Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén

Hasonló dokumentumok
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata budai-hegységi barlangokban

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Radon-koncentráció dinamikájának és forrásának vizsgálata a budapesti Pálvölgyi-barlangban

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

Hosszú távú ipari szennyezés vizsgálata Ajkán padlás por minták segítségével

A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Ionizációs sugárzás az épületek belsejében: a helyzet felmérése és kezelése

Toronfelhalmozódás vizsgálata vályogházakban

Energiahordozóktól származó lakossági sugárterhelés becslése

GEOGÉN RADONPOTENCIÁL TÉRKÉPEZÉS PEST ÉS NÓGRÁD MEGYE TERÜLETÉN

Környezetgeokémiai előtanulmány a CO 2 és radon együttes előfordulása kapcsán

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Influence of geogas seepage on indoor radon. István Csige Sándor Csegzi Sándor Gyila

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Alacsony hátterű kamra alkalmazása környezeti minták radioaktivitásának meghatározására

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Radon a felszín alatti vizekben

Kriszton Lívia Környezettudomány szakos hallgató Csorba Ottó Mérnök oktató, ELTE Atomfizikai Tanszék Január 15.

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

A JÁSZSÁGI MEDENCE TANULMÁNYOZÁSA SZÉN-DIOXID FELSZÍN ALATTI ELHELYEZÉSÉNEK CÉLJÁRA Berta Márton

TERRESZTRIÁLIS RADIOAKTIVITÁS MAGYARORSZÁGI VÁLYOGBAN ÉS VÁLYOGHÁZAKBAN KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TORONRA ( 220 RN) Szabó Zsuzsanna

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

A TETSZŐLEGES IRÁNYÚ FELVÉTELEZÉS SUGÁRVÉDELMI KÉRDÉSEI MULTIFUNKCIÓS ORVOSI RÖNTGENBERENDEZÉSEKNÉL

Radioaktív szennyezés és expozíció vizsgálata nagy műtrágyagyárban és környezetében

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Természetes építőanyagok radioaktivitása - beszámoló -

Cs radioaktivitás koncentráció meghatározása növényi mintában (fekete áfonya)

és Kereskedelmi Kft.

Doktori (PhD) értekezés tézisei A LAKÓTÉRI RADONSZINTET BEFOLYÁSOLÓ PARAMÉTEREK MEGHATÁROZÁSA

Természetes eredetû sugárzások vizsgálata az úrkúti

REX. Radonexhaláció mérése

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

SE Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam, 2005 márc IONIZÁLÓ SUGÁRZÁSOK DOZIMETRIÁJA. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Szén-dioxid felszín alatti elhelyezése szempontj{ból döntő geokémiai folyamatok tanulm{nyoz{sa

Geogén radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

ÁRAJÁNLAT KÉRÉS. Az ELTE TTK Talajgáz szondára A KMOP 4.2.1/B pályázat keretéből

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Radioaktivitás biológiai hatása

Pató Zsanett Környezettudomány V. évfolyam

A hazai vízművek NORM-os felmérése

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radionuklidok, mint természetes nyomjelzők a termálkarszt-rendszerekben: tapasztalatok a Budaiés a Bükki-termálkarszton

Építőanyagok és ipari melléktermékek környezetgeokémiai és radiometriai vizsgálata

Ionizáló sugárzások dozimetriája

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Geogén radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

A RADON- ÉS TORONELOSZLÁS VIZSGÁLATA A ZSÁMBÉKI-MEDENCE ÉSZAKKELETI RÉSZÉN

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Köpenyfluidzárványok kutatása mikro- és nanométeres léptékben

Dunavarsányi durvatörmelékes összlet kitettségi kor vizsgálata

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

Környezettudomány III. (Radon és természetes gázfeláramlások kutatása)

Radon, Toron és Aeroszol koncentráció viszonyok a Tapolcai Tavas-barlangban

A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága

Átírás:

Környezetgeokémiai talajvizsgálatok egy kiskunhalasi laktanya területén PATAKI ATTILA ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN SZAK TÉMAVEZETŐ: SZABÓ CSABA, Ph.D. ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium 2012. Január 18.

Bevezetés Orvosi röntgen diagnosztika 11% Fogyasztói termékek 3% Orvosi terápiás alkalmzások 4% Egyéb 1% Belső sugárterehelés 11% Radon és leányelemei 54% Radon és leányelemei 54% Földi eredetű 8% Kozmikus sugárzás 8% A radon egy radioaktív nemesgáz, amely évente körülbelül 20 000 tüdőrák okozta halálesetért felelős az Európai Unióban (Darby et al., 2004). A lakosságot érintő természetes eredetű sugárzásból eredő effektív dózis egész Földre vonatkoztatott átlagos értéke 2,4 msv/év. Cél: A vizsgált használaton kívüli építmény radiometrikus felmérése, a várható sugárterhelés meghatározása, fellelt anomáliák megismerése.

A radon főbb tulajdonságai a 226 Ra T1/2 = 1620 év 222 Rn T1/2 = 3,82 nap a 218 Po, 214 Bi Közvetlen anyaeleme a 226 Ra Nemesgáz (mobilitás) + Aeroszol TALAJ ÉPÍTŐANYAG a (Tóth et al., 1998)

A vizsgálat helyszíne Főként pannon korú homokrétegek A pannon üledékre folyamatosan mintegy 300 m-es agyagosiszapos összlet rakódott, a pleisztocénben

Mintavételezés helye

Alkalmazott vizsgálati módszerek In situ vizsgálat: Talajfúrás mélyítés, kézi talajfúróval Talajgáz radonaktivitáskoncentráció mérés, talajszondával és RAD7 aktív detektorral 3 m 1 m

Alkalmazott vizsgálati módszerek Ex situ vizsgálat: Talajminták szemcseméret szerinti szeparálása, hattagú szitasorral Szemcse felület vizsgálat, pásztázó elektronmikroszkóppal Talajminták vizsgálata radonkamrás méréssel 3 talajmintán gamma-spektroszkópos mérés 20 cm 15 cm

Vizsgálati eredmények A talaj leírása 401 ± 187 Bq/m 3

Vizsgálati eredmények talajminták szemcseeloszlása KH2-C

Vizsgálati eredmények gamma-spektroszkópos vizsgálatok Az adatokat a 186 kev-es csúcs alapján számoltuk, amely energia a Ra 226 -hoz köthető. minta fajlagos aktivitás (Bq/kg) ppm KH2-A 27 ± 4 2,21 KH2-C 54 ± 4 4,41 KH2-E 22 ± 4 1,77 Magyarországi talajok 238 U tartalmának átlagos értéke 2,3 ppm (UNSCEAR, 2000)

Vizsgálati eredmények pásztázó elektonmikroszkópos vizsgálat Kohósalak (0,5-1 mm) Faszén (0,125-0,25 mm) Koksz (0,063-0,125 mm) Ezek, de főleg a kohósalak bizonyítékok a minta antropogén eredetére. A szemcsék égés során jöttek létre, amelyek a reduktív folyamat után potenciális urán illetve rádium források.

Vizsgálati eredmények talajgázmérő szonda eredményei A talajgáz radonaktivitás-koncentrációja: 15.5 ± 1.35 kbq/m 3, ami kicsinek számít, és megegyezik az irodalomban negyedidőszaki vagy fiatalabb folyóvízi üledékek (homokos-agyag) esetén kapott értékekkel (Időpont: 2008.11.18.), mélység: 45 cm Közepes kockázat: 10-100 kbq/m3

Összefoglalás A vizsgált talajminták gamma spektroszkópos mérései kicsi értéket mutattak, környezetéhez képest csak a KH2-C réteg volt nagyobb. Ennek megléte emberi beavatkozásnak tulajdonítható a ph, a radonkamrás mérések, a szemcseméret-eloszlás és az elektronmikroszkópos mérések alapján is. A szerves ligandumokkal a radon anyaeleme, a rádium képes nagy erősségű komplexeket képezni (International Atomic Energy Agency, 1990) Emellett a szemcsék nagy fajlagos felülete nagyobb területet biztosít a radonexhalációhoz. Összesítve vizsgálataink eredményeit, elmondható, hogy jelentős, egészségre káros szintű radonaktivitás-koncentráció az épület belterében nem várható és a gamma-dózis értékek egészségre káros hatást nem jelentenek, tehát a létesítmény ebből a szempontból lakhatásra alkalmas.

Köszönöm a figyelmet! Köszönettel tartozom témavezetőmnek Szabó Csabának, mindenkinek aki szakmai tapasztalatával hozzájárult dolgozatom fejlődéséhez, valamint az LRG összes tagjának.

Hivatkozások Darby, S., Hill, D., Auvinen, A., Barros-Dios, J. M., Baysson, H., Bochicchio, F., Deo, H., Falk, R., Forastiere, F., Hakama, M., Heid, I., Kreienbrock, L., Kreuzer, M., Lagarde, F., Mäkeläinen, I., Muirhead, C., Oberaigner, W., Pershagen, G., Ruano-Ravina, A., Ruosteenoja, E., Schaffrath Rosario, A., Tirmarche, M., Tomašek, L., Whitley, E., Wichmann, H-E., Doll, R.(2004) Radon in homes and risk of lung cancer collaborative analysis of individual data from 13 European case - control studies, British Medical Journal 2005; 330: p 223 International Atomic Energy Agency (1990) The environmental behaviour of radium, pp. 1-446. Tóth, E., Lázár, I., Selmeczi, D., Marx, Gy. (1998) Lower cancer risk in medium high radon. Pathology Oncology Research, pp. 125-129. United Nations Scientific Committee and Effects of Atomic Radiation (UNSCEAR) (2000) Sources and effects of ionising radiation. Report to the General Assembly, with Scientific Annexes. United Nations, New York

Mérésekre vonatkozó határértékek Az EU által ajánlott egészségügyi radonaktivitás-koncentráció határérték éves szinten újonnan épült házakra 200 Bq/m 3 a már megépült házak esetén pedig 400 Bq/m 3.(90/143/Euratom) A talajgázra vonatkozó radonaktivitás-koncentráció érték közepesnek mondható Kemski et. al. (2001) munkája alapján 10-100 kbq/m 3 között. Az Országos Sugáregészségügyi és Sugárbiológiai Kutató Intézet (OSSKI) által megállapított országos gamma-sugárzás háttérértéke átlagosan 100-110 nsv/h. Az építőanyagra vonatkozó építéshez ajánlott rádium ekvivalens index 370 Bq/kg (Khatibeh, 1997), míg a finn aktivitás indexre 1 az ajánlott határérték.

A rádium ekvivalens és a finn aktivitás index számítása Az egyenletben C az aktivitás koncentráció Bq/kg-ban (Khatibeh, 1997). (EC, 1999. 5. egyenlet)

Fajlagos exhaláció számítása C lev =C mért +(C mért -C háttér )*V det /V net E=C lev *V net Ahol: E : minta exhalációja [Bq] C lev : kamrában kialakuló aktivitás-koncentráció [Bq/m 3 ] C mért : mért aktivitás-koncentráció [Bq/m 3 ] C háttér : helyiségben lévő aktivitás-koncentráció [Bq/m 3 ] V net : kamra és a minta térfogatának különbsége [m 3 ] V det : detektor és az összekötő csövek térfogata [m 3 ]

Fajlagos aktivitás számolás gamma spektroszkópos mérések alapján A = N η * I * t Ahol N: nettó csúcsterület η: hatásfok I: gamma foton intenzitása t: mérési idő

Fajlagos aktivitás átszámolása ppm-be G=k*A Ahol: G : ppm K : konstans A : aktivitás K konstans az UKDMC (United Kingdom Dark Matter Collaboration) adatai alapján lett meghatározva melynek értéke 0,0807 az 238 U-ra.