Cégautó adó Időállapot: 2016-01-01-2016-12-31 Szerző: Varga Ferenc, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2015-12-10 16:01:35 Tartalomjegyzék: 1. A cégautó adó 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után cégautó adót kell fizetni. A magánszemély tulajdonában lévő és személygépkocsira tekintettel cégautó adót kell fizetni, ha a magánszemély a használattal kapcsolatban költséget számol el. Az anyag részletesen taglalja a szabályokat, bemutatja a kivételeket. 1. A cégautó adó Vagyoni típusú adó, 2009. február 1-től a személygépkocsik után kell fizetni az anyagunkban részletezett feltételek mellett. A személygépkocsi fogalmát az Szja tv. határozza meg, ezek szerint személygépkocsi a négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas. Ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés 1. oldal
eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. Bizonytalanságot okoz a személygépkocsi minősítése, ezért az alábbi példákkal szeretnénk a döntést megkönnyíteni: - Ha a jármű legfeljebb nyolc felnőtt szállítására alkalmas, csak a személygépkocsikra jellemző csomagtartó térrel rendelkezik (nincs elkülönített raktere) SZEMÉLYGÉPKOCSI - Vegyes használatú jármű, rakodótérrel rendelkezik, de maximum 3 személy szállítására alkalmas TEHERGÉPKOCSI - Vegyes használatú jármű, rakodótérrel rendelkezik és 3 személynél több személy szállítására alkalmas, de a megengedett együttes tömege (forgalmiban szereplő adat) a 2500 kg-ot meghaladja - TEHERGÉPKOCSI - Vegyes használatú jármű, rakodótérrel rendelkezik és 3 személynél több személy szállítására alkalmas, de a megengedett együttes tömege a 2500 kg-ot nem haladja meg - SZEMÉLYGÉPKOCSI Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a minősítés csak a cégautó adó szempontjából helytálló, az Áfa tv. szerinti megítélése ettől eltérő. 2016.01.01-től nem kell cégautó adót fizetni a környezetkímélő gépkocsi után (a korábbi szabályozás elektromos hajtású gépkocsiról beszélt). 1.1. Az adó fizetésére kötelezett 1.1.1. A nem magánszemély tulajdonos, aki a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa (ide tartozik az egyéni cég is). Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi (külföldi rendszámú) esetén az adó alanya az a szervezet, amely a személygépkocsi után költséget számol el. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a törvény a nem magánszemély tulajdonosok között nem tesz különbséget, ide tartoznak a gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyesületek, alapítványok is. Így például cégautó adót kell fizetni a polgárőr egyesületek tulajdonában lévő személygépkocsi után is. Mentességet (később részletezzük) csak bizonyos tevékenységek végzése alapján lehet szerezi. 2. oldal
A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja. 1.1.2. A magánszemély tulajdonos -figyelemmel a fentiekre is-, ha a személygépkocsi után a számvitelről szóló törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget számolt el. A törvény példálózva felsorolja, hogy akkor keletkezik fizetési kötelezettség, ha a magánszemély költséget, ráfordítást, értékcsökkenési leírást számol el. Az útnyilvántartás szerint elszámolt 9 Ft/km tartalmazza átalány formájában az előbb felsorolt költségfajtákat, tehát az útnyilvántartás alapját történő átalány-költség elszámolása is adókötelezettséget eredményez. 2009.08.01-től nem keletkezik cégautó adó fizetési kötelezettség, ha a magánszemély tételes nyilvántartás mellőzésével havi 500 km után átalányköltséget számol el. A 2009. évi CXI. tv. átmeneti rendelkezése tartalmazza, hogy ha az egyéni vállalkozó 2010.I. negyedévi bevallásában bevallja és megfizeti a 2009.02.01-től érvényes cégautó adót, akkor az adott személygépkocsira már megkezdett értékcsökkenést pótlólag elszámolhatja. Az utólagos bevallásnak nincs jogkövetkezménye. Nem kell cégautó adót fizetni a magánszemélynek, ha a tulajdonában álló személygépkocsit kizárólag kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazásra használja, és költségtérítés címén a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével kapja az igazolás nélkül elszámolható összeget. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy itt a kiküldetési rendelvény használata kötelező. Nem kell cégautó adót fizetnie akkor sem, ha a saját gépjárművel történő munkába járás címen kap költségtérítését a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben. Ha a magánszemély munkába járás címén az igazolás nélkül elszámolható költségtől (9 Ft/km) többet kap, az ezt meghaladó részt a jogviszonya szerinti jövedelemnek kell tekinteni, és az adózás szempontjából ezt így kell kezelni (Szja előleg, járulék). Ugyanez a helyzet, ha a magánszemély költségtérítésként kapja a saját 3. oldal
személygépkocsija használatának ellenértékét, és az igazolás nélkül elszámolható összegtől többet kap. Nem kell cégautót fizetnie akkor sem, ha pénzügyi lízing alapján használja a személygépkocsit, de a személygépkocsi után költséget nem számol el. Tehát, ha a magánszemély bár lízingeli a személygépkocsit, de nem számol el vállalkozásában rá költséget (csak magánhasználat van), önmaga a lízingelés ténye nem keletkeztet cégautó fizetési kötelezettséget. Ami lényeges változás 2009-től, hogy az előző részben taglalt kifizetések már nemcsak a munkáltató által, hanem a kifizető által teljesített kifizetésekre (tehát a tagi jogviszonyban állókra) is vonatkozik. 1.2. Az adófizetési kötelezettség keletkezése és megszűnése Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. 1.2.1. Nem magánszemély a tulajdonos A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében - az adókötelezettség a tulajdonszerzést, lízingbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. - tartós bérletbe vett személygépkocsi esetében a bérbevételt követő hónap 1. napján keletkezik - az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a tulajdonos elidegeníti, illetve amelyben a pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak, a tartós bérletbe vevő a bérbeadónak visszaadja. - megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után 4. oldal
- az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. Például, ha a költségelszámolás első napja május 9-e, akkor a cégautó adó fizetési kötelezettség június 1-jén keletkezik - adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. - megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült. Fontos megjegyezni, hogy a forgalomból történő kivonás, a tárgyi eszközök közül a készletek közé történő átminősítés önmagában nem mentesít a cégautó adó megfizetése alól. 1.2.2. Magánszemély a tulajdonos A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében - az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a lízingbe, vagy tartós bérletbe vevő költséget számolt el. - amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, lízingbe vevője számolja el, és - a tulajdonos, lízingbe, a tartós bérletbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, - a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. Ez utóbbi esetben a használó (bérlő) a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe 5. oldal
vevőt írásban értesíti. Ez az időpont határozza meg a magánszemély adófizetési kötelezettségének kezdetét. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a használó köteles megfizetni az adót. - a költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni, illetve a tartós bérletbe vett személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja. - megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült. A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után - az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. - a költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. - megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették, vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült. Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították. Ha útnyilvántartás alapján történik az elszámolás, akkor annak az a nap, mely napon az első bejegyzés az útnyilvántartásba megtörténik. Az 500 km alapján történő átalányköltség elszámolása esetén a fizetési kötelezettség keletkezésének napja annak a hónapnak az első napja, mely napon a használatot megkezdte. Speciális szabály alapján számolhatják el költségeiket az egyéni vállalkozó 6. oldal
gépjármű oktatók. Amennyiben az üzemelési költségeiket a 124/1994. (IX.15.) Korm. rendelet, az üzemanyag fogyasztásukat a 60/1992. (IV.1.) Korm. rendelet alapján számolják el, mentesek a gépjármű-adó fizetési kötelezettség alól, mivel ez a költség elszámolás igazolás nélkül elszámolható költség elszámolás az Szja. tv. 3. számú melléklete alapján, így nem valósul meg a nyilvántartás szerinti költségelszámolás. A tartós bérlethez kapcsolódó szabályozást azon tartós bérletek tekintetében kell alkalmazni, melyeknél a bérleti szerződés 2013.06.30-a után lép hatályba. 1.3. Az adó mértéke 17/E. Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kw-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő: Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt"16"-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés"16", 1.4. Mentességek Mentes az adó alól az a személygépkocsi - amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékkel szereltek fel - amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata ellátásához üzemeltet (véleményünk szerint ezt dokumentálni kell) 7. oldal
- amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be - amely kizárólag halottszállításra szolgál - amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására üzemeltet. A működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható kell legyen, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik (véleményünk szerint ezt dokumentálni kell) - amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek (véleményünk szerint ezt dokumentálni kell, az orvosi tevékenység során magánszemélyekhez történő utazást, annak célját tekintettel a titoktartási kötelezettségre- külön nyilvántartásba kell felvezetni) - amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át. 1.5. Megfizetés, bevallás A cégautó adót negyedévente kell megfizetni és bevallani. A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után megállapított és határidőre megfizetett gépjárműadó. A gépjárműadó beszámítása csak azon hónapokra történhet, mely hónapokra cégautó adó fizetése keletkezett. Az adó megállapítása önadózással történik. Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz kell benyújtani. A bevallási 8. oldal
nyomtatvány a XX01-es. Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni. Számlaszám: NAV Cégautó adó bevételi számla 10032000-01076167 Ahhoz, hogy a cégautó adó mértéke és az adókötelezettség keletkezése, megszűnése követhető legyen, javasoljuk az iratminták között található nyilvántartó lapok használatát. Háromféle nyilvántartólap került kialakításra, a nem magánszemély tulajdonos belföldi rendszámú személygépkocsijára (1), a nem magánszemély tulajdonos külföldi rendszámú személygépkocsijára (2), és a magánszemély kötelezett személygépkocsijára. 1.6. Kapcsolódó jogszabályi módosítás 2009. január 31-el megszűnik az Szja tv. alapján eddig fizetett cégautó adó és a hozzá kapcsolódó Eho fizetési kötelezettség. Az Eva tv-ből törlésre került az a rész, mely kimondja, hogy az EVA szerint adózó magánszemélyeket és társaságokat nem terheli cégautó adó fizetési kötelezettség. 1.7. Egyéb nyilvántartások Nem egyértelműen tisztázott, hogy a cégautó-adó megfizetése mentesíti-e a társaságokat az útnyilvántartás (menetlevél) vezetése alól. Véleményünk szerint a nyilvántartás csak arra lehet jó, hogy az ellenőrzés az üzemanyag felhasználást összevesse a futásteljesítménnyel, ezért minimum feltételként javasoljuk a mellékletben szereplő Cégautó km nyilvántartás vezetését. 2. Adózás 2.1 ÁFA Nem érinti 9. oldal
2.2 Társasági adó A megfizetett cégautó adó a vállalkozás érdekében felmerült költség. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) A megfizetett cégautó adó az egyéni vállalkozónál és őstermelőnél költségként elszámolható 2.3.2 Magánszemély Nem érinti 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany Az EVA tv. szerint adózó társaság az elszámolás formájától függetlenül cégautó adó fizetésre kötelezett. A Sztv. alá tartozó társaságnál elszámolható költség, mely az osztalék alapját csökkenti. A bevételi nyilvántartást vezető társaság elszámolására hatással nincs. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Az EVA tv. szerinti adózó egyéni vállalkozónak cégautó adó fizetési kötelezettsége nem keletkezik. 2.5 Egyéb adók és járulékok Nem érinti. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel Előírása 10. oldal
T86 Cégautó adó K463 Költségvetési befizetési kötelezettségek A befizetés teljesítése T464 Költségvetési befizetés teljesítése K384 Elszámolási betétszámla 3.2 Egyszeres könyvvitel NF - Bankszámla kiadás NF - Egyéb költség, ráfordítás 3.3 Szja szerinti adózás PK - Költségként elszámolható kiadások: PK - Egyéb költségként elszámolható kiadás 4. Iratminták, nyomtatványok A cégautó adó mértéke (jpg - 56.18 KiB) 2012.01.01-től érvényes adómértékek táblázatos felsorolása. Cégautó adó nyilvántartása (xls - 25 KiB) A táblázat havonta, negyedévi összesítéssel tartalmazza járművenként a cégautó adót, illetve a csökkentő tételként figyelembe vehető gépjármű adót. Cégautó kilóméter nyilvántartás (xls - 20 KiB) A táblázat évenként a havi futásteljesítményt és a tankolt üzemanyag mennyiségét tartalmazza. Cégautó nyilvántartás (nem magánszemély) (doc - 32.5 KiB) A nyilvántartás a személygépkocsi adatait tartalmazza, mely adatokból az adó összege megállapítható, ellenőrizhető. Cégautó nyilvántartása (magánszemély) (doc - 33 KiB) A nyilvántartás a személygépkocsi adatait tartalmazza az adómegállapítás és az ellenőrzés érdekében. 11. oldal
5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1/2012. Számviteli kérdés Fennáll-e a cégautóadó-kötelezettség abban az esetben, ha a gépjármű-forgalmazó társaság által bérbe adott személygépkocsit amelyet a gépjármű-forgalmazó a tárgyi eszközök között tart nyilván a bérleti idő lejártával a telephelyére szállíttatja abból a célból, hogy azt eladja és a forgalomból ideiglenesen kivonja? A gépjárműadót a forgalomból való kivonás idejére nem kell megfizetni. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: gjt) 3. -ának (1) bekezdéseés 4. (2) bekezdéseértelmében a belföldi gépjárművek utáni adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap első napjától a gépjármű forgalomból való kivonása hónapjának utolsó napjáig tart. Az adókötelezettség tehát a forgalomba helyezettséghez kötődik, a forgalomból (akár ideiglenesen) kivont gépjármű után nem kell gépjárműadót fizetni. Ezzel szemben a gjt 2009. február 1-jétől hatályos 17/A. -ának értelmében a cégautóadó-kötelezettségnek nem függvénye az, hogy az adó tárgyát képező személygépkocsi forgalomba helyezett vagy sem. A bérbe adott járművek után az adókötelezettség mindaddig fennáll, amíg a járművet a cégautóadó alanya [gjt 17/B. ] el nem adja. E tekintetben nincs jelentősége annak sem, hogy a járművet tárgyi eszközként vagy áruként tartják nyilván. Megjegyzem, a személygépkocsikereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet cégautóadó alóli mentességét a gjt 17/B. -ának c) pontja csak abban az esetben biztosítja, ha személygépkocsi beszerzésének kizárólagos célja a továbbértékesítés. Bérbeadásra vásárolt személygépkocsiknál e mentesség tehát szóba sem jöhet, ezen autók után korábban is a tulajdonosnak (konkrét esetben a gépjármű-forgalmazónak) kell az adót fizetni. [A gépjárműadóról szóló törvény 3. -ának (1) bekezdése és 4. (2) bekezdése] 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 1. (1) A magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű (a továbbiakban együtt: gépjármű) után gépjárműadót, míg a nem kizárólag 12. oldal
magánhasználatú személygépkocsi után - a gépjárműadó fizetési kötelezettségtől függetlenül - a IV. fejezet szerinti adót (cégautóadó) kell fizetni. Cégautó adó Az adó tárgya 17/A. (1) Adóköteles az a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti személygépkocsi - ide nem értve a környezetkímélő gépkocsit - (a továbbiakban, e fejezet alkalmazásában személygépkocsi), amely nem magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amely után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve az Szja tv. szerint tételes költségelszámolással költséget, értékcsökkenési leírást (a továbbiakban költség, ráfordítás, értékcsökkenési leírás együtt: költség) számoltak el. (2) Nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja tv. 7. (1) bekezdés r) pontja és 25. (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítést kap, továbbá az olyan, magánszemélynek pénzügyi lízingbe adott személygépkocsi, amely után költséget nem számoltak el és az olyan, magánszemélynek tartós bérletbe adott személygépkocsi, amely után kizárólag értékcsökkenési leírást számoltak el Az adó alanya 17/B. (1) Az adó alanya a - (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő. (3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja. (4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el. 13. oldal
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése 17/C. (1) A nem magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség a tulajdonszerzést, pénzügyi lízingbe vételt, tartós bérletbe vételt követő hónap 1. napján keletkezik. (2) A magánszemély tulajdonában álló, vagy általa pénzügyi lízingbe, tartós bérletbe vett, hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetében az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után a tulajdonos, a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő költséget számolt el. Amennyiben a költséget a személygépkocsi után nem a személygépkocsi magánszemély tulajdonosa, pénzügyi lízingbe vevője, tartós bérletbe vevője számolja el, és a) a tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérbe vevő a személygépkocsit ellenérték fejében nem magánszemélynek engedi át, akkor az adókötelezettség a személygépkocsi használatra való átengedését követő hónap első napján keletkezik, b) a személygépkocsi használatának átengedése ingyenesen vagy magánszemély részére ellenérték fejében történik, akkor az adókötelezettség annak a hónapnak az első napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a költség elszámolása megtörtént. (3) Amennyiben személygépkocsi után a költséget nem a magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő számolja el, akkor a költség első ízben való elszámolásának tényéről és időpontjáról a használó ezen időpontot követő 8 napon belül a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt írásban értesíti. Ha a használó a nyilatkozattételt elmulasztja, akkor a tulajdonost, lízingbe vevőt, tartós bérletbe vevőt egyébként terhelő adót a használó köteles megfizetni (4) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után az adókötelezettség annak a hónapnak az 1. napján keletkezik, amelyet megelőző hónapban a személygépkocsi után költséget számoltak el. (5) Az adókötelezettség megszűnik annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsit a nem magánszemély tulajdonos elidegeníti, amelyben a nem magánszemély pénzügyi lízingbe vevő a személygépkocsit a lízingbe adónak visszaadja, illetve amelyben a nem magánszemély tartós bérletbe vevő a személygépkocsit a bérbeadónak visszaadja. A magánszemély tulajdonos, pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő, illetve a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi után költséget elszámoló adóalany adókötelezettsége annak a hónapnak az utolsó napján szűnik meg, amelyben a személygépkocsi után költséget a jövőben elszámolni már nem kívánó 14. oldal
magánszemély tulajdonos, lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő utoljára számolt el költséget, illetve a személygépkocsi használója arról nyilatkozik, hogy a személygépkocsi után költséget már nem kíván elszámolni. Megszűnik az adókötelezettség annak a hónapnak az utolsó napján, amelyben a személygépkocsit jogellenesen elidegenítették vagy amelyben a személygépkocsi megsemmisült. (6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. (7) Az adót a naptári évben azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben az adókötelezettség fennállt. Adómentesség 17/D. Mentes az adó alól az a személygépkocsi, a) amelyet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló jogszabály előírásainak megfelelően megkülönböztető jelzést adó készülékkel szereltek fel, b) amelyet az egyházi jogi személy elsődlegesen vallási vagy azzal közvetlenül összefüggő más tevékenysége ellátásához üzemeltet, c) amelyet a személygépkocsi-kereskedelemmel üzletszerűen foglalkozó személy vagy szervezet kizárólag továbbértékesítési céllal szerzett be, d) amely kizárólag halottszállításra szolgál, e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából - az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés ténylegesen az említett cél érdekében történik, f) amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi államigazgatási szerv törvény alapján 15. oldal
kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek. g) amely külön jogszabály szerint haditechnikai terméknek minősül, és amelyet a Magyar Honvédség Magyarország függetlenségének, területi épségének, nemzetközi szerződésekben rögzített határainak, lakosságának és anyagi javainak védelme érdekében üzemeltet. h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át. 17/E. Az adó havi mértéke személygépkocsinként, a személygépkocsi kw-ban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmi osztály-jelzése alapján a következő: online.kpr.hu/uploaded-files/2013/09/ (ide kattintva eléri a táblázatot) Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztály jelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl. forgalmi engedély, típus-bizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztály-jelzése: "6". Ha a személygépkocsi osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2012. augusztus 15-ét követő módosítása miatt "15"-nél nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztály-jelzés "15". A kétszeres adóztatás kizárása 17/F. A negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó. Levonásra a negyedév azon hónapjaira jutó gépjárműadó esetén van lehetőség, amelyben a személygépkocsi utáni cégautóadó- és gépjárműadó-kötelezettség egyaránt fennállt, feltéve, hogy az adóalany a gépjárműadó fizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. Az adó megállapítása, bevallása, megfizetése, az eljáró hatóság 17/G. (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg. 16. oldal
(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. (3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni. 18. E törvény alkalmazásában: 9. környezetkímélő gépkocsi az a gépjármű, amely a KöHÉM rendelet 2015. július 1- jén hatályos 2. (6) bekezdése szerint környezetkímélő gépkocsinak minősül, 29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján - a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel - kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: "6". Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt"16"-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés"16", 30. tartós bérletbe adott személygépkocsi: az a személygépkocsi, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték. 31. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing. 19/A. A Gjt. 2010. június 30-án hatályos 17/F. -ában meghatározott feltételekkel és mértékben levonható a 2010. II. negyedévi cégautóadóból a nagy teljesítményű személygépkocsik adója. 19/B. E törvénynek az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvénnyel megállapított 17/A. (2) bekezdését, 17/B. (1) bekezdését, 17/C. (1)-(3) és (5) 17. oldal
bekezdését és 18. 30. pontját azon egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre bérbe adott személygépkocsira kell alkalmazni, amely esetén a személygépkocsi bérletére vonatkozó szerződés 2013. június 30-át követően lép hatályba. 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3. E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő: 45. Személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó. Személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű, olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a felhasználás szerinti terhek szállítására bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor. 7. (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: r) a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembevételével az utazásra kapott összeget, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket; 25. (2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy bb) hazautazásra a munkahely és a lakóhely között 18. oldal
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget meghaladó költségtérítés - ha a törvény másként nem rendelkezik - a magánszemély (1) bekezdés szerinti jövedelme. (4) A magánszemély a munkahelye és a lakóhelye közötti útvonalra gépjárművel történő munkába járás címén költséget nem számolhat el. 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez II. Igazolás nélkül elszámolható költségek 4. a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag és kenőanyag fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló kormányrendelet szerint meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma; 8. a járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló kormányrendelet szerint figyelembe vehető költségátalány. 5. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez II. Részletező nyilvántartások 7. Gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás) A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Erre a célra a menetlevél vezetése is megfelel, ha tartalmazza a továbbiakban részletezett adatokat. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, továbbá, ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni. Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell - az utazás időpontját, - az utazás célját (honnan-hova történt az utazás), - a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, 19. oldal
- a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. Az útnyilvántartás tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is. Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége (pl. orvosi tevékenység) során az útnyilvántartásban olyan magánszemély adatait kell feltüntetnie, akire nézve a titoktartásra kötelezett, az ilyen felkeresett személy(ek)hez megtett utakról köteles külön útnyilvántartást vezetni. Ezen külön útnyilvántartás tekintetében a vezetésére kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy annak tartalmát az adóhatóság ellenőrzést végző tisztviselője kivételével harmadik személy ne ismerhesse meg. Az adóhatóság az ilyen útnyilvántartásban foglalt adatok rögzítésére csak akkor jogosult, ha az adóhatósági eljárás során tett megállapításban az adatrögzítés jogszabálysértés bizonyításának alátámasztására szolgál. 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez III. A járművek költsége 6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 9 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható. 9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az év első és utolsó napján a kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett. Az olyan személygépkocsi esetében, amely után az éves cégautó adótételt az egyéni vállalkozó megfizette, az év első és utolsó napján rögzített kilométeróra-állás különbözete számít üzemi célú futásteljesítménynek, csökkentve azon futásteljesítménnyel, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemély munkáltatója egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést és/vagy saját gépjárművel történő munkába járás címén költségtérítést fizetett. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 20. oldal
17. (3) Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól. 18. (4) A jogi személy és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség. 2009. évi CXVI. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról 144. (14) Az egyéni vállalkozó az Szja tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31- én hatályos III./2. pontja alapján megkezdett értékcsökkenési leírást - ha annak a rendelkezésben foglalt egyéb feltételei fennállnak - a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautóadón a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján a 2009. január 31-ét követő időszak vonatkozásában - e rendelkezés alapján - folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadófizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg - az Art.- ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen - teljesítheti. 2009/69. Adózási kérdés ügyeleti szolgálathoz, betegszállításra használt személygépkocsik utáni cégautóadó fizetési kötelezettség A cégautóadó alól mentességet élvező személygépkocsik körét a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. -a nevesíti. E körbe tartozik - többek között - az a személygépkocsi is, amelyet kizárólag az egészségbiztosítási szerv által - az egészségügy társadalombiztosítási 21. oldal
22. oldal
finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló jogszabály alapján - finanszírozott háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében üzemeltetnek [17/D. f) pont]. A fenti rendelkezés értelmében a cégautóadó mentesség kizárólag a háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység céljára használt személygépkocsi után áll fenn, mégpedig csak akkor, ha a háziorvosi tevékenységet ellátó kizárólag az OEP által finanszírozott tevékenységével összefüggésben számolt el a személygépkocsi után költséget. Mindez azt jelenti, hogy a személygépkocsi után a cégautóadót meg kell fizetni akkor is, ha a háziorvos bármely más, a Gjt. 17/D. -a által preferált használaton túli tevékenységgel összefüggésben (pl. magánpraxis működtetése érdekében) számol el költséget, illetve akkor is, ha személygépkocsit a háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátásának részét nem képező, de az OEP által finanszírozott tevékenységhez használják. Ez utóbbi körbe tartoznak például a védőnők szállítására, illetve betegek szállítására szolgáló személygépkocsik, illetve - bizonyos esetektől eltekintve - az ügyeleti szolgálat ellátására szolgáló személygépkocsik is. Annak ellenére ugyanis, hogy ezen tevékenységek finanszírozására az önkormányzat a REP-el (regionális egészségbiztosítási pénztár) köt finanszírozási megállapodást, illetve az ügyeleti és védőnői szolgálat megszervezésére az önkormányzat területi ellátási kötelezettsége alapján köteles, e tevékenységek egyértelműen kívül esnek a háziorvosi, házi gyermekorvosi feladatellátás körébe tartozó tevékenységek körén [a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet (a továbbiakban: EüM R.) 4. -ának (1)-(3) bekezdése]. Ami az ügyeleti szolgálat ellátására szolgáló személygépkocsik esetét illeti, amennyiben ezen szolgálatot az EüM R. 4. -a (2) bekezdésének e) pontja alapján a település háziorvosai, házi gyermekorvosai látják el, úgy az ilyen célra használt személygépkocsi cégautóadó mentességet élvez. Abban az esetben azonban, ha az önkormányzat - élve az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 7. -a (1) bekezdésének d) pontjában nevesített jogával - az ügyeleti ellátásban nem tart igényt a háziorvosok közreműködésére vagy más szolgáltatóval köt szerződést, úgy az ügyeleti szolgálat ellátásához kapcsolódóan használt személygépkocsi értelemszerűen nem élvez cégautóadó alóli mentességet. [PM Illetékek és Önkormányzati Adók főosztálya 9350/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279166933; AEÉ 2009/11.] 23. oldal
2009/70. Adózási kérdés a járművezető gyakorlati szakoktatók cégautóadó fizetési kötelezettsége A járművezető gyakorlati szakoktatók saját jármű üzemeltetésének költségtérítéséről szóló 124/1994. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet) 1. -ának (1) bekezdése alapján a járművezető-képzés tevékenységet folytató munkáltató, valamint a járművezető-képző tevékenységet folytató társaság a járművezető-képzésben közreműködő - vele munkaviszonyban, illetőleg tagsági viszonyban álló - szakoktatójának - ideértve mind a személygépkocsi-vezetést, mind a motorkerékpár-vezetést oktató járművezető-oktatót - a saját tulajdonú járműve gyakorlati oktatási célú használatáért a kormányrendeletben meghatározott költségtérítést fizetheti. Gyakorlati célú használat alatt értendő az is, amikor a személygépkocsi-vezetést oktató saját járművében oktatja a tanulót, de idetartozik értelemszerűen az az eset is, amikor a motorkerékpár-vezetést oktató a közúti forgalomban személygépkocsijával a motoron közlekedő tanulókat kíséri, azaz a tanulót felügyeli. A járművezető-oktató saját járműve oktatási célú használatáért kizárólag az ezen Korm. Rendelet 2. -ának (1) bekezdése szerinti költségtérítést, azaz a külön jogszabályban meghatározott üzemanyag-felhasználási ellenérték és a Korm. Rendelet 2. -ának (1) bekezdésében szereplő táblázat szerinti költség összegében megállapított költségtérítést vehet igénybe. Amennyiben oktatási tevékenységet vállalkozási vagy munkavállalói jogviszonyban ellátó oktató mindezek alapján - a járművezető oktatással összefüggésben - tételes költségelszámolással személygépkocsija után költséget nem számol el, ezen személygépkocsit cégautóadó-kötelezettség [feltételezve, hogy a jármű után a kormányrendeletben szabályozott átalányon túl egyéb költséget senki (sem a jármű tulajdonosa, sem a használója) nem számol el] nem terheli. [PM Illetékek és Önkormányzati adók főosztálya 9350/2009. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 2279166933; AEÉ 2009/11.] 2010/13. Adózási kérdés egyéni vállalkozó által biztosított cégautó használata [a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.37. pont, 11. számú melléklet I. 3. és 17. pontjai] Az Szja tv. 11. számú mellékletének I. 3. pontja a jellemzően elismert költségek 24. oldal
között nevesíti az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban álló magánszemély (a továbbiakban: alkalmazott) részére jogszabály, illetőleg a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés alapján járó, a munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés összegét. E melléklet I.17. pontja továbbá arról rendelkezik, hogy elismert költségnek minősül a magánszemélynek adott természetbeni juttatásra fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó. Mivel az egyéni vállalkozó ugyanolyan kifizetőnek minősül, mint pl. más társas vállalkozás, így az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.37. pontja rá is vonatkozik, mely szerint adómentes természetbeni juttatásnak minősül többek között a kifizető által biztosított személygépkocsi magáncélú használata, továbbá azzal összefüggésben úthasználatra jogosító bérlet, jegy juttatása. [PM Jövedelemadók főosztálya 1931/1/2010. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227233770; AEÉ 2010/3-4.] 26/2009. Számviteli kérdés A cégautóadó 2009. február elsejétől hatályos módosítása változtat-e a cégautóadó elszámolásán a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóknál? A cégautóadó 2009. február 1-jétől megváltozott szabályozása - az adó szabályozása átkerült az 1995. évi CXVII. törvény, az 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjtv.) - alapján a cégautóadó a vagyoni típusú adó jellegzetességeit ölti magára. A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó tulajdonában álló, illetve általa pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi (ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit) Gjtv. szerint megállapított adóját ezért a számviteli elszámolásban 2009. február 1-jétől egyéb ráfordításként kell szerepeltetni, az Sztv. 81. -a (2) bekezdésének e) pontja alapján, azonosan a gépjárműadóra vonatkozó számviteli elszámolási szabállyal. A Gjtv. szerint néhány esetben akkor is kell cégautóadót fizetni az Sztv. hatálya alá tartozó gazdálkodónak, ha a személygépkocsi nem a gazdálkodó tulajdonában van, vagy nem ő lízingeli az eszközt. Az így keletkező cégautóadó-kötelezettségre is az előbbi elszámolási szabályt kell alkalmazni. A törvény a kétszeres adóztatás kizárása érdekében lehetővé teszi az adóalany által megfizetett gépjárműadó levonását a cégautóadóból, méghozzá negyedéven belül 25. oldal
azon hónapokban, amikor a cégautóadó és a gépjárműadó utáni kötelezettség egyaránt fenn állt. Az adót önadózással kell teljesíteni az állami adóhatósághoz, azaz negyedévente - a negyedévet követő év 20-áig - az adót bevallani, s megfizetni. Az adót csak azokra a hónapokra kell megfizetni, amelyekben a tulajdonost (használót) adókötelezettség terhelte. A számviteli elszámolásban természetesen a Gjtv. szabályai szerint kiszámított, nettó adókötelezettséget kell ráfordításként szerepeltetni, az erről készített adóbevallással egyezően. [1991. évi LXXXII. törvény 17/A., 2000. évi C. törvény 81. (2) e)] 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről 5. számú melléklet a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hez II. A gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása A gépjármű kipufogógázának szennyezőanyag-tartalmát meghatározó konstrukciós jellemzők és a rendelet függelékeinek mellékleteiben meghatározott szennyezőanyag kibocsátási követelmények teljesítése alapján a gépjárművek környezetvédelmi osztályba sorolása a következő táblázat alapján történik. A környezetvédelmi osztály jelzés (kód) A környezetvédelmi osztályt meghatározó jellemző 0 - katalizátor nélküli, Otto-motoros, - a jóváhagyási előírások szerint nem minősített Dízel-motoros, - ENSZ-EGB 83.00-83.01/A vagy 49.00-49.01/A előírás szerinti jóváhagyási jellel ellátott Dízel-motoros; 1 - katalizátoros, nem szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros; 2 - katalizátoros, szabályozott keverékképzésű, Otto-motoros [kivéve a 4. osztályba sorolt ENSZ-EGB 83.02/B. előírás (Euro-II.) szerinti jóváhagyási jellel ellátott gépjárművet]1; 26. oldal