T Ű Z V É D E L M I M Ű S Z A K I LEÍRÁS 8640 Fonyód, belterület hrsz.: 8055; 8053/2, és a 8044/9-13 alatti területen Fonyód piac, piaci szolgáltató és kiszolgáló létesítmények és piaccsarnok kialakítása jóváhagyási tervéhez Építés helye: Építtető: Tervező: Tűzvédelem: 8640 Fonyód, belterület hrsz.: 8055, 8053/2, és a 8044/9-13 Fonyódi Polgármesteri Hivatal (8640 Fonyód, Fő u.19.) Sztranyák Gergely DLA (7623 Pécs, Petőfi utca 70. 5. emelet 32. ajtó) Ferger Ferenc építész tűzvédelmi szakértő (7100 Szekszárd, Béri Balogh Á. u. 31. fsz. 3.) (É-10/1/2017.)
Tartalomjegyzék 1. Általános adatok... 3 2. Kockázati osztályba sorolás... 4 3. A technológia tűzvédelme... 5 4. Az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei... 5 5. Tűzszakaszolás, a tűzterjedés gátlás... 8 5.1. Tűzszakaszok kialakítása, méretei... 9 5.2. Homlokzati tűzterjedés gátlás... 9 5.3. Épületen belül... 9 5.4. Telekhatáron... 9 5.5. Épület homlokzatán vízszintes tűzgát... 9 5.6. Épület homlokzatán függőleges tűzgát... 9 5.7. Tetőszinti tűzgát... 9 5.8. Eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső falfelületek... 9 6. Tűztávolság... 9 7. Hő és füst elleni védelem... 10 7.1. Hő és füstlevezetés... 10 7.2. Légutánpótlás... 10 7.3. Vezérlés... 10 8. Hasadó, hasadó-nyíló felület... 10 9. Építmény, létesítmény megközelíthetősége, mentési helyek, beavatkozást biztosító követelmények... 10 9.1. Építmény, létesítmény megközelíthetősége... 10 9.2. Tűzoltósági kulcsszéf... 10 9.3. Tűzoltósági beavatkozási központ... 10 9.4. Tűzoltósági rádióerősítő... 10 9.5. Tűzoltó felvonó... 10 10. Kiürítésre, mentés... 11 10.1. Kiürítés első szakaszának számítása... 12 11. Tűzoltás feltételei, oltóanyag ellátás... 13 11.1. Külső oltóvízellátás... 13 11.2. Belső oltóvízellátás... 14 12. Épületgépészet tűzvédelmi követelményei... 14 12.1. Fűtés... 14 12.2. Szellőzés... 15-1 -
13. Villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei... 15 13.1. Villamos berendezések... 15 13.2. Villámvédelem... 15 14. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem... 16 15. Beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések... 16 15.1. Beépített automatikus tűzjelző berendezések... 16 15.2. Beépített automatikus tűzoltó berendezések... 16 16. Biztonsági jelzések... 16 17. Tűzvédelmi berendezések, eszközök... 17 18. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv... 18 19. Mellékletek:... 18 1. sz. Melléklet... 19 2. sz. Melléklet... 20-2 -
1. Általános adatok Az építtető a meglévő piac felújítását, átalakítását, bővítését szeretné megvalósítani. A felújításra kijelölt területen meglévő nyitott csarnok megmarad, a többi épület, műtárgy elbontásra kerül. A piac egy teljesen új koncepció szerint kerül kialakításra, átépítésre, melyben fontos szerepe van a megmaradó nyitott csarnoknak. A csarnok alatt A jelű épület kerül kialakításra, kis üzleteknek helyet adva. Az A épület folytatásaként a helyszínrajzon megjelölt helyen gépészeti és WC blokkal a B és kis üzletekkel C épület kerül felépítésre. A D jelű műtárgy funkciója hulladékgyűjtő. ( A-C épületek a továbbiakban : épület) A részletes leírás az építész műleírásban található. A területen lévő csarnok épület (továbbiakban: szín) meglévő, megmaradó, a felépítendő épületektől tűzvédelmi szempontból külön kerül értékelésre, mivel az a szín követelményének megfelel. Szín: Az épület fő rendeltetése: Szintek száma: Befogadó képessége: alapján), Nettó alapterülete: Tűzszakasz: Legfelső használati szint: Legalsó használati szint: Épület: Az épület fő rendeltetése: Szintek száma: Befogadó képessége: Nettó alapterülete: Tűzszakasz: Legfelső használati szint: Legalsó használati szint: termelői piac (továbbiakban: épület), földszint, 50 fő feletti (beruházói adatszolgáltatás 858,42 m 2 (tetőszerkezet vízszintes vetülete), az épülettel 1 tűzszakasz, ± 0,00 méter, ± 0,00 méter. termelői piac (továbbiakban: épület), földszint, 50 fő alatti (az üzletek alapterülete alapján), 365,4 m 2 ( A-D épületek), az színnel 1 tűzszakasz, ± 0,00 méter, ± 0,00 méter. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) 1. számú melléklet Fogalom meghatározások között szerepel: 48. Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével. 88. Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) II. fejezet 4. (2) bekezdésben található fogalom meghatározások között szerepel: - 3 -
131. szín: talajhoz közvetlenül csatlakozó, egyszintes, részben vagy teljesen fedett, egy vagy több oldalán az összesített oldalfelület legalább 50%-áig nyitott építmény, Az 1. mellékletben található számítás alapján a csarnok épület színnek nevezhető. 2. Kockázati osztályba sorolás A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) IV. fejezet 12. (1) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell a kockázati egység kockázati osztályát meghatározni. A szín kockázati osztályba sorolása: Az OTSZ 1. melléklet 1. táblázat szerint: NAK AK KK MK X X Az 1. táblázat szerint AK a kockázati osztálya. X Az OTSZ 1. melléklet 2. táblázat szerint: NAK AK KK MK X A 2. táblázat szerint a NAK a kockázati osztálya. A fentiek alapján a kockázati osztályba sorolása: NAK (nagyon alacsony kockázat). A fentiek alapján az szín mértékadó kockázati osztálya: AK Az épület kockázati osztályba sorolása: Az OTSZ 1. melléklet 1. táblázat szerint: NAK AK KK MK X X X Az OTSZ 1. melléklet 2. táblázat szerint: NAK AK KK MK X A fentiek alapján a kockázati osztályba sorolása: NAK (nagyon alacsony kockázat). - 4 -
A fentiek alapján az épület mértékadó kockázati osztálya: NAK A két kockázati egység azonos kockázati egységbe helyezhető, mert mind két egység rendeltetése közösségi. Mértékadó kockázati osztály: Mivel az épület a szín alatt helyezkedik el, így a mértékadó kockázati osztály: AK (OTSZ 12. (3) bekezdés) 3. A technológia tűzvédelme A szín alatt árusító terület, az épületben üzletek, szociális blokk kerül kialakításra. A színben és az épületben mint önálló kockázati egységben az általánostól eltérő technológiával, tárolással nem kell számolni. 4. Az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei Az OTSZ 16. alapján az építmények szerkezeti állékonyságát biztosító tartószerkezeti elemek feleljenek meg a 2. mellékletben foglalt 1. táblázatban meghatározott követelményeknek. Az OTSZ 16. (6) bekezdésében foglaltakat figyelembe kell venni a szerkezetek tűzvédelmi kialakításánál: Az egyes építményszerkezetekre vonatkozó követelményeket az építményszerkezetek építményen belül betöltött statikai szerepének, a teherátadás rendjének figyelembevételével kell meghatározni. Egy építményszerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet. A szín és az épület mértékadó kockázati osztálya: AK Az épület szintszám szerinti kialakítása: földszint Szín: Az OTSZ 131. (2) bekezdése kimondja: A szín építményszerkezeteire tűzállóságiteljesítmény-követelmény nem vonatkozik. Az OTSZ 131. (3) bekezdés a) pontja kimondja: A szín tartószerkezete: a) 50 fő feletti, de legfeljebb 300 fő tartózkodására szolgáló építmény esetén legalább C tűzvédelmi osztályú. A szín tartószerkezete acél, mely festett állapotban kielégíti az A2 tűzvédelmi osztályt. A szín térelhatároló szerkezettel nem rendelkezik. Tehát a szín tartószerkezete kielégíti a követelményt. Épület: Az épület AK kockázati osztályba soroltak szerinti épületszerkezetekből kerül kialakításra. Az épület szerkezeti állékonyságát biztosító elemek az alábbi táblázatban szereplő értékeknek kell megfelelni: - 5 -
A B C 1 Mértékadó kockázati osztály AK 2 Építményszerkezet 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 17 18 19 Teherhordó építményszerkezetek Tűzterjedésgátlás építmény szerkezetei Teherhordó falak és merevítéseik a pinceszint kivételével Pince+ földszint D Építményszerkezet tűzvédelmi teljesítménye 30 cm Porotherm N+F falazat REI 30 REI 240 Teherhordó pillérek és merevítéseik a pinceszint kivételével R 30 Pinceszinti teherhordó falak és merevítéseik D A2 REI 30 Pinceszinti pillérek és merevítéseik A2 R 30 Pinceszint feletti födém A2 REI 30 Emeletközi és padlásfödém Tetőfödém tartószerkezete, merevítései, valamint tetőfödém 60 kg/m 2 felülettömeg felett 20 cm vastag monolit vb. födém REI 15 REI 30 Tetőfödém térelhatároló szerkezete (60 kg/m 2 - ig) REI 15 Fedélszerkezet fa szeglemez tartó Épületen belüli és menekülési útvonalnak minősülő lépcsők és lépcsőpihenők tartószerkezetei és járófelületének alátámasztó szerkezetei R 30 Menekülési útvonalat képező szabadlépcső tartószerkezete Tűzgátló alapszerkezet Tűzgátló alapszerkezet Tűzfal - D D D D A1 A1 REI 120 Tűzgátló válaszfal EI 15 Tűzgátló fal D A2 (R)EI 30 Tűzgátló födém A2 REI 30 A1 A1 D 20 Tűzterjedés elleni gát A2 a csatlakozó födémre, falra előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb 90-6 -
21 22 Tűzgátló nyílászáró tűzfalban A2 EI2 90-C tűzgátló falban D ó EI2 30-C 23 felvonó-aknaajtó a vonatkozó műszaki követelmény szerint 24 Tűzgátló lezárás Tűzgátló réskitöltő-réslezáró rendszerek az átvezetéssel érintett szerkezettel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI 90 25 Tűzgátló lineáris hézagtömítések a csatlakozó szerkezetekre előírt követelménnyel megegyező tűzállósági teljesítményű, de legfeljebb EI 90 26 Tűzgátló záróelem EI 30 27 Falburkolat D s1, d0 28 Padlóburkolat Dfl s1 29 30 Menekülési útvonalon alkalmazott építményszerkezetek Álmennyezet, mennyezetburkolat Álpadló D s1, d0 D EI 15 31 Hő- és hangszigetelés, burkolat nélkül vagy burkolat mögött B s1,d0 A táblázatban nem szereplő építmény szerkezetek és követelményük: Az áthidalók tűzvédelmi osztály és tűzállósági teljesítménykövetelménye: o tűzfalban, tűzgátló falban és tűzgátló válaszfalban történő alkalmazás esetén a tűzvédelmi osztálya A1 a fogadó falra előírt követelmény időtartama R x () o egyéb esetben megegyezik a teherhordó pillérre vonatkozó követelménnyel, (főfalakban monolit áthidalások, a válaszfalakban porotherm A-10 áthidaló, tűzvédelmi teljesítménye: A1 R 30) Jelen esetben a homlokzati hőszigetelő anyag szálas (A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú). Amennyiben éghető anyagú (B_E tűzvédelmi osztályú) hőszigetelő maggal rendelkező hőszigetelő rendszert szeretnének alkalmazni, akkor az OTSZ 25. (4) bekezdés alapján a nyílásos homlokzatokon: - 7 -
A B-E tűzvédelmi osztályú, 10 cm-nél vastagabb hőszigetelő maggal rendelkező burkolati bevonati és egyéb vakolt hőszigetelő rendszereket az a) vagy b) pont szerinti megoldás közül az egyikkel kell megvalósítani: a) a homlokzati nyílászárók felett mindenütt legalább 20 cm magasságú, legalább 90 kg/m 3 testsűrűségű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból tűzvédelmi célú sávot kell elhelyezni az általános homlokzati felületen alkalmazott hőszigetelő anyag helyett és azzal legalább azonos vastagságban, amelynek a nyílás alapszerkezetének mindkét oldalán legalább 30 cm-rel túl kell nyúlnia; az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból készülő tűzvédelmi célú sáv és a nyílászáró között B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelés nem alkalmazható, b) az a) pont szerinti anyagú, magasságú tűzvédelmi célú sáv a homlokzati nyílások felett megszakítás nélkül végighúzódóan is kialakítható, ha a homlokzati nyílás alapszerkezetének felső és a felette lévő, tűzvédelmi célú sáv alsó éle közötti távolság legfeljebb 50 cm távolság, és a sáv kialakítására szintenként kerül sor. Az OTSZ 25. (5) bekezdését is figyelembe kell venni: Ahol állami támogatással energetikai célú felújítás valósul meg és az épületre vonatkozóan homlokzati tűzterjedési határérték-követelmény van, ott a B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb vakolt hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését, a kivitelezőnek a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 15 nappal - a kedvezményezett jóváhagyásával ellátott nyilatkozatban - a támogatás megvalósulását ellenőrző szervezetnek írásban be kell jelentenie. A támogatás megvalósulását ellenőrző szervezet a kivitelezési munkák megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi és az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet a tűzvédelmi hatóság részére nyolc napon belül megküldi. A tetőfedés legalább Broof(t1) osztálynak kell lennie, amit a műanyaglemez vízszigetelés kielégít; A válaszfalaknak, külső térelhatároló falaknak nincs tűzállósági határértéke, de tűzvédelmi osztálya követelménye van, legalább E, Az 50-főnél kisebb befogadó képességű helyiségek menekülésére szolgáló ajtóik nyitás irányára a kiürítési útvonalon (első és második szakasz) nincs előírás. Az OTSZ 59. (1) bekezdése kimondja: Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint az ilyen helyiségekben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó a) a kiürítés irányába nyíljon vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvonalon beépíthető legyen, b) a kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthető legyen és c) nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhető be. 5. Tűzszakaszolás, a tűzterjedés gátlás A szín és az épület egy tűzszakasz alkot. - 8 -
5.1. Tűzszakaszok kialakítása, méretei Az épület egy rendeltetési, és kockázati egységet képez. A fentiek alapján a tűzszakasz nettó alapterülete: 964,42 m 2. Tűzszakasz alapterülete = szín alapterülete ( A épület bruttó alapterülete A épült nettó alapterülete) + B épület nettó alapterülete + C épület nettó alapterülete + D épült nettó alapterülete, vagyis: 964,42 = 858,42-(259,4-207,3) + 59,1 + 78,9 + 20,1 Az OTSZ 21. (2) bekezdés a) pontja alapján az építmény legnagyobb tűzszakasz mérete az 5. melléklet 1. táblázatában (22. sor) foglaltak alapján beépített tűzoltó berendezés nélkül 4000 m 2 a megengedett tűzszakasz nagysága, melynek a tervezett épület megfelel. 5.2. Homlokzati tűzterjedés gátlás Az épület egyszintes így homlokzati tűzgát követelmény nincs. 5.3. Épületen belül Az épületen belül a tűzterjedés gátlás nem követelmény. 5.4. Telekhatáron Az épület elhelyezkedéséből adódóan tűzfal. 5.5. Épület homlokzatán vízszintes tűzgát Az épület homlokzatán vízszintes tűzgát a nem alakul ki. 5.6. Épület homlokzatán függőleges tűzgát Az épület homlokzatán függőleges tűzgát nem kialakul. 5.7. Tetőszinti tűzgát Az épület tetőszerkezetén tetőszinti tűzgátat nem kell kialakítani. 5.8. Eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső falfelületek Egymással 120 -nál kisebb szöget bezáró, eltérő tűzszakaszhoz tartozó külső térelhatároló falfelületek nem alakulnak ki. 6. Tűztávolság Az épület 8640 Fonyód, belterület hrsz.: 8055; 8053/2, és a 8044/9-13 szám alatti ingatlanon kerül elhelyezésre. A tűztávolság az OTSZ 3. melléklet 3. táblázatában foglaltak alapján kerül meghatározásra. A szomszédos ingatlanon lévő épület kockázati osztálya: NAK (lakóépület) A B C D D A és B épületek közötti tűztávolság (m), ha B épület 1 A épület mértékadó kockázati mértékadó kockázati osztálya osztálya 2 NAK AK KK MK 3 NAK 3 5 6 7 4 AK 5 6 7 8 5 KK 6 7 8 9 6 MK 7 8 9 10-9 -
A táblázat alapján a tűztávolság a szomszédos épület kockázati osztályától függően 5 vagy 6 méter. A szomszédos és saját telken lévő épületektől a távolság több mint 6 méter. A szín elhelyezése meglévő megmaradó, a funkciójában sem változik, így a környezetében lévő épületektől való távolságot nem kell vizsgálni. Az épület és a szín elhelyezése kielégíti az OTSZ-ben és az OTÉK-ban előirt távolságokat. 7. Hő és füst elleni védelem 7.1. Hő és füstlevezetés A hő- és füstelvezető berendezés az OTSZ X. fejezete szerint kell megtervezni, Az építmény a kiürítés első szakaszában kiüríthető, így hő és füstelvezetésről nem kell gondoskodni. 7.2. Légutánpótlás A természetes légutánpótlás mértékének meg kell felelnie a természetes füstelvezetés mértékének. (OTSZ 95. (1) bekezdés) Nem kerül kiépítésre hő és füstelvezetés, így légutánpótlásról sem kell gondoskodni. 7.3. Vezérlés A hő- és füstelvezetés nincs így vezérlésre sincs szükség. 8. Hasadó, hasadó-nyíló felület Az épületben hasadó nyíló felület kiépítése nem előírás, így nem kerül kiépítésre. 9. Építmény, létesítmény megközelíthetősége, mentési helyek, beavatkozást biztosító követelmények 9.1. Építmény, létesítmény megközelíthetősége A 8640 Fonyód, belterület hrsz.: 8055; 8053/2, és a 8044/9-13 szám alatti építményt a település szilárd úthálózatáról a Szivárvány és a Blaha Lujza utcák felöl lehet megközelíteni. Tűzoltási felvonulási terület biztosítása nem követelmény jelen épület esetében. 9.2. Tűzoltósági kulcsszéf Kulcsszéf nem kerül telepítésre. 9.3. Tűzoltósági beavatkozási központ Tűzoltósági beavatkozási központot nem kerül kialakításra. 9.4. Tűzoltósági rádióerősítő Az épület kialakítása nem gátolja a rádióforgalmazás feltételeit. 9.5. Tűzoltó felvonó Az épületben tűzoltó felvonó. - 10 -
10. Kiürítésre, mentés Az épület kiürítése az OTSZ VIII. fejezet előírási szerint kerül kialakításra. Az OTSZ 51. (1) bekezdés alapján: Az épületet úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a) a benntartózkodó személyek aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák, ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak, b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen. Az épület kiürítése az OTSZ 51. (1) bekezdés ab) pontja szerint történik. A kiürítés iránya, a menekülési útvonalak vonalvezetése, a menekülési útvonal méretei az OTSZ 52. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint számítással kerül igazolásra. A kiürítés számítás során az OTSZ 7. melléklet 4. táblázatban előírt kiürítési normaidők teljesülése kerül igazolásra: A B C D E 1 a kiürítés megengedett időtartama (perc), ha a kockázati egység kockázati osztálya 2 NAK AK KK MK 3 Első szakasz 1,0 1,5 1,5 1,0 4 Második szakasz 6,0 8,0 6,0 6,0 A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a kiürítés jogszabályi követelményeit teljesítő műszaki megoldásokra kiadott TvMI 2.2:2016.12.20. azonosítójú Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (továbbiakban: kiürítés 2.2 TvMI) kerül figyelembe véve. A kiürítés számításnál az alábbi létszámok kerülnek figyelembe véve (OTSZ 52. (4) bekezdés b) pontja alapján az OTSZ 7. melléklet 2. táblázat 3. sora): női, férfi mosdóban 10-10 fő, a legnagyobb üzlettérben 10 fő, a szín alatt 300 fő A kiürítés az alábbi ajtókon keresztül történik: mosdókban az ajtók 90/210 cm (szabad szélessége: 75 cm) üzlettéri ajtó 105/210 cm (szabad szélessége: 90 cm) szín nyitott toló kapuval 6 méter szabad szélesség A kiürítés 2.2 TvMI 5.1.2. pontja alapján az OTSZ védelmi céljaival és tervezési alapelveivel összhangban az alábbi kiürítési változat (scenario) kerül feltételezésre és menekülési stratégia meghatározásra: - 11 -
Az üzletből a fedett színből a szabadba, (kiürítés első szakasza) A mosdókból a szabadba, (kiürítés első szakasza) A fedett elárusító alól a szabadba, (kiürítés első szakasza). A kiürítés számításnál a haladási sebességek a kiürítés TvMI 2.2-1. táblázat került alkalmazásra: A fentiek figyelembe vétele alapján az alábbi számításokkal kerül igazolásra a kiürítés: 10.1. Kiürítés első szakaszának számítása 10.1.1. A helyiség kiürítés időtartama az útszakaszok hossza alapján: az üzletből a szabadba t1a= si/vi; t1a=7,2/37=0,1946 min a mosdóból a szabadba: t1a=10,5/37= 0,2838 min a fedett színből a szabadba wc-ből a mosdóba: t1a=27,3/37= 0,7379 min 10.1.2. A helyiség kiürítés időtartama a számításba vett kiürítési útvonal szabad szélességének átbocsátó képessége alapján: az üzletből a szín alá 10 fővel t1b=n1/k/ l1szi; t1b=10/41,7/0,75=0,3198 min a mosdóból a szabadba 10 fővel t1b=10/41,7/0,75=0,3198 min a fedett színből a szabadba 300 fővel t1b=300/41,7/6=1,1991 min 10.1.3. A helyiségcsoport kiürítés időtartama az útszakaszok hossza alapján: a üzletből a szín alá, onnan a szabadba t2a=tm1a+ s2i/vi; t2a=0,3198+21,5/37=0,9955 min 10.1.4. A helyiségcsoport kiürítés időtartama a számításba vett kiürítési útvonal szabad szélességének átbocsátó képessége alapján: az üzletből a szín alá és onnan a szabadba t2b=ty1+ N2/k/ l2szi + s2i/vi; - 12 -
t2b=10,5/37+10/41,7/0,75+21,5/37=1,1847 min 10.1.5. A helyiségcsoport kiürítés időtartama kiürítésre számításba vett biztonságos térbe vezető nyílászárók átbocsátó képessége alapján: a női mosdó szabadba nyíló ajtaja t2c=ty2+ N2/k/ l2szi ; t2c=8,2/37+300/41,7/6,0=1,4201 min Az épület a jogszabályi előírásoknak megfelelően a kiürítés 1. szakaszában kiüríthető. 11. Tűzoltás feltételei, oltóanyag ellátás 11.1. Külső oltóvízellátás A létesítmény mértékadó tűzszakaszának nagysága: 964,42 m 2. Az épület oltóvíz intenzitás szempontjából mértékadó tűzszakaszának nagysága alapján az OTSZ 72. (1) bekezdés alapján a 8. melléklet 1. táblázata szerint 1800 l/min oltóvízintenzitást AK kockázati osztály esetén az OTSZ 72. (3) bekezdés a) pontja alapján legalább 1,0 órán keresztül kell biztosítani. (108 m 3 ). A vízközmű szolgáltató nyilatkozata alapján, amennyiben nem tudja biztosítani a 1800 liter/perc oltóvíz intenzitást, úgy tüzivíztárolót kell létesíteni. Az épület vonatkozásában 100 méteren belüli tűzcsapok, valamint a 200 méteren belüli (megközelítési útvonalon mérve) tüzivíztárolók vehetők figyelembe. A fenti oltóvíz intenzitás megfelelő keresztmetszet és nyomás esetén 1 vagy 2 db tűzcsappal is biztosítható. A csarnok D-i oldala mellett található 1 db földalatti tűzcsap. A tűzcsap oltóvíz intenzitása, valamint a vízközmű nyilatkozat alapján kell eldönteni, hogy további tűzcsap vagy tüzivíztároló telepítése szükséges-e. Az OTSZ alapján a tűzcsapon a közterületi tűzcsapok kivételével 200 m 2 kiáramlási keresztmetszetnél kifolyási nyomásérték legalább 200 kpa (2 bar) kell, hogy legyen. A közterületen elhelyezett tűzcsaphoz szerelvényszekrényt nem kell elhelyezni. A tüzivíz tároló létesítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni: Az OTSZ 82. -ban foglaltak szerint nem lehet 200 méternél távolabb megközelítési úton mérve az épülettől és tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető kell, hogy legyen (tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas teherbírású út), és az oltóvíz akadálytalanul kivető legyen. A tüzivíz tárolót minden megkezdett 100 m 3 oltóvíz után 1-1 db (30 m3 esetében 1 db) szívóvezetékkel kell ellátni. A szívóvezeték belső átmérője legalább, NA 100 legyen, alsó végződését szűrővel, a felső vízszintes végződését pedig szabványos A jelű (NA 100) csonkkapoccsal és kupakkapoccsal kell ellátni. A szívóvezeték vízszintes végződése 80-120 cm magasságban legyen a talajszinttől. A szívóvezetékek egymástól való távolsága legalább 5 méter. A - 13 -
tüzivíztároló befogadóképessége nem lehet kisebb 30 m 3 -nél, alsó szintje 7 méterrel lehet mélyebben a talajszintnél. Elvi kialakítását mutatja az alábbi ábra: Minden vízszerzési helyet úgy kell kialakítani, hogy az tűzoltó gépjárművel mindenkor megközelíthető, az előírt oltóvíz mennyiség akadálytalanul kivehető legyen az időjárástól és természetes felszíni vizek esetén a vízállástól függetlenül. A tűzoltó vízforrások telepítési helyét a kiviteli tervdokumentáció készítése előtt a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. (OTSZ 71. ) Az OTSZ 270. (1) bekezdése alapján a földalatti és földfeletti tűzcsapok esetében az épületek, építmények használatba vételi eljárása során a kérelem benyújtása előtt legfeljebb fél évvel korábban készült, a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakban végzett, a tűzcsapok vízhozamának méréséről felvett vízhozam mérési jegyzőkönyvvel igazolni kell az előírt oltóvíz mennyiség meglétét. A mérést az épület, építmény 100 m-es körzetén belüli tűzcsapok egyidejű működésével kell elvégezni. Ha az oltáshoz szükséges oltóvíz víztározóról és vízhálózatról együttesen került biztosításra, akkor a vízhozammérés csak a vízhálózatból kiveendő vízmennyiségre vonatkozik. A használatbavételkor kell igazolni az oltóvíz intenzitás meglétét. 11.2. Belső oltóvízellátás Az épületbe fali tűzcsap hálózatot nem kell kiépíteni, így az nem kerül kialakításra. (OTSZ 79. (1) bekezdés). 12. Épületgépészet tűzvédelmi követelményei 12.1. Fűtés Az épületben fűtő berendezés a szakági terveknek megfelelően kerül telepítésre. Részletes leírást lásd a szakági műszaki leírásnál. - 14 -
12.2. Szellőzés A helyiségek szellőzését a külső falszerkezetébe épített ablakok biztosítják. Részletes leírást lásd a szakági műszaki leírásnál. 13. Villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei A villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem műszaki megoldásokra kiadott TvMI 7.2: 2016.07.01. azonosítójú Tűzvédelmi Műszaki Irányelv (továbbiakban: 7.2. TvMI) előírásainak betartása önkéntes, ebben az esetben úgy lehet tekinteni, hogy az OTSZ vonatkozó követelményei teljesülnek, az OTSZ által elvárt biztonsági szint megvalósul. 13.1. Villamos berendezések 13.1.1. Általános Az elektromos berendezések szerelése, valamint a villamos hálózat kialakítása során az érvényben lévő előírásokat be kell tartani. Az építmény minden villamos berendezését úgy kell kialakítani, hogy egy helyről lekapcsolható legyen (pl.: villanyóra szekrény). A csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók, főkapcsolók és túláramvédelmi készülékek rendeltetését, továbbá e kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét jelölni kell. Az elektromos berendezések szerelése, valamint a villamos hálózat kialakítása során az érvényben lévő előírásokat be kell tartani. 13.1.2. Biztonsági világítás Nem követelmény, így nem kerül kialakításra. 13.1.3. Pánik világítás Nem követelmény, így kerül kialakításra. 13.1.4. Menekülési útirányt jelző rendszer, menekülési jelek Nem követelmény, így kerül kialakításra. 13.2. Villámvédelem Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét a rendeltetés figyelembevételével az emberi élet elvesztésének, a közszolgáltatás kiesésének és a kulturális örökség elvesztésének kockázata szempontjából kell biztosítani. Az OTSZ alapján új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során vagy annak az eredeti alapterület 40%-át meghaladó mértékű bővítése esetén a villámcsapások hatásaival szembeni védelmet norma szerinti villámvédelemmel (jelölése: NV) kell biztosítani. Az OTSZ 141. alapján a villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő: a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-5, a közszolgáltatás kiesésére és a kulturális örökség elvesztésére vonatkozóan kisebb, mint 10-4, - 15 -
b) ha az OTSZ 12. mellékletben foglalt táblázatban foglalt építmények villámvédelme megfelel az ott leírtaknak, és c) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 143. -ban foglaltaknak megfelelnek. A villámvédelmi rendszert kockázat elemzés alapján kell meghatározni, ha kialakítása szükséges, akkor az MSZ EN 62305 szabvány szerint kell kialakítani, figyelembe véve a 7.2 TvMI 9.2. pontjában foglaltakat! 14. Elektrosztatikus feltöltődés és kisülés elleni védelem Nem követelmény, így kerül kialakításra. 15. Beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések 15.1. Beépített automatikus tűzjelző berendezések Jelen épületnél az automatikus tűzjelző rendszer kiépítése nem követelmény, így az nem kerül kiépítésre. 15.2. Beépített automatikus tűzoltó berendezések Jelen épületnél az automatikus tűzoltó rendszer kiépítése nem követelmény, így az nem kerül kiépítésre. 16. Biztonsági jelzések Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására. (OTSZ 147. ) A fent foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett: a) tűzoltó készülékeket, b) fali tűzcsapokat, c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, d) kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát. Az OTSZ 148. (2) bekezdésben alapján a fent foglaltaknak megfelelően a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni: a) a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát, b) a dohányzás tilalmát és A fent foglaltaknak megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére, b) a radioaktív anyag jelenlétére és c) az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. - 16 -
A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m 2 -nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek, az OTSZ 13. melléklet 1. ábrája alapján. Az OTSZ 13. melléklet 2. és 3. ábrája szerint a kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó mellett kell elhelyezni a menekülési jelet. A menekülési jelet tilos az ajtóra szerelni. A biztonsági jelzések elhelyezésének módozatait a 2. sz. melléklet mutatja. 17. Tűzvédelmi berendezések, eszközök Az épületben az ott lévő szilárd éghető anyagok és esetleges éghető folyadékok jelenléte miatt alapvetően A és B osztályú tüzek előfordulásával kell számolni. Az épületbe az OTSZ alapján kézi tűzoltókészüléket kell elhelyezni. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani: a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben az OTSZ 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. Az OTSZ 204. (3) bekezdés c) pontjában említett 16. mellékletben foglalt 2. táblázat alapján: a piacon 12 oltóanyag-egységnyi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a piac közös használatú terein. Így az alábbi oltásteljesítményű kézi tűzoltó készület szükséges elhelyezni: a 2 db, legalább 34A, 144 B oltásteljesítményű habbal vagy porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (Javasolt 1 db legalább 6 kg-os porral vagy habbal oltó kézi tűzoltókészülék készenlétbe helyezése.) A fentieken felül az üzleteknek külön-külön kell kézi tűzoltó készüléket készenlétben tartani. A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. A kiviteli tervek készítésekor kerül meghatározásra a beruházói igények és a fenti előírás figyelembe vétele mellett a kézi tűzoltó készülékek pontos helyeinek meghatározása. - 17 -
18. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Az OTSZ 282. (1) bekezdése kimondja: (1) Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m 2 -nél nagyobb közösségi épületek, c) az 1000 m 2 -nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m 2 -nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m 2 -nél nagyobb tárolási épületek vagy f) speciális építménynek minősülő közúti alagút, valamint felszín alatti vasút esetében. Jelen épületnél nem kötelező elkészíteni a TMMK-t. Szekszárd, 2017. július 17... Ferger Ferenc Építész tűzvédelmi szakértő ( I-120/2013.) 19. Mellékletek: 1. Melléklet: A csarnok homlokzat fedett területének számítása 2. Melléklet: A biztonsági jelek elhelyezésének változatai - 18 -
1. sz. Melléklet A csarnok homlokzat fedett területének számítása A homlokzat nyitott oldalfelülete %-ban: 100%-42,5%=57,5% - 19 -
2. sz. Melléklet A biztonsági jelek elhelyezésének változatai 1. Típus Ábra Leírás Sík jel fallal párhuzamos felszerelése. 2. Típus Falra merőlegesen szerelt kétoldalas jel. 3. Típus Mennyezetre függesztett, kétoldalas jel. P. Típus Panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot. - 20 -