Ipari Park területén az elmúlt években lezajlott beruházások eredményeként alapinfrastruktúra kiépített, ám ennek továbbfejlesztése mindenképpen indokolt a jövőben, különösen közmű és közvilágítás fejlesztés, a területen belüli úthálózat fejlesztése, a terület közösségi közlekedése való bekapcsolása és zöldfelületi fejlesztések megvalósítása vonatkozásában.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 233 A város lakóterületi szövetében a város egészére jellemző kedvező zöldfelületi arány ellenére kevés a beépített területeket tagoló, a város lakosságának a közcélú zöldfelületek használatával megvalósítható mindennapi pihenését szolgáló közkertek nagysága. A városi utak, lakóutcák szélessége jellemzően lehetőséget biztosít a fásított zöldsávok, fasorok számára. Az utcafásítás hiányos, ezért ütemezetten megvalósítható fásítási program keretében, szakemberek és a lakosság bevonásával javasolt az utcai fasorok rekonstrukcióját (hiánypótlás, fafajta csere), új fasorok telepítését megvalósítani.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 234 Mellékletek
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 235 1. melléklet: Szarvas városában megvalósult jelentősebb beruházások 2007-2015 37. táblázat: A városban megvalósult jelentősebb beruházások (2007-2015) Beruházás megnevezése Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb) Beruházás költsége Megvalósítás ideje Megvalósítás helyszíne Közszolgáltatások fejlesztésére irányuló beruházások Szarvas Város Önkormányzat Szakorvosi Rendelőjének komplex kistérségi Támogatás: 523 496 700 Ft szakrendelővé fejlesztése DAOP-4.1.1/B- Önerő: 183 223 844 Ft 706 720 544 Ft 2011.06.20 Városközpont 2008-0006 Szarvas Város Közösségi Terének és Információs Szolgálatának infrastrukturális fejlesztése ( Bethlen G. u. 11/2 sz.) DAOP- Támogatás: 49 999 999 Ft 55 555 555 Ft 2012.05.31 Városközpont 4.1.3/C-09-2009-0013 Esélyegyenlőségi programok megvalósítása a szarvasi közoktatásban TÁMOP-3.3.2-08/2-2008-0045 Támogatás: 52 606 965 Ft 52 606 965 Ft 2012.07.31 Város egészét érintő DAOP-4.1.3/A-11-2012-0049 Siratói idősek Támogatás: 49 999 989 Ft klubja Önerő: 2 631 579 Ft 52 631 568 Ft 2013.11.30 Külterület A Zöldpázsit utcai óvoda bővítése az esélyegyenlőség jegyében DAOP-4.2.1-11- 2012-0022 Gimnázium épület kialakítása a korábbi Petőfi Sándor Ált. Isk. épületének átalakításával Vajda Péter Gimnázium leendő épületében Energiaracionalizálási munkák elvégzése TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0008 A Természettudományos oktatás rendszertanának és eszközrendszerének megújítása a Vajda Péter Gimnáziumban (Öveges Program) "A szarvasi Idősek Átmeneti Otthona Korszerűsítése és kapacitásbővítése" TIOP- Támogatás: 119 931 263 Ft Önerő: 6 312 172 Ft 126 243 435 Ft 2013.12.20 Kertváros Önerő: 368 397 716 Ft 368 397 716 Ft 2014.08.26 Kertváros Önerő: 142 078 210 Ft 142 078 210 Ft 2014.08.26 Kertváros Támogatás: 269 750 042 Ft 269 750 042 Ft 2015.05.31 Kertváros Támogatás: 113 343 767 Ft 113 343 767 Ft 2015 Kertváros
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 236 Beruházás megnevezése Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb) Beruházás költsége Megvalósítás ideje Megvalósítás helyszíne 3.4.2-11/1-2012-0100 Új Tűzoltólaktanya építése Támogatás: 480 644 931 Ft 480 644 931 Ft 2015.12.31 Iparterület Gazdaságfejlesztésre irányuló beruházások Inkubátorház DAOP-1.1.1/A-2008-0008 Támogatás: 194 767 600 Ft Önerő: 228 884 620 Ft 423 652 220 Ft 2010.12.28 Iparterület Városközpont rehabilitációja DAOP 5.1.2/A- 09-2F-2011-0003 Közlekedésfejlesztésre irányuló beruházások Szarvas város belterületi útjainak fejlesztése, 44-es számú főközlekedési utat elkerülő, azt tehermentesítő gyűjtőutak minőségi fejlesztése Kerékpárút-hálózat fejlesztése a Szarvast Orosházával összekötő 4404 jelű út mentén DAOP-3.1.2/a-09-2009-0009 Térségi összefogás a közösségi közlekedés feltételeinek javításáért a Szarvasi Kistérségben (buszöblök) DAOP- 3.2.1/A-09-2009-0015 Szarvas város belterületi útjainak fejlesztése, a 44-es számú főút és a belváros tehermentesítése II. ütem DAOP- 3.1.1/B-09-2009-0033 Szarvas és Gyomaendrőd közötti biztonságos Kerékpárút építése KÖZOP- 3.2.0/c-08-2010-0007 Környezetvédelmi célú beruházások Szarvas Város belterületi belvízrendezése IV-V-VI. ütem Támogatás: 889 767 346 Ft Pályázati önerő: 192 691 032 Ft Hitelkeret: 98.000.685 Ft Többlet önerő: 288 194 691 Ft Támogatás: 246 114 000 Ft Önerő: 132 523 000 Ft Támogatás: 118 880 216 Ft Önerő: 13 208 913 Ft Támogatás: 101 026 097 Ft Önerő: 11 442 582 Ft Támogatás: 226 608 640 Ft Önerő: 25 178 738 Ft 1 468 653 754 Ft 2014.09.30 Városközpont 378 637 000 Ft 2011.02.28 Város egészét érintő 132 089 129 Ft 2011.08.24 Kertváros, Külterület 112 468 679 Ft 2011.12.09 Város egészét érintő 251 787 378 Ft 2011.04.30 Kertváros, iparterület Támogatás: 189 525 828 Ft 189 525 828 Ft 2012.08.31 Külterület Támogatás: 438 765 767 Ft Önerő: 43 876 578 Ft 482 642 345 Ft 2011.10.20 Belterület
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 237 Beruházás megnevezése Vajda Péter Műv.Kp. Energiaellátásának fejlesztése, napelemes rendszer kiépítése KEOP-4.2.0/A/11-2011-0251 Települési szeméttelep-rekultivációs program a Körös-szögben KEOP- 2.3.0/2F/09-2010-0013 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése (komposztáló) KEOP-1.11/2F/09-11-2012-0005 Szarvasra eső rész Szarvas Város szennyvíztisztító rendszerének komplex fejlesztése KEOP- 1.2.0/B/10-2010-0036 Megyei belvíz (Belvíz II. ütem) DAOP- 5.2.1/D-2008-0002 KEOP pályázat keretében napelemes rendszer kiépítése a Szlovák Ált.Isk-ban KEOP pályázat keretében napelemes rendszer kiépítése a Szent Klára Gyógyfürdőben Szarvas Város Geotermikus rendszer fejlesztése, I. ütem KEOP-4.2.0/B/11-2011- 0034 KEOP-1.1.1/C/13 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek eszközparkjának fejlesztése, informatikai korszerűsítése "Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Szarvas Városban" KEOP- 5.5.0/K/14-2014-0012 Petőfi utcai mederstabilizációt magába foglaló belvízvédelmi rendszer fejlesztése Szarvason DAOP-5.2.1/A-11-2011-0007 Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb) Támogatás: 47 753 000 Ft Önerő: 8 427 000 Ft Beruházás költsége Megvalósítás ideje Megvalósítás helyszíne 56 180 000 Ft 2011.11.15 Városközpont Támogatás: 156 252 000 Ft 156 252 000 Ft 2013.05.09 Iparterület Támogatás: 160 221 118 Ft Önerő: 13 808 744 Ft Támogatás: 1 451 862 000 Ft Támogatás: 338 277 005 Ft Önerő. 59 695 942 Ft Támogatás: 46 291 119 Ft Önerő: 8 169 021 Ft Támogatás: 46 963 647 Ft Önerő: 8 287 703 Ft Támogatás: 622 757 935 Ft Önerő: 109 898 459 Ft Támogatás: 179 781 027 Ft Önerő: 9 462 159 Ft 169 447 109 Ft 2014.10.30 Iparterület 1 451 862 000 Ft 2014.08.26 Külterület 397 972 947 Ft 2014.08.31 Belterület 54 460 140 Ft 2014.09.30 Városközpont 55 251 350 Ft 2014.09.30 Városközpont 732 656 394 Ft 2014.12.31 Város egészét érintő 189 243 186 Ft 2015 Város egészét érintő Támogatás: 166 817 040 Ft 166 817 040 Ft 2015.05.31 Város egészét érintő Támogatás: 348 134 107 Ft Önerő: 5 408 002 Ft 353 542 109 Ft 2015.05.31 Városközpont
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 238 Beruházás megnevezése Forrás (magán, önk., állami, EU-s, egyéb) Beruházás költsége Megvalósítás ideje Megvalósítás helyszíne Támogatás: 37 764 386 739 Ivóvízminőség-javító program KEOP-1.3.0 Ft Szarvasra eső rész Önerő: 295 958 170 Ft 38 060 344 909 Ft 2015.09.30 Város egészét érintő Egyéb, fenti kategóriákba nem besorolható beruházások Vízi szinpad végleges kialakítása Szarvason Támogatás: 113 340 013 Ft DAOP-2.1.1/C-2008-0004 Önerő: 113 340 013 Ft 226 680 026 Ft 2011.05.31 Városközpont Gyalogtúra útvonalainak kialakítása a turisztikai attrakciók elérése érdekében Támogatás: 70 142 479 Ft Szarvason (fahíd) DAOP-2.1.1/E-2008- Önerő: 70 142 479 Ft 140 284 958 Ft 2011.03.30 Városközpont 0013 Lengyel Palota felújítása Önerő: 99 910 641 Ft 99 910 641 Ft 2015.05.31 Városközpont
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 239 2. Melléklet A legfontosabb egyesületek, amelyek a sport területén működnek Szarvas városában: 1. Szarvasi Futball Club 2. Szarvasi FC Focisuli 3. Handball Club 4. Szarvasi Női Kézilabda Klub 5. Szarvasi Tenisz Club 6. Szarvasi Harcművész és Küzdősport Egyesület 7. Szarvasi Sportegyesület 8. Szarvasi Sakk Egyesület 9. Szarvasi Körös Asztalitenisz Sportegyesület 10. Kajak-Kenu Vízisport és Szabadidő Club 11. MTTSZ Szabadidős és Lövészklub 12. Szarvasi Táncsport Egyesület 13. Szarvasi Labdarúgó Szabadidősport Klub 14. Lendület Sport- és Szabadidő Club 15. BLUE-GYM Aerobik és Szabadidősport Egyesület 16. Ritmus Sportaerobic Club Szarvas 17. Szarvasi Röplabdások Baráti Köre Sport Egyesület 18. Ifjúsági Kör Sportegyesület 19. Szarvasi Úszó, Vízilabda és Szabadidős Sportegyesület 20. Babilon Táncsport 21. P-13 Postagalamb Sportegyesület 22. Szarvasi Tessedik Sámuel Lovas Egyesület 23. Szarvasi Lovas Klub Egyesület 24. VIGIL Szabadidősport Egyesület 25. Szarvasi Sporthorgász Egyesület 26. FUTURA Sportegyesület 27. Szarvasi Hagyományőrző Közalapítvány Tessedik Táncegyüttes
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 240 3. melléklet: Szarvas város 2011. évi népszámlálási adatai Mutató megnevezése Szarvas 1. Mangolzug rész park 4. Kertvárosi 5. Ipari 2. Városközpont 3. Lakótelep összesen* Külterület Lakónépesség száma 16954 400 2015 1065 11547 26 1894 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 13,4 16,5 11,7 11,9 14,1 11,5 11,6 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 60,0 71,3 60,3 67,3 58,7 57,7 60,7 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 26,6 12,3 27,9 20,8 27,3 30,8 27,7 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 14,6 5,3 8,1 11,3 14,5 33,3 25,7 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 18,1 39,2 30,0 17,1 17,5 5,0 7,8 Lakásállomány (db) 7742 153 940 562 4988 11 1088 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 13,8 2,6 3,4 0,5 9,3 36,4 51,4 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37,8 35,4 44,7 33,8 36,8 86,7 38,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 8,9 3,9 5,8 4,7 9,5 33,3 12,3 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 57,4 63,2 52,1 62,7 58,1 17,6 55,6 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 39,9 20,8 41,7 36,5 39,3 66,7 46,3 Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem 17230 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 39,3 17,2 27,2 38,7 39,4 0,0 57,7 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 56,4 48,8 60,6 48,7 56,8 80,8 54,9 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 10,2 6,3 8,3 11,0 9,7 40,0 15,0 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 5,4 3,4 4,5 6,2 5,1 0,0 7,7 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 11,0 1,4 3,1 0,4 7,9 33,3 43,7 Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 7,2 3,4 7,2 4,8 4,2 22,2 25,0 * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (7 fő) adatait
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 241 4. melléklet: Összehasonlító adatok Békés megye néhány járásszékhelyének társadalmigazdasági adataival Város Szarvas Békés Gyula Gyomaendrőd Népességszám változás (2001-2011, %) Forrás: KSH, Teir 60 éven felüliek aránya (%, 2013) Felsőfokú végzettségűek aránya (%, 2011) Munkanélküliségi ráta* (%, 2015) Foglalkoztatott ak aránya (%, 2011) Működő vállalkozások megyén belüli aránya (%, 2013) Összkomfortos lakások aránya (%, 2011) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemm el nem rendelkezők aránya (%, 2011) Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (%, 2011) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül (%, 2011) 91,66 26,6 15 5,07 39 6,06 50,6 8,9 39,3 11,0 92,73 24,6 12,1 10,25 33,2 5,58 49,4 13,5 42,6 8,4 94,03 26,2 17 4,27 36,2 12,07 45,6 6,4 29,5 4,5 86,68 27,7 9 6,02 36,3 3,96 42,9 11,5 47,2 16,1
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 242 5. melléklet: Elektronikusan beérkezett lakossági kérdőívek összefoglaló értékelése Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tervezési szakaszában a partnerség, mint egyik fontos alapelv kiemelt figyelmet kapott. Az eredményes munka érdekében szükséges a lakosság véleményeit és észrevételeit figyelembe venni és azokat beépíteni a középtávú fejlesztési célokba. Ennek okául 18 darab, vegyesen nyitott kérdésből és skálafokozatos zárt kérdésből álló kérdőív készült el a város lakossága számára. A kérdőív a városi honlapon, illetve a város facebookos közösségi portálján került hirdetésre. Összesen 163 fő töltötte ki a kérdőívet, 30 nő és 42 férfi. A válaszadók életkori átlaga 42,2 év. A város legnagyobb értékei közül, a válaszadók többsége az épített környezet értékesebb épületeit emelte ki. A legtöbbször megemlített épületek a Bolza Kastély, a Szárazmalom, Lengyel Palota és a Vízi Színház volt. Többen is utaltak értékként a természeti környezet értékeire, mint az Arborétumra, a Körös-holtágra, Nemzeti Park területére és a ligetekre. A településsel kapcsolatos észrevételek közül a véleményformálók többsége a munkalehetőségek hiányát jelölte meg. Többen is kiemelték, hogy elsődlegesen a nők számára jelent problémát a munkahelykeresés. Fontos észrevételként említik a cigány nemzetiség nagyarányú jelenlétét, valamint a rossz közbiztonságot. Kiemelték még a város turisztikai lehetőségeinek gyenge kihasználását és hogy a rossz minőségű utak miatt a közlekedés kerékpárral és akár autóval is problémát jelent. A lakosok hátrányosnak érzik, hogy a település peremein található városrészek - a központtal szemben - nincsenek fejlesztve, valamint a meglévő értékes épületek nincsenek megfelelően karbantartva. Előnyösnek érzik a városlakók, hogy a városközpont tiszta, rendezett és folyamatosan fejlődik. A véleményformálókat kértük, hogy jelöljenek meg három negatív körülményt, amely érinti őket a településen. A legtöbbet említett tényezők, a rossz munkalehetőségek, a település kedvezőtlen elérhetősége, a roma lakosság jelenléte, a rossz minőségű úthálózat és a településen keresztülhaladó 44-es út környezeti terhelése volt. Többen megjegyezték, hogy a fiataloknak kevés a szórakozási, kikapcsolódási lehetőség, melynek köszönhetően nincs pezsgés a városban. Negatív kritikaiként jelezték a válaszadók, hogy a kiváló természeti értékekből adódó lehetőségek nincsenek teljesen kihasználva. A pozitív körülmények közül a városlakók elsősorban a turisztikai elemeket emelték ki, mint a Vizi Színház, a kiemelkedően szép természeti környezet, a rehabilitált városközpontot és szépülő közterek. Többen megemlítik pozitívumként a város turisztikai programlehetőségeit, mint a Szilvanapok és jónak tartják a sportolási lehetőségeket. A település környezeti adottságairól, épített környezeti adottságairól valamint a közösség életéről és emberi kapcsolatairól kérdeztük a válaszadókat. A válaszadás 5 fokozatú skálán volt lehetséges (elégtelen; megfelelő; közepes; jó; kitűnő), melyből a következő eredmények születtek: A település szerkezetét a válaszadók 60%-a jónak találja, míg az utcaképet és az épületek állagát inkább közepesnek értékelte a válaszadók 50%-a. A műemlékek állapotát a válaszadók közel fele jónak ítélte, de sokan megfelelőnek, elégtelennek tartották. A közlekedés témaköre megosztotta a válaszadók véleményét. Elsősorban az elégtelen és a közepes közötti skálán értékelték a közlekedés milyenségét. A városlakók többsége a település tisztaságát közepesnek és jónak értékelte. A szolgáltatások milyenségét a többség közepes, jónak ítéli, míg a kulturális rendezvényeket jónak, kitűnőnek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 243 A város vendégszeretetét a válaszadók többsége jónak értékeli, míg az emberi kapcsolatokat közepesnek. Az információval való ellátottságot inkább jónak, közepesnek értékelik a válaszadók többsége. A lakosokat kérdeztük, hogy mely helyeket keresi fel rendszeresen a településén. Kiemelkedően sokan keresik fel nem meglepő módon a munkahelyüket, valamint a piacot, üzleteket és intézményeket. Ezzel ellentétben a szórakozóhelyeket, a sportlétesítményeket és történelmi építményeket, műemlékeket kevésbé látogatják a helyi lakosok. A válaszadók többsége közepesnek, jónak értékeli az épített környezetet, míg a társadalmi emberi viszonyát inkább közepesnek ítéli. A lakosok szabadidejükben kirándulnak, bevásárolnak, otthoni kerti munkát végeznek, valamint részt vesznek kulturális programokon. Kevésbé járnak továbbképzésekre, látogatnak múzeumot, szórakoztató létesítményeket valamint a válaszadók nagy része nem jár teremsport edzésekre. A települést érintő problémák közül kimagaslónak érzik a közlekedés, infrastruktúra témakörét. Azonban kevésbé érzik problémának a növényzet, zöldterület hiányát, a légszennyezést és az információs táblák hiányát. A lakosok véleményét kérdeztük arról, hogy szerintük melyik szereplő tudna hatékonyan közreműködni a javítandó tényezők változtatásában. A helyi lakosok elsősorban az Önkormányzattól várják a közreműködést, de kimagasló a válaszok közül a településfejlesztésben együttműködők, a helyi lakosok és a megyei önkormányzat aránya. A lakosok nem várják a térségbe látogatóktól a közreműködést a városi problémák megoldásában. A válaszadók személyesen készek tenni a hulladékgyűjtés, a faültetés ügyében, azonban az esővíz elvezetők és járdák javításában, valamint továbbképzésekben nem szívesen vesznek részt. Kérdeztük, hogy melyek azok a gazdasági ágazatok, melyek fejlődése segítené a települések jövőbeni boldogulását. A válaszadók többsége a mezőgazdasági ágazatot, az ipari ágazatot (új termelőüzemek építése) a turizmus-vendéglátás ágazatot (korszerű szórakoztatóközpontok kialakítása, Holt-Körös turisztikai fejlesztése, fürdőfejlesztés, sportpályák fejlesztése, színház fejlesztése, konferenciaturizmus és gasztroturizmus kialakítása, piac kultúra erősítése), illetve néhányan a K+F ágazatot emelték ki (HAKI, Mezőgazdasági Kutató, tudásközpont létrehozása). Legtöbben az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázását emelték ki. A lakosok a városba látogatóknak elsősorban a felújított városközponti részt, a Vízi Színházat, az Arborétumot, Múzeumokat, Nemzeti Parkot, Körös-holtágat, kastélyokat és a fürdőt mutatnák meg. Kevesebben, de megemlítik a Mini Magyarország makett parkot, a Szárazmalmot, valamint a ligeteket. A lakosok nem mutatnák meg egy városba látogatónak a szegregációval érintett területeket (Krakkó), a sáros, járda nélküli utcákat, a buszmegálló és vasútállomás környékét, a lepusztult értékes épületeket illetve a bűzös és leromlott állapotú ipari területeket. A válaszadók többségének véleménye, hogy az elkövetkező 3 évben belül szükséges a vízpart fejlesztése, jobb kihasználása, a rendezvények számának növelése, a meglévő utak aszfaltozása, felújítása. Kevesebben, de megemlítették a belső településrész parkolási helyzetének javítását, a víz-, csapadékvíz elvezetés rendezését, a tömegközlekedés javítását, új kerékpárutak fejlesztését.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 244 A szarvasi lakosoknak a legszimpatikusabb magyar települések, Szeged, Gyula és Szarvas. Többen említik még Sopront és Pécset. Budapestet nagyon kevesen jelölték meg. A külföldi települések közül nagyon vegyes válaszok érkeztek. Elsősorban európai és egyesült államokbeli városokat jelöltek meg a szarvasi lakosok, mint legszimpatikusabb külföldi városok. A sok közül kiemelkedő számban jelent meg Salzburg, Bécs, Prága, Pozsony, Stockholm, Toronto és San Francisco. A válaszadóknak lehetőséget adtunk az utolsó kérdés keretében, hogy bármilyen ötletét, gondolatát ossza meg, amire nem tért ki a kérdőív és a témához kapcsolódik. Újra előkerült a kihasználatlan turisztikai potenciálok megléte, a közlekedési problémák, és a kisebbség jelenléte a városban. Ötletként felmerült egy új Körös híd megépítésének lehetősége a komp helyett, a város megközelíthetőségének javítása érdekében. Egy válaszadó felvetette, hogy biogazdaságot kellene létrehozni és olyan vállalkozásokat kellene segíteni, akik korszerű ökológiai szemléletnek megfelelő és versenyképes kreatív termékeket állítanának elő. Továbbá fiataloknak szóló fesztivált kellene létrehozni, ami pezsgést és vendégeket hozna a városba. A lakosságnak szükséges lenne szemléletformáló előadásokat szervezni például szelektív hulladékgyűjtés témakörben. Felmerült ötletként egy városközponttól távolabb nyúló körutazás szervezése gyermekek és vendégek részére, melyek érintik az Arborétumot, ligeteket és a történelmi Magyarország közepét. Termálvíz kihasználása, fűthető pályák létrehozása, mely ide vonzaná a csapatokat alapozni és így a szállodák is profitálhatnak belőle. Nem utolsó sorban, a városban kialakult problémák bejelentésére hasznos lenne kialakítani egy online felületet.
SZARVAS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002
SZARVAS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító: DAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 Készítette: TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. (konzorciumvezető) MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. (konzorcium tagja)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 3 KÖZREMŰKÖDŐ SZAKÉRTŐK: Projektvezető Régiós koordinátor Régiós asszisztens Megyei koordinátor Felelős tervezők Dócsné Balogh Zsuzsanna Tendli Krisztina Csupor Viktória Tendli Krisztina Fürstand Attila Tendli Krisztina Településtervező Zétényi Zsófia (TT1, É, TR 01-2407) Településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakági szakértő Településtervezési víziközmű szakági tervező Településtervezési szakági tervező Településtervezési szakági szakértők Társadalompolitikai szakértő Gazdaságfejlesztési szakértő Antiszegregációs szakértő Környezetvédelmi szakértő Műemlékvédelmi szakértő energiaközmű TOVÁBBI KÖZREMŰKÖDŐK: Szarvas Város Önkormányzata közlekedési Csupor Viktória Tóthné Pocsok Katalin (TK 01-5086) Erdész Béla (TV 04-0023, 04-0070) Horváth Lajos (TE 16-0176) Dávid Gábor (Tkö 13-9485) Siposs Árpád dr. Váradi Zsuzsanna Palicska János dr. Váradi Zsuzsanna Bernáth Péter Erdész Béla (TV 04-0023, 04-0070) Tárnok Barbara Zelenákné Keresztes Brigitta (É/1 01-2406) Polgármester Jegyző Városi Koordinátor Beruházási ügyintéző Babák Mihály Dr. Melis János Gerda Gabriella Tóth Sándor
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 4 Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 9 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 13 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 13 2.2 A VÁROSRÉSZI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 21 3 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 27 3.1 JÖVŐKÉP ÉS HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK... 30 3.2 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 31 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok... 31 3.2.2 Városrészi szintű területi célok... 40 3.3 A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA... 45 4 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 48 4.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS LEHATÁROLÁS INDOKLÁSA... 48 4.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTANDÓ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ BEMUTATÁSA... 54 4.2.1 Belvárosi akcióterület (AT1)... 54 4.2.2 Körös-parti akcióterület (AT2)... 60 4.2.3 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT3)... 63 4.2.4 Iparfejlesztési akcióterület (K-AT4)... 68 4.3 A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK... 70 4.3.1 Kulcsprojektek... 70 4.3.2 Hálózatos projektek... 71 4.3.3 Egyéb projektek... 79 4.4 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIAI CÉLJAIHOZ... 80 4.5 A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE... 89 4.6 A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE... 100 5 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 116 5.1 A TELEPÜLÉS SZEGREGÁTUMAINAK ÉS SZEGREGÁCIÓ ÁLTAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEINEK BEMUTATÁSA... 116 5.2 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN MEGVALÓSÍTOTT, A SZEGREGÁTUMOKAT ÉRINTŐ BEAVATKOZÁSOK... 118 5.3 ANTI-SZEGREGÁCIÓS INTÉZKEDÉSI TERV... 120 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések... 120 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések... 132 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 132 5.3.4 Az Anti-szegregációs Program megvalósításának nyomon követése monitoring... 132 6 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI... 133 6.1 KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 133 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez... 135 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz... 140 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat... 154 6.2 BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK... 159 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata... 159 6.2.2 A célok logikai összefüggései... 176 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága... 181 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása. 181 7 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 184 8 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 190
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 5 8.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK... 190 8.2 AZ ITS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEI... 195 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere... 195 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere... 196 8.3 A TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK... 198 8.4 A PARTNERSÉG BIZTOSÍTÁSA AZ ITS KÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA SORÁN... 201 8.5 MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA... 205 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása... 205 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása... 222
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 6 Táblázatjegyzék 1. táblázat: Városrészek funkciói... 26 2. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése... 47 3. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata... 80 4. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve... 103 5. táblázat: Szarvas város KSH által kijelölt és Szarvas város által jóváhagyott szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével... 117 6. táblázat: A 2009-ben elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai... 118 7. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban... 119 8. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai... 120 9. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve)... 121 10. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései... 124 11. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései... 129 12. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése... 130 13. táblázat Az ITS illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz... 135 14. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz... 140 15. táblázat: Az ITS illeszkedése az OFTK szakpolitikai és területi célkitűzéseihez... 143 16. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának stratégiai céljaihoz... 146 17. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Programjának gazdaságfejlesztési és ágazati fejlesztési programjaihoz... 148 18. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Program Szarvas Járási részprogramjának intézkedéseihez... 151 19. táblázat A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai... 160 20. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai... 164 21. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai... 169 22. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai... 173 23. táblázat: A települési célok logikai összefüggései... 177 24. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései... 183 25. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai... 185 26. táblázat: ITS készítés során megvalósult partnerségi egyeztetések... 202 27. táblázat: Átfogó célok indikátorai... 207 28. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai... 208 29. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai... 210 30. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai... 211 31. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai... 218
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 7 Ábrajegyzék 1. ábra: Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása városrészenként... 22 2. ábra: Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként... 23 3. ábra: A 2009-ben módosított, jelenleg hatályos Településfejlesztési Koncepció célrendszere 28 4. ábra: Szarvas Város fejlesztési célrendszere 2014-2020-ig... 46 5. ábra: A Beavatkozás során felmerülő kockázatok hatásának és mértékének vizsgálata... 188 6. ábra: Szarvas város Polgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája... 195 7. ábra: Az ITS megvalósításának javasolt szervezeti rendszere... 197 8. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása... 222
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 8 Térképjegyzék 1. térkép: Szarvas városrészei... 21 2. térkép: Szarvas város akcióterületei 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan... 49 3. térkép: Belvárosi akcióterület lehatárolása... 50 4. térkép: Körös-parti akcióterület lehatárolása... 51 5. térkép: Szociális célú városrehabilitációs akcióterület lehatárolása... 53 6. térkép: Iparfejlesztési akcióterület lehatárolása... 54 7. térkép: Belvárosi akcióterület tervezett fejlesztései... 55 8. térkép: Körös-parti akcióterület tervezett fejlesztései... 61 9. térkép: A szociális célú városrehabilitációs akcióterület tervezett fejlesztései... 64 10. térkép: Iparfejlesztési akcióterület tervezett fejlesztései... 68 11. térkép: Szarvas gyűjtő- és lakóútjai kiépítettség és állapot szerint... 71 12. térkép: Szarvas szegregátumai és szegregáció által veszélyeztett területei... 116
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 9 1 Bevezetés ITS célja és szerepe Előzmények Stratégia felülvizsgálat indokai Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) a város középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét és azok elérése érdekében tervezett tevékenységeket határozza meg az önkormányzat által jóváhagyott jövőkép és hosszú távú (15-20 év) átfogó célok alapján. Az ITS célja, hogy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év városfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. Szarvas Városa 2009-ben dolgozta ki és a 13/2010. (I.5.) képviselő-testületi határozattal fogadta el első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amely tulajdonképpen jelen dokumentum előzményének tekinthető. A Stratégia kidolgozása óta eltelt 5 évben számos külső és belső tényező együttes változása indokolttá teszik annak felülvizsgálatát. Belső tényezők változásai: az IVS kidolgozása óta eltelt időszakban bekövetkező társadalmi-gazdasági változások (pl.: gazdasági világválság hatásai, piaci, befektetői környezet változása, demográfiai adatokban, tendenciákban érzékelhető változások), a korábbi IVS-ben foglalt fejlesztései elképzelések megvalósításának tapasztalatai, fejlesztések eredményei Külső tényezők változásai: A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változások, illetve a 2014-2020-as időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelések megfogalmazása. Különös tekintettel: az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet megalkotására, melynek értelmében a Stratégia tartalmi követelmény rendszere jogszabályban rögzítésre került, a korábbiakhoz képest bővült, változott. Az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok, mint tervezési kereteket meghatározó dokumentumok elfogadására, azokban történt változásokra (így az Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció - 1/2014 (I.3) OGy. határozattal (a továbbiakban: OFTK) történő elfogadására; valamint az Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításaira. Az OFTK az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020-ra vonatkozó) céljait fogalmazza meg, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népességmegtartó erejének erősödését, az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztését, a gazdasági diverzifikációt, a helyi gazdaság megerősítését.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 10 Az ITS helye a tervezési rendszerben A Megyei területfejlesztési koncepciók és programok 2014-ben történő felülvizsgálatára, megalkotására. Az egymással közel egy időben zajló tervezés eredményeként a korábbiakhoz képest nagyobb lehetőség nyílik a megye, a megyei jogú városok, valamint a megye többi városát érintő fejlesztések összehangolására, a fejlesztések egymást kiegészítő és egymást erősítő hatásainak kihasználására. Megalkotásra és kidolgozásra kerültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának új támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; új eljárásrendjei és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok: Elfogadásra került EU 2020 Stratégia; amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, mint fölérendelt cél szem előtt tartva az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és a klíma/energiapolitika területén, amelyeket 2020-ig kíván megvalósítani a kohéziós politika eszközrendszerén keresztül. A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz. az EU2020-hoz igazodóan kidolgozásra és Brüsszel által is elfogadásra került hazánk Partnerségi Megállapodása (2014. szeptember), amelyben Magyarország a 2014-2020 időszakra vonatkozóan azonosította a legfontosabb kihívásokat és kitűzte a fő fejlesztési prioritásokat, melyek alapvetően meghatározzák az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásainak eredményes és hatékony felhasználásának hazai feltételeit. a Partnerségi Megállapodásban foglalt irányok mentén kidolgozásra kerültek és Brüsszel által részben elfogadásra kerültek, illetve elfogadás előtt állnak a következő támogatási időszak Operatív Programjai. Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A külső és belső tényezők együttes változása miatt - a megyei jogú városok számára 2014-2015 során biztosított támogatást követően - a Belügyminisztérium EU-s támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára is biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében. Ennek köszönhetően az ország összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamosan történik az Integrált Településfejlesztési Stratégiák elkészítése, a korábbi IVS-ek felülvizsgálata. A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 11 Az ITS szakmaitartalmi felépítését meghatározó dokumentumok A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítését: a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai; a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai; Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020 c. módszertani dokumentum segíti. A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének felülvizsgálata előzte meg. A Megalapozó vizsgálat számos tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégiaalkotás számára meghatározva a város és városrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. A megalapozó vizsgálati fázis elemzéseihez a szakértők támaszkodhattak a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeire mind a városi, mind a városrészi elemzések során, valamint a Belügyminisztérium részéről a szakértői munkát támogató TEIR ITS modul adatállományára. A központi elvárásokon, módszertani segédleteken túl az ITS készítői nagymértékben építettek a Szarvas város önkormányzatának információszolgáltatásra: a megalapozó vizsgálat jogszabályi elvárások szerinti kidolgozása érdekében helyi adatokra, ágazati koncepciókra, dokumentumokra; a stratégia alkotás fázisában a településfejlesztési koncepcióra, a korábbi IVS-ben foglaltakra és megvalósítás tapasztalataira, a 2014-2020 időszakra releváns helyi koncepciókra és programokra, így a 2015-2019 közötti időszakra irányuló Gazdasági Ciklusprogramban foglaltakra,
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 12 A stratégia eredményessége a hatályos Településszerkezeti Tervre, valamint a stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi lépések (szakmai konzultációk, munkacsoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó soft információkra. A stratégia akkor válhat eredményessé, ha: annak segítségével a Szarvas városa a tervezett mértékben ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban; a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul; az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg; az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 13 2 Helyzetelemzés összefoglalása 2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása Térségi szerepkör Társadalom: Demográfiai viszonyok és tendenciák Szarvas Békés megye nyugati kapuja, a megye egyik dinamikusan fejlődő középvárosa, a Szarvasi járás központja. Térségközponti szerepe tradicionálisan erős, a járási rendszer 2013-as felállásával lényegében nem változott, tulajdonképpen a korábban kialakult funkcionális együttműködés további erősödése, bővülése jellemző. A járásszékhellyel napi szinten együttműködő települések köre lényegi változásokat nem mutat. Szarvas közigazgatási, oktatási, egészségügyi intézményei, kiskereskedelmi létesítményei a környező településeket funkcionálisan kiszolgálják. A járáson belül erős a város foglalkoztatási szerepe. Térségközponti szerepét jól érzékeltetik az ingázási adatok is, mely alapján Szarvas céltelepülésnek számít. A bejárók száma háromszorosan haladja meg az településről napi szinten eljárók számát. Szarvasról napi szinten jellemzően az 50 km-re fekvő megyeszékhelyre: Békéscsabára ingáznak a legtöbben. Az ingázás célja a munkába járás, valamint a megyeszékhelyen elérhető speciális képzések miatt az iskolába járás, amely középiskolai oktatásban érzékelhető legerősebben. Ennek nagyságrendi változását mindenképpen fontos figyelemmel kísérni, a helyi képzési struktúra igényekhez igazodó alakítása, a város iskolavárosi pozíciójának megőrzése és erősítése érdekében. A járás települései között, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás sikeres tevékenykedése és a közösen megvalósított térségi fejlesztések miatt ugyancsak erős kötődés alakult ki. (pl: kerékpárút hálózat fejlesztése, térségi közösségi közlekedés fejlesztése, települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése révén, valamint a térségi szintű intézményi (pl: szociális) szolgáltatások biztosítása révén. Az összehangolt térségi együttműködés további erősítése, tématerületi szélesítése a gazdaságfejlesztés és a turizmusfejlesztés terén is kiemelt fontosságú. Szarvas városa az elmúlt években, a tudatos fejlesztéseknek, a rendelkezésre álló forráslehetőségek hatékony felhasználásának köszönhetően Békés megye többi járásszékhelyéhez, valamint az ország hasonló méretű városaihoz képest is jelentős fejlődést tudhat maga mögött, egyrészt változatos és sokrétű természeti adottságainak, felsőoktatási és kutatási intézményeinek, másrészt prosperáló vállalkozásainak köszönhetően. A város demográfiai folyamatait illetően a népesség csökkenése és öregedése két olyan meghatározó folyamat, amely az országos tendenciákhoz hasonlóan komoly kihívások elé állítja a gazdasági és turisztikai szempontból fejlődő települést is. Az elmúlt bő tíz évben közel kétezer fős népességcsökkenés a természetes fogyás mellett alapvetően a jelentős elvándorlásnak köszönhető. Az elvándorlás az országos és a megyei tendenciákhoz hasonlóan különösen jelentős a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok körében, akik főiskolai, egyetemi tanulmányaik elvégzését követően Budapesten, illetve az ország fejlettebb régióiban telepednek le. Mindezek mellett az utóbbi évtizedben megnőtt az ideiglenesen vagy állandóan külföldre költözők száma is. A helyi foglalkoztatók körében a felsőoktatási intézmények, a kutató intézet, a közigazgatási és kulturális intézmények kínálják a legtöbb munkalehetőséget a magasabb képzettségű lakosság számára. A helyi gazdaság magas képzettségűek iránti igénye erősödik ugyan, de mezőgazdaságra és mezőgazdasági termékfeldolgozásra, gépipari és fémipari hagyományokra épülő szerkezeti adottságai miatt sokkal nagyobb arányban tudja lekötni az alacsonyabb képzettségű betanított és szakmunkás réteget.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 14 Gazdaság szerkezet, dinamika A helyi önkormányzatnak jelenleg nincsenek olyan konkrét foglalkoztatáspolitikai intézkedései, amelyek a képzett fiatalok helyben maradását ösztönöznék, de közvetett módon számos eszközzel ösztönözheti a fiatalok helyben tartását. Pl: élhető, esztétikus környezet kialakításával (folyamatosan fejlődő, újjáépülő Városközpont), színvonalas és sokrétű kulturális és szórakozási lehetőségek megteremtésével, szabadidős, rekreációs és sportolási lehetőségek fejlesztésével, illetve innovatív vállalkozások városban való megtelepedésének ösztönzésével. A kedvezőtlen tendenciák mérséklése érdekében a város vezetése a jövőben fokozott figyelmet kíván fordítani népességmegtartó erejének erősítésére. A fiatal, képzett munkaerő foglalkoztatása és megtartása mellett, ugyancsak szembetűnő a jelenség a női munkavállalók helyben foglalkoztatásának biztosítása, amely a munkanélküliségi adatokból és a partnerségi egyeztetések során megfogalmazódó lakossági véleményekből is markánsan kiolvasható. A helyi közösség identitásépítésében, helyi kötődés erősítésében a kulturális értékek megtartásában, ápolásában fontos szerepe van a helyi nemzetiségeknek. A városban jelentős számban élő szlovák nemzetiség hagyományait, kultúráját aktívan ápolja, szerves részét képezi az itt élő társadalomnak. A roma nemzetiség közül Szarvason a lovári közösség nagyon erősen ragaszkodik a kultúrájához, őrzi hagyományait és ápolja anyanyelvét. A kulturális és etnikai sokszínűség azonban számos esetben társadalmi konfliktusok forrását is jelenti. A területi szegregáció, a hátrányos helyzetűek területi elkülönülésének megszüntetése folyamatos kihívást jelent a város számára. Krakkó korábbi telepe régen megszűnt, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben mind az alacsony státuszú, mind a roma lakosság tömbszerűen koncentrálódik a város egyes területein. Az aktív korúak mintegy 9%-a alacsony státuszú lakos, számuk meghaladja a 900 főt. A problémás területek elsősorban Kertvárosban a belterület szélein, az önkormányzati bérlakások környékén (pl: Szentesi út, Vágóhíd utca, Rózsa utca, Vásártér), valamint a külterületi részeken (pl: Simonyi szőlő) találhatók. Az alacsony státuszú lakosság jelentős része (16%) lakik külterületen, ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége miatt tovább nehezíti helyzetüket. A mozaikszerűen elhelyezkedő tömbökben és lakóegységekben a társadalmi problémák súlyát és komplexitását jól jelzi a városi átlagot jelentősen meghaladó laksűrűség, a foglalkoztatott nélküli háztartások, a segélyezésben részesülők, továbbá a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas aránya. A város civil szervezetei jelentős és aktív szerepet töltenek be a helyi társadalom közösségépítésében. A szervezetek száma jelentős, önkormányzattal való kapcsolatuk jónak mondható, azonban működésük és aktivitásuk fenntartása, szerepük erősödése nagyban függ az önkormányzat gazdasági erejétől, a számukra biztosított pénzügyi támogatásoktól. A következő EU-s támogatási időszakban a civil szervezetek számára jelentős források állhatnak rendelkezésre, amelyek eredményes lehívása érdekében a szervezetek fejlesztési céljainak, elképzeléseinek szervezetenkénti átgondolása, illetve azok összehangolása érdekében a város Civil Koncepciójának kidolgozása a szervezetek ezek fogadására történő felkészítése javasolható. A város gazdasága az ország más településeihez hasonlóan számos kihívással és nehézséggel kellett szembesüljön a rendszerváltozás óta eltelt 25 év során, így a piacgazdasági átmenet, globalizáció, európai integráció, a gazdasági világválság és általa teremtett recesszió. Ezen kihívásokra reagálva a város gazdasága mára stabilnak és megyei viszonylatban is erősnek tekinthető, a helyi vállalkozások révén Szarvas a térség egyik jelentős foglakoztatási központja. (Ez az ingázási adatokban, a Békés megyei átlaghoz képest kedvezőbb munkanélküliségi adatokban, és átlagos jövedelmek tekintetében is tükröződik) Helyi gazdaságszerkezetében tradicionálisan meghatározó tudott maradni a mezőgazdaság és ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági termékfeldolgozás, a haltenyésztés és feldolgozás, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenység. E területen termékei és kutatási eredményei révén a város hazai és nemzetközi sikereket ért el, szerzett hírnevet. (pl: vetőmag export, növénytermesztéshez kapcsolódó kutatási tevékenység, HAKI tevékenysége, pulykafeldolgozás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 15 Közlekedés termékei, szarvasi mozarella, rizstermesztésben elért eredmények stb.) A mezőgazdaság és arra épülő feldolgozó ipar mellett a gépgyártás is jelentős hagyományokkal, a város brandjévé vált termékekkel van jelen a helyi gazdaságban. (pl: szarvasi kávéfőző, lámpa). A helyi gazdaságban a külföldi működő tőke jelen van, a helyi gazdaság szerkezetének egyik jellemző vonása és erőssége azonban a magyar tulajdonú / magyar többségi tulajdonú vállalkozások meghatározó jelenléte és széles térségi beszállítói hálózata, amely a térségben élők megélhetésében is jelentős szerepet tölt be. A vállalkozások méret szerinti megoszlását tekintve meghatározó a kkv-k jelenléte, de a város munkaerő felszívó képességének megfelelően a nagyvállalkozások is jelen vannak a helyi gazdaságban. (pl: Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. és Pioneer Hi-Bred Kft. révén A helyi gazdaság erősítése, prosperitásának megőrzése érdekében a város üzleti infrastruktúrájának folyamatos fejlesztésével, így az ipari parkjának igény szerinti bővítésével, inkubátorház létesítésével és működtetésével igyekszik támogatni a városban működő és betelepülő vállalkozásokat. Mindezek mellett a város elkötelezett a megújuló energiaforrások fokozottabb használata iránt, a gazdaságfejlesztés terén is támogatja a megújuló energia hasznosítására épülő vállalkozások megtelepedését. (pl: biogáz üzem, napkollektor üzem tervezett megvalósítása, fokozott termálvíz hasznosítás, fokozottabb geotermikus energiahasznosítás), tudatos lépéseket tesz annak érdekében, hogy a hasonló adottságú városok számára mintatelepüléssé váljon. A fentiek mellett Szarvas gazdaságában napjainkra meghatározó szegmenssé fejlődött a turizmus a város kiemelkedő és változatos táji, természeti és kulturális adottságainak, tulajdonképpen ezek együttes jelenlétének, valamint az elmúlt 15 év tudatos és aktív fejlesztési tevékenységének köszönhetően. Az eredmények látványosak és számottevőek mind a turisztikai attrakciófejlesztés, mind a program és rendezvénykínálat fejlesztése, mind pedig a turisztikai háttér infrastruktúra terén. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a fejlesztések megvalósíthatóságát jelentős mértékben befolyásolták a rendelkezésre álló támogatási források, tulajdonképpen számos konkrét fejlesztési elképzelés megvalósításra vár az időközben kimerülő forráskeretek és a válság miatt érezhető magánerős forráshiány következtében. A város és környezete az ismert fejlesztési szándékokon túl jelentős, még kihasználatlan potenciált rejt számos területen, amely térségi összefogással, a tudatos fejlesztési tevékenység folytatásával, helyi adottságokra és reális igényekre építve lépésről-lépésre megvalósítható. A továbbfejlődés bázisát a fürdőre épülő egészség és gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint a térségi adottságokra építve az öko-, tanyasi és aktív turizmus (kerékpár, vízi túra, horgászat), illetve a gasztronómiai és rendezvény turizmus erősítése jelentheti, ezzel magas színvonalú komplex kínálatot nyújtva az ide érkezők számára. A település versenyképességét, fejlődési lehetőségeit az országon belüli periférikus elhelyezkedése mellett jelentősen gátolja a város rossz közlekedési elérhetősége mind közúton, mind vasúton. Vasúti elérhetőség tekintetében a stratégia időtávján belül jelentősebb változásra a város nem számíthat: mellékvonali pozíciója nem változik, személy és áruszállítás terén a meglévő állapot konzerválódása, maximum kisebb volumenű fejlesztések megvalósítása várható. A tervezett M44-es gyorsforgalmi út stratégia időtávján belüli (2020-ig történő) megépítése, a város közúti elérhetőségében jelentős javulást hozhat. A kormányzati szándékok szerint hazai forrásból finanszírozandó 2*2 sávos kiépítés ütemezett megvalósítása a város gazdasági és turisztikai versenyképességét jelentősen javíthatja, további lendületet adhat a megkezdett és tervezett fejlesztéseknek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 16 Önkormányzat vagyoni helyzete és gazdálkodási egyensúlya Táji és természeti adottságok A várost a környező településekhez egy további másodrendű főúti, valamint négy mellékúti kategóriájú országos közút kapcsolja még. Szarvas több mint háromszor annyi bejáró dolgozót vonz, mint amennyi az innen eljárók száma. A helyben közlekedők több mint fele kerékpározik, közel ötödük gyalogol, és negyedük személygépkocsit használ. A helyközi közlekedésben az autóbuszos közösségi közlekedés az utazók több mint felét, a személygépkocsis egyéni közlekedés több mint egyharmadot képvisel, a vasút szerepe elenyésző. Autóbuszos közösségi közlekedés szempontjából a hálózati lefedettség lényegében megegyezik az országos közúthálózatéval, fizikailag minden környező település elérhető. Szarvason az 1.000 főre eső személygépjárművek száma az utóbbi évtizedben tendenciájában lekövette mind az országos, mind a regionális, mind pedig a megyei trendeket, oly módon, hogy a város e jellemzője a régió és a megye értékei közé esik e területi összehasonlításban (281 szgk/1.000 lakos). Szarvas közúthálózta alapvetően hálós jellegű, melyet a város főutcájának erős forgalma kettéoszt. A 65,2 km-nyi belterületi önkormányzati utak 52%-a kiépített, ezen belül a lakóutak kiépítettsége ennél kedvezőtlenebb. A településen közel 28 km kerékpárút hálózat van, főképpen a jelentősebb forgalmú utak mentén. Csillapított forgalmú zóna egyrészt a városközpontban, másrészt a Holt- Körös üdülőkörzetében található. A városban a parkolás ingyenes, a központban a kiépített parkolók teljes kihasználtsággal működnek. A városon belül a 44. sz. főút átkelési szakaszán áthaladó nehéz-tehergépjármű tranzit forgalmon kívül nem mutatkozik kiugróan nagy, koncentrált teherfogalom. Az önkormányzat gazdálkodására, vagyoni helyzetének alakulására jelentős hatással van a megfelelő hatékonysággal működő intézményrendszer. E tekintetében a város jelentős lépéseket tett, fejlesztéseket hajtott végre az elmúlt években az intézmények energiahatékonysági felújítása, alternatív energiaforrások felhasználásának növelése, a szolgáltatások színvonalának emelése és modernizálása terén. Ez irányú fejlesztések folytatása továbbra is cél, a költségtakarékos és racionális működtetés érdekében. Az intézményrendszer működését érintő fent említett pozitív tendenciák mellett a városnak azonban fel kell készülni a demográfiai változások (elöregedés, illetve a fiatalkorú népesség csökkenése) miatt az intézményrendszer fenntartásában, működtetésében jelentkező költségnövekedésre. pl. oktatási-nevelési intézmények kapacitás kihasználatlanságból, illetve az egészségügyi-szociális ellátás intézményrendszerében várható kapacitáshiányok miatt megjelenő anomáliákra. A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében a város a következő ciklusra irányuló Gazdasági Programjában hangsúlyos alapelveket fogalmaz meg. (pl: működési hitelfelvétel tilalma, az önkormányzati vagyon növelése, esetleges vagyonértékesítésből származó bevételek fejlesztési célokra történő felhasználása.) Továbbra is cél az önkormányzati bevételek növelése, a rendszerben rejlő lehetőségek maximális kihasználása, a jó adófizetési morál megőrzése. Tekintettel azonban arra, hogy az önkormányzat bevételeinek legnagyobb része helyi adókból származik és a helyi adórendeletek jelenleg is figyelembe veszik a helyi adózók teherbíró képességét. Az adórendeletek változtatása és új adó bevezetése a mindenkori törvényi előírásokon alapulhat. Fontos cél, hogy a helyi adóbevételek mind nagyobb hányada működés finanszírozása helyett fejlesztési célt szolgálhasson. Az önkormányzati bevételek növelésének fontos eszköze lehet a külső támogatási források megszerzése, de a város törekszik a helyi vállalkozások és a lakosság anyagi támogatásának megnyerésére is. A város és környezete természeti értékekben, felszíni vizekben gazdag. A felszíni vizek, így a Hármas-Körös, és a hozzá kapcsolódó holtág rendszer egyrészt meghatározták a településszerkezet kialakulását, másrészt gazdasági jelentőséggel bírnak (halgazdálkodás, öntözés stb.), és a Szarvasra jellemző üdülőövezetek is a holtágakhoz kapcsolódnak, turizmusélénkítő hatásuk van (vízi turizmus, horgászat stb.). Ezek mellett a folyószabályozások óta, a holtágak, és a Hármas-Körös az egykori kiterjedt vízi élővilág meghatározó élettere.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 17 Zöldfelületek Épített környezet (épített örökség) Szarvas területén számos terület áll nemzetközi, és nemzeti természetvédelmi oltalom alatt, és ezen kívül helyi jelentőségű védett természeti területek is kijelölésre kerültek. Az élővilág fennmaradását azonban a vízutánpótlás, és vízfrissítési problémák veszélyeztethetik hosszú távon, és az ökológiai érdekek összeütközésbe kerülhetnek a település fejlesztési érdekeivel (pl. üdülőterületek). A felszín alatti termálvízkincs hasznosítása meghatározó fejlődési iránya a településnek, mely a kiépített termálközmű hálózaton keresztül jelenleg is egy élhetőbb, egészségesebb, energiahatékonyabb városi életformát biztosít. A kedvező talajadottságoknak köszönhetően a külterület nagy része szántó, nagyüzemi monokultúra. A mérsékelten meleg és a meleg éghajlati öv határán fekvő településen egyre gyakoribb gond a szélsőséges időjárási események (hirtelen lehulló csapadék, aszály, belvíz) előfordulása, a szárazodó éghajlat, melyek a jelenlegi öntözéses szántóföldi gazdálkodásnak hosszú távon nem kedveznek, és ezt még a terület jelentős vízhiánya is nehezíti. A száraz, meleg éghajlat, és az ezzel együtt járó magas napsütéses órák száma viszont a napenergia hasznosítás terén nyit lehetőséget, jelentősen növelheti a település energiahatékonyságát. A települési természeti adottságok pozitívan hatnak a gazdaságra (turisztikára), a demográfiára, a lakosság életminőségére, pozitív és negatív hatással a környezetvédelemre (plusz tevékenységeket, költséget jelentenek), valamint közvetve pozitív és negatív hatással vannak az önkormányzat gazdálkodására. Közvetve pozitív hatása van az egészségügyi intézményekre is, valamint a turizmuson keresztül a kulturális intézményekre is. További közvetett pozitív hatása van a települési civil szervezetek működésére is, a környezetvédelmi célúakra, túraegyesületekre stb. A város kiemelkedően kedvező zöldfelületi ellátottsággal rendelkezik. (A közhasználatú zöldfelültek nagysága a belterületen 63,6 ha, az egy főre jutó zöldterület nagysága 23-25 m 2 közötti). A település belterületi zöldfelületei többségében megfelelően gondozottak, elhelyezkedésük kedvező. Számos nagyobb, színvonalasan kialakított közparkja és tere van Szarvasnak. A városképi és klimatikus viszonyokat kedvezően befolyásolják a nagy kiterjedésű ligetek (Erzsébet-liget, Anna-liget) és a település nyugati részén elhelyezkedő, országos védelem alatt álló Szarvasi Arborétum, valamint a Szarvasi-Holt-Körös és a Szarvas-Békésszentandrás- Holt-Körös menti fás zöld területek. A város lakóterületi szövetében, valamint a település külső részei felé haladva a zöldfelületi ellátottsági szint jelentősen csökken. A város külterületén csekély fás növényzet található, mely annak köszönhető, hogy kimagasló a külterületi szántóterületek aránya. A zöldfelületi rendszer tekintetében az utcafásítás, a lakóterületi zöldfelületek fejlesztése, valamint a gazdasági területen a zöldfelületek kialakítása jelent a jövőben megoldandó feladatot. A szép, értékes épített környezet, a régészeti emlékek, az országosan és a helyi védelem alatt álló, vagy csak jellegzetes épületek, épületegyüttesek pozitív hatással vannak a települési közösségre (kohézió, kultúra, hagyományok, civil társadalom), hasonlóan jó hatással van az idegenforgalomra. Az utóbbi miatt a település gazdasági életére, szerkezetére és dinamikájára, is serkentőleg hathat az értékes, jó állapotú, megfelelően használt épített emlék. Itt ráadásul az értékes épített környezet a páratlan természeti környezettel párosul (arborétum, Holt-Körös part, kunhalmok). Ugyanakkor a műemléki és helyi védett épületek, építmények felújítása, a műemléki előírásoknak és a korszerű igényeknek is megfelelő átépítése, majd a létesítmények fenntartása igen költséges, így negatív hatással lehet a városüzemeltetésre és az önkormányzati gazdálkodásra. A magántulajdonú helyi védett épületek megóvása ellehetetlenülhet, ha a tulajdonos átépítési, korszerűsítési igénye nem összeegyeztethető az örökségvédelmi szempontokkal. A városban sok helyütt megmaradtak a nádtetős falusias lakóházak, ezek felújítása az épületek korszerűsítésével sokkal költségesebb, mint egy új lakóház építése.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 18 Közművek és elektronikus hírközlés Környezeti állapot A műemléki épületek felújítása együtt jár környezetük átépítésével, a zöldfelületek, parkok felújításával, valamint a közterületek korszerűsítésével is. A közműhálózat összességében jól kiépített, de a szennyvíz, ivóvíz, gázellátás, csapadékvízelvezetés hálózatokhoz való rákötések terén vannak még hiányosságok, elsősorban külterületen és az üdülőövezetekben. (Közüzemi vízhálózatra rákötött lakások aránya 92%; szennyvízcsatorna hálózatra rákötött lakások aránya 76%). Az elmúlt évek során a város közvilágítási rendszerének 90%-a modernizálásra került. Megújuló energiaforrások alkalmazása terén jelentős előrelépések történtek az elmúlt 7 évben (pl: termálvíz hasznosítás), de további lehetőségeket kell keresni, illetve szélesíteni kell a napenergia és geotermikus energia hasznosítását. Szarvas környezeti állapota összességében jónak mondható, a legtöbb probléma vízvédelemi területen adódhat. Szarvason jelentős ipari tevékenység sohasem volt, a legtöbb üzem korábban és jelenleg is az élelmiszer iparhoz kapcsolódik, amelyek a környezetet jelentősen nem terhelik. A korábbi évtizedekben nagyobb mértékű állattartás volt jellemző, a holtágakat sok esetben elszennyezték, a mai környezetvédelmi szabályok mellett azonban ez már nem fordulhat elő. A holtágak vízfrissítése, az öntözés, halgazdálkodás, városfejlesztés (üdülőterületek) és ökológiai szempontok összehangolása kulcskérdés, a folyamatban lévő projektek megvalósulásával azonban javulás várható. Örökös probléma a holtág parti övezetek és a vízi élővilág fenntarthatósága, a vizeket érő szennyvízterhelés megszüntetése. A levegőminőséget alapvetően az átmenő forgalom befolyásolja, a települést átszelő 44.sz. főút jelentős zajforrás is, egy elkerülő út megépítése ezeket az ártalmakat jelentősen csökkenthetné.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 19
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 20
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 21 2.2 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a város a 2009-ben készült IVS városrészi lehatárolását követi, a városrészek számát és határvonalait illetően változás nincs. A városrészek lehatárolása az egyes területek funkcionális szerepkörének vizsgálata alapján, településtörténeti és szerkezeti jellemzők, valamint a területek fejlesztési lehetőségeinek figyelembevételével történt, szem előtt tartva, hogy a városrészek a település területét teljes mértékben, átfedések nélkül lefedjék. Ennek megfelelően Szarvas területén 5 városrész került kijelölésre az alábbiak szerint: 1. térkép: Szarvas városrészei Forrás: IVS, 2009 A fent megnevezett városrészeken túl jelentős számú lakosság él a városon kívüli külterületi, tanyás részeken. A városrészek lakónépességből való részesedése alapvetően a város területéből foglalt arányaihoz igazodik. A Kertváros több mint kétharmados részesedéssel bír a város a teljes lakosságából, a Városközpontban, valamint a Külterületen élők aránya szinte megegyezik (11 % körüli), míg legkisebb arányban, a Lakótelep városrészben (6,28%), továbbá a város üdülőrekreációs területén, a Mangol-zugban élnek (2,35%). A lakosság korösszetételét vizsgálva a város egészéhez viszonyítva kedvezőbb, fiatalabb korszerkezettel rendelkezik Mangol-zug, ahol a 14 év alattiak aránya 3,1%-kal haladja meg a városi átlagértéket. Az aktív korú népesség aránya szintén ebben a városrészben a legmagasabb. A leginkább elöregedő városrész a Városközpont, valamint a Kertváros.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 22 1. ábra: Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása városrészenként 80,0 70,0 60,0 50,0 60,0 71,3 60,3 67,3 58,7 57,7 60,7 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 30,8 26,6 27,9 27,3 27,7 20,8 16,5 13,4 12,3 11,7 11,9 14,1 11,5 11,6 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60-X évesek aránya Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakosság képzettségi szintjét elemezve jól láthatóak az egyes városrészek közötti különbségek. A legképzettebbek a fiatalos korszerkezettel, magas aktivitással rendelkező Mangol-zugban élnek, valamint magas a diplomások aránya a Városközpontban is. A Lakótelep városrészben, valamint a Kertvárosban élők kvalifikáltsága a város átlagértékeihez közelít. Az alacsony végzettségűek aránya a Külterületen élők körében a legmagasabb. A gazdasági aktivitást és foglalkoztatottsági mutatókat tekintve szintén jól láthatók a városrészek közötti különbségek. A foglalkoztatottak aránya a Városközpontban a legalacsonyabb. Ezzel párhuzamosan itt a legmagasabb a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A legkedvezőbb mutatókkal a korábban említett rekreációs terület, Mangol-zug rendelkezik. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya, a foglalkoztatottsági adatokhoz hasonlóan; a lakott területek közül a Városközpontban (44,7%), valamint a Kertvárosban a legmagasabb, míg legkedvezőbb aránnyal, a fiatal és aktív korszerkezettel rendelkező, kedvező társadalmi pozíciójú Mangol-zug településrészen találkozhatunk. Az alapfokú végzettséggel, valamint jövedelemmel nem rendelkezők aránya a belterületek közül a Kertvárosban a legmagasabb, ez a lakosság 9,5%-át jelenti. Az inaktívak és munkanélküliek területi elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy a Városközpontban, valamint a Lakótelepen a legnagyobb a munkanélküliek (ezen belül a tartós munkanélküliek), valamint a gazdaságilag nem aktívak aránya.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 23 2. ábra: Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 66,7 63,2 62,7 57,4 58,1 52,1 39,9 41,7 38,7 39,3 39,3 36,5 39,4 27,2 20,8 17,6 17,2 57,7 55,6 46,3 Foglalkoztatottak aránya Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 10,0 0,0 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Városközpont Kertváros Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés A lakásállomány a népesség területi eloszlásához igazodva a Kertvárosban a legnagyobb. A külterületi lakások aránya a teljes állomány közel 15%. A Városközpontban található lakások 12%- ot, míg a Lakótelepen levők 7,2%-ot tesznek ki a város egészének lakásállományából. A lakásállomány komfortfokozata kedvező képet mutat a lakott területeken, így szinte minden belterületi településrészen magas komfortfokozatú ingatlanállományról beszélhetünk. A Kertvárosban sem éri el a 10%-ot az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A Külterületen azonban a lakások több mint fele alacsony komfortfokozatú, 43,7%-a pedig komfort nélküli vagy szükséglakás. A Városközpont városrész nevéhez méltóan, minden szempontból a város centrumként szolgáló területe, melynek jelentőségét funkcióellátottsága is kiemeli. Itt találhatók a legfontosabb igazgatási, közművelődési, kulturális létesítmények. Kereskedelmi, szolgáltatási és turisztikai szempontból szintén a város meghatározó területe. Látnivalók közül a Mittrovszky-kastély, a Tessedik Sámuel Múzeum, az Árpád szálló, a Lengyel palota, a Ruzicskay-alkotóház, a Bolzakastély, az Ótemplom és a Katolikus templom; a természeti értékek közül az Erzsébet-liget és a Holt-Körös emelhetők ki. A Városközpont területén az elmúlt évek komplex Belváros városrehabilitációs programjának köszönhetően jelentős fejlesztések valósultak meg: számos közintézmény, köztér, utca felújításra került, ennek következtében a városképi, esztétikai változás számottevő. A Kertváros Szarvas legnagyobb területű városrésze. Itt a legmagasabb az időskorúak és az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Kertvárosi városrész a leginkább szegregáció által sújtotta terület a városban. A problémás területek a városrész belterületi határ menti részén (pl: Krakkó területe), valamint az Ady Endre utca - Hunyadi János utca - Vasút utca - Kálvin János utca - Bem József utca által határolt tömbökben találhatók. Területén a domináns lakófunkció mellett a gazdasági és kereskedelmi funkció jellemző még. A beépítettség jellege vegyes: kertvárosias és lakótelepi beépítésű részek egyaránt megtalálhatók. Az épületek állapota szintén vegyes, a terület nagyságánál fogva értékes és kevésbé értékes lakóterületek is megtalálhatók. A terület problémái közül kiemelhető: a leromlott minőségű és burkolatlan utak, utcák, felújításra szoruló járdák magas aránya, a városrészi alközpont hiánya, illetve a lakóterületek közötti zöldfelületek minőségi megújításának igénye.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 24 Lakótelep Mangol-Zug Szarvas 10 legjelentősebb vállalkozása közül a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., valamint az E-on Tiszántúli Áramhálózati Zrt. is Kertváros városrészben található. A város turisztikai látnivalói közül a Szárazmalom, a Szlovák tájház; az Újtemplom és a Református templom érdemel említést. Területileg a Kertváros városrészbe ékelődve található Lakótelep városrész, melynek meghatározó beépítettségi jellege a lakótelep, panel és téglaépítésű lakóépületekkel. A terület a városon belül a kevésbé értékes lakóterületek közé sorolható. A Lakótelep városrész lakosságának jelentős része aktív, mind életkorát, mint foglalkoztatási viszonyát tekintve. A város egyéb területén élő lakossághoz képest összességében hasonló képzettségi szintű, foglalkoztatási és jövedelmi helyzetű lakossággal. A Lakótelep városrészen keresztülhalad a 44. sz. főút, amely jelentős átmenő forgalmat jelent. A városrész belterületi útjai általában 3-6 méter széles aszfaltos utak, melyek sok esetben felújításra szorulnak. A meglévő járdák állapota sok helyen szintén felújítást igényelne. Lakótelep városrészt a lakófunkció dominanciájának köszönhetően jelentősebb gazdasági tevékenység nem jellemzi, a kereskedelmi funkció egy-egy kisebb üzlet formájában van jelen. Terek, parkok, zöldterületek közül a Vásártéri park és játszótér említhető. Az elmúlt években a városrészt érintő fejlesztések közül a közműfejlesztések emelhetők ki leginkább, így a csapadékvíz elvezetés, közvilágítás, szennyvízelvezető-hálózat, valamint az ivóvízhálózat bővítése, fejlesztése. Mindezek mellett a magántulajdonú társasházak felújítása, energetikai korszerűsítése említhető, amely forráslehetőségek esetén tovább folytatandó, csakúgy, mint az épületek közötti közterületek, játszóterek felújítása. Mangol-Zug városrész a település ÉNY-i részén helyezkedik el. Kedvelt lakó és üdülőterület a Körös-holtág közvetlen közelében. Fejlesztési szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik természet közeliségének, aktív és ökoturizmus lehetőségeinek köszönhetően. Területén található a Kárpát-medence mértani közepe, valamint a trianoni békediktátum emlék- és zarándokhelye, természeti értékei közül megemlíthető a Kacsa-tó, a Holt-Körös, településképi szempontból kiemelhető közvetlen vízparti fekvése a szemközti parton a nemzetközi hírű Arborétum látványával. A városrész alapvetően kertvárosias beépítésű területe a városnak, jellemzően családi házas és sorházas beépítéssel. Az épületállomány minőségére az új építésű lakó és üdülőépületek jellemzőek. Mangol-zug a városon belül értékes területeket, lakóterületeket foglal magába. Területén az utak, járdák jellemzően keskenyek, aszfaltos utcák lakossági összefogással kb. 20-25 éve épültek, sok helyen azonban továbbra is kiépítetlenek. Területén a közműellátottság az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult, e téren azonban további fejlesztésekre, rácsatlakozásokra van igény és szükség. A terület lakónépessége jelenleg kb. 400 fő. Összességében a város legkisebb lakosságszámú területe. Az itt élők azonban jobb életkörülményekkel, kedvezőbb foglalkoztatási, jövedelmi helyzettel jellemezhetők, mint a másik három lakott városrészben. A városrészt tehát elsősorban lakó, másodsorban turisztikai-rekreációs funkciók jellemzik. Ezen kívül területén városi közterületi funkciók is megtalálhatók, gazdasági és kereskedelmiszolgáltatási szempontból sem számít a város hangsúlyos területének. Jelentősebb vendéglátóhelyek, szállodák, éttermek nem találhatók itt. A terület jelenlegi lakó, pihenő övezet jellegének megtartása továbbra is cél, jelentősebb funkcióbővítés nem tervezett. A Holt-Körös és a Kacsa-tó partja a lehetőségekhez képest ma alulhasznosított. A természeti értékek megőrzését, valamint az itt élők igényeit is szem előtt tartva a városi szabad strand kialakítását követően további fejlesztési elképzelések fogalmazódtak meg a terület kínálta lehetőségek kihasználására. (pl: családbarát fejlesztések, kerékpárút a gát tetején)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 25 Ipartelep Külterületek A város keleti részén található Ipartelep városrész, ahogy a neve is mutatja alapvetően gazdasági hasznosítású területe a városnak. A városrészben az adatok szerint 26 fő él, vagyis lakófunkciója minimális. Területén található a város Ipari Parkja, a 44-es számú főút és az orosházi út által határolt területen, melynek tulajdonosa 100%-ban az önkormányzat. A park területén jelentős fejlesztések történtek az elmúlt években. Területe jelenleg 59,9 hektár, melyből 52,6 hektár beépített terület, ahol 51 cég végzi tevékenységét. A 2010. évi EU-s finanszírozású projekt keretében, 390 millió Forintos beruházás keretében egy inkubátorház felépítésével, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális és informatikai háttér megteremtésével a park fejlesztésre került. A létrejött klasszikus üzleti inkubátorház a kezdő kisvállalkozásoknak biztosít működési teret és a szolgáltatások olyan széles választékát, amely segíti őket a kezdeti növekedési szakaszban. Az inkubátorház a 2014. évi beszámoló szerint 100 % feletti kihasználtsággal működik, ami példaértékű, ezért az önkormányzat pályázati forrás bevonásával újabb inkubátorház létesítését tervezi. A város 10 legjelentősebb vállalkozása közül itt telepedett meg: a Gallicoop Zrt; a Pioneer Hi-Bred Zrt; a Worktrans Kft; a Tesco Global Zrt; az Oryza Kft; valamint az Alföldi Hús Zrt. A terület jövőbeni fejlesztése során cél: új magas hozzáadott értékű vállalkozások megtelepítése, az üzleti infrastruktúra fejlesztése, helyi úthálózat fejlesztése, újabb inkubátorház létesítése. Szarvas város határában szántók és gazdasági erdőültetvények találhatóak, viszonylag jelentős külterületi (tanyasi) lakossággal. A külterületi részek: Ószőlő, Bezina-szőlők, Rózsási, Ezüst szőlők, Sirató, Érparti szőlők, Szappanosi szőlők, Malom-zug, Káka, Nyúlzug. A külterületi részek lakónépessége közel 2000 fő és demográfiailag elöregedő korszerkezettel jellemezhető. A lakónépességen belül magas a gazdaságilag nem aktív, alacsony végzettséggel rendelkezők aránya, mely utóbbi a városrészek közül itt a legmagasabb. Itt a legmagasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (57,7%) és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 46,3% is. A munkanélküliségi ráta eléri a 15%-ot, amely a városi átlagot 5% százalékponttal haladja meg. A tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) 7,7%. A külterületi részen a Simonyi szőlők területe szegregáció által veszélyeztetett, szociális és egészségügyi problémákkal terhelt terület. Valamikor számos roma család élt a területen, mára etnikailag heterogén településrész. A külterületi részeken az infrastruktúra hiányos, a lakott lakások komfortfokozata jóval elmarad a városi átlagértékektől, funkcionális értelemben mezőgazdasági jellegű területről van szó.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 26 1. táblázat: Városrészek funkciói Városrészek Ipari, logisztikai Kereskedelmi Mezőgazdasági Zöldfelületi, környezeti Turisztikai, rekreációs Közlekedési, távközlési Közösségi Közigazgatási Humán szolgáltatási Lakó Város(rész) központi Funkciók Városközpont Kertváros Lakótelep Mangol-zug Iparterület Külterület domináns funkció kiegészítő funkció
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 27 3 Középtávú célok és azok összefüggései Szarvas város célrendszerének definiálása során szakmai és módszertani szempontból meghatározónak tekinthetők az Európai Unió tematikus célkitűzéseinek tartalmi keretei, továbbá azok a releváns területi stratégiai dokumentumok így Békés megye 2014-2020 időszakra vonatkozó Területfejlesztési Koncepciójának, Területfejlesztési Programjának célrendszere; azon belül a Szarvasi járás részprogramjának célrendszere - melyekhez az ITS céljainak is illeszkednie kell. Mindenekelőtt ugyanakkor a településfejlesztési koncepcióban rögzített jövőkép és az ehhez kapcsolódó hosszú távú célok biztosítják az ITS tervezési keretrendszerét. Szarvas Város 2002-ben (a 248/2002 (VI. 20.) képviselő - testületi határozattal) elfogadott Településfejlesztési Koncepciójában foglalt jövőkép és hosszú távú célrendszer mára elavult, nem alkalmas arra, hogy az ITS célrendszer alapját képezze, azonban annak 2009-ben, az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése során módosított (340/2009. (VI.18) határozattal elfogadott) változata jó kiinduló alapot jelent az ITS jelenlegi készítése során. A fentiek mellett a célrendszer megalkotása során építettünk: Szarvas Város Önkormányzatának 2014-2019-es időszakra irányuló Gazdasági Programjában foglalt célkitűzésekre, valamint jelen ITS keretében készített Megalapozó vizsgálat eredményeire, abban szereplő megállapításokra és a tervezési folyamatot kísérő partnerségi lépések keretében megismert helyi elképzelésekre, javaslatokra. (kérdőív, munkacsoport ülések, workshopok eredményeire) A 2015-2020 közötti időszak fejlesztési célrendszerének kialakítása során tervezési alapelv volt, hogy: A meghatározott fejlesztési célok tényleges fejlesztési igényekre és szükségletekre reflektáljanak és a megalapozó vizsgálatban feltárt erősségekre, potenciálokra és azok kihasználására épüljenek. A célrendszer legyen Szarvas-specifikus, általános célkitűzések helyett a helyi igényekre és jellegzetességekre fókuszáló. A megfogalmazott célok mind műszaki, mind pénzügyi megvalósíthatóság, mind pedig fenntarthatóság szempontjából reálisak legyenek. A középtávú célrendszer megvalósíthatósága érdekében annak megalkotása során kiemelt szerepet kapott a 2015-2020 között elérhető forráslehetőségekhez való illeszkedés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 28 3. ábra: A 2009-ben módosított, jelenleg hatályos Településfejlesztési Koncepció célrendszere Forrás: Szarvas Településfejlesztési Koncepció (2009) A Településfejlesztési Koncepcióban és a korábbi IVS-ben foglalt célrendszer értékelése: A korábbi IVS célrendszere és azzal párhuzamosan 2009-ben módosított Településfejlesztési Koncepció célrendszere napjainkban is helytálló, azon belül tulajdonképpen kisebb hangsúlybeli módosítások, kiegészítések szükségesek egyrészt a 2014-2020-as támogatási időszak EU-s célkitűzéseihez, forráslehetőségeihez, a megyei programozásban elkészült dokumentumokhoz, másrészt a város részéről időközben megfogalmazódó újabb fejlesztési elképzelésekhez igazodóan. A 2009-es célrendszerben foglaltak megvalósítása érdekében a város az elmúlt 5 évben a rendelkezésre álló forráslehetőségek sikeres lehívásával, tudatosan, lépéséről-lépésre haladva számottevő eredményeket ért el. Belvárosának épített környezete: közterei, épületeinek és városi intézményeinek jelentős része megújult, a Körös-parton csodálatos környezetben megépült a Vízi Színpad. A település gazdag természeti és kulturális adottságaira építve, azokat feltérképezve, összegyűjtve és rendszerezve a rendelkezésre álló forráslehetőségek felhasználásával a turisztikai attrakciók és háttérinfrastruktúra fejlesztése tekintetében is jelentős előrelépések történtek. Az elmúlt évek tudatos tevékenysége révén a városban mára meghatározó szegmenssé vált a turizmus. A támogatási forráslehetőségek kimerülésével és a magánerős források szűkülésével a tervezett fejlesztések egy része azonban még mindig megvalósításra vár, illetve a meglévő adottságok sokrétűsége továbbra is jelentős kihasználatlan potenciálokat rejt a város és a térség turizmusfejlesztése tekintetében. A helyi gazdaság az elmúlt évek számos kihívása és nehézsége ellenére Békés megye többi településéhez képest és a település méretéhez képest országos szinten is stabilnak és erősnek mondható, a város önkormányzata üzleti infrastruktúra fejlesztésével (ipari park bővítés, inkubátorház kialakításával és működtetésévei) lehetőségei szerint igyekezett támogatni a helyi és betelepülő vállalkozásokat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 29 A gazdasági válság ellenére a mezőgazdasági termékfeldolgozásra épülő helyi nagyvállalkozások a térségi gazdaság meghatározó szereplői bírtak maradni (pl: Gallicoop Pulykahús Zrt, Pioneer Hi- Bred Zrt.), jelentős foglalkoztatotti létszámmal, lehetőségeik szerinti fejlesztések megvalósításával, a helyi beszállítói hálózat megőrzésével. A helyi gazdaság erősítése, prosperitásának megőrzése érdekében tett erőfeszítések és eddig elért eredmények ellenére gazdaságfejlesztés terén jelentős fejlesztésekre van szükség a térségi foglalkoztatási szerepkör további erősítése érdekében. A közműhálózati és intézményi infrastruktúra felújítása tekintetében szintén számottevő az előrelépés. A szennyvíz-; és ivóvíz hálózat fejlesztése révén az ellátottsági mutatók az elmúlt 5-6 évben ugrásszerűen javultak, a város oktatási-nevelési és közintézményeinek jelentős része felújításra került, kerékpárutak építése kapcsán ugyancsak jelentős előrelépések történtek. Közmű és városi infrastruktúra fejlesztések folytatása, a hiányzó elemek megvalósítása továbbra is tartogat feladatokat, de azok volumenét és megvalósításukra rendelkezésre álló EU-s forrásokat tekintve a stratégia célrendszerében már nem indokolt korábbiakhoz hasonló hangsúllyal, önálló fejlesztési prioritásként kiemelten nevesíteni, ezért a Komfortos város prioritás önálló tematikus célként már nem jelenik meg a 2014-2020-as célrendszerben, tulajdonképpen annak intézkedései a többi prioritásba integrálódnak. A korábbi IVS célrendszer felülvizsgálata során a város fenntarthatóság iránti elkötelezettsége, e tekintetben tett eddigi lépései, elért eredményei és megfogalmazódó célkitűzései révén a 2014-2020 célrendszerben indokoltnak tartjuk önálló prioritásként megjeleníteni a megújuló energiák szerepének további erősítését mind a helyi gazdaságban, mind a településüzemeltetésben. (intézményfenntartás, épületenergetika, közlekedés, közvilágítás). E tekintetben a város célja, hogy a hasonló méretű városok mintatelepülésévé váljon. A 2009-as IVS célrendszerében nem jelennek meg a helyi társadalom demográfiai problémáira reflelktáló célok, holott a város legalapvetőbb problémái itt jelentkeznek, ebből erednek: ezek a lakosságszám csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a népesség elöregedése. 2009 óta e tekintetben a demográfiai helyzet minden mutató esetében tovább romlott és a tendencia is csak romlást mutat, ami intő jel a város jövője szempontjából. A demográfiai adatok mellett tervezési fázisban megtartott munkacsoport üléseken és worshopokon, valamint a visszaérkező lakossági kérdőívek alapján is hangsúlyosan jelent meg a település népességmegtartó erejének erősítése, mint kiemelt cél, valamint ennek megvalósítását segítő társadalmi aspektusok célrendszerben történő megjelenítésének igénye is.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 30 3.1 Jövőkép és hosszú távú célok A jövőkép pozícionálja a várost a régióban, járásban, illetve vonzáskörzetében, meghatározza a társadalmi, gazdasági és épített környezetet érintő állapotot és domináns folyamatokat. A jövőkép hosszabb időtávra, 2030-ig kiterjedően kerül rögzítésre. A komplex fejlesztések megvalósulása kapcsán a település jövőképe az alábbiak szerint került megfogalmazásra: Szarvas Város Jövőképe (2030-ig) Szarvas Békés megye nyugati kapuja, a Szarvasi járás igazgatási, szolgáltatási és foglalkoztatási központja, változatos természeti és kulturális adottságai, komplex termékkínálata révén vonzó turisztikai központ, a térség prosperáló gazdasági centruma, az itt élők és ideérkező vendégek számára is élhető, fenntartható középváros A jövőképben és az átfogó célokban megfogalmazott törekvések a városfejlesztés legfőbb kihívásaira és problémáira koncentrálnak, melyek megvalósulását a tematikus célokban megfogalmazott részletes fejlesztési célok segítik elő. Átfogó cél 1: A város térségben betöltött központi szerepkörének fenntartása és további erősítése Az átfogó célok között a város térségben betöltött központi szerepkörének megőrzése és további erősítése komplex célkitűzésként jelenik meg. Ahogy a helyzetelemző és helyzetértékelő részekben is megjelenik, a város térségközponti szerepe tradicionálisan erős, a járási rendszer 2013-as felállásával lényegében nem változott, a korábban kialakult funkcionális együttműködések további erősödése, bővülése jellemző. Ennek hosszú távú megőrzése a városban elérhető szolgáltatások minőségi fejlesztésével, a helyi munkalehetőségek megőrzésével, további bővítésével biztosítható. Cél, hogy a településsel napi szinten együttműködő települések köre bővüljön, a település ingázási mérlege amelyben a bejárók száma jelenleg háromszorosan haladja meg az eljárók számát - még erősebb pozitívummal rendelkezzen. A térségközponti szerepkör megőrzése és fejlesztése oktatási, közigazgatási, egészségügyi és szociális ellátás, kiskereskedelem és foglalkoztatás terén is kiemelt cél. Átfogó cél 2: Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva A helyi gazdaság versenyképességének erősítése kiemelt cél Szarvas számára a város térségi szerepkörének megőrzése és erősítése, az ország dinamikusabban fejlődő területeihez való felzárkózása és a lakosság helyben tartása, betelepülők vonzása érdekében. A gazdaság versenyképességének javítása a meglévő helyi adottságokra és termelési hagyományokra építve, valamint a város tudatos fejlesztési elképzeléseit követve a következőkre épülhet:
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 31 A helyi gazdaságfejlesztés egyik legjelentősebb fejlesztési irányát továbbra is a mezőgazdaság és ehhez kapcsolódó termékfeldolgozás, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó oktatási, kutatási tevékenység jelenti és a város e területeken elért hazai és nemzetközi eredményeire, sikereire alapozhatja (pl: vetőmag export, növénytermesztéshez kapcsolódó kutatási tevékenység, HAKI tevékenysége, pulykafeldolgozás termékei, szarvasi mozarella, rizstermesztésben elért eredmények stb.) E tekintetben különös hangsúlyt kaphat a helyi beszállítói hálózat szélesítése, fejlesztése a kkv-k klasztereinek kialakítása, a helyi együttműködések erősítése. A mezőgazdaságra épülő feldolgozó ipar mellett a helyi gazdaságfejlesztés másik fontos szegmensét képezheti a magas hozzáadott értéket termelő, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése. Kiemelt cél a környezetbarát technológiát alkalmazó, tevékenységében és termékeiben megújuló energia hasznosítására épülő vállalkozások megjelenése Szarvas vállalkozási struktúrájában. A diverzifikált, több lábon álló, de helyi adottságokra építő gazdaságszerkezet fejlesztése során a helyi gépgyártási és ruhaipari hagyományokra épülő fejlesztési irány szintén alternatívát jelenthet, amely a város brandjévé vált termékekkel van jelen a helyi gazdaságban. (pl: szarvasi kávéfőző, lámpa, ingek). Átfogó cél 3: A település népességmegtartó erejének erősítése és a lakosság életminőségének javítása Szarvas átfogó céljai között meghatározó település népességmegtartó erejének erősítése, a népességcsökkenésének lassítása, amely a város vonzerejének növelésével érhető el. Ez egyrészt az élhető városi környezet megteremtésével és fenntartásával, vonzó rendezvényekkel, programokkal, települési közösség kohéziójának, identitásának erősítésével érhető el. Az elvándorlás mérséklésének, a kvalifikált, fiatal lakosság megtartásának és letelepedésének másik meghatározó szegmese a város gazdasági potenciáljának további erősítése, helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítése, minőségi munkahelyek létrehozása lehet, amely magasabb technológiájú és innovatív iparágak, a minőségi turizmus szolgáltatásai, valamint egyéb magas szintű szolgáltatások megtelepedése révén biztosítható. A cél érdekében szükséges a gazdaságilag prosperáló vállalkozások humán kapacitásának fejlesztése, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő képzések megvalósítása. 3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása Szarvas Város 2015-2020 között elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Az alábbiakban röviden áttekintésre kerülnek a város középtávú specifikus fejlesztési céljai. Jelen fejezetben a középtávú fejlesztési célokhoz kapcsolódó városrészi célok részletes definiálására is sor kerül. 3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok Szarvas városi szintű, 7-8 évre szóló középtávú tematikus céljai: T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 32 T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása (attrakciófejlesztés és turisztikai háttérszolgáltatások minőségfejlesztése, turisztikai marketing tevékenység erősítése révén) T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A tematikus cél Szarvas tradicionálisan meglévő és a járási rendszer felállásával továbbra is erős térségközponti szerepének megőrzését és bővítését célozza az intézményi ellátás és szolgáltatások terén. A város közigazgatási, oktatási, egészségügyi és szociális intézményei, valamint kiskereskedelmi létesítményei (üzletei és piaca) a környező településeket funkcionálisan ma is kihasználják. Szarvas térségközponti szerepét jól mutatják a napi ingázási adatok, valamint az intézmények szolgáltatásait igénybe vevők településenkénti megoszlása is. Azon intézmények és szolgáltatások esetén, ahol az ellátási körzet adminisztratív módon meghatározott és a járás településeire vagy azok egy részére terjed ki, illetve azon szegmensekben, ahol a nyújtott szolgáltatás minőségére alapozva alakult ki a város térségi szerepköre, ott is elsődleges cél a minőségi, modern és színvonalas működési környezet kialakítása, valamint a szolgáltatások minőségfejlesztése. Ezen belül kiemelt cél Szarvas iskolavárosi pozíciójának megőrzése és a helyi lakosság, valamint vállalkozások igényeihez igazodó minőségi oktatási, képzési struktúra biztosítása a város iskoláiban. A szakközépiskolai oktatásban a helyi vállalkozói igényekhez jobban illeszkedő képzési, gyakorlati struktúra kialakítása, a gimnáziumi oktatásban magas színvonalú, speciális képzések biztosítása, a hasonló megyei intézmények elszívó hatásának elkerülése érdekében. A település felsőoktatási intézményeiben a meglévő és tradíciókra építő hagyományos képzési kínálat bővítése, továbbfejlesztése a hallgatói létszám növelése az intézmény presztízsének megőrzése és erősítése érdekében. A szociális ellátás területén a meglévő térségi feladatok megtartása hosszabb távon ugyancsak reális alapokon nyugszik. Szarvas szempontjából ezt a térségi szerepkört erősítheti 2016 januárjától a szociális alapszolgáltatások oktatáshoz hasonló átszervezése, az alapszolgáltatások járási szintű biztosítása. A szociális alapszolgáltatások fejlesztése kapcsán szem előtt kell tartani a beazonosított szükségleteket, mind a kisgyermekellátás, mind az időskorúak, mind pedig a fogyatékkal élők ellátása terén. A célkitűzés elérését alapvetően olyan beavatkozások, programok támogatják, melyek az egészségügyi- és szociális alapellátás minőségének javítására, az egyes
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 33 feladatellátó helyek infrastruktúrájának fejlesztésére, indokolt esetben bővítésére irányulnak. A diákélelmezés szintén olyan terület, ahol a fejlesztések lebonyolítása immár nem tűr halasztást. A kiskereskedelmi ellátás terén továbbra is cél a minőségi és változatos üzlethálózat, valamint a helyi piac nyújtotta szolgáltatások további fejlesztése, így különösen a térség helyi termelőinek árusításához megfelelő feltételek biztosítása. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Járási szintű szolgáltatást nyújtó közigazgatási intézmények felújítása, szolgáltatási színvonalának emelése Helyi oktatási intézmények és vállalkozások közötti párbeszéd erősítése, helyi igényekre erősebben reagáló képzési kínálat megteremtése Szlovák nemzetiségi képzés magas presztízsének megőrzése, továbbfejlesztése Felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának növelése, helyi képzési kínálat vonzerejének növelése Belvárosi kiskereskedelmi üzlethálózat minőségi megújulásának további ösztönzése Szarvasi piac területének fejlesztése, bővítése, helyi termelői piac létrehozása, fejlesztése, helyi termékek népszerűsítése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése A tematikus cél tulajdonképpen mindhárom átfogó cél megvalósításához hozzájárul. Közvetlenül természetesen a Versenyképes és innovatív gazdaság, helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva célt segíti, de a város térségben betöltött központi szerepkörének fenntartásához és további erősítéséhez szintén jelentős mértékben hozzájárul minőségi munkahelyek teremtése, foglalkoztatási lehetőségek biztosítása révén. Szarvas népességmegtartó erejének növelése, a helyi lakosság életminőségének javítása szintén elképzelhetetlen a helyi gazdaság fejlesztése, munkalehetőségek bővítése nélkül. Az elvándorlás mértékének csökkentése, a kvalifikált, fiatal lakosság megtartásának és letelepedésének ösztönzése magasabb hozzáadott értékű és innovatív vállalkozások betelepedésével érhető el. A térségi gazdasági centrum szerep erősítése egyrészt a meglévő vállalkozások működési feltételeinek javításával, üzleti infrastruktúra fejlesztésével, másrészt további betelepülők számára vonzó vállalkozói környezet kialakításával érhető el. A meglévő adottságokra és termelési hagyományokra épülő gazdagfejlesztés során, mind a mezőgazdaságban, mind az arra épülő feldolgozóiparban, mind az iparban kiemelt cél az innovatív, magasabb hozzáadott értékű, környezetbarát technológiákat alkalmazó vállalkozások betelepedésének ösztönzése. A település fejlődésének lehetőségeit e tekintetben jelentősen befolyásolja az M44 gyorsforgalmi út 2*2 sávos megépítése, amely a város közúti elérhetőségében jelentős javulást hozhat, ezáltal versenyképességét jelentősen javíthatja. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Üzleti infrastruktúra fejlesztése Meglévő iparterület infrastrukturális fejlesztése Ipari Park igények szerinti bővítése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 34 Új inkubátorház létesítése Az iparterületen igénybe vehető üzleti és ügyviteli szolgáltatások bővítése Gazdasági versenyképesség javítását célzó intézkedések Aktív és tudatos befektető toborzás, proaktivitás a magas hozzáadott értékű, innovatív vállalkozások betelepedése érdekében Helyi beszállítói hálózatok szélesítése, térségi vállalkozások együttműködésének erősítése (klaszterek) különösen mezőgazdaság és mezőgazdasági termékfeldolgozás terén Helyi gazdasági szereplők közötti kommunikációs fórum Helyi oktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködések erősítése Vállalkozói és projektiroda kialakítása a vállalkozások informálása és vállalkozókkal való kapcsolattartás érdekében. T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása (attrakciófejlesztés és turisztikai háttérszolgáltatások minőségfejlesztése, turisztikai marketing tevékenység erősítése révén) A turizmus a város gazdaságának meghatározó szegmense a kedvező adottságoknak és erre épülő változatos turisztikai termékkínálatnak, valamint az elmúlt 15 év ezirányú tudatos és aktív fejlesztési tevékenységnek köszönhetően. E tekintetben jelentős fejlesztések, előrelépések történtek mind a turisztikai attrakciók, mind a turisztikai fogadókapacitások (szálláshely, vendéglátás), tájékoztatás (információs táblák kihelyezése, Tourinform Iroda, TDM Szervezet felállása, stb.) fejlesztése terén. A városban eltöltött vendégéjszakák száma az idegenforgalmi adó nyilvántartások alapján közel háromszorosára emelkedett az elmúlt 5 évben. A térség természeti és kulturális adottságai, hagyományai, azok sokrétűsége azonban további, kihasználatlan potenciált tartogat. Ezek hasznosítása, a szektorban működő szereplők együttműködésének erősítése, ily módon az ágazatban rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázása új turisztikai attrakciók fejlesztésével további lehetőségeket rejt. A város és a desztináció turizmusfejlesztésében meghatározó szereplő lehet Körös-menti Turisztikai Egyesület, amely eddigi tevékenysége során elsősorban a meglévő attrakciók, adottságok feltérképezésére, összegyűjtésére és rendszerezésére, illetve a desztináció Turizmusfejlesztési Stratégiájának megalkotására helyezte a hangsúlyt. A következő évek feladata a stratégiában kijelölt irányok mentén haladva és a kitűzött célok lépésről-lépésre történő megvalósítása. A turizmusfejlesztés bázisát a fürdőre és a Liget Wellnessre épülő egészség és gyógyturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása, valamint az öko, tanyasi és aktív turizmus (kerékpár, vízi túra, horgászat), illetve a gasztronómia és rendezvényturizmus erősítése jelentheti. Cél a magas színvonalú, környezetbarát ugyanakkor sajátos arculatú fenntartható turizmus megteremtése a városban és környezetében. A város szálláshelyei kapacitások tekintetében a jelenlegi igényeket ki tudják elégíteni, a következő években elsősorban a meglévő szolgáltatások minőségfejlesztésére, szolgáltatások színvonalának emelésére és kínálatbővítésére kell helyezni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 35 A célok teljesülésének mértéke a vendégéjszakák számának alakulásában, a helyi programok látogatószámának alakulásában, és az eltöltött tartózkodási idő növekedésében jól nyomon követhető. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Szolgáltatások színvonalának emelése Szálláshelyek minőségi fejlesztése Meglévő rendezvények programkínálatának minőségi fejlesztése, új rendezvények generálása (pl: Tessedik Napok, Szlovák Gasztronómiai kínálat) Pályázati források felkutatása a nagy befektetést igénylő beruházásokhoz Fakultatív programok összegyűjtése és rendszerezése, programcsomagok kialakítása, ezek megfelelő promotálása, a desztinációban eltöltött idő növelése érdekében Helyi termékek (food és non-food) bevonása az idegenforgalomba (Gallicoop, Szarvasi Mozarella, szarvasi kotyogó) Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése Egységes arculat és marketing kommunikáció kialakítása Konkrét fejlesztési elképzelések: Csodaszarvas legendája köré épülő turisztikai termékek kidolgozása (Történelmi Emlékút, Történelmi Magyarország közepe) Tessedik kultusz erősítése, Tessedik út kialakítása, Tessedik tanya felújítása, funkcióval, tartalommal való felruházása Tessedik Múzeum, Szárazmalom, Szlovák tájház interaktívvá tétele Anna-liget, Erzsébet-liget hasznosítása (Kneipp-ösvény) Fedett attrakciók kialakítása (játszóház, mini golf, gokart pálya) Vízi Színház pozícionálása Információs pont kialakítása a Vízi Színháznál a Szarvasi Arborétum megközelíthetőségének javítása (kerékpár kölcsönzési lehetőség, lovas kocsi, kisbusz) T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet A település vonzerejének, népességmegtartó erejének erősítése szempontjából meghatározó az igényes, minőségi lakókörnyezet, ápolt és rendezett településkép megléte. Szarvas városa vízparti fekvésének, csodálatos természeti környezetének (Arborétum, Erzsébet-liget, Anna-liget) és épített értékekben gazdag Belvárosának köszönhetően önmagában vonzó, kisvárosi értékeit őrző település. Az elmúlt évek beruházásai révén Városközpontja, épületeinek, intézményeinek, köztereinek, utcáinak jelentős része megújult. A megkezdett tevékenységek folytatása, területi kiterjesztése (egyrészt a piac, másrészt az autóbusz-pályaudvar irányába, harmadrészt pedig a vízpart irányába) a következő évek számára is számos teendőt tartogat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 36 A Városközponti fejlesztések folytatása mellett a következő évek során kiemelt feladat a város többi városrészét érintő fejlesztések megvalósítása a település anyagi lehetőségeihez és a rendelkezésre álló támogatási forráslehetőségekhez mérten. Ezek közül megemlítendő Mangolzug városrész út és utcahálózatának szélesítése, a város földburkolatú utcáinak aszfaltozása, járdáinak felújítása (Kertváros, Mangol-zug), kerékpárutak felújítása, új nyomvonalak kialakítása, a külterületi tanyás területek elérhetőségének javítása, a külterületen élők lakókörnyezeti fejlesztései (közműhálózat, ivóvízhálózat, szolgáltatásokhoz való hozzáférések javítása). A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Belváros rehabilitáció folytatása, területi kiterjesztése Autóbusz-pályaudvar és vasútállomás megújítása, környezetének rendezése Műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek felújításának folytatása, a hasznosítatlan épületek új funkcióval való megtöltése (pl: Mittrovszky-kastély, Bolza-kastély, Árpád szálló, Lengyel Palota külső felújítása, ipari műemlékek felújítása) Városi intézmények felújításának, energiahatékonysági korszerűsítésének folytatása Burkolatlan belterületi utak, utcák aszfaltburkolattal történő ellátása, felújítása, szélesítése Lakótelep épületállományának megújítása, környezeti rendezése ( panelprogram ) Külterületen élők lakókörnyezeti fejlesztései Fokozott figyelem a partok és parti sáv beépítésére T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer Szarvas és környezetének természeti értékekben való páratlan gazdagsága és változatossága olyan kincs a város számára, amelynek megőrzése, minden időszakban változatlanul kiemelt célként kell, hogy megjelenjen a város fejlesztési dokumentumaiban, stratégiáiban. Szarvas vonzerejét nagyban köszönheti egyedülálló vízparti környezetének (Körös, holtágak menti fás területek, vízparti élőhelyek tájképi értékek), csodálatos, nagy kiterjedésű városi zöldfelületeinek (Arborétum, Erzsébet-liget, Anna-liget). Ezért a természetvédelmi oltalom alatt álló területek környezetében, a természeti értékekben gazdag, vonzó, kedvező környezeti adottságok által generált, beépítéssel járó fejlesztések lakóterület fejlesztés, idegenforgalmi-turisztikai célú fejlesztések - esetén a természetvédelem érdekeinek érvényesülését prioritásként kell kezelni. A városban általában, de a város központi részétől távolabbi lakóterületeken, mint például a Kertváros városrészben, ahol a kialakult beépítés miatt új zöldterületek létesítésére nem lehet számítani, fontos a gyalogos és kerékpáros közlekedés támogatása érdekében az utak és járdák burkolatának, az utak menti közterületek jó karban tartása, mert ez lehetőséget nyújt a távolabb lévő közösségi zöldterületek és egyéb szolgáltatások akadálymentes, vonzó, humanizált környezetben történő megközelítéséhez. A városklímát, településképet, a lakókörnyezet minőségét jelentősen befolyásoló belterületi utcafásítás rendszere, az út menti fásított zöldsávok hálózata - az utak szabályozási szélességének, közműhálózatának figyelembe vételével - bővítésre, rekonstrukcióra szorul.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 37 A Szarvas környéki intenzíven művelt mezőgazdasági táj ökológiai, tájképi értékének növelése, a gazdálkodás alapját adó talaj eróziós károk elleni védelme és ezzel együtt a beépített területeknek a kedvezőtlen deflációs környezeti hatásokkal szembeni oltalma érdekében az utak, csatornák, beépített területrészek, tanyák környezetében tájvédelmi célú fásítás megvalósítása szükséges a külterületen. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: A város bel-, és külterületén található természeti értékek felmérésének folytatása és helyi védelem alá helyezése, a helyi jelentőségű védett természeti értékek élőhelyeinek ellenőrzése, megjelölése, folyamatos vizsgálatának biztosítása A városi (városközponttól távolabbi területeket is érintő) zöldfelületek fejlesztése (növényzetcsere, telepítés és fásítás). Város környéki erdőterületek arányának növelése Fokozott figyelem a partok és a parti sáv beépítésére Szarvas-Békésszentandrási holtág rehabilitáció II. rendű védtöltés felújítása Kacsa-tó és környezetének családbarát fejlesztése T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése A fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés elvének kiemelt szempontként való érvényesítése évek óta jelen van Szarvas város életében, városfejlesztésben, az itt élők szemléletében. A város településfejlesztési politikáját az energiahatékonyság kiemelt figyelembe vételével alakítja, törekszik a település kompaktságának megőrzésére, a környező mezőgazdasági, erdőterületek és vízparti területek megőrzésére, a kedvező zöldfelületi arány és a városi nyitott területek arányának növelésére, a tájhasználat optimalizálására. (A 2009-es IVS célrendszerében a fenntarthatóság, fenntartható fejlődés alapcélként került megfogalmazásra, amelynek jegyében a város tudatos lépéseket tett az elmúlt évek során.) Energiahasználatában egyre nagyobb arányban támaszkodik megújuló energiaforrásokra, a városi intézmények, épületek felújításánál, építésénél kiemelten kerülnek figyelembevételre az energiahatékonyság szempontjai. A város adottságait és eddigi fejlesztések eredményeit figyelembe véve megújuló energia felhasználása elsősorban geotermikus energiára, biomasszára és napenergiára épülhet. A klímaváltozásra a város megfelelő válaszokat fogalmaz mind a mitigáció, mind az adaptáció területén. (pl: termálvíz hasznosítás épületek, intézmények fűtésében, szennyvízelvezetés, környezetbarát technológiákat alkalmazó és megújuló energiát hasznosító / termelő ipar betelepedésének ösztönzése, turizmusfejlesztés természeti értékek megőrzését szem előtt tartva, stb.) A tematikus cél e szemlélet megőrzését, további erősítését és kiemelt szempontként való érvényesítését szolgálja a következő évek során.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 38 A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: A városi intézmények mindegyikének napelemmel történő ellátása Termálvíz hasznosítás szélesítése (további lakházak, így önkormányzati bérlakások, intézmények fűtésére is) Napelem park kialakítása (rekultivált szemétlerakó helyén) Energaitakarékos közvilágítási rendszer kiépítésének folytatása, teljessé tétele a városban Meglévő kerékpárutak napelemes közvilágításának megvalósítása A szennyvíz-elvezető hálózat teljes körű kiépítése, rákötések arányának további növelése, különösen a vízparthoz közel fekvő területeken Holtágba kerülő vízszennyezések megakadályozása (pl: halgazdasági tevékenység csurgalékvíz; mezőgazdasági művelésből, települési csapadékelvezetésből származó bevezetések mérésének megoldása, ebből adódó terhelések csökkentése) A város Fenntartható Energia Akció Programjának (SEAP) elkészítése A város Fenntartható Mobilitási Tervének (SUMP) elkészítése Helyi lakosság szemléletformálásának folytatása (környezettudatos szemlélet erősítése a mindennapokban) képzéseken, rendezvényeken keresztül T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése A település vonzerejének és népességmegtartó erejének erősítése, szempontjából a minőségi, komfortos épített környezet és természeti környezet mellett legalább olyan fontos a helyi sportolási, rekreációs és kulturális programok, lehetőségek megléte, azok sokrétűsége és színvonala. Ennek fontosságát felismerve és az ITS készítési folyamatot kísérő lakossági igényeket figyelembe véve a tematikus cél ennek javítására, fejlesztésére kíván reagálni a következő 7-8 év során. A cél megvalósítása érdekében a város komplex beavatkozási programot tervez mind a sport és rekreációs infrastruktúra fejlesztése, mind a programkínálat bővítése, szolgáltatási színvonalának emelésére fókuszálva. A meglévő kulturális hagyományokra és jelenlegi kínálatra építve, annak további bővítésével törekedni kell a helyi program és rendezvénykínálat folyamatos megújítására mind az itt élők, mind az ide látogatók számára. A városban működő kulturális intézményekkel (pl: Cervinus Teátrum Nonprofit Kft) és civil szervezetekkel együttműködve cél a kulturális örökség megóvása, hagyományok ápolása, bemutatása. A sport és szabadidős lehetőségek bővítése és minőségi fejlesztése jelentősen hozzájárul a társadalmi identitás és kohézió erősítéséhez és a város turisztikai kínálatának bővítéséhez, átfedve ezáltal más tematikus célkitűzéseket is. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Helyi sportinfrastruktúra fejlesztése, sportpályák, sportlétesítmények felújítása (pl: Erzsébetliget sporttelep-fejlesztés, Petőfi utcai sportcsarnok, Arató utcai sportpálya felújítás stb.) Helyi rekreációs helyszínek fejlesztése (pl: Kacsa-tó családbarát fejlesztése, szabad strand tovább fejlesztése, Körös-parti fejlesztések, stb.) A város sportváros -i tradícióinak felélesztése, sportban rejlő lehetőségek fokozottabb kihasználása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 39 Sport és kulturális tevékenységet folytató civil szervezetek, klubok aktivitásának, szerepvállalásának erősítése (működési támogatás mellett proaktív hozzáállás erősítése), ehhez kapcsolódóan a város Civil Koncepciójának elkészítése 2014-2020 időszakra vonatkozóan Sportturizmus fejlesztése (pl: vízi sportok, lovas és kerékpáros, horgász turizmus) Egészségturizmus fejlesztése (gyógy és wellness turisztikai fejlesztések megvalósítása a Szent Klára Fürdőben és a városi minőségi szálláshelyeken) Kulturális programkínálat további bővítése, kikapcsolódási, szórakozási lehetőségek biztosítása a helyi lakosság és az ideérkezők számára egyaránt (pl: szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása, meglévő gasztronómiai rendezvények színvonalának emelése, további rendezvények kialakítása) A városi kulturális létesítmények (pl: Művelődési Ház, Vízi Színház) éves kihasználtságának növelése, működési hatékonyság javítása a fentiek révén. T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A helyi közösség identitásépítésében, helyi kötődés erősítésében a kulturális értékek megőrzésében és ápolásában fontos szerepe van a helyi nemzetiségeknek (pl: szlovák, lovári cigány) és civil szervezeteknek. Szarvas városára erős helyi tradíciók, színes kulturális élet és aktív civil közösség jellemző. A településen nagyszámú, de működésében erősen a támogatásoktól függő, szűkös anyagi körülmények között működő civil szervezet található. A kulturális és etnikai sokszínűség számos esetben társadalmi konfliktusok, problémák forrását is jelenti. A területi és társadalmi szegregáció, a hátrányos helyzetűek elkülönülésének megszüntetése szintén folyamatos kihívásokat jelent Szarvas város számára. Az alacsony státuszú lakosság aránya az aktív korú lakosságon belül mára közel 9% körüli. Az egykori cigánytelep régen megszűnt, ugyanakkor az utóbbi évtizedekben mind az alacsony státuszú, mind a roma lakosság tömbszerűen koncentrálódik a város egyes területein. A problémás területek elsősorban Kertvárosban a belterület szélein (pl: Krakkó, Rózsa u.; Vágóhíd u., Szentesi út, Vásár tér, valamint a külterületi részeken (pl: Simonyi szőlő) találhatók. A tematikus cél a társadalmi kohézió erősítése érdekében a fenti kettősség kezelésére kíván reagálni egyrészt a meglévő erősségekre, pozitívumokra építve, másrészt a jelenlévő társadalmi problémákra reagálva a civil szféra működési feltételeinek javítása, másrészt a leszakadó társadalmi csoportok támogatása révén. A társadalmi kohézió erősödése pozitívan hat a helyi közösség megtartó erejére és életminőség javulására. Ebben a város meghatározó szerepet szám a civil szervezeteknek, amelyek számos olyan tevékenységet ellátnak, amelyekre a város anyagi és humán erőforrásai nem vagy csak szűkösen állnak rendelkezésre. A cél elérése érdekében a helyi civil szervezetek tevékenységében továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni a helyi közösségek, a sajátos, egyedi jellemzőkkel rendelkező csoportok érdekeinek megjelenítésére, érvényesítésére, mert e nélkül csökken a társadalomban az öntevékenység, az önfelelősség és a saját ügyeikért érzett társadalmi kötelezettségvállalás igénye. A tematikus cél elérése érdekében középtávú cél a civil szervezetek (ön)fejlesztő képességének növelése, az alapító okiratukban vállalt feladatok ellátásának segítése, a lokálpatriotizmus erősítése, a civilek helyi közügyekbe történő beleszólásának elősegítése, a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak folyamatos kezelése.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 40 Cél továbbá, hogy a civil szervezetek összehangolják igényeiket, vállalásaikat és erőforrásaikat, illetve, hogy tevékenységeik és szolgáltatásaik folyamatosan elérhetők legyenek a közösség számára. A város érdeke továbbá, hogy a civil szervezetek tagsága növekedjen, jelezve a lakosság aktivitását, a helyi közügyekbe történő beleszólásának fontosságát, a társadalmi szolidaritás elősegítését. A megvalósuló intézkedések, programok és fejlesztések szükségszerűen hozzájárulnak a hátrányos helyzetű népességcsoportok társadalmi integrációjához is. A tematikus cél a társadalmilag leszakadó csoportok felzárkózását a soft beavatkozások mellett infrastrukturális fejlesztésekkel un. hard beavatkozásokkal is segíteni kívánja. Ennek keretében cél az önkormányzati bérlakás állomány igények szerinti bővítése, a meglévő lakások műszaki felszereltségének, komfortfokozatának javítása, az érintett célcsoportok számára elérhető közösségi rendezvényhelyszínek, intézmények felújítása. A tematikus célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: Civil Fórum folyamatos munkájának elősegítése Civil szervezetek kapacitásfejlesztése Problémamegoldó Műhely a helyi, mikro-környezetben észlelt problémák, igények összegyűjtése, cselekvési tervek kialakítása, mini-projektek lebonyolítása, Meglévő szociális bérlakás állomány folyamatos megújítása, energiahatékonysági fejlesztések; Új szociális bérlakások építése, vásárlása Szegregátumok és szegregáció által veszélyeztett területek problémáinak komplex kezelése Anti-szegregációs program A középtávú tematikus célok elérését mérő indikátorokat és célértéküket a 8.5.1. fejezet tartalmazza. 3.2.2 Városrészi szintű területi célok Szarvas városában 5+1 városrész lehatárolása történt meg. Az egyes városrészek funkcionálisan jól beazonosítható karakterisztikával rendelkeznek. A városrészekre vonatkozó középtávú területi célok a korábbi IVS városrészi célrendszeréből kiindulva a Megalapozó vizsgálat részletes és friss adatokra épülő városrészi helyzetfeltárása és helyzetelemzése alapján kerültek megfogalmazásra. A városrészi célok meghatározásának alapelvei: Az adott városrész speciális helyzetére, erősségeire és problémáira reagáljanak A városrészi célok illeszkedjenek a fentebb meghatározott városi jövőképhez, átfogó célokhoz és tematikus célokhoz A környezeti fenntarthatóság elvének figyelembe vétele A társadalmi szolidaritás elvének figyelembe vétele Az EU 2014-2020 támogatási időszakában elérhető forráslehetőségek figyelembe vétele a célmeghatározás során.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 41 Szarvas városrészi céljai az alábbiak szerint fogalmazhatók meg: V1: Városközponti funkciók erősítése, épített és természeti környezet minőségi fejlesztésének folytatása, turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása V2: Kertváros: Meglévő funkciók megőrzése, lakókörnyezet minőségi fejlesztése V3: Lakótelep: Életkörülmények átfogó javítása a lakóépületek, közösségi terek és infrastruktúra megújításával V4: Mangol-zug: Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai vonzerő fejlesztés, meglévő attrakciók családbarát fejlesztése V5: Iparterület: Üzleti infrastruktúra fejlesztése, terület bővítése, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése V6: Külterületek: Helyi lakosság életkörülményeinek javítása: közmű és közlekedési infrastruktúra fejlesztése V1: Városközpont: Városközponti funkciók erősítése, épített és természeti környezet minőségi fejlesztésének V1.1 folytatása, turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása A Városközpont Szarvas funkcionális központja, a városrészben találhatók a legfontosabb igazgatási, közművelődési, kulturális létesítmények. Kereskedelmi, szolgáltatási és turisztikai szempontból szintén a város meghatározó területe. A turisztikai látnivalói közül kiemelhető: a Mittrovszky-kastély, a Tessedik Sámuel Múzeum, az Árpád szálló, a Lengyel palota, a Ruzicskayalkotóház, a Bolza-kastély, az Ótemplom és a Katolikus templom. A természeti vonzerői szintén meghatározóak: az Erzsébet-liget és a Holt-Körös. Központi funkciók mellett területén a lakófunkció is meghatározó. A Városközpontban az elmúlt évek komplex városrehabilitációs programjának köszönhetően jelentős fejlesztések valósultak meg: számos közintézmény, köztér, utca felújításra került, ennek következtében a városképi, esztétikai változás számottevő. A következő évek célja és egyben feladata a megkezdett tevékenységek folytatása, területi kiterjesztése egyrészt a Szabadság út, másrészt a vízparti területek irányába. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: V1.1 Belváros kiterjesztése, Vízpart integrálása (Bolza-kastély, valamint Vízi Színház irányába tervezett fejlesztések révén) V1.2 Épített értékek megőrzése védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek új funkcióval való megtöltése (pl: Mittrovszky-kastély, Lengyel Palota külső felújítása, Árpád szálló) V1.3 Piac és környezetének megújítása V1.4 Városközpont parkolási helyzetének javítása V1.5 Autóbusz-pályaudvar épületének felújítása és környezetének rendezése V1.6 Kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek továbbfejlesztése V1.7 Városközpont intézmény-felújítási programjának folytatása V1.8 Kiskereskedelem és vendéglátás minőségi fejlesztése V1.9 Közösségi terek fejlesztése (pl: Kossuth tér rendezése)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 42 V2: Kertváros Meglévő funkciók megőrzése, lakókörnyezet minőségi fejlesztése - helyi utak, utcák felújítása, zöldfelületi fejlesztésék, szegrációs problémák kezelése révén A legnagyobb területű és legnagyobb népességű városrész. Területén a domináns lakófunkció mellett a gazdasági és kereskedelmi funkció jellemző még. (Szarvas 10 legjelentősebb vállalkozása közül a Szarvasi Vas-Fémipari Zrt., valamint az E-on Tiszántúli Áramhálózati Zrt. is Kertváros városrészben található.) A Kertváros Szarvas leginkább szegregáció által sújtotta területe. (Az érintett tömbök a belterületi határ menti részen (pl: Krakkó területe), valamint az Ady Endre utca - Hunyadi János utca - Vasút utca - Kálvin János utca - Bem József utca által határolt területen, valamint az önkormányzati bérlakások környékén találhatók.) A terület problémái közül kiemelhető: a leromlott minőségű és burkolatlan utak, utcák, felújításra szoruló járdák magas aránya, a városrészi alközpont hiánya, illetve a lakóterületek közötti zöldfelületek minőségi megújításának igénye. A város turisztikai látnivalói közül a Szárazmalom, a Szlovák tájház; az Újtemplom és a Református templom érdemel említést, melyek állapota az elmúlt évek felújításainak köszönhetően megfelelő. A fentiek alapján városrész fő fejlesztési célja a meglévő funkciók megőrzése, minőségi fejlesztése, különös hangsúlyt fektetve a helyi utak, utcák lehetőség szerinti felújítására, a szegregációs problémák kezelésére, a területen élők társadalmi kohéziójának erősítésére. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: V2.1 Önkormányzati bérlakásépítés és lakásprojekt folytatása, környezetének minőségi fejlesztése V2.2 Városrészi utak, utcák szilárd burkolattal történő ellátása, felújítása V2.3 Utcafásítások, lakóterületek közötti zöldfelületek minőségi fejlesztése V2.4 Közösségi színterek fejlesztése, programokkal, rendezvényekkel való megtöltése V2.5 Városrészi alközpont kialakítása V2.6 Energiatakarékos közvilágítás fejlesztési projekt folytatása V2.7 Vasútállomás és környezetének rendezése V.2.8 Tessedik-major épületének felújítása, funkcióval, tartalommal való megtöltése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 43 V3: Lakótelep Életkörülmények átfogó javítása a lakóépületek, közösségi terek és infrastruktúra megújításával Lakótelep városrész a lakófunkció dominanciájának köszönhetően jelentősebb gazdasági tevékenység nem jellemzi, a kereskedelmi funkció egy-egy kisebb üzlet formájában van jelen. Terek, parkok, zöldterületek közül a Vásártéri park és játszótér említhető. Az elmúlt években a városrészt érintő fejlesztések közül a közműfejlesztések emelhetők ki leginkább, így a csapadékvíz elvezetés, közvilágítás, szennyvízelvezető-hálózat, valamint az ivóvízhálózat bővítése, fejlesztése. Mindezek mellett a magántulajdonú társasházak felújítása, energetikai korszerűsítése említhető, amely forráslehetőségek esetén tovább folytatandó, csakúgy, mint az épületek közötti közterületek, játszóterek felújítása. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: V3.1 Lakóépületek felújításának, energiahatékonysági korszerűsítésének folytatása V3.2 Lakóépületek közötti zöldfelületek minőségi fejlesztése V3.3 Utcafásítások V3.4 Városrészi utak, utcák felújítása V3.5 Energiatakarékos közvilágítás fejlesztési projekt folytatása V4: Mangol-zug Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai vonzerő fejlesztés, meglévő attrakciók családbarát fejlesztése A város ÉNY-i részén található kedvelt lakó és üdülőterület a Körös-holtág közvetlen közelében. Fejlesztési szempontból kiváló adottságokkal rendelkezik természet közeliségének, aktív és ökoturizmus lehetőségeinek köszönhetően. Területén található a Kárpát-medence mértani közepe, valamint a trianoni békediktátum emlék- és zarándokhelye, természeti értékei közül megemlíthető a Kacsa-tó, a Holt-Körös, településképi szempontból kiemelhető közvetlen vízparti fekvése a szemközti parton a nemzetközi hírű Arborétum látványával. Mangol-zug összességében Szarvas legkisebb területű és lakosságszámú, a helyi lakosság társadalmi státuszát, foglalkoztatási és jövedelemi helyzetét, valamint a terület ingatlanárait tekintve a többi városrészhez kedvezőbb helyzetben lévő városrésze. A terület jelenlegi lakó, pihenő övezet jellegének megtartása továbbra is cél, jelentősebb funkcióbővítés nem tervezett. Területén az utak, járdák jellemzően keskenyek, sok helyen azonban továbbra is kiépítetlenek. Területén a közműellátottsága az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult, e téren azonban további fejlesztésekre, rácsatlakozásokra van igény és szükség. A Holt-Körös és a Kacsa-tó partja a lehetőségekhez képest ma alulhasznosított. A természeti értékek megőrzését, valamint az itt élők igényeit is szem előtt tartva a városi szabad strand kialakítását követően cél terület kínálta lehetőségek fokozottabb kihasználása.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 44 A városrész fejlesztési célját tehát a lakókörnyezet minőségi fejlesztése, valamint a meglévő turisztikai attrakciók csalásbarát fejlesztése jelenti a természeti értékek megőrzésére fokozott figyelmet fordítva. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: V.4.1 Kacsa-tó családbarát fejlesztése (általános park rekonstrukció; sétány kialakítása; közösségi tér és pavilonépítés (színpad és nézőtér); szökőkút kialakítása, szabadtéri fittness eszközök telepítése; szabadtéri kemence kialakítása; utcabútorok telepítése) V.4.2 Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés (Kacsató Almafa utca Másodrendű véd töltés Hármas-Körös töltés Hármas - Körös Komp kikötő) V.4.3 Történelemi Magyarország közepe és környezetének turisztikai fejlesztése (kilátó építés, fahíd építés az Arborétum Történelmi Magyarország közepe között, vízparti kiállító tér kialakítása) V.4.5 A városrészi út és utcahálózat felújítása földutak szilárd burkolattal való ellátása, lehetőség szerinti szélesítése V.4.6 Holt-Körös kotrása V4.7 Közműhálózat fejlesztésének folytatása, rákötések arányának növelése V5: Iparterület Üzleti infrastruktúra fejlesztése, terület bővítése, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése A település keleti részén található gazdasági hasznosítású városrész, amely a jelenlévő gazdasági szereplőknek köszönhetően Szarvas gazdasági gócpontja. Területén található a 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő Ipari Park, ahol a város 10 legjelentősebb vállalkozása közül 6 működik. Az Ipartelep területén az elmúlt évek során a város és az ott működő vállalkozások anyagi lehetőségeihez mérten folyamatos fejlesztések történtek, mind a terület bővítése, mind az üzleti infrastruktúra fejlesztés kapcsán. 2010-ben a helyi kkv-k számára inkubátorház került kialakításra. A városrész fő fejlesztési célja az iparterület területi és minőségi fejlesztése, amely a település gazdaságának egyik katalizátora lehet. Ennek során cél: új magas hozzáadott értékű vállalkozások megtelepítése, az üzleti infrastruktúra fejlesztése, helyi úthálózat fejlesztése, a magas kihasználtságra való tekintettel újabb inkubátorház létesítése. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: V.5.1 Iparterületi infrastruktúra fejlesztése: közmű és közvilágítás fejlesztés folytatása; területen belüli úthálózat fejlesztése, a terület közösségi közlekedése való bekapcsolása, zöldfelületi fejlesztések megvalósítása V.5.2 Új inkubátorház létesítése V.5.3 Napelem park létesítése a rekultivált szeméttelep területén V.5.4 Az iparterületen igénybe vehető üzleti és ügyviteli szolgáltatások bővítése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 45 V6: Külterületek Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, helyi lakosság életkörülményeinek javítása Szarvas város határában szántók és gazdasági erdőültetvények találhatóak, viszonylag jelentős külterületi (tanyasi) lakossággal. A helyi lakosság demográfiailag elöregedő korszerkezettel jellemezhető. A lakónépességen belül magas a gazdaságilag nem aktív, alacsony végzettséggel rendelkezők aránya. A külterületi részen a Simonyi szőlők területe szegregáció által veszélyeztetett, szociális és egészségügyi problémákkal terhelt terület. Valamikor számos roma család élt a területen, mára etnikailag heterogén településrész. A szegregációs problémák komplex kezelése a következő évekre is számos feladatot tartogat. A külterületi részeken az infrastruktúra hiányos, a lakott lakások komfortfokozata jóval elmarad a városi átlagértékektől, funkcionális értelemben mezőgazdasági jellegű területről van szó. A fejlesztési célok ennek fényében a közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztésre, a helyi lakosság életkörülményeinek javítására irányulnak. A területi célhoz kapcsolódó programok, intézkedések: V.6.1 A terület közmű és úthálózati infrastruktúrájának javítása (lakott tanyasorok bekapcsolása a burkolt úthálózatba) V.6.2 A külterületen élők helyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása V.6.3 Tanyagondnoki hálózat fejlesztése V.6.4 Simonyi-szőlők szegregációs problémáinak kezelése V.6.5 Külterületek belvízrendezése (Zártkertek belvízmentesítése) V.6.6 Vasút- városmelléken húzódó belvíztározó tó továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálata V.6.7 Egészséges ivóvíz biztosítása Rózsás és Káka lakói számára A középtávú városrészi célok elérését mérő indikátorokat és célértéküket a 8.5.1. fejezet tartalmazza. 3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A város középtávú tematikus céljai a városrészi célkitűzések egy vagy több városrészben történő megvalósításával érhetők el. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő az átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését. A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és területi célok közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 46 JÖVŐKÉP Szarvas Békés megye nyugati kapuja, a Szarvasi járás dinamikusan fejlődő centrumtelepülése: igazgatási, szolgáltatási és foglalkoztatási központja, változatos természeti és kulturális adottságai, komplex termékkínálata révén vonzó turisztikai központ, a térség prosperáló gazdasági centruma, az itt élők és ideérkező vendégek számára is élhető, fenntartható középváros A város térségben betöltött központi szerepkörének fenntartása és további erősítése A település népességmegtartó erejének erősítése T1: Térségi intézményi, szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum - Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása T6: Fenntartható mintatelepülés Megújuló energiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és településüzemeltetésben TERÜLETI (VÁROSRÉSZI) CÉLOK 1. Városközpont: Városközponti funkciók további erősítése, épített és természeti környezet minőségi fejlesztésének folytatása, turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása 2. Kertváros: Meglévő funkciók megőrzése és lakókörnyezet minőségi fejlesztése, (helyi utak, utcák felújítása, zöldfelületi fejlesztésék, szegrációs problémák kezelése) 3. Lakótelep: Életkörülmények átfogó javítása a lakóépületek, közösségi terek és infrastruktúra megújításával 4. Mangol-zug: Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai vonzerő fejlesztés, meglévő attrakciók családbarát fejlesztése 5. Iparterület: Üzleti infrastruktúra fejlesztése, terület bővítése, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése 6. Külterületek: Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, helyi lakosság életkörülményeinek javítása 4. ábra: Szarvas Város fejlesztési célrendszere 2014-2020-ig ÁTFOGÓ CÉLOK Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva TEMATIKUS CÉLOK T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális program-kínálat fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 47 2. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése Városrészek / Tematikus célok T1: Térségi intézményi, szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum - Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozói környezet T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása T6: Fenntartható mintatelepülés Megújuló energiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben T7: Aktív város- Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat fejlesztése. T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása Városközpont Kertváros Lakótelep Mangol-zug Iparterület Külterület Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 48 4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások Az ITS a város középtávú célrendszerének felvázolásán túl tartalmazza a lényeges fejlesztési jellegű beavatkozások (programok és projektek) indikatív listáját. A projektek a Stratégia kidolgozásakor rendelkezésre álló információk alapján, a Stratégia által igényelt mélységben, vázlatosan és lényegre törően kerülnek ismertetésre. Az ITS operatív jellege nem feltételezi a projektek teljes körű és részletekbe menő kifejtését. A Stratégiai célok megvalósítását szolgáló beavatkozások számbavételét azonban több tényező is indokolja: a célok megvalósítása érdekében összegyűjtésre és rendszerezésre, majd priorizálásra kerülhessenek a különböző szereplőknél, potenciális projektgazdáknál körvonalazódó fejlesztési elképzelések; így a megvalósítás fázisában a stratégiai célokhoz igazodóan reális lehetőség nyíljon konkrét projektek megvalósítására; valamint az előkészítettség különböző fázisában lévő projekt elképzelések egymáshoz optimálisan illeszkedve a lehető leghatékonyabban járulhassanak hozzá a Stratégia céljainak eléréséhez. Az ITS megvalósítását szolgáló beavatkozások tekintetében az alábbi projekttípusokat azonosítottuk: Akcióterületi projektek: Olyan, egybefüggő vonallal körülhatárolt akcióterületen végbemenő fejlesztések, amelyek egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. A projektek az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idéznek elő a kijelölt akcióterületen. Kulcsprojektek: A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. " Hálózatos projektek: amelyek több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből állnak, a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjednek és a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. Egyéb projektek: A fenti kategóriákba nem tartozó fejlesztések, amelyek lehetnek pontszerű, egy vagy több városrész, illetve a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelhetnek. A következőkben a fenti logikát követve mutatjuk be azon fejlesztési elképzeléseket, amelyek az ITS középtávú célrendszerében megfogalmazott célok megvalósítását szolgálják. 4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása Szarvas városa a fejlesztési elképzelések területi és funkcionális csoportosítása során 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan négy akcióterületet határolt le, amelyekhez indikatív projektjavaslatokat rendelt. A lehatárolások a jövőbeli fejlesztési területek alapját fogják képezni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 49 Akcióterületek: 1. Belvárosi akcióterület (AT1) 2. Körös-parti akcióterület (AT2) 3. Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT3) 4. Iparfejlesztési akcióterület (AT4) Az akcióterületek elhelyezkedését és területi kiterjedését az alábbi térkép szemlélteti. 2. térkép: Szarvas város akcióterületei 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan Belvárosi akcióterület Forrás: Saját szerkesztés Bár a tervezés jelenlegi fázisában még nem feltétlenül szükséges az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása, ezek jellege és elhelyezkedése már tervezhető, vagyis az alapvető adottságok alapján előzetesen a mindenkori módosítás jogát fenntartva lehatárolhatóak a fejlesztési területek. Az egyes akcióterületek lehatárolásánál figyelembe vettük a területek sajátos elhelyezkedését, a területek lehatárolását meghatározó jellemzőket, továbbá kiemelten kezeltük az egyes akcióterületekhez rendelhető fejlesztési elképzelések tartalmi kapcsolódását, ezeknek az akcióterületen elérhető funkciókra gyakorolt hatását. Az akcióterület központi szerepéből adódóan került kijelölésre, a területen jelenleg is meglévő településközponti funkciók, a közelmúltban megkezdett intenzív fejlesztések és a jövőbeli fejlesztési elképzelések együttes indoka alapján. A korábbi évek fejlesztési tevékenységeinek jelentős része érintette az akcióterületet. A Városközpont komplex rehabilitációja és egyéb egyedi projektek keretében számos intézmény
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 50 felújítása, energetikai korszerűsítése megtörtént (pl: Szlovák Általános Iskola, Vajda Péter művelődési ház; Szakorvosi rendelőintézet). Utcáinak, tereinek jelentős része felújításra került (pl: Deák Ferenc u. felújítása; Fő tér felújítása, Kossuth tér felújítása; Ó-templom környékének rehabilitációja; Kossuth utca sétáló utcává alakítása, részben egyirányúsítása); a gazdasági funkció erősítése, szolgáltatási színvonalának emelése érdekében sor került az Árpád utcai üzlethelyiségeinek homlokzata felújítására. A Piac és környezetének megújítása érdekében is számos lépést tett a város (pl: piaccsarnok és kiszolgáló épület megépítésével. A megkezdett programok folytatásának igénye indokolja a Belváros akcióterület fenti módon történő lehatárolását, azaz a korábbi akcióterületi határ kiterjesztését a Piac, a Szabadság út, valamint a vízpart irányába. A Belvárosi akcióterület határai: Vasút utca Állomás utca Jókai Mór utca Holt-Körös partszakasz Üdülő sétány A Belvárosi akcióterület, részben fedi a Városközponti, a Kertvárosi és a Lakótelepi városrészeket. Az akcióterületi lehatárolás leginkább a Városközpont városrésszel esik egy területre. A két lehatárolás közötti legnagyobb különbség, hogy a Városközpont városrész átnyúlik az Erzsébet Liget és az Ifjúsági tábor területére, míg az akcióterületi lehatárolás határa, a Holt-Körös bal partszakasza. Továbbá az akcióterület kiterjed a Bolza kastély és környékére, míg az a városrészi lehatárolás alapján, ez a terület, a Kertvárosi városrészhez tartozik. Az akcióterületi lehatárolás keleti fele a Kertvárosi városrészt és a Lakótelepi városrészt érinti. 3. térkép: Belvárosi akcióterület lehatárolása Forrás: Saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 51 Körös-parti akcióterület A Körös-parti akcióterület a város legértékesebb természeti területeit: az Arborétumot, a Holt-Körös menti vízparti területeket, az Erzsébet-liget és Anna-liget területeit fogalja magába. Önálló akcióterületként való szerepeltetését a területen megvalósítandó fejlesztések jellege és területi koncentrációja indokolja. Az akcióterületen egyrészt a természeti értékek megőrzésére és azokra épülő környezetbarát turisztikai attrakciófejlesztésre irányuló fejlesztések megvalósítása tervezett. A Körös-parti akcióterület határai: Körös utca Strand utca Akácos utca Holt-Körös bal partszakasza Mezőtúri út 4. térkép: Körös-parti akcióterület lehatárolása Forrás: Saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 52 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Az akcióterület a KSH által a Kertvárosban lehatárolt szegregátum és a város északkeleti belterületi határ közötti tömbjeit, valamint Simonyi-szőlő területét foglalja magában. Szociális célú városrehabilitációs akcióterületként történő kijelölését indokolja, hogy a terület a város szegregációs problémák által leginkább sújtott területe. A KSH egy szegregátumot és egy szegregációval veszélyeztetett területet határolt le a területen. Emellett a KSH áttekintő térképei alapján a terület két másik tömbjében az alacsony státuszú lakosok aránya meghaladja a 35%-ot, kettőben pedig 30-35% közötti értéket vesz fel az arányuk, tehát szegregátumnak, illetve veszélyeztetett területnek minősülnének. Mivel a lakosságszám nem éri el az ötven főt ezen tömbökben, a KSH sem szegregátumnak, sem veszélyeztetett területnek nem nyilvánította őket. A város adatai alapján a KSH általi jelzéseken túl még további két szegregációval veszélyeztetett terület található. Az akcióterületen lévő Krakkó és Simonyi szőlő területeket a 2009-ben készült IVS a város szegregációval és deprivációval leginkább sújtott területeiként jellemezte. Az akkor készült Antiszegrációs Program intézkedései révén történtek előrelépések, elsősorban a területek közmű infrastruktúrájának javításában, a tanoda program és a Habitat-pont révén, de átütő eredményt eddig nem sikerült elérni, további intézkedésekre van szükség az itt élők társadalmi és szociális helyzetének javítása érdekében. A kijelölt akcióterület belterületre eső része, a Szent László utca Rét utca Liliom utca Tessedik Sámuel utca által határolt tömböket, un. Krakkó területét foglalja magában. A településen a roma és alacsony státuszú népesség jellemzően szétszórva él, de ezen területen koncentrálódik a legnagyobb számban, valamint a családok szociális mutatói itt a legkedvezőtlenebbek a városban. Az akcióterület belterületi része mellett közvetlenül a vasúti pályatest külterületi oldalán található a Simonyi szőlő nevű külterületi rész, ahol a jelentős számú alacsony státuszú lakosság helyzetét tovább nehezíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége. A két terület együttes kezelését az egymáshoz közeli elhelyezkedés, a társadalmi problémák és szükséges beavatkozások hasonló jellege is indokolja. Az akcióterületen magas a roma lakosság aránya, lakásállományának jelentős része rossz állagú, alacsonyabb komfortfokozatú. Az itt élők körében rendkívül magas a tartósan munkanélküliek és a foglalkoztatott nélküli családok aránya. Ezzel párhuzamosan a szociális segélyben részesülők száma évek óta magas a területen. Az akcióterület belterületi részén az elmúlt tíz évben számos integrációt segítő beavatkozás történt, ugyanakkor ezek esetisége és a bevontak körének szűkössége miatt nem tudtak átütő eredményt elérni. A pályázati forrásból létrehozott Csodaszarvas Tanoda folyamatos működtetése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében szükséges. A területen található Közösségi Ház, amelynek felújítása nem lehetséges. A jelenlegi Közösségi Ház helyén egy új épület megépítése és programokkal történő megtöltése jelentősen hozzájárulna a helyi lakosság integrációjához. A Habitat for Humanity által kezdeményezett lakhatási programok szintén jelentős segítséget jelentettek korábban az itt élőknek. A roma emberek képzésbe ágyazott foglalkoztatása céljából elnyert európai uniós források szintén fontos alapját jelenthetik a településen élő alacsony státuszú lakosok integrációjának. A szociális célú városrehabilitációs terület határai: Rét utca Szent László utca Áchim L András utca Béke utca Bem József utca Kálvin János utca Vasút utca - Állomás utca Simonyi szőlő déli területe Kondoros-völgyi-főcsatorna Simonyi-szőlő északi határa
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 53 5. térkép: Szociális célú városrehabilitációs akcióterület lehatárolása Iparfejlesztési akcióterület Forrás: Saját szerkesztés Az akcióterület a városrész funkcionális szerepéből adódóan került kijelölésre. A területen jelenleg is meglévő, gazdasági funkciók és a tervezett fejlesztések egyaránt indokolják az egyéb területektől történő külön kezelést. Az akcióterület a város Ipari Parkján túl további, ipari-gazdasági területeket, különleges területet, kereskedelmi szolgáltató és gazdasági területeket, illetve beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági hasznosítású területeket foglal magában. Az akcióterületen a rendezési terv alapján, több helyen is tervezett fásítás, erősítés, melyeket elsősorban védelmi célból kívánnak megvalósítani. Az elmúlt években lezajlott beruházások eredményeként az ipari park alapinfrastruktúrája kiépített, ám ennek továbbfejlesztése mindenképpen indokolt a jövőben, különösen közmű és közvilágítás fejlesztés, a területen belüli úthálózat fejlesztése, a terület közösségi közlekedése való bekapcsolása és zöldfelületi fejlesztések megvalósítása vonatkozásában. Mindezek mellett az akcióterület Ipari Park területéhez képesti területi kiterjesztését az újonnan betelepülő vállalkozások és ipari fejlesztések számára rendelkezésre álló potenciális szabad fejlesztési területek elhelyezkedése indokolta. (pl: Napelempark(ok), Inkubátorház). Az iparfejlesztési akcióterület határai a fentiek alapján a következőképpen kerültek meghatározásra: Vágóhíd utca Táncsics Mihály utca Semmelweis utca Gárdonyi Géza utca 44-es út Vasútvonal nyomvonala
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 54 6. térkép: Iparfejlesztési akcióterület lehatárolása Forrás: Saját szerkesztés 4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása A fejlesztések célja 4.2.1 Belvárosi akcióterület (AT1) Belváros funkcióbővítése, még inkább vonzó és élhető településközpont megteremtése. Ennek keretében az épített környezet megújítása, a korábbi időszakban megkezdett fejlesztések folytatása a vízparti területek, a Piac környékének intenzívebb bevonása a belvárosi életbe. Az akcióterület komplex fejlesztése számos területre hatást gyakorol, mind ágazati, mind területi vonatkozásban. Az akcióterület fejlesztésének részcéljai egyeznek a Városközpont városrészi részcélokkal: V1.1 Belváros kiterjesztése, Vízpart integrálása V1.2 Épített értékek megőrzése védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek ú funkcióval való megtöltése V1.3 Piac és környezetének megújítása V1.4 Városközpont parkolási helyzetének javítása V1.5 Autóbusz-pályaudvar épületének felújítása és környezetének rendezése V1.6 Kerékpáros és gyalogos közlekedés feltételeinek továbbfejlesztése V1.7 Városközpont intézmény-felújítási programjának folytatása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 55 Tervezett projektek V1.8 Kiskereskedelem és vendéglátás minőségi fejlesztése V1.9 Közösségi terek fejlesztése A Belvárosi akcióterületen számos, területileg kapcsolódó, egymást szinergikusan erősítő beruházás megvalósítása tervezett 2014-2020 között, összhangban a releváns középtávú városiés városrészi célokkal. 7. térkép: Belvárosi akcióterület tervezett fejlesztései Forrás: Saját szerkesztés Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Indikatív költségbecslés (millió Ft) 1 Tessedik Sámuel Múzeum interaktívvá tétele A projekt célja a múzeum vonzerejének növelése, a gyermek és ifjúsági korosztály irányába való nyitással. A tervezett fejlesztés révén az állandó és időszakos kiállításokon kívül, a múzeum egyéb városi rendezvények, kiállítások és koncertek számára is megfelelő helyet tud biztosítani. A múzeum fejlesztésére vonatkozó megalapozó tanulmány egy 2009-ben benyújtott pályázathoz elkészült, amely akkor forráshiány következtében támogatást nem nyert. Az elképzelés megvalósítása továbbra is cél. A projekt előkészítettsége a fentiek miatt előrehaladott, a meglévő tanulmány jó kiinduló alapját képezheti a fejlesztésnek. Pályázati forrás esetén 1 éven belül indítható. 550
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 56 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Indikatív költségbecslés (millió Ft) Projektgazda: Önkormányzat 2 Bolza-kastély közönség számára történő megnyitása, közösségi tér fejlesztése A Bolza-kastély külső és belső felújítása, renoválása, a kastély közönség számára történő megnyitása. A kerítés lebontásával az épület melletti tér megnyitása, díszburkolattal történő ellátása, esztétikus élettel teli közösségi tér kialakítása. A kastély épületének városi tulajdonba kerülése folyamatban. 1500 Projektgazda: Önkormányzat 3 Piac felújítás folytatása (helyi termékek piaca, mélygarázs, új piaccsarnok építése, sétáló utca kialakítása a Béke utca irányába) A piac és környezetének fejlesztése a korábbi támogatási időszakban megkezdődött. Ennek keretében megépítésre került a piaccsarnok, a területcsere révén a piac területe egységesítésre került, megépült egy kiszolgáló épület illemhelyekkel, irodákkal és gombavizsgáló helyiséggel. A fejlesztések folytatása indokolt és szükségszerű, a piac a város életében központi szerepet tölt be a helyi és térségi lakosság számára, és az ideérkező turisták számára is kedvelt időtöltési helyet jelent. A projekt részeként a Kossuth u. 52 szám alatti, önkormányzati tulajdonú ingatlanban egy helyi termékek árusítását szolgáló üzlet kerülne kialakításra. A piac és környezetének megújítása keretében cél lenne egy kb. 200 férőhelyes mélygarázs kialakítása, amelynek tetején új piaccsarnok kialakítása történne. A jelenlegi piaccsarnok pedig megmaradhatna vegyes cikk árusok számára. További ingatlanvásárlással cél sétálóutca kialakítása, a Belvárosi sétáló övezet kiterjesztése. 1000 A projekthez kapcsolódó soft tevékenységként: helyi termelői katalógus elkészítése, védjegy bevezetése, marketing és népszerűsítő rendezvények megvalósítása is tervezett. A projektterv részletes kidolgozása folyamatban. Projektgazda: Önkormányzat 4 Szent Klára Gyógyfürdő fejlesztése A projekt keretében a termálfürdő teljes rekonstrukciója (medencecsarnok, gépészet, technológia, tűzvédelem); a meglévő épület felújítása és korszerűsítése történne, sor kerülne új medencék kialakítására (pl: szabadtéri termál és gyermekmedence, szaunaház és merülő medence), a meglévő 500 (fürdő és szálló együtt)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 57 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Indikatív költségbecslés (millió Ft) szolgáltatások számának növelése és minőségének javítása mellett. Cél továbbá a fürdő egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztése, gyógyászati kezelők és mozgásterápiás helyiségek felújítása. A gyógyfürdő informatikai és tájékoztató rendszerének fejlesztésére, a családbarát szolgáltatások bevezetésére. A projekt előkészítettsége: magas fokú, projektterv, tanulmányok rendelkezésre állnak. Projektgazda: Önkormányzat A fürdő fejlesztésével összehangoltan, ahhoz kapcsolódóan 5 Árpád szálló épület felújítása (Fürdőhöz kapcsolódóan) Az építészetileg értékes, helyi védelem alatt álló, jelenleg használaton kívüli épület külső és belső felújítása, új az egykori szálláshely funkció újbóli megvalósítása. A szálló és a fürdő közötti közvetlen kapcsolatot függőfolyosó biztosítaná. 6 Petőfi utcai sportcsarnok felújítása A projekt az épület teljes infrastrukturális és műszaki felújítását célozza (magában foglalva a tetőszerkezet, épületgépészet, nyílászárók cseréjét, villamossági korszerűsítését) és az épület környezetének rekonstrukcióját a Vízi Színháztól a Szent István parkig.(útburkolás, csatornázás, parkosítás) A projekt keretében sor kerül a területen található buszgarázsok elbontására, a vendégcsapatok és a szurkolók parkolási igényének megoldására, valamint akadálymentesített kiszolgáló épületek létesítésére. A projekt célja: a helyi sportolási lehetőségek infrastrukturális hátterének fejlesztése, a városi sportszervezetek működésének segítése, sportrendezvényeken kívül egyéb hasznosítási formák biztosítása. 1500 Projekt előkészítése során tanulmányterv és eng. terv készült Projektgazda: Önkormányzat Projekt várható megvalósítása: 2017.I. félév 7 Petőfi utca, Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz felújítása A projekt célja: a Vízi Színház előtti tér rendezése, esztétikai megújítása, 250-300
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 58 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Indikatív költségbecslés (millió Ft) egységesebb városkép kialakítása a Vajda P. utca folytatásaként. A projekt keretében sor kerül a Petőfi utca (Szabadság út Jókai utca közötti szakaszának) kiselemes burkolattal való ellátására, a sportcsarnok melletti buszgarázsok elbontásával szabaddá váló tér látogathatóvá válik, a meglévő kerítések elbontásával lehetőség nyílik a tér egységesítésére és kinyitására. Engedélyezési tervek készítése folyamatban. Projektgazda: Önkormányzat 8 Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. konyha és étkező fejlesztése, napelem kiépítés, az Árpád u. 4 ingatlan felújítása A projekt keretében legalább 2000 adagos konyha kiépítése, új felszerelések beszerzése Az Árpád u. 4 épület felújítása, korszerűsítése, új funkcióval való megtöltésre rendezvény és fogadóterem kialakítása. 275 (épület) + 50 (eszközbeszerzés) 9 Fogorvosi rendelők kialakítása A Széchenyi és a Markovitz u. sarkán, önkormányzati épületben, a szakrendelő melletti családi házban fogorvosi rendelők (3 db) kerülnének kialakításra, az utcán parkolóhelyek kialakítása tervezett. A projekt előkészítettsége magas szintű: eng. tervek rendelkezésre állnak. 130 Projektgazda: Önkormányzat A projekt keretében a 40 éve épült bölcsőde épületének korszerűsítésére kerülne sor. A projekt tervezett tartalma: - Fűtéskorszerűsítés, megújuló energiaforrás (napelem) bevonásával 10 Bölcsőde felújítás (Kossuth utca 19.) - Mosodakorszerűsítés (a helyiség teljes gépészeti átvezetékelése, szanitercseréje, burkolatcseréje szükséges. 40 - Vizesblokk korszerűsítés - Teakonyha korszerűsítés - Étkező burkolatcsere (elhasználódott, töredezett, balesetveszélyes burkolat cseréje) - Eszközbeszerzés 11 Lengyel Palota külső felújítása A Szabadság u. 36 sz. alatt lévő, hamarosan a Polgármesteri Hivatal számára helyet 130
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 59 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Indikatív költségbecslés (millió Ft) biztosító, belül frissen felújított, építészetileg értékes épület külső homlokzatának felújítása. Projektgazda: Önkormányzat A projekt keretében az épület belső felújításával és abban a Városi Könyvtár kialakításával új funkció kialakítása tervezett. 12 Mittrovszky-kastély felújítása A Városi Könyvtár mellett az épületben, új funkcióként az Első Magyar Operamúzeum kialakítása a cél. 800 A felújítás során az épület akadálymentesítése is megvalósítandó. Projektgazda: Önkormányzat 13 Vasútállomás épületének felújítása és korszerűsítése és a hozzá kapcsolódó közterület rendezése Az épület a MÁV tulajdona, így annak felújítása nem a várost terheli; a projekt keretében cél a környező közterület rendezése: burkolat felújítás, csere, parkolók kialakítása 150 14 Kossuth tér közterületének rendezés A téren lévő épület önkormányzati tulajdonjogának megszerzése, lebontása és helyén parkosítás 100 A 150 éves épületben működő, leromlott műszaki állapotú, helyhiánnyal küzdő, intézmény üzemeltetése magas működési költséggel jellemezhető, ezért az épület felújítása és szolgáltatásfejlesztése szükségszerű és indokolt. 15 Családsegítő és Gyermekjóléti Központ infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztése, épület felújítása Ennek keretében: infrastruktúra-fejlesztés, akadálymentesítés, buszgarázsok kialakítása, új bútorok és felszerelés beszerzése tervezett. Az épület felújítása során szerkezet megerősítés is szükséges. A projekt területileg a Belvárosi akcióterülethez kapcsolódik tevékenysége és a fejlesztés eredményeként megvalósuló szolgáltatásfejlesztés a szociális városrehabilitáció szempontjából is meghatározó. 170 Ez az épület megfelelő helyet tud majd biztosítani a járási szinten szerveződő feladatellátás során a járási szociális központnak, és a Biztos Kezdet Gyermekház működése számára is. Projektgazda: Önkormányzat
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 60 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Indikatív költségbecslés (millió Ft) Projekt előkészítettsége: Tanulmánykészítés folyamatban 16 Szabadság út menti kerékpárút felújítás A Sportpálya és vasút közötti szakaszon a meglévő kerékpárút nyomvonal szélesítése, pályafelújítása kb.2 km hosszúságban. A projekt előkészítése keretében a szükséges tervek elkészültek, a tevékenység nem engedélyköteles. 165 Projektgazda: Önkormányzat 17 Autóbusz-pályaudvar és környékének felújítása A projekt keretében az autóbusz-pályaudvar épületének felújítása; utasirányító rendszer kiépítése; valamint a hozzá kapcsolódó közterület rendezése (Bocskai utca Rákóczi utca Béke körút; burkolat teljes felújítása) tervezett az utazóközönség minőségi kiszolgálása érdekében. A projekt indokoltságát alátámasztja: távolsági és helyi Autóbusz-pályaudvar a magas forgalomterhelést nem tudja kiszolgálni, váróterem és épület elavult. 200 A projekt előkészítéseként a szükséges tanulmány elkészült, rendelkezésre áll. Projektgazda: Önkormányzat, konzorciumi partner: DAKK Zrt. 18 Idősek Napközi Otthona felújítás A Béke u. 7. szám alatti Idősek Napközi Otthona teljes felújítása. Az épületben az önkormányzat két lakást vásárolt. 100 Elérni kívánt eredmények A fejlesztések célja A komplex program keretében tervezett beavatkozások révén, tulajdonképpen a már megkezdett beavatkozások folytatásával és területi kiterjesztésével a Belváros meglévő funkciói tovább erősödnek, épített és természeti környezet esztétikailag tovább szépül, a Városközpontban elérhető szolgáltatások köre és színvonala javul, összességében vonzereje erősödik mind az itt élők, mind az ide érkező térségi lakosok, mind a városba érkező turisták számára. 4.2.2 Körös-parti akcióterület (AT2) Az akcióterület fejlesztési célja a területen található értékes természeti környezet megőrzése, a terület nyújtotta potenciál egységes koncepció mentén történő fokozottabb kihasználása, környezetbarát turisztikai attrakciófejlesztés megvalósítása. A fejlesztések során cél tehát a meglévő funkciók megőrzése, a szabadidős és rekreációs funkciók bővítése és minőségi fejlesztése, a terület aktívabb bevonása a város életébe és turisztikai vonzerő kínálatába.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 61 Tervezett projektek 8. térkép: Körös-parti akcióterület tervezett fejlesztései Forrás: Saját szerkesztés 1 2 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Erzsébet Liget Pavilon felújítása, szolgáltatás nyújtására alkalmassá tétele Erzsébet Liget Sporttelep felújítás Az egykori épület felújítása, rendezvényhelyszínként való hasznosítása Projektgazda: Önkormányzat A projekt keretében lelátó és a kiszolgáló épület (öltözők, szociális helyiségek) felújítása, korszerűsítése, energiatakarékos világítás kiépítése tervezett. Projektgazda: Önkormányzat Indikatív költségbecslés (millió Ft) 100 30 3 Hivatali üdülő felújítás és bővítés 4 Holt-Körös kotrása Az épület teljes külső és belső felújítása, műszaki infrastruktúra korszerűsítése, napelemek telepítése, férőhely bővítése A tervezett projekt célja az ökológiai állapot javítása; vízforgalom, vízminőség javítása; eutrofizáció megakadályozása. (A projekt előkészítése és a részletes projekttartalom meghatározása során megfontolandó a Bikazugi-holtág kotrása a Kákafokiszivattyútelepig az áramlási feltételek javítása érdekében, ahol a feliszapolódás mértéke jelentős, ahol az eredeti meder gyakorlatilag 250-300 2000
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 62 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása feltöltődött, ebből adódóan probléma a víz felmelegedése, bedöglése ) Projektgazda: Békésszentandrással és a Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatósággal tervezett közös projekt Indikatív költségbecslés (millió Ft) Az önkormányzati tulajdonba került II. rendű védtöltés felújítása. 5 II. rendű védtöltés felújítása A projekt keretében a töltés állapotfelmérésére, majd azt követően a hiányzó szakaszok pótlására, kiegészítésére, műtárgypótlásra és felújításra kerül sor. 300 Projektgazda: Önkormányzat 6 Kacsa tó családbarát fejlesztése A projekt keretében általános park rekonstrukció; sétány kialakítása; közösségi tér és pavilonépítés (színpad és nézőtér); szökőkút kialakítása, szabadtéri fitness eszközök telepítése; szabadtéri szalonnasütő és kemence kialakítása; utcabútorok telepítése (kandeláberek, padok, asztalok elhelyezése) tervezett. 50 Projekt előkészítettsége: magas fokú, projektterv és látványtervek rendelkezésre állnak. Projektgazda: Önkormányzat 7 Történelemi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések A projekt keretében kilátó építés, fahíd építés az Arborétum Történelmi Magyarország közepe között (konzorciumban a SZIE-vel), vízparti kiállító tér kialakítása, üdülő sétány (Mangol-zug Körös-part melletti legszélső utcájának) nyomvonal szélesítése, útburkolatának felújítása, burkolása tervezett, valamint Móra Ferenc utca - Újtelep utca sarkán buszparkolók kialakítása. Projektterv kidolgozás alatt. Projektgazda: Önkormányzat, partner: Arborétum 1900 8 Dózsa György út (Béke út Városközpont Alkotmány út) felújítás Dózsa György út Béke út Városközpont Alkotmányút felújítás (útburkolatcsere, felújítás, csapadékvíz-elvezetés rendezése), Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók építése A fejlesztés akcióterületre eső szakaszán a beruházás tervezett költsége 100 m Ft. (Teljes ktg.: 250 m Ft) 100
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 63 9 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés A projekt keretében tervezett fejlesztés révén kb. 10 km hosszú gyalogút és kerékpárút létesítése: a) fahíd Halászcsárda Ciprus Arborétum sétány. Hármas-Körös Komp b) Kacsató Almafa utca Másodrendű véd töltés Hármas-Körös töltés Hármas - Körös Komp kikötő nyomvonalon Projekt előkészítettsége: Tanulmány készítése folyamatban Projektgazda: Önkormányzat Indikatív költségbecslés (millió Ft) 650 10 Információs pont kialakítása a Vízi Színháznál Információs Pont kialakítása, ahol a kialakított informatikai felületen keresztül zárva tartás esetén is kaphat információt a turista a városi és térségi látnivalókról, programokról, jegyrendelési lehetőségekről, vendéglátóhelyekről, fontosabb szolgáltatásokról. Projektgazda: TDM 2 11 Az Arborétum megközelíthetőségének javítása Az Arborétum közlekedési elérhetőségének javítása, parkolók kialakítása, kerékpár kölcsönzési lehetőség, lovas kocsi, kisbusz 10 Elérni kívánt eredmények A Körös-parti akcióterületen tervezett fejlesztések megvalósítása és azok egymásra gyakorolt szinergikus hatásai révén a terület a természeti adottságokban rejlő potenciálokat aktívabban hasznosító, minőségi szabadidős és rekreációs területté válik. Az akcióterület természeti környezete tovább szépül, a családbarát szolgáltatásainak köre bővül, a turisztikai attrakciók száma és ezáltal vonzereje erősödik mind az itt élők, mind az ide látogatók számára. A fejlesztések révén jelentősen javul az ifjúsági korosztály számára a városban elérhető szabadidős és kikapcsolódási lehetőségek köre is. 4.2.3 Szociális célú városrehabilitációs akcióterület (AT3) A fejlesztések célja Szarvason három szegregációval veszélyeztetett terület és egy szegregátum került lehatárolásra. A négy terület egymás közelében található, egy egységes akcióterület lehatárolására alkalmas. Alapvető cél a területek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása, az alacsony státuszú lakosság életminőségének és esélyeinek javítása, az épített környezet rehabilitációja. Hosszú távú cél, hogy a területre jellemző az épített környezetre és a humán erőforrásra vonatkozó mutatók megegyezzenek a város mutatóinak értékével. A szociális célú városrehabilitációs beavatkozások célja a korábban megkezdett integrációs beavatkozások fenntarthatóságának megteremtése, a már meglévő jó gyakorlatok átvételével, bevezetésével.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 64 9. térkép: A szociális célú városrehabilitációs akcióterület tervezett fejlesztései Részcélok: Alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása Oktatási integráció Szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása az akcióterületen és azon kívül Közösségi terek kialakítása, élettel való megtöltése az akcióterületen Esélyegyenlőség biztosítása a település teljes területén Az akcióterület lakhatási problémáit, a kedvezőtlen foglalkoztatottsági, képzettségi, szociális helyzetet nem lehet egyetlen programmal kezelni. Jelen beavatkozás egy hosszú távú fejlesztés kezdete, ugyanakkor nem csak a további leszakadás megállítását célozza, hanem meg is alapozza a terület teljes integrálását a településszövetbe. A különböző szereplők motivációjának megteremtése és az elkötelezettségük fenntartása érdekében már a városrehabilitációs projekt során szükség van olyan akciókra, amelyek érzékelhető eredményekkel járnak. A soft elemek (oktatási, foglalkoztatási, szociális, közösségfejlesztési stb. szolgáltatások) elsősorban a meglévő szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést, illetve a meglévő szolgáltatások kiegészítését, a célcsoport sajátos igényeihez való igazítását célozzák, ezzel hozzájárulva a célcsoport szélesebb körű társadalmi integrációjához.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 65 Tervezett projektek Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása 1. 2. 3. 4. 5. 6. Az akcióterületen élő lakosság bevonása az előkészítésbe Folyamatos szociális munka humán erőforrás feltételeinek bővítése Szociális bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben Az akcióterületi lakókörnyezet rehabilitációja (fásítás, játszótér) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése az akcióterületen Arató u. Sporttelep Közösségi Ház bontása, új építés Az akcióterületen élő emberek személyes felkeresése. Az igények és szükségletek részletes feltérképezése egyéni és csoportos megkereséssel, többféle módszerrel (kérdőív, egyéni és csoportos interjúk, fórumok stb.). A célcsoport igényeinek megjelenítése a projekttervben. A közszolgáltatást végző intézmények, a civil szervezetek bevonása az előkészítésbe. Létszámbővítés révén, szociális munkás alkalmazása az akcióterületen. Feladata: a célcsoport támogatása, hagyományos szociális munka. A célcsoport projektelemekbe történő bevonása. A lakhatási mobilizációban résztvevő családok felkészítése, majd nyomon követése. Az akcióterületen lévő leromlott állagú ingatlanok kiváltása szociális bérlakások építésével, integrált lakókörnyezetben, akcióterületen kívül Szentesi úti bérlakás program folytatásával Indikatív költségvetés (millió Ft) 0,3 4 100 Fásítás, játszótér kialakítása 3 Virágosítási, parkosítási, környezetszépítő verseny. A lakókörnyezet rehabilitációjához kapcsolódóan szükséges a már működő helyi mozgalom kiszélesítése, a családok aktivitásának felkeltése. A helyi civil szervezetek (Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület, Tessedik Sámuel Kertbarát Kör) aktív részvételével a verseny lebonyolítása. Évközben havonta előadások szervezése, a vegetációs időszakban gyakorlati foglakozásokkal összekapcsolva. Az Arató utcában új közösségi ház építése. A fenntarthatóság érdekében megújuló energiaforrást használó rendszer kiépítése. Közösségi szolgáltatások befogadására való alkalmasság kialakítása. Kapcsolódó vizesblokkok, konyha. Eszközbeszerzés. 1 80
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 66 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása 7. Kártyás mérőórák 8. 9. Tréning (Közösségi Ház vezető, szakmai megvalósítók számára) Szociális szakemberek szupervíziója 10. Kortárs-segítők képzése 11. 12. 13. Felnőttképzés (ifjúságsegítő) Ifjúsági információs és tanácsadó iroda kihelyezett szolgáltatásának működtetése az Arató utcai közösségi házban Ifjúsági kezdeményezések támogatása 14. Nyári napközi biztosítása 15. Nagy mozgás kicsiknek óvodai fejlesztés A szolgáltatókkal való együttműködéssel, a rászoruló családoknál előrefizetős kártyás mérőórák felszerelése. (A szolgáltató költsége.) A Közösségi Ház vezetője és a szakmai megvalósítók részére képzést biztosítása széleskörű feladataik hatékony, színvonalas megvalósítása érdekében. A meglévő ismeretek bővítésére, a képességek és készségek felszínre hozására és megerősítésére, valamint a csoportmunka és a közösségi tevékenységek megfelelő szervezésére van szükség. A képzés két tématerületet ölel fel: együttműködés és partnerség fejlesztése, valamint a közösségfejlesztés gyakorlata. A Szarvas Kistérsége Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény szociális szakemberei részére folyamatos szupervízió biztosítása 3 napos képzés. Ezt követően elmélyítő tábor szervezése. Iskolai drogprevenció, az utcai devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés témakörökből rendhagyó órák rendezése. Az akcióterületen élők körében 2 fő ifjúságsegítő képzése. Ifjúságsegítő szolgáltatások, erre épülő strukturált programok és foglalkozások szervezése. Mentori szolgáltatás, zárt, tematikus csoportok (személyiségfejlesztő jellegű foglalkozások, ártalomcsökkentő mentálhigiénés fejlesztő csoportok). Személyes tanácsadás. Hetente egyszer négy órában. A fiatalok által kialakítandó, Fiatal Szarvas akcióprogram kidolgozásának támogatása A csellengő általános iskolások érdeklődésének sokoldalú kielégítése - hagyományőrző, kézműves, sport, életmód, ökológiai tevékenységek -, valamint iskolai tudásuk szinten tartása, fejlesztése. Az óvodás gyerekek részére - diagnosztikai szűrővizsgálatokat követően - mozgásfejlesztő terápia biztosítása Indikatív költségvetés (millió Ft) 0 0,3 1 0,7 0,5 8 5 5 5
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 67 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. Fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése Szociális szövetkezet létrehozása - lovastanya Papírbrikettáló üzem létrehozása Felnőttképzés (lovas oktató, túravezető., ifjúságsegítő) Konyhakert program bevezetése Szarvasi lovas napok rendezvénysorozat elindítása Közösségi kezdeményezések megvalósítása A fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése érdekében projektgeneráló, projekt menedzsment, projektfejlesztő, önfoglalkoztatást segítő workshopok szervezése, személyre szabott egyéni tanácsadásokkal kiegészítve. A meglévő tudásra alapozva lovarda kiállítása a Simonyi szőlő területen. Közfoglalkoztatás keretén belül. Eszközbeszerzés. Lovas oktató, lovas túravezető képzése 3 fő A Krakkó és Simonyi szőlő területen a házakhoz tartozó kertek alkalmasak lennének a megművelésre. Kisléptékű, a konyhakertek megművelésére, baromfitartásra ösztönző konyhakert programot dolgozunk ki. Egy ilyen jellegű program alapos előkészítést igényel, a területen élőket a tervezési folyamatba a kezdetektől bevonjuk. A szociális szövetkezethez is kapcsolódóan, a helyi lovas tanyák és a roma nemzetiségi önkormányzattal közösen a beavatkozások helyi elfogadását, sikeres végrehajtását is segítve városmarketing tevékenység. Háromnapos rendezvénysorozat. A Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának (RNÖ) konzorciumi partnerségében megvalósítandó projekt során a RNÖ által megvalósítandó - közösségi kezdeményezésen alapuló - integrációs projektek lebonyolítására kerül sor. Indikatív költségvetés (millió Ft) 2 4 0,3 0,9 3 5 10
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 68 Elérni kívánt eredmények A fejlesztések célja Tervezett projektek Az akcióterületen megvalósuló komplex beavatkozások révén: Élhető lakóterület alakul ki A szegregáció oldódik, csökken a laksűrűség az akcióterületen Csökken a leromlott állagú épületekben lakók száma A célcsoport igényeinek megfelelő szolgáltatások kerülnek kialakításra Nő a foglalkoztatottság Nő a szociális ágazatban elért emberek száma, javul a szolgáltatás minősége Csökken a lemorzsolódók aránya az iskolában, javulnak a továbbtanulási mutatók 4.2.4 Iparfejlesztési akcióterület (K-AT4) Szarvas egyik meghatározó beavatkozási területe az Iparfejlesztési akcióterület, ahol a városrészi és tematikus célkitűzésekkel összhangban a tervezett fejlesztések fő célja a minőségi vállalkozási környezet kialakítása, mind a meglévő ipari park üzleti infrastruktúrájának fejlesztése, mind újabb vállalkozások megtelepedésére alkalmas szabad területek kialakítása révén. Az ipari park bővítése és a meglévő terület fejlesztése a város célkitűzései és a gazdaságfejlesztés hangsúlyos megjelenése miatt a következő 7-8 év kulcsprojektjének is tekinthető. 10. térkép: Iparfejlesztési akcióterület tervezett fejlesztései Forrás: Saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 69 Ssz. Projekt megnevezése Projekt rövid bemutatása Iparterületi infrastruktúra fejlesztése: Indikatív költségbecslés (millió Ft) 1 Ipari Park fejlesztése és bővítés Az iparterület bővítése kapcsán, a terület övezeti besorolásának módosítása, Iparterület infrastruktúrájának teljes kiépítése: közmű és közvilágítás fejlesztés folytatása; területen belüli úthálózat fejlesztése, a terület közösségi közlekedése való bekapcsolása, zöldfelületi fejlesztések megvalósítása. Projekt előkészítettsége: a projekttartalom véglegesítését követően a szükséges tanulmány készítése képviselőtestületi döntést követően kezdődik. A projekt a város fejlesztései között prioritást élvez, kulcsprojektként is értelmezhető. 2900 Projektgazda: Önkormányzat 2 Új inkubátorház létesítése Az Ipari Park jelenlegi területén található Inkubátorház magas kihasználtságára és jelentkező igényekhez igazodóan új inkubátorház kialakítása tervezett, mely számára 3 potenciális szabad helyszín adott. Projekt előkészítettsége: A területszerzés, a végleges helyszín kiválasztása folyamatban. 500 (melynek költsége a fenti 2,9 mrd Ft-ból értendő) Projektgazda: Önkormányzat 3 Napelem Park létesítése A rekultivált szeméttelep helyén, az E.ON 20 KV-os távvezeték hálózatára visszatápláló, kb. 2000-2500 m 2 felületű, csúcsidőben 500 KW teljesítményt nyújtó Napelem park(ok) kialakítása. A projekt előkészítettsége magas fokú, forrás esetén azonnal indítható Projektgazda: Önkormányzat, partner: E.ON 250-300 / db A beruházási jellegű tevékenységek mellett a város az iparterületen és a településen jelenlévő vállalkozások bázisára alapozva komplex gazdaságélénkítő tevékenységet indít, amely kiterjed az vállalkozások közötti együttműködések fejlesztésére, klaszterek kialakításának ösztönzésére, aktív befektetés ösztönzésre, gazdasági fórum kialakítására és a település vállalkozóbarát kommunikációjára. Ennek részletei a hálózatos soft projektek keretében kerülnek kifejtésre. Elérni kívánt eredmények Az Ipari Park üzleti infrastruktúrája (közmű kiépítettség, területen lévő úthálózat minősége, inkubátorház infrastrukturális feltételei és ott igénybe vehető szolgáltatások köre, a terület zöldfelületei, közösségi közlekedés feltételei) minőségileg javul, területe bővül. Ezáltal az ipari parkban található és újonnan megjelenő vállalkozások működési feltételei javulnak, megfelelő hátteret biztosítva a versenyképesség és a működési hatékonyság erősödéséhez. A fejlesztések révén a szarvasi ipari park befektetetők számára vonzó környezetet biztosít arculatában, infrastrukturális feltételeiben és az elérhető szolgáltatások körét érintően is. Ezáltal a területen működő, innovatív vállalkozások száma emelkedik. Az üzemek energiaellátásában tovább nő a megújuló energia használata.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 70 4.3 A település egésze szempontjából jelentős fejlesztések 4.3.1 Kulcsprojektek Szarvas 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kulcsprojektjei több típusú beavatkozást tartalmaznak és több tematikus célhoz is kapcsolódnak. M44 gyorsforgalmi út megépülése (K1) Szarvas gazdasági fejlődése, versenyképessége szempontjából kulcskérdés a nem TEN-T besorolású M44 gyorsforgalmi út Békéscsabáig történő megépítése, amely a kormány középtávú, 2020-ig megvalósítandó beruházási céljai között szerepel. Az út megépítése a várostól független, de megvalósítása a város életére az egyik legjelentősebb hatással bíró beruházás. Az M44 gyorsforgalmi út (beleértve az M8 Kecskemét térségi rövid szakaszát) Békéscsaba elkerülőig történő megvalósítása a magyar közlekedésfejlesztés történetének egyik legnagyobb költségű beruházása lesz, ami Szarvas település felzárkózási esélyeit jelentősen javítja. A Szarvast délről elkerülő M44 autóút nyomvonala a város területrendezési tervében pontosan kiszabályozott, csakúgy, mint a 4401. j. és 4404. j. összekötő utakon létesítendő forgalmi csomópontok, valamint a Szarvast Mezőtúrral összekötő új nyomvonalú, a várost keletről elkerülő főút nyomvonala is. Ezek megvalósítása hozná a város életébe a legnagyobb pozitív közlekedési változást. Az M44-es megépítésének finanszírozásáról a Kormány 1010/2015. (I. 20.) Korm. határozata a központi költségvetésből finanszírozott kiemelt közúti beruházásokról rendelkezik, amelynek értelmében a kiemelt beruházások előkészítési és építési feladatai végrehajtásához szükséges 2015. évben 11 milliárd forint, 2016. évben 13 milliárd forint, 2017. évben 13 milliárd forint, a 2018. évben 273 milliárd forint, a 2019. évben 350 milliárd forint és 2020. évben 90 milliárd forint biztosításáról a központi költségvetés tervezése során kell gondoskodni. A projekt előkészítettségét tekintve kiviteli tervezés és a területszerzési fázisban van. A projekt tervezett beruházási költsége, csökkentett műszaki tartalom esetén az érintett szakaszon (126 km), azaz Kecskemét Békéscsaba nyugat vonatkozásában: 308,4 mrd Ft Iparfejlesztési akcióterület fejlesztései (K2-AT4) Az iparfejlesztési akcióterület fejlesztései a városi és területi célkitűzésekkel összhangban kulcsprojektként is értelmezhetők. A fejlesztések részletes kifejtése 4.2.4 fejezetben történik.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 71 4.3.2 Hálózatos projektek Szarvas város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó hálózatos projektjei, amelyek több, egymáshoz kapcsolódó vagy hasonló jellegű projektelemből állnak és a város egészére vagy jelentős részére kiterjednek az alábbiak: Fejlesztések indokoltsága Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése (H1) A Szarvas belterületén a helyi közúthálózat hossza hozzávetőleg 65 km, melyből 32,5 km kiépítetlen. Az utak kiépítettségének hiánya Kertvárosban, Mangol-zug városrészben, illetve a külterületi tanyás részeken a legszámottevőbb. Szarvas város belterületi útjainak a 44. sz. főutat elkerülő, azt tehermentesítő gyűjtőutak minőségi fejlesztésére az elmúlt években, több ütemben is sor került. A város úthálózatának, valamint járdáinak fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére lehetőségei szerint jelentős összegeket költött, e téren azonban továbbra is jelentős feladatok hárulnak a városra. 11. térkép: Szarvas gyűjtő- és lakóútjai kiépítettség és állapot szerint Tervezett projektek Forrás: Szarvas város Önkormányzata A városi utak állapotának javítása (fontos cél, ám e célra korlátozott forráslehetőségek állnak rendelkezésre. A város minden lehetséges forrást igyekszik figyelembe venni, bevonni.) Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése tekintetében a következő 7-8 évben tervezett beavatkozások:
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 72 Elérni kívánt eredmények Fejlesztések indokoltsága Fejlesztések célja Tervezett projektek Földutak szilárd burkolattal való ellátása Lakott tanyasorok bekapcsolása a burkolt úthálózatba kb 9 km (Őrhalmi-dűlők, Bezinai szőlők, Rózsás, Káka Major, Csipársor, Mótyó, illetve Peresi bekötőút felújítása). Tervezett beruházások várható költsége: 300 millió Ft; Dózsa György út Béke út Városközpont Alkotmányút utcafelújítása, Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók fejlesztése (Körös-parti akcióterületi fejlesztés is egyben) (Tervezett beruházási költség: 250 millió Ft) Petőfi utca, Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz felújítása (AT1 is egyben) Autóbusz-pályaudvar környezetében a Bocskai utca Rákóczi utca Béke körút; burkolat teljes felújítása AT1 projekt is egyben, az érintett projektelem tervezett beruházási költsége: 90 millió Ft) Ipari Parkon belüli úthálózat fejlesztése, megújítása; újonnan kialakítandó iparterületi részeken útépítés és úthálózat fejlesztése (AT4 projekt is egyben) (az érintett projektelem tervezett költsége 400 millió Ft) A város úthálózatának minőségi javulása, szilárd burkolatú utak arányának növekedése. Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (H2) Szarvas városon belüli közlekedésében a kerékpározás meghatározó jelentőséggel bír, a városon belüli kerékpárutak hossza közel 28 km, amely az országos közutak mentén összefüggő hálózatot alkot. A szomszéd településekkel való közvetlen kerékpáros összeköttetése mind Békésszentandrás, mind Csabacsűd Kardos Kondoros viszonylatában kiépült. Gyomaendrőd irányában az Érparti-szőlőkön túl, Orosháza irányában a Sirató területén túl, Szentes irányában az Anna ligeten túl, a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös kanyarulatáig épültek még ki további külterületi kerékpárutak. A meglévő létesítmények alapvetően kiszolgálják a természetes lakossági igényeket, a település preferálja a kerékpárosbarát megoldásokat. A meglévő hálózat időszakos felújítására és további fejlesztésekre természetesen mindemellett igény van. A tervezett fejlesztések célja új nyomvonalak, új kerékpárforgalmi létesítmények kiépítése, meglévő kerékpárutak egyes szakaszainak szélesítése és felújítása, valamint minőségi fejlesztése. A város kerékpárforgalmi hálózatának fejlesztése érdekében a következő fejlesztések megvalósítása tervezett: Átfogó Kerékpárforgalmi Hálózati Terv készítése (részletesen 8.1 fejezetben) Új nyomvonalak kialakítása, kiépítése (kb. kb. 10 km hosszú gyalogút és kerékpárút létesítése) Fahíd Halászcsárda Ciprus Arborétum sétány. Hármas-Körös Komp Kacsató Almafa utca Másodrendű véd töltés Hármas-Körös töltés Hármas- Körös Komp kikötő nyomvonalon (A tervezett projekt a Körös-parti akcióterületi fejlesztések részét is képező akcióterületi program, AT2)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 73 Szabadság út menti kerékpárút Sportpálya és vasúti sín közötti kb. 2 km hosszúságú szakaszának nyomvonal szélesítése és pályafelújítása. A projekt előkészítettsége magas fokú, szükséges tanulmánytervek rendelkezésre állnak. Megvalósítás várható költsége: 165 millió Ft. Szentesi úti kerékpárút fejlesztése: A projekt keretében Motyó bekötő út Káka bekötő út közötti kb. 2 km hosszúságú kerékpárút kiépítése tervezett, a külterületen élő lakosság közlekedési helyzetének javítása és az Alföldi Kéktúra útvonalhoz való kapcsolódás javítása érdekében. A projekt előkészítettségi szintje magas, a szükséges tervek, engedélyek rendelkezésre állnak, a fejlesztés megvalósítására a város EU-s források bevonását tervezte, ennek érdekében pályázatot nyújtott be, de a magas fajlagos költségek és forráshiány miatt támogatására nem került sor. Az eredetileg tervezett fajlagos költségek csökkentése érdekében új kerékpáros híd építése helyett jelenlegi elképzelés szerint a Magyar Közút Zrt. kezelésében lévő közúti hídon való átvezetés tervezett. (Tervezett költség: 100 millió Ft) Meglévő kerékpárutak kivilágításának napelemmel történő kiváltása, amely kb. 635000 oszlopot jelent, 27 km-en. Költség igénye: kb. 635 millió Ft Újabb kerékpárkölcsönző pont kialakítása a városban A Körös-menti Turisztikai Egyesület részéről működtetett kerékpárkölcsönző rendszer újabb kölcsönzési ponttal történő bővítése a jelentkező igényekhez igazodóan. Tervezett költség: 5 millió Ft) Kerékpáros túraútvonalak kitáblázásának folytatása: Információs táblák és térképek kihelyezése Békésszentandrás, Csabacsűd, Kondoros, valamint Gyomaendrőd felé. (Tervezett költség: 5 millió Ft) Elérni kívánt eredmények Fejlesztések indokoltsága Fejlesztések célja Tervezett projektek Kerékpárosbarát településhez méltó korszerű kerékpáros infrastruktúra a városban Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Szarvas város Önkormányzata a 2007-2013-as támogatási időszak forráslehetőségeit sikeresen felhasználva jelentős, és hasonló méretű városok számára is mintaértékű eredményeket ért el intézményeinek felújítása, energetikai korszerűsítése révén. A város közigazgatási, oktatási, egészségügyi intézményeinek jelentős része felújításra került. A következő években a város célja az intézmény-felújítási, energiahatékonysági program folytatása. Tervezett fejlesztések a következő intézményeket érintik: Önkormányzati intézmények napelemmel történő ellátása Külterületi idősek otthona felújítása, melynek keretében az épület külső és belső felújítása, napelem telepítése, eszközbeszerzés és tanyaszolgálat támogatása valósulna meg. A fejlesztés várható költségigénye: 100 millió Ft. (partnerek: a Középhalmi - Evangélikus egyház, "Mótyói" IO-Önkormányzat) Kossuth u. 19. Bölcsőde felújítása (Belvárosi akcióterületi fejlesztésnek is részét képezi, részletesebb ismertetésére ott kerül sor, AT1) Szlovák Önkormányzat épületének felújítása, korszerűsítése (Tervezett költség: 100-150 millió Ft)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 74 Elérni kívánt eredmények Fejlesztés indokoltsága Fejlesztés célja Tervezett projektek Elérni kívánt eredmények Fejlesztések indoklása A fejlesztések révén korszerű, modern önkormányzati fenntartású városi intézmények állnak az itt élők és az ide érkezők rendelkezésére, az energiahatékonysági beavatkozásoknak köszönhetően az intézmények közüzemi költségei csökkennek, üzemeltetési, működtetési hatékonyság javul. Épített értékek megőrzése védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése (H4) A Város gazdag építészeti örökségének köszönhetően Szarvas közigazgatási területén jelentős számú országosan védett műemlékkel (17 db), valamint helyi védelem alatt álló épülettel (57 db) találkozhatunk. Az egyes épületek mellett helyi területi védelem alá tartozó településszerkezetet és utcahálózatot a Vasút utca Kossuth tér Szabadság utca Bolza sétány által bezárt terület jelenti. A védett terület a városközpont azon összefüggő része, ahol az épített- és természetes környezet, valamint a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságot képvisel. A Város nagy figyelmet fordít épített értékeire. Folyamatos karbantartással, felújítással, helyreállítással gondoskodik örökségi értékeinek megőrzéséről és élvezhetőségéről, amelynek folytatása, újabb és újabb épületek megújítása továbbra is fontos cél Szarvas városa számára. A város területén található országos és helyi védelem alatt álló épített értékek megőrzése, az épületek külső és belső felújításának folytatása, a jelenleg hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése. Mittrovszky-kastély belső felújítása új funkcióval való megtöltése (Városi könyvtár és I. Magyar Operamúzeum kialakítása AT1 projekt is egyben, így részletesebb ismertetése 4.2.1 fejezetben) Árpád szálló épületének felújítása (AT1 projekt is egyben) Bolza-kastély épületének közönség számára történő megnyitása (AT1 projekt is egyben) Lengyel-palota külső felújítása (AT1 projekt is egyben) Árpád u. 4. épületének felújítása Ipari műemlékek (transzformátor állomások) felújítása: Szarvas területén több olyan Magyarországon is ritka transzformátor torony található, melyek megőrzését, felújítását a város célul tűzte ki: Béke út - Bem J. út sarok (Hrsz: 2298) Transzformátor épület, falazott transzformátor torony, Tessedik - Deák u. sarok, Arany J.- Hunyadi sarok Hunyadi-Vasút út sarok. Teljes felújításra szorul, megvizsgálandó, hogy üzembe helyezésével kiváltható-e a mellette lévő előre gyártott betonoszlop. Az ipari műemlékek külső felújításának becsült költsége: Tessedik major épületének felújítása, funkcióval, tartalommal való felruházása A város épített értékeinek állapota tovább javul, a felújított, helyreállított épületek száma tovább növekszik. Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Szarvas és környezetének természeti értékekben való páratlan gazdagsága és változatossága olyan kincs a város számára, amelynek megőrzése, minden időszakban változatlanul kiemelt cél a város számára.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 75 Fejlesztések célja: Tervezett projektek Fejlesztés célja Elérni kívánt eredmények Fejlesztés indokoltsága Fejlesztés célja Szarvas vonzerejét nagyban köszönheti egyedülálló vízparti környezetének (Körös, holtágak menti fás területek, vízparti élőhelyek tájképi értékeinek), csodálatos, nagy kiterjedésű városi zöldfelületeinek (Arborétum, Erzsébet-liget, Anna-liget). A városklímát, településképet, a lakókörnyezet minőségét jelentősen befolyásoló belterületi utcafásítás rendszere, az út menti fásított zöldsávok hálózata azonban bővítésre, rekonstrukcióra szorul. A város zöldfelületeinek minőségi megújítása és fejlesztése, az egy lakosra jutó zöldfelületi mutatók javítása, különös hangsúlyt fektetve a városközponttól távolabbi lakóterületek és külterületek zöldfelületi fejlesztésére, a helyi jelentőségi természeti értékek megőrzésére. Lakóterületek közötti zöldfelületek minőségi megújítása (különös hangsúllyal Kertváros szegregációs területeire, lakótelepi épületek közötti zöldfelületi fejlesztésekre) Külterületen az utak, csatornák, beépített területrészek, tanyák környezetében tájvédelmi célú fásítás megvalósítása Utcafásítások (különös hangsúly a Városközponttól távolabbi területekre, növényzetcsere, telepítés) Játszótér felújítások folytatása (pl: Szociális célú városrehabilitációs akcióterület) A város bel-, és külterületén található természeti értékek felmérésének folytatása és helyi védelem alá helyezése, a helyi jelentőségű a védett természeti értékek élőhelyeinek ellenőrzése, folyamatos vizsgálatának biztosítása Virágos Szarvasért mozgalom erősítése II. rendű védtöltés felújítása (H6) Az eddig Vízügyi Igazgatóság tulajdonában lévő, közelmúltban önkormányzati tulajdonba került töltésrendszer felújítása, megerősítése kb. 10 km hosszúságban. A projekt keretében a töltés állapotfelmérésére, majd azt követően a hiányzó szakaszok pótlására, kiegészítésére, műtárgypótlásra és felújításra kerül sor. Tervezett költség: 300 millió Ft II. rendű védtöltés rendszer teljes megújítása, megfelelő műszaki állapot elérése. Holt-Körös kotrása (H7) Szarvas egyik legjelentősebb természeti értékét vizei, vízpartjai jelentik, erre épül gazdaságának meghatározó szegmense a turizmus számos ágazata. A természeti értékek megőrzése, turisztikai vonzerejének megtartása és fejlesztése érdekében fejlesztései között ezért mindig kiemelt szerepet kell, kapjon a város és környezetében található vizek ökológiai állapotának, vízminőségének és vízforgalmának javítása. A Holt-Körös a belvízbefogadáson kívül és az öntözővíz szolgáltatáson túl szolgálja és biztosítja az aktív turizmus (horgászat, vízi sportok, part menti kerékpáros és gyalogos turizmus) színterét és fejlődési lehetőségeit is. A tervezett projekt célja az ökológiai állapot javítása; vízforgalom, vízminőség javítása; eutrofizáció megakadályozása. A projekt részletes előkészítése és a részletes projekttartalom meghatározása során megfontolandó a Bikazugi-holtág kotrása is a Kákafoki-szivattyútelepig az áramlási feltételek javítása érdekében, ahol a feliszapolódás mértéke jelentős (1,4-16 m), ahol az eredeti meder gyakorlatilag feltöltődött, ebből adódóan probléma a víz felmelegedése, bedöglése is. Tervezett költség: 2 milliárd Ft
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 76 A fejlesztés a Holt-Körös kezelőjével, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal és Békésszentandrással közreműködésben kerülne megvalósításra. Fejlesztés indokoltsága Fejlesztés célja Tervezett projektek Elérni kívánt eredmények Fejlesztések indokoltsága Fejlesztések célja Tervezett projektek Elérni kívánt eredmények Csapadékvíz elvezetés fejlesztése, belvíz elleni védekezés (H8) Szarvas városa a korábbi támogatási időszakban Európai Uniós források sikeres lehívásával jelentős fejlesztéseket tudott megvalósítani a csapadékvíz elvezetés fejlesztése és belvíz elleni védekezés terén. Az eddig fel nem újított csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése, a megkezdett tevékenységek további két ütemben történő folytatása. Csapadékvíz elvezetés fejlesztése VII. ütem: Érintett utcák: Érintett utcák: Vajda P., Dózsa Gy., Arany J., Tessedik S., Martinovics, Lehel, Budai N. A., Gárdonyi utcák; Érintett hossz: 11.382 fm. Tervezett költség: 517 millió Ft Csapadékvíz elvezetés fejlesztése: VIII. ütem: Érintett területek: Szappanos-zug, Maczólapos, Újtemető. A fejlesztéshez szükséges engedélyes tervek elkészültek. Érintett hossz: 10.369 fm (Tervezett beruházási költség: 639,1 millió Ft) Korszerű csapadékvíz-elvezető hálózat hosszának növekedése. Helyi vállalkozások közötti együttműködések erősítése, helyi beszállító hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése (H9) Szarvas gazdaságszerkezetében tradicionálisan meghatározó a mezőgazdaság és ahhoz kapcsolódó mezőgazdasági termékfeldolgozás, a haltenyésztés és feldolgozás, valamint a mezőgazdasághoz kapcsolódó oktatási és kutatási tevékenység. E területen termékei és kutatási eredményei révén a város hazai és nemzetközi sikereket ért el, szerzett hírnevet. A mezőgazdaság és arra épülő feldolgozó ipar mellett a gépgyártás is jelentős hagyományokkal, a város brandjévé vált termékekkel van jelen a helyi gazdaságban. (pl: szarvasi kávéfőző, lámpa). A város gazdaságának meghatározó ágazataiban működő nagyvállalkozások és prosperáló középvállalkozások beszállítói hálózatában térségi kkv-k megjelennek, az együttműködések azonban erősíthetők, szélesíthetők, e tekintetben a helyi potenciálok még számos lehetőséget kínálnak. A városban és a térségben működő cégek közötti, illetve a meghatározó vállalkozások és ezek beszállítói között hálózatos, a méretgazdaságosság, valamint a költséghatékonyság elvére épülő együttműködések erősítése. Gazdasági szereplők közötti kommunikációs fórum kialakítása Helyi beszállítói kapcsolatok szélesítése Mezőgazdasági és mezőgazdasági termékfeldolgozásra épülő klaszter(ek) kialakításának ösztönzése A helyi vállalkozások közötti kapcsolatok erősödése, a szarvasi nagyvállalatok beszállítói hálózatában erősödik a helyi és térségi kkv-k aránya. Az együttműködés javításával közös infrastruktúrák, közös szolgáltatások kialakítása és igénybe vétele is lehetővé válik. A vállalkozások közötti együttműködések erősödésével, a helyi kkv-k működési feltételei, ezáltal a helyi foglalkoztatási és életminőségi javulás érhető el.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 77 Fejlesztések indokoltsága Fejlesztések célja Tervezett projektek Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés (H9) A turizmus Szarvas gazdaságában mára meghatározó szegmenssé fejlődött a változatos táji, természeti és kulturális adottságoknak, valamint az elmúlt 15 év tudatos és aktív fejlesztési tevékenységének köszönhetően. Az eredmények látványosak és számottevőek mind a turisztikai attrakciófejlesztés, mind a program és rendezvénykínálat fejlesztése, mind pedig a turisztikai háttér infrastruktúra terén. Az azonban egyértelműen megállapítható, hogy a helyi adottságok, hagyományok és azok sokrétűsége jelentős kihasználatlan potenciálokat rejt. Ezek hasznosítása, a szektorban működő szereplők együttműködésének erősítése, ily módon az ágazatban rejlő lehetőségek hatékonyabb kiaknázása új turisztikai attrakciók fejlesztésével további lehetőségeket tartogat a város fejlődése szempontjából. A potenciál fokozottabb kihasználása, a város és térsége turisztikai termékkínálatának összehangolt koncepció mentén történő bővítése és minőségi fejlesztése. Szent Klára gyógyfürdő fejlesztése, új medencék kialakítása, szolgáltatásfejlesztés (gyógyászat, wellness) (Belvárosi - AT1 projekt is egyben) Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett komplex turisztikai fejlesztés megvalósítása (Fahíd Arborétum és Történelmi Mo. közepe között; vízparti kiállító tér) (AT2 projekt is egyben) Tessedik kultusz erősítése (Tessedik Múzeum interakítvvá tétele, Tessedik út kialakítása, Tessedik Napok, Tessedik major felújítása) Kneipp-ösvény kialakítása Anna-liget és Erzsébet-liget területén Szlovák tájház és Szárazmalom interaktívvá tétele Körös-Maros Nemzeti Park Állatpark fejlesztése (braille írás, Wi-fi, online idegenvezetés) Mini Magyarország makettpark további fejlesztése (újabb interaktív elemek kialakítása, makettek számának növelése, játszótér kialakítás, tanfoglalkozások számára zárt helyek kialakítása) Szárnyaló Lovastanya folyamatos fejlesztése (fedeles lovarda kialakítása, szolgáltatás bővítés tulajdonos magánerős és EU-s támogatási forrásokra épülő fejlesztései) Helyi program és rendezvénykínálat bővítése, új rendezvények generálása (pl: szlovák ételekre épülő gasztronómiai rendezvények, Tessedik Napok), a meglévő rendezvények színvonalának emelése. Ezek közül a legjelentősebbek: Szarvas Város Napja Aratónap Cervinus Művészeti Fesztivál Szarvasi Horgász és Halas Gasztronómiai Napok Szarvasi Szilvanapok Szarvasi töltött káposztafőző és kolbásztöltő verseny Kenumaraton Fogathajtó versenyek Szent István napi rendezvények Testvérvárosi találkozók Falusi turizmus fejlesztése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 78 Elérni kívánt eredmények Fejlesztések indokoltsága Fejlesztések célja Tervezett projektek Elérni kívánt eredmények Kerékpáros turisztikai fejlesztések: turisztikai célú kerékpárutak építése (AT2 projekt is egyben), kerékpáros túraútvonalak táblázásának folytatása, kerékpár kölcsönzési lehetőségek bővítése új kölcsönző pont kialakítása (AT 2 projekt is egyben) Fedett attrakciók kialakítása (játszóház, mini golf, gokart pálya) Szarvas és környékének turisztikai termékkínálata minőségileg fejlődik és bővül, a desztináció vonzereje erősödik, ami a városba látogató turisták számának és az itt eltöltött vendégéjszakák számának növekedésében, a rendezvények látogatószámának emelkedésében is tetten érhető. Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) Szarvas és térsége az elmúlt évek sikeres turisztikai fejlesztései ellenére a magyarországi turizmus felfedezetlen mozaikja. A másik oldalról nézve: a turizmus számos kihasználatlan lehetőséget jelent még a város és környéke számára gazdaságának diverzifikációja és új munkahelyek és jövedelemtermelés szempontjából. E lehetőség kihasználása nem könnyű feladat. A desztináció turizmusfejlesztésében meghatározó szereplő lehet Körös-menti Turisztikai Egyesület, amely eddigi tevékenysége során elsősorban a meglévő attrakciók, adottságok feltérképezésére, összegyűjtésére és rendszerezésére, illetve a desztináció Turizmusfejlesztési Stratégiájának megalkotására helyezte a hangsúlyt. A következő évek feladata a stratégiában kijelölt irányok mentén haladva és a kitűzött célok lépésről-lépésre történő megvalósítása. A térség turisztikai vonzerőinek, termékkínálatának tudatos és a helyi adottságokra épülő, összehangolt fejlesztése, valamint mindennek térségi összefogáson alapuló, egységes arculatú promotálása hazai és nemzetközi szinten a desztináció vonzerejének növelése érdekében. Aktív, térségi összefogáson és egységes arculati megjelenésen alapuló marketingtevékenység (Arculati Kézikönyv kidolgozása) Vízi Színház pozícionálása, turisták körében való szélesebb körű megismertetése Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése Információs Pont kialakítása a Vízi színháznál Az Arborétum megközelíthetőségének javítása (parkolók kialakítása, kerékpár kölcsönzési lehetőség, lovas kocsi, kisbusz) Szálláshelyek minőségfejlesztése Hivatali üdülő felújítása és férőhelybővítése, vízparti ifjúsági szálláshelyek fejlesztése, magánszálláshelyek folyamatos fejlesztése Fakultatív programok összegyűjtése, rendszerezése és ezek megfelelő promotálása (Jelenleg is elérhető programkínálat folyamatos fejlesztése) Jelenlegihez képest további programcsomagok kialakítása, fejlesztése, térségi összefogása történő promotálása Helyi termékek (food és non-food) bevonása az idegenforgalomba (Gallicoop, Szarvasi mozarella, szarvasi kotyogó) Szarvas és környéke, mint turisztikai desztináció ismertsége, keresettsége nő a hazai és nemzetközi turizmusban, ami a városba látogató turisták számának és az itt eltöltött vendégéjszakák számának növekedésében, a rendezvények látogatószámának emelkedésében is tetten érhető.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 79 4.3.3 Egyéb projektek A kulcsprojektek, hálózatos, illetve akcióterületi projekteken kívül azonosításra kerültek egyéb, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések, amelyek között beruházási jellegű és soft elemek egyaránt szerepelnek. Fejlesztések célja Tervezett projektek Szarvas város kommunikációjának erősítése (E1) A kitűzött célok megvalósítása érdekében mind a helyi lakosság és meglévő vállalkozások, mind pedig a potenciális turisták és befektetők irányába való városi kommunikáció erősítése. Ehhez a város marketing és kommunikációs stratégiájának megalkotása, a főbb üzenetek megfogalmazása és erre alapozva a célcsoportok tudatos megszólítása. A kommunikációs tevékenység során szükséges együttműködni a Körös-menti Turisztikai Egyesülettel; a Magyar Turizmus Zrt-vel, befektetés ösztönző ügynökségekkel. Vállalkozói és projektiroda kialakítása a vállalkozások informálása és vállalkozókkal való kapcsolattartás érdekében. Aktív és tudatos befektető toborzás, proaktivitás a magas hozzáadott értékű, innovatív vállalkozások betelepedése érdekében Aktív hazai és nemzetközi marketingtevékenység Helyi termékek népszerűsítése (turizmusban, helyi és térségi lakosság körében is, helyi termelői katalógus, helyi termékek védjegyének bevezetése) Helyi lakosság szemléletformálásának folytatása (környezettudatos szemlélet erősítése a mindennapokban) képzéseken, rendezvényeken keresztül
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 80 4.4 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégiai céljaihoz Az alábbi táblázatban az egyes, fent bemutatott fejlesztési elképzelések, valamint a középtávú városi szintű célok kapcsolódását mutatjuk be. 3. táblázat Stratégiai célok és projekttípusok kapcsolata Középtávú városi célok (tematikus célok) T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ - A város térségi szolgáltató központ szerepének erősítése, bővítése, térségi együttműködések erősítése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek M44 gyorsforgalmi út megépülése (K1) Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés (H10) Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) Piac felújítás folytatása (helyi termékek piaca, új piaccsarnok AT1) Szarvasi Gyermekélelmezési és Nonprofit kft. felújítás (konyha, étkező fejlesztése, energetikai korszerűsítése AT1- H3) Fogorvosi kialakítása (AT1) rendelők Bölcsőde felújítás Kossuth u. 19 (AT1) Mittrovszky-kastély felújítás, új funkció kialakítás- Városi könyvtár (AT1) Családsegítő Gyermekjóléti infrastrukturális szolgáltatás (AT1) és Központ és fejlesztése Város kommunikációjának erősítése (E1)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 81 Középtávú városi célok (tematikus célok) T2. Térségi gazdasági centrum Üzleti infrastruktúra fejlesztése, a helyi gazdaság innovációs potenciáljának erősítése, helyi klaszterek kialakításának ösztönzése T3. Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása, attrakciófejlesztés és turisztikai háttérszolgáltatások minőségfejlesztése, turisztikai marketing tevékenység erősítése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek M44 gyorsforgalmi út megépülése (K1) Iparfejlesztési akcióterület fejlesztései (K2-AT4) M44 gyorsforgalmi út megépülése (K1) Helyi vállalkozások közötti együttműködések erősítése, helyi beszállító hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése (H9) Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés (H10) Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése (H1) Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (H2) Autóbusz-pályaudvar és környezetének felújítása (AT1) Idősek Napközi Otthonának felújítása (Béke u. 7) (AT1) Erzsébet-liget Sporttelep felújítás (AT2) Ipari park fejlesztése és bővítés (K2-AT4) Új inkubátor ház létesítése (K2-AT4) Napelempark(ok) (K2-AT4) Tessedik Sámuel Múzeum interaktívvá tétele (AT1) Bolza-kastély közönség számára történő megnyitása, közösségi tér fejlesztése (AT1) Város kommunikációjának erősítése (E1) Város kommunikációjának erősítése (E1)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 82 Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Épített értékek megőrzése védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése (H4) Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Holt-Körös kotrása (AT2-H7) Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés (H10) Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) Piac felújítás folytatása (helyi termékek piaca, új piaccsarnok, sétáló utca AT1) Szent Klára gyógyfürdő fejlesztése (AT1) Mittrovszky-kastély felújítás, új funkció kialakítás- I. Magyar Operamúzeum (AT1) Kossuth tér közterület rendezés (AT1) Erzsébet-liget Pavilon felújítása, szolgáltatás nyújtására alkalmassá tétele (AT2) Hivatali üdülő felújítás és bővítés (AT2) Holt-Körös (AT2 H7) rehabilitációja Kacsa-tó családbarát fejlesztése (AT2) Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések (AT2)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 83 Középtávú városi célok (tematikus célok) T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése (H1) Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (H2) Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Épített értékek megőrzése védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése (H4) Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés (AT 2 H2) Információs pont kialakítása a Vízi Színháznál (AT2) Arborétum megközelíthetőségének javítása (AT2) Bolza-kastély közönség számára történő megnyitása, közösségi tér fejlesztése (AT1) Piac felújítás folytatása (helyi termékek piaca, új piaccsarnok, sétáló utca AT1) Árpád szálló épületének felújítása (AT1) Petőfi u (Szabadság út és Jókai u. közötti szakasz) felújítása (AT1- H1) Lengyel palota külső felújítás (AT1) Mittrovszky-kastély felújítás, új funkció kialakítás (AT1)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 84 Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Vasútállomás épületének felújítása, korszerűsítése és kapcsolódó közterület rendezése (AT1) Kossuth tér közterület rendezés (AT1) Szabadság út menti kerékpárút felújítás (AT1 H2) Autóbusz-pályaudvar és környezetének felújítása (AT1) Erzsébet-liget Sporttelep felújítás (AT2) Kacsa-tó családbarát fejlesztése (AT2) Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések (AT2) Dózsa Gy út Béke út Városközpont Alkotmány út, Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók és utca felújítása (AT2- H1)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 85 Középtávú városi célok (tematikus célok) T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és településüzemeltetésben, klímatudatosság erősítése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Iparfejlesztési akcióterület fejlesztései (K2-AT3) Holt-Körös kotrása (AT2 H7) II. rendű védtöltés felújítása (AT2 H6) Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Csapadékvíz elvezetés fejlesztése, belvíz elleni védekezés (H8) Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (kerékpárutak napelemes világítása) (H2) Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés (AT 2 H2) Szoc városrehabilitációs akcióterület lakókörnyezeti rehabilitációja (AT3) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése (AT3) Erzsébet-liget Pavilon felújítása, szolgáltatás nyújtására alkalmassá tétele (AT2) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése (AT3) Napelempark(ok) létesítése(k2- AT4) Szarvasi Gyermekélelmezési és Nonprofit kft. felújítás (konyha, étkező fejlesztése, energetikai korszerűsítése AT1- H3) Város kommunikációjának erősítése (E1)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 86 Középtávú városi célok (tematikus célok) T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (H2) Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Bölcsőde felújítás Kossuth u. 19 (AT1) Szent Klára gyógyfürdő fejlesztése (AT1) Petőfi utcai sportcsarnok felújítása (AT1) Erzsébet-liget Pavilon felújítása, szolgáltatás nyújtására alkalmassá tétele (AT2) Erzsébet-liget Sporttelep felújítás (AT2) Kacsa-tó családbarát fejlesztése (AT2) Arató utcában új Közösségi Ház építése (AT3) Családsegítő Gyermekjóléti infrasrtukturális szolgáltatás (AT1) és Központ és fejlesztése Szoc. városrehab akcióterületen élők bevonása az előkészítésbe (AT3) Város kommunikációjának erősítése (E1) Város kommunikációjának erősítése (E1)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 87 Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Folyamatos szociális munka (AT3) Szociális bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben (AT3) Szoc városrehabilitációs akcióterület lakókörnyezeti rehabilitációja (fásítás, játszótér - AT3) Kártyás mérőórák felszerelése az akcióterület rászoruló családjainál (AT3) Arató utcában új közösségi ház építése (AT3) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése (AT3) Szociális szövetkezet létrehozása lovas tanya (AT3) Felnőttképzés (lovas oktató, túravezető, ifjúságsegítő AT3) Konyhakert program (AT3) Szarvasi Lovas napok rendezvénysorozat (AT3)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 88 Középtávú városi célok (tematikus célok) Kulcsprojektek Hálózatos projektek Akcióterületi projektek Egyéb projektek Közösségi kezdeményezések megvalósítása (AT3) (Nyári) napközi biztosítása (AT3) Kortárs segítők képzése (AT3) Papírbrikettáló létrehozása (AT 3) üzem Szociális szakember szupervíziója (AT3) Ifjúsági információs és tanácsadó iroda kihelyezett szolgáltatás működtetése (AT3)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 89 4.5 A fejlesztések ütemezése A következő táblázat a stratégia időtávján belül tervezett fejlesztések indikatív ütemezését tartalmazza. Az ütemezés a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján került kidolgozásra, figyelembe véve a tervezett fejlesztések: Indokoltságát, szükségszerűségét, Jelenlegi előkészítettségi szintjét Az egyes fejlesztések egymásra épülését, a társadalmi és gazdasági multiplikátor hatását Helyi társadalom általi elfogadottságát és támogatottságát, Finanszírozhatóságát. a támogatási források megszerzésének lehetőségeit a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagyságát, a bevonható magánforrások mértékét, a létrehozott kapacitások fenntarthatóságát. a projekttípusokra jellemző korábbi projekt előkészítési és megvalósítási időigényre vonatkozó tapasztalatokat Amennyiben a fenti tényezőkben jelentősebb változások történnek, pl: fejlesztéseket lehetővé tevő pályázati felhívások a várt ütemezéstől eltérően jelennek meg, az ütemterv a változások figyelembevételével módosításra kerülhet.
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 90 Fejlesztések Belvárosi Akcióterület (AT1) Tessedik Sámuel Múzeum Interaktívvá tétele Bolza-kastély felújítása, közösség számára történő megnyitása, kapcsolódó közösségi tér fejlesztése Piac felújításának folytatása Szent Klára Gyógyfürdő fejlesztése 1 1 Árpád szálló épületének felújítása, szálló funkció újbóli kialakítása (Fürdő fejlesztéshez kapcsolódik) Petőfi utcai Sportcsarnok felújítása Petőfi utca (Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz) felújítása Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. konyha és étkező felújítás, napelem kiépítés, Árpád u.4. felújítás (rendezvény és fogadóterem kialakítás) Fogorvosi rendelők kialakítása Bölcsőde felújítás (Kossuth u. 19) Lengyel Palota külső felújítás Mittrovszky-kastély felújítása, új funkcióval való megtöltése (Városi könyvtár, I. Magyar Operamúzeum) Vasútállomás épületének felújítása és korszerűsítése és a hozzá kapcsolódó közterület rendezése
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 91 Fejlesztések Kossuth tér közterület rendezés Családsegítő és Gyermekjóléti Központ infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztése, épület felújítása Szabadság út menti kerékpárút építés Autóbusz-pályaudvar és környékének felújítása Körös-parti akcióterület (AT2) Erzsébet liget Pavilon felújítás Erzsébet-liget Sporttelep felújítás Hivatali üdülő felújítás és bővítés Holt-Körös kotrása (H7 is) II. rendű védtöltés felújítása (H6 is) Kacsa-tó családbarát fejlesztése Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett komplex turisztikai fejlesztések Dózsa György út (Béke út Városközpont Alkotmány út) utcafelújítás, Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók felújítása (H1 is) Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés (H2 is) Információs Pont kialakítása a Vízi Színháznál
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 92 Fejlesztések Arborétum megközelíthetőségének javítása Szociális célú városrehabilitációs Akcióterület (AT3) Az akcióterületen élő lakosság bevonása az előkészítésbe Folyamatos szociális munka Szociális bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben (pl:szentesi út) Az akcióterületi lakókörnyezet rehabilitációja (fásítás, játszótér) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése Arató utcában új közösségi ház építése Kártyás mérőórák felszerelése a rászoruló családoknál Tréning (Közösségi Ház vezető, szakmai megvalósítók számára) Szociális szakember szupervíziója Kortárs segítők képzése Felnőttképzés (ifjúságsegítő) Ifjúsági információs és tanácsadó iroda kihelyezett szolgáltatásának működtetése Ifjúsági kezdeményezések támogatása (Nyári) napközi biztosítása
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 93 Fejlesztések Nagy mozgás kicsiknek óvodai fejlesztés Fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése Szociális szövetkezet létrehozása lovas tanya Papír brikettáló üzem létrehozása Felnőttképzés (lovas oktató, túravezető, ifjúságsegítő) Szarvasi Lovas napok rendezvénysorozat Közösségi kezdeményezések megvalósítása Konyhakert program Iparfejlesztési akcióterület (K2-AT4) Ipari Park fejlesztése, bővítése Új inkubátorház létesítése Napelempark(ok) létesítése Kulcsprojektek M44 gyorsforgalmi út megépülése (K1) Iparfejlesztési akcióterület fejlesztései (K2 AT3) Hálózatos projektek (H)
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 94 Fejlesztések Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése (H1) Dózsa György út Béke út Városközpont Alkotmányút, Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók és utcafelújítása (AT2 is!) Lakott tanyasorok bekapcsolása a burkolt úthálózatba (Őrhalmi-dűlők, Bezinai szőlők, Rózsás, Káka Major, Csipársor, Mótyó, illetve Peresi bekötőút felújítása). Petőfi utca, Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz felújítása (AT1 is) Autóbusz-pályaudvar környezetében a Bocskai utca Rákóczi utca Béke körút; burkolat teljes felújítása (AT 1 is) Ipari Parkon belüli úthálózat fejlesztése, megújítása; újonnan kialakítandó iparterületi részeken útépítés és úthálózat fejlesztése (AT 4 is) Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (H2) Átfogó Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése Új nyomvonalak kialakítása, kiépítése Fahíd Halászcsárda Ciprus Arborétum sétány. Hármas-Körös Komp; illetve Kacsató Almafa utca Másodrendű véd töltés Hármas- Körös töltés Hármas-Körös Komp kikötő nyomvonalon (AT2) Szabadság út menti kerékpárút Sportpálya és vasúti sín közötti szakaszának nyomvonal szélesítése és pályafelújítása (AT1 ) Szentesi úti kerékpárút fejlesztése Meglévő kerékpárutak kivilágításának napelemmel történő kiváltása Újabb Kerékpárkölcsönző Pont kialakítása a városban
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 95 Fejlesztések Kerékpáros túraútvonalak kitáblázásának folytatása Városi intézmények felújításának és energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Önkormányzati intézmények napelemmel történő ellátása Külterületi idősek otthona felújítása Bölcsőde felújítása (Kossuth u. 19)- (AT1) Szlovák Önkormányzat épületének felújítása, korszerűsítése Épített értékek megőrzése, védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése (H4) Mittrovszky-kastély belső felújítása, új funkcióval való megtöltése (AT1 is) Árpád szálló épületének felújítása, szálló funkció visszahozása (AT1 is) Bolza-kastély épületének közönség számára történő megnyitása (AT1 is) Lengyel-palota külső felújítása (AT1 is) Ipari műemlékek (transzformátor állomások) külső felújítása Tessedik major épületének felújítása, funkcióval, tartalommal való felruházása Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Lakóterületek közötti zöldfelületek fejlesztése
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 96 Fejlesztések Külterületen az utak, csatornák, beépített területrészek, tanyák környezetében tájvédelmi célú fásítás megvalósítása Belterületi utcafásítások (Városközponttól távolabbi területeken) Játszótér felújítások folytatása (pl: AT3) A város bel-, és külterületén található természeti értékek felmérésének folytatása és helyi védelem alá helyezése, a helyi jelentőségű a védett természeti értékek élőhelyeinek ellenőrzése, folyamatos vizsgálatának biztosítása Virágos Szarvasért mozgalom erősítése II. rendű védtöltés felújítása (H6 AT2) Holt-Körös kotrása (H7-AT2) Csapadékvíz elvezetés fejlesztése (H8) Csapadékvíz elvezetés fejlesztése VII. ütem Csapadékvíz elvezetés fejlesztése VIII. ütem Helyi vállalkozások közötti együttműködés erősítése, helyi beszállítói hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése (H9) Gazdasági szereplők közötti kommunikációs fórum kialakítása Helyi beszállítói kapcsolatok szélesítése
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 97 Fejlesztések Mezőgazdasági és mezőgazdasági termékfeldolgozásra épülő klaszter(ek) kialakításának ösztönzése Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés (H10) Szent Klára gyógyfürdő fejlesztése (új medencék, szolgáltatás fejlesztés) (AT1 is) Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett komplex turisztikai fejlesztés (AT2 is) Tessedik kultusz erősítése (Tessedik múzeum, Tessedik út, Tessedik Napok, Tessedik major) Kneipp-ösvény kialakítása Anna-liget és Erzsébet-liget területén (AT2 is) Szlovák tájház és Szárazmalom interaktívvá tétele Körös-Maros Nemzeti Park Állatpark fejlesztése Mini-makettpark továbbfejlesztése (AT2 is) Lovas tanya folyamatos fejlesztése Helyi program és rendezvénykínálat bővítése, új rendezvények generálása, meglévő rendezvények színvonalának emelése Falusi turizmus fejlesztése Kerékpáros turisztikai fejlesztések (Turisztikai célú kerékpárutak AT2; kerékpáros túraútvonalak kitáblázásának folytatása; kerékpáros kölcsönzési lehetőségek bővítése)
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 98 Fejlesztések Fedett attrakciók kialakítása (játszóház, mini golf, gokart) Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) Aktív, térségi összefogáson és egységes arculati megjelenésen alapuló marketing Vízi színház pozícionálása Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése Információs Pont kialakítása a Vízi Színháznál Az Arborétum megközelíthetőségének javítása (AT2 is) Szálláshelyek minőségfejlesztése (Hivatali üdülő, vízparti szálláshelyek fejlesztése, magánszálláshelyek folyamatosa fejlesztése) Fakultatív programok összegyűjtése, rendszerezése és ezek megfelelő promotálása Programcsomagok kialakítása Helyi termékek (food) és non-food bevonása az idegenforgalomba Egyéb projektek (E) Szarvas város kommunikációjának erősítése (E1) Vállalkozói és projektiroda kialakítása
2023. II. félév 2023. I. félév 2022. II. félév 2022. I. félév 2021. II. félév 2021. I. félév 2020. II. félév 2020. I. félév 2019. II. félév 2019. I. félév 2018. II. félév 2018. I. félév 2017. II. félév 2017. I. félév 2016. II. félév 2016. I. félév 2015. II. félév 2015. I. félév Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 99 Fejlesztések Aktív és tudatos befektető toborzás Aktív hazai és nemzetközi marketingtevékenység Helyi termékek népszerűsítése Helyi lakosság szemléletformálásának folytatása (környezettudatos szemlélet erősítése a mindennapokban)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 100 4.6 A tervezett fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve TOP és az ITP Az ITS-ben kitűzött célok megvalósítását szolgáló fejlesztések finanszírozására elsősorban európai uniós ágazati és területi operatív programokon keresztül nyílik lehetőség, ami az egyes szereplők saját forrásaival egészül ki, részben a támogatások társfinanszírozása, részben a teljes mértékben saját forrásból megvalósítandó fejlesztések kapcsán. Szarvas Város Önkormányzata a beavatkozások megvalósítása során kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra a stabil költségvetési helyzet megőrzése érdekében. A fejlesztések tervezése és előkészítése során figyelmet fordít arra, hogy a létrejövő vagy megújuló létesítmények működtetése ne terhelje meg a város költségvetését, másfelől számos olyan fejlesztést tervez, amely már önmagában is a költséghatékony fenntartás irányába hat. A 2014-2020 közötti EU-s támogatási időszakban a Szarvas szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel a TOP (Terület és Településfejlesztési Operatív Program) források új eljárás szerinti felhasználása, melynek értelmében a 272/2014 (XI.05.) Korm. rendeletben meghatározott területi kiválasztási eljárásrend szerint a megyék Integrált Területi Programjuk (ITP) alapján történik a források lehívása a 1702/2014. (XII.3) Korm. határozatban rögzített forráskeret felhasználásával. (A 2014-2020 közötti programozási időszakban a Terület és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programokhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörében utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII.3) Korm. határozat). A fentiek alapján 2014-2020 támogatási időszak egészére nézve Békés megye tervezési jogkörébe 57,94 milliárd Ft forrás tartozik (Békéscsaba nélkül), ebből Szarvas városa kb. 4,215 milliárd Ft lehívását kívánja megcélozni, ami a teljes megyei keret kb. 7,3 %-a. A megyei Területfejlesztési Koncepció, illetve Program célkitűzéseihez, valamint a TOP intézkedéseihez igazodóan az érintett keretösszeg felhasználása érdekében Békés megyei ITPjének célkitűzései az alábbiak szerint kerültek meghatározásra: Üzleti környezet komplex fejlesztése a megye teljes területén A települési infrastruktúra integrált fejlesztése a területi kohézió erősítése érdekében A társadalmi integráció feltételeinek javítása, a periférikus térségek felzárkózási esélyeinek javítása Békés megye szereplői számára elérhető, felhasználható indikatív forráskeretek (allokációk) az alábbiak szerint várhatók (Békéscsaba kivételével): Prioritás 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére Intézkedés 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1.3 A gazdaságfejlesztési és munkaerő-mobilitás Megyei forráskeret (milliárd Ft) Megyei forráskeret (%) 8,296 39,32 5,174 23,9 3,709 17,13
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 101 Prioritás 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 3. Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése 5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés Intézkedés ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés 1.4 Foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 3.2 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése 4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 4.2 A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja 5.1 Foglalkoztatásnövelést célzó megyei és helyi együttműködések (paktumok) (ESZA) 5.2 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok (ESZA) 5.3 Helyi közösségi programok megvalósítása (ESZA) Megyei forráskeret (milliárd Ft) Megyei forráskeret (%) 4,472 20,65 10,721 100 5,461 37,45 9,120 62,55 1,56 34,92 1,24 27,67 1,681 37,51 4,808 73,89 0,625 9,61 1,074 16,5 Forrás: Békés Megye Önkormányzata Békés megye Integrált Területi Programja 2.0 alapján A tervezett fejlesztések, projektek ismeretében a következő támogatási időszakban a Szarvas városa számára releváns források a TOP mellett a következő operatív programokból kerülhetnek lehívásra. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 102 A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célkitűzése, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek hosszú távú változásokat is figyelembe vevő védelmével összhangban valósuljon meg. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) fő célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) alapvető célja, hogy a leginkább rászoruló személyeket a szegénységben élő gyermekeket, a hajléktalanokat, valamint a rendkívül alacsony jövedelmű személyeket megfelelő étkezéshez és alapvető fogyasztási cikkekhez juttassa. A Vidékfejlesztési Program (VP) elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. A Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) a halászati ágazat támogatási lehetőségeit tartalmazza. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztései a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) terhére lesznek végrehajtva. Mindezek mellett a városok egyéb EU-s és nemzetközi támogatást is bevonhatnak fejlesztéseik megvalósításába: Határon átnyúló együttműködési programok Központi EU-s megvalósítású programok (pl. Horizon 2020, URBACT), Bilaterális programok (pl. Norvég Alap, Svájci Alap). Az alábbi táblázat Szarvas városa vonatkozásában fejlesztés típusonként rögzíti az egyes elképzeléseket, melyekhez az indikatív költségvetés megjelölése mellett a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján hozzárendelésre kerülnek a releváns operatív programokban megjelenő potenciális finanszírozási lehetőségek is.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 103 4. táblázat: A tervezett fejlesztések vázlatos pénzügyi terve Projekt típus Akcióterületi projektek Projekt megnevezése Belvárosi Akcióterület (AT1) Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* Tessedik Sámuel Múzeum Interaktívvá tétele 550 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Bolza-kastély felújítása, közösség számára történő megnyitása, kapcsolódó közösségi tér fejlesztése 1500 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Piac felújításának folytatása 1000 TOP 1.1 Helyi gazdaság infrastruktúra fejlesztése, TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Szent Klára Gyógyfürdő fejlesztése 500 GINOP 7. Turizmus 1 Árpád szálló épületének felújítása, szálló funkció újbóli kialakítása (Fürdő fejlesztéshez kapcsolódik) Petőfi utcai Sportcsarnok felújítása Petőfi utca (Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz) felújítása Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. konyha és étkező felújítás, napelem kiépítés, Frecska-mozi felújítás (rendezvény és fogadóterem kialakítás) Fogorvosi rendelők kialakítása 325 (275 millió Ft épület + 50 millió Ft eszközbeszerzés) 1500 Jelenleg nem látható biztos forráslehetőség (TOP-ból nem finanszírozható) 250-300 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások fejlesztése 130 TOP 4.1 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése 1 Az egyes fejlesztési elképzelések potenciális forráslehetőségei az elfogadott Operatív Programok alapján kerültek beazonosításra. A Vidékfejlesztési Program jelentős átdolgozása miatt ahhoz való potenciális kapcsolódások az ITS készítés fázisában nem határozhatók meg.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 104 Projekt típus Projekt megnevezése Bölcsőde felújítás (Kossuth u. 19) Lengyel Palota külső felújítás Mittrovszky-kastély felújítása, új funkcióval való megtöltése (Városi könyvtár, I. Magyar Operamúzeum) Vasútállomás épületének felújítása és korszerűsítése és a hozzá kapcsolódó közterület rendezése Kossuth tér közterület rendezés Családsegítő és Gyermekjóléti Központ infrastrukturális és szolgáltatás fejlesztése, épület felújítása Szabadság út menti kerékpárút építés Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 40 TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása, családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 130 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 800 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 150 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés / IKOP 3.2 A vidéki városi-elővárosi közösségi közlekedési teljesítmény megőrzése 100 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 170 TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 165 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés / TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés Autóbusz-pályaudvar és környékének felújítása 200 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Idősek Napközi Otthona felújítása (Béke u.7) Körös-parti akcióterület (AT2) Erzsébet liget Pavilon felújítás 100-150 TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 100 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Erzsébet-liget Sporttelep felújítás 30 MLSZ támogatás / TAO
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 105 Projekt típus Projekt megnevezése Hivatali üdülő felújítás és bővítés Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 250-300 Önkormányzat saját forrás (TOP szálláshelyfejlesztés nem támogatható) / GINOP 7. turizmus (?) Holt-Körös kotrása (H7 is) 2000 KEHOP 4.Természeti és élővilág-védelmi fejlesztések II. rendű védtöltés felújítása (H6 is) Kacsa-tó családbarát fejlesztése Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések (Arb. híd; kiállító tér, stb.) Dózsa György út Béke út Városközpont Alkotmány út utcafelújítás, Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók felújítása (H1 is) Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés (H2 is) Információs Pont kialakítása a Vízi Színháznál Arborétum megközelíthetőségének javítása Szociális célú akcióterület (AT3) Az akcióterületen élő lakosság bevonása az előkészítésbe 100 (Dózsa Gy. úti, akcióterületre eső szakasz, teljes ktg: 250 millió Ft) 300 KEHOP 1.4 Vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló képesség 50 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 1900 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés / Dózsa Gy. úti szakasz: TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 650 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 10 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 0,3 TOP 5.2 A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 106 Projekt típus Folyamatos szociális munka Projekt megnevezése Szociális bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben Az akcióterületi lakókörnyezet rehabilitációja (fásítás, játszótér) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 4 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 100 TOP 4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja 3 TOP 4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja 2 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése Arató utcai közösségi ház építése 80 TOP 4.3 Leromlott városi területek rehabilitációja Kártyás mérőórák felszerelése a rászoruló családoknál 0 Szolgáltató finanszírozásában Tréning (Közösségi Ház vezető, szakmai megvalósítók számára) Szociális szakember szupervíziója Kortárs segítők képzése Felnőttképzés (ifjúságsegítő) Ifjúsági információs és tanácsadó iroda kihelyezett szolgáltatásainak működtetése 0,3 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése 1 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 0,7 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 0,9 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése / EFOP 8 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 107 Projekt típus Projekt megnevezése Ifjúsági kezdeményezések támogatása (Nyári) napközi biztosítása Nagy mozgás kicsiknek óvodai fejlesztés Fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 5 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése 5 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 5 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése 2 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése Szociális szövetkezet létrehozása lovas tanya 4 Saját forrás, majd EFOP, vagy GINOP-forrás Papírbrikettáló üzem létrehozása Felnőttképzés (lovas oktató, túravezető, ifjúságsegítő) Konyhakert program Szarvasi Lovas napok rendezvénysorozat 0,3 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése / Önkormányzati saját forrás 1 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése / EFOP 3 TOP 5.2. A leromlott városi területeken a jobb életlehetőségekkel rendelkező hátrányos helyzetű személyek számának növelése / Önkormányzati saját forrás 5 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 108 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* Közösségi kezdeményezések megvalósítása 10 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése Kulcsprojektek Hálózatos projektek Iparfejlesztési akcióterület (AT4) Ipari Park fejlesztése, bővítése, új inkubátorház létesítése Napelempark(ok) létesítése M44 gyorsforgalmi út megépülése Kecskemét- Békéscsaba (K1) Iparfejlesztési akcióterület fejlesztései (K2 AT3) Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése (H1) Dózsa György út Béke út Városközpont Alkotmányút, Sportcsarnokot kiszolgáló parkolók és utcafelújítása (AT2 is!) Lakott tanyasorok bekapcsolása a burkolt úthálózatba (Őrhalmi-dűlők, Bezinai szőlők, Rózsás, Káka Major, Csipársor, Mótyó, illetve Peresi bekötőút felújítása). 2900 TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése / GINOP 1.1 Új inkubátorházak létrehozása és meglévő inkubátorházak fejlesztése, illetve az érintett vállalkozások szolgáltatáspalettájának bővítése és fejlesztése 250-300 / db KEHOP 5.1 Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése 308400 Magyar Állam 3650-3700 TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése / KEHOP 5.1 Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram termelés elősegítése 250 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 300 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 109 Projekt típus Projekt megnevezése Petőfi utca, Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz felújítása (AT1 is) Autóbusz-pályaudvar környezetében a Bocskai utca Rákóczi utca Béke körút; burkolat teljes felújítása (AT 1 is) Ipari Parkon belüli úthálózat fejlesztése, megújítása; újonnan kialakítandó iparterületi részeken útépítés és úthálózat fejlesztése (AT 4 is) Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése (H2) Indikatív költségbecslés (millió Ft) 400 (Iparfejlesztési AT projekteleme) Finanszírozás lehetséges forrása* 250-300 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 90 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése / TOP 1.3 A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés Átfogó Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése 4-5 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Új nyomvonalak kialakítása, kiépítése Fahíd Halászcsárda Ciprus Arborétum sétány. Hármas-Körös Komp; illetve Kacsató Almafa utca Másodrendű véd töltés Hármas-Körös töltés Hármas- Körös Komp kikötő nyomvonalon (AT2) Szabadság út menti kerékpárút Sportpálya és vasúti sín közötti szakaszának nyomvonal szélesítése és pályafelújítása (AT1) 650 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 165 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Szentesi úti kerékpárút fejlesztése 100 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés Meglévő kerékpárutak kivilágításának napelemmel történő kiváltása Újabb Kerékpárkölcsönző Pont kialakítása a városban 635 TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés - kerékpározás feltételeinek javítása (?) (GINOP, KEHOP nem lehetséges) 10 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 110 Projekt típus Projekt megnevezése Kerékpáros túraútvonalak kitáblázásának folytatása Városi intézmények felújításának és energetikai korszerűsítésének folytatása (H3) Önkormányzati intézmények napelemmel történő ellátása Külterületi idősek otthona felújítása Bölcsőde felújítása (Kossuth u. 19) Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat épületének felújítása, korszerűsítése Épített értékek megőrzése, védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése (H4) Mittrovszky-kastély belső felújítása, új funkcióval való megtöltése (AT1 is) Árpád szálló épületének felújítása, szálló funkció visszahozása (AT1 is) Bolza-kastély épületének közönség számára történő megnyitása (AT1 projekt is egyben) Indikatív költségbecslés (millió Ft) 500 (Fürdővel együtt) Finanszírozás lehetséges forrása* 5 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 200 TOP 3.2 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználás arányának növelése 100 TOP 4.2 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése 40 TOP 1.4 A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása, családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 100-150 TOP 3.1 Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése / TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés 800 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés GINOP 7. Turizmus fürdőfejlesztés miatt 1500 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 111 Projekt típus Projekt megnevezése Lengyel-palota külső felújítása (AT1 is) Ipari műemlékek (transzformátor állomások) külső felújítása Tessedik major épületének felújítása, funkcióval, tartalommal való felruházása Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése (H5) Lakóterületek közötti zöldfelületek fejlesztése Külterületen az utak, csatornák, beépített területrészek, tanyák környezetében tájvédelmi célú fásítás megvalósítása Belterületi utcafásítások (Városközponttól távolabbi területeken) Játszótér felújítások folytatása (pl: AT3) A város bel-, és külterületén található természeti értékek felmérésének folytatása és helyi védelem alá helyezése, a helyi jelentőségű a védett természeti értékek élőhelyeinek ellenőrzése, folyamatos vizsgálatának biztosítása Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 130 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés 20 Önkormányzati saját forrás, egyéb hazai forrás 100 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 10 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő, népességmegtartó településfejlesztés / Önkormányzati saját forrás Vidékfejlesztési Program (?) 10 Önkormányzati saját forrás / TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 20 Önkormányzati saját forrás / TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 20 Önkormányzat saját forrás Virágos Szarvasért mozgalom erősítése 2 Önkormányzat saját forrás II. rendű védtöltés felújítása (H6) 300 KEHOP 4.Természeti és élővilág-védelmi fejlesztések Holt-Körös kotrása (H7) 2000 KEHOP 1.4 Vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló képesség
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 112 Projekt típus Projekt megnevezése Csapadékvíz elvezetés fejlesztése (H8) Csapadékvíz elvezetés fejlesztése VII. ütem Csapadékvíz elvezetés fejlesztése VIII. ütem Helyi vállalkozások közötti együttműködés erősítése, helyi beszállítói hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése (H9) Gazdasági szereplők közötti kommunikációs fórum kialakítása Helyi beszállítói kapcsolatok szélesítése Mezőgazdasági és mezőgazdasági termékfeldolgozásra épülő klaszter(ek) kialakításának ösztönzése Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés (H10) Szent Klára gyógyfürdő fejlesztése (új medencék, szolgáltatás fejlesztés) AT1 is Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett komplex turisztikai fejlesztés (AT2 is) Tessedik kultusz erősítése (Tessedik múzeum, Tessedik út, Tessedik Napok, Tessedik major) soft programrész Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 1156,1 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 517 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés 639,1 TOP 2.1 Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés GINOP 1 KKV-k versenyképességének javítása Önkormányzati saját forrás / GINOP 1, azon belül Piacképes és együttműködő kkv- szektor megteremtése GINOP 1, azon belül Piacképes és együttműködő kkvszektor megteremtése GINOP 1, azon belül Piacképes és együttműködő kkvszektor megteremtése 500 GINOP 7. Turizmus 1900 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / Vidékfejlesztési Program (?)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 113 Projekt típus Projekt megnevezése Kneipp-ösvény kialakítása Anna-liget és Erzsébet-liget területén Szlovák tájház és Szárazmalom interaktívvá tétele Körös-Maros Nemzeti Park Állatpark fejlesztése Mini-makettpark továbbfejlesztése Lovas tanya folyamatos fejlesztése Helyi program és rendezvénykínálat bővítése, új rendezvények generálása, meglévő rendezvények színvonalának emelése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 2 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / Önkormányzati saját forrás 50 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / Vidékfejlesztési Program 10 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 20 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 20 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 40 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / saját forrás / Vidékfejlesztési Program Falusi turizmus fejlesztése 20 Vidékfejlesztési Program / saját forrás Kerékpáros turisztikai fejlesztések (Turisztikai célú kerékpárutak AT2; kerékpáros túraútvonalak kitáblázásának folytatása; kerékpáros kölcsönzési lehetőségek bővítése) Fedett attrakciók kialakítása (játszóház, mini golf, gokart) Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment (H11) 670 (650+10+10) TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / TOP 3.1 Fenntartható települési közlekedésfejlesztés 50 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés / saját forrás / Vidékfejlesztési Program GINOP 1 - a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezeti szintek kiépítésének ösztönzése, valamint a
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 114 Projekt típus Projekt megnevezése Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* meglévő, regisztrált TDM szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, ütemezett, részletes szakmai program megvalósítása Aktív, térségi összefogáson és egységes arculati megjelenésen alapuló marketing Vízi színház pozícionálása 50 3 GINOP 1 NEC 3.1 a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezeti szintek kiépítésének ösztönzése, valamint a meglévő, regisztrált TDM 3 szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, Fürdő pozícionálása, lehetőségeinek feltérképezése ütemezett, részletes szakmai program megvalósítása Információs Pont kialakítása a Vízi Színháznál (AT2 is) 2 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés Az Arborétum megközelíthetőségének javítása (AT2 is) Szálláshelyek minőségfejlesztése (Hivatali üdülő, vízparti szálláshelyek fejlesztése, magánszálláshelyek folyamatosa fejlesztése) Fakultatív programok összegyűjtése, rendszerezése és ezek megfelelő promotálása Programcsomagok kialakítása 500 (összesen, de ez számos kisebb önálló fejlesztést takar) 10 TOP 1.2 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés GINOP 7. Turizmus (?) / (TOP 1.2-ben szálláshely fejlesztés nem támogatható) 20 GINOP 1 - NEC 3.1 a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezeti szintek kiépítésének ösztönzése, valamint a meglévő, regisztrált TDM szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, ütemezett, részletes szakmai program megvalósítása 3 GINOP 1 - NEC 3.1 a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezeti szintek kiépítésének ösztönzése, valamint a meglévő, regisztrált TDM szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, ütemezett, részletes szakmai program megvalósítása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 115 Projekt típus Egyéb projektek Projekt megnevezése Helyi termékek (food) és non-food bevonása az idegenforgalomba Szarvas város kommunikációjának erősítése (E1) Indikatív költségbecslés (millió Ft) Finanszírozás lehetséges forrása* 10 GINOP 1 - NEC 3.1 a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezeti szintek kiépítésének ösztönzése, valamint a meglévő, regisztrált TDM szervezetek által kidolgozott stratégián alapuló, ütemezett, részletes szakmai program megvalósítása / Vidékfejlesztési Program Vállalkozói és projektiroda kialakítása 20 TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Aktív és tudatos befektető toborzás 10 TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Aktív hazai és nemzetközi marketingtevékenység 50 GINOP 1 NEC Piacképes és együttműködő kkv szektor megteremtése II. ( Helyi termékek népszerűsítése 10 TOP 1.1 Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése Helyi lakosság szemléletformálásának folytatása (környezettudatos szemlélet erősítése a mindennapokban) 50 TOP 5.3 Helyi szintű társadalmi párbeszéd és helyi identitás erősödése KEHOP 5.4 Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása - Szemléletformálási programok
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 116 5 Anti-szegregációs program 5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Szarvason az alacsony státuszú lakosság aránya az aktív korú lakosságon belül 8,9%. Ennél magasabb arányban a Kertvárosi részen és a külterületeken laknak alacsony státuszú családok. A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH egy szegregátumot és kettő szegregációval veszélyeztetett területet határolt le a városban. Az önkormányzat adatai alapján a Városközpontban lehatárolt terület nem tekinthető veszélyeztetett területnek. A másik két terület a Kertvárosi részen található. Az önkormányzat adatai alapján a Kertvárosi városrészben található még egy veszélyeztetett terület: a Szent László utca Rét utca Liliom utca Tessedik Sámuel utca által határolt tömböket foglalja magában. A településen a roma és alacsony státuszú népesség jellemzően szétszórva él, de ezen területen koncentrálódik a legnagyobb számban és itt rendelkeznek a családok a legkedvezőtlenebb szociális mutatókkal. A terület mellett közvetlenül a vasúti pályatest választja el egymástól a két területet található a Simonyi szőlő nevű külterületi rész. A két területet a továbbiakban egységesen kezeljük, egy akcióterületként. Az 1. és 2. számú szegregátumban található ingatlanok többségét valamikori gazdagparaszti és polgári tulajdonosai építették. Egyrészt ennek megfelelően jellemző az átlagosnál magasabb alapterület: az egyszobás ingatlanok aránya a városi átlag fele a két területen, másrészt az ingatlanok kora és a rendszeres állagmegóvás hiánya miatt az ingatlanok egy része rossz állapotban van. A 3. sz. szegregátum a hagyományosan Krakkónak nevezett cigánytelep helyén található. A terület egykori putrijai mára eltűntek, elsősorban vályogból készített egykori szegényparaszti ingatlanok találhatóak itt, a városi átlagnál valamivel kisebb alapterülettel. Az ehhez kapcsolódó Simonyi-szőlőben régi parasztházak, tanyaépületek találhatóak. Jellemzően rossz állagú ingatlanok. 12. térkép: Szarvas szegregátumai és szegregáció által veszélyeztett területei Forrás: Saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 117 5. táblázat: Szarvas város KSH által kijelölt és Szarvas város által jóváhagyott szegregátumainak státusza a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével Társadalom 1. (Demográfia) Társadalom 2. (Foglalkoztatottság) Lakáshelyzet Épített környezet / Közterületek minősége Szolgáltatásokhoz (közintézményi/piaci jellegű) való hozzáférés Etnikai szegregáció Szegregátum 1. Ady Endre u. - Hunyadi János u. - Vasút u. - Kálvin János u. - Bem József u. A lakónépesség száma 98 fő. A 0-14 évesek aránya 23, a 60 év felettieké 14%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 38%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 57%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya szintén 57%. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 16%. Az egyszobás lakások aránya 3%. Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A területen kizárólag lakóházak találhatóak, a Városközpont közelsége miatt a szolgáltatások igénybe vehetőek. A területen magas a roma lakosság aránya Szegregátum 2. Ady Endre u. Luther Márton u. - Vasút u. - Dózsa György u. A lakónépesség száma 59 fő. A 0-14 évesek aránya 14, a 60 év felettieké 24%. Az alacsony státuszú lakosok aránya 32%. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 73%. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 62%. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 11%. Az egyszobás lakások aránya 4%. Az infrastruktúra rendelkezésre áll. A területen kizárólag lakóházak találhatóak, a Városközpont közelsége miatt a szolgáltatások igénybe vehetőek. A területen nem magas a roma lakosság aránya Szegregátum 3. Szent László u. Rét u. Liliom u. Tessedik S. u. és Simonyi szőlő A lakónépesség száma 223 fő. 2014-ben LFT-ben 15 fő részesült. RGYKban 27 fő. A lakások jelentős része rossz állagú, régi, vályogból épült parasztház. Egyedül a szennyvízhálózat hiányzik, a Simonyi szőlőben. A terület mindkét részén található élelmiszerbolt. A szolgáltatások a távolság miatt elsősorban a külterületi részen élők számára okoz problémát. A területen magas a roma lakosság aránya Forrás: KSH adatszolgáltatás, 2011. évi Népszámlálás alapján
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 118 5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő beavatkozások A korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése óta (2009. óta) érdemi változás nem történt a szegregátumok szociális és foglalkoztatási mutatóiban. Az infrastruktúra területén ebben az időszakban épült ki a szennyvízcsatorna-hálózat a szegregátumokban. Ugyancsak ebben az időszakban létesítette a Habitat for Humanity nevű szervezet a Habitat-pontot a városban, amely a szegregátumokban élők lakhatási helyzetét is segítette. A településen tíz éve működik a Csodaszarvas Tanoda. Az Öngondoskodó családok a Kárpát-medence szívében és a Kender helyett gyógynövény című programok segítik a hátrányos helyzetű csoportok integrációját. Biztos Kezdet Gyerekház működik a településen. A következő táblázat a 2009-ben tervezett, de megvalósításra nem kerülő beavatkozásokat tartalmazza. 6. táblázat: A 2009-ben elkészített IVS tervezett, megvalósításra nem került anti-szegregációs célú beavatkozásai Ágazat Foglalkoztatás Közoktatás Lakhatás Korábbi IVS antiszegregációs tervének tervezett intézkedései Hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek javítása; Munkaügyi Központ támogatásával képzések szervezése, piacképes ismeretek megszerzése Csökkent képességű gyermekek oktatásának biztosítása, kéttanítós modell bevezetése Közoktatási létrehozása Forrás: Önkormányzati információszolgáltatás Kerekasztal Szociális bérlakás program a külterületeken élők részére Megjegyzés forrás hiányában nem valósult meg nem valósult meg, 2013-tól állami közfeladat, azóta sem történt változás nem valósult meg forrás hiányában nem valósult meg Az alábbi táblázat pedig azon beavatkozásokat tartalmazza, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2009-es IVS elkészítése óta. Elsősorban horizontális anti-szegregációs beavatkozások történtek a városban. Az önkormányzat számos civil és egyházi partner bevonásával folytatott érdemi deszegregációs intézkedéseket. Ugyanakkor ezek egy része eseti, pályázathoz kötött program volt. Az önkormányzat kifejezett célja, hogy az integrációs beavatkozások fenntarthatóságát megteremtse, a már meglévő jó gyakorlatok átvételével, bevezetésével a szegregátumokat nem csak fizikai értelemben szüntesse meg, hanem az emberek képzettségi és foglalkoztatási mutatóinak javításával, az alacsony státuszt számolja fel a településen. A szegregáció oldása és a szegregátumok lakhatási, infrastrukturális helyzetében nem történt jelentős változás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 119 A 2009-es IVS Anti-szegregációs Terve által megfogalmazott célok: 1. Az alacsony státuszú lakosság területi koncentrációjának közép- és hosszútávon való csökkentése 1.1 30 év alatti fiatalok számára átmeneti lakhatási megoldás nyújtása 1.2 Nyugdíjas otthonok férőhelyeinek bővítése 1.3 A foglalkoztatás növelése közmunkaprogrammal 1.4 Infrastruktúra fejlesztése 1.5 Oktatási integráció biztosítása 7. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban Horizontális antiszegregációs beavatkozások Lakhatás Korábbi IVS anti-szegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul) Közmunkaprogramok szervezése Egyházak becsatornázása az ifjúság- és családvédelem, drogprevenció munkájába Roma Nemzetiségi Önkormányzat munkájának támogatása IPR bevezetése az iskolában Szervezett továbbtanulási és pályaválasztási programok bevezetése az általános iskola 6. osztályától kezdve Pályázati források igénylése a pedagógusok mentálhigiénés képzésére és gondozására Szociális bérlakások építése (1) A külterületen élő hátrányos helyzetben lévő fiatalok segítése a tulajdoni lakáshoz jutásban (lakásvásárlási támogatás formájában). (1) Térfigyelő kamerák kihelyezése a veszélyeztetett területeken Eredmény /értékelés 2014-ben mintegy 300 fő vett rész benne Kábítószerügyi Egyeztető Fórum működtetése. Számos találkozó, konferencia, meghívott vendégek a prevenció és terápia részéről is Eredményes Megtörtént. Ma már nem önkormányzati feladat. Megtörtént. Ma már nem önkormányzati feladat. Megtörtént. Ma már nem önkormányzati feladat. 20 szociális bérlakás átadása történt meg 3 ingatlan felajánlása kedvezményes feltételekkel 43 db kihelyezett kamera + 14 db kihelyezése folyamatban van. Eddig 18 bűncselekmény felderítésében segített. Forrás: Önkormányzati információszolgáltatás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 120 5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv 5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések Anti-szegregációs célok Szarvas városának elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett széleskörű együttműködésen alapuló többféle: szociális, képzési, foglalkoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kíván hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. 8. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai Horizontális célok 1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció-mentesség biztosítása a településen Alcélok 2. Oktatási integráció biztosítása Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése A lemorzsolódás csökkentése 3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Új szociális szolgáltatások biztosítása 5. Közösségi terek biztosítása A szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosítása Az iskolán kívüli, iskolai sikerességet segítő, programok helyszíneinek biztosítása Minden korosztály részére biztosítani a közösségi tereket Forrás: Saját szerkesztés A településen található szegregátumok megszüntetése rövidtávon nem lehetséges, a lakásállomány és a lakosság nagy száma miatt. Ezen területeken ezért legfőbb cél, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregáció oldása, a szegregátumokban élők számának csökkentése. Emellett cél a területek rehabilitációjával az élhető lakókörnyezet megteremtése.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 121 9. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban (a szegregátumok sorszámával jelölve) Terület specifikus célok Szegregátum 1 Szegregátum 2 Szegregátum 3 Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében Életveszélyes állapotban lévő lakások elbontásával, a lakók szociális bérlakásokban történő elhelyezésével a szegregáció oldása Szociális városrehabilitációs program lebonyolításával a lakókörnyezet rahabilitációja A lakhatási körülmények javítása A foglalkoztatottság növelésével az alacsony státuszú lakosok számának csökkentése, így a szegregáció oldása A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórák felszerelésével Forrás: Saját szerkesztés Általános horizontális anti-szegregációs intézkedések A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása Szarvas számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett az önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen Antidiszkriminációs jelzőrendszert működtet annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon. Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők aszerint, hogy az adott beavatkozás kemény (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy puha (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt. A város a 2014-2020 közötti időszakban szociális városrehabilitációs programot kíván lebonyolítani, mely területileg a 3. sz. szegregációval veszélyeztetett területet érinti. Az Arató utcában az önkormányzat tulajdonában, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működtetésében található egy közösségi ház. Az épület az elmúlt években számos, integrációt segítő, programnak adott helyet. Az épület műszaki állaga nem megfelelő, a felújítása és bővítése nem lehetséges. Új épület építésére van szükség, mely alkalmas komplex szolgáltatások biztosítására. Az épület mellett elhelyezkedő focipálya szintén segíti azt, hogy ne csak az alacsony státuszú lakosok vegyenek részt a programokban. Cél, hogy a közösségi tér ne konzerválja a szegregációt, hanem az integráció irányába hasson. Új közösségi ház építése tervezett a városrehabilitációs program keretében. A közösségi ház vezetője és az abban résztvevő szakmai stáb részére tréning szervezése tervezett.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 122 Az épület alkalmas egyrészt a mellette található sportlétesítmény kiszolgáló funkcióját ellátni, másrészt a városban már meglévő egyes szolgáltatások (Körkörös klub, tanoda, ifjúsági információs és tanácsadó iroda) kihelyezett telephelyeként részt venni az integrációs folyamatokban. A családsegítő szolgáltatásban résztvevő szociális szakember hetente egy alkalommal nyújtana segítséget az épületben a rászorultak részére. A városvezetés meggyőződése, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Ennek érdekében a már hat éve meglévő Biztos Kezdet Gyerekház további működtetését tervezi a város. Itt lehetőség nyílik többek között a szülők pedagógiai és pszichológiai tudásának bővítésére, a szülői kompetenciák fejlesztésére is. Az óvodai feladat-ellátási helyeken dolgozó pedagógusok továbbképzését, szakmai fejlődésüket képzésekkel kívánja segíteni a város, illetve a korai felismerés és fejlesztés érdekében gyógypedagógiai képzettség megszerzését ösztönzi. Az óvodás gyerekek részére - diagnosztikai szűrővizsgálatokat követően - mozgásfejlesztő terápia biztosítása tervezett. A közösségi házban a már meglévő ifjúsági információs és tanácsadó iroda hetente egyszer kihelyezett szolgáltatást nyújtana, amely ifjúságsegítő szolgáltatásokkal és erre épülő strukturált programokkal, foglalkozásokkal tudja segíteni az ifjúsági korosztályt. Felkereső-tanácsadó jellegű ifjúságsegítő munkával azokat a fiatalokat kívánja elsősorban elérni, akik csellengenek, kimaradnak az iskolából, vagy a lemorzsolódás fenyegeti őket. Személyes és rendszeres kapcsolatra kívánja a hangsúlyt helyezni: mentori szolgáltatást nyújt egyéni és zárt, tematikus csoportokban (személyiségfejlesztő jellegű foglalkozások, ártalomcsökkentő mentálhigiénés fejlesztő csoportok); önkénteseket, kortárs segítőket képezne a programjainkban résztvevő fiatalok köréből. Egyénre szabott, kompetenciafejlesztő kiscsoportos foglalkozásokat tartana: az ifjúsági korosztálynál fiatalabb, a 12-15 éves korosztály, valamint a kamaszok (15-18 évesek) számára nem formális tanulási módszerekre épülő személyiség-és kompetenciafejlesztő programok szervezésével. Mindhárom korosztály számára egyénre szabott, személyes, kiscsoportos tanácsadást tartana, fejlesztő programokkal. Tudatos közösségépítő munka egyrészt megtartó jellegű, ami azt jelenti, hogy az ide tartozó fiatalok egymást segítve, hasznos, strukturált tevékenységek és programok segítségével erősítik egymást, így könnyebben elkerülhető a lecsúszás veszélye. A mentori szolgáltatáson keresztül, ifjúságsegítők segítségével könnyebben átvészelik a kamaszkorral járó szerepváltás nehézségeit, illetve a peremhelyzetükből fakadó nehézségeket. Az itt megjelenő közösségi kezdeményezéseket a város támogatni kívánja. A fiatalok által kialakítandó, Fiatal Szarvas akcióprogram kidolgozását segíti. A város több éve biztosít nyári napközit és nyári gyermekétkeztetést. A jövőben ezen szolgáltatásokat továbbra is biztosítani kívánja. Kamaszokat támogató Körkörös klub évek óta működik a településen. A klub kihelyezett szolgáltatásának biztosítása tervezett az Arató utcai közösségi házban. Szarvason tíz éve működik tanoda, nagy sikerrel. A jövőben is indokolt a program folytatása, melynek tevékenységét a város támogatni kívánja. A középiskolába járó hátrányos helyzetű diákok körében magas a lemorzsolódók aránya. A végzős középiskolások részére a Bursa Hungarica pályázati lehetőség áll rendelkezésre. Az első két évfolyamon tanulók körében a legnagyobb a kockázata a lemorzsolódásnak, ezért ennek csökkentésére az önkormányzat ösztöndíjrendszert vezet be, amely motiválja a diákok iskolai sikerességét és az intézményben történő bent maradását.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 123 Civil fórum kistérségi szinten működik. A civil szervezetek támogatását a város biztosítani kívánja a jövőben is. Azon szervezetek részére, akik igénylik, esélyegyenlőségi képzést, esélyegyenlőségi projektek generálását és megvalósítását ösztönző, támogató tréningek, workshopok szervezését biztosítja. A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése. Új gyakorlatok, lehetőségek megismerésére és újfajta tevékenységek bevezetésére van szükség. Emellett rendkívül fontos, hogy a segítő szakemberek számára támogatást nyújtson a segítő munka során jelentkező testi, szellemi, érzelmi kimerülés megelőzése érdekében, a családsegítő munka fejlesztésében. Mindezek mellett rendkívül fontos, hogy a szociális szakemberek rendkívül leterheltek, ezért a szociális intézmény családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó részlegét 1-1 fővel szükséges növelni. A bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő intenzívebb megtámogatására van szükség. A szegregátumokban élő érettségizett fiatalok részére felnőttképzés szervezése indokolt a szociális ágazatban. Szociális gondozó és ápoló, szociális asszisztens, ifjúságsegítő, idősgondozó képzettségek megszerzését és azt követően foglalkoztatásukat az önkormányzat vállalja. A város biztosítani kívánja a családok átmeneti otthona szociális szolgáltatást a településen. Jelenleg a rászoruló családok elhelyezése csak a távoli megyeszékhelyeken lehetséges, miközben a településen sajnos igény mutatkozik a szolgáltatásra. Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezményeket biztosít. A foglalkoztatás elősegítése érdekében az önkormányzat mezőgazdasági tevékenységet végző szociális szövetkezetet hoz létre. A szövetkezet részben építene a roma lakosság egy részének birtokában lévő lótartási ismeretekre. A lovas turizmus fejlesztése érdekében, építve a Nemzeti Lovas Program köznevelési célkitűzéseire, lovas oktató, lovas túravezető, lovas terapeuta képzettség megszerzését támogatja. Szociális szövetkezet keretében lovarda kialakítására kerül sor. A szövetkezet másik tevékenységeként zöldségtermesztéssel kíván foglalkozni, mely építeni kíván a köz- és szociális étkeztetés szükségleteire, illetve a piaci igényekre. A szociális szövetkezethez is kapcsolódóan, a helyi lovas tanyák és a roma nemzetiségi önkormányzattal közösen a beavatkozások helyi elfogadását, sikeres végrehajtását is segítve városmarketing tevékenység tervezett, mely keretében háromnapos rendezvénysorozatot kerül elindításra hagyományteremtő céllal, Szarvasi lovas napok címmel. A Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának (RNÖ) konzorciumi partnerségében megvalósítandó szociális városrehabilitációs program során a RNÖ által megvalósítandó közösségi kezdeményezésen alapuló integrációs projektek lebonyolítására kerül sor. A Krakkó és Simonyi szőlő területen a házakhoz tartozó kertek alkalmasak lennének a megművelésre. Kisléptékű, a konyhakertek megművelésére, baromfitartásra ösztönző konyhakert program kerül kidolgozásra. Egy ilyen jellegű program alapos előkészítést igényel a területen élők bevonásával. A fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése érdekében projektgeneráló, projekt menedzsment, projektfejlesztő, önfoglalkoztatást generáló workshopokat szervezésére kerül sor, személyre szabott egyéni tanácsadásokkal kiegészítve. A közfoglalkoztatás keretén belül az önkormányzat papírbrikettáló üzemet hoz létre. A késztermékkel segíti a legrászorultabb családok fűtésének biztosítását.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 124 10. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős 1.Esélyegyenlőség biztosítása Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése 2. Oktatási integráció Az óvodapedagógusok ösztönzése gyógypedagógus végzettség megszerzésére, beiskolázás Óvodapedagógusok továbbképzése szakmai "Nagy mozgás kicsiknek" - óvodai fejlesztés (Nyári) napközi biztosítása, étkeztetéssel Jegyző, együttműködve a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökével Lehetséges pénzügyi forrás Nem releváns 2015- Polgármester Önkormányzat saját forrás 2016- Polgármester Óvodavezető Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2) TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2) TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2), illetve EMMI Kortárs-segítők képzése szociális intézmény vezetője TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2) Drogprevenció szociális intézmény vezetője TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) Tanoda program folyatásának támogatása 2016-2016- 2015-2016- 2016- Polgármester EFOP folyamatos Megvalósulás lehetséges időtávja
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 125 Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős 3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása Körkörös Klub kihelyezett szolgáltatásnak biztosítása HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szociális szövetkezet létrehozásának megteremtése Felnőttképzés biztosítása a szociális ágazatban Fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése Közfoglalkoztatás keretén belül papírbrikettáló üzem létrehozása Felnőttképzés biztosítása a szociális szövetkezet tevékenységeihez kapcsolódóan szociális intézmény vezetője Lehetséges pénzügyi forrás TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2) 2016- Polgármester TOP 5.3 2015- Polgármester Önkormányzat saját forrás 2015- Polgármester Saját forrás, majd EFOP, vagy GINOP-forrás 2016- Polgármester Saját forrás 2016- Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2) 2016- Polgármester Önkormányzat saját forrás 2016- Polgármester Önkormányzat saját forrás 2016- Konyhakert program Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.2) 2016- Megvalósulás lehetséges időtávja
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 126 Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős 4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A meglévő Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásának további biztosítása Szakmaközi hálózat működtetése, szakmai műhelyek szervezése a jelzőrendszer sikeresebb működése érdekében Szociális továbbképzése szakemberek Családok Átmeneti Otthona szolgáltatás bevezetése Ifjúsági információs és tanácsadó iroda kihelyezett szolgáltatásának biztosítása A Közösségi Ház vezetője és ott szakmai megvalósítóként dolgozók részére tréning szervezése Ifjúságsegítő felnőttképzés a szegregátumban élők körében (2 fő) Ifjúsági támogatása kezdeményezések Lehetséges pénzügyi forrás Polgármester Állami finanszírozási rendszer keretén belül (3 évenkénti pályázat révén, állami normatíva) Megvalósulás lehetséges időtávja folyamatos Jegyző Nem releváns 2015- szociális intézmény vezetője EFOP 2017- polgármester TOP 2016- szociális intézmény vezetője szociális intézmény vezetője TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) szociális intézmény vezetője TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) szociális intézmény vezetője TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) 2016-2016- 2016-2016-
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 127 Horizontális cél Megvalósítást célzó intézkedés Felelős 5. Közösségi terek biztosítása, közösségfejlesztés Forrás: Saját szerkesztés Civil Fórum folyamatos munkájának elősegítése, a civil szervezetek részére esélyegyenlőségi képzés és esélyegyenlőséget célzó projektek megvalósítása érdekében projekttervezési képzés biztosítása Lehetséges pénzügyi forrás polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) A közösségi ház építése Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) Szarvasi lovasnapok rendezvénysorozat elindítása Közösségi kezdeményezések megvalósítása Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.3) 2015-2016- 2016-2016- Megvalósulás lehetséges időtávja
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 128 Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések A három szegregációval veszélyeztetett terület megszüntetése nem indokolt. Alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, folyamatosan segítve az ott élők lakhatási és társadalmi mobilizációs törekvéseit. Az életveszélyes, illetve ahhoz közelítő állagú ingatlanok bontására van szükség, csökkentve ezzel a területek népsűrűségét, oldva ezzel is a szegregációt. A családokat integrált lakókörnyezetben lévő szociális bérlakások kialakításával szükséges lakhatáshoz juttatni. A lakhatási problémák kezelése érdekében a város szociális városrehabilitációs program akcióterületeként kezeli a 3. számú szegregátum területét. A kialakítandó bérlakások esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy azok integrált lakókörnyezetben legyenek. Ennek megfelelően nem lehet egyik szegregátum területén sem, illetve nem lehet tömbszerűen sem kialakítani őket, annak érdekében, hogy a település egyik pontján se jöhessenek létre zárványok. A lakások alapterületének, szobaszámának meg kell felelnie a vonatkozó törvény előírásainak, figyelembe véve az oda költöző családtagok számát. A bérlakásokba költöző családok folyamatos megtámogatására van szükség a költözés előtt és azt követően is minimálisan két évig. Ezen feladat érdekében a szociális intézmény létszámát növelni szükséges. A közműszolgáltatókkal együttműködve előrefizetős, kártyás mérőórák kihelyezését szükséges kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról, illetve ahol ennek veszélye fenyeget. A zöldfelületek folyamatos növelésével elő kell segíteni az élhetőbb lakókörnyezetet a szegregátumok területén. A közösségi ház építése, új szolgáltatások bevezetése és hosszú távú biztosítása a 3. számú területen élők integrációját segíti. Az ingatlan építésekor megújuló energiák hasznosításával kell tervezni, a későbbi alacsony fenntartás költségek biztosítása érdekében. A lakókörnyezet rehabilitációjához kapcsolódóan szükséges a már működő Virágos Szarvasért mozgalom megerősítése, kiszélesítése, a családok aktivitásának felkeltése. A verseny a helyi civil szervezetek (Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület, Tessedik Sámuel Kertbarát Kör) aktív részvételével kerül lebonyolításra. Évközben havonta előadások megtartására kerül sor, a vegetációs időszakban gyakorlati foglakozásokkal összekapcsolva.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 129 11. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései Szegregátum sorszáma Konkrét intézkedés/ beavatkozás 3. Szociális városrehabilitációs program lebonyolítása 3. Az életveszélyes lakások bontása, a családok bérlakásba költöztetése 3. Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése 3. Közösségi ház építése, új szolgáltatásokkal történő feltöltése 1., 2., 3. Virágos Szarvasért mozgalom erősítése Érintett terület specifikus cél szegregáció oldása, lakókörnyezet rehabilitációja Felelős partner Lehetséges pénzügyi forrás polgármester TOP szociális városrehabilitáció (TOP. 4.3 és TOP 5) szegregáció oldása polgármester TOP szociális városrehabilitáció (TOP 4.3) szegregáció oldása szegregáció oldása Lakókörnyezet rehabilitációja 3. Zöldfelületek növelése Lakókörnyezet rehabilitációja 1., 2., 3. Kártyás mérőórák elhelyezése Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése Forrás: Saját szerkesztés szociális intézmény vezetője szociális intézmény vezetője TOP városrehabilitáció (TOP 5.) szociális TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.) Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 5.) Polgármester TOP szociális városrehabilitáció keretében (TOP 4.3) szociális intézmény vezetője Megvalósulás lehetséges időtávja 2016-2016- 2016-2016- 2016-2016- Szolgáltató költsége 2015-
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 130 Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése 12. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése Intézkedés 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 Az óvodapedagógusok ösztönzése gyógypedagógus végzettség megszerzésére, beiskolázás Óvodapedagógusok szakmai továbbképzése "Nagy mozgás kicsiknek" - óvodai fejlesztés Nyári napközi biztosítása, étkeztetéssel Kortárs-segítők képzése Drogprevenció Ifjúsági kezdeményezések támogatása A Közösségi Ház vezetője és ott szakmai megvalósítóként dolgozók részére tréning szervezése HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése Szociális szövetkezet létrehozásának megteremtése Szarvasi lovasnapok rendezvénysorozat elindítása Közösségi kezdeményezések megvalósítása Felnőttképzés biztosítása a szociális ágazatban Közfoglalkoztatás keretén belül papírbrikettáló üzem létrehozása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 131 Intézkedés 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 Felnőttképzés biztosítása a szociális szövetkezet tevékenységeihez kapcsolódóan Konyhakert program Fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése Szociális szakemberek továbbképzése Családok Átmeneti Otthona szolgáltatás bevezetése és működtetése Ifjúsági információs és tanácsadó iroda működtetése Ifjúságsegítő felnőttképzés a szegregátumban élők körében (2 fő) Civil Fórum folyamatos munkájának elősegítése, a civil szervezetek részére esélyegyenlőségi képzés és esélyegyenlőséget célzó projektek megvalósítása érdekében projekttervezési képzés biztosítása Közösségi Ház építése (Arató u.) Szociális városrehabilitáció program lebonyolítása Az életveszélyes lakások bontása, a családok bérlakásba költöztetése Bérlakásokba költöző családok szociális munkával történő segítése Közösségi ház új szolgáltatásokkal történő feltöltése Virágos Szarvasért mozgalom erősítése Tiszta udvar rendes ház mozgalom felélesztése Zöldfelületek növelése Kártyás mérőórák elhelyezése Forrás: Saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 132 5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak. A projektfejlesztés során elemi érdek a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás során az Önkormányzat biztosítja a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatot bevonja ezen folyamatokba. Célirányos kampányt tervez minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására. A város fejlődése érdekében tervezett beavatkozások és fejlesztések nem járulnak hozzá a szegregációhoz. 5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Az 1. és 2. számú szegregátum létrejötte spontán folyamat eredménye. A 3. sz. terület egy korábbi szegregátum helyén jött létre. A jelenlegi városfejlesztési elképzelések szerint nem ismert olyan beavatkozás, amely a területeken az ingatlanok nagyszámú bontását követelné meg, ezzel esetlegesen hozzájárulva újabb szegregátumok létrejöttéhez. A fiatal családok lakhatáshoz jutásának elősegítése érdekében bérlakásokat alakít ki a város. Az óvodai beiratkozások során az óvodai feladat-ellátási helyek között a HH és HHH gyermekek egyenletes elosztására a város a jövőben nagyobb figyelmet kíván fordítani. A településen más ágazatot érintő szegregációs mechanizmusok nem ismertek. Az 5.3.1.2 fejezetben leírt komplex beavatkozásokkal várhatóan érdemben mérsékelhetők a szegregáció hatásai. 5.3.4 Az Anti-szegregációs Program megvalósításának nyomon követése monitoring Az Anti-szegregációs programban foglalt intézkedések megvalósításának nyomon követésére, monitoringjára az önkormányzat Integrációs kerekasztalt hoz létre. A Kerekasztal tagjai közé meghívja Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatát, a program megvalósításába bevont (szociális, köznevelési) intézmények vezetőit, illetve a releváns civil szervezeteket. A Kerekasztal látja el a Programban leírt tervezett intézkedések monitoringját is. A Kerekasztal folyamatosan nyomon követi a projektek megvalósítását, gondoskodik az érintettek véleményének kikéréséről, alternatív javaslatok felvetéséről, a megvalósult intézkedésekkel kapcsolatos elégedettség méréséről. A feladatok teljesítéséről, a fejlesztések állásáról az egyes intézkedések felelősei félévente beszámolnak a képviselőtestületnek. A Kerekasztal monitoring munkája kiterjed az egyes intézkedések relevanciájának vizsgálatára is. Szarvas Város Önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs Intézkedési Tervben foglaltak érvényesítésére. A fennhatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 133 6 A stratégia külső és belső összefüggései 6.1 Külső összefüggések A terület és településfejlesztési, valamint rendezési eszközök, továbbá az ágazati fejlesztési dokumentumok különböző típusait, szintjeit és hierarchiáját, egymással való kapcsolatrendszerét, illetve az ITS-nek ebben a tervrendszerben elfoglalt helyét az alábbi ábra mutatja be. A rendszerben minden alacsonyabb szintű terv célrendszerét a felette lévő, magasabb szintű terv(ek) célrendszerének figyelembe vétel, ahhoz illeszkedve alakítja. Az alacsonyabb szintű tervek egyre részletesebben dolgozzák ki a kitűzött célokhoz vezető konkrét megoldásokat. Jelen ITS készítéséhez kapcsolódóan kidolgozásra került Megalapozó vizsgálat részletesebben is vizsgálja az ITS illeszkedése szempontjából releváns terület és településfejlesztési, valamint rendezési dokumentumokat. Az ITS célrendszere a megalapozó vizsgálatban rögzített információkra építve, azokra alapozva került kidolgozásra.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 134
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 135 6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika tematikus célkitűzései az alábbiak: TC1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; TC2: Az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; TC3: A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének a növelése; TC4: Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; TC5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása; TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; TC7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; TC8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; TC9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; TC10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; TC11: A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás. A tematikus célokhoz beruházási prioritások kerültek kijelölésre. Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a következő táblázat mutatja be. 13. táblázat Az ITS illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz ITS Tematikus célok T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Kapcsolódó EU tematikus célok TC 11 A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás TC 10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése, egész életen át tartó tanulás érdekében - - Kapcsolódó EU beruházási prioritások
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 136 ITS Tematikus célok T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése Kapcsolódó EU tematikus célok TC1: A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése TC3: A kkv-k, (az EMVA esetében) a mezőgazdasági, illetve (az ETHA esetében) a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének a növelése TC4: Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban Kapcsolódó EU beruházási prioritások b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése a) a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítése, valamint új cégek alapításának többek között üzleti inkubátorházak segítségével történő ösztönzése; b) a kkv-k számára új vállalati modell elsősorban a nemzetközivé válás céljával történő kidolgozása és megvalósítása; c) a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása; d) a kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni a) a megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása; b) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 137 ITS Tematikus célok T3 Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása Kapcsolódó EU tematikus célok TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása TC8: A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása TC10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében TC4: Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Kapcsolódó EU beruházási prioritások f) az alacsony szén-dioxidkibocsátású technológiák kutatásának, innovációjának és bevezetésének az előmozdítása g) az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a közés a magánszektorban történő előmozdítása a) üzleti inkubátorházak létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikro vállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása; b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását - e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 138 ITS Tematikus célok T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása Kapcsolódó EU tematikus célok TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása TC7: A fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban TC5: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és -kezelés előmozdítása TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása Kapcsolódó EU beruházási prioritások zajcsökkentési intézkedések támogatása c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása c) környezetbarát (többek között alacsony zajkibocsátású) és alacsony szén-dioxid kibocsátású közlekedési rendszerek, többek között belvízi és tengeri hajózási útvonalak, kikötők, multimodális összeköttetések és repülőtéri infrastruktúrák kifejlesztése és korszerűsítése, a fenntartható regionális és helyi mobilitás előmozdítása érdekében a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, többek között az ökoszisztémán alapuló megközelítéseket célzó beruházások támogatása; b) egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése b) a vízgazdálkodási ágazatba történő beruházás az uniós környezeti vívmányok követelményeinek való megfelelés, és a tagállamok által megállapított, e követelményeken túlmutató beruházási igények kielégítése érdekében; c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése; d) a biológiai sokféleség és a talaj megóvása és helyreállítása és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, többek között a Natura 2000 és a zöld infrastruktúrák révén;
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 139 ITS Tematikus célok T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása Kapcsolódó EU tematikus célok TC4: Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban TC6: A környezet megóvása és védelme és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása TC9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem TC9: A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem Kapcsolódó EU beruházási prioritások e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezés mentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása; a) a megújuló forrásokból nyert energia előállításának és elosztásának támogatása; b) az energiahatékonyság és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a vállalkozásokban; c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is; g) az erőforrás-hatékony gazdaságra való ipari átállás támogatása, a zöld növekedés, az ökoinnováció és a környezeti teljesítményirányítás a közés a magánszektorban történő előmozdítása a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; a) a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába történő beruházás, az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek csökkentése, a társadalmi, kulturális és rekreációs szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével a társadalmi befogadás előmozdítása, valamint az intézményi
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 140 ITS Tematikus célok Kapcsolódó EU tematikus célok TC10: Az oktatásba és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében Kapcsolódó EU beruházási prioritások szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra való átállás; b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása; c) a szociális vállalkozások támogatása; - 6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz A Stratégia illeszkedése a Partnerségi Megállapodáshoz A Partnerségi Megállapodás az európai uniós tervezési folyamat nemzeti alapdokumentuma, amely azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. A 2014. szeptember 11-én Magyarország és az Európai Bizottság által aláírt Partnerségi Megállapodás 5 nemzeti fejlesztési prioritást határozott meg, amelyekhez a következő módon illeszkedik az ITS célrendszere. 14. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése a Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásaihoz Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásai 1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása 2. A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) Az ITS kapcsolódó tematikus céljai T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása,
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 141 Partnerségi Megállapodás nemzeti fejlesztési prioritásai Az ITS kapcsolódó tematikus céljai betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3 Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása 3. Energia- és erőforrás hatékonyság növelése 4. A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése 5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3 Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása A Stratégia illeszkedése az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióhoz A 2014. januárban (1/2014 (I.3) OGY. határozattal elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg. Az OFTK kiemelten kezeli a vidéki térségek, települések sajátos vidéki értékeit megőrző, azokra építő fejlesztését, felzárkóztatását, beleértve a társadalmi, közösségi, gazdasági és infrastrukturális fejlesztéseket. Kulcsfontosságúnak tartja, hogy a vidéki települések népségmegtartó képessége erősödjék. Az agrár- és élelmiszergazdaságon túl a vidéki térségek jövője szempontjából kulcsfontosságú a vidéki foglalkoztatást biztosító további gazdasági ágazatok fejlesztése, a gazdasági diverzifikáció, a helyi gazdaság megerősítése. Ezen célokhoz az ITS célrendszere is erőteljes kapcsolódást mutat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 142 Az OFTK a speciális adottságaik miatt a különleges táji értékekkel rendelkező kultúrtájakat fejlesztéspolitikai szempontból külön kezeli. Szarvas a Körös-Tisza mente kultúrtájba tartozik. A fejlesztéspolitika célja ezzel az idegenforgalom általános kedvező hatásai jobb érvényesülésének támogatása, illetve a vele járó kedvezőtlen hatások csökkentése vagy megelőzése. Az OFTK ezen területi célkitűzéséhez Szarvas ITS ének tematikus céljai és azok megvalósítása érdekében tervezett fejlesztések egyaránt hozzájárulnak. E cél mentén a kapcsolódás több ponton érvényesül és erős koherencia mutatható ki. Az OFTK-ban megjelenő egyes nagytérségek megújulását biztosító fejlesztések között Szarvas több fejlesztéspolitikai témában érintett, ezek közül ITS-ének célkitűzései a következőkhöz járulnak hozzá aktívan. Tanyás térségek fejlesztése Vidékies térségek Helyi, térségi vidékfejlesztési együttműködések Az ITS tematikus céljainak és az OFTK szakpolitikai és területi céljainak összhangját az alábbi táblázat részletesen is mutatja be.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 143 15. táblázat: Az ITS illeszkedése az OFTK szakpolitikai és területi célkitűzéseihez ITS Tematikus célok Szakpolitikai célok Területi célok Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3 Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 144 ITS Tematikus célok Szakpolitikai célok Területi célok Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 145 ITS Tematikus célok Szakpolitikai célok Területi célok T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése Versenyképes, innovatív gazdaság Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme Az ország makro-regionális szerepének erősítése A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 146 Illeszkedés Békés megye Területfejlesztési dokumentumaihoz Békés megye jelenleg hatályos területfejlesztési dokumentumai a 2014-2020-as támogatási időszakra való felkészülés jegyében a közelmúltban kerültek kidolgozásra és elfogadásra. Békés megye Területfejlesztési Koncepció - 3/2014. (II.14) KGY határozattal; Békés megye Területfejlesztési Program 81/2014 (IX.9.) KGY határozattal került elfogadásra. Békés megye fentiek alapján készülő Integrált Területi Programja jelen ITS-sel párhuzamosan készül. Békés megye Területfejlesztési Koncepció Békés megye jövőképe: Békés megye értékeinek megtartásával, alkotó-, innovatív megújításával Magyarország élelmiszergazdaságának motorja, fenntartható mintatérsége, a hazai megújuló agrárium szervező ereje kíván lenni. Jelen ITS a megyei jövőkép megvalósításához, mind célkitűzésiben, mind a tervezett fejlesztések tekintetében hozzájárul. A következő táblázat az ITS és a megyei területfejlesztési koncepció illeszkedését mutatja be: 16. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának stratégiai céljaihoz ITS Tematikus célok Megyei Területfejlesztési Koncepció Stratégiai célok Versenyképességet javító, értékalapú, horizontális gazdaságfejlesztés Térségspefikus brandek fejlesztése a megye preiférikus településein Társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetű térségei között Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív fenntartható továbbfejlesztése T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3 Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 147 ITS Tematikus célok Megyei Területfejlesztési Koncepció Stratégiai célok Versenyképességet javító, értékalapú, horizontális gazdaságfejlesztés Térségspefikus brandek fejlesztése a megye preiférikus településein Társadalmi, gazdasági kohézió erősítése a megye mag- és perifériális helyzetű térségei között Természeti és épített értékek, a szellemi és kulturális örökség megóvása, alkotó, innovatív fenntartható továbbfejlesztése T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és településüzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia A fenti táblázatból jól látható, hogy a megyei területfejlesztési koncepció mind a négy stratégiai célja, tulajdonképpen Szarvas város ITS-ének tematikus céljaiban is visszaköszön. Békés megye Területfejlesztési Program Békés megye operatív programja három programból épül fel, melyek projektcsomagokból állnak. A stratégiai program céljai kapcsolódnak Békés megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó és stratégiai fejlesztési irányaihoz. Az egyes programok egymásra épülnek, kiegészítik egymást.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 148 17. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Programjának gazdaságfejlesztési és ágazati fejlesztési programjaihoz ITS Tematikus célok Gazdaságfejlesztési részprogramok Ágazati fejlesztési programok Komplex vállalkozásfejlesztési projektcsomag Integrált beszállítói rendszer fejlesztése projektcsomag Komplex agrárfejlesztési projektcsomag Komplex turizmusfejlesztési projektcsomag Komplex humán erőforrás-fejlesztés projektcsomag Békéscsaba gazdaságfejlesztési projektcsomagja Komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag Integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag Komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag Integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3 Vendégváró város A természeti és kulturális
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 149 ITS Tematikus célok Gazdaságfejlesztési részprogramok Ágazati fejlesztési programok Komplex vállalkozásfejlesztési projektcsomag Integrált beszállítói rendszer fejlesztése projektcsomag Komplex agrárfejlesztési projektcsomag Komplex turizmusfejlesztési projektcsomag Komplex humán erőforrás-fejlesztés projektcsomag Békéscsaba gazdaságfejlesztési projektcsomagja Komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag Integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag Komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag Integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag adottságokban rejlő turisztikai otenciál fokozottabb kihasználása T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 150 ITS Tematikus célok Gazdaságfejlesztési részprogramok Ágazati fejlesztési programok Komplex vállalkozásfejlesztési projektcsomag Integrált beszállítói rendszer fejlesztése projektcsomag Komplex agrárfejlesztési projektcsomag Komplex turizmusfejlesztési projektcsomag Komplex humán erőforrás-fejlesztés projektcsomag Békéscsaba gazdaságfejlesztési projektcsomagja Komplex termálvíz hasznosítási projektcsomag Integrált fenntarthatóság fejlesztési projektcsomag Komplex logisztikai rendszer fejlesztése projektcsomag Integrált társadalmi felzárkóztatási projektcsomag Komplex halgazdálkodási rendszer kialakítási projektcsomag helyi gazdaságban és településüzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 151 18. táblázat: Az ITS illeszkedése Békés megye Területfejlesztési Program Szarvas Járási részprogramjának intézkedéseihez ITS Tematikus céljai Szarvasi Járás részprogramjai T1. Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése. A Szarvasi járás településfejlesztési programja A Szarvasi járás turisztikai fejlesztése Települési kerékpárút hálózat fejlesztése Környezetvédelmi és energiahatékonysági beavatkozások a Szarvasi járásban Járási közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései A helyi identitástudat és társadalmi befogadás erősítése a Szarvasi járásban T2. Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3 Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 152 ITS Tematikus céljai Szarvasi Járás részprogramjai A Szarvasi járás településfejlesztési programja A Szarvasi járás turisztikai fejlesztése Települési kerékpárút hálózat fejlesztése Környezetvédelmi és energiahatékonysági beavatkozások a Szarvasi járásban Járási közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései A helyi identitástudat és társadalmi befogadás erősítése a Szarvasi járásban T4. Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5. Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6. Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7. Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 153 ITS Tematikus céljai Szarvasi Járás részprogramjai T8. Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A Szarvasi járás településfejlesztési programja A Szarvasi járás turisztikai fejlesztése Települési kerékpárút hálózat fejlesztése Környezetvédelmi és energiahatékonysági beavatkozások a Szarvasi járásban Járási közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztései A helyi identitástudat és társadalmi befogadás erősítése a Szarvasi járásban Erős koherencia Közepes koherencia Gyenge koherencia
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 154 6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz Az ITS és a települési szintű rendezési tervek közötti összhangot elsősorban az alapozza meg, hogy a tervdokumentumok tervhiearchiájának köszönhetően az ITS-nek, mint stratégiai dokumentumnak és a települési szintű rendezési eszközöknek településszerkezeti terv, települési szabályozási terv és helyi építési szabályzat - illeszkedniük szükséges a Településfejlesztési Koncepcióhoz (továbbiakban: TFK), melynek utolsó módosítása 2009-ben történt, azonban az ITS kapcsán szükségessé válhat a TFK ismételt módosítása. Szarvas Város Önkormányzata a 468/2005. (IX.29.) képviselő-határozattal fogadta el a településszerkezeti tervét, illetve Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 19/2006. (V.19.) önkormányzati rendelettel fogadta el a város szabályozási tervét és helyi építési szabályzatát. A településrendezési eszközök rendszeresen felülvizsgálatra, indokolt esetben módosításra kerülnek. A tervezés jelenlegi szakaszában, a kitűzött fejlesztési célok tervezésekor a tervezők igyekeztek figyelembe venni a jelenlegi településszerkezetet. A fejlesztési célok elérése érdekében azonban vannak olyan részcélok, melyek a rendezési terv módosítását igényelhetik. Ezek a következők: A település befektetés ösztönzési céllal, a város dél-kelet részén lévő iparterületet bővíteni kívánja. A területnövelést követően üzleti infrastruktúra (úthálózat, közmű) teljes körű kiépítésével próbálja ösztönözni a magas hozzáadott értékű, innovatív vállalkozások betelepedését. A területi adottságoknak megfelelően, a vasúttól északra lévő területek irányába tervezett a terjeszkedés. Jelenleg e területek a területfelhasználási kategóriái gazdasági- kereskedelmi ipari-gazdasági területeket, különleges területet, kereskedelmi szolgáltató és gazdasági területeket, illetve beépítésre nem szánt általános mezőgazdasági hasznosítású területeket foglalnak magukban. Az iparterület bővítésre szánt területén jelenleg folyamatban van egy övezeti besorolás módosítás, - 3682-es helyrajzi számú ingatlanon, mely terület különleges intézményi övezetről, ipari övezetre módosul. A település gazdag természeti és kulturális adottságokkal rendelkezik. Ezek megóvására a város eddig is fokozott figyelmet fordított és ezt követően is kiemelt figyelmet szán megőrzésükre szükség esetén a helyi védelem kiterjesztésére, bővítésére. AZ ITS tematikus céljai között megjelenik a szép város célkitűzés, mely magában foglalja a hagyományos, kisvárosi értékeit őrző igényes városkép és minőségi lakókörnyezet kialakítását, a célok mellett számos beavatkozás szintén az értékes természeti és épített környezeti értékek megőrzésére irányul. Az Integrált Területfejlesztési Stratégia megvalósítása során előfordulhat, hogy szükséges az összhangot vizsgálni a fejlesztési elképzelések és a rendezési tervek között, így ennek alapján a fent említett módosítási igényeken kívül, további módosítások szükségesek lehetnek.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 155 Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához Szarvas Város 2014-2019 közötti időszakra vonatkozó Gazdasági Ciklusprogramját a 2011. évi CLXXXIX. tv. 116 -ban foglalt elvárások szerint készítette le és 14/2015. (IV.23) határozattal hagyta jóvá. A Gazdasági Program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok figyelembe vételével a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását célozzák. Tekintettel arra, hogy a Gazdasági Program kidolgozása az ITS készítéssel részben párhuzamosan zajlott, így a két dokumentum közötti kölcsönös illeszkedés biztosított. Az ITS készítése során mind a célrendszer és fejlesztési elképzelések megfogalmazása a Gazdasági Program munkaverziójában foglaltak figyelembe vételével történt, illetve az ITS-ben részletesen kifejtett és a program számára releváns információk abba beépültek. Az ITS véglegesítését követően a még szükséges átvezetések megtörténnek. A Gazdasági Programban megfogalmazott célok és települési prioritások közül az ITS különös figyelmet fordított a következőkre: Fenntartható fejlődési modell kialakítása, amely komplexen magában foglalja a mezőgazdaság, idegenforgalom, az ipar és a szolgáltatások fejlesztését Település feladata, hogy erejéhez mérten megteremtse a felzárkózás és továbbfejlődés lehetőségeit Szarvas elsődleges feladata: innovatív mezőgazdaság kialakítása, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékpaletta szélesítése, új, versenyképesebb termékek előállítása, valamint a megújuló energiaipar erősítése A kistérség bázisát képezi az idegenforgalom komplex fejlesztése, egészségturizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása is, valamint az öko-, tanyasi és aktív turizmus és a gasztronómiai turizmus fejlesztése kkv-k számára a legnagyobb kihívás a versenyképesség növeléséhez szükséges hajtóerők megkeresése, az innováció támogatása. A város járáson belül betöltött integráló szerepének erősítése A gazdasági programban megjelenő részletesebb szakterületi célok: Városfejlesztési célok: Infrastruktúra: esztétikus városkép érdekében tett lépések folytatása (városképi értékű középületek felújítása, közterületek és a piac megújításának folytatása, külterületi részeket érintő fejlesztések hangsúlyos kezelése (infrastrukturális fejlesztéseknél hangsúlyosabb megjelenés). települési úthálózat fejlesztése, burkolt utak hosszának növelése (lakott tanyasorok bekapcsolása a burkolt úthálózatba, járdaépítés) kerékpárutak építésének folytatása pályázati forrásokból városi akadálymentesítési program közvilágítási hálózat korszerűsítésének folytatása
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 156 Környezeti állapot szennyvízcsatorna hálózatra való rákötések arányának növelése, ösztönzése alternatív energiaforrások fokozottabb használatára való törekvés: napenergia, biomassza, geotermikus energia fokozott figyelem a partok és parti sáv beépítésére holtágak fokozott védelme belterületi zöldfelületek fenntartása, fejlesztése, zöldfelületek és település körüli erdőterületek növelése természeti értékek felmérésének és védelem alá helyezésének folytatása Turisztikai fejlesztések folytatása attrakciófejlesztés (Kacsa-tó, Történelmi Mo. közepe) gasztronómiai rendezvényekhez és egész éves marketingtevékenységhez finanszírozás biztosítása Közművelődés, oktatás, ifjúsági és sportfeladatok Egyéb feladatellátás tárgyi feltételeinek javítása civil szervezetek részvételének erősítése iskolavárosi címéhez méltóan minél teljesebb iskolaszerkezet működtetése ifjúsági és sport infrastruktúra fejlesztése, program lehetőségek bővítése (iskolai és diáksport a fókuszban) vállalkozói és projektiroda aktív befektető toborzás közfoglalkoztatás kiterjesztése szociális szövetkezet létrehozásának támogatása bérlakásépítés folytatása, élni a panelprogram lehetőségeivel családi gazdaságok létrehozásának ösztönzése egyházakkal való kapcsolatok fenntartása és erősítése kisebbségi önkormányzatokkal való konstruktív együttműködés Az önkormányzat gazdálkodására vonatkozó alapelvek a Megalapozó vizsgálati dokumentációba már beépültek. Az ITS tematikus céljai teljes egészében reagálnak a Gazdasági Programban megjelenő célokra. A települési környezetvédelmi programmal való összhang Szarvas városa 2011-ben a készítette el (és 57/2011. (II.24) számú képviselő testületi határozattal fogadta el) Környezetvédelmi Programját. A Környezetvédelmi Program a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) b) pont alapján, a megyei, illetve az országos programokkal összhangban készült és középtávra fogalmaz meg környezetvédelmi célokat és megoldási javaslatokat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 157 A Környezetvédelmi Program bemutatja a településen a természeti környezeti és a települési és épített környezeti elemek állapotát. A részletes helyzetfeltárásra építve, a település környezeti problémáit feltárja és leírja az elérendő környezeti célokat. Nem utolsó sorban a fejlesztési célok elérése érdekében, megoldási javaslatokat fogalmaz meg a környezetminőség javítása érdekben. A Program részét képező települési problémakataszter a következő téma területekre összpontosít: levegő; talaj; felszíni és felszín alatti vizek; élővilág; környezet-egészségügy; épített környezet; szennyvízkezelés és csatornázás; hulladékgazdálkodás; területhasználat, zöldfelületgazdálkodás, településtisztaság; közlekedés; zaj- és rezgésvédelem; energiagazdálkodás; az idegenforgalom környezeti hatásai; környezetbiztonság; környezeti nevelés. Szarvas város kiemelkedő természeti környezeti értékekkel rendelkezik, melynek megóvása és az ebben rejlő potenciálok kihasználása a város kiemelt céljai között említhető. Ennek következtében az ITS kiemelt figyelmet fordít erre a tématerületre, így a célrendszerben megjelenik a T5-ös számú Zöld város tematikus cél, melynek rendeltetése a meglévő értékes, természeti környezet megóvása. A Környezetvédelmi dokumentum kitér a környezeti nevelés bevezetésére a közoktatásba, ezzel is megalapozva a település fiatal lakosság környezettudatos szemléletét és gondolkodásmódját. Ha a városban élők jól érzik magukat városukban, magukénak tudják értékeit, akkor biztos, hogy a turisták is jól tudják érezni magukat. Hiszen minket is más tájak, városok autentikussága, az ott élő emberek és környezetük harmóniája varázsol el. Ezért fontos tematikus cél a TC3 Vendégváró város, mely a természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználását igyekszik elérni. A város természeti környezetének megőrzése, javítása az lakosok testi-lelki egészségének alapfeltétele. A szép város hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet tematikus cél magában foglalja az olyan környezet kialakítását, ahol a lakosok jól érzik magukat. A tematikus cél megvalósulását szolgálják a településen belüli útfejlesztések, szilárd burkolatú utak arányának növelése, a kerékpárút fejlesztések és a közműfejlesztési beavatkozások is. A TC6 Fenntartható mintatelepülés tematikus célokkal összefüggésben a Környezetvédelmi Program kitér az energiagazdálkodás kérdésére, mellyel kapcsolatban javasolja a környezetkímélőbb energiaforrásra átállók támogatását, javasolja a környezetkímélő tömegközlekedési eszközök használatát, valamint soft elemekkel ösztönzi a környezetbarát szemléletmód elterjedését. A helyi esélyegyenlőségi programmal való összhang Szarvas városa a helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján készítette el. (374/2013 (VI.27.) képviselő testületi határozattal hagyta jóvá) A Helyi Esélyegyenlőségi Program célja, hogy Szarvas város lokális társadalmának tagjai, kiemelten a döntéshozói és a szakapparátus dolgozói számára összefoglalja a hátrányos helyzetű csoportok érvényesülésével kapcsolatos problématerületeket, kijelölje a megoldandó feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket és útmutatóval szolgáljon a program hatékony megvalósításához szükséges attitűdök kialakításában. Nemcsak egzakt elemzést és projektszemléletű intézkedési tervet tartalmaz, hanem szemléletében is képviselni kívánja azon álláspontot, mely szerint az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán egy kötelezően megszabott követelmény teljesítése, hanem a helyi közösség hosszú távú érdeke is. Szarvas Város Esélyegyenlőségi Programja középtávon, 2010 és 2015 közötti időszakra fogalmazta meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatokat, problémákat és kihívásokat, valamint érvényesíteni kívánja:
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 158 az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A legfontosabb beavatkozási területek és intézkedések közül kiemelhető a mélyszegénységben élők, a gyermek- és időskorúak, a nők, valamint a romák, munkanélküliek (különös tekintettel az 50 év felettiekre) helyzetének javítása. Ennek érdekében a város a jövőbeni fejlesztések során egyértelműen fókuszál az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére, a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, a munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására, továbbá a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban szereplő intézkedések legerőteljesebben a T8: Befogadó város - Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása tematikus célhoz, az anti-szegregációs tervben és a szociális célú városrehabilitációs akcióterületen tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódnak, azokkal összhangban vannak. A HEP 2015-2020 közötti időszakra vonatkozóan is érvényes megállapításokat tartalmaz, frissítését, aktualizálását a város minden évben elvégzi. Szarvas város hosszú távú közút fejlesztési koncepciójával való összhang Szarvas hosszú távú közút fejlesztési koncepciója 2009-ben került kidolgozásra az közútfejlesztésre rendelkezésre álló EU-s támogatási forráslehetőségek mind teljesebb körű és mind hatékonyabb kihasználása, valamint Szarvas város komplex közúti közlekedésének kialakíthatósága érdekében. A koncepció a rövid, lényegre törő helyzetelemzést követően egyrészt általánosságban, majd részleteiben is meghatározza a város legfontosabb közlekedésfejlesztési célkitűzéseit. A célok megfogalmazásának alapját a közutak akkori állapotának felmérése előzte meg. Ez alapján a beavatkozást igénylő utak, útszakaszok további vizsgálatára, majd a szükséges beavatkozások számba vételére került sor. Az elkészült lista alapján a város prioritás sorrendet állított fel az elvégzendő feladatok vonatkozásában. A koncepcióban kiemelt prioritást kapott a belterületi kiépítetlen lakossági-közlekedési célt szolgáló közutak portalanítása, másodlagos szempontként szerepelt a gyűjtő utak kiépítésével, szélesítésével, a komplex közlekedési rendszer kialakítása. Végül azok az utak is bekerültek a koncepcióba harmadlagos prioritással, melyek kiépítettsége megfelelő, de a burkolat állapota felújításra szorul.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 159 A gyűjtőút-hálózat fejlesztésénél alapelv volt, hogy a megfelelő kiépítéssel kialakuljon Szarvas város komplex közlekedési hálózata, a jelenlegi túlzsúfoltság elosztódjon az újonnan kiépített szakaszok igénybevételével. A lakó- és kiszolgáló utak vonatkozásában az elsődleges szempont a kiépítetlen, lakossági célt szolgáló utak leburkolása, a meglévő 3 m-es utak szükség szerinti kiszélesítése és a rossz állapotú utak felújítása volt. A koncepcióban foglaltak alapján a rendelkezésre álló támogatási források, valamint a város anyagi lehetőségeihez mérten Szarvas városa megkezdte a közúthálózat fejlesztését, azonban az abban megfogalmazott fejlesztési beavatkozások közül számos fejlesztés megvalósítására nem kerülhetett sor. Tudomásul véve, hogy a városon belüli úthálózati fejlesztésekre a 2014-2020 közötti támogatási időszakban a korábbiaknál lényegesen kisebb forráslehetőségek állnak rendelkezésre, Szarvas városa törekszik a kínálkozó lehetőségek hatékony lehívására és a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeihez mérten kisebb fejlesztések önerőből történő megvalósítására a koncepcióban foglalt prioritás sorrend figyelembe vételével. Az ITS mind a megalapozó vizsgálati, mind a stratégiai munkafázisban támaszkodott a közútfejlesztési koncepcióban foglaltakra. A város egészére megfogalmazott tematikus célok közül a T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet prioritásba integrálódnak a közútfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozások. A tematikus célok mellett a városrészi részcélok között szintén megtalálhatók a koncepcióban is azonosított közút és kerékpárút fejlesztési elképzelések. A célok megvalósítását célzó beavatkozások közül mind az akcióterületi projektek, mind a hálózatos projektek között szép számmal találhatók olyan projektek, amelyek esetén a beavatkozási szükségletek a közútfejlesztési koncepcióban kerültek megfogalmazásra. (pl: lakott tanyasorok burkolt úthálózatba történő bekapcsolása, Szentesi úti kerékpárút, stb.) A fentiek alapján az ITS és a hosszú távú közútfejlesztési koncepcióval való összhang biztosított. 6.2 Belső összefüggések 6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcsolódást jelöli. A fejezet alapjául a megalapozó vizsgálat 3. fejezete szolgál.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 160 19. táblázat A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Jelentős népességfogyás alacsony természetes szaporodás, növekvő elvándorlás 2 3 2 3 2 1 3 3 19 Népesség elöregedése 1 0 0 1 0 0 1 1 4 Oktatási-nevelési intézmények csökkenő kapacitáskihasználtsága, intézmények közötti különbségek 3 1 0 1 0 1 1 2 9
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 161 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Város rossz közlekedési elérhetősége (közút, vasút egyaránt) Településen belüli burkolatlan, illetve felújításra szorul utak aránya számottevő 1 1 1 0 0 0 0 0 3 0 1 1 3 0 0 0 1 6 Települési átmenő forgalom 1 1 1 1 1 1 1 0 7 A zöldfelületi ellátottsági szint jelentősen csökken a város lakóterületi szövetében, valamint a település külső részei felé haladva 0 1 2 3 3 1 2 0 12
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 162 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Közműhálózati rákötésekben mutatkozó hiányosságok 0 2 1 3 1 0 0 2 9 Kevés a nagy hozzáadott értékkel bíró, kvalifikált munkavállalót alkalmazó, jól fizető munkahely Jelentős a még kihasználatlan turisztikai potenciál Szegregációs problémák (alacsony státuszú lakosság aránya a népességszámhoz képest jelentős) 2 3 3 1 1 3 1 2 16 3 1 3 3 3 2 3 1 19 2 1 0 0 1 1 2 3 10
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 163 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű problémák T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége A kapcsolódások összesített erőssége 15 15 14 14 12 10 14 15 Ahogy a fenti összefoglaló táblából látszik, a város legfontosabb problémái közül az ITS célrendszere legerősebben a népességfogyás mérséklését célozza közvetlen és közvetett módon, több tematikus célon keresztül: a foglalkoztatási, megélhetési lehetőségek biztosítása és javítása mellett, az élhető lakókörnyezeti feltételek megteremtésével, a városban elérhető szolgáltatási és programlehetőségek bővítésével. Ezen túl hangsúlyos a még kihasználatlan turisztikai potenciál fokozottabb hasznosítása és bevonása a város gazdasági életébe, valamint a nagyobb hozzáadott értéket képviselő, kvalifikált munkaerőt alkalmazó, jól fizető munkahelyek megteremtése iránti elköteleződés. A célok között a problémák mérséklése szempontjából egyaránt fontos az intézményi, szolgáltatási szerepkör erősítése, a gazdaságfejlesztés és a társadalmi kohézió, helyi identitás erősítése (T1; T2; T8); továbbá a város épített és természeti környezetének megóvása, ehhez kapcsolódó fejlesztések megvalósítása. (T3; T4;)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 164 20. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Tradicionálisan erős térségi szerepkör (oktatás, kultúra, szociális ellátás, egészségügy, közigazgatás, foglalkoztatás terén) Felsőoktatás jelenléte a városban K+F jelenléte a városban (növénytermsztés, haltenyésztés) 3 3 3 2 1 1 3 2 18 2 2 1 1 0 1 2 1 10 2 3 0 0 0 2 0 0 7
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 165 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Mezőgazdaságra és feldolgozóiparra épülő gazdaságszerkezet (folyamatosan fejlődő termékfeldolgozás) Hagyományokkal rendelkező gépipari tevékenység Magyar tulajdonú vállalkozások jelentős szerepe a helyi gazdaságban, széles helyi beszállítói hálózattal 1 3 1 0 0 2 0 1 8 1 3 0 0 0 2 0 1 7 2 3 3 0 0 2 0 1 11
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 166 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Turizmus fejlődő és meghatározó ága a helyi 2 3 3 3 3 1 2 1 18 gazdaságnak Erős lokálpatriotizmus 2 2 2 2 1 0 3 3 15 Gazdag történelmi emlékek, kulturális és nemzetiségi értékek és hagyományok Természeti értékekben való páratlan gazdagság 2 1 3 3 2 0 2 3 16 0 0 3 2 3 1 2 0 11
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 167 Városi szintű középtávú tematikus célok Városi szintű adottságok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódások összesített erőssége Megújuló energia potenciál és megújuló energiák szerepének folyamatos növekedése Korábbi évek tudatos fejlesztési eredményei, sikerei A kapcsolódások összesített erőssége 2 2 1 2 2 3 1 1 14 3 3 3 3 3 3 2 2 22 22 28 23 18 15 18 17 16
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 168 A fenti táblázatból jól látható, hogy Szarvas városa számos olyan adottsággal, erősséggel bír, amelyre bátran alapozhat a következő 7-8 év fejlesztései során. Az adottságok sokrétűek, a gazdasági élet mellett a város természeti és kulturális értékeire, nemzetiségi hagyományira, páratlan természeti értékeire egyaránt kiterjednek. Közülük kiemelhető a város korábbi évek tudatos fejlesztéseinek eredményei, melyek lendületet adhatnak a következő időszakra vonatkozóan, a megkezdett lépések tudatos folytatása érdekében. A pontszámok összegzéséből látható, hogy a helyi adottságok közül a város legerősebben gazdaságfejlesztés (T2), valamint turizmusfejlesztés (T3) és az intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése kapcsán támaszkodhat (T1). Turizmus és gazdaságfejlesztés vonatkozásában az adottságok számossága jól jelzi a város számára rendelkezésre álló, még kihasználatlan vagy a kínált lehetőségekhez képest jelenleg alacsonyabb szinten hasznosított erőforrásokat, helyi adottságokat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 169 21. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai 1. városrész Városközpont Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V1. Városközponti funkciók erősítése, épített és természeti környezet minőségi fejlesztésének folytatása, turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása 44.sz főút miatt jelentős tranzitforgalom 1 Városrészi lakosság öregedő korszerkezettel 1 A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a városrészi lakosság körében magas Helyenként belterületi utcák, járdák állapota (egyes utcákban még felújításra, burkolásra szorul) Autóbusz-pályaudvar műszaki állapota és utas kiszolgálás színvonala elavult 3 Értékes építészeti értékkel bíró épületek állapota, kihasználatlansága 3 A kapcsolódások összesített erőssége 12 2. városrész- Kertváros Városrészi szintű kiemelt problémák 2 2 Városrészi cél: V2. Meglévő funkciók megőrzése, lakókörnyezet minőségi fejlesztése Leromlott minőségű és burkolatlan utak, felújításra szoruló járdák 2 Lakóterületek között zöldterületek minősége, hiányzó / hiányos utcafasorok 3 A szegregátumok és szegregáció által veszélyeztetett területek többsége Kertváros területén található Alközpont hiánya 1 Vasútállomás és környezetének állapota 3 A kapcsolódások összesített erőssége 12 3
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 170 3. városrész Lakótelep Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V3. Életkörülmények átfogó javítása a lakóépületek, közösségi terek és infrastruktúra fejlesztésével 44.sz főút miatt jelentős tranzitforgalom 1 Lakóépületek állapota 2 Lakóterületek között zöldterületek minősége, hiányzó / hiányos utcafasorok 3 Városrészi utak, utcák állapota 2 A kapcsolódások összesített erőssége 8 4. városrész: Mangol-zug Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V4. Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai vonzerőfejlesztés, meglévő attrakciók családbarát fejlesztése A Holt-Körös partja a lehetőségekhez képest alulhasznosított 3 Utak, járdák állapota és szélessége (túl keskeny, sok esetben burkolatlan) 2 Közműhálózat kiépült, de a rákötések arány nem teljes 1 Turizmust támogató információs rendszer többnyire kiépítetlen a városrészben 3 Környezetszennyezés veszélye magas 3 A kapcsolódások összesített erőssége 12
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 171 5. városrész Iparterület Városrészi cél: Városrészi szintű kiemelt problémák V5. Üzleti infrastruktúra fejlesztése, terület bővítése, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése Helyi úthálózat minősége 3 Iparterületen belüli közmű kiépítettség 3 Iparterületen belüli zöldfelületi arány nagyon alacsony 3 A kapcsolódások összesített erőssége 9 6. városrész Külterületek Városrészi szintű kiemelt problémák Városrészi cél: V6. Helyi lakosság életkörülményeinek javítása: közmű és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Öregedő lakosság 1 Alacsony végzettségű, tartósan munkanélküli lakosság jelentős aránya 2 Szegregációs problémák (Simonyi-szőlők) 3 Közműellátottság hiánya 1 Burkolatlan földutak magas aránya a lakott tanyasoroknál is 3 Városi szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai 3 A kapcsolódások összesített erőssége 13
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 172 A fenti értékelő táblázatokból látható, hogy a városrészi szintű célkitűzések tekintetében az ITS épít a megalapozó vizsgálat fázisban és partnerségi egyeztetések során feltárt városrészi problémákra. Lehetőségeihez mérten igyekszik azokra reagálni, javulást vagy megoldást kínálni. Ezt jelzik a viszonylag magas pontértékek is. Meg kell jegyezni azonban, hogy a városrészi problémák között találhatók olyanok, amelyek reálisan és indokoltan kerültek megfogalmazásra, de azok megszüntetése, érdemi javítása sokszor a várostól független külső tényezőktől függ. (pl: 44.sz főút miatt megjelenő forgalomterhelés több városrészben, ami az M44 gyorsforgalmi út és ehhez kapcsolódó városi elkerülő megépülésével hozhat érdemi javulást). A népesség elöregedése szintén olyan országos tendencia, amellyel az érintett városrészek tekintetében foglalkozni szükséges, a célrendszert és a kapcsolódó részcélokat ennek megfelelően, erre tekintettel alakítani. A város saját erejéhez mérten törekszik a probléma kismértékű javítására, esetleg a rohamosan romló tendenciák fékezésére az adott városrészben, illetve ehhez igazodóan olyan fejlesztéseket valósít meg az intézményi ellátásban, amelyek az itt élők komfortérzetét, minőségi ellátását az igények szerint biztosítani tudják. (pl: külterületi részen idősek otthona felújítása). A városrészi szinten megjelenő problémák közül szintén kiemelendő a belterületi utak, járdák leromlott állapota, földutak magas aránya, amely szinte minden városrész vonatkozásában megjelenik. A város e tekintetben a következő támogatási időszakban igyekszik minden kínálkozó forráslehetőséget megragadni és anyagi lehetőségeihez mérten saját forrásból is beavatkozni. Az azonban tény, hogy belterületi utak, utcák felújítására, szilárd burkolattal való ellátására a 2014-2020 támogatási időszakban meglehetősen korlátozott forráslehetőségek állnak a városok rendelkezésére. Mindezt tudomásul véve, de a probléma súlyát is felismerve a város ITS-ében ez irányú fejlesztések a városrészi célok mellett a városi szintű tematikus célokba, így T4 Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet célba is integrálódnak; illetve a megvalósítást célzó beavatkozások között akcióterületi fejlesztések (AT1; AT2; AT4) és hálózat projektek keretében is megjelennek. (H1).
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 173 22. táblázat: A városrészi szintű területi célok és adottságok kapcsolatai 1. városrész Városközpont Városrészi szintű adottságok Városrészi cél: V1. Városközponti funkciók erősítése, épített és természeti környezet minőségi fejlesztésének folytatása, turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása Szolgáltatás központú, funkciógazdag városrész 3 Intézményi központ (erős térségközponti szerepkör) 3 Jelentős fejlesztési aktivitás és eredmények a városrészben 3 Építészeti értékekben gazdag területe a városnak 3 Rendezett közösségi terek, tiszta, esztétikus környezet 3 Természeti értékek jelenléte a városközpontban (vízpart) 3 Turisztikai szempontból kulcsfontosságú területe a városnak 3 A kapcsolódások összesített erőssége 21 2. városrész- Kertváros Városrészi szintű adottságok Városrészi cél: V2. Meglévő funkciók megőrzése, lakókörnyezet minőségi fejlesztése Lakófunkció mellett gazdasági és kereskedelmi és közösségi funkció is jelen van 2 Turisztikai látnivalók jelenléte a városrészben (Szárazmalom, Szlovák Tájház) 3 Javuló műszaki infrastrukturális ellátottság 3 Nyugodt, csendes környezet 3 A kapcsolódások összesített erőssége 11
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 174 3. városrész Lakótelep Városrészi szintű adottságok Városrészi cél: V3. Életkörülmények átfogó javítása a lakóépületek, közösségi terek és infrastruktúra fejlesztésével Lakóépületek megújítása, energetikai korszerűsítése megkezdődött (panelprogram) 2 Aktív korú lakosság magas aránya 1 Belváros közelsége, jó elérhetősége, Belvárosi funkcióbővítő beavatkozások szinergikus hatásai 2 A kapcsolódások összesített erőssége 5 4. városrész: Mangol-zug Városrészi szintű adottságok Városi átlaghoz képest kedvezőbb demográfiai struktúra, fiatalos városrész, magas aktivitással és kvalifikáltságú lakossággal Fejlesztési szempontból kiváló adottságokkal rendelkező terület, természet közeliségének, az aktív és ökoturizmus lehetőségeinek köszönhetően Városrészi cél: V4. Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, turisztikai vonzerőfejlesztés, meglévő attrakciók családbarát fejlesztése Értékes lakókörnyezet, nyugodt, csendes környezet 3 Közművesítés jelentősen javult az elmúlt években 3 A kapcsolódások összesített erőssége 8 2 3
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 175 5. városrész Iparterület Városrészi szintű adottságok Városrészi cél: V5. Üzleti infrastruktúra fejlesztése, terület bővítése, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése Magas kihasználtsággal működő inkubátorház 3 Potenciális fejlesztési területek megléte 3 Jól működő, bejáratott ipari park (a területen működő vállalkozások száma magas) 3 A kapcsolódások összesített erőssége 9 6. városrész Külterületek Városrészi szintű adottságok Városrészi cél: V6. Helyi lakosság életkörülményeinek javítása: közmű és közlekedési infrastruktúra fejlesztése Funkcionális értelemben jelentős kiterjedésű mezőgazdasági terület 1 Jelentős külterületi lakosság, lakott tanyasorok (kb. 2000 fő) 3 A kapcsolódások összesített erőssége 4 A városrészi célok és adottságok kapcsolatát bemutató és értékelő táblázatokból látható, hogy a városrészi problémák mellett, azoknál talán még erősebben épít célrendszerében a városrészi szinten megfogalmazott erősségekre és adottságokra, ezt jól tükrözik a legerősebb kapcsolódást mutató 3-as számok. A célok és az adottságok kapcsolata ezáltal erősebb a problémák és a célok kapcsolatánál. Az egyes városrészeknél felsorolt adottságok és a stratégiai célok, valamint azokhoz kapcsolódó beavatkozások a Városközpont, Iparterület és Mangol-zug városrész esetén mutatják a legintenzívebb kapcsolódást.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 176 6.2.2 A célok logikai összefüggései Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, míg a 3 érték az erős kapcsolódást jelöli. Az alábbi, a különböző célok logikai összefüggéseit összesítő ábra alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük: Általánosságban megállapítható, hogy a városrészi célok mindegyike egy vagy több tematikus cél megvalósításához is erőteljesen hozzájárul. A városrészi célok a település és a térség központjának számító Városközpont városrész esetén mutatják a legerősebb kapcsolódást, ahol a terület adottságai, funkciógazdagsága és az ott tervezett intenzív beavatkozások révén a nyolc városi szintű tematikus célból hat esetén a legerősebb, két tematikus cél vonatkozásában pedig közepes kapcsolódást mutatnak. Megállapítható tehát, hogy a Városközpont fejlesztései összességében jelentősebben járulnak hozzá a város egészének fejlődéséhez, mint a többi városrész esetén. A Városközpont esetén a tervezett fejlesztések kiterjednek az intézményi, szolgáltatási színvonal fejlesztését, gazdaságfejlesztést, épített és természeti környezet fejlesztését, programkínálat bővítését és a megújuló energiaforrások fokozottabb használatát célzó fejlesztésekre egyaránt. Ezt követően a városrészi célok tematikus célokhoz való hozzájárulása a területileg legnagyobb kiterjedésű Kertváros esetén a legerősebb. Ennek oka nyilván a területi kiterjedés következtében, szintén a sokrétű fejlesztésekben keresendő. Mangol-zug, mint az egyik legkisebb kiterjedésű városrész vízparti elhelyezkedésének és páratlan természeti környezetének köszönhetően területi súlyához képest lényegesen nagyobb szerepet kaphat a város egészének fejlődése szempontjából. (különösen a tervezett turisztikai és rekreációs, valamint természeti környezet megóvását, a magas presztízsű lakókörnyezetet érintő fejlesztések kapcsán. Iparterületi városrész alacsonyabb pontértéket képvisel homogén gazdasági funkciójának köszönhetően, így városi tematikus célokhoz való hozzájárulása a T2 Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése ; valamint T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése esetén a legerőteljesebb városi szinten. A városrészi célok összesítésben a települési épített és természeti környezet, minőségi lakókörnyezet megteremtését, fejlesztését célzó tematikus célok megvalósításához járulnak hozzá. (T3; T4; T5)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 177 23. táblázat: A települési célok logikai összefüggései Városrészi célok Városi szintű középtávú tematikus célok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódás összesített erőssége V1. Városközponti funkciók erősítése, épített és természeti környezet minőségi fejlesztésének folytatása, turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása 3 2 3 3 3 3 3 2 22 V2. Kertváros: 2 1 2 3 2 3 2 3 18
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 178 Városrészi célok Városi szintű középtávú tematikus célok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódás összesített erőssége Meglévő funkciók megőrzése, lakókörnyezet minőségi fejlesztése V3. Lakótelep Életkörülmények átfogó javítása a lakóépületek, közösségi terek és infrastruktúra fejlesztésével V4. Mangol-zug: Közmű és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés, 1 1 1 2 2 2 2 2 13 1 0 3 3 3 2 3 0 15
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 179 Városrészi célok Városi szintű középtávú tematikus célok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódás összesített erőssége turisztikai vonzerőfejlesztés, meglévő attrakciók családbarát fejlesztése V5. Iparterület: Üzleti infrastruktúra fejlesztése, terület bővítése, innovatív vállalkozások betelepedésének ösztönzése 2 3 0 0 1 3 0 0 9
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 180 Városrészi célok Városi szintű középtávú tematikus célok T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet T5: Zöld város - - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása A kapcsolódás összesített erőssége V6. Külterület: Helyi lakosság életkörülményeinek javítása: közmű és közlekedési infrastruktúra fejlesztése 1 0 0 2 1 1 2 3 10 10 7 9 13 12 14 12 10
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 181 6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők: Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei című fejezet fejti ki. Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon. A vezetés és irányítás feladatait részletesen a 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei tárgyalja. Nyomon követés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát. A monitoring és kontrolling témakörét a 8.5 Monitoring rendszer kialakítása című fejezet tartalmazza. Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügy iforrások megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 A fejlesztések ütemezés, valamint a 4.6 A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve című fejezet tartalmazza. 6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott, az önkormányzat döntése értelmében a 2020- ig terjedő időszakban prioritást élvező fejlesztések között azonosítható logikai összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy - 2 0 - +2 skálán azonosítottuk, ahol a 0 a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a +2 érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli. A beavatkozások azon túl, hogy a várt fejlesztési célokat megvalósítják, több esetben is befolyásolhatják más projektek megvalósulását. A befolyásoló hatás lehet pozitív, lehet negatív és vannak olyan beavatkozások melyek nincsenek egyáltalán egymásra hatással.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 182 A beavatkozások egymásra gyakorolt hatások vizsgálata során látható, egyfajta logika attól függően, hogy milyen típusú az adott beavatkozás. Az azonos akcióterületen lévő projektek erősebb kapcsolatban állnak, így fokozottabban hatnak egymásra. A belvárosi területen a turisztikai fejlesztések erősebb kapcsolatot mutatnak egymással, mint például a turisztikai célú épület felújítások (Mittrovszky-kastéy, Bolza kastély, Lengyel Palota és Árpád szálló felújítása). A turisztikai célú felújításokhoz szorosan kapcsolódnak a közlekedési célú fejlesztések. (kerékpárút fejlesztések). Észrevehető, hogy néhány esetben az egymástól távol eső projektek kevésbé vagy egyáltalán nem gyakorolnak hatást egymásra (pl.: Kossuth tér rendezése és Piac felújítása). A szociális akcióterületen megvalósuló beavatkozások nagyon erősen hatnak egymásra. Itt, azonban kifelé, más akcióterületre nincsenek komolyabb hatással, mely részben annak is köszönhető, mert itt elsősorban soft elemek valósulnak meg. A Körös-part akcióterületen elsősorban turisztikai beavatkozások tervezettek. A hasonló jellegű beavatkozások erősen kapcsolódnak egymáshoz és nagyon pozitívan hatnak egymásra (Kacsa tó fejlesztése, Történelmi Magyarország közepe környékén tervezett fejlesztések vagy az Erzsébet-liget fejlesztései). A Holt-Körös kotrása megvalósulása pozitívan hat a partmenti szakaszokra, mely elsősorban turisztikai szempontból jelentős. Az iparterületen megvalósuló akcióterületi beavatkozásoknak elsősorban gazdasági hatásai vannak, mely közvetetten nem kapcsolódik a város többi beavatkozásához. A kulcsprojektek közül, mint például az M44-es út megépülése nagyon erősen befolyásolja a város szinte bármely pontján lévő beavatkozásit elsősorban pozitívan, ritka esetben negatívan. A közlekedési fejlesztések (kerékpárút fejlesztések, városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése), alapvetően hálózatos projektek is egyben, melyek jellemzője melyeknek jellemzőjük, hogy széleskörű területi kiterjedésüknek köszönhetően erősen kapcsolódnak más típusú projektekhez is. Ezen fejlesztések pozitívan erősítik a város többi területén lévő beavatkozásokat.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 183 24. táblázat: A beavatkozások logikai összefüggései Akcióterületi beavatkozások Kulcs-projektek Hálózatos projektek Egyéb Beavatkozások Bolza-kastély felújítása, közösség számára történő megnyitása, kapcsolódó közösségi tér fejlesztése Épület felújítások (Pl.: Mittrovszky-kastély, Lengyel Palota, Petőfi utcai sportcsarnok, Vasútállomás épülete) Belvárosi akcióterület (AT1) Körös-parti akcióterület (AT2) Szociális célú akcióterület (AT3) Kossuth tér közterület rendezés Piac felújításának folytatása Szociális célú fejlesztések Turisztikai célú fejlesztések (Gyógyfürdő fejlesztése, Árpád szálló) Közlekedési célú fejlesztések Erzsébet Liget fejlesztései (pavilon és sporttelep felújítás) Természetvédelmi beavatkozások (Holt-Körös kotrása, védtöltés felújítása) Kacsató családbarát fejlesztése Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések Közlekedési célú fejlesztések Kisebb turisztikai fejlesztések Esélyegyenlőség biztosítását szolgáló fejlesztések Oktatási integráció célú fejlesztések Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítását szolgáló fejlesztések A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását szolgáló fejlesztések Közösségi terek biztosítása, közösségfejlesztés Iparfejlesztési akcióterület (AT4) Ipari Park fejlesztése, bővítése, új inkubárorház létesítése Napelempark létesítése M44 Iparfejlesztési akcióterület (AT4) Ipari Park fejlesztése, bővítése, új inkubárorház létesítése Napelempark létesítése Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése Városi intézmények felújításának és energetikai korszerűsítésének folytatása Épített értékek megőrzése, védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése II. rendű védtöltés felújítása Holt-Körös kotrása Csapadékvíz elvezetés fejlesztése Helyi vállalkozások közötti együttműködés erősítése, helyi beszállítói hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment Szarvas város kommunikációjának erősítése A kapcsolódások összesített erőssége Bolza-kastély felújítása, közösség számára történő megnyitása, kapcsolódó közösségi tér fejlesztése 0 0 0 0 1 2 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 2 2 0 2 2 0 1 0 0 2 2 2 22 Akcióterületi beavatkozások Belvárosi akcióterület (AT1) Kőöös-parti akcióterület (AT2) Szociális célú akcióterület (AT3) Iparfejlesz tési akcióterül et (AT4) Épület felújítások (Pl.: Mittrovszky-kastély, Lengyel Palota, Petőfi u. sportcsarnok, Vasútállomás épülete) 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 2 2 2 2 1 1 0 0 0 2 2 1 21 Kossuth tér közterület rendezés 0 0 0 1 1 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 2 2 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 12 Piac felújításának folytatása 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 2 0 0 1 10 Szociális célú fejlesztések 0 0 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 2 0 0 0 2 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 13 Turisztikai célú fejlesztések (Gyógyfürdő fejlesztése, Árpád szálló)) 1 0 1 0 0 2 1 1 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 2 2 1 2 2 1 2 1 0 2 2 1 34 Közlekedési célú fejlesztések 2 1 2 1 1 2 1 0 1 1 2 1 1 0 1 0 1 2 0 2 2 0 2 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 29 Erzsébet Liget fejlesztései (pavilon és sporttelep felújítás) 0 0 0 0 0 1 1 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0-1 0 0 1 2 0 0 1 2 2 1 0 2 1 0 23 Természetvédelmi beavatkozások (Holt-Körös kotrása, védtöltés felújítása) 1 1 0 0 0 1 0 2 2 2 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 2 0 0 1 2 1 0 0 0 0 0 19 Kacsató családbarát fejlesztése 0 0 0 0 0 2 1 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 0 0 2 1 0 0 0 0 1 0 20 Történelmi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések 0 0 0 0 0 2 1 2 2 2 2 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 2 0 0 2 1 1 0 0 1 1 1 24 Közlekedési célú fejlesztések 1 1 0 0 0 2 2 2 1 2 2 2 0 0 0 0 0 1 0 1 1 0 1 1 0 2 0 1 1 0 0 2 2 1 29 Kisebb turisztikai fejlesztések 0 1 0 0 0 2 1 2 1 2 1 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 2 0 0 1 1 1 0 0 0 2 1 22 Esélyegyenlőség biztosítását szolgáló fejlesztések 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 2 2 2 1 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 12 Oktatási integrációt célzó fejlesztések 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 2 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítását szolgáló fejlesztések 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 2 2 2 1 2 1 2 2 1 2 2 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 23 A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását szolgáló fejlesztések 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 2 0 0 0 1 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 Közösségi terek biztosítása, közösségfejlesztés 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 2 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 8 Ipari Park fejlesztése, bővítése, új inkubárorház létesítése 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 16 Napelempark létesítése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 2 2 1 1 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 12 Kulcs-projektek M44 Ipari Park fejlesztése, bővítése, új inkubárorház létesítése 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 1 0 0 0 2 0 0 2 2 2 2 2 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 16 Iparfejlesztési akcióterület (AT4) 2 2 2 1 2 2 2-1 1 0 1 1 1 0 0 2 1 0 2 2 2 2 2 2 1 1-1 0 0 0 2 1 1 1 37 Napelempark létesítése 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 2 2 1 1 1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 12 Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 2 1 2 2 1 2 1 1 1 0 0 0 1 2 1 0 44 Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 1 1 2 1 2 2 1 2 2 1 2 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 45 Városi intézmények felújításának és energetikai korszerűsítésének folytatása 0 2 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 1 1 0 0 1 1 0 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 12 Hálózatos projektek Épített értékek megőrzése, védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése 2 2 0 0 0 2 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 1 1 1 1 1 0 0 1 0 2 0 1 19 Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése 2 1 1 0 0 2 0 1 1 2 2 0 1 0 0 0 0 2 0 0-1 0 0 1 2 0 1 1 0 2 0 1 1 0 23 II. rendű védtöltés felújítása 0 1 0 0 0 1 0 2 2 1 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 2 1 0 0 0 0 14 Holt-Körös kotrása 1 0 0 0 0 2 0 2 1 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 0 2 0 13 Csapadékvíz elvezetés fejlesztése 0 0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 1 2 1 0 0 0 0 0 9 Helyi vállalkozások közötti együttműködés erősítése, helyi beszállítói hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 2 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés 2 2 0 0 0 2 1 2 0 0 1 2 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 1 2 0 0 2 1 0 0 0 0 2 0 22 Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment 2 2 0 0 0 2 0 1 0 1 1 2 2 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 0 2 0 0 2 1 21 Egyéb Szarvas város kommunikációjának erősítése 1 1 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 10 A kapcsolódások összesített erőssége 21 21 12 10 13 34 29 23 19 20 24 29 22 12 7 23 10 8 16 12 37 16 12 44 45 12 19 23 14 13 9 6 22 21 11
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 184 7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai A 2013-ban lezárult fejlesztési időszaktól eltérően 2014-2020 között számos olyan új elem jelent meg, melyek a városok fejlesztési programjainak megvalósítását egyértelműen befolyásolják. Az indikátorok határozottabb számon kérhetősége, a forrásfelhasználás tematikus koncentrációja egyértelműen a kockázatelemzés és kockázatkezelés jelentőségét növelik. Jelen fejezetben az alábbi tényezőkből fakadó, eddig beazonosított, illetve a jövőben projektgenerálás keretében beazonosítani tervezett fejlesztési projektek megvalósítását, továbbá a városfejlesztési stratégia és az ebben rögzített indikátorok teljesülését veszélyeztető kockázatok kerülnek bemutatásra. A kockázatok több szempont alapján csoportosíthatók: attól függően, hogy az adott kockázat bekövetkezése, illetve megelőzése önkormányzati hatáskörbe tartozik-e, elkülöníthetők belső és külső kockázatok; a stratégiaalkotás és -megvalósítás fázisait tekintve három típusú kockázat különböztethető meg: tervezéshez kapcsolódó kockázatok: a legfontosabb kockázatot a stratégiaalkotás szempontjából a tervezési környezet folyamatos változása jelenti; a kockázat kiküszöbölése érdekében folyamatos egyeztetések, szakértői konzultációk valósultak meg, a városi projektportfólió a helyi igények és szükségletek, valamint az EU-célkitűzések és a hazai operatív programok által kijelölt lehetőségek figyelembevételével került kialakításra; megvalósításhoz kapcsolódó kockázatok: a legfőbb nehézséget a tervezett projektek végrehajtásával kapcsolatos műszaki és pénzügyi problémák okozhatják, amelyek megfelelő előkészítési tevékenységgel jelentősen csökkenthetőek; fenntartáshoz kapcsolódó kockázatok: a tervezés és megvalósítás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani az elért eredmények fenntartásának módjára és szervezeti hátterére; A különböző kockázati tényezőket tematikus csoportokba rendezve az alábbi kockázati faktorokat azonosíthatjuk be: jogi-intézményi kockázatok: a jelzett kockázatok tekintetében a stratégiai program megvalósításra kijelölt intézményi háttér megléte, a hatáskörök megfelelő szétosztása, továbbá a humán kapacitás minősége jelenthetnek kockázatot. Jogiközbeszerzési kockázat a törvényi, jogszabályi környezet változásaihoz kötődhet, illetve az adott programok kapcsán a közbeszerzési eljárás elhúzódásához, mindezek figyelembe vétele kiemelt fontosságú feladat. pénzügyi-gazdasági: az elégtelen finanszírozásból, a bizonytalan makrogazdasági tényezőkből adódó kockázati elemek, az egyes támogatási konstrukciók specifikus jellemzői, a saját forrás előteremtésének kérdései, illetve az adott fejlesztési elem fenntartáshoz kapcsolódó kockázatokat egyaránt említhetjük. műszaki kockázatok: összetett problémahalmaza a tervezés, kivitelezés és fenntartás során felmerülő kockázatokat jelenti.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 185 társadalmi kockázatok: fontos tényező a stratégia megvalósíthatósága szempontjából a megfelelő együttműködő partnerek kiválasztása, a kapcsolatokat szabályozó szerződések pontos megfogalmazása, valamint a lakosság megfelelő bevonása a tervezési, programozási folyamatba. Jelentős kockázatokat rejt a lakosság nem megfelelő szintű tájékoztatása az adott programok tervezéséről, illetve megvalósításáról, a szükséges kommunikáció elmaradása a társadalmi támogatottság meglétét veszélyeztetheti. Az azonosított kockázatok strukturált formában, táblázatban összefoglalva kerülnek feltüntetésre. A kockázatok felmérését, azonosítását követően egyszerűsített kockázatkezelési stratégia készült az alábbi szempontok figyelembe vételével: kockázat megnevezése; kockázat jellege (témaspecifikus) bekövetkezési valószínűség (alacsony - közepes - magas); hatás (alacsony - közepes - jelentős); kockázatkezelés módja. 25. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai Ssz. 1. 2. 3. 4. Kockázat megnevezése Kedvezőtlen makro-gazdsági folyamatok A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba történő változása Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (időbeli elhúzódások, sikertelenség) Hatósági dokumentumok hiánya, késése Kockázat jellege (témaspecifikus) pénzügyigazdasági jogiintézményi jogiintézményi jogiintézményi Valószínűség (magas; közepes; alacsony) közepes magas közepes közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) jelentős jelentős közepes közepes Kockázatkezelés módja Alternatív megoldások és eszközök alkalmazása a város fejlődése érdekében, intenzív befektetésösztönzés, a külső tényezők mellett helyi erősségekre és adottságokra építő fejlesztések Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése Rugalmas, gyors reagálás a megváltozó jogszabályi körülményekhez Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettségének biztosítása A hatsági dokumentumok ügyintézési
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 186 Ssz. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. Kockázat megnevezése Saját forrás előteremtésének kockázata (önkormányzati projektek, kkv-k, lakossági energiahatékonysági projektek esetén) Hazai illetve Európai Uniós fejlesztési források elmaradása Szűkös forráskeretek mellett az egymással versenyben lévő projektek kiszorító hatása A tervezett projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mértéket Egymásra épülő projektek esetében a kulcsprojekt meghiúsul Kommunikációs nehézségek fellépése a Stratégia megvalósításában résztvevő szereplők között A megvalósításhoz szükséges szakemberek hiánya Kockázat jellege (témaspecifikus) pénzügyigazdasági pénzügyigazdasági pénzügyigazdasági pénzügyigazdasági pénzügyigazdasági / jogiintézményi Valószínűség (magas; közepes; alacsony) közepes alacsony / közepes közepes közepes közepes Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) jelentős jelentős közepes közepes jelentős társadalmi közepes jelentős társadalmi alacsony közepes Kockázatkezelés módja időkereteinek figyelembe vétele Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során Alternatív forráslehetőségek felkutatása A forrás lehívás késedelmére való felkészülés, folyamatos egyeztetés a forrást biztosító szervezetekkel Döntés-előkészítés szerepének erősítése, költség-haszon elemzések, megvalósíthatósági vizsgálatok a projektek reális priorizálása érdekében Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése Tartalékkeret meghatározása Megfelelő ütemezés kialakítása a projektek megvalósításában, tartalékprojektek kijelölése, folyamatos projektgenerálási, projekt fejlesztési feladatok ellátása Pontosan meg kell határozni az adott részterületek feladatrendszerét, felelősségi rendszerét, a pontos és világos eljárás rendet Az Önkormányzat feladata, hogy megfelelő
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 187 Ssz. 12. 13. Kockázat megnevezése Előre nem látható műszaki problémák Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés Valószínűség (magas; közepes; alacsony) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) műszaki magas jelentős műszaki alacsony közepes 14. Többletmunka felmerülése műszaki közepes közepes 15. 16. 17. 18. A projektek, illetve a Stratégia által kitűzött célok, indikátorok nem vagy csak részben teljesülnek A fejlesztési programokhoz szükséges befektetők, partnerek hiánya A városok versenyében való lemaradás okozta munkahelyteremtés elmaradása, munkahelyek megszűnése, a munkanélküliség emelkedése Társadalmi kockázatai: ellenállás, közvélemény szempontok lakossági negatív Kockázat jellege (témaspecifikus) pénzügyigazdasági pénzügyigazdasági pénzügyigazdasági magas közepes közepes jelentős közepes jelentős társadalmi közepes közepes Kockázatkezelés módja szakmai biztosítson Részletes tanulmánytervek készítése, helyzetfelmérés hátteret alapos A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére Esetleges többletmunkára felkészülés már az előkészítés során Folyamatos monitoring tevékenység kialakítása, tartalékprojektek kijelölése Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán Ahhoz, hogy a település a városok versenyében a legjobbak között kerüljön ki, városmarketing stratégiát alakít ki, valamint a gazdasági szereplőit partnerként kezeli, a tervezett fejlesztések során Szarvas városa nagyban épít a helyi erősségekre, adottságokra azon tényezőkre, amelyben versenyképes lehet. Magas szintű partnerség biztosítása a tervezés, a megvalósítás és a fenntartás során egyaránt Folyamatos kommunikáció a
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 188 Ssz. 19. 20. Kockázat megnevezése A lakosság érdektelenné válik a település közös jövőképének, fejlesztéseinek meghatározását és megvalósítását illetően A fejlesztések során a természeti környezet sérül, melynek mértéke a tolerálható szintnél magasabb és a természet ezt nem képes helyreállítani Forrás: saját szerkesztés Kockázat jellege (témaspecifikus) Valószínűség (magas; közepes; alacsony) Hatás mértéke (jelentős; közepes; alacsony) társadalmi közepes jelentős műszaki (környezeti, fenntarthatósági) közepes jelentős Kockázatkezelés módja lakossággal, helyi fórumok szervezése Kommunikáció, célcsoport specifikus bevonási stratégiák már a tervezési és projekt előkészítési fázisban is, nyilvánosságbiztosítás A beruházások során az engedélyek kiadása és az ellenőrzések során a környezeti szempontok kiemelt figyelmet kapnak A kockázatok számszerűsítésével - a bekövetkezési valószínűség és a hatás mértékének összevetése alapján pozícionálni lehet a kockázatokat. Ezek ábrázolására az alábbi ábra szolgál: 5. ábra: A Beavatkozás során felmerülő kockázatok hatásának és mértékének vizsgálata Forrás: Saját szerkesztés
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 189 Az ábra alapján kijelenthető, hogy jellemzően magas és kritikus kockázatú tényezők hatnak a stratégia megvalósulására. Szarvas Város Önkormányzatának különösen fontos felkészülnie a jogszabályi környezet kedvezőtlen irányba történő változására, a közbeszerzési eljárásokból adódó esetleges kockázatokra. Az Európai Uniós források elmaradására, az esetlegesen felmerülő finanszírozási problémákra ugyancsak célszerű megfelelő módon felkészülni. A projektek megvalósítása során az előre nem látható műszaki problémák, továbbá a nem kielégítő partnerségi folyamatokból adódó helyi konfliktusok jelentkezhetnek még kritikus kockázati elemként. Az egyes kockázati tényezők városi tematikus-, valamint városrészi szintű célokra gyakorolt hatását illetően megállapítható, hogy azok alapvetően horizontálisan, minden cél teljesülésére negatív hatással vannak. A 11; 12; 13; és 16. sorszámú kockázati tényezők különösen az infrastrukturális beruházások szempontjából jelentősek, ezáltal a T2; T6; valamint a T1; T3; T4 célok megvalósulására lehetnek különösen erős negatív hatással. A 10; 18; és 19; kockázati tényezők azon túl, hogy minden célra és fejlesztésre hatással vannak, különösen a társadalmi kohézió erősítését, társadalmi befogadást elősegítő és az un. soft programok szempontjából lehetnek kritikusak, ezáltal a T7 és T8 célokra gyakorolt hatásuk jelentősebb.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 190 8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése 8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Településfejlesztési és rendezési szerződések Tervalku A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató hozzáállás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/uniós források lehívása, hanem a magántőke befektetései kapcsán is. Jelen fejezetben olyan önkormányzat által végzett nem beruházási típusú tevékenységek kerülnek összefoglalásra, amelyek támogatják az Integrált Településfejlesztési Stratégiában, valamint más fejlesztési, stratégiai dokumentumokban megjelölt célok teljesülését, amelyekkel az önkormányzat élhet a fejlesztések blokkolásának elkerülése, a hatékony megvalósítás érdekében. A szabályozási környezet kiszámíthatóvá és megismerhetővé tétele A stratégia sikeres megvalósításához szükség van az önkormányzat megfelelő jogalkotói és jogalkalmazói magatartására, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítására és fenntartására. Az önkormányzatnak a szabályozásban is egyértelművé kell tenni azokat a célokat és prioritásokat, melyek a település hosszú távú érdekeit szolgálják. A szabályozásnak koncentrálnia kell a helyi gazdasági és társadalmi környezet megfelelő irányú fejlődésének elősegítésére, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. A tervezett fejlesztési elképzeléseknek megfelelően kell a településrendezési eszközöket, a területek művelési ágait alakítani, szükség esetén azokat módosítani. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Néhány speciális szabályozási típusú eszköz, amelyekkel a konkrét fejlesztések során élhet a település: Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. első bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyes településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett telek tulajdonosával, illetve a telken beruházni szándékozóval. A különböző városrehabilitációs célok elérése érdekében a város a jövőben ezzel a lehetőséggel is élhet. A tervalku az a városfejlesztési eszköz a helyi önkormányzat kezében, amellyel ösztönözheti a magántőke részvételét a közösségi célú fejlesztési programok megvalósításában ennek kereteit a szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat megfelelő részében helyi rendeletekben rögzíteni kell. A Szarvas Város területén a fejlesztési tevékenységek megvalósítása során az elmúlt időszakra nem volt jellemző a tervalkunak az a formája, amely a fejlesztésekért cserébe az elfogadott szabályozási tervben foglaltaktól való eltérést igényelt volna. Ennek oka egyrészt az, hogy az elmúlt időszakban nem is igazán voltak beruházások, amelyek ezt megkövetelték volna.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 191 Másrészt a tapasztalatok alapján az Önkormányzat ezen engedmények nélkül is képes érvényesíteni bizonyos többletberuházásoknak a fejlesztők részéről történő átvállalását, melyek elsősorban közlekedésbiztonsági és bizonyos alapvető infrastrukturális feltételek javítását célozták. Az Önkormányzat határozott törekvése, hogy a fentiekhez hasonlóan a jövőbeni fejlesztések is illeszkedjenek a szabályozási tervhez, ugyanakkor nem zárható ki, hogy egyedi, és nagyon indokolt esetben sor kerülhet olyan megállapodásra, mely a szabályozási terv egyes elemeit nem alapelv szintű rendelkezéseit érintheti. További fejlesztési / stratégiai dokumentumok, tanulmányok kidolgozása A fejlesztési célok megvalósulását az önkormányzat további, részletesebb ágazati tanulmányok, koncepciók, programok kidolgozásával segítheti, amelyek egyben feltételét is jelenthetik az adott tématerületen tervezett fejlesztések támogatási forrásainak lehívásához. Ezek közül megemlíthetők: Fenntartható Energia Akcióprogram (SEAP) A Szarvas városa az energia hatékonyság javítása, megújuló energiaforrások fokozottabb használata érdekében megkezdett tudatos lépéseinek folytatása és ITS-ben is rögzített célok hatékony megvalósítása érdekében az ITS készítéssel párhuzamosan Fenntarthatósági Energia Akcióprogram (SEAP) készítését határozta el. A Fenntartható Energia Akcióprogram célja, egy olyan települési szintű energetikai stratégia kidolgozása Szarvas számára, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a település fenntartható energia-ellátási rendszerére, az ellátás biztonság növelésére és versenyképességére vonatkozóan. Ennek érdekében az törekszik energiahatékonyság további fokozására, azaz energiafogyasztás csökkentésére az ésszerűség határain belül, a jelenlegi életminőség megtartása mellett, majd az így kapott fogyasztás kielégítésére minél nagyobb arányban megújuló energiaforrások felhasználásával. A SEAP lehetőséget biztosít az anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazásával az ipar, az állattenyésztési ágazatok és ahhoz kapcsolódó élelmiszeripar fejlesztésére, amely Szarvas szempontjából különösen releváns gazdaságszerkezeti tradíciói kapcsán. A SEAP-ban az önkormányzat önkéntes kötelezettséget vállal az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítására annak érdekében, hogy Magyarország elérje az EU által 2020-ra kitűzött 20%-os CO 2 kibocsátás csökkentését. A SEAP alapján a város TOP támogatási források lehívását tervezi az önkormányzati tulajdonú épületállomány energiahatékonysági korszerűsítésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására, amelyhez kapcsolódóan számos fejlesztési elképzelést fogalmazott meg a következő 7-8 év vonatkozásában. Fenntartható Városi Mobilitási Terv (SUMP) A fenntartható városi mobilitási terv olyan stratégiai terv, amely a jelenlegi tervezési gyakorlatra építve, az érintettek bevonásával a jelen és a jövő valós mobilitási igényeinek kielégítésére törekszik annak érdekében, hogy javuljon az életminőség a városban és környékén egyaránt. A megközelítési mód célja, hogy fenntartható városi közlekedési rendszer jöjjön létre: a munkahelyek és szolgáltatások jobb elérhetőségének biztosításával; a közlekedésbiztonság fokozásával; a környezetszennyezés, az üvegházgáz- kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentésével;
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 192 az áru- és személyszállítás hatékonyságának és költséghatékonyságának növelésével; valamint vonzóbb és jobb minőségű városi környezet kialakításával. A Fenntartható Városi Mobilitási Terv olyan stratégiai terv, amely az EU tagállamaiban létező gyakorlatra és szabályozási keretekre épít, jellemzői a következők szerint foglalhatók össze: részvételen alapuló megközelítés: a helyi lakosság és más érintettek folyamatos bevonása a teljes tervezési folyamatba; elkötelezettség a fenntarthatóság iránt: gazdasági fejlődés, társadalmi igazságosság és környezetminőség javításának egyensúlya; integrált megközelítés, amely kiterjed a különböző szakpolitikai területek összehangolására (közlekedés mellett területfejlesztés, környezetvédelem, gazdaságfejlesztés, szociális ügyek, egészségvédelem, közbiztonság, energetika, stb.), az egymás feletti közigazgatási szintek (vertikális), valamint a vonzáskörzetet érintő települések koordinációjára (kistérségi/agglomerációs); összközlekedési szemlélettel készül, miközben előnyben részesíti a környezetbarát közlekedési ágakat. Az abban foglalt irányelvek és intézkedések érintik az egyéni és közösségi közlekedést, a motorizált és nem motorizált módokat, a személy és teherszállítás kérdéseit is; készítése hosszú távú gondolkozást igényel, átfogó, fenntartható fejlesztési stratégiába ágyazott jövőkép megalkotásával, elérhető és mérhető célok kitűzésével; figyelembe veszi a közvetett társadalmi hatások költségvonzatát minden közlekedési ág vonatkozásában (externális költségek internalizálása); nagy hangsúlyt helyez a folyamatos értékelésre; a fenntartható mobiltiási terv nem egy újabb tervtípus, hanem a meglévőkre építve azok átformálásával is létrehozható. Átfogó Kerékpárforgalmi Hálózati Terv elkészítése A kerékpárforgalmi hálózati terv célja, hogy a felmérje a település kerékpáros közlekedésének helyzetét és ezek alapján komplex javaslatot adjon a fejlesztésekre annak érdekében, hogy a kerékpáros közlekedés aránya növekedhessen, és minél többen választhassák mindennapi eszközként a kerékpárt. A hálózati terv készítése során részletesen meg kell vizsgálni a település vagy településrész kerékpáros forgalmát, kerékpározhatóságát, a kerékpáros közlekedést akadályozó vagy veszélyeztető tényezőket, a kerékpáros és a közösségi közlekedés kapcsolatát. A hálózati terv átfogó szemlélettel készül, elsődleges feladata nem annak meghatározása, hogy hova épüljön kerékpárút: a terv meghatározza a vizsgált terület kerékpáros funkcióit, az egyes útvonalak kerékpáros szerepét, kijelöli, hogy melyik útvonalon milyen jellegű beavatkozásra van szükség, amely számos megoldás lehet a közúti forgalom csillapításától kezdve egyirányú utcák ellenirányú megnyitásán át egészen az elválasztott kerékpárút építéséig. Ahol indokolt, ott a terv feladata vizsgálni a gépjármű-, ill. gyalogosforgalomtól történő elválasztás szükségességét. A hálózat terv támpontot ad minden, a területet érintő későbbi közterület-fejlesztés, útfelújítás tervezéséhez annak érdekében, hogy az adott fejlesztés a település kerékpárforgalmi hálózatába illeszkedően, kerékpárosbarát módon történjen.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 193 A fent kiemelt tanulmányok kidolgozásán túl az önkormányzat gondoskodik a már elkészült települési szintű fejlesztési dokumentumok szükség szerinti felülvizsgálatáról, aktualizálásáról. (Ezek közül közeljövőben aktuálissá válik pl: Környezetvédelmi Program felülvizsgálata, szintén indokolt a 2009-ben kidolgozott hosszú távú közúti közlekedési fejlesztéseket tartalmazó tanulmány felülvizsgálata, kiegészítése.) Befektetés ösztönzés A városfejlesztési elképzelések, programok megvalósításának ösztönzéséhez és a beruházók megnyeréséhez a városnak megfelelő befektetés ösztönző politikára, promócióra, tervbemutatókra és városmarketingjének erősítésére van szüksége. Ennek célja a befektetők városba történő vonzása, megtelepedésük elősegítése, ágazati, vagy területi orientálásuk, valamint információkkal történő ellátásuk. Ennek érdekében szélesíteni szükséges a vállalkozók, befektetők részére nyújtott szolgáltatások körét, s javítani azok színvonalát. Ennek keretében: Az infrastruktúra korszerűsítésén felül kiemelten fontos a település meglévő és a későbbiekben fejlesztésre kerülő, gazdaságilag hasznosítható területeinek megfelelő kihasználása. Aktív, proaktív befektetés-ösztönzési tevékenység folytatása A potenciális beruházók érdeklődésére számot tartó területek, ingatlanok felmérése és karbantartása. A cégek betelepüléséhez megfelelő üzleti infrastruktúra megteremtése. A befektetés ösztönzés részeként javasolt e tevékenység részletes, stratégiába foglalt kidolgozása, kapcsolódó kiadvány elkészítése, az települési honlap ilyen irányú folyamatos karbantartása. A helyi adótörvényben a város lehetőséget adhat a vállalkozói megtelepedést megfelelően ösztönző adókedvezmények kialakítására. (Jelenlegi szabályozás értelmében: Szarvas Város Önkormányzat Képviselő- testületének a helyi iparűzési adóról szóló 39/2009. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. -a szerint "Adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek/amelynek a Htv. 39. (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. vagy 39/B. alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.) KKV-k működésének támogatása inkubációs lehetőségek fejlesztése (Ehhez kapcsolódóan a város a következő 7 év során támogatási források igénybe vételével beruházási tevékenységet is tervez, a jelenleg működő inkubátorház magas kihasználtságára való tekintettel új inkubátorház létesítése révén.) Tudatos ingatlan és kapacitásgazdálkodás Az Önkormányzatnak felesleges, kihasználatlan kapacitásaival, illetve a tevékenységracionalizálás során felszabaduló ingatlanokkal gazdálkodnia kell. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi, vagy civil szervezetek által történő időleges hasznosítására (pl. az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig). Ugyanilyen módon célszerű a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében, amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és azokkal mások számára érték teremthető úgy, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen költsége. Ezzel a jólét puszta javításán felül többek között támogatható a stratégia megvalósítását is segítő, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, vagy közösségi értékek létrejötte.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 194 Szarvas önkormányzatának vagyonát főleg a saját tulajdonában levő ingatlanok, intézmények, befektetett eszközeik és a gazdasági szervezetekben való tulajdonrészek képezik. Az önkormányzat vagyongazdálkodásában évek óta cél az önkormányzati vagyon növelése. Vagyonértékesítés kizárólag ésszerű indokok alapján, elsősorban a nem működő vagyon mobilizálása és a fejlesztési források növelése érdekében történik. A következő évek során a vagyongazdálkodást illetően alapelv, hogy vagyonvesztés nem következhet be, az esetleges vagyonértékesítésből származó bevételek nem szolgálhatnak működési célt; azok kizárólag fejlesztésre, vagyongyarapításra, esetlegesen felhalmozási hiteltörlesztésre fordíthatók. Városmarketing A kitűzött célok megvalósítása érdekében mind a helyi lakosság és meglévő vállalkozások, mind pedig a potenciális turisták és befektetők irányába kiemelt fontossággal bír városi kommunikáció erősítése. Ennek érdekében szükséges a város marketing és kommunikációs stratégiájának megalkotása, a főbb üzenetek megfogalmazása és erre alapozva a célcsoportok tudatos megszólítása. Az egyes célcsoportok szükségleteinek, igényeinek megismerése alapján olyan kínálat dolgozható ki, amely a célcsoportok igényeihez leginkább alkalmazkodik. Ugyanakkor az egyes célcsoportok igényei között komoly konfliktusok is lehetnek (pl. ami jó a turistáknak, az zavarhatja a helyi lakosokat; a befektetők vonzása versenyt jelent a már itt lévő vállalkozásoknak, stb.), melyek kezelésére szintén javaslatok tehetők, az eltérő érdekek megfelelő eszközökkel harmonizálhatóak. A városmarketing tevékenység erősítéséhez, az ehhez kapcsolódó tudatos lépések megtétele érdekében a város több elképzelést is megfogalmazott, amely a Stratégia 4.3.3 fejezetében egyéb projektek keretében részletesebben is ismertetésre kerülnek. Helyi identitást, társadalmi összetartozást erősítő programok támogatása, civil és egyházi szervezetek közösségépítő szerepének erősítése A város népességmegtartó erejének záloga, hogy mennyire érzik jól magukat a Szarvason élők, mik azok a gyökerek, amikhez kötődni vagy kapcsolódni tudnak, milyen minőségű a helyi közösségi és kulturális élet, melyet Szarvas kínál számukra. Az önkormányzat színvonalas és sokrétű kulturális és szórakozási lehetőségek megteremtésével, szabadidős, rekreációs és sportolási lehetőségek fejlesztésével számos intézkedést hajtott végre az elmúlt években és tervez megvalósítani a következő 7-8 év során. Ez a célkitűzés hangsúlyosan, önálló tematikus célkitűzésként is megjelenik a Stratégia célrendszerében. (Az érintett témapont tartalma ezért részletesen a T8 célkitűzés keretében kerül kifejtésre.)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 195 8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei 8.2.1 A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szabályozásának megfelelve Szarvas városban a településfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos döntési jogkörrel az önkormányzat képviselő testülete rendelkezik. Az önkormányzat feladata a város térbeli és gazdasági fejlődését is nagymértékben befolyásoló településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosításának kezdeményezése, jóváhagyása. Az önkormányzat képviselő-testülete az általa megalkotott rendeletek és határozatok révén dönt a fenti célok megvalósítása érdekében a rendelkezésre álló pénzeszközök nagyságáról, elosztásáról, az egyes pályázatokhoz szükséges önerő biztosításáról. A képviselő-testület döntéseinek előkészítésében fontos szerepet játszanak a képviselőtestület különböző bizottságai, amelyek a következők: Gazdasági és Pénzügyi Bizottság Szociális, Családügyi, Egészségügyi- és Nemzetiségi Bizottság Oktatási és Közművelődési Bizottság Ifjúsági és Sport Bizottság Ügyrendi, Közbeszerzési, Turisztikai, és Környezetvédelmi Bizottság 6. ábra: Szarvas város Polgármesteri Hivatalának szervezeti ábrája Forrás: Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2013. (II.22.) számú határozatával elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. sz. melléklete
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 196 Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 3/2013. (II.22.) számú határozatával fogadta el Szarvas Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a javaslattevő, előkészítő, döntéshozó és végrehajtó mechanizmusok rövid leírását is, továbbá meghatározza a Hivatal belső szervezeti egységeinek elkülönítése mellett annak feladatait is. A szervezeten belül településfejlesztési feladatokkal a Pénzügyi és Gazdasági Osztály, míg a településrendezési feladatokkal a Hatósági csoport foglalkozik az alábbiak szerint: A hivatalban működő Pénzügyi és Gazdasági Osztály projektcsoportja felelősségi körébe tartozik alapvetően a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatok köre. A projektcsoport látja el a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladatok lebonyolítását. Az EU-s forrásokra vonatkozó pályázatokkal összefüggésben a Polgármesteri Hivatalban asz önkormányzati szintű pályázatkoordinálási feladatokért az alpolgármester felelős. A pályázatfigyeléssel megbízott projekt csoport köteles a döntési, illetve döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők részére dokumentált módon információt szolgáltatni. A pályázatfigyeléssel megbízott projekt csoport a pályázatkészítési feladatokat is ellátja. Az önkormányzat képviselő-testülete által a fejlesztési feladat lebonyolításával megbízott projektmenedzser a szerződésben előírt időközönként köteles a polgármestert írásban tájékoztatni a fejlesztési feladat megvalósításának üteméről, azon belül pénzügyi és műszaki megvalósításáról. Az EU-s forrásból támogatott fejlesztések ellenőrzését folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, belső ellenőrzés keretében látja el a polgármesteri hivatal. A Hatósági Osztály munkacsoportja végzi a településrendezési eszközök módosításának szakmai előkészítését, a szakbizottságok, majd testület elé történő előterjesztését, a rendeletek, határozatok végrehajtásának ügyviteli támogatását. Feladatait az önkormányzati főépítész közreműködésével látja el. 8.2.2 Az ITS megvalósításának intézményi háttere Szarvas városa az ITS megvalósítását program és projektszinten is Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jelenlegi szervezeti rendszerére támaszkodva, a meglévő hatáskörökbe integrálva az kívánja biztosítani. Az önkormányzat településfejlesztési intézményrendszere a korábbi időszak tapasztalatai alapján alkalmas az ITS-ben foglaltak megvalósítására, a 2015-2020 közötti támogatási időszakra tervezett fejlesztések szervezeti rendszerének biztosítására. Önálló Városfejlesztő Társaság létrehozását a Város továbbra sem tervezi. A projektszinten felmerülő speciális szakértői kapacitásokat külső szakértők bevonásával biztosítja. Az ITS megvalósítása során a döntéshozói szintet Szarvas Önkormányzatának képviselőtestülete jelenti. Az önkormányzat szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselő-testület feladata. A döntés előkészítési feladatokat tématerülettől függően a Polgármesteri Hivatal adott szervezeti egységei (elsősorban a Hatósági Osztály munkacsoportja és a Pénzügyi és Gazdasági Osztály projektcsoportja) végzik. A stratégiai menedzsment feladatokat tulajdonképpen az ITS készítés során felállított Irányító Csoport tagjai viszik tovább, végzik a megvalósítás során is. A stratégiai menedzsment tagjai: Polgármester, Fejlesztésekért felelős alpolgármester, Jegyző, Főépítész, Képviselő-testületi tagok, szakmai bizottságok vezetői.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 197 7. ábra: Az ITS megvalósításának javasolt szervezeti rendszere Forrás: saját szerkesztés A Stratégiai menedzsment főbb feladatai: A városfejlesztés külső és belső környezetében bekövetkező változások figyelemmel kísérése, szükség szerinti beavatkozások megtétele a célokra gyakorolt hatások mérlegelése révén A helyi társadalmi és gazdasági igények, lehetőségek és körülmények változásának nyomon követése, változások szükség szerinti bevezetése az ITS-be. Az operatív menedzsment feladatokat ellátó szint feladatainak meghatározása és végrehajtásának stratégiai szintű felügyelete, eredmények értékelése, szükség szerinti korrekciók kezdeményezése. ITS megvalósítási időszakában partnerségi egyeztetések irányítása, felügyelete Szakmai, stratégiai szinten a településközi együttműködések biztosítása Az ITS-ben körvonalazott fejlesztések további részletes előkészítésének, majd megvalósításának feladatait az operatív menedzsment szervezet látja el, amely a megszokott gyakorlat szerint a Pénzügyi és Gazdasági Osztály projektcsoportját és a Hatósági Osztály munkacsoportját foglalja magában. Főbb feladatai: Döntéshozók részére éves beszámoló készítése az ITS megvalósításáról, időközben változó külső és belső tényezőkről, ennek megfelelően szükséges korrekciókról (pl: fejlesztések prioritás sorrendjében bekövetkező változások, ütemezés, pénzügyi tervezés, stb.) Az ITS szükség szerinti felülvizsgálata
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 198 Az ITS megvalósítási fázisában a partnerségi egyeztetések szervezése, előkészítése, anyagainak kidolgozása. Ennek keretében a helyi lakosság tájékoztatására (holnap, helyi újság, helyi rádió, tv) alkalmas információk összeállítása. (évente legalább egyszer, jelentősebb események, változások esetén többször.) Adminisztratív feladatok ellátása Az ITS-ben foglalt fejlesztési elképzelések részletes előkészítésének koordinációja (szükséges tanulmányok, tervek elkészíttetése, pályázati dokumentáció összeállítása) A tervezett fejlesztések és időközben a stratégiához illeszkedő új projektekhez további forráslehetőségek (EU-s és befektetetői, egyéb) felkutatása A fejlesztésekhez kapcsolódó beszerzések és közbeszerzések koordinációja A megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásához kapcsolódó feladatok ellátása (pl: szerződések előkészítése) A terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), A közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) Az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) A fejlesztések nyomon követése, a vállalt indikátorok teljesítésének figyelemmel kísérése és biztosítása A magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése) A fejlesztések mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele) Az operatív menedzsment feladatokon belül a Hatósági Osztály munkacsoportja és a Pénzügyi és Gazdasági Osztály projektcsoportja közötti munkamegosztás a 8.2.1 fejezetben ismertetett gyakorlat szerint történik. 8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Szarvas városának tradicionálisan erős térségközponti szerepe révén környező településekkel való kapcsolata napi szinten is jelentős. A járási rendszer 2013-as felállásával lényegében nem változott, tulajdonképpen a korábban kialakult funkcionális együttműködés további erősödése, bővülése jellemző. Szarvas közigazgatási, oktatási, egészségügyi intézményei, kiskereskedelmi létesítményei a környező településeket funkcionálisan kiszolgálják. A járáson belül erős a város foglalkoztatási szerepe. Szarvas és a járás települései között, a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás sikeres tevékenykedése és a közösen megvalósított térségi fejlesztések révén ugyancsak erős kötődés alakult ki. Az összehangolt térségi együttműködés megőrzése, további erősítése és tématerületi szélesítése a jövőben kiemelt cél.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 199 Kőrös-szögi Kistérség Többcélú Társulása Gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Kft. Körös-menti Turisztikai és Kulturális Egyesület (TDM) Intézményesült településközi együttműködések Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének biztosítása érdekében 2004-ben jött létre Szarvas központtal. A Társulás a járási rendszer 2013. január 1. felállásával továbbra is működik. Tevékenysége alapvetően a szociális ellátás területére terjed ki. A Társulásban résztvevő települések mikro-térségekbe csoportosítva: Gyomaendrőd, Hunya, Csárdaszállás (központ: Gyomaendrőd) Kondoros, Kardos (központ: Kondoros) Csabacsűd, Örménykút, Nevelési- oktatási Intézményfenntartó Társulás (kp.:csabacsűd) A gyomaendrődi Regionális Hulladékkezelő Kft. a térségi szilárd hulladékkezelő rendszer fejlesztésére irányuló projekt révén, tulajdonképpen annak keretében megépült hulladékkezelő mű üzemeltetésére jött létre, 2010-ben 9 önkormányzat alapításával. (A Kft-ben Szarvas Város Önkormányzata 39 %-os tulajdoni hányaddal a legnagyobb részben tulajdonos.). További önkormányzatok: Gyomaendrőd, Hunya, Csabacsűd, Csárdaszállás, Kardos, Kondoros, Örménykút, Kétsoprony. Az együttműködés az érintett települések közötti hulladékszállításra és hulladékkezelésre terjed ki. Szarvas városának a környező településekkel való intézményesült együttműködéseit tekintve a legfiatalabb : a turizmus területén jött létre, a város Körös-menti Turisztikai Kulturális Egyesületi tagsága révén. A Körös-menti Turisztikai Egyesület a Szarvasi Tourinform Irodát átvéve, 2012 áprilisától regisztrált TDM szervezetként működik. Az Egyesület Szarvas mellett Békésszentandrás és Kondoros, valamint Csabacsűd Önkormányzatát is tagjai között tudhatja, teljes taglétszáma a térségi vállalkozásokkal együtt jelenleg kb. 120-ra tehető. A TDM szervezet eddigi munkája során a térségben meglévő attrakciók feltérképezésére rendszerezésére és felfűzésére, valamint tagtoborzásra helyezte a hangsúlyt. Munkájának eredményeként a térség mára egyedi idegenforgalmi arculattal rendelkezik. A turisztikai szervezet olyan fejlesztéseket valósított meg, amelyek emelték a Körös-menti rendezvények színvonalát és vonzerejét. A pályázati források felhasználása során a Körös-menti TDM számos nagy turisztikai vonzerővel bíró regionális rendezvényhez csatlakozott, és a szervezési-koordinációs feladatok mellett részt vállalt egyes programok finanszírozásában is. (pl: Szilvanap, kondorosi Betyárnapok, békésszentandrási Vitamin Nap). Bevezették a Körös-menti Kedvezménykártya rendszert, amely révén az ide érkezők kedvezményeket vehetnek igénybe a helyi szolgáltatóktól. A szervezet térségi jelentőségű turisztikai beruházásai között említhetjük a túrázni érkezők tájékozódását segítő internet-kapcsolattal ellátott infópontokat, kültéri QR táblákat Szarvason, Kondoroson és Békésszentandráson is. Kerékpárútvonalakat és gyalogtúra útvonalakat jelző térképeket és táblákat, Szarvason, Kondoroson és Békésszentandráson a 44-es főút mellett elhelyezett óriástáblákat, amely felületeken a Körösök Szívének" értékeire hívják fel a vendégek figyelmét. A TDM szervezet elmúlt években végzett tevékenysége, tapasztalatai, tagszervezetekkel kialakított kapcsolatrendszere és közelmúltban kidolgozott hosszú távú marketingstratégiája révén a következő években is fontos szerepet tölthet be a térség települései közötti turisztikai együttműködés erősítése, fejlesztése, a desztináció turisztikai menedzsmentje terén.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 200 Projektszintű településközi együttműködések Szarvas városa térségközponti szerepéből adódóan kiemelt fontosságúnak tartja a nagyobb térségi hatással bíró projektek esetén az környező településekkel való kooperációt. Ilyen jellegű együttműködésre számos példa mutatkozik a 2007-2013 közötti támogatási időszakból is pl: kerékpárút hálózat fejlesztése, térségi közösségi közlekedés fejlesztése, települési szilárd hulladék-gazdálkodási rendszer fejlesztése révén, valamint a térségi szintű intézményi (pl: szociális szolgáltatások biztosítása révén). A projektekhez kötődő településközi együttműködések sok esetben az előkészítéstől, a megvalósításon keresztül a fenntartásig a teljes folyamatot felölelték. A projektszintű együttműködések jelentőségét emeli, hogy Szarvas fejlesztései a járás többi települését is érintik a környező településekkel való napi kapcsolatok révén, hiszen a járás lakói a Szarvas városában veszik igénybe a szolgáltatások többségét, sokan itt dolgoznak, kötődnek a városhoz. Természetesen mindez fordítva is igaz, amennyiben egy járási település projektje a járásközpontot, vagy a járás többi települését is érinti, a város részt kíván venni az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás folyamatában is. Településközi együttműködések az ITS megvalósítása során Szarvas városa a település térségi szerepköréhez igazodva az ITS megvalósítása során is fenn kívánja tartani, lehetőség szerint erősíteni és szélesíteni a környező településekkel már jelenleg is meglévő, különböző tématerületeket felölelő intézményesült együttműködéseit. A fent említettek szerint továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a térségi hatással bíró projektek esetén a környező településekkel való projekt szintű együttműködéseket. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia végrehajtása során a tervezés során megkezdett térségi egyeztetéseket különböző információs csatornákon keresztül a város továbbra is elvégzi, amelyek biztosítják, hogy a város stratégiai fejlesztési irányai és az ehhez kapcsolódó fejlesztések, beavatkozások összhangban legyenek a járás és a környező települések stratégiáival és tervezett projektjeivel.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 201 8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során Partneri csoportok Szervezeti keretek Szarvas Város Önkormányzata 2015 januárjában elkészítette integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi Tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal. A Partnerségi Terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.) Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.) A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő integrált településfejlesztési stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak. A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed. A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok kerülnek bevonásra: A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör államigazgatási szervek önkormányzatok (megyei és a szomszédos települési) Szakmai egyeztetésbe, véleményezésbe bevont partnerek A helyi önkormányzati vezetők, képviselők A város önkormányzatának különböző ügyosztályai Megyei önkormányzat Gazdasági szektor képviselői Társadalmi szervezetek Intézmények (önkormányzati, állami, egyéb pl. alapítványok, egyházi intézmények) Helyi társadalom, lakosság A partnerségi folyamat során a helyi önkormányzat és intézmények szakemberei, valamint a helyi meghatározó véleményformálók is érintettként jelentek meg. A tervezési folyamatot az irányító csoport koordinálta. Az irányító csoport (ICS) a település főbb vezető tisztségviselőiből, a település főbb fejlesztési irányainak kijelöléséért felelős személyeiből tevődik össze (Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző, főépítész). A városi tisztségviselők mellett fontos szerepe van a stratégiai irányok
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 202 Megvalósult egyeztetések kijelölésében a kijelölt felelős tervezőnek, aki felelős az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozásáért, illetve feladata a dokumentumok kidolgozásába bevont további szakértők irányítása is. Az önkormányzati munkacsoport keretében (ÖMCS) önkormányzat irodái és csoportjai aktív szerepet kapnak a vizsgálati munkarész és a tervezési folyamat későbbi munkafázisai, valamint a városi koordinátor személyén keresztül a belső projektmenedzsment (így partnerségi, koordinációs és egyéb adminisztrációs) feladatok vonatkozásában is. Megalapozó vizsgálati munkafázisban adat és információszolgáltatással, települési dokumentumok rendelkezésre bocsátásával, valamint esetlegesen szakértői interjúk keretében segítették a tervezői-szakértői csapat (Konzorcium) munkáját. A stratégia készítési fázisban szerepe a tagok szakterületét érintő javaslatok megfogalmazása, majd a készülő dokumentumok észrevételezése, véleményezése, tervezők felé történő visszacsatolása. A helyi egyeztető munkacsoport (HMCS) Szarvas Város közéletének fontosabb szereplőiből, véleményformálóiból került összeállításra. Tagjai helyi civil és szakmai szervezetek, fontosabb közszolgáltatási, oktatási, kulturális, turisztikai, valamint a város irányításáért felelős intézmények vezetői, akik helyismeretükkel, sajátos nézőpontjukkal segítették a tervezői munkát. Munkacsoport fontos résztvevői továbbá a helyi nyilvánosságot és magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyek és szervezetek is. HMCS létszáma az operatív működés megtartása érdekében 13 fő. A HMCS a tervezés fontosabb fázisainál ülésezett, főleg a megalapozó vizsgálat eredményeinek értékelése, a jövőképalkotás és a célok kialakítása, valamint a készülő ITS főbb tartalmi pontjainak észrevételezése, tervezők részére történő visszacsatolás során. Szerepe a partnerségi folyamatban: Véleményezés, javaslattétel, aktív részvétel az egyeztetéseken (munkacsoportok, konzultációk) 26. táblázat: ITS készítés során megvalósult partnerségi egyeztetések Időpont Egyeztetés megnevezése 2015.01.23 Projektindító egyeztetés 2015.01.27-02.10 2015.02.11. Munkacsoportok tagjainak felkérése Munkacsoportok ülései alakuló Érintett partneri kör ICS, városi koordinátor ICS, ÖMCS, HMCS ICS, ÖMCS, HMCS Célja / Tartalma Bemutatkozás, a munka várható kereteinek, feltételeinek, ütemezésének egyeztetése Települési adatszolgáltatás keretében várt információk egyeztetése, Partnerségi Terv elveinek, bevonandó szereplők körének, bevonás módjainak és eszközeinek egyeztetése; átfogó települési helyzetkép, városvezetői elvárások a készülő ITS-sel kapcsolatban; korábbi IVS, ATT értékelése, városrészi lehatárolások, szegregátumok A Partnerségi Tervben rögzítettek alapján a munkacsoport tagok felkérése az ITS készítési munkában való részvételre Munkacsoportok első ülése, rövid tájékoztatás az ITS készítés ütemezéséről, a munkacsoport szerepéről, feladatáról, várható üléseiről
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 203 Időpont 2015.02.09-13. 2015. 01.26 2015. 03.31; majd azt követően 2015.05.26-ig is folyamatos 2015.03.12. 2015.03.12. 2015.04.20. 2015.05.11. 2015.05.21. 2015.05.26. Egyeztetés megnevezése Lakossági szétküldése kérdőív ÖMCS, HMCS adat és információszolgáltatása, szakmai segítség nyújtása a tervezők számára a megalapozó munkarészekhez Megalapozó vizsgálat értékelése, fejlesztési célok megfogalmazása I. Workshop - Megalapozó vizsgálat értékelése, fejlesztési célok megfogalmazása ITS készülő munkarészeinek egyeztetése, fejlesztési célrendszer, megvalósítást célzó beavatkozások ITS készülő munkarészeinek egyeztetése, megvalósítást célzó beavatkozások, Antiszegregációs és szociális célú városrehabilitációs beavatkozások II. Workshop Készülő ITS visszacsatolása a munkacsoportok felé személyesen is Megalapozó vizsgálat és ITS társadalmasítása Érintett partneri kör Helyi lakosság ICS, ÖMCS, HMCS ICS ICS, ÖMCS, HMCS ICS, ÖMCS egyes munkatársai ICS, ÖMCS egyes munkatársai ICS, ÖMCS, HMCS Helyi lakosság Célja / Tartalma Lakossági javaslatok, észrevételek, vélemények összegyűjtése és beépítése a készülő ITS-be A jogszabály által előírt tartalmi követelmények teljesítése, a fejezetek mind teljesebb körű szakmai tartalmának kidolgozása érdekében helyi adat és információszolgáltatás A tervező konzorcium részéről összeállított megalapozó vizsgálat fejezetenkénti áttekintése, városi észrevételek, kiegészítési javaslatok egyeztetése, összevont ülés napirendjének, menetének egyeztetése Tervezői visszacsatolás a készülő ITS Megalapozó vizsgálati fázis eredményeiről (SWOT); városrészi elemzések; Egyeztetés második blokkjában: Fejlesztési célrendszer A megalapozó vizsgálat eredményeire, valamint a települési munkacsoport ülésen és WS-on kapott információk alapján a fejlesztési célrendszer települési egyeztetése, akcióterületek kijelölése, a megvalósítást célzó beavatkozások részletes egyeztetése (tartalom, ütemezés, költségvetés, forráslehetőségek) A készülő ITS a megvalósítást célzó beavatkozások részletes egyeztetése (tartalom, ütemezés, költségvetés, forráslehetőségek); Anti-szegregációs Program és szociális célú városrehabilitációs beavatkozások egyeztetése, tervezői kérdések megválaszolása Tervezői visszacsatolás a készülő ITS tartalmával kapcsolatban: Célrendszer, megvalósítást célzó beavatkozások, akcióterületi beavatkozások, Anti-szegregációs program, ütemezés, pénzügyi terv, monitoring A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott társadalmasítás megvalósítása Megalapozó vizsgálat és ITS egyeztetési anyagának települési honlapra
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 204 Időpont 2015.05.26. Egyeztetés megnevezése Államigazgatási egyeztetési kezdete eljárás Érintett partneri kör A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező véleményezői kör Célja / Tartalma történő feltöltése véleményezés céljából A 314./2012. Korm. rendelet alapján meghatározott egyeztetés lebonyolítása - Megalapozó vizsgálat és ITS egyeztetési anyagának véleményeztetése Vélemények kezelése Partnerség a megvalósítás során A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzat Hatósági Csoportjánál, az ITS készítését helyi szinten koordináló városi koordinátornál. A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt / történik, a javaslatok, vélemények dokumentálásával, nyilvántartásával, majd szakmai feldolgozásával. Az elfogadott vélemények beépítésre kerültek / kerülnek a megfelelő dokumentumokba, míg az el nem fogadott vélemények esetében azok indoklására kerül / került sor. Megvalósulnak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján www.szarvas.eu elérhetőek. Az ITS későbbi felülvizsgálata, illetve megvalósítása során az intézményesült együttműködési formákon túl mindenképpen folytatni szükséges a megkezdett partnerségi-konzultációs folyamatokat. Az egyes munkacsoportok bevonása az integrált településfejlesztési stratégia majdani felülvizsgálatának folyamatába kötelező, így hatékony működésüket rendszer szinten szükséges biztosítani. E tekintetben jó alapot szolgáltat a Partnerségi Terv, melynek továbbfejlesztése, aktualizálása szükséges az új feladat elemekkel. A munkacsoportok ülésezési gyakorisága természetesen eltérhet a tervezési periódusban bemutatottól, hiszen az alapvető feladatkör is módosul. A munkacsoportokban közreműködők kiemelt feladata a program megvalósítás időszakában a szakmai- és társadalmi vélemények artikulálása, a monitoring folyamat nyomon követése. Ennek megfelelően a munkacsoportokat megfelelő gyakorisággal javasolt összehívni, hogy a tagok tájékoztatást kaphassanak az egyes programelemek lebonyolításával kapcsolatos aktuális kérdésekről, problémákról.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 205 8.5 Monitoring rendszer kialakítása A stratégia tervezése számos olyan feltevésen alapszik, amelyek a jelenlegi információk birtokában helyesnek és megalapozottnak tűnnek, s így okkal alapozhatjuk rájuk a stratégiai célokat és az azok elérése érdekében hozott intézkedéseket. Ugyanakkor részint az információk hiányos jellege miatt (pl. a jelenleg még pontosan nem ismertek a 2014-2020-as időszak pályázati feltételei), részint a külső és a belső környezet (pl. gazdasági, szabályozási környezet) folytonos változásai miatt a célok teljesülése, az elvárt eredmények és hatások létrejötte nem tekinthető automatikusnak. A hatásmechanizmusokat számos olyan tényező befolyásolja, amit jelenleg nem vagy csak hiányosan ismerünk, illetve amelyek befolyásolhatósága a stratégia megvalósítását menedzselő szervezet számára erősen korlátozott. Mindezekből adódóan a stratégia sikeres megvalósítása elképzelhetetlen egy olyan visszacsatolási mechanizmus nélkül, amely alapján a stratégia-alkotási folyamat minden pontján újból és újból beavatkozhatunk, elvégezve a szükséges korrekciókat. E visszacsatolást a monitoring rendszer biztosítja. Alapja a megvalósításra vonatkozó folyamatos adatgyűjtés, információgyűjtés, ami alapján ellenőrizni tudjuk, hogy a kitűzött célok irányába haladnak-e a folyamatok, várható-e a tervezett hatások elérése. Ha ennek során kiderül, hogy a szándékolttól eltérően haladnak a folyamatok, s a célok várhatóan nem, vagy csak részben teljesülnek, akkor a monitoring rendszer feltárja az eltérés okait is, s ezzel lehetőséget teremt a döntéshozók számára, hogy beavatkozzanak a folyamatokba. Az eltérés jellegétől és mértékétől függ a szükséges korrekciós intézkedés, pl. módosítani szükséges a tevékenységek menetét, a stratégia végrehajtásának mikéntjét, a szervezeti kereteket, a feladatokhoz rendelt erőforrásokat. Ha a korrekció a meglévő tervek keretein belül nem végezhető el, akkor a tervek, de végső soron a stratégiai célok korrekciójára is sor kerülhet. E logikából következik, hogy a monitoring rendszer elsődlegesen a stratégiáért felelős menedzsment eszköze a megvalósítás kontrolljában, ami csak akkor tölti be funkcióját, ha azt folyamatosan működtetik. 8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása A stratégia megvalósulásának nyomon követése, ezen belül a célok elérésének megbízható ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha biztosított a célok mérhetősége. A 2007-2013 támogatási időszak egyik fontos tapasztalata, hogy a célok megvalósításának méréséhez szükséges adatok nem, vagy korlátozottan állnak a települések rendelkezésére, így a stratégia menedzselésének egyik fontos eszköze nem áll a települések rendelkezésére. Mivel a 2014-2020 közötti támogatási időszakban az eredményközpontúság elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnő, ezért a stratégiában megfogalmazott valamennyi célhoz objektíven ellenőrizhető mutatókat, indikátorokat rendelünk. A monitoring rendszer hatékony működésének alapja a szakmailag megalapozott indikátorkészlet kialakítása. Az indikátorok meghatározása az alábbi alapelvek mentén történt: legyen specifikus, azaz konkrétan az adott célhoz kapcsolódjon legyen objektíven mérhető, egyértelmű legyen hozzáférhető (beszerzése / előállítása reális költségigényű) adjon releváns információt az előrehaladásról a stratégiai menedzsment számára egy célhoz több indikátor is kapcsolódhat, de a különböző célok indikátorai különbözőek
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 206 az indikátoroknak az adott eredmény vagy output aktuális állapotára kell vonatkoznia és alkalmasnak kell lennie az időbeli nyomon követésre Az indikátorok definícióját az alábbi táblázat összegzi, amelyben egyben azok forrása (mérési módját és gyakoriságát) is meghatározásra kerül. Az indikátorok mérése, előállítása az operatív menedzsment feladata. Az alkalmazott indikátorok fajtái: Hatásindikátorok: A hatásindikátorok olyan következményekre utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon belül, később jelentkeznek, ezért az átfogó célokhoz kerültek hozzárendelésre, sok esetben KSH mutatókat takarnak. Eredményindikátorok: Ezen indikátorokat a tematikus célok eredményeinek meghatározásához alkalmaztuk, meghatározásuk során az operatív programok eredményindikátorait vettük alapul. Kimeneti (output) indikátorok: Az egyes operatív programokban prioritástengelyenként kerültek meghatározásra az output jellegű mutatók. A tervezés során amennyiben ezek illeszkedtek a megvalósításra tervezett beavatkozások (projektek) jellegéhez, a lehető legszélesebb körben beépítettük a monitoring mutatók közé. A következő táblázatokban a célokhoz és a fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó indikátorok bázis és célértékeinek meghatározása a rendelkezésre álló, a tervezés jelenlegi szintjén és időszakában elérhető információk alapján történt. Ennek megfelelően, ahol az indikátor típusa, illetve a projektek esetén azok előkészítettségi szintje lehetővé tette, ott a mutatók értékeinek számszerű meghatározására is sor került. Néhány esetben csak a változás iránya volt megadható. Azon esetekben, ahol a célértékek meghatározására és a változás irányának becslésére sem volt lehetőség, ott az indikátor értékek megadására, pontosítására az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata), illetve a konkrét fejlesztések részletes előkészítése során, a szükséges adatok birtokában kerülhet sor.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 207 27. táblázat: Átfogó célok indikátorai Átfogó cél Javasolt indikátor Mértékegység Bázisérték Célérték Indikátor forrása A város térségben betöltött központi szerepkörének fenntartása és további erősítése Szarvasra érkező napi ingázók száma fő 2787 (2011. évi KSH népszámlálás) 15-64 év közötti népesség foglalkoztatási rátája % 58,6 % (2011. évi KSH népszámlálás) +10 % növekedés KSH Népszámlálás Mérés gyakorisága tízévente nő KSH évente Versenyképes és innovatív gazdaság helyi és térségi erőforrásokra támaszkodva A település népességmegtartó erejének erősítése Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma A szarvasi székhellyel működő vállalkozások által fizetett iparűzési adó értéke Az egy adófizetőre jutó SZJA alapot képező jövedelem nagysága db 62 (2012. évi adat) nő KSH évente Ft 662 238 000 szinten marad Önkormányzati adatszolgáltatás Belföldi vándorlási különbözet/1000 fő fő -6,05 (2013. évi adat) Egy szarvasi adófizetőre jutó SZJA aránya az országos átlaghoz képest évente Forint /év 1.613.372 nő KSH évente nem tovább romlik KSH évente % 91.4 növekedés KSH évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 208 28. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai Tematikus cél Eredmény indikátor Mértékegység Bázisérték Célérték Indikátor forrása T1: Térségi intézményi és szolgáltató központ Intézményi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése T2: Térségi gazdasági centrum Meglévő vállalkozások működési feltételeinek javítása, betelepülő vállalkozások számára vonzó vállalkozási környezet megteremtése A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma fő + 5000 fő Önkormányzati adatszolgáltatás Vállalkozói aktivitás db / 1000 lakos 62 (2012. évi adat) Mérés gyakorisága évente nem csökken KSH évente KKV-k nettó árbevétele millió Ft nem csökken KSH T3: Vendégváró város A természeti és kulturális adottságokban rejlő turisztikai potenciál fokozottabb kihasználása T4: Szép város - Hagyományos, kisvárosi értékeit őrző, igényes városkép, minőségi lakókörnyezet A külföldi és a belföldi turisták költése millió Ft +10 % növekedés A kereskedelmi és egyéb szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma vendégéjszaka 72.650 (2014. évi adat) Átlagos tartózkodási idő nap 1,81 (2013. évi adat) KSH +5 % növekedés Önkormányzati adatszolgáltatás növekedés (0,5 nap) Települési környezettel való elégedettség % +20 % növekedés KSH Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 209 Tematikus cél Eredmény indikátor Mértékegység Bázisérték Célérték Indikátor forrása T5: Zöld város - Meglévő, értékes természeti környezet megóvása, minőségi városi zöldfelületi rendszer kialakítása T6: Fenntartható mintatelepülés - Megújuló energiák és környezetbarát technológiák szerepének növelése a helyi gazdaságban és település-üzemeltetésben, klímatudatosság erősítése T7: Aktív város Helyi sportolási, rekreációs és kulturális programkínálat bővítése, fejlesztése T8: Befogadó város Társadalmi kohézió erősítése, leszakadó csoportok támogatása, civil szféra működési feltételeinek javítása Települési környezettel való elégedettség % +20 % növekedés Önkormányzati adatszolgáltatás Városi gondozott zöldfelületek nagysága m 2 +5 % növekedés Önkormányzati adatszolgáltatás A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül PJ/év n.a (SEAP) 20 % Kedvezményezetti adatszolgáltatás Primer energia felhasználás PJ n.a. (SEAP) csökken (20 %) Kedvezményezetti adatszolgáltatás A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség Szociális célú városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosok száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma % +10 % Önkormányzati adatszolgáltatás fő 0 250 Önkormányzati adatszolgáltatás fő 0 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 210 29. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai Területi (városrészi) cél Eredmény indikátor Mértékegység Bázisérték Célérték V1 V6 Az egyes városrészek lakosainak száma fő 2011. évi KSH Népszámlálás alapján megadott nem csökken Indikátor forrása KSH népszámlálás Öregedési index nem romlik KSH népszámlálás Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában % városrészi mutatók nő KSH népszámlálás Alacsony komfort fokozatú lakások aránya % csökken KSH népszámlálás Foglalkoztatottak aránya a 15-64 év közötti népességen belül A gazdaságilag nem aktív aránya népesség Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül % nem csökken KSH népszámlálás % nem nő KSH népszámlálás % nem nő KSH népszámlálás % nem nő KSH népszámlálás Települési környezettel való elégedettség % +20 % növekedés A közösségi, szabadidős, közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség % +10 % növekedés Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Mérés gyakorisága tízévente tízévente tízévente tízévente tízévente tízévente tízévente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 211 30. táblázat: Az akcióterületi fejlesztések (beavatkozások) output indikátorai Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Belvárosi akcióterület (AT1) Tessedik Sámuel Múzeum interaktívvá tétele Bolza-kastély közönség számára történő megnyitása, közösségi tér fejlesztése Piac felújítás folytatása (helyi termékek piaca, mélygarázs, új piaccsarnok építése, sétáló utca kialakítása a Béke utca irányába) Szent Klára Gyógyfürdő fejlesztése Árpád szálló épület felújítása (Fürdőhöz kapcsolódóan) Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága Látogatószám növekedése fő/év +10 % Kedvezményezetti adatszolgáltatás Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága m 2 1400 Kedvezményezetti adatszolgáltatás Látogatószám növekedése fő/év 100 % Önkormányzati adatszolgáltatás Városi területeken létrehozott, vagy felújított nyitott terek Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága Városi területeken létrehozott, vagy felújított nyitott terek Támogatott helyszínen tett látogatások számának növekedése m 2 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 500 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 helyi termékek piaca: 100 csarnokok: 2000 + 2000 összesen: 4100 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 500 Önkormányzati adatszolgáltatás fő / év 15 % (jelenlegi 30.000 fő) Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 212 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Petőfi utcai sportcsarnok felújítása Petőfi utca, Szabadság út és Jókai utca közötti szakasz felújítása Szarvasi Gyermekélelmezési Nonprofit Kft. konyha és étkező fejlesztése, napelem kiépítés, valamint Árpád u. 4. ingatlan felújítása Fogorvosi rendelők kialakítása Bölcsőde felújítás (Kossuth utca 19.) Lengyel Palota külső felújítása Mittrovszky-kastély felújítása Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága m 2 550 (500 + 50 m 2 vizes blokk) Önkormányzati adatszolgáltatás Felújított vagy fejlesztett utak hossza km 0,2 Önkormányzati adatszolgáltatás Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága Jobb egészségügyi ellátásban részesülő lakosság m 2 650 Önkormányzati adatszolgáltatás fő 6 körzet, teljes városi lakosságszám Önkormányzati adatszolgáltatás Újonnan épített rendelők száma db 3 Önkormányzati adatszolgáltatás Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága db 85 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 600 m 2 (1500 m 2 külső felület) Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 1700 Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 213 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Vasútállomás épületének felújítása és korszerűsítése és a hozzá kapcsolódó közterület rendezése Kossuth tér közterületének rendezés Családsegítő és Gyermekjóléti Központ infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztése, épület felújítása Szabadság út menti kerékpárút felújítás Autóbusz-pályaudvar környékének felújítása és Idősek Napközi Otthona felújítás (Béke u.7) Körös-parti akcióterület Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága m 2 500 Önkormányzati adatszolgáltatás Felújított vagy fejlesztett utak hossza km 0,2 Önkormányzati adatszolgáltatás Városi területeken létrehozott, vagy felújított nyitott terek Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága A fejlesztés során felújított, megújuló gyermekjóléti alapellátások száma Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése Kiépített vagy korszerűsített utastájékoztatási rendszerek száma m 2 500 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás db Önkormányzati adatszolgáltatás km 2 Önkormányzati adatszolgáltatás db 1 Önkormányzati adatszolgáltatás Felújított pályaudvarok száma db 1 Önkormányzati adatszolgáltatás Felújított vagy fejlesztett utak hossza km 0,4 Önkormányzati adatszolgáltatás A fejlesztés során felújított / megújuló szociális alapszolgáltatások száma A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő db 1 Önkormányzati adatszolgáltatás látogatás / év 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 214 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Erzsébet Liget Pavilon felújítása, szolgáltatás nyújtására alkalmassá tétele Erzsébet Liget Sporttelep felújítás Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Fejlesztéssel rendezvényhelyszínek érintett db 1 Önkormányzati adatszolgáltatás Felújított épület, helyiségek nagysága m 2 100 (épület) +500 (lelátó) Önkormányzati adatszolgáltatás Hivatali üdülő felújítás és bővítés Felújított épület nagysága m 2 600 (3 szint) Önkormányzati adatszolgáltatás Holt-Körös (Békésszentandrással projekt) kotrása közös VKI szerinti jó állapotú / jó potenciálú víztestek aránya Vízgazdálkodási tevékenységgel érintett területek nagysága % Kedvezményezetti adatszolgáltatás km2 928 Kedvezményezetti adatszolgáltatás II. rendű védtöltés felújítása Felújított töltés hossza km 10 Önkormányzati adatszolgáltatás Kacsa tó családbarát fejlesztése Történelemi Magyarország közepe környezetében tervezett fejlesztések A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A támogatásból fejlesztett családbarát funkciók száma A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése látogatás / év 3000 Önkormányzati adatszolgáltatás db 7-10 Önkormányzati adatszolgáltatás látogatás / év 25000 Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 215 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Dózsa György út (Béke út Városközpont Alkotmány út) felújítás Új nyomvonalú gyalogút és kerékpárút fejlesztés Információs pont kialakítása a Vízi Színháznál Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága Felújított vagy fejlesztett utak hossza km 1 (Dózsa Gy. úti szakasz) Megépített turisztikai célú kerékpárutak hossza Fejlesztéssel érintett tematikus utak, sétányok, gyalogos útvonalak hossza Fejlesztéssel érintett létesítmények száma Önkormányzati adatszolgáltatás km 10 Önkormányzati adatszolgáltatás km 1 Önkormányzati adatszolgáltatás db 1 Kedvezményezetti adatszolgáltatás évente évente évente évente Az Arborétum megközelíthetőségének javítása Szociális célú városrehabilitációs akcióterület Az akcióterületen élő lakosság bevonása az előkészítésbe Folyamatos szociális munka (humán erőforrás fejlesztés) Szociális bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben Kialakított kerékpártárolók száma db 50 Kedvezményezetti adatszolgáltatás Kialakított parkolók száma db 100 Kedvezményezetti adatszolgáltatás Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületen élő lakosság száma Fejlesztéssel érintett szociális bérlakások száma Megszüntetett lakások száma a leszakadó területen fő 800 Önkormányzati adatszolgáltatás lakóegység 12 Önkormányzati adatszolgáltatás lakóegység Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 216 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Az akcióterületi lakókörnyezet rehabilitációja (fásítás, játszótér) Virágos Szarvasért mozgalom erősítése Arató u. Sporttelep Közösségi Ház bontása, új építés Kártyás mérőórák Tréning (Közösségi Ház vezető, szakmai megvalósítók számára) Szociális szupervíziója Kortárs-segítők képzése szakemberek Felnőttképzés (ifjúságsegítő) Ifjúsági információs és tanácsadó iroda kihelyezett szolgáltatásainak működtetése Ifjúsági támogatása kezdeményezések Nyári napközi biztosítása, nyári étkeztetéssel Nagy mozgás kicsiknek óvodai fejlesztés Fiatal szülők önfoglalkoztatásának segítése Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A helyi társadalmi akciókba bevont hátrányos helyzetű lakosság száma m 2 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás fő 250 Önkormányzati adatszolgáltatás Fejlesztett szociális funkciók száma db Önkormányzati adatszolgáltatás Kártyás mérőórával felszerelt lakások száma db 20 Önkormányzati adatszolgáltatás Megtartott képzések száma db 5-7 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 50 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 200 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 50 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 30 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 20 Önkormányzati adatszolgáltatás évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 217 Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Szociális szövetkezet létrehozása - lovastanya Papírbrikettáló üzem létrehozása Felnőttképzés (lovas oktató, túravezető, ifjúságsegítő) Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Mérés gyakorisága A programokba bevont személyek száma fő 20 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 20 Önkormányzati adatszolgáltatás Megtartott képzések száma db 3 Önkormányzati adatszolgáltatás Konyhakert program bevezetése A programokba bevont személyek száma fő 50 Önkormányzati adatszolgáltatás Szarvasi lovasnapok rendezvénysorozat elindítása Közösségi kezdeményezések megvalósítása Iparfejlesztési akcióterület Ipari Park fejlesztése és bővítés, Új inkubátorház létesítése Napelem Park létesítése A programokba bevont személyek száma fő 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás A programokba bevont személyek száma fő 1000 Önkormányzati adatszolgáltatás A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe Támogatásban részesülő vállalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma A megújuló energia-termelés további kapacitása Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése ha 60+0,2165 (új) Kedvezményezetti adatszolgáltatás db 50 Kedvezményezetti adatszolgáltatás db 50 Kedvezményezetti adatszolgáltatás MW 500+500 Kedvezményezetti adatszolgáltatás tco2 egyenérték 20 % Kedvezményezetti adatszolgáltatás évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 218 31. táblázat: Az ITS keretében tervezett fejlesztések output indikátorai Projekt típusa Kulcsprojektek Hálózatos projektek Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése K1: M44-es gyorsforgalmi út megépülése K2- AT4: Iparfejlesztési akcióterület fejlesztései H1: Városi utak felújítása, szilárd burkolattal való ellátása, új gyűjtőutak építése H2: Kerékpárforgalmi hálózat és kerékpáros szolgáltatások fejlesztése H3: Városi intézmények felújításának, energetikai korszerűsítésének folytatása Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása Megépített gyorsforgalmi út hossza A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari parkok területe Támogatásban részesülő vállalkozások száma A nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma Felújított vagy fejlesztett utak hossza km 126 NIF Zrt. / KKK ha 60 +0,2165 (új) Kedvezményezetti adatszolgáltatás db 50 Kedvezményezetti adatszolgáltatás db 50 Kedvezményezetti adatszolgáltatás km 20 Önkormányzati adatszolgáltatás Kiépített utak hossza km 9 Önkormányzati adatszolgáltatás Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága A középületek éves elsődleges km 13 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 10.000 Kedvezményezetti adatszolgáltatás KWh/év Jelenlegi felhasználás 20 Kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 219 Projekt típusa Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése H4: Épített értékek megőrzése védett épületek felújítása, hasznosítatlan épületek funkcióval való megtöltése H5: Városi zöldfelületi rendszer fejlesztése H6: II. rendű védtöltés felújítása Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása energiafogyasztásának csökkenése A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek nagysága Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek H7: Holt-Körös kotrása VKI szerinti jó állapotú / jó potenciálú víztestek aránya; H8: Csapadékvíz elvezetés fejlesztése, belvíz elleni védekezés H9: Helyi vállalkozások közötti együttműködések %-os csökkenése PJ/év n.a Kedvezményezetti adatszolgáltatás m 2 6000 Önkormányzati adatszolgáltatás m 2 10.000 Önkormányzati adatszolgáltatás Felújított töltés hossza km 10 Önkormányzati adatszolgáltatás Vízgazdálkodási tevékenységgel területek nagysága érintett Bel- és csapadékvízvédelmi létesítmények hossza Támogatásban részesülő vállalkozások száma % Kedvezményezetti adatszolgáltatás ha m 21.751 (11.382+10.369) db Kedvezményezetti adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás Kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 220 Projekt típusa Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése erősítése, helyi beszállító hálózatok szélesítése, klaszterek kialakításának ösztönzése H10: Helyi adottságokra épülő turisztikai attrakciófejlesztés H11: Térségi együttműködésre épülő, aktív desztináció menedzsment Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése Megépített turisztikai célú kerékpárutak hossza Fejlesztéssel múzeumok Fejlesztéssel emlékhelyek Fejlesztéssel témaparkok érintett érintett érintett Támogatásból fejlesztett családbarát funkciók A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett Mrd Ft Kedvezményezetti adatszolgáltatás látogatás / év 7.000 Kedvezményezetti adatszolgáltatás km 10 Önkormányzati adatszolgáltatás db 3-5 Önkormányzati adatszolgáltatás db 1 Önkormányzati adatszolgáltatás db 3 Önkormányzati adatszolgáltatás db 10-20 Önkormányzati adatszolgáltatás látogatás / év 7.000 Kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente évente évente
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 221 Projekt típusa Fejlesztések (beavatkozások) megnevezése Egyéb projektek E1: Szarvas város kommunikációjának erősítése Output indikátor Mértékegység Célérték Indikátor forrása látogatások várható számának növekedése A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése A támogatásból megvalósult akciókban érintett vállalkozások száma látogatás / év 7.000 Kedvezményezetti adatszolgáltatás db 10 Kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente A fenti táblázatokban azon indikátorok esetén, ahol a jelenlegi információk alapján a bázis és célértékek számszerű meghatározására nem vagy csak a változás irányát illetően volt lehetőség az ITS készítése során, ott az indikátorok pontosítására az ITS monitorozása (első éves felülvizsgálata), illetve a konkrét fejlesztések előkészítése során kerülhet sor.
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 222 8.5.2 A monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása A monitoring az a programalkotást követő nyomon követési folyamat, amely a program végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel és visszacsatol a végrehajtás folyamatába, illetve indokolt esetben a program felülvizsgálatát eredményezheti. A monitoring célja, hogy elősegítse a stratégia hatékony megvalósítását, és biztosítsa, hogy változó külső és belső körülmények mellett is megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre a megvalósításhoz. A monitoring elválaszthatatlan a kontrolling fogalmától, amely a monitoring eredményeit felhasználva, szükség szerint és tervezett módon a stratégia megvalósítási folyamataiba, vagy magába a stratégiába avatkozik be. Fontos, tehát a stratégiában kijelölni a program monitoring felelősét kivitelezőjét gyakoriságát formai elvárásait a visszacsatolás módját A monitoring jelentések rendkívül fontos adalékok a program ütemezett (7-éves) felülvizsgálatának megalapozásához, illetve indokolt esetben rendkívüli módosításokat is eredményezhet egy-egy éves jelentés tartalma a programban. A monitoring jelentések az évente készülő akciótervek fontos háttérdokumentuma is, az ott megfogalmazott javaslatokat az akciótervekben is figyelembe kell venni A monitoring folyamatát az alábbi ábra összegzi: 8. ábra: A monitoring folyamatának összefoglalása Stratégia: célok és beavatkozások Megvalósítás szervezete Stratégia beavatkozásai - előkészítés Kontrolling: beavatkozások megfogalmazása Monitoring jelentés Stratégia beavatkozásai - megvalósítás
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 223 A monitoring folyamat szervezete: Képviselőtestület: a képviselőtestület a monitoring folyamatokkal javaslatokat fogalmaz meg és meghozza a folyamatokkal, illetve a konkrét beavatkozásokkal kapcsolatos döntéseket Szakmai Bizottságok: javaslatot tesz a képviselőtestület felé a stratégia megvalósítását érintő folyamatokra és konkrét beavatkozásokra Monitoring bizottság: negyedéves rendszerességgel felülvizsgálja a stratégia megvalósításának folyamatát és javaslatokkal él az érintett bizottságok, illetve képviselőtestület felé; megtárgyalja és elfogadja a negyedéves, illetve az éves rendszerességgel készülő monitoring jelentést, valamint javaslatokat fogalmaz meg annak kapcsán; a monitoring bizottság tagjai: Polgármester A testületi bizottsági elnökök Főépítész A településen működő civil szakmai támogató csoport vezetője Egyéb civil szervezetek Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet Stratégia megvalósításáért felelős operatív szervezet monitoring felelős: a végrehajtó szervezeten belül a monitoringért felelős munkatársat kell kijelölni. A munkatárs feladata, hogy negyedéves, illetve éves rendszerességgel elkészítse a megvalósítás folyamatáról szóló jelentést, azt az operatív szervezet vezetőjével egyeztesse, aki a jelentést a monitoring bizottság vezetője felé továbbítja. A monitoring folyamatával kapcsolatos dokumentumok: Negyedéves monitoring jelentés: a jelentést az operatív végrehajtó szervezet monitoringért felelős munkatársa készíti és egyezteti a szervezet vezetőjével. A Monitoring Bizottság a jelentést minden esetben elfogadja, és saját hatáskörében döntéseket hoz a megvalósítással kapcsolatban. Szükség szerint a monitoring bizottság javaslatai alapján a jelentést az illetékes szakbizottságok, illetve a képviselőtestület is megtárgyalják, és meghozzák a szükséges döntéseket. A jelentés tartalma kiterjed: a beavatkozások előkészítő feladatainak előrehaladására, a beavatkozások megvalósításának előrehaladására, a stratégia megvalósításának előrehaladására; célok megvalósulása, a különböző folyamatokkal kapcsolatos problémák, esetleges szűk keresztmetszetek azonosítására, javaslatok megfogalmazására, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is. Éves monitoring jelentés: az éves jelentés elkészítéséért, hasonlóan a negyedéves jelentésekhez, az operatív végrehajtó testület felel. Az éves jelentést a Monitoring Bizottság javaslatai alapján az érintett testületi bizottságok, valamint a képviselőtestület minden évben megtárgyalja, elfogadja, illetve meghozza a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos döntéseket. Az éves jelentés tartalma: A megvalósítás szervezeti keretei A megvalósítással kapcsolatos tevékenységek, azok előrehaladása és értékelése (tematikus célonként és városrészenkénti áttekintés a stratégia elfogadása óta megvalósított fejlesztésekről azok eredményeiről)
Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája STRATÉGIA 224 A megvalósítás folyamatainak javítása érdekében foganatosított intézkedések leírása és értékelése A stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladás (indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékeinek feltüntetésével) A megvalósításra fordított pénzügyi források A szervezettel, célokkal és beavatkozásokkal kapcsolatos javaslatok, amelyek tartalmazzák a felelősök és határidők meghatározását is A következő periódusra tervezett tevékenységek és a szükséges szervezeti erőforrások és pénzügyi források meghatározása Melléklet: A negyedéves jelentések összefoglalása és értékelése Értékelő lapok: a különböző értékelő lapok szerepe, hogy az egyes tevékenységek kapcsán a tervezett beavatkozások előrehaladása, az azokkal kapcsolatos problémák a lehető leg objektívebb módon megítélhetők legyenek. A formalizált értékelő lapok le kell, fedjék a célokat, a beavatkozásokat, valamint az indikátorokat is. Az értékelő lapok a negyedéves és éves jelentések mellékletét képezik. A monitoring következetes végrehajtása és a kontrolling eszközével történő élés lehetővé teszi, hogy az operatív városfejlesztés és az azt megalapozó stratégia (a projektektől a célok szintjéig) rugalmasan reagáljon a külső és belső adottságok változására. Ezzel megvalósul a stratégiai városmenedzsment és nem egyszerű, visszacsatolások nélküli terv-végrehajtásról beszélhetünk Szarvas esetében. Az indikátorokhoz kapcsolódó értékek alapvetően a stratégiában nevesített mutatókra kiterjedve kerülnek rögzítésre egységes adatbázisban, melyek a negyedéves- és éves jelentések alapját képezik. Természetesen a monitoring eredmények a stratégia kialakításában résztvevő partnerek számára elérhetőek lesznek, értékelésükbe a város legfontosabb stratégiai partnerei alapvetően a Monitoring Bizottság munkáján keresztül bevonásra kerülnek. A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról.
Polgármesteri Hivatal Szarvas J 2015 ÁPR 0 7 f-s- BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁGA Ügyiratszám: BKG/001/3085-2/2015 Ügyintéző: Frankó Róbert (66/560-234) Tárgy: Felkérés ITS projektben történő közreműködésre. Hivatkozási szám: 1.87/16/2015. Babák Mihály Szarvas Város Polgármestere 5540 Szarvas Szabadság u. 25-27. Tisztelt Polgármester Úr! A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 12. (1) foglalt hatáskörben eljárva, a rendelet 2. (3) bekezdése és 2. melléklete szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével Szarvas város ITS projektjéhez az alábbi nyilatkozatot adom: A projekt kidolgozása során kérem legyenek figyelemmel arra,hogy ha koncepció érint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi X X X V I I. tv. (továbbiakban: Evt.) hatálva alá eső területet vagy ügyet,akkor hatóságunk a véleményezés további szakaszában részt kíván venni. Igazgatóságunk az erdőterületek művelési ágának ill. rendeltetésének megváltoztatásához nem járul hozzá. Javaslatként kérem, vegyék figyelembe, hogy a megvalósítani kívánt létesítmények mindegyikénél, valamint a mezőgazdálkodás segítőjeként (kiegészítőjeként) hasznos szerepet töltenének be gazdasági, védelmi és közjóléti funkcióknak egyaránt megfelelő erdősávok. Szarvas várost övező külterületi régió bővelkedik erdőtelepítésre alkalmas,azzal gazdaságosan hasznosítható területtel. Igazgatóságunknak a terület fejlődése szempontjából jelentős ágazati tervvel és intézkedéssel nem rendelkezik. A véleményezési dokumentációt papír formátumban kérjük. Szakmai véleményemet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi L X X V 1 I I. törvény 9. (3) bekezdése alapján adtam ki. ^ l a ^ ' 1 ' 0 / - v Gyula, 2015. március 31. Szabó Tibor József igazgató megbízásából Fentiekről értesül: Címzett 2. Erdő felügyeleti és Hatósági Osztály(elektronikus formában) 3. Irattár CD 6000 Kecskemét, József Attila u. 2. S 6001 Kecskemét, Pf.: 130 6724 Szeged, Föltámadás u. 29. H 6701 Szeged, Pf.:35. 5700 Gyula, Kertes u. 18. H 5701 Gyula, Pf: 220. y bacs-erdeszet@nebih.gov.hu TÖT 76/501 700 & 76/32J-951 Sí 62/553-940 I 62/498-056 V 66/560-232 S 66/560-230
Polgármesteri Hivatal Szárvas Érkeztetés... Mfí Dátum: 2015-03-2 0 \\sj\ : Gc^vn Uh*: '$tintáétm ^ J fur* BÉKÉS M E G Y E I K O R M Á N Y H I V A T A L 2015 m i a FÖLDHIVATALA 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 1. Ügyiratszám: 10.037-6/2015. Ügyintéző: Burda Béía Telefon: (66) 527-095 Tárgy: ITS project Hiv. SZ.: I. 87/16/2015. Melléklet: Szarvas Város Polgármestere 5540 Szarvas Szabadság utca 25-27. Babák Mihály Polgármester részére Tisztelt Polgármester Úr! Az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése során a termőföld védelméről szóló 2007. évi C X X I X törvényen (továbbiakban: Tfvt.) ahpuló véleményemet szíveskedjen figyelembe venni: A Tfvt. 11. (l)-(2) bekezdése szerint termőföldet más célra csak kivételesen- elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével- lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Az átlagos minőségű termőföld a település azonos művelési ágú termőföldjeinek 1 hektárra vetített Ak értékeinek átlaga. A termőföldek átlagos aranykorona értéke a 2015. március 17. napi állapot szerint: - szántó művelési ág esetében 23.24 Ak/ha, - legelő művelési ágú termőföld esetében 9.08 Ak/ha, - szőlő művelési ág esetében 25.20 Ak/ha, - kert művelési ágú termőföld esetében 26.10 Ak/ha, - gyümölcsös művelési ágú termőföld esetében 27.68 Ak/ha - rét művelési ágú termőföld esetében 16.82 Ak/ha, - nádas művelési ágú termőföld esetében 10.40 Ak/ha, - fásított terület művelési ágú termőföld esetében 7.00 Ak/ha. A termőföld 1 ha-ra vetített átlagos aranykorona értéke szerint a település területén található szántó (1) 45.20 Ak/ha, szántó (2) 41.70 Ak/ha, szántó (3) 33.90 Ak/ha, gyümölcsös (1) 50.40 Ak/ha, legelő (1) 28.70 Ak/ha, legelő (2) 15.60 Ak/ha, rét (2) 25.20 Ak/ha minőségi osztályú 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 1. Pf.: 66. Telefon: (+36 66) 528-130 Fax: (+36 66) 528-140 E-mail: bekescsaba m@takarnet.hu Honlap: bekes.foldhivatal.hu
termőföldek átlagosnál jobb minőségűek, ezért azok végleges más célú hasznosítása csak a Tfvt. 11. (3) bekezdésében foglaltak alapján (helyhez kötött igénybevétel esetén) engedélyezhető. A Tfvt. 6/B. alapján a településrendezési eszközök elkészítése, módosítása során a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A módosítással érintett földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás nem akadályozhatja. Az ingatlanügyi hatóságnak kifogást kell emelni (zártkerti ingatlanok kivételével), ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület Övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is. A településfejlesztési stratégia elkészítése és a településrendezési eszközök módosítása során a termőföldnek minősülő területek esetében a fentieket szíveskedjenek figyelembe venni azzal, hogy a konkrét termőföld felhasználást, azaz a termőföldek más célú hasznosítását (beleértve az érintett területek esetleges belterületbe vonását is) az illetékes járási földhivatal engedélyezheti. A termőföld más célú hasznosításának esetleges helyhez kötöttségi vizsgálata is ezen eljárás során történik. Békéscsaba, 2015. március 17. Tisztelettel: Kapják: Fenti címzett Irattár
KI. nivtiictl Oidi '/JSi> BÉKÉS M E G Y E I K O R M Á N Y H I V A T A L Érkeztetés. bl6l> Dátum: 2015-03- 0 9 NÖVÉNY- És TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4. Ügyiratszám: BEF/01/277-2/2015 Tárgy: Szarvas Város 2014-2020 időszakra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítésének előzetes véleményezése Ügyintéző: Dr. Sangala Erensin Pierre Hiv. sz.: 1.87/16/2015 Telefon: (66)-529-270/l 2 mellék Melléklet: Szarvas Város Polgármestere 5540 Szarvas Szabadság u. 25-27. Hivatkozott számú megkeresésére a Szarvas Város 2014-2020 időszakra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítése kapcsán talajvédelmi szakhatósági előzetes véleményünket az alábbiakban adjuk meg: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény III. fejezetében foglaltakat, A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV.29.) FVM. rendelet helyes Mezőgazdasági Gyakorlat kötelező előírását című részében foglaltakat, A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet III. fejezetében foglaltakat, A földtani közeg és a felszín alatti szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EÜM-FVM együttes rendeletében foglaltakat (szennyezettségi határértékek) figyelembe kell venni. A szakhatósági állásfoglalás önállóan nem fellebbezhető csak az engedélyező hatóság által kiadott határozattal szemben lehet élni jogorvoslati kérelemmel. INDOKOLÁS Szarvas Város Polgármestere megkereste Igazgatóságunkat a Szarvas Város 2014-2020 időszakra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítésével kapcsolatban. A nevezett időszakra vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítéséhez a rendelkező részben foglaltak szerint adtam szakhatósági véleményünket. Szakhatósági véleményünket a 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. (1) bekezdés és a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 37. (2) b), (4), 41. (1), (2) b), 9. melléklet 16. pontja alapján adtuk ki. Békéscsaba, 2015. február 24. 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4. Telefon: 06/66-529-270 ; Fax: 06/66-446-166 ; E-mail: bekes-nti@nebih.gov.hu
Potaármesterl Hivatal Szarvai Érkeztetés: *' 2015-03- 0 9 2015MÁfC Dátum: BÉKÉS. MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG - RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁG KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY 5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 1-3. Pf.: 124.»: 66/523-711, BM: 33/21-22, 22-32, Fax: 33/22-30 E-mail: kozlo.bekesmrfk@bekes.police.hu Ügyszám: 04000/2251-1/2015. ált. Tárgy: Tájékoztatás Szarvas Város ITS proj ektj ében történő közreműködéssel kapcsolatban Hiv. szám: I. 87/16/2015 Ügyintéző: Varga Attila r.föhadnagy Tel/fax: (66)523-700/(66)523-734 Babák Mihály Ur Szarvas Város Polgármestere részére! S Z A R VAS Szabadság u. 25-27. 5540 r Tisztelt Polgármester Úr! Szarvas Város Önkormányzata által megküldött Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) készítésével kapcsolatos - hivatkozott számú átiratát megkaptuk. A megküldött és elektronikusan elérhető dokumentumok alapján a fejlesztési stratégia készítéséhez hozzájárulásunkat megadjuk. Tájékoztatom, hogy az eljárás további szakaszában - tekintettel annak közlekedésbiztonsági hatásaira részt kívánunk venni, a további véleményezési dokumentációkat elektronikus adathordozónk kérjük megküldeni.
MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVAT AL SZOLNOKI BÁNYAKAPITÁNYSÁG c V / # A ^\-ct/)dü -A- Aéa&ik&t CYTIIZ/J'ÍO "7 Dili í Hiv.sz. címzettnél: I. 87/16/20! 5.»ZJÍlV/4Zy-Z/ZUl3. címzettnél: Gerda Gabriella Ü.i.: Krusoczkiné Kardos Ágnes ffi' +3656512312 Bl: agnes.kardos@mbfn.hu Tárgy: Integrált Településfejlesztési Stratégia- előzetes tájékoztatási Kérjük, hogy válaszában hivatkozzon ügyintézőnkre és iktatószámunkra! Polgármesteri Hivatal Sz-si...Ü j szakasz Babák Mihály 2015-03- 0 9 polgármester 5540 Szarvas Szabadság u. 25-27. Tisztelt Polgármester Úr! Szarvas Város Polgármesterének megkeresésére a Szolnoki Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 31. és 37. (4) bek. a) pontban előírtak szerint az alábbi véleményt és tájékoztatást adja. A Bányafelügyelet véleménye: A közigazgatási területet földtani (geológiai) szempontból is szükséges megvizsgálni, hogy Szarvas város integrált településfejlesztési stratégiája geológiai szempontból és földtani veszélyforrás szempontjából megalapozott legyen. Szarvas város közigazgatási területén a mellékletek szerinti szilárd ásványi nyersanyag bányatelkek találhatóak: Szarvas Szarvas I. - homok külfejtéses művelésű bányatelek II. - homok külfejtéses művelésű bányatelek A külfejtéses művelésű bányatelek területét különleges- bányászati" övezetbe kell besorolni. A tervezési terület bármely bányászati jogosultsággal való érintettsége esetén az érintett bányavállalkozó által szolgáltatott adatok alapján a tervezési területen lévő, illetve engedélyezés alatt álló bányászati létesítmények védőövezeteit (önálló rétegen) fel kell tüntetni a megfelelő tervlapokon. Szarvas Város közigazgatási területét a mellékletek szerinti szénhidrogén kutatási terület és bányatelkek fedik le illetve érintik: Körös - szénhidrogén kutatási terület Mezőtúr V. - szénhidrogén bányatelek Szarvas I. - földgáz, széndioxid bányatelek A szénhidrogén bányatelkeket nem kell különleges bányászati övezetbe sorolni, és az ott lévő szénhidrogén- ipari létesítményekre a bányafelügyelet külön eljárásban ad engedélyt. 5000 Szolnok, Hősök tere 6. S: +3656512320 El: 5001 Szolnok, Pf.: 164. W: szbk@mbfh.hu A: +3656512337
SZBK/429-2/2015. A szénhidrogén kutatási területen, bányatelken, illetve földgáz, széndioxid bányatelken lévő bányászati létesítményekről a jogosított cégek kötelesek adatokat szolgáltatni. Jelen esetben a Körös" kutatási területen és a Mezőtúr V." szénhidrogén bányatelken lévő bányászati létesítményekről az O&GD Centrál Kft. (1024 Budapest, Lövőház u. 39.) valamint a Szarvas I. " földgáz, széndioxid bányatelken lévő bányászati létesítményekről a M O L Nyit. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) ad tájékoztatást. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. -ba foglalt tilalmakra és korlátozásokra. Tájékoztatás: - A településrendezési terveknél figyelembe veendő bányászati érdekeltségű területek, valamint koncesszióra kijelölt területek aktualizált nyilvántartása, az érintett területek koordinátával (több formátumban) elérhető a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapján: http://www.mbfh.hu - A szükséges, felszínközeli ásványi-nyersanyag előfordulásokat Magyarország Földtani Térképe - Szarvas (Gyoma) L-34-42 és annak magyarázója tartalmazza. Megjegyzendő, hogy a város közigazgatási területén főleg aleurit és agyag található a felszín közelében, valamint a területen jelenleg is meglévő homok illetve szénhidrogén, földgáz, széndioxid bányatelkek vannak. Mind felszínközeli, mind szénhidrogén ásványi nyersanyagok szempontjából, potenciális ásványi-nyersanyag kutatásra váró készletek vannak a város területén. A fent hivatkozott földtani térkép a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben, 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.; digitalizált formában is rendelkezésre áll. - A település földtani adottságairól a Magyar Állami Földtani, Geofizikai és Bányászati Adattárban (1145 Budapest, Columbus u. 17-23. ) és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi X X V I. törvény (OTrT) alapján készült megyei területhasználati koncepcióban találhatóak adatok. - A területhasználati övezetek kijelölését földtani (geológiai) szempontból is meg kell alapozni. A TRT-nek tartalmaznia kell a település közigazgatási területének és környezetének geológiai leírását (mérnökgeológiai paramétereit), mellyel megalapozhatóak a HÉSZ-ben a földtani környezet által okozható veszélyek elkerülésére vagy csökkentésére teendő korlátozások (OTrT 25. (2) bek. szerint). Amennyiben jelentős mennyiségű ásványi nyersanyagot igénylő fejlesztési terveket fogad el a város, akkor megvizsgálandó az ásványi nyersanyaggal való ellátottság biztosíthatósága. - A Bányakapitányság felhívja a figyelmet arra, hogy az érintett területen üzemelő földgázelosztó vezetékekről az elosztói engedélyes Egáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. (6724, Szeged, Pulcz u. 44), a földgáz szállító vezetékekről a szállítói engedélyes FGSZ Földgázszállító Zrt. (8600, Siófok, Tanácsház u. 5.), a szénhidrogén szállító vezetékekről a bányavállalkozó M O L Nyrt ( 1117, Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) szolgáltat adatot. - A HÉSZ-ben rögzíteni kell a tervezési területen lévő gázelosztó vezetékek, földgázszállító vezetékek és szénhidrogén szállító vezetékek biztonsági övezetét (a -2/3-
SZBK/429-2/2015. TRT megfelelő tervlapjain történő ábrázolással). A biztonsági övezetben érvényes tilalmakat és korlátozásokat be kell tartani, különös tekintettel a fás szárú növények ültetési tilalmára. A Bányakapitányság az eljárás további szakaszában részt kíván venni. Az elfogadott dokumentációkat CD vagy D V D lemezen kérjük megküldeni. A Bányakapitányság jelen véleményét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti illetékességi területén eljárva adta ki. Szolnok, 2015. március 03. Dr. Palicz András bányakapitány megbízásából: Kapják 2. Irattár. -3/3-
O B I H O Z C - ^ t e T Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósági 5540 Szarvas, Anna-liget 1, Levélcím: 5541 Szarvas, PF.: 72. Tel.: 66/313-855, Fax: 66/311-658, E-mail: kmnp@kmnp.hu 704/2015.ikt.sz. Üi.: Greksza János Tárgy: Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Startégia készítése - tájékoztatás Hiv.ikt.sz: I. 87/15/2015. Hiv.tii.: Gerda Gabriella Szarvas Város Polgármestere Babák Mihály úr részére 2015-03- 0 3 Szarvas Szabadság u. 25-27 5540 Tisztelt Polgármester Űr! A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósághoz érkezett Szarvas Város településfejlesztési koncepciójának készítésével kapcsolatos megkeresésére a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság részéről, mint a védett természeti területek és a védett természeti értékek, valamint a Natura 2000 területek természetvédelmi kezelője, egyben a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet által a területfejlesztési programok, területrendezési tervek és a helyi építési szabályzatok véleményezésére kijelölt szervezet, a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 30. alapján, az alábbi természetvédelmi szempontú tájékoztatást adom, A 3/1997. (1.8.) K T M rendelet alapján a Körös-Maros Nemzeti Park területe érinti a tervezési területet, a nemzeti parki terület, országos jelentőségű védett természeti terület, ezért a természet védelméről szóló 1996. évi LITI. törvény 31-41. -ban foglaltak vonatkoznak rá. A település közigazgatási területén található, ún. ex lege" védett kunhalmok, a természet védelméről szóló 1996. évi LIIL törvény (Tvt.) 23. szerint országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek így vonatkoznak rájuk a Tvt. 31-41 -ban foglaltak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi X X V I. törvény alapján Város igazgatási területét érinti az országos ökológiai hálózat és a hálózat elemeire vonatkoznak a fenti jogszabály 13. és 17-19. -ban rögzített előírásai. Szarvas
-2- A tervezési terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) K v V M rendelet alapján érinti a Natura 2000 hálózatba tartozó Cserebökényi-puszták különleges madárvédelmi területet (területkód: HUKM10005); a Hármas-Körös jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület; (területkód: HUKM20017); acserebökény jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (területkód: HUKM20027); illetve a Tóniszállás-szarvasi gyepek jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (területkód: HUKM20027). A Natura 2000 hálózatba tartozó területekre a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet szabályai az irányadóak. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítés további véleményezési szakaszában a Körös-Maros nemzet^parkjgazgatóság részt kíván venni Természetvédelmi szempontú véleményemet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, illetve végrehajtására kiadott 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. melléklete; illetve a 481/2013. (XII. 17.) Korm rendelet 42.. d) pontja alapján biztosított hatáskörömben adtam ki. Szarvas, 2015. február 18.
... 4 2015-02- 2 4 BÉKÉS M E G Y E I K O R M Á N Y H I V A T A L BÉKÉSCSABAI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Ügyiratszám: Ügyintéző: Telefon: BE-02D/01/411-3/2015. Király János 66/441-009/195 mellék Tárgy: Hiv. szám: Szarvas Város Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozás egyeztetési eljárásban való közreműködés ügyében nyilatkozat I. 87/13/2015. Szarvas Város Polgármestere Babák Mihály polgármester SZARVAS Szabadság, u. 25-27. 5540 Tisztelt Polgármester Úr! A hatóságomhoz 2015. február 19. napján érkezett, I. 87/13/2015. ikt. számú levelében a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314. Kr.) alapján megkereséssel fordult hivatalomhoz a Szarvas Város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégia (a továbbiakban: ITS) kidolgozás egyeztetési eljárásában való közreműködés ügyében. Az ügyben a fenti hivatkozási számú megkeresés alapján az alábbi nyilatkozatot adom: Az ITS Szarvas Város közigazgatási területére vonatkozik, ahol országos védelem alatt álló örökségvédelmi elemek (régészeti lelőhely, műemlék) is található, ezért a kidolgozáshoz kapcsolódó egyeztetési eljárás további szakaszaiban is részt kívánok venni. Felhívom a figyelmet arra, hogy a településfejlesztés során az örökségvédelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokat be kell tartani. Tájékoztatásul az örökségvédelemmel kapcsolatos jelenleg hatályos jogszabályok: - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, - A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Kormányrendelet, - Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X.18.) Kormányrendelet, Ügyintézés helye: 5600 Békéscsaba, József Attila utca 2-4. II. emelet Postázási cím: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17., Pf.: 512. E-mail/ hivatali kapu: bekescsaba.epitesuqyhattai.bekes.qov.hu Honlap: www.bekeskh.hu
BE-02D/01/411-3/2015. - A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti tárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII.28.) B M rendelet. Nyilatkozatomat a 314. Kr. 28. (1) bekezdése és 31. (1) bekezdésére figyelemmel, a 314. Kr. melléklet 13. pontja, illetve a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 393. Kr.) 2. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörben, a 393. Kr. 1. melléklet 3. sorszám alatt meghatározott illetékesség alapján adtam ki. Békéscsaba, 2015. február 23. Erről értesülnek: Város Polgármestere Babák Mihály Polgármester 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. (térti vevénnyel) 2. Irattár Ügyintézés helye: 5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4, II. emelet Postázási cím: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17., Pf.: 512. E-mail/ hivatali kapu: bekescsaba.epitesuqyhat@bekes.qov.hu Honlap: www.bekeskh.hu
2015 FEBR 2 3. Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4025 DEBRECEN, HATVAN U. 16. LEVÉLCÍM: 400] DEBRECEN. Pí 27. E-MAIL: tiszantuli@zoldhatosag.hu TELEFON: 52-511-000 TELEFAX: 52-511-097 Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Kirendeltsége, Gyula Digármesteri Hivatal Szatv 5700 Gyula, Megyeház u. 5-7. j Levélcím: 5701 Gyula, Pf.:99. E-mail: korosvideki@zoldhatosar.hu Telefon: 66-362-944, Telefax: 66-361-75 2015-02- 2 3 Ikt. Szám: 11154-002/2015 Ügyintéző: Dr. Illich Andrea Tárgy: Vélemény integrált településfejlesztési stratégia (ITS) kapcsán Hiv.ea:.Gerda Gabriella Hiv. ügyszám: 1.87/13/2015. Szarvas Város Polgármestere Szarvas Szabadság u. 25-27. 5540 Szarvas Város Polgármestere a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) 37. (4) bekezdése alapján a város településrendezési tervének, integrált településfejlesztési stratégiájának kapcsán közreműködésünket kérte. Levegőtisztaság-védelem: Általános alapelvként javasoljuk figyelembe vemii a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásait különös tekintettel az 5. -ban foglaltakra. Zaj- és rezgés elleni védelem: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben előírtak, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékek betarthatóságának lehetőségét biztosítani kell a rendezési tervben. Általános alapelvként a rendezési tervben érvényre kell juttatni, hogy a zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy helyezkedjenek el, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerülhessenek. Hulladékgazdálkodás: Új létesítmények, besorolási övezetek megtervezése, létesítése során figyelembe kell venni azok hulladékgazdálkodási vonzatát (pl.: új szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, a települési hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjesztése, stb.), illetőleg a kivitelezés során keletkező építésibontási hulladékok kezelésének megoldását is. Vonatkozó jogszabályok: a hulladékról szóló 2012. évi C L X X X V. tv,
2 2.) az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló - módosított 45/2004. (VII. 26.) B M - K v V M együttes rendelet. A Korm. r. 37. (4) bekezdés bb) pontja alapján nyilatkozom, hogy az eljárás további részt kívánok venni. szakaszaiban Gyula, 2015. február 18. Kelemen Béla igazgató nevében és megbízásából Dr. Illich Andrea s. k. kirendeltségvezető Kapják: 1. Címzett 2. Irattár
2015-02- 1 9 CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ 2015 FEBR 1 a ügyiratszám: CSD/01/22-2/2015. Tárgy: Szarvas város integrált településfejlesztési stratégiája -Eljr.31.if Ügyintéző: Hiv. szám: I. 87/13/2015. Tel.: 06-62-680-125 Üi. ott: Gerda Gabriella Melléklet: Babák Mihály polgármester úr részére Polgármesteri Hivatal Szarvas Béke u. 1. 5540 Tisztelt Polgármester Úr! Szarvas város integrált településfejlesztési stratégiájának (továbbiakban: ITS) készítéséről szóló tájékoztatóját megkaptam. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Eljr.) 31. és 37. (1) bekezdés szerinti megkeresésére az alábbiakat közlöm. Általánosságban felhívom figyelmét, hogy az ITS tartalmának és formájának maradéktalanul meg kell felelnie az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.), és az Eljr. követelményeinek. A munka szakmai szabályait elsősorban az Étv. 7-9. -ai, valamint az Eljr. 6. -a rögzíti. Az ITS-re és annak megalapozó vizsgálatára vonatkozó tartalmi követelményeket az Eljr. 1-2. mellékletei tartalmazzák. Az Eljr 9. számú melléklet 2. pontja szerint az állami főépítész egyeztetési szakterülete a területrendezés és a településrendezés, adatszolgáltatási kötelezettsége nincs. Irodám felé a véleményezéshez a stratégia tervezetét papíralapon, nyomtatva kérem benyújtani. A véleményezési eljárás további szakaszaiban részt kívánok venni. Szeged, 2015. február 13. /^yd^o^s. 6720 Szeged, Horváth Mihály u. 1/B. S+36 (62) 680-122 S +36 (62) 680-121 ^ www.csmkh.hu M epitesugyi.hivatal@eoh.csmkh.hu
2015 FESS 1 9 ^ 7 J&jS/tt? O. KONDOROS 2015-02- 1 9 KONDOROSVÁROSÖNKORMÁNYZATA ISI 5553 K O N D O R O S, HŐSÖK TERE 4-5. 9 66/589-300 FAX: 66/589-302 lkt.sz.:., /.'.?../Á/2015 Tárgy: közreműködés ITS projektben Ü.L: Bánkuti Gábor SZARVAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 5540 Szarvas, Szabadság u. 25-27. Babák Mihály Polgármester Úr részére! Tisztelt Babák Mihály Polgármester Úr! Kondoros Város Önkormányzata Szarvas város integrált településfejlesztési stratégiájának elkészítését és a kapcsolódó eljárás szakaszait figyelemmel kívánja kísérni. A kapcsolattartásra kijelölt személy: Bánkuti Gábor beruházási osztályvezető Telefon: +35 70/9312-687 E-mail: bánkuti.gabor@kondoros.hu Kondoros, 2015.02.17. Tisztelettel: Ribárszki Péter % Kondoros Város Polgármester