IX. Belső levegő minőség alapfogalmak

Belső levegő minőség Indoor Air Quality Raumluftqualität (BLM) (IAQ) Fanger Fitzner Seppänen (Technical University of Denmark) (Technische Universität Berlin) (Helsinki University of Technology) Max von Pettenkofer (1818-1901)

Belső levegő minőség definíciója A belső levegő minőség alatt a komfort terek levegőjének minden olyan nem termikus jellemzőjét értjük, amelyek az ember közérzetét befolyásolják. BLM befolyásoló szennyező anyagok: gázok, gőzök (CO, CO2, SO2, NO2, NOx,O3, Radon) szaganyagok (szerves anyagok bomlástermékei, emberi, állati és növényi eredetű szaganyagok, építő és burkoló anyagok kipárolgási termékei) aerosolok (porok, lebegő anyagok, nehézfém szálak, pollen) vírusok baktériumok és spórák (pl. legionella) gombák és spóráik (pl. nedvesítő kamra kórokozói)

Belső levegő minőség definíciója

Az érzékelhető belső levegő minőség Szennyezőanyag forráserőssége: mértékegysége: 1 olf 1 olf (olfacio = szagol, szagot áraszt) a szennyezőanyag forráseerőssége egy: átlagos embernek (standard személy) ülő helyzetben, nyugalmi fizikai állapotban, kellemes termikus hőegyensúlyt biztosító környezetben, átlagos tisztálkodási feltételek mellett (0,7 fürdés naponta)

Az érzékelhető belső levegő minőség Érzékelhető levegőminőség: mértékegysége: 1 decipol 1 decipol (polluo = beszennyez) a levegő minősége: tökéletes keveredés esetén komforttérben 1olf szennyezőanyag forráserősség mellett és 10 l/sec (36 m3/h) szellőző levegő térfogatáram mellett

Beteg épületek Sick Building Syndrom A klímatizált, modern épületek dolgozóinak jellemző panaszai: huzatérzet szárazságérzet fáradtság fejfájás zajosság reumatikus panaszok levegő minőséggel kapcsolatos panaszok A vizsgálatok objektív és szubjektív mérési és vizsgálati módszerekre épülnek.

Beteg épületek Sick Building Syndrom SBS panaszok és lehetséges okok

Beteg épületek Sick Building Syndrom Lehetőségek az SBS panaszok elkerülésére

X. Élettani és higéniai alapok

A CO2 koncentráció hatása az ember közérzetére Pettenkofer vizsgálata: CO2 koncentráció külső levegő 300-400 ppm lakásokban előadótermekben 900 ppm még magasabb A jó levegő kritériuma: 1000 ppm maximális CO2 tartalom A szakirodalom ezt Pettenkofer számnak nevezi

A CO2 koncentráció hatása az ember közérzetére 1000 ppm Pettenkofer szám 25000 ppm nincs még hatás 30000 ppm erős, mély légzés 40000 ppm órákon át fejfájást, fülzúgást, szívdobogást, szédülést, pszichikai izgalmat okoz 50000 ppm 0,5-1 órán át halált okozhat 80-100000 ppm azonnali halál A munkahelyeken megengedett CO2 koncentráció: 5000 ppm MAK érték 9000 mg/m3 (4370 ppm) MSZ 21 461/1-88

A CO2 koncentráció hatása az ember közérzetére Az ember CO2 termelése: A légzés friss levegő igénye: ahol K CO 2 kmeg kmeg = V k K CO meg 2 k k 3 m h, fő az ember CO2 kibocsátása CO2 megengedett konc. a komfort térben CO2 koncentráció a külső levegőben

A CO2 koncentráció hatása az ember közérzetére Frisslevegő igény az MSZ 21875-2-1991 szerint Frisslevegő igény a CR 1752 szerint

A CO2 koncentráció hatása az ember közérzetére Frisslevegő igény a DIN 1946/2 szerint Dohányzás esetén 20 m3/h/fő vel kell növelni a fejadagot.

XI. Szagérzékelés, olfaktometria

A szagérzékelés mechanizmusa, jellemzői Érzékelési küszöb Az a koncentráció, mely mellett a jelen lévők 50 %-a érzékeli a a szagot. Felismerési küszöb Az érzékelési küszöbnél magasabb koncentráció. Adaptáció Hosszú ideig tartó belélegzés esetén az érzékelési küszöb növekszik, az érzeterősség csökken. Az ember megszokja a szagot.

A szagérzékelés mechanizmusa, jellemzői Vegyületek érzékelési küszöbértékei * arány : e.ü. határérték / érzékelési küszöb

A szagérzékelés mechanizmusa, jellemzői ASHRAE-féle szubjektív szagérzeti skálák

Összehasonlító vizsgálatok butanollal, Dravnieks olfaktométer Különböző gázkoncentrációk szagintenzitásának meghatározására használják. Az egyes szagló tölcséreknél meghatározott butanol koncentráció. Tölcséreknél levegő térfogatáram: 28-180 l/óra Egy-egy kiválasztott anyag különböző koncentrációját vizsgálva meghatározható, hogy milyen értékű butanol koncentrációval egyenértékű a szaghatása.