A klímaadaptív várostervezés keretei és jó gyakorlatai Szkordilisz Flóra MAGYAR URBANISZTIKAI TUDÁSKÖZPONT
Mi az a klímaadaptív tervezés? Szemlélet? Módszertan? Tervezési eszköztár? Tervfajta? Ahány irodalom, annyi válasz: A megoldások földrajzának meg kell felelnie a kihívások földrajzának. A tervezés folyamán együttműködésre van szükség az önkormányzatok határain belül, az illetékes önkormányzati és regionális hatóságok között, illetve a különböző kormányzati szintek között is. (NO) [A városnak] az a kapacitása, ami lehetővé teszi a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. (Bassolino, Amrosini, 2015) természetes növényzete, vízrendszere kiegyenlítse a környék éghajlati kilengéseit és környezeti szennyeződését. [ ] mérhető módon képes pozitív hatást elérni a város éghajlati és környezeti igényei számára. (epiteszforum.hu) A klímaadaptációs beavatkozásoknak az épületenergetikai felújításokon túlmenően várostervezési, zöldfelület-tervezési, barnamező- és rozsdaövezet-felújítási elemekkel kell bővülnie. (Nemzeti tájstratégia 2017-2026) Az adaptáció rugalmasságot, a kihívásokhoz való alkalmazkodást és reagálást, illetve ennek képességét jelenti egy város esetében. A klíma-adaptív várostervezés feladata a klímaváltozás hatásainak várostervezési eszközökkel való csökkentése, ennek részeként a fenntartható csapadékkezelés kialakítása és a városi hősziget-hatás enyhítése. (Smart Budapest, Budapest okos város jövőképe, 2017)
Adott a probléma Forrás: http://indafoto.hu/dzsappa
Adott a probléma Speciális városi problémák: Biol. aktív és inaktív felületek aránya Sugárzási mérleg Légszennyezés Antropogén hőtermelés szmogriadó Városi vízegyenleg VÁROSI HŐSZIGET Városi hősziget intenzitásának drasztikus növekedése Globális felmelegedés: 0,0075C o /év Budapest városi hősziget intenzitásának növekménye: 0,06 C o / év
Kihívások válaszok Mit lehet tenni a városi hősziget intenzitásának mérséklése érdekében? Kisebb energiafogyasztás Szélcsatornák létrehozása Zöldterületek, zöldfelületek Közlekedési reform Kis léptékű távfűtő/hűtő rendszerek Fenntartható várostervezés A zöldterületektől való távolság Józsefvárosban (Szerző: Szabó Balázs (MTA FKI))
Hogyan készítsünk klímaadaptációs tervet? Akcióterv intézkedései alkalmazkodni a város szintjén adaptálni a városi infrastruktúrát alkalmazkodni az épület szintjén hőstressz elkerülése, például: városi szellőzőcsatornák és zöldterületek árnyékolásra alkalmas és várostűrő fafajok parkok, nyitott vízfelületek zöldtetők és zöldhomlokzatok épületek megfelelő tájolása, megfelelő építőanyagok alkalmazása, világos színek.
Hogyan készítsünk klímaadaptációs tervet? FENYEGETETTSÉG VIZSGÁLATA A rendszer növekvő SÉRÜLÉKENYÉGE ADAPTÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK A klímaváltozás hatásai pl. magas hőmérséklet, - intenzív esőzések A rendszer alapvető feltételei pl. Tervezési hatóságok I Az alapvető feltételek adaptációs lehetőségei pl. együtt-tervezés Igénybevétel és terhelés pl. - hőhullámok, - vízlefolyási csúcs A rendszer érzékenysége pl. burkolt területek aránya II A rendszer adaptációs lehetőségei Növelni a zöldfelület arányát a rendszer hiányos működése pl. sűrűn beépített területek felmelegedése - árvíz / belvíz III A hiányos működés adaptációs lehetőségei e.g. szellőző csatornák - túlfolyócsatornák és bukógátak potenciális kár mértéke a rendszerben e.g. - hőguta - infrastruktúra károsodása IV Kár mértékének csökkentése e.g. árvízvédelem, sürgősségi feladatok ellátása
A zöld infrastruktúra egy olyan bioklimatikus elemeket egyesítő rendszer, mely a városi és városklíma okozta problémákat a természeti környezet fejlesztésével oldja meg. Részei: Esővíz-kezelés Klíma adaptáció, hőstressz csökkentése Biológiai aktivitás növelése Biztonságos élelmiszertermelés Jobb levegőminőség Fenntartható energiatermelés Tiszta víz, és talaj Jobb életminőség, rekreáció és pihenőhely biztosítása a városlakók számára Zöld infrastruktúra
Zöld infrastruktúra Amerikai terminológia: A ZI programok központi célkitűzése a vízminőség javítása, elsősorban a vízlefolyás lassítása útján. Brit terminológia: ZI tervezése a szabadtértervezés egyik elismert módszere, megjelenik a nemzeti, regionális és helyi területfejlesztési stratégiákban. Európai Unió: természetes és félig természetes területek és más zöldterületek hálózatát jelenti, amely az emberi jóllétet és életminőséget támogató ökoszisztémaszolgáltatásokat nyújt.
Zöld infrastruktúra Biodiverzitás Stratégia 2020 (2011): A jellemzően egyetlen funkciót például csatornázás vagy közlekedés betöltő szürke infrastruktúra megoldásaival szemben a zöld infrastruktúra azért vonzó, mert több probléma egyidejű kezelésére is lehetőséget adhat. A hagyományos szürke infrastruktúrára továbbra is szükség van, de ezt gyakran meg lehet erősíteni természetes alapú megoldásokkal.
Nature-based solutions természetalapú megoldások: 1. Kihasználva a természet erejét és bonyolultságát a jellegzetes városi környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokat innovációs lehetőségeknek tekintve oldják meg azokat 2. A természet által inspirált, támogatott, vagy a természetből másolt megoldások legnagyobb előnye, hogy egyúttal energia- és erőforrás-hatékonyak és reziliensek 3.Több járulékos előnyt is eredményeznek az egészség, a gazdaság, a társadalom és a környezet javítása területen, és így hatékonyabb és költséghatékonyabb megoldásokat jelentenek, mint a hagyományos megközelítések. Természetalapú megoldások
Természetalapú megoldások Városi teljesítmény értékelés 1. Városi kihívások definiálása 2. Indikátor-készlet meghatározása 3. A lehetséges válaszok felkutatása 4. A kihívások és a megoldások értékelése 5. A természetalapú megoldások adatbázisának felállítása 6. Modellező eszköz megalkotása 7. Egyszerűsített eszköztár várostervezők számára
Példa Szélsőséges esőzés A szélsőséges esőzés közvetlen és közvetett hatásai Gyors és nagymértékű felületi lefolyás A csatornarendszer túltelítődik talajerózió Magas árvízveszély Sár- és hordalékszennyezés, egészségügyi kockázatok növekedése, károk az infrastrukturában és a magántulajdonban
Példa A zöldtetők esővíz-visszatartó hatása kness Thickness of green Zöldesítés layer of green in vastagsága cm layer in [cm] Retention Retention of Vízvisszatartás rainwater of rainwater [%] % in % 0 0 0 0 2.5 2.5 10 10 5 5 30 30 7.5 7.5 50 50 10 10 60 60 15 15 70 70 20 20 77 77 30 30 85 85 40 40 89 89 50 50 90 90 (Source: Baumüller, 2005)
Példa A Ryerson University tanulmánya szerint(2004): költség-megtakarítás Toronto városára 50 millió m² tetőfelületet találtak alkalmasnak Követelmények: min. 350 m² felületű, 2 alatti hajlásszögű tetők, zöldesítésre alkalmas a tető min. 75 %-a, csak a fűtött épületek lapostetőit vették számításba. Source: Doshi, H. (2005): Report on the Environmental Benefits and Costs of Green Roof Technology for the City of Toronto. Ryerson University, Toronto.
Példa Vízgazdálkodásból származó költség-megtakarítás: 1. Az esővíz-lefolyás csökkent 12 millió m³ / év további költség-megtakarítás az alábbi területeken: Infrastruktúra (kevesebb bontást igénylő hiba, víztározás): 2,8-79 millió $ Szennyvíztisztító telep terhelése: 14 millió $ Talajeróziót megelőző intézkedések: 25 millió $ Vegyes víztározás: 46 millió $ 2. Energia-megtakarítás: infrastruktúra (csökken a csúcsterhelés): 68 millió $ építési költségek: 21 millió $ / év CO2 kibocsátás csökkentése: 1 millió $ / év 3. A városi hősziget intenzitásának csökkenése 0,5-2 K, Légkondíciónáló berendezések csökkent használatából származó haszon: 12 millió $ / év Teljes megtakarítási potenciál Toronto városára: egyszeri: 313 millió évente: 34 millió $
Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Szkordilisz Flóra doktorjelölt, okl. építészmérnök ügyvezető igazgató Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Liliom u. 48. Budapest, 1094 Tel.: +36 1 456 0461 Mob.: +36 20 971 6556 E-mail: f.szkordilisz@mut.hu www.mu-tk.hu