Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok bejegyzése a szolgáltatói nyilvántartásba Hatáskörrel rendelkező szerv megnevezése: Pest Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: Kormányhivatal) Illetékességi területe: Pest megye Ügytípushoz tartozó jogszabályok jegyzéke: - Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. Törvény (továbbiakban: Ákr.), - A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), - A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: SZCSM rendelet), - A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24. ) Korm. rendel et (továbbiakban: Sznyr.) - A szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet, - Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, - A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendeletaz egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. Korm. rendelet - A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet - - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), - A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyár.), - A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (továbbiakban: NM rendelet) - A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet, - 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról,
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény Az eljárást megindító irat benyújtásának módja: A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, elektronikus úton nyújtja be a működést engedélyező szerv felé. A fenntartó a http://szocialisportal.hu/mukeng linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően." A kérelemhez csatolandó mellékletek: Az engedélyes bejegyzése iránti kérelemhez csatolandó iratok 2.1.3. a fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szolgáltató 1. A fenntartóval kapcsolatos iratok: 1.1. Állami fenntartó esetén csatolni kell a társulási szerződés másolatát, ha a fenntartó helyi önkormányzatok társulása. 1.2. A bevett egyházak nyilvántartásában nem szereplő belső egyházi jogi személy fenntartó esetén csatolni kell a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. (2) bekezdése szerinti igazolás másolatát. 2. A szolgáltatással kapcsolatos iratok: 2.1. Ha e rendelet másként nem rendelkezik, valamennyi szolgáltatás esetén csatolni kell 2.1.1. az engedélyes - jogszabályban meghatározottak szerint elkészített - szakmai programját, 2.1.2. azon személyeknek, akikkel a jogszabályban előírt kötelező létszámfeltételeket teljesítik - ide nem értve helyettes szülői hálózat és nevelőszülői hálózat esetén a helyettes szülőt és a nevelőszülőt - (a továbbiakban: kötelezően alkalmazandó személy), és más, jogszabály alapján szakképesítéshez, illetve tanfolyam elvégzéséhez kötött munkakört betöltő személyeknek a szakképesítését bizonyító okirat, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát, 2.1.3. a fenntartónak vagy - ha az alkalmazottakat a szolgáltató foglalkoztatja - a szolgáltatónak és a kötelezően alkalmazandó személyeknek az egybehangzó nyilatkozatát, amelyben kijelentik, hogy az adott munkakörre előírt kötelező létszámfeltételek teljesítése érdekében közalkalmazotti jogviszonyt, munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesítettek, vagy - az engedélyes bejegyzése esetén - legkésőbb az engedélyes működésének kezdő időpontjáig létesítenek, vagy - egyházi fenntartású engedélyes esetén, ha a kötelezően alkalmazandó személy a munkakörét egyházi személyként látja el - az illetékes egyházi szerv és a kötelezendően alkalmazandó személy erre vonatkozó nyilatkozatát, 2.1.4. az engedélyes címe szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja,
2.1.5. a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatás körében okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeznek, ha jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja, 2.1.6. az ellátási szerződés másolatát, ha az egyházi fenntartó, illetve a nem állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra ellátási szerződést kötött, 2.1.7. az Szt. 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás, illetve a Gyvt. szerinti ellátási szerződés másolatát, ha az állami fenntartó az engedélyes által nyújtandó szolgáltatásra az Szt. 90. (4) bekezdése alapján megállapodást, illetve a Gyvt. alapján ellátási szerződést kötött. 2.2. Falugondnoki szolgáltatás, tanyagondnoki szolgáltatás és támogató szolgáltatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.2.1. a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjármű használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a forgalmi engedély a használat jogcímét nem igazolja, 2.2.2. a biztosító igazolását arról, hogy a szolgáltatáshoz használni kívánt gépjárműre kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási és casco biztosítási szerződéssel rendelkeznek. 2.3. Hajléktalan személyek átmeneti szállása és rehabilitációs szociális intézményi ellátás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja. 2.4. Támogatott lakhatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.4.1. a lakhatási szolgáltatást biztosító ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.4.2. a vonatkozó megállapodás másolatát, ha az Szt. 75. (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatásokat az Szt. 75. (2) bekezdés a) és d) pontja alapján biztosítják. 2.5. Fejlesztő foglalkoztatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a foglalkoztatási hely használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja. 2.6. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, bölcsőde, mini bölcsőde, alternatív napközbeni ellátás, Biztos Kezdet Gyerekház, gyermekek átmeneti házi gondozása, gyermekek átmeneti otthona, utógondozó otthon és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok. 2.7. Munkahelyi bölcsőde esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.7.1. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
2.7.2. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a jogszabályban meghatározott Egészségügyi Nyilatkozatát, 2.7.3. a Gyvt. 44. (1) bekezdése szerinti foglalkoztatóval kötött megállapodás másolatát, ha a munkahelyi bölcsődét nem a foglalkoztató tartja fenn. 2.8. Családi bölcsőde és napközbeni gyermekfelügyelet esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.8.1. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személyeknek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.8.2. a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a jogszabályban meghatározott Egészségügyi Nyilatkozatát, 2.8.3. a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén - ide nem értve a Gyvt. 44/B. (3) bekezdés d) pontja szerinti helyet - élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket. 2.9. Családok átmeneti otthona esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.9.1. a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.9.2. a félutas ház és a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja. 2.10. Nem hálózat keretében nyújtott helyettes szülői ellátás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.10.1. a helyettes szülőnek, valamint az engedélyesnél önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.10.2. a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, 2.10.3. az ellátás helye szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.10.4. a helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt. 2.11. Helyettes szülői hálózat és nevelőszülői hálózat esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell a fenntartónak és az engedélyes (működtető) vezetőjének együttes nyilatkozatát arról, hogy 2.11.1. a helyettes szülők, nevelőszülők rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetve elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot,
2.11.2. az engedélyes (működtető) vezetőjével, a helyettes szülőkkel, a nevelőszülőkkel, a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyekkel szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.11.3. a helyettes szülők, nevelőszülők és a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket, 2.11.4. az elkészített környezettanulmányok alapján a helyettes szülők, nevelőszülők háztartása alkalmas a szolgáltatás nyújtására, 2.11.5. az ellátás helye szerinti ingatlant a helyettes szülő, nevelőszülő jogszerűen használhatja a szolgáltatáshoz. 2.12. Gyermekotthon esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.12.1. a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.12.2. az ideiglenes befogadó férőhely címe szerinti ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, és az ideiglenes befogadó férőhelyet az engedélyes helyrajzi számától az ingatlan-nyilvántartásban különböző helyrajzi számon feltüntetett ingatlanon alakítják ki. 2.13. Külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén - a 2.1. pontban foglaltakon túl - csatolni kell 2.13.1. a kötelezően alkalmazandó személyek és a jogszabályban meghatározott munkakörben vagy önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott más személyek nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy velük szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, 2.13.2. a külső férőhelyek elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogcímét bizonyító egyéb okirat másolatát, ha a tulajdoni lap a használat jogcímét nem igazolja, 2.13.3. a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt. 2.14. Ha a fenntartó az engedélyest költségvetési támogatással kívánja működtetni, előzetes szakhatósági állásfoglalást nem szerzett be, és az Szt. 58/A. (2c) bekezdés b) pontja, illetve a Gyvt. 145. (2c) bekezdés b) pontja szerinti feltételek fennállnak, csatolni kell a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot. 3. Kiegészítő szabályok: 3.1. Az 1. pont szerinti iratokat nem kell ismételten csatolni, ha az eljáró működést engedélyező szervnek azt korábban már megküldték, és azokban változás nem következett be.
3.2. A 2.1.3. pont szerinti nyilatkozatot nem kell csatolni, ha a szociális szolgáltatást az egyéni vállalkozó fenntartó maga nyújtja. 3.3. A 2.1. pontban foglaltaktól eltérően az időszakos férőhelybővítés esetén a szolgáltatással összefüggésben 3.3.1. csak a 2.1.1., a 2.1.2. és a 2.1.3 pont szerinti iratokat kell minden esetben csatolni, 3.3.2. a 2.1.4. pont szerinti iratot abban az esetben kell csatolni, ha az engedélyesre megkötött felelősségbiztosítási szerződés az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki, és jogszabály a felelősségbiztosítási szerződés megkötését előírja, 3.3.3. a 2.1.5. és a 2.1.6. pont szerinti iratot abban az esetben kell csatolni, ha az engedélyes által nyújtott szolgáltatásra megkötött ellátási szerződés, illetve az Szt. 90. (4) bekezdése szerinti megállapodás az időszakos férőhelyekre nem terjedt ki. Eljárási költségek: Az engedélyes bejegyzése esetén, valamint az ha az engedélyes adatmódosítása fenntartóváltozás, vagy új szolgáltatás, vagy szociális szolgáltatás esetén új ellátotti csoport bejegyzésére irányul, valamint ha a Kormányhivatal döntése alapján a szakértő kirendelése a szakmai program módosulása miatt szükséges a benyújtott szakmai programot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (továbbiakban: Főigazgatóság) által fenntartott engedélyesek kivételével a Főigazgatóság; a gyermekek napközbeni ellátása esetén a miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: bölcsődei módszertani szervezet); a feladatkörébe tartozó engedélyes és szolgáltatás esetén - ide nem értve magát a kijelölt egyházi módszertani intézményt - a kijelölt egyházi módszertani intézmény szakértőként véleményezi. A fenntartó a szakmai program véleményezéséért a Hivatal módszertani feladatot ellátó szerve, illetve az Intézet részére az SZCSM rendelet 14. -a, valamint az NM rendelet 4. 3a) pontja alapján szakértői díjat fizet. A szakértői díj összege működési engedélyenként: - szociális szolgáltató esetén 16.000 forint, - szociális intézmény esetén 24.000 forint, - szociális szolgáltató és szociális intézmény egy telephelyen történő működése esetén 24.000 forint. - gyermekjóléti szolgáltató esetén 16.000 forint, - gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén 24.000 forint, - gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén 24.000 forint. A szakértői díjat az ügyfélnek a kérelem benyújtásakor kell a Pest Megyei Kormányhivatal 10023002-00299671-20000002 számú letéti számlájára megfizetni.
A szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzéssel, adatmódosítással és törléssel kapcsolatos eljárások illetékmentesek. Alapvető eljárási szabályok: A szolgáltatói nyilvántartásra vonatkozó hatósági eljárásokban a fenntartó a kérelmeket, elektronikus úton nyújtja be a működést engedélyező szerv felé. A fenntartó a https://mukeng.nrszh.hu/mukeng linken elérhető elektronikus adatlap kitöltésével rögzítheti kérelmét és nyújthatja be, előzetes regisztrációt követően." A Kormányhivatal az eljárás megindításáról a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfeleket a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül értesíti. Ha a kérelem nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, a Kormányhivatal a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a kérelmező ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, és ennek hiányában a kérelem nem bírálható el, és az eljárást hivatalból nem folytatja. A Kormányhivatal a szolgátatói nyilvántartásba történő bejegyzési eljárás során az Sznyr. 19. (1) - (6) bekezdésében, adatmódosításra irányuló eljárásban az Sznyr. 31. -ában szereplő szakkérdéseket is vizsgálja. A fenntartó kérelmére a saját hatáskörben vizsgálandó szakkérdésben a Kormányhivatal előzetes hozzájárulást, a szakhatóság hatáskörébe tartozó szakkérdésben a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az előzetes hozzájárulás és az előzetes szakhatósági hozzájárulás az engedélyes bejegyzése iránti eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó az engedélyes bejegyzése iránti kérelmét a befogadás kérdésében kiadott előzetes szakhatósági hozzájárulás esetén az előzetes szakhatósági hozzájárulás kiadását követő egy éven belül, előzetes hozzájárulás és egyéb előzetes szakhatósági hozzájárulás esetén a kiadást követő hat hónapon belül nyújtja be. A Kormányhivatal az Ákr. 68-70. -ában bekezdésében foglaltak szerint szemlét tart. A Kormányhivatal az engedélyest bejegyzi a szolgáltatói nyilvántartásba, ha az megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ügyintézés határideje: Az általános ügyintézési határidő sommás eljárás esetén amikor a döntéshez minden szükséges adat rendelkezésre áll az Ákr. 50. (2) bekezdésének b) pontja szerint 8 nap, egyebekben az Ákr. 50. (2) bekezdésének c) pontja értelmében 60 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele az Ákr. 50. (5) bekezdésben szereplő időtartamok. Ha az Sznyr. 19. -ban foglaltak szerint a bejegyzéshez, valamint adatmódosításhoz szakkérdést is vizsgálni kell, az időszakos férőhelybővítés kivételével az első fokú eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap, és a szakhatóság eljárásának és a szakértői vélemény elkészítésének időtartama beszámít az ügyintézési határidőbe. Az ügyek intézését segítő útmutatók:
A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai - Módszertani levél. A családi napközi működésének követelményei - Módszertani útmutató. Az igénybe vehető elektronikus programok elérhetősége: https://mukeng.nrszh.hu/mukeng Tájékoztatás az ügyfelet megillető jogokról és az ügyfelet terhelő kötelezettségekről: Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet. A hatóság biztosítja az ügyfél, továbbá a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője (a továbbiakban együtt: eljárás egyéb résztvevője) számára, hogy jogaikat és kötelezettségeiket megismerhessék, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását. Az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni. Senkinek a magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása a hatóságot terheli. Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti. Nem lehet betekinteni a döntés tervezetébe. Nem ismerhető meg az olyan irat vagy az irat olyan része, amelyből következtetés vonható le valamely védett adatra vagy olyan személyes adatra, amely megismerésének törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, kivéve, ha az adat - ide nem értve a minősített adatot - megismerésének hiánya megakadályozná az iratbetekintésre jogosultat az e törvényben biztosított jogai gyakorlásában. A hatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más - a hatóságnál rendelkezésre álló - módra áttérhet. Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. A Kormányhivatal döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat bírósági felülvizsgálata a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Közigazgatási Szakághoz (1146 Budapest, Hungária krt. 179-187. szám) keresetlevélben kezdeményezhető. A keresetlevelet a vitatott közigazgatási döntés közlésétől számított harminc napon belül kell az elsőfokon eljárt közigazgatási szervnél benyújtani. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét (a továbbiakban együtt: beadvány) választása szerint elektronikus úton, a https://e-kormanyablak.kh.gov.hu/client/ oldalon található IKR rendszer használatával is benyújthatja az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél a keresetlevelet választása szerint jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. A jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél a nyomtatványt a megyei, fővárosi kormányhivatal járási/fővárosi kerületi hivatalától szerezheti be, ahol a nyomtatvány kitöltéséhez jogi segítségnyújtás is kérhető. A jogi képviselővel eljáró ügyfél az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a bírósági felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél a határozat közlésétől számított 30 napon belül. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A bíróság a közigazgatási jogvitát közigazgatási perben bírálja el. A közigazgatási per illetékköteles. Pervesztés esetén felperes köteles a Pest Megyei Kormányhivatal költségeit megtéríteni.