Ú T M U T A T Ó A.. SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK SZAKDOLGOZATÁNAK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ 2013
Tisztelt Hallgatónk! Eddigi felsőoktatási tanulmányai során már átesett a szakdolgozat készítésének nem kis erőfeszítést igénylő munkáján. Ezzel az útmutatóval szeretnénk emlékeit felidézni, segítséget nyújtani, valamint pontosítani az elvárt tartalmi és formai követelményeket. 1. Miért is kell szakdolgozatot írni? A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ 20. (1) bek.) alapján Önnek szakdolgozatot kell készítenie. 1 A BME TVSZ 29. (1) bek. c./ pontja szerint: A BME TVSZ alkalmazásában az NFtv. 108. értelmező pontjain túl az alábbi értelmezést kell használni: diplomamunka vagy szakdolgozat: összetett, egyéni feladat, amely a megszerzett tudás szintézisét és alkotó alkalmazását követeli meg. Ez az Útmutató nem csupán a szakdolgozatíráshoz kapcsolódó elvárásokat, kötelezettségeket és feladatokat kívánja rendszerbe foglalni, hanem jó tanácsokkal, segítő megjegyzésekkel, javaslatokkal szeretné megkönnyíteni az Ön előtt álló sok nehézséggel és kihívással járó szellemi alkotófolyamatot. Az Útmutatóban való eligazodást a következő ikonok segítségével szeretnénk megkönynyíteni: a fontos figyelmeztetéseket, előírásokat tartalmazó részek, a javaslatokat, tanácsokat megfogalmazó részek, míg a határidőkre figyelmeztető részek. Munkájához sok sikert, kiváló eredményt és a szellemi alkotófolyamat élményét kívánjuk! 1 BME TVSZ 20. Szakdolgozat, szakdolgozat (1) A hallgatónak az oklevél megszerzéséhez az MSc/MA képzésben, az egyetemi és az osztatlan egyetemi képzésben és a BSc/BA szinten 240 kredites képzésben diplomamunkát (diplomadolgozatot, diplomatervet - továbbiakban diplomamunkát), a BSc/BA szinten 210 vagy kevesebb kredites képzésben és főiskolai képzésekben szakdolgozatot kell készítenie. 1/23
2. A SZAKDOLGOZATTAL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETEL- MÉNYEK A szakdolgozat célja, hogy Ön a választott témakörben bizonyítsa, hogy megfelelő szinten és hatékonyan elsajátította a tananyag súlyponti részeit, tájékozott a hazai és a nemzetközi szakirodalomban, rendelkezik elemző és értékelő készséggel. A szakdolgozaton keresztül Önnek tanúságot kell tennie arról, hogy önálló munkával képes adatgyűjtésre, értékelésre és mindezekből helyes következtetések levonására. Ennek megfelelően a szakdolgozatot úgy kell kidolgozni, hogy a választott témakörhöz közvetlenül kapcsolódó ismeretanyag karakterisztikusan, míg a többi tantárgy keretében elsajátítottak szintetizálva jelenjenek meg. Csak az önálló munka eredményeként létrejövő, eredeti, a szakdolgozatírás alapvető formai, tartalmi és etikai előírásainak, kritériumainak megfelelő, előzőleg nyomtatásban meg nem jelent dolgozat fogadható el szakdolgozatként! A legfontosabb kitétel a munka eredetisége és önállósága. Nem megengedett, sőt, súlyosan szankcionált bármely korábban készült szakdolgozat átvétele, másolása, a hivatkozás nélküli átvételeket tartalmazó szakdolgozat beadása! Mindez a szakdolgozat elutasítását és a záróvizsgára bocsátás megtagadását vonja maga után! 3. TÉMAVÁLASZTÁS Szakdolgozatának elkészítése során Ön a tanszék által meghirdetett, ajánlott szakdolgozati témákból, vagy az Ön szakjának megfelelő képzési területek tananyagából szakmájának és érdeklődési körének megfelelően választhat. Élhet a tanulmányi területeken belül - az önálló témaválasztás lehetőségével! A témaválasztás regisztrálása az 1. sz. melléklet formanyomtatványának a MOODLE rendszerre történő feltöltésével történik, melyet a tanév rendjében előírt határidőig, a választott témavezető (konzulens) elfogadó nyilatkozatával együtt kell feltöltenie a MOODLE rendszerbe. Az aktuális határidők az adott félévre érvényes tanulmányi rend alapján a MOODLE rendszeren érhetők el. A témaválasztásnál Önnek tekintettel kell lennie arra is, hogy a választott témakörben Magyarországon milyen forrásadottságokkal lehet számolni. Egy olyan szakdolgozati téma ugyanis, amelylyel kapcsolatban a hazai könyvtárakban, forrásgyűjteményekben sem szakirodalmi, sem más források nem állnak rendelkezésre, megoldhatatlan problémák elé állíthatják. 2/23
4. A TÉMAVEZTŐ KONZULENS ÉS A HALLGATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSE A szakdolgozat elkészítésének szakmai irányítását a témáért felelős, a tanszék által megbízott témavezető konzulens végzi. A témavezető konzulenssel történő kapcsolatfelvétel és rendszeres kapcsolattartás az Ön személyes feladata és egyben felelőssége! Az Ön témavezető konzulense a BME APPI Műszaki Pedagógia Tanszék valamelyik oktatója vagy az oktatásban résztvevő külső szakember, óraadó lehet. Leendő témavezető konzulensét célszerű már a jelentkezés, illetve a témaválasztás előtt felkeresnie. Érdemes előre egyeztetni, hogy az oktató (leterheltségének, elfoglaltságának megfelelően) tudja-e vállalni az Ön szakdolgozatának témavezetését. Amennyiben a témavezető konzulens nem tudja fogadni jelentkezését, lehetősége van arra, hogy tanszéken belül más oktató témavezetésével, segítségével dolgozza fel a választott témakört. A témavezető konzulens kiválasztásánál tudnia kell, hogy a témavezető konzulensek személye nem azonos a szakdolgozat bírálójának személyével! A témavezető konzulenssel való kapcsolattartás fő formája a konzultáció, amely történhet személyesen, telefonon vagy e-mailen keresztül. Ezek gyakorisága a hallgató és a konzulens megállapodásától függ, de félévente minimálisan három konzultáció kötelező. Ennek megtörténtét a 3. sz. mellékletben található formanyomtatványon rögzíteni kell, amit a konzulens aláírásával igazol. A témavezetőhöz eljuttatott vázlatok áttekintésére, javítására célszerű legalább egy hetet hagyni, s azt követően érdemes a konzulenst újból keresni. A dolgozat véglegesnek gondolt, a témavezetőhöz eljuttatott változatának leadása - az esetleges utómunkálatok, javítások miatt - legalább egy hónappal előzze meg a szakdolgozat leadásának határidejét! A szakdolgozati konzultáció a 3. és a 4. félévben gyakorlati jeggyel zárul! Ennek feltétele a harmadik félévben a szakdolgozati témavázlat elkészítése és a szakirodalom feltárása, a negyedik félévben a folyamatos minimum 3 - szakdolgozati konzultáció, amelyeket a konzulens értékel. 3/23
5. A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSE 5.1. A szakdolgozat készítésének munkafázisai A szakdolgozat elkészítésével kapcsolatos munka alapvetően nyolc nagyobb fázisra tagolható: 1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás 2. A kutatási cél meghatározása 3. Témavázlat elkészítése 4. Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása 5. A rendelkezésre álló anyagok rendszerezése, feldolgozása 6. Formába öntés, megfogalmazás, a dolgozat elkészítése 7. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése 8. Az dolgozat elektronikus formában történő rögzítése, nyomtatása, köttetése, leadása. 5.1.1. A választott témakör körülhatárolása, általános tájékozódás A témaválasztást követően (a szakdolgozati témaválasztással kapcsolatos feladatok, kérdések az Útmutató 2. pontjában találhatók) a szakdolgozat témájának véglegesítése előtt ajánlott a feldolgozásra váró témát megismerni, körüljárni". Ez a munkafázis a téma fogalmi tisztázását, a témában való általános tájékozódási pontok kijelölését jelenti. 5.1.2. A kutatási cél meghatározása, pontosítása A kutatási cél meghatározásakor a választott témával kapcsolatos előfeltevéseinket, munkahipotéziseinket fogalmazzuk meg. Érdemes itt azt is főbb vonalakban kijelölni, hogy milyen adatokkal, milyen anyagokkal kívánunk munkánk során dolgozni, s azok feldolgozásának segítségével előzetesen milyen eredményekre számíthatunk. A problémafelvetés megformálása alkalmat kínál arra is, hogy kijelöljük a szakdolgozatírás, a kutatás során alkalmazni kívánt módszereket és technikákat, a témával kapcsolatos megfigyelési és kísérleti lehetőségeket. Itt érdemes végiggondolnia, hogy munkája során milyen kutatási módszereket, adatgyűjtési eljárásokat kíván alkalmazni. A kutatási módszerek kijelölésekor ügyeljen arra, hogy a témának megfelelően milyen típusú (feltáró, elemző-értékelő jellegű) dolgozatot szeretne írni, illetve az alkalmazott módszerek melyikével érheti el a kívánt eredményeket. A tanultak alkalmazása, illetve kutatásai során bátran támaszkodjon a tankönyvek, jegyzetek által leggyakrabban használt, vagy korábban kipróbált módszerekre! Ajánlott irodalom: Varga Lajos (szerk.): Kutatás-módszertan, Bevezetés a pedagógiai induktív kutatás módszereibe és útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez, BME GTK APPI Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest 2006; Schmercz István Varga Lajos: Kutatás-módszertan II., Bevezetés a pedagógiai deduktív és szociálpszichológiai kutatás módszereibe, BME GTK APPI Műszaki Pedagógia Tanszék, Budapest 2008. 4/23
5.1.3. Témavázlat A szakdolgozatírás elengedhetetlen része a témavázlat elkészítése. Ezt ajánlatos előkészíteni már a témaválasztást követően. Ez a vázlat nem kőbe vésett mű, s még egyáltalán nem a kész szakdolgozat rövid összefoglalása! A vázlat értelemszerűen inkább főbb problémafelvetéseinket, motivációinkat, munkahipotéziseinket tartalmazza. A vázlat egy képlékeny, számos változtatást, továbbfejlesztést, utánajárást, kidolgozást igénylő segédeszköz. Egyáltalán nem baj, ha a munka e fázisában több kérdése, mint kész véleménye, ítélete van, hiszen a szakdolgozat ebben a fázisban az érlelődés, formálódás szakaszában van. A felmerülő gondolatokat azonban érdemes azonnal papírra vetni, hogy a későbbiekben érdemi munkánk során is felhasználhassuk ötleteinket. 5.1.4. Szakirodalmi anyagok gyűjtése, feltárása, a vonatkozó szakirodalom körének meghatározása A szakdolgozatírás következő munkafázisában a témavázlat alapján kijelölt célkitűzéseinknek megfelelően összegyűjtjük, feltárjuk és kiválogatjuk a fellelhető és munkánk során alkalmazni kívánt, szükséges szakirodalmat. Ennek a munkafolyamatnak a következő főbb összetevői vannak: Az irodalomgyűjtés, a bibliográfiakészítés során először a témakörhöz kapcsolódó elsődleges (primer), illetve másodlagos forrásokat, valamint a tárgykörben korábban készült feldolgozások, monográfiák körét határozzuk meg és gyűjtjük össze. Munkánk közben elsősorban a könyvtári állományokat (számítógépes és hagyományos katalógusokat), a szakmai bibliográfiákat, illetve az irodalom gyűjtés folyamán feldolgozott művek, folyóiratcikkek irodalomjegyzékeit használhatjuk fel. A téma pontos körülhatárolása elengedhetetlen feltétele a szakszerű irodalomjegyzék összeállításának, hiszen a nem kellően pontosított témakör az irodalomgyűjtést korlátok nélküli, széttartó folyamattá teheti! Az irodalom feltárása történhet könyvtári katalógusok átvizsgálásával, irodalomkövetéssel, a témában publikáló szerzők munkásságának felkutatásával, szakmai sajtó kiadványainak (repertóriumainak) átvizsgálásával, illetve másodlagos források (szakbibliográfiák, könyvtári szakkatalógusok) alapján. A bibliográfia elkészítése a kutatómunka elsőszámú és legfontosabb lépése, célja a feltárt források cél szerinti válogatása, rendezése. A szakdolgozathoz elkészített bibliográfiának rendszerezettnek és pontosnak kell lennie, amely magában foglalja az adott forrás (legyen az könyv, folyóiratcikk, vagy eddig még nem publikált adat) legfontosabb jellemzőit, fellelhetőségének helyét, (könyvészeti) adatait (szerző, cím, kiadó, kiadás éve, helye, forrás helye, fellelhetősége, keletkezés helye, ideje, stb.). Az Internetes anyaggyűjtésénél figyelembe kell venni a keresőprogramok nyújtotta lehetőségeket, idegen nyelvű programok esetében a megfelelő helyesírást, s számolni kell a keresés során a túlzottan nagy találatlista esetén a megfelelő szűrőfeltételek alkalmazásával is. Az Interneten megjelenített konkrét dokumentumok nemcsak friss, de elsődleges forrásokat is tartalmazhatnak. Mindezek ellenére a források hitelességéről célszerű meggyőződni, hiszen a kizárólag Internetes forrásokra támaszkodó szakdolgozat továbbra is számos veszélyt rejt magában! Az Internetes adatgyűjtéssel kapcsolatos másik fontos szabály: a publikációk megfelelő forráskritikával történő kezelése! Az 5/23
Interneten fellelhető adatoknak sok esetben megkérdőjelezhető a hitelessége, pontossága, szakmai minősége, ezért érdemes megfelelő óvatossággal, fenntartásokkal kezelni az így szerzett információkat! Ne feledkezzen meg az Internetes források felhasználása során arról, hogy jegyzeteiben feltüntesse - a folyamatos frissítés, változás miatt - a letöltés dátumát is. 5.1.5. A rendelkezésre álló anyagok, a szükséges szakirodalom körének meghatározása Ahhoz, hogy a szakdolgozat elkészítéséhez megfelelő mennyiségű, minőségű és mélységű szakirodalom álljon rendelkezésünkre, a bibliográfia összeállításánál pontosítani kell a szükséges irodalom körét. A dolgozat célkitűzése és a témavázlat alapján a feltárt forrásokat szelektálni és rendszerezni kell. Ahhoz, hogy se feldolgozhatatlanul nagy, se felszínességhez vezető túlontúl rövid bibliográfiát ne készítsünk, újra át kell tekinteni a dolgozat tervezett felépítését, eredeti célkitűzését. Hogy a megfelelő merítéssel dolgozhassunk, érdemes az elkészített bibliográfiát a konzulenssel is megbeszélni. Az irodalomkutatás során célszerű a feltárt források esetében már az elején a pontos könyvészeti adatokat felírni, hiszen a könyvek, adatok visszakereshetősége így sokkal könnyebb. Ne feledkezzen meg arról, hogy a források és a szakirodalom körének összeállítása során irodalomjegyzékét folyamatosan frissítse, bővítse. A dolgozat irodalomjegyzékének összeállításánál - főleg ha sok elektronikus dokumentumot és Internetes forrást is alkalmazott - érdemes feltüntetnie az anyaggyűjtés lezárásának dátumát (pl. a dolgozat bevezetésében, vagy az irodalomjegyzék végén: Anyaggyűjtés lezárva: 2009. március. 5.1.6. A dolgozat elkészítése, megfogalmazása, formába öntése Előkészítő munkálatok A dolgozat formába öntése, megírása előtt a szerzőnek célszerű az egyes fejezetek alapján a munka vázlatát elkészítenie. A vázlat a készülő fejezetek alapján egy logikus gondolati irányt szab a formálódó dolgozatnak. A dolgozat összeállításánál fontos szempont az is, hogy az egyes szerkezeti egységekben foglaltakat olyan részletességgel tárgyaljuk, amint azt a jelentősége megköveteli, s így a tartalmi mondanivaló megfelelő arányban legyen a terjedelemmel. A szakdolgozat áttekinthetőségét, logikus felépítését a mondanivaló, a tartalom megfelelő tagolásával érhetjük el. A fejezeteket, alfejezeteket decimális rendszerben szokás tagolni, s a tagolást mindig egyezményes jelekkel kell jelölni. 6/23
A szakdolgozat javasolt felépítése: 1. Tartalomjegyzék: A feltüntetett címeknek, alcímeknek szó szerint egyezni kell a szakdolgozat szövegében található (fejezet) címekkel. A fejezetek, alfejezetek, stb. ugyancsak a szövegben alkalmazott jelölést követik, az oldalszámok megadása mellett. Mindez az olvasónak a dolgozatban való eligazodását segíti. Túlzottan kis terjedelmű részeket ne építsünk be a tartalomjegyzékbe, mert ez rendkívül tagolttá, szétesővé tenné a tartalomjegyzéket és a dolgozat szerkezetét is. A tartalomjegyzék elkészítésénél használjuk a szövegszerkesztő tartalomjegyzék-készítő opcióját! A dolgozat követhetősége érdekében a fejezetek címeit, alcímeit a dolgozat oldalainak fejlécében is megjeleníthetjük. /Terjedelme ne haladja meg az egy oldalt!/ 2. A bevezetés A bevezetés a téma választásának indoklása, a szakdolgozat megoldandó feladatainak, célkitűzésének megfogalmazása. A bevezetés a téma felvetése, elméleti és gyakorlati jelentőségének ismertetése. Miután az írásműről nyert első benyomás általában a legerősebb, fontos szerepet játszik az érdeklődés felkeltésében. A bevezetést megírhatjuk úgy is, hogy az csak egy rövid, 1-2 oldalas felütés jellegű részből áll, ez esetben a tartalmi bevezetés" átkerülhet a dolgozat kifejtő jellegű részébe. Ekkor a rész javasolt terjedelme a dolgozat egészét alapul véve max. 5-8%. 3. A tárgyalás A tárgyalás az egész írásmű gerince, középpontja. A tárgyalás szövegrésze - mint ez vázlatunk felépítéséből is kitűnik - két vagy három fő fejezetből, s ezeken belül több, egymást logikus sorrendben követő alfejezetből áll. Fontos, hogy a tartalom szempontjából önálló fejezetek között meglegyen az összefüggés, ne legyen az anyag széteső vagy töredezett. A tárgyalás részének tekintjük a témával összefüggő irodalom áttekintését, a feldolgozás anyagát, módszerét és elemzését. A dolgozat tárgyát képező szorosabb értelemben vett szakmai kérdések kidolgozása mellett a téma által megkívánt számításokat és elemzéseket is itt kell elvégezni. A kutatás eredményeit, tapasztalatait, az adatok elemzését, bemutatását is ezekben a fejezetekben kell kibontani. A rész súlyának megfelelően a tárgyalás a szakdolgozat terjedelmének 80-85%-át kell, hogy kitegye. 4. Befejezés, összefoglalás Összegezni kell a vizsgálati eredményeket, megállapításokat, következtetéseket, javaslatokat. Összefoglaló funkciója: a célkitűzésből a szerző mit és milyen eredménnyel oldott meg. Ebben a részben kell röviden összefoglalni a dolgozat főbb megállapításait, érdemes újra felvillantani a vitatott kérdéseket, a témában kialakított állásfoglalásunkat, következtetéseinket, illetve a dolgozat elméleti és gyakorlati eredményeit. Ebben az esetben is törekedni kell a tömör és világos megfogalmazásra. A befejező, összefoglaló rész javasolt terjedelme a szakdolgozat méretének 5-8%-a, de bizonyos esetekben - ha az eredmények összefoglalását korábban fejezetenként, vagy a tárgyalás végén is megfogalmaztuk - ennél rövidebb (1-2 oldalas) összefoglalást is alkalmazhatunk. 5. Bibliográfia (irodalomjegyzék) A dolgozat utolsó arab számmal sorszámozott lapjai, ahol a dolgozat megírása, a téma feldolgozása, kutatásaink során a legtágabb értelemben felhasznált forrásokat, szakirodalmat gyűjtjük össze alfabetikus sorrendben. Ha sok forrást használtunk fel, elősegíti a tájékozódást, a bibliográfia különböző szempontok szerinti csoportosítását (javasolt a betűrend). Az irodalomjegyzék összeállításakor (a címek leírásánál) alapvető követelmény, 7/23
hogy a bibliográfiai tételek pontosan és ellenőrizhetően tartalmazzák az adatelemeket, amelyek alapján a beazonosítás biztosítható. 6. Függelék, mellékletek A vizuális bemutatás egyszerűsíti az informálást, s nagymértékben elősegíti az ismeretek átvételének intenzitását. A szemléltető anyagok elhelyezése történhet a szöveg között, ott, ahol első ízben tettünk róla említést (maximum A/5 terjedelmű méretig), vagy beilleszthetjük függelékként is a szakdolgozatba, közvetlenül a bibliográfia után. A függelékként elhelyezett anyag oldalszámozása (római számozással) I-től kezdve, folyamatosan történik. A függelékek összeállításánál ügyelnünk kell arra, hogy a felhasznált források, képek, fényképek, táblázatok, vagy diagramok követhetők, jól láthatók-olvashatók és esztétikailag kifogástalanok legyenek. Az írás során mindig vegyük figyelembe, hogy készülő munkánk valamennyi fejezetének, s valamennyi mondatának pontosnak, szabatosnak, szakmailag korrektnek, tárgyilagosnak, felhasznált adatainknak, forrásközléseinknek, diagramjainknak, táblázatainknak közérthetőnek, követhetőnek és adatoltnak kell lennie, s ne feledkezzünk meg az önálló vélemények megjelenítéséről sem. Mindezek mellett ügyelni kell arra, hogy kifejezéseink, mondataink közérthetőek, logikusak legyenek. Folyamatosan gondot kell fordítani a dolgozat stílusára és a helyesírásra is. 5.1.7. A leírtak pontosítása, formai megoldások véglegesítése A szakdolgozat megírásának utolsó szakaszában a véglegesnek szánt változat esetében is indokolttá válik a leírtak áttekintése, pontosítása, illetve a formai megoldások egységes szempontok alapján történő véglegesítése. A munka e fázisában a dolgozatot érdemes külső szemlélőként" újra áttekinteni. A feladatok elsősorban a leírtak stilisztikai, helyesírási ellenőrzésére, a fejezet-sorszámozások, táblázatok, ábrák formai megoldásainak egységesítésére terjednek ki. Használja a számítógépes szövegszerkesztő programok által nyújtott lehetőségeket! Ügyeljen a pontos oldalbeállításra, a fejezetek, ábrák pontos sorszámozására, a hivatkozások precizitására, a tartalomjegyzék, a mellékletek formai követelményeire! Próbálja úgy átgondolni és áttekinteni a leírtakat, hogy abból egy egységes szemléletmód, következetes formai megoldások sora tükröződjön vissza. Érdemes egy (nem feltétlenül szakember) külső személlyel átolvastatni a dolgozatot. A véglegesnek szánt változatot kb. 1 hónappal a leadási határidő előtt juttassa el a konzulenshez, s beszéljék meg a végső tartalmi és formai variánst. 5.1.8. A dolgozat nyomtatása, köttetése, leadása A szakdolgozatírás utolsó, de egyáltalán nem mellékes munkafázisai a dolgozat digitalizása és nyomtatása. A nyomtatás és a köttetés minősége a dolgozat esztétikai összképére meghatározó jelentőségű. 8/23
6. A DOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI APPI MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK A szakdolgozat formába öntésénél, külső megjelenítésénél figyelembe kell venni a dolgozattal szemben támasztott formai követelményeket. 6.1. A szakdolgozat formai követelményei 6.1.1. A dolgozatot számítógépes szövegszerkesztő programmal, nyomtatva kell elkészíteni. 6.1.2. Javaslat a dolgozat formai tagolására: Címlap Tartalomjegyzék Szakdolgozat feladat (2. sz. melléklet) Konzultációs lap és nyilatkozat (3. sz. melléklet) Bevezetés Kidolgozás, vagy tárgyalás A vizsgálatok anyaga és módszere Vizsgálati eredmények és azok értékelése Következtetések, javaslatok Összefoglalás, befejezés Irodalomjegyzék, bibliográfia Egyéb kiegészítő részek Függelék, Mellékletek A Bevezető és Összefoglaló fejezetek kivételével az egyes fejezeteket decimális rendszerű számozással, egyértelmű jelöléssel ajánlott ellátni. 6.1.3. A borítólapok kivitele és felirata: Külső borítólap (4. sz. melléklet) SZAKDOLGOZAT A szerző neve Alul és középen szerepeljen a készítés éve Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a BIZALMAS" feliratot a borító jobb felső sarkán kell elhelyezni. Címlap feliratai (5. sz. melléklet): Az oktatási intézmény megnevezése (felül) Intézet, tanszék és szakirány (felül) A dolgozat címe (középen) A szerző neve A témavezető konzulens neve A benyújtás helye (Budapest) A benyújtás éve (alatta) Amennyiben a dolgozat bizalmas információkat tartalmaz, a BIZALMAS" feliratot a dolgozat jobb felső sarkában kell elhelyezni. 9/23
Bizalmas minősítést csak az a dolgozat kaphat, amelynek szerzője a dolgozatban szereplő intézmény írásos kérelme alapján ezt külön írásban kéri a szakmai tanszék vezetőjétől! 6.1.4.. A szakdolgozat terjedelme A szakdolgozat terjedelmére előírt követelmény: a szakirányú továbbképzésben ( a bevezetéstől kezdődően) a minimálisan 30 oldal, mellékletek és függelék nélkül. A szövegben a szükséges ábrák és táblázatok elhelyezhetőek, de azok terjedelme hozzávetőlegesen nem haladhatja meg a 10%-os részarányt. 6.1.5. A nyomtatott szöveg megjelenése A szakdolgozatot Times New Román betűtípussal, 12-es betűmérettel és másfeles, azaz 1,5-es sortávolsággal kell elkészíteni. Egy oldalnak kb. 32-36 sort kell tartalmaznia. A szakdolgozat esetében alapértelmezett margóbeállítást (felső 2,5 cm, alsó 2,5 cm, jobb oldalán 2,5 cm) kell alkalmazni, a kötés érdekében baloldalon 0,5 cm-t a margón kívül el kell hagyni, így a bal oldali margó beállítását ezzel a mérettel értelemszerűen meg kell növelni. Az adott kereteken belül fejlécet is alkalmazhatunk. Az oldalak számozása esetén a lapok számát arab számozással, lent, jobb oldalon kell megjeleníteni. A szakdolgozat nyomtatásához A/4-es irodapapírt használunk és csak az egyik oldalára nyomtatunk. A dolgozat végső megszerkesztésénél fordítson gondot a szöveg grafikai megjelenésére is. Érdemes az egyes fejezetek, alfejezetek megkülönböztetése érdekében sorkihagyással, más betűmérettel megjeleníteni a (fejezet) címeket. Ügyeljen arra, hogy az új bekezdéseket a korábbi szövegrészektől jól el kell különíteni, a bekezdéseket mindig új sorban kell kezdeni, két bekezdés között pedig sort kell emelni. Figyelni kell a margók beállítására és a pontos oldalszámozásra. Legyen következetes a szöveg közti kiemelések, a sorköz és a betűtípus alkalmazásában. 6.2. A szemléltető anyagok formai elvárásai A dolgozat tartalmi és esztétikai értékét növelik a jól áttekinthető táblázatok, ábrák, grafikonok, diagramok, fényképek stb. Minden grafikont, táblát, ábrát címmel és sorszámmal kell ellátni úgy, hogy a táblázatok címét és számát a táblázat fölött, az ábrák címét és számát az ábrák alatt kell közölni. A szemléltető anyagok alján minden esetben fel kell tüntetni a táblázatban, diagramban szereplő adatok, a képek, fényképek pontos forrását. 6.2.1. Táblázatok szerkesztése A számszerű adatokat - a jobb áttekinthetőség kedvéért - célszerű oszlopokba rendezve táblázatba foglalni. A táblázatoknak logikus, áttekinthető formát érdemes adni, hiszen a táblázatok célja, hogy segítségükkel az adatok között valamilyen tendenciát, folyamatot, változást lehessen bemutatni, s ez által valamilyen következtetést tudjunk segítségükkel levonni. Az egyes oszlopokat fejrovattal lássuk el, az esetleges kiegészítéseket a táblázat 10/23
alatt, az adatok forrásának megjelölése fölött közöljük. A táblázatoknak adjunk címet és sorszámot, s azt a táblázat tetején helyezzük el, a táblázat alján pedig minden esetben jelöljük az adatok forrását. A táblázatoknak a tartalmazott adatok alapján mindig adjunk címet. Az adatok megnevezését tartalmazó oszlopokban mindig jelöljük az adatok mértékegységét, az összegző rovatoknál ügyeljünk az összegek helyes kiszámítására. A táblázatok szerkesztésénél ügyeljünk arra, hogy melyik táblázati forma, milyen típusú rácsozat adja vissza legjobban az abban megjelenített adatok jellegét. Használjuk a számítógépes szövegszerkesztők táblázatkészítő, rendező lehetőségeit! Ügyeljünk arra, hogy szakdolgozatunkban táblázataink és ábráink egységes formátumban jelenjenek meg. 6.2.2. Diagramok, grafikonok szerkesztése A kutatás, az adatfeldolgozás eredményeit a jobb áttekinthetőség, szemléletesség, az időbeli változások bemutatása, az összefüggések, kapcsolatok érzékletesebbé tétele végett diagramok, grafikonok segítségével is közzé tehetjük. A diagramok, grafikonok esetében (önálló adatfelvétel adatainál is) szintén pontosan hivatkozni kell az adatok forrására. A grafikonok, diagramok szerkesztése esetében figyelembe kell venni, hogy az adatok és az összefüggések szemléletessé tételére melyik diagram típus (kör-, oszlop-, sáv-, vonaldiagram), melyik grafikon formátum felel meg leginkább. 6.2.3. Egyéb ábrák, képek felhasználása A szakdolgozat ábrái lehetnek saját szerkesztésű vázlatok, folyamatábrák, rajzok, fényképek, térképek, vagy diagramok is. Átvett, fénymásolt ábrák, térképek esetében csak jó minőségű másolatok és fényképek felelnek meg! Ügyeljünk azonban arra, hogy az ábrák nyelve nem térhet el a dolgozat nyelvétől (tehát magyar nyelvű dolgozatba ne illesszünk pl. angol feliratú ábrát vagy térképet). 7. Hivatkozások és a szakdolgozat készítés egyéb fontos kérdései A felhasznált irodalom bibliográfiai adatainak közlése minden esetben követelmény; nemcsak az olvasó tájékoztatása, hanem állításaink alátámasztása, a tudományos etika és mások munkájának tiszteletben tartása, valamint a szellemi termékek jogi védelme szempontjából is. Tudományos munkák esetében a hivatkozások nélküli (szószerinti, vagy gondolati) átvétel tulajdonképpen idegen szellemi alkotásoknak az eltulajdonítása, más szóval plágium. Plágium lehet pl. más szerző művének, vagy annak egyes részleteinek saját név alatt való közlése, más eredeti gondolatainak (tehát nemcsak idézetek!) hivatkozás nélküli átvétele, átfogalmazása, vagy a szakdolgozat több szerzőtől való, hivatkozások nélküli összeollózása". A hivatkozások, valamint az irodalomjegyzék és a bibliográfia elengedhetetlen része a tudományos munkáknak. 7.1. Irodalmi hivatkozások A felhasznált irodalmi forrásokra a szöveg megfelelő helyén mindig hivatkozni kell! A hivatkozás leggyakrabban szokásos módjai a következők: 11/23
Hivatkozás láb-, vagy végjegyzetben APPI MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK Ez esetben a szöveg megfelelő helyén (szó szerinti idézetnél az átvételt záró idézőjel után, tartalmi idézetnél a kölcsönzött gondolat végén, ami lehet mondat, vagy bekezdés vége is) felső indexként elhelyezett sorszámhoz tartozó lábjegyzet közli a hivatkozott forrás bibliográfiai adatelemeit. A láb- vagy végjegyzetek alkalmazása a számítógépes szövegszerkesztők segítségével egyszerűen és gyorsan kezelhető hivatkozási mód. A szövegszerkesztő program Beszúrás" menüjében található opció segítségével dolgozatunkban folyamatosan számozott hivatkozásokat készíthetünk úgy, hogy bármikor kibővíthetjük munkánkat és jegyzeteinket. A hivatkozások olvasó általi gyorsabb visszakeresése végett Önnek is érdemesebb az oldal aljára szerkesztett lábjegyzeteléses technikát használnia. Indokolt a láb- és végjegyzetek között abból a szempontból is különbséget tenni, hogy a lábjegyzetekben a dolgozat gondolati menetéhez nem közvetlenül kapcsolódó észrevételeinket, megjegyzéseinket is közölhetjük, úgy, hogy közben az olvasónak nem kell a dolgozat végére lapoznia. Ha túl sok megjegyzést, összekötő szöveget, idézeteket alkalmazunk a hivatkozások mellett, a munka szerkezete inkább a végjegyzetek alkalmazását indokolja. A szákdolgozatírás gyakorlata elsősorban a lábjegyzetekben történő hivatkozások alkalmazását indokolja 7.2. Az irodalomjegyzék összeállítása és a hivatkozások formai követelményei 7.2.1. A felhasznált irodalomra vonatkozóan a következő adatokat kell lejegyezni: A szerző vezetékneve, keresztneve (ha három szerzőnél nem több a szerzők száma, kiírjuk a neveket és a nevek közé kötőjelet teszünk). Háromnál több szerző esetén az első név után etal" jelölést használunk. A szerző(k) tudományos fokozatát, vagy címét (pl. Dr., akadémikus), munkaköri beosztását (pl. tanszékvezető) nem tüntetjük fel. Gyűjteményes kötetek, vagy többkötetes művek esetén, ha a szerkesztők száma nem több mint három, akkor a szerkesztő(ket) tesszük a tétel elejére. A szerkesztő(k) neve után ebben az estben fel kell tüntetni a "(szerk.)" kifejezést is. Ha a könyvnek nincs szerzője, vagy szerkesztője, vagy jelöletlen, vagy háromnál több szerzője (szerkesztője) van, akkor a cím kerül a tétel elejére. A könyv címe a címoldal alapján. A könyv alcíme(i) a címoldal alapján. A kiadás sorszáma. Csak akkor kell feltüntetni, ha a mű több kiadást ért meg. A megjelölés arab számmal történik (pl. 2. kiad.). Ha többkötetes műről van szó, akkor a kötetjelzést is fel kell tüntetni. Amennyiben a kötetek teljes sorozatára hivatkozunk, akkor: 1-4. köt., ha csak egy konkrét kötetre, akkor: 2. köt.. Ez utóbbi esetben fel kell tüntetni a kötet címét is (lásd alább). A kiadó megnevezése. A kiadás helye, éve. Az oldalterjedelem p azaz, az első és utolsó oldal számának közlése. 7.2.2. Időszaki kiadványok cikkei, folyóiratcikkek: Figyelem! A folyóiratok többelemű címében az és kötőszó kivételével - minden szót nagybetűvel írunk, például: Új Pedagógiai Szemle, Család, Gyermek, Ifjúság. Lexikont, enciklopédiát, kézikönyvet nem szoktunk feltüntetni, kéziratot is csak akkor, ha tudományos értékű. 12/23
A szerző neve (mint a könyveknél). A cikk címe eredeti nyelven (zárójelben a cikk címe magyarul). A folyóirat címe rövidítés nélkül. A folyóirat évfolyama római számmal. A megjelenés éve. Napilap esetén a megjelenés teljes dátuma, tehát pld: (1999. március 23.). Az évet ül. dátumot zárójelek közé kell tenni. Hónap, illetve évszakmegjelölés, amennyiben a folyóiratnak nincs száma, pld: Tavasz. Folyóirat száma. Az oldalterjedelem p" - azaz, az első és utolsó oldal számának közlése. 7.2.3. Konferencián elhangzott, de nem publikált kéziratok Szerző neve, mint a könyveknél. Az előadás címe. A konferencia címe. A konferencia helye, ideje, rendezője. 7.2.4. Közoktatási intézményből származó irodalom/dokumentum (beszámolók, programok szabályzatok, stb.) címleírásában feltüntetendő legfontosabb adatok: A közoktatási intézmény teljes neve, a kiadványon közölt névalakban. A közoktatási intézmény címe. A kiadvány címe magyarul, kiadás éve Műfaj (pl. Pedagógiai Program). 7.2.5. Jogszabályok A jogszabály száma, kibocsátója Megnevezése A jogszabályt megjelentető közlöny pontos megjelölése, név, év, éven belüli sorszám. 8. A szakdolgozat védését támogató bemutató A szakdolgozat kötelező tartozéka a szakdolgozat védését támogató bemutató elkészítése. A védést támogató bemutatót a MOODLE rendszerre, illetve a záróvizsgán használt központi számítógépre a védés alkalmával kell feltelepíteni. A szakdolgozat védését támogató bemutató célja egyrészről, hogy a dolgozat témaválasztásáról, a téma feldolgozásának módszertanáról, a dolgozat tartalmáról, illetve egy-egy mérés eredményéről a vizsgabizottság tagjait röviden tájékoztassa. Másrészről annak bebizonyítása, hogy a szerző önállóan készítette el munkáját, és annak lényegéről összefogott, a kitűzött cél elérésének fázisait bemutató tájékoztatást képes adni. A bemutató eszköz az Ön kezében arra, hogy a fentebb megfogalmazott céloknak biztos támpontokra támaszkodva tehessen eleget. 8.1 A bemutató elkészítésének folyamata A bemutató elkészítését nagyban segíti a szakdolgozathoz kötelezően csatolandó és a MOODLE rendszerre feltöltött annotáció. Az annotációt csak a dolgozat megírását követően érdemes elkészíteni, hiszen ez az egy (max. másfél) oldalas összefoglaló a dolgozatról ad átfogó képet. 8.1.1. Első lépés: a bemutató vázlatának elkészítése. 13/23
Célja: az annotáció elkészítése során a szerző kiemelte, megfogalmazta dolgozatának lényeges tartalmi elemeit. Az annotációról készült vázlat alapján megtervezhetőek a bemutató anyag kockái. Az annotáció a mankó ahhoz, hogy a hallgató a lényeg mentén építse fel mondandóját. Maximális támogatást nyújt ahhoz, hogy az elkészült anyagba a vetítés során kapaszkodhasson a szerző, illetve csökkenti vagy kizárja a témától való elkalandozás esélyét, továbbá alkalmas arra, hogy a záróvizsga bizottság tagjainak az érdeklődést a feldolgozott téma módszertana, eredménye, a feldolgozás logikája iránt. Az annotációt max. 5-6 vázlatponttá célszerű átformálni, amely szükség szerint, de max. 4-5 alponttal bővíthető. A vázlatpont rövid, tömör, maximum 4-5 szó legyen. Az vázlathoz tartozó alpontok egy-egy egyszerű mondatot, vagy felsorolást tartalmazzanak. (Megjegyzés: leíró jellegű dolgozatnál célszerű a hagyományos vázlatszerkezethez ragaszkodni, míg egy-egy méréssel alátámasztott elemző munkánál csak a konkrét mérés, elemzés bemutatására is vállalkozhat a szerző.) 8.1.2 Második lépés: a bemutató megtervezése: Célja: A bemutató anyag vázlatának tipográfiai megtervezése. Ennek a lépésnek a során kapja meg a bemutató azt a végső formát, amely megjelenik a záróvizsgán történő kívetítés során. A bemutatót számítógépes háttértámogatással (PowerPoint/*.ppt vagy *.pptx formátumban) kell elkészíteni. Módszertani ajánlások: Az annotáció alapján készített vázlat 1-1 pontja adja a bemutató 1-1 kockáját Arra számítva, hogy a vetítés helye nem jól sötétíthető, ezért úgy kell hátteret és betűszínt választani, hogy azok között éles legyen a kontraszt. A betűméret megválasztásánál figyelni kell arra, hogy a kivetítés során a betűk jól láthatóak, jól olvashatóak legyenek. Az első diára a szakdolgozat címe és készítőjének a neve kerüljön. A továbbiakban minden diakocka kapjon címet. Ez azonos a vázlatponttal. A dia további tartalmát a cím már felkerült a diára az adott vázlatponthoz tartozó alpontok adják. A bemutatót köszönöm a figyelmet kifejezés zárja. A tanszék honlapján (www.mpt.bme.hu) további segédanyagok találhatóak, amelyeket a volt hallgatók prezentációs munkáiból válogattunk. A szakdolgozat feltöltésével egyidejűleg a bemutató vázlatát is fel kell tölteni MOODLE rendszerre. A végleges változatot a záróvizsga megkezdése előtt 3 nappal kell feltölteni. 9. A szakdolgozat benyújtása 9.1. A szakdolgozat benyújtásának módja és határideje A jelölt a szakdolgozatot - az előírt határidőre a témavezető engedélyét követően köteles a MOODLE rendszerbe feltölteni, illetve egy példányt kötve, köteles elbírálásra átadni témavezetőjének, aki az értékelését követően azt a bírálónak adja át, illetve leadja a Hallgatói Irodára. 14/23
A szakdolgozat leadási határidejét és a MOODLE rendszerbe történő feltöltését az adott tanév rendje tartalmazza. A MOODLE rendszerbe történő feltöltés egyetlen *.pdf file-ban tartalmazza a szakdolgozatot. Mivel az irattár a szakdolgozatok elektronikus formátumát őrzi meg, a védést követően Ön a köttetett példányt visszakapja. A határidőn túl leadott szakdolgozatot az Intézeti Hallgatói Iroda nem fogadja be, a hallgató a záróvizsgát csak a következő vizsgaidőszakban kezdheti meg. A digitálisan rögzített szakdolgozat (*.pdf file) felépítése a következő: címlap (5. sz. melléklet) szakdolgozat feladatalap (2. sz. melléklet) konzultációs lap, nyilatkozat (3. sz. melléklet) tartalomjegyzék szakdolgozat tartalmi része irodalomjegyzék függelékek, mellékletek. 9.1.2. A szakdolgozat MOODLE rendszerbe történő feltöltésével, illetve beadásával egyidejűleg a következőket kell benyújtani: 1-1,5 oldalas ún. Annotáció"; a szakdolgozat fő mondanivalójának, elért eredményeinek, következtetéseinek tömör, világos, áttekinthető ismertetése céljából készül (a dolgozathoz csatolva, nem bekötve kell beadni!) Az annotáció a szakdolgozat fő mondanivalójának, eredményeinek, a szerző következtetéseinek rövid, tömör összefoglalása. Ebben a jelölt áttekintést ad munkájáról, dolgozatának legfőbb mondanivalójáról, eredményeiről. Az annotációt csak a dolgozat megírását követően, közvetlenül a munka befejezése után érdemes elkészíteni, hiszen ez az egy-másfél oldalas összefoglalás a dolgozatról átfogó képet kíván nyújtani. Az annotáció célja, hogy a dolgozat tartalmáról, eredményeiről a védés során a záróvizsga bizottság tagjait, illetve a tárolás alkalmával az Intézeti Hallgatói Iroda munkatársait röviden tájékoztassa. Az annotáció feltöltése a MOODLE rendszerre a szakdolgozat feltöltésével egyidejűleg történik. 10. A SZAKDOLGOZAT MINŐSÍTÉSE A szakdolgozat elkészítéséhez fontos támpontokat nyújt a szakdolgozat általános értékelési módjának, az értékelés szempontrendszerének bemutatása. 15/23
A szakdolgozatának érdemjegye beleszámít a végzettséget tanúsító oklevél minősítésébe. Emellett a szakdolgozat színvonalas elkészítése, határidőre történő beadása a hallgató záróvizsgára bocsátásának egyik fontos feltétele is. A szakdolgozat végleges érdemjegyét a bírálók véleménye, valamint a záróvizsga során a témából való felkészültsége alapján a záróvizsga bizottság a záróvizsgán határozza meg. A szakdolgozatot a témavezető konzulens és az intézetvezető által felkért bíráló minősíti. A felkért bíráló csak az adott szakhoz kapcsolódó egyetemi, végzettséggel és nagy szakmai tapasztalattal rendelkező személy lehet. A felkért bíráló személyével kapcsolatban biztosítani kell az elfogulatlanságot és a tárgyilagosságot. A témavezető konzulens a 6. sz. melléklet alapján értékeli a szakdolgozatot, míg a felkért bíráló is a 6. sz. melléklet alapján pontoz, valamint szöveges értékelést is készít. A szakdolgozat értékelésének szempontjait célszerű a szakdolgozatírás során folyamatosan szem előtt tartania, hiszen gondoljon arra, hogy a munka értékelését alapvetően a fent felsorolt szempontok határozzák meg. Plagizálás fennállása esetén a szakdolgozat nem értékelhető, a hallgatóval szemben pedig fegyelmi eljárást kezdeményez a tanszék. A szakdolgozat szöveges értékelését a záróvizsga megkezdése előtt 5 nappal a tanszék a MOODLE rendszeren keresztül az Ön tudomására fogja hozni. Amennyiben a szakdolgozatot az egyik bíráló elutasítja, úgy harmadik bíráló jelölendő ki. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, akinek a szakdolgozatra adott minősítésének átlaga nem éri el az elégséges (2,00) osztályzatot. Ilyen esetben a hallgató csak a következő záróvizsga időszakban nyújthat be újabb szakdolgozatot. 16/23
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék.. szakirányú továbbképzési szak 1. sz. melléklet SZAKDOLGOZAT TÉMA (CÍM) ELFOGADÁS A hallgató neve: A szakdolgozat címe: A szakdolgozatnak tartalmaznia kell:............ A szakdolgozat témavezetőjének Neve:... Munkahelye: Beosztása:... A szakdolgozat témáját jóváhagyom. Budapest 201 konzulens képzésvezető 17/23
2. sz. melléklet BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék.. szakirányú továbbképzési szak A záróvizsgázó neve: A szakdolgozat címe: SZAKDOLGOZAT FELADAT A szakdolgozat készítésének helye: Műszaki Pedagógia Tanszék Témavezető: Munkahelye: Beosztása: A záróvizsga tárgyai: 1. Szakdolgozat védése 2. A köznevelés vezetése, irányítása, szakmai fejlesztésének elmélete és gyakorlata (komplex) A feladat kiadásának időpontja:201 Beadási határidő201 A szakdolgozat témáját jóváhagyom: Budapest, 201 dékán tanszékvezető A feladatot átvettem: Budapest, 201 A szakdolgozat értékelése:. hallgató Budapest, 201 ZVB elnöke 18/23
BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék szakirányú továbbképzési szak A hallgató neve: A szakdolgozat címe: APPI MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK 3. sz. melléklet K o n z u l t á c i ó s l a p Sorszám A konzultáció időpontja Témavezető aláírása 1. 2. 3. 4. 5. NYILATKOZAT Alulírott hallgató, büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: - szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; - Tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; - más szerző publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy plágium esetén a szakdolgozatom visszautasításra kerül. Kijelentem, hogy a szakdolgozat beköttetett és elektronikus formában leadott példányai mind formátumban, mind tartalomban megegyeznek. Dátum: 201. A szakdolgozat beadható:. hallgató aláírása Dátum:201... témavezető aláírása 19/23
4. sz. melléklet S Z A K D O L G O Z A T Valaki Valéria 2009 20/23
5. sz. melléklet BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék. szakirányú továbbképzési szak Ide a dolgozat címe kerül Konzulens: Készítette: (évszám) 21/23
Hallgató neve: APPI MŰSZAKI PEDAGÓGIA TANSZÉK A SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATI SZEMPONTJAI 6. sz. melléklet /ide a szakirány megnevezése/ 1. A témaválasztás jellemzése: 0-8 pont periférikusabb probléma megoldásához kapcsolódik, de a tudományágon belül újszerű kérdést vet a.) fel b.) c.) az adott tudományágban, hazánkban széles körben kutatott, fontos az adott tudományágban, hazánkban kevésbé kutatott, de fontos 2. A probléma terjedelme: 0-12 pont a.) egyedi, helyi eseti b.) regionális vagy országos, korszakos, iskolatípushoz, életkorhoz kötött érvényű, stb. c.) adatfelvétel mélysége, rendezettsége, stb. 3. Az alkalmazott kutatási módszer sajátossága: 0-12 pont a.) b.) csak szakirodalomra (másodlagos forrásokra) alapozott önálló adatgyűjtésre alapozott c.) A megfelelő mintavételből levont következtetések helytállósága, 4. Kutatási módszer felhasználásának szintje: 0-8 pont a.) b.) c.) csak általánosan ismert könyvekre, monográfiákra, tanulmányokra hivatkozik szakmai folyóiratok vagy forrásoknak a témához tartozó kritikai áttekintését is adja A mintavételből levonta adatok feldolgozásának mélysége, összefüggés-, hipotézisvizsgálat 5. Az eredmények megbízhatósága, a következtetések bizonyítása: 0-18 pont a.) eredménye(i), korábbi megállapítás(ok) megismétlése(i), vagy nem bizonyított minden állítása b.) c.) a következtetések újak, de nyilvánvalóak, egyszerűek, a mindennapi tapasztalatból közvetlenül is adódnak kritikai elemzésekkel (hivatkozásokkal, adatokkal, tényekkel, azok összehasonlításával) igazolt új és eredeti megállapításokat ad 6. A dolgozat szerkezete: 0-10 pont a.) nehezen áttekinthető, de követhető b.) megfelelő c.) jól és ötletesen szerkesztett 7. A dolgozat stílusa: 0-8 pont a.) nehézkes fogalmazás, de a szakkifejezések használata helyes b.) szabatos, jól követhető fogalmazás, a szakkifejezések helyes használata 8. Az irodalomjegyzék és a mellékletek: 0-10 pont a.) a felvett bibliográfiai adatok pontosak, de nem minden szereplő hivatkozás szerepel bennük, vagy a mellékletek nehezen kezelhetők, kevésbé áttekinthetőek, esetleg hiányosak a szövegben említett mű szerepel az irodalomjegyzékben és a mellékletek áttekinthetőek, b.) esztétikusak 9. A bíráló szubjektív megjegyzése (tetszés nem tetszés) 0-14 pont a dolgozat egészéről kialakult összegző jellegű vélemény Köztes pontszámok alkalmazhatóak Összes pont: #HIV! Javasolt érdemjegy: A szakdolgozat javasolt minősítése: #HIV! 0-50 elégtelen 61 74 közepes 51-60 elégséges 75 88 jó 89 100 jeles, 20.hó.nap a témavezető aláírása 22/23