Szakmai felelősségbiztosítási feltételek

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. 1091 Budapest, Üllői út 1. Telefonos Ügyfélszolgálat: 06-1-477-4800 Online Ügyfélszolgálat: www.ugyfelszolgalat.aegon.hu Honlap: www.aegon.hu Szakmai felelősségbiztosítási feltételek Hatályba lépés id őpontja: 2017. július 1. TARTALOMJEGYZÉK Általános szerzôdési feltételek... 1 Különös feltételek Tervezôi felelôsségbiztosítás Különös feltételek... 17 Logisztikai szolgáltatók felelôsségbiztosítása Különös feltételek... 20 Könyvelôi-, adótanácsadói- és TB ügyintézôi felelôsségbiztosítás Különös feltételek... 23 Mérnöki- és projekt lebonyolítói felelôsségbiztosítás Különös feltételek... 25 Vagyonvédelmi tervezô-szerelô vállalkozások felelôsségbiztosítása Különös feltételek... 27 Szállodai felelôsségbiztosítás Különös feltételek... 29 Masszôr-, fitneszedzô- és gyógytornász felelôsségbiztosítás Különös feltételek... 31 Állatorvosi felelôsségbiztosítás Különös feltételek... 32 ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 1. A jelen Általános szerzôdési feltételek azokat a szabályokat tartalmazzák, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) és a Szerzôdô (Biztosított) között valamely szakmai felelôsségbiztosítás feltételei alapján létrejött felelôsségbiztosítási szerzôdéseire ha az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatok, illetve záradékok másképp nem rendelkeznek általánosan érvényesek. 2. A jelen szabályzat(ok) alapján kötött felelôsségbiztosítási szerzôdés(ek)ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében megtéríti a Biztosított helyett az ajánlatban, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban (a továbbiakban kötvény), a kötvény mellékleteiben (adatközlôk) és a szabályzatokban megállapított mértékben és feltételek szerint annyiban és azokat a károkat, amennyiben és amelyekért a Biztosított felelôsséggel tartozik. 3. A szerzôdésben szereplô felek Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., a továbbiakban Biztosító, Biztosított, Szerzôdô, aki azonos is lehet a Biztosítottal. 4. A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek. 5. Jelen szerzôdés fogyasztóval nem köthetô. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, és visszamenôlegesen érvénytelenné válik. A befizetett díjra a Szerzôdô jogosult. Jelen szerzôdés fogyasztóval nem köthetô. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a befizetett díj a Szerzôdô részére visszafizetendô. I. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A jelen Általános szerzôdési feltételekben és amennyiben azok ettôl eltérôen nem rendelkeznek a kapcsolódó Különös feltételekben: 1. Szerzôdô A Szerzôdô az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette és a biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel. A biztosítási díj fizetésére a Szerzôdô kötelezett, a Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és amennyiben nem azonos személyek a Biztosított tájékoztatására. 2. Biztosított A Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállalkozás, amely a szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont, jogszerûen végzett tevékenységének folytatására irányuló felelôsségbiztosítási szerzôdést kötötte, amelynek a károkozására és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelôsségbiztosítási feltételek körében a Biztosító fedezetet nyújt. SZF SZ 170701 1

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs. Ha fogyasztónak minôsülô természetes személy Biztosított lép be a szerzôdésbe, a Biztosító ezt olyan fokú kockázat súlyosbodásnak tekinti, amely lehetôvé teszi a Biztosító számára a szerzôdés felmondását 30 napra. 3. Biztosító Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. 4. Vállalkozás A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. 5. Fogyasztó A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. 6. A károkozás idôpontja Az a nap, amikor a kárt elôidézô cselekmény vagy mulasztás megtörtént. Amennyiben a károkozás egy folyamat eredménye, a károkozás idôpontja az az elsô nap, amikor az elsô hibát ezzel kapcsolatban elkövették. Amennyiben a kárt elôidézô cselekmény bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a károkozás idôpontja az a nap, amikor a Biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelônek aláírva átadja vagy a megrendelô megbízásából a hatóság felé benyújtja. Amennyiben a károkozás mulasztással keletkezik, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. 7. A kár bekövetkezésének idôpontja Az a nap, amikor a Biztosított fizetési kötelezettsége esedékessé válik. Ez a károsodástól függôen az alábbi: személyi sérüléses károk esetén: testi sérülés esetén a sérülés idôpontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet, egészségkárosodás esetén a károsodás idôpontja, dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének idôpontja, sorozatkár esetén az elsô káresemény idôpontja. 8. A kár bejelentésének idôpontja Az a nap, amikor a Biztosított a kár bekövetkezését a Biztosítónak írásban bejelentette. 9. Sorozatkár A több, ugyanabból az okból bekövetkezett, idôben összefüggô, esetleg több károsultat érintô kár, mely a jelen feltételek alkalmazása szempontjából egy biztosítási eseménynek minôsül. 10. Retroaktív fedezet A szerzôdô felek egyedi megállapodása alapján nyújtott kiegészítô fedezet. Az erre vonatkozó külön megállapodás tényét a kötvényen rögzíteni kell. A kötvényen rögzítésre kerül egy ún. retroaktív dátum, mely a szerzôdés kockázatviselési kezdetét megelôzô idôpont. Ezen egyedi megállapodás alapján a Biztosító megtéríti a retroaktív dátumot követôen okozott feltételszerû károkat, feltéve, hogy a kár bekövetkezése a szerzôdés érvényességi idején belülre esik. A szerzôdés idôbeli hatálya az okozott károk vonatkozásában visszamenôlegesen kiterjesztésre kerül. 11. Kiterjesztett bejelentési idôszak A szerzôdô felek egyedi megállapodása alapján nyújtott kiegészítô fedezet. Az erre vonatkozó külön megállapodás tényét a kötvényen rögzíteni kell. A kötvényen rögzítésre kerül egy évben (egy év 365 egymást követô naptári nap) vagy hónapban (egy hónap 30 egymást követô naptári nap) meghatározott kiterjesztett bejelentési idôszak. A Biztosító az egyedi megállapodás alapján megtéríti azokat, a szerzôdés hatálya alatt okozott és bekövetkezett feltételszerû károkat, melyeket a biztosítási szerzôdés megszûnését követô 6 hónap letelte után a kötvényben rögzített kiterjesztett bejelentési idôszak ideje alatt jelentettek be a Biztosítóhoz. A szerzôdés idôbeli hatálya a károk bejelentése tekintetében kiterjesztésre kerül. A kiterjesztett bejelentési idôszak nem mentesíti a Szerzôdôt és a Biztosítottat a kárbejelentési kötelezettség maradéktalan teljesítése alól. 12. Káreseményenkénti kártérítési limit Az egy biztosítási esemény esetén a Biztosító által kifizethetô kártérítési összeg felsô határa. 13. Éves kártérítési limit Határozatlan tartamú szerzôdés esetén az egy biztosítási idôszak (egy év) alatt a Biztosító által kifizethetô kártérítési összeg felsô határa. A jelen biztosítási szerzôdésben fedezetfeltöltésre az éves kártérítési limit tekintetében nincs lehetôség. 14. Tartamra vonatkozó kártérítési limit Határozott tartamú szerzôdés esetén a szerzôdés tartama alatt a Biztosító által kifizethetô kártérítési összeg felsô határa. A jelen biztosítási szerzôdésben fedezetfeltöltésre a tartamra vonatkozó kártérítési limit tekintetében nincs lehetôség. 2

15. Kártérítési sublimit Egyes nevesített kockázatokra, záradéki fedezetre, károk vagy költségek bizonyos típusaira vonatkozó, a szerzôdésben rögzített káreseményenkénti és/vagy éves (határozott tartamú szerzôdés esetén tartamra vonatkozó) kártérítési limiten belül, azoknál alacsonyabb mértékben megadott kártérítési limit. 16. Személyi sérüléses kár Valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása. 17. Dologi kár Valamely tárgy megsemmisülése, megsérülése vagy használhatatlanná válása. Dolognak számít minden birtokba vehetô testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is. 18. Tisztán pénzügyi veszteség A károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi veszteség, amely nem személyi sérülésbôl vagy dologi kárból ered. 19. Jogi költségek A biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti eljárás költségei (pl. eljárási díj, illeték, Biztosítottat terhelô perköltség), feltéve, hogy e költségek a Biztosító útmutatásai alapján vagy elôzetes jóváhagyásával merültek fel, de a szolgáltatás ebben az esetben sem haladhatja meg a káreseményenkénti kártérítési limit összegét. Amennyiben a Biztosító a fentiek szerinti jogi eljárási költséget térített a Biztosított részére, úgy a bíróság jogerôs határozatában a Biztosított javára megítélt ilyen költség a Biztosítót illeti a Biztosító által kifizetett összeg mértékéig. 20. Szakértôi költségek A biztosítási eseménnyel összefüggésben a Biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díja, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerûségének megállapítása érdekében felkért szakértô költsége, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértô felkérésére a Biztosító elôzetes jóváhagyásával került sor. Elôzetes hozzájárulás hiányában a Biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekrôl szóló mindenkor hatályos jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértôk díjazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti szakértôi díjat térít meg a káreseményenkénti kártérítési limit összegén belül. Amennyiben a Biztosító a fentiek szerinti szakértôi költséget térített a Biztosított részére, úgy a bíróság jogerôs határozatában a Biztosított javára megítélt ilyen költség a Biztosítót illeti a Biztosító által kifizetett összeg mértékéig. II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE 1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt. Szóban jön létre a szerzôdés, távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható. A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását. A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket. Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyilatkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 (3). bek.), vagy ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát. A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen: a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését, az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését, az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására. 3

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt. A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció, egyes esetekben a Biztosító weboldalán (www.alkuszi.aegon.hu) elérhetô ajánlatkészítôvel kidolgozott díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Ha a Szerzôdô elektronikus levél útján tesz ajánlatot, az csak meghatározott e-mail címekre küldhetô. Ezek a vagyonuzletag@aegon.hu vagy az az e-mail cím, amelyrôl a Biztosító alkalmazottja a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte. Amennyiben az ajánlat alapja a fent említett ajánlatkészítôvel kidolgozott díjkalkuláció, úgy ajánlat érvényesen küldhetô a vagyonadmin@aegon.hu e-mail címre is. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak. 2. A Biztosító jogosult az ajánlatot 15 napon, belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos, határidôn belül elfogadja és azt kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) kiállításával igazolja. A szerzôdés nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amely napon a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az beérkezik. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz. A Szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn. 3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos határidôn belül indokolás nélkül visszautasíthatja akkor az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani, azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívnia a Szerzôdô figyelmét. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre. Ha a Szerzôdô az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés. 4. A Biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja. 5. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A határozatlan tartamon belül a biztosítási idôszak egy év. 6. 3 évnél hosszabb határozott tartamú szerzôdés nem köthetô az esetleges retroaktív fedezet vagy kiterjesztett bejelentési idôszak idôtartamát bele nem értve. 7. A biztosítási évforduló eltérô megállapodás hiányában a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap, amely a kötvényen feltüntetésre kerül. 8. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra) lehet felmondani. A felmondási idô 30 nap. A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik. A felmondás érvényesen csak írásos formában közölhetô. 9. A felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az esetben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújthatja (tartamengedmény). Felmondás vagy díjnemfizetés miatti megszûnés esetében a Biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megfizetését, amit a szerzôdésben nyújtott e megállapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, a tartamengedményre nem tarthat igényt. 10. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító a következményekre történô figyelmeztetés mellett a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést akár az adott teljes biztosítási idôszakra késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A szerzôdés díjnemfizetéssel történô megszûnésének esetén a Biztosító követelheti annak az idôarányos tartamengedmény részletnek a megfizetését is, amit a szerzôdésben nyújtott. Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. 11. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása létrejön, ha a Szerzôdô (Biztosított) reaktiválási ajánlatára a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy a biztosítási díjat a Szerzôdô befizette. 12. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás A Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik. A jelen szerzôdésben érdekmúlásnak minôsül, ha a Biztosított a biztosított tevékenységét megszünteti vagy azt valamely más társaságnak átadja. Ha a biztosított tevékenységeknek csak egy része kerül megszüntetésre vagy más társaságnak átadásra, úgy az érdekmúlás ezen rész tekintetében következik be. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén, ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta. 4

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA 1. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A kockázatviselés területi hatálya Magyarország. 2. A szerzôdés alapján a Biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és hatályos szerzôdés esetén a kockázatviselés tartama alatt bejelentett, megszûnt szerzôdés esetén a kockázatviselés megszûnését követô 6 hónapon belül bejelentett károkat téríti meg, mindhárom feltétel együttes fennállása esetén. 3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete Legkorábban az ajánlat Biztosítóhoz történô beérkezését (alkusz közvetítés vagy távértékesítés esetén), illetve a Biztosító képviselôje általi átvételt követô nap 0. órája kivéve, ha a szerzôdô felek a szerzôdés megkötésekor más, késôbbi idôpontban állapodnak meg. A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô. Ha a Szerzôdô, a számla, számviteli bizonylat hiánya miatt nem teljesíti a díjfizetést, úgy az együttmûködés szabályai értelmében legkésôbb a fizetési gyakoriság szerinti idôszak végén a jogosultat (a Biztosítót) a számla megküldésére köteles figyelmeztetni. Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a befizetett díjat a Biztosító is csak olyan idôszakra számolja el, amely nem kezdôdik elôbb, mint a tényleges kockázatviselés. 4. Az idôbeli hatályra vonatkozó külön megállapodások A szerzôdô felek egyedi megállapodást köthetnek: retroaktív fedezetre, kiterjesztett bejelentési idôszakra. Az egyedi megállapodások tényét: a retroaktív dátumot illetve a kiterjesztett bejelentési idôszakot a kötvényen rögzíteni kell. Az idôbeni hatály fenti kiterjesztéseire vonatkozóan a Biztosító pótdíjat számít fel. Az idôbeli hatály kiterjesztésének maximális idôtartama 5 év. A retroaktív fedezetre vonatkozó egyedi megállapodás megkötését a Szerzôdô az ajánlat megtételekor kezdeményezheti. Határozott tartamú szerzôdéshez retroaktív fedezet nem vásárolható. A kiterjesztett bejelentési idôszakra vonatkozó egyedi megállapodás megkötését a Szerzôdô kezdeményezheti érdekmúlás miatt megszûnô határozatlan tartamú szerzôdés esetén az érdekmúlás tényének bejelentésével egy idôben, a Szerzôdô felmondásával megszûnô határozatlan tartamú szerzôdés esetén a felmondás benyújtásával egy idôben, határozott tartamú szerzôdés esetén az ajánlat megtételekor. A díjnemfizetéssel megszûnt szerzôdéshez kiterjesztett bejelentési idôszak nem vásárolható. IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 1. A szakmai felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében a Biztosító az Általános- és a szerzôdésben rögzített Különös feltételekben foglalt módon és a kötvényen megállapított mértékben mentesíti a Biztosítottat díj fizetése ellenében az olyan károk megtérítése alól, amelyekért és amennyiben a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. Az egyes biztosítási eseményeket a Különös feltételek tartalmazzák. 2. A szakmai felelôsségbiztosítás az egyes Különös feltételekben meghatározott biztosítási események közül csak azokra terjed ki, amelyekre a Szerzôdô ajánlatát a Biztosító elfogadta, és amelyre a díjat megfizették, valamint nem minôsül biztosítással nem fedezett, vagy kizárt kockázatnak. V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS DÍJFIZETÉS 1. A biztosítási összeg (kártérítési limit) a szerzôdô felek megállapodása alapján a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi fizetôeszközben kerül a kötvényen rögzítésre, káreseményenkénti és éves (határozott tartamú szerzôdés esetén tartamra vonatkozó) kártérítési limit formájában. A felek a szerzôdésben nevesített kockázatra, záradéki fedezetre, károk vagy költségek megadott típusaira kártérítési sublimitet határozhatnak meg. 2. A biztosítási esemény kapcsán felmerült jogi, szakértôi és kárenyhítési költségek valamint a kamatok a kártérítési összeggel együtt csak a szerzôdésben rögzített biztosítási összeg (káreseményenkénti kártérítési limit) erejéig kerülnek megtérítésre. 3. A biztosítási összegek függetlenek a károsultak számától, és a térítési összeg akkor sem haladhatja meg a káreseményenkénti kártérítési limitet, ha egy esemény kapcsán több károsult lép fel kártérítési igénnyel. A Biztosító a káreseményenkénti kártérítési limiten belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a károsult részérôl felmerülô megtérítési igényekre. 4. A Biztosító egy káreseménynek tekinti, ha egy biztosítási esemény során több károsult van, továbbá a sorozatkárokat, a károsultak számától függetlenül. 5

5. Az éves (határozott tartamú szerzôdés esetén a tartamra vonatkozó) kártérítési limit az ugyanazon biztosítási idôszakban (határozott tartamú szerzôdés esetén a tartamon belül) bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel automatikusan csökken, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra (határozott tartamú szerzôdés esetén a tartam hátralévô részére). A lecsökkent éves vagy tartamra vonatkozó kártérítési limitnek a biztosítási díj megfelelô kiegészítésével az eredeti értékre való megemelésére (fedezetfeltöltés) a Szerzôdô nem jogosult. 6. A biztosítási összeg módosítását a Szerzôdô/Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a Biztosító új ajánlatként bírálja el. A biztosítási összeg lényeges változtatása maga után vonja a biztosítási díj változását is. Amennyiben a biztosítás hatálya alatt a biztosítási összeg módosul egyéb megállapodás hiányában kár esetén mindig a kár okozásának idôpontjában érvényben lévô biztosítási összeg az irányadó. 7. A díjfizetési kötelezettség a Szerzôdôt terheli. 8. A biztosítási díjat a Biztosító a rendelkezésére álló kockázati információk, a választott biztosítási összegek (kártérítési limitek) és az adott tevékenységgel kapcsolatos korábbi tapasztalatok alapján egyedileg határozza meg, határozatlan tartamú szerzôdés esetén a biztosítási idôszakra (egy év), határozott tartamú szerzôdés esetén a biztosítás tartamára vonatkozóan. 9. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A Szerzôdô felek szerzôdéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet negyedéves vagy féléves. Ezt a Szerzôdô felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási idôszakra járó díjat esedékessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton írásbeli figyelemfelhívás mellett érvényesíthet. A határozott tartamú szerzôdés díja egy összegben, a kockázatviselés kezdetekor fizetendô. A határozott tartamú szerzôdés díjának nem egy összegbeni fizetése a díjnemfizetés következményével járhat. 10. Amennyiben a befizetett díj(részlet) kevesebb az esedékes díjrészletnél, akkor a díjrészlettel amennyiben több típusú felelôsségbiztosításra érkezik az esedékes díjnál kevesebb befizetés, úgy a Biztosító a kockázatviselés idejét az összes megkötött termékre idôarányosan megnövelt kockázatviselés napján a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha a felszólítás póthatáridejének esedékességi határidejéig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerzôdô díjhalasztást sem kapott, illetôleg a Biztosító az évfordulóig esedékes teljes díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 11. A Biztosító határozatlan tartamú szerzôdés esetén az egész éves díjra, határozott tartamú szerzôdés esetén a teljes tartamra vonatkozó díjra, illetve ha a kockázatviselés elôbb szûnik meg, akkor annak idôarányos részére jogosult. A teljes idôszakra jár a díj abban az esetben, ha a szerzôdés az idôszak alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatt szûnt meg. A biztosítás díját, a díjfizetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti. VI. ÖNRÉSZESEDÉS 1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyért a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga köteles helytállni. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerzôdésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti. 2. Szakmai felelôsségbiztosítási szerzôdés önrészesedés alkalmazása nélkül nem jöhet létre. Amennyiben a szerzôdés másként nem rendelkezik, az önrészesedés minimális mértéke a kár 10%-a, de minimum 50.000 Ft káreseményenként. 3. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre a Biztosító nem köteles. VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK 1. Jelen szabályzat alapján a Biztosító az egyes Különös feltételekben részletezett módon kártérítést nyújthat a Biztosított helyett: a) személyi sérüléses kárra, b) dologi kárra, c) kizárólag arra a sérelemdíjra, amelyet a személyi sérülés okozott a sérült személynek, továbbá a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyre, keresetveszteségre, elhunyt sérült általi tartási kötelezettség pótlására, d) tisztán pénzügyi veszteségre, e) a Biztosítottat terhelô jogi és szakértôi költségekre, f) a Biztosítottat terhelô, a kárenyhítés körébe esô költségekre. Az egyes Különös feltételek szûkíthetik vagy bôvíthetik a Biztosító fent leírt szolgáltatásának körét. 2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának 6

mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg. 3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozata, de az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben elismerô nyilatkozat esetén is vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik. 4. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán egy károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések összegébe a káreseményenként meghatározott limitig a járadék tôkeértéke is beleszámítandó. A várható járadék kifizetések tôkeértékének megállapításánál (tôkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát, az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó elôírásokat figyelembe véve jár el. 5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a káreseményenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik. 6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett. 7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak vagy felmerült költségek térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg. 8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak illetve a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, vagy a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat: a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat, összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt, tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült), ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot, vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet, a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét, a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását, a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást, a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét a költségeket is beleértve igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat, a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát, személysérülésnél a sérültnek az eseményt megelôzô jövedelmi viszonyait, egészségi állapotát igazoló orvosi iratokat, halálesetnél a temetésre vonatkozó költségek igazolását. A Biztosítottnak és a károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket a bizonyítás általános szabályai szerint követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát. VIII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei A közlési- és változásbejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyetemlegesen terheli, bármelyikük mulasztása a kötelezettségsértés következményeit vonja maga után. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. Közlési kötelezettség A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító tudomására hozni írásban a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô (Biztosított) cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô. A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító kockázata, és a károk elbírálása szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani. 7

A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt és Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti. Változás bejelentési kötelezettség A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen: a tevékenység jellegének megváltozása, a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedély visszavonása, érvényességének lejárata, ha annak meghosszabbítása nem történt meg, a telephely megváltoztatása, áthelyezése, új telephely létesítése, a foglalkoztatottak létszámának jelentôs megváltozása, a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása, valamely tevékenység nem idényszerû leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy végleges befejezése, csôdbe, csôdeljárás-, vagy végelszámolás alá kerülés, lényeges cégadat változás következik be, ha a jelen feltételek alapján létrejött szakmai felelôsségbiztosítási szerzôdésben biztosított érdekre más biztosítási szerzôdés is megkötésre kerül. A Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el. Kárbejelentési kötelezettség A Szerzôdô és a Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 5 munkanapon belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a Szerzôdô fél a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell az esemény és a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, felelôsség mértékét, elismerését vagy annak hiányát, a károsult adatait, a kár helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított (károkozó) ügyintézôjének és a károsult nevét, címét egyéb elérhetôségét és telefonszámát. Állapotmegôrzési kötelezettség A biztosítási esemény bekövetkezte után a káresemény helyszínén és a vagyontárgyak állapotán a Biztosított a tudomásszerzéstôl számított 5 napon belül csak annyiban változtathat, amennyiben a kárenyhítéshez szükséges és erre köteles a károsult figyelmét is felhívni. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Kármegelôzési kötelezettség A Szerzôdô és a Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja. 2. A Biztosító kötelezettségei A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelô adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétôl számított 5 napon belül a kárrendezést megkezdeni. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelôleget nyújthat a Károsult részére. A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A Biztosító a kötelezô titoktartás figyelembevételével Biztosított és Szerzôdô erre jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat. 3. Évfordulós szerzôdésmódosítás A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására. A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak figyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek: jogszabály-változások, viszontbiztosítási díjak emelkedése, az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek, 8

árfolyam emelkedés, külsô szolgáltató partnerek díjainak változása. A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt. A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést az évfordulóra, legkésôbb a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen írásban felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el a díj és feltételek egyértelmû összefüggése miatt az elôbbiekben leírt módon. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásbeli felmondással nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti. IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK 1. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135. 143. -ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja. Bit. 135. (1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. (3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Bit. 136. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. (1) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Bit. 137. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg. Bit. 138. (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel, c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel, e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel, j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint az átvevô biztosítóval, 9

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján a károkozóval, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval, p) fióktelep esetében ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, s) a bonus malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval, t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a) j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p) s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. (2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli. (2a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját. (3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B 43/C. -ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. (3a) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. -ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. -ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. (4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. -ban, a 140. -ban és a 141. -ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja. (5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. (6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel, b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben. (7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. (8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása. Bit. 139. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a) a magyar bûnüldözô szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot. Bit. 140. (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben: a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy 10