Tantárgyháló Zyklon-B: Rovarirtóból tömeggyilkossági méreg. A munkát készítette: Bálint Tibor. Törökbecse, 2017 márciusa

Hasonló dokumentumok
1. Holokauszt vagy holocaust:

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)

Családfa. Deutsch Ignác Interjúalany. Pollák Béláné (korábban: Brandl Józsefné) (szül. Schwarz Klára ) Gyermekek

Családfa. Krén Jakabné (szül.? Rozália)? Huber? (szül.?)?? Krén Jakab? Huber??? Apa. Anya. Huber Jakab

Családfa. Újhelyi Józsefné (szül. Grosz Róza) Szőllős Samuné (szül. Král Irma) Szőllős Samu Újhelyi József. ? 1910-es évek.

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

Családfa. (szül.:?) (? 1908) Nevelőanya: R. Lipótné (szül. D. Cecília) R. Lipót ( ) V. Ignác (? 1944) V.

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

Családfa. Moskovits Zsigmond? Katz?-né?? Moskovits Zsigmondné (szül.? Braha)? 1930-as évek. Katz??? Apa. Anya. Katz Mózes 1890 körül 1944

Családfa. Goldklang Dávid 1880-as évek vége 1930/40-es évek eleje. Krausz Simonné (szül. Krausz Betti) Goldklang Dávidné (szül.?)?

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Családfa. Eisdorfer Róza (szül.?) 1860-as évek Név ismeretlen 1860-as évek Eisdorfer Kaszke 1850-es évek 1942

Családfa. Anyai nagyapa. Kohn Manó Interjúalany. Nyitrai Lászlóné (szül.sövény /Spitzer/ Judit) Gyermekek. Nyitrai István 1947

Családfa. nagyapa Marmorstein. Lorber Sámuel? Interjúalany. Bognár Pálné (szül. Mermelstein / Marmorstein/ Éva) 1929.

Családfa. Kohn Móricné (szül.? Vilma)? Grünbaum?-né (szül.?)? Kohn Móric? Grünbaum??? Apa. Anya. Grünbaum András

Családfa. Rosenberg?-né (szül?)? 1922 elõtt. Roth Bernátné (szül. Reisenbach Záli) Rosenberg?? 1910-es évek. Roth Bernát


Családfa. Dr. Glück Lajosné (szül. Pollatschek Katalin) 1860 körül Löbl Árminné (szül. Bernfeld Katalin) 1870-es évek vége 1921

Családfa. Jakubovics Ignácné (szül.? Hani)? Ferencné (szül. Breuer Sári)? 1910-es évek. Gottesmann. Jakubovics Ignác? 1930 előtt. Ferenc?

Családfa. Kohn Mihályné (szül.? Hermina) Keller Jakabné (szül.? Berta) 1860-as évek Kohn Mihály

január-február 2017 Europe for Us! Az Önérvéynesítők Európai Platformjának hírlevele

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

Projektnapló. Kárpátalja Előkészítő tevékenység

Szántó Gerda Tabajdi Gábor. Beszámoló

Családfa. Klein Kálmánné (szül. Fischer Hanna)? 1920-as évek. Moskovits Lajosné (szül. Majtényi Fáni) Klein Kálmán?

HOLOKAUSZT BUDAPESTEN NÁCI TÁBOROK ÉS A FELSZABADULÁS

LEADÁSI HATÁRIDŐ: március 21. Elérthető pont 100

Családfa. Anyai nagyapa. Laufer Mór?? Interjúalany. Klára Kováčová-Kohnová (szül. Weisz Klára) Gyermekek. Marta Kováčová-Kohnová

Családfa. Mandel Ábrahám Fülöp?-né (szül.?)?? Mandel Ábrahámné (szül. Fülöp Sára) Fülöp??? Apa. Anya. Fülöp Móric

Családfa Apai Apai Anyai Anyai nagyapa nagyanya nagyapa nagyanya Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

Családfa. Lazarovics Bruche-Etja (szül.?) 1870-es évek Katz Etja (szül.?) 1880-as évek Lazarovics Lázár 1870-es évek 1944

Családfa. Salamon Gáspárné (szül.?)?? Blum? (szül.? Scheindl)? 1930-as évek. Salamon Gáspár?? Blum??? Apa. Anya. Blum Móric

Családfa. Dormán Sámuelné (szül. Weisz Sáli) Nincs adat. Klein Károlyné (szül. Sáfrány Sára) Nincs adat. Dormán Sámuel? 1901

Frank megállt kocsijával a folyó előtt, ami enyhén szakadékos partjával és sötét vizével tiszteletet parancsolt. Mindennek lehetett nevezni, csak jó

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

Családfa. Berger Adolfné (szül. Veltman Irma) Kovács Adolfné (szül. Grün Júlia)? Berger Adolf Kovács (Kohn) Adolf?

Kérdőív a családról. Bert Hellinger

Németország ( )

Simon Böske, az első európai szépségkirálynő

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

A nemzetközi kapcsolatok története ( )

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Családfa. Anyai nagyapa. Fried Miklós? Interjúalany. Rosenberg Imre 1921

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Családfa. Kornfeld Lipótné (szül. Breuer Terézia)?? Grűnwald Izidorné (szül. Fleischmann Fanny) Grűnwald Izidor? 1936

Bevezető film. Vallásos családban nőttem fel. Három generáció, hat esküvő (Koltai Panni története) (Galpert Ernő története)

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) Izsák Sámuel? Legmann Rudolf

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

PETOCZ-nyomda indd :14:41

Családfa. Anyai nagyapa. Krausz Ábrahám?? Interjúalany. Ozorai Sándorné (szül. Sternberger Ida) Gyermekek

Lázár Vilmos Örményszármazású magyar nemesi családban született ban a forradalom hatására lépett be a honvédseregbe, 1849 nyarára ezredes lett.

HÍD MÚLT ÉS JELEN KÖZT

Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek

2002. október október 26.

Kedves Szülők! Sok szeretettel és jó kivánságokkal küldjük az első számot!

Családfa. Anyai nagyapa. Rechnitz Sámuel 1850-es évek 1890-es évek. Interjúalany

Képtelen Képeslapok. Beszámoló a Budapesti Javítóintézet Pályázati Tevékenységről. Jelképek (H. István, 2014)

Családfa. Haskó Jakabné (szül. Hernfeld Amália) Stern Sámuelné (szül. Klein Irma) 1884 körül Stern Sámuel

Gazdagrét Prédikáció Evangélium: Márk 1, Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Ember a háborúban, háború az emberben A holokauszt

S Z Í V A S Z Í V É R T A L A P Í T V Á N Y

Családfa. Fleischmann Mórné (szül. Kalisch Róza)? Rózsa?-né (szül.?) Rózsa? Fleischmann Mór Anya. Apa

Családfa. Mundszer Hedvig (szül.? Hedvig)?? Brandl Júlia (szül.? Júlia)? Mundszer??-? Brandl Heinrich? 1928 vagy Apa.

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!

egy marslakó BécSBen

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

8. A TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS 2015.MÁJ

Családfa. Lunczer Gyuláné (szül.?)?? Krausz Adolfné (szül.?)?? Krausz Adolf Lunczer Gyula? 1925/26. Apa. Anya. Lunczer Lipót

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

A HOSPICE SZOLGÁLAT SEGÍTSÉG NYÚJTÁSA

Magyarok az I. világháborúban Doberdó, Isonzó

Családfa. Kupferstein?-né (szül.? Heléna)? Grósz?-né (szül. Grósz Regina)?? Kupferstein??? Grósz??? Apa. Anya

Családfa. Ganz??? Müller??? Müller?-né (szül.?)?? Ganz?-né (szül.? Perl) 1850-es évek Anya. Apa

Békéscsaba >> Auschwitz

Családfa. Anyai nagyapa. Csernovits. Efraim? Interjúalany. Csernovits Farkas Sámuel Gyermekek

Családfa. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Nincs adat. Apa. Anya. Schwarz Lipót

Régi dolgok, nehéz sorsok. Írta: Fülöp Tiborné

NYELVHASZNÁLATI FELMÉRÉS KIÉRTÉKELÉSE (Kassai lakosok / Kassa-környéki lakosok)

MagyarOK A2+ munkalapok 1

Családfa. Anya Klein Lázárné (szül.szalpéter Adél) ( ) Apa Klein Lázár ( ) Házastárs Interjúalany

Családfa. Pardesz?-né (szül.?)? Nincs adat. Pardesz?? 1930-as évek. Lövith??? Apa. Anya. Lövith Max ( )

SZka 212_06 a Fordulat ÉVe

Családfa. Kohn Simon (1840-es évek 1928 körül) Hermin) 1897) (1850-es évek 1883) (1840-es évek. Anya. Apa. Kohn Sámuelné (szül.

- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?

Családfa. Junger Jékef 1850-es évek Interjúalany. Moskovics Iván Gyermekek

Családfa. Lax??? Interjúalany. Ružena Deutschová (szül. Eiländer Rozália) Gyermekek

A feladatlap visszaküldési határideje: november Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? Schwartz. Nincs adat. Salamon? Apa. Anya. Kornveis Ignác

Családfa. Deutsch Dávidné (szül. Süsz Katalin) Reichenfeld Zsigmondné (szül. Reichard Mária) Deutsch Dávid

Egy tehetséges ifjú régész


Károlyi Pályázat. Kémia. Írta: Elefánti Barbara 10. A

Családfa Apai Apai Anyai nagyanya Anyai nagyapa nagyanya nagyapa Apa Anya Testvérek Házastárs Interjúalany Gyermekek

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

Családfa. Wagner Adolfné (szül. Frankfurter Lina) 1860-as évek 1917 körül. Nincs adat. Wagner Adolf? 1915/16. Nincs adat. Apa.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Zöldutak Módszertani Egyesület Beszámoló a 2014-es év történéseiről

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Átírás:

Tantárgyháló 2017 Zyklon-B: Rovarirtóból tömeggyilkossági méreg A munkát készítette: Törökbecse, 2017 márciusa

Tartalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Mi a holokauszt? 4 3. Mik a harcigázok és hogyan használták őket? 4 4. Hitler találkozása a harci gázokkal 6 5. Miért üldözték a zsidókat? 7 6. A wannseei konferencia 9 7. Mi a Zyklon-B és hogyan öl? 10 8. Mik a koncentrációs táborok és mire is használták őket? 11 9. Suti bácsi szívszorongató szavai és egy tiltott szerelem 14 10. Üzenet 18 11. Felhasznált Irodalom 19

1. Bevezető Szerintem fontos a mai világban beszélni a múltról! A történetekről, eseményekről, a jókról és a rosszakról is egyaránt. Az emberek csak akkor tanulhatnak elődeik hibáiból, ha megismerik őket, beszélnek róluk, esetleg csoportosan kielemzik azokat és levonják a következtetést, hogyan is lehetne valamit megelőzni, vagy másként csinálni. Hogyan legyünk jobbak és felelősség teljesebbek, mint elődeink? Ez számomra az egyik legnagyobb dilemma, amivel nap mint nap találkozok. Sokat gondolkozom rajta és arra a következtetésre jutottam, hogy a dolgokat, tetteket és eseményeket nem lehet csak a szőnyeg alá söpörni, mint ahogyan azt mondani szokták. Igenis foglalkozni kell velük és tanulni belőlük. Egyedül csak így fejlődhetünk. Mivel a tudósok az embereket Homo sapiensnek, azaz értelmes embernek nevezik, így hát tennünk is kell azért, hogy ebbe a kivételes és előnyös kategóriába tartozzunk. Nem lehetünk barbárok, nem viselkedhetünk úgy, mint az ősemberek, és nem szolgáltathatjuk ki a világot, hogy mi kényünk-kedvünk szerint éljük le mindennapjainkat. Ebből ered az ötlet, hogy egy olyan történelmi korszakot szeretnék feldolgozni és ismertetni embertársaimmal, amely igen komolyan meghatározta az emberiséget, ám a mai világ nagyon keveset tud róla, s valljuk be igazán kevesen is foglalkoznak ezzel. Az emberiség túlnyomó része elfogadja azt, amit egyes hírcsatornák vagy internetes források mondanak nekik. Nem is gondolnak bele komolyabban ezekbe a dolgokba, amelyek lehet, hogy sokkal több mindent rejtenek, mint azt mi gondoljuk. Nem veszik a fáradtságot kicsit utána olvasni, esetleg kutatni egy keveset. Az elébük táruló tényeket (akár igazak vagy hamisak) készen elfogadják és ami a legrosszabb, még meg sem kérdőjelezik?! Nagyon sokunkat befolyásol manapság a média. Egy ilyen témáról szeretnék írni, ami néhol tabu, van akik kellemetlenül érzik magukat, ha a környezetükben a XX. században történt II. világháborús tényekről beszélnek. Kiskorom óta mindig is le voltam nyűgözve a katonasággal és a csatákkal. Nagyszüleim meséltek a háborúról és az utána következő nehéz időszakról. Nagy érdeklődéssel hallgattam ezeket a történeteket. Később, általános iskolás koromban elkezdtem dokumentumfilmeket nézni a History Channel nevű televíziós csatornán. Itt hallottam először a holokauszt fogalmáról. 3

2. Mi a holokauszt? Ezt a fogalmat főként a II. világháború folyamán történt háborús bűnök egy részére használják, ami magába foglalta különböző nemzetiségűek, főként zsidók kényszeres kitelepítését, majd később elhurcolását különféle táborokba. Majd itt a munkaképes férfiakat és serdülő korban levő legényeket kényszermunkára fogták, az asszonyokat, az időseket és a kisbabákat vagy a munkára képtelen fiatal gyerekeket pedig tömegesen kivégezték. Ez szervezett rendszerességgel működött több mint két évig. Ezt nevezi a mai történelem holokausztnak, de a szó eredeti jelentése kiirtást jelent, vagyis a náci Németországban történő faji kiirtás fogalma. 3. Mik a harci gázok és hogyan használták őket? Ezek az első tömegpusztító vegyi fegyverek, amelyek bevetésére az I. világháború során került sor. 1914 és 1915 számos olyan új fegyver szolgálatba állítását hozta magával, amit még odáig az emberiség alig ismert. A lőfegyverekkel ellentétben, amelyek a testen okoztak különféle sérüléseket, ezek a gázok, mérgek a szervezet különböző részeit roncsolták. Némelyek csupán hadképtelenné tették a katonákat, azonban a legsúlyosabbak halált is okozhattak. Ezek a fegyverek mindhárom halmazállapotban előfordulhatnak (végül viszont mindegyikből gáz keletkezik). Az ókorban is használtak különféle ingerhatással rendelkező füstöket, azonban ezek az égetett anyagok nem okoztak komolyabb maradandó testi károsodásokat. Később különféle bombákat is használtak amelyeknek alapanyagai kén, szurok, gyanta és kóc volt. A harci gázok tömeges alkalmazása Fritz Haber német kémikus ötlete volt. Az első vegyi fegyver, amely az I. világháború során alkalmazásra került bróm ecetészterrel töltött puskagránát volt, amelyet az argonne-i erdőben használtak a franciák. Az ezekhez hasonló fegyverek hatása azonban nagyon minimális volt, hiszen a statisztikák alapján minden 100 halottból csupán 3% volt különböző harci gázok áldozata. 1916 közepe már változásokat hozott ezen eljárások terén. Több kidolgozott módszer állt rendelkezésre és alkalmazásuk a választott frontszakasz domborzatától függött. 4

1. ábra Gázgránát A harci fegyverek ellen a katonák gázálarcokkal védekeztek a terepen. Az épületeket pedig a nyílászárók kereteire feltekert és gáztámadás esetén leengedett, sóval átitatott pokrócokkal óvták. Oktatták a gáztámadás veszélyének felismerését és tanfolyamokon kísérleteztek ezen fegyverek hatástalanításával is. 5

2. ábra Gázálarcpróba az I. honvéd gyalogezredben 4. Hitler találkozása a harci gázokkal A Führer 1916-ban a Somme-i csatában ellenséges támadás áldozata lett. A bal combja sérült egy gránátrobbanás alkalmával. Hitler két hónapot gyengélkedett Beelitz-ben. Majd 1917-ben a csapatához visszatérve újabb támadás érte őket. Ez alkalommal mustárgáz mérgezést szenvedett és ideiglenesen megvakult. Így a háború végéig Pasewalk-ban ápolták. Ott érte a vereség híre is, amely hallatán olyan mértékben kiborult önmagából, hogy újra megvakult. Azonban ez sem tartott sokáig. 6

Miután kiengedték a kórházból és az utcákon is tapasztalta a német nép nyomorát, a zsidókat és az akkori hatalmat okolta a kapitulációért és a szégyenteljes vereségért. Mindezek után kezdett el politikai gyűlésekre járni és itt adott hangot belső érzelmeinek, vagyis a benne felgyülemlett gyűlöletnek, amely lehengerelte az akkor még csak Német Munkáspárt (DAP) megalapítóit. 5. Miért is üldözték a zsidókat? 1935. szeptember 15-én Nürnbergben a Nemzeti Szocialista Munkás Párt (NSDAP) évi közgyűlésén egyhangúlag fogadták el a résztvevők azokat a törvényeket, amelyekre hivatkozva Hitler igazolta antiszemita nézeteit és törvény által jogosnak tartotta azt, hogy különböző fajilag gyengébbnek tartott embereket, illetve embercsoportokat tömegesen kitoloncoljon az akkori Nagy Németország területéről, hogy majd később tömegesen kivégezze őket. Ez a Nürnbergi törvény (Nürnberg Gesatze) néven ismert dokumentum két törvényből állt. Az egyik a Törvény a német vér és német becsület védelméért (Gesetz zum Schutze des deutschen Blutes und der deutschen Ehre), amely megtiltotta a németek és nem németek (főként zsidók) közötti házasságot a faji tisztaság védelme érdekében és megtiltotta a 45 év alatti német nőknek, hogy zsidó családoknál dolgozzanak. A másik az Állampolgársági törvény, amely pontosan meghatározta, hogy csak németek vagy a német nép rokon népei lehetnek birodalmi állampolgárok. 7

3. ábra 1935-es nürnbergi gyűlés (az antiszemita törvények bevezetése) Ezt a közgyűlést a párt egyfajta Náci propagandának használta, a képen is látható, a kolosszális építmény, amelynek a középső részén maga Adolf Hitler köszöntötte a tömeget és tartotta a motiváló beszédét. Minden évben megrendezésre került 1923-tól 1398-ig. Csúcspontját az 1933. utáni időszakban érte el, hiszen ekkor került hatalomra az NSDAP. 8

6. A wannseei konferencia A végső megoldás megtervezésének helyszíne. Az 1942-ben tartott gyűlés oka, hogy Reinhard Heydrich SS vezérezredes (SS-Obergruppenführer) vezetésével döntésre, azaz megegyezésre jusson az NSDAP vezetése a zsidó kérdés ügyében. A terv már megvolt, a konferencia célja, a feladatok kiosztása és a résztvevők pontos szerepeinek tisztázása. Adolf Eichmann SS alezredes (SS-Obersturmbannführer) jegyzőkönyvet írt a találkozóról és az 1947-ben megtalált feliratok alapján a gyűlés nem tartott tovább másfél óránál. Pontosan leírja, a Heydrich által felvetett gondolatokat és azt is, hogy a résztvevő 14 NSDAP vezető teljes mértékben megegyezett mindenben. Az eredeti terv, ami arról szólt, hogy a németországi zsidóságot keletre deportálják, túlságosan lassúnak és feleslegesnek bizonyult (mivel a keletre nyomuló német hadseregnek több és több lengyel, majd szovjet területet elfoglalva a már deportált zsidókkal kellett újra szembenéznie), s így jött létre a végső megoldás Eichmann, Goebbels, Himmler és Heydrich terve, amely szerint a munkaképes férfiakat közmunkára (pl. útépítésre a megszállt területeken) kell fogni, s majd ők idővel természetes úton megsemmisülnének, az erre képteleneket, pedig marhavagonokban haláltáborokba kell szállítani. 4. ábra Marhavagon, amiben a zsidókat szállították 9

7. Mi a Zyklon-B és hogyan öl? 5. ábra Hidrogén-cianid molekula szerkezeti képlete és modellje Ez is valójában egy harci gáznak minősíthető vegyszer, ami eredetileg egy rovarölő készítmény, és nem a végső megoldásra lett tervezve, mint a harci gázok és mérgek nagy része, hanem a Harmadik Birodalom által lett felhasználva gonosz célokra. Így szerzett kétes hírnevet. A hidrogén-cianidot először Kaliforniában használták az 1880-as években rovarölő készítményként. Ezt később a Degesch (Deutsche Gesellschaft für Schädlingsbekämpfung), egy német vegyész társaság tanulmányozta és készítette el a Zyklon-t (amit később Zyklon A-nak neveztek el). Azonban tiltólistára került, hiszen egy hasonló szert használtak a németek az I. világháborúban gázfegyverként. 1922-ben a Degussa lett a Degesch tulajdonosa és így a kémikusai Walter Heerdt és Bruno Tesch felfedezték a hidrogén-cianid tárolásának ideális módját. Légmentesen forrasztott fémdobozokba töltötték szilárd formában, szem irritáló készítmény hozzáadásával. A II. világháború kitöréséig a legtöbb Zyklon-B-t az USA-ban adták el, ahol licenc alapján gyártották a szert. Főleg vasúti kocsik és a mexikói bevándorlók ruháinak fertőtlenítésére használták, de ezen kívül Németországban is alkalmazták ruházatok, vonatok, raktárak és hajók féregmentesítésére is alkalmazták. A cianid alapú készítmények fulladást okoznak. Ugyanis ez a méreg megtámadja az elektronszállító láncot és így akár csak egy láncszem megbénításával megszakad a folyamat. Pontosabban a Citokróm-C molekuláris enzimjeit gátolja. Tehát hiába van oxigén a testben és a tüdőben, ha az elektronszállító lánc ezt nem tudja elszállítani minden egyes sejtbe, hogy végbemehessen a sejtlégzés és így következik be a fulladás. A Degesch a háború után újra kezdte gyártani a Zyklon-B-t, csak 1974-től már Cyanosil néven. Ez szintén fertőtlenítő szer volt. Ehhez hasonló készítményt ma is gyártanak Csehországban, amelynek neve Uragan D2. Akkora mennyiségben állítják elő a hidrogén-cianid (kéksav) alapú készítményeket, hogy a világ teljes populációját ki lehetne vele irtani. Szerencsére nagyon kevés áldozata van már manapság. Azonban ez a leghatásosabb méreg mind közül, hiszen alkalmazása után néhány percen belül bekövetkezik a halál. Ha ellenszer van kéznél, azt is azonnal kell beadni, és még akkor sem garantált a túlélés. 10

Az amerikai kormány is hidrogén-cianid alapú gázt használt (nem Zyklon B-t) rabok kivégzésére gázkamrákban. Csak 2010 után kezdte minden amerikai állam használni a halálos injekciót. Érdekesség gyanánt említeném, hogy Fritz Haber zsidó származású német kémikus volt úgymond az atyja a Zyklon-B-nek. Felfedezte, hogyan szintetizáljon ammóniát nitrogénből és hidrogénből műtrágyához. Ezen kutatásai hasznosak voltak a német hadügynek is. Az I. világháború alatt klórgázzal kezdett kísérletezni. Fegyvereit először az ypres-i csatában használták 1915-ben (előléptették, kapitány lett). A háború után folytatta tanulmányait és Nobel-díjat is kapott az ammóniával kapcsolatos áttöréseiért. 8. Mik a koncentrációs táborok és mire használták őket? 6. ábra A III. Birodalom főbb koncentrációs táborai 11

A legelső táborok 1933-ban épültek nem sokkal az után, hogy Adolf Hitlert az akkori weimari köztársaság kancellárjává nevezte ki Paul von Hindenburg elnök. Több féle létezett, és különböző célokat szolgáltak. Az ezzel foglalkozó történészek legalább nyolc különböző csoportba sorolják őket. A két legismertebb ezek közül a munkatáborok (Arbeitslager) és a haláltáborok (Vernichtungslager) ezek a nevükből adódóan csupán két dologgal foglalkoztak. Ahogy az előbb említettem, a munkatáborokba voltak elhurcolva azok a foglyok, akik munkaképesek voltak és naphosszakat robotoltak ingyen szörnyű körülmények között, ameddig végül is a szervezetük nem bírta tovább a rá nehezedő nyomást és belehaltak, vagy egyszerűen a tiszteknek illetve munkafelügyelőknek nem tetszett a teljesítmény és agyonlőtték, vagy halálra verték az illetőt. 7. ábra A munka szabaddá tesz felirat Auschwitz főbejárata felett A haláltáboroknak pedig csupán egyetlen célja volt. Az iparosított faji irtás. Főleg csak arra szolgáltak, hogy minden új érkezőt azonnal a gázkamrákba vittek, persze miután elkobozták tőlük az összes tulajdonukat és Zyklon B-vel mérgezték meg őket. 12

8. ábra Zyklon-B-t tároló fémdobozok Auschwitzben Utána következett a krematórium, ami kettő, vagy több nagy tűzhelyből álló helyiség volt, ahova a táborban dolgozó katonák elhurcolták a holttesteket és porrá égették a földi maradványaikat. 9. ábra Auschwitz egyik krematóriuma 13

Voltak azonban vegyes táborok, amelyek koncentrációs- (börtön) és haláltáborok is voltak egyaránt. Ilyenek, például Majdanek és Auschwitz. Utóbbit személyesen meglátogattam 2013-ban. Kivételes élmény volt, hiszen ha valaki nézte a Schindler listája c. filmet az tudja, hogy az egyik jelenetben, amikor a vonat megérkezik a második táborba Birkenau-ba, akkor este van és esik a hó. Igaz én nappal jártam ott, de akkor is éppen havazott és a hideg átjárta csontjaimat, ahogy ott álltam a sínek végén, és láttam a vagont, amelyhez hasonlóban szállították az embereket tömegesen és a tábor bejáratát. Egyszerre volt szörnyű és részben izgalmas, ott lenni, egy olyan helyszínen, ahol a történelemnek egy igazán meghatározó eseménye zajlott le és látni azokat a szörnyűségeket amit akkor az emberek láthattak. Ezeket a táborokat a gettók helyett építették, hiszen a megépítésük előtt ugyanazon emberek, rabságban éltek egy nagyobb város elkülönített és falakkal körbezárt részén, amit gettóknak neveztek. 9. Suti bácsi szívszorongató szavai és egy tiltott szerelem Tavaly, azaz 2016-ban életem egyik leggyönyörűbb élményében volt részem. A kanadai Rákóczi Alapítványnak köszönhetően pályamunkámmal 11 napos táborozást nyertem Magyarországon. Körbejártuk az összes főbb látnivalót délen Villánytól, egészen északon Kassáig. A legmélyebb benyomást mégsem ez okozta bennem. Budapesti tartózkodásunk során a tábor utolsó napjaiban Zsuzsa néni (a kanadai II. Rákóczi Ferencz alapítvány elnökasszonya) bemutatta saját könyvét és az általa készített dokumentum videóját. A mű főszereplői saját férje Berci és sógora Tibi bácsi, valamint az ő gyerekkori barátai a Weisz gyerekek, Sándor (Suti bácsi), Bandi, Alíz, Hédy és Icuka. Közülük már csak ketten élnek. A könyvben leírt történet valós bizonyság arról, hogy az emberek alapvetően jók és becsületesek. Azonban sajnos vannak a gonoszok is, akik ezt porba tiporják. Egy szerelemről ír Zsuzsa néni, egy tiltott szerelemről Schröder Tibor (keresztény) és Weisz Hédy (zsidó) között. Tiltott, hiszen akkoriban a nürnbergi törvények szerint zsidókkal nem volt szabad még szerelembe se esni, főleg nem házasságot kötni. Tanúskodik arról is, hogy az egymás iránti érzelmek mennyire fontosak és, hiába vannak törvények, amelyek ezt megtiltják, mert mi mindannyian emberek vagyunk és a nekünk fontos személyekért akármit megteszünk és kiállunk mellettük. Nem utolsó sorban bemutatja, milyen volt az élet zsidóként az XX. század közepén a kárpátaljai Nagyszőlősön, mennyi akaraterejük és szerencséjük volt azoknak az embereknek, akik túlélték azokat a borzalmakat. Mekkora lelki erejük van, hogy ma több, mint 70 év után is újra és újra felszaggatják ugyanazokat a régi fájó sebeket, csakhogy elmondják az utókornak, ne legyetek barbárok, mint elődeitek, tanuljatok a hibáikból. 14

A Weisz család Kárpátalján élő zsidó család volt. Miután Magyarország a III. Birodalom oldalán harcolt (fasiszta állammá vált), ugyanúgy vonatkoztak a visszahódított területekre is a nürnbergi törvényekben megírt bánásmód a zsidókkal szemben. Sajnos a deportációban magyarok is segítették a terepen a németeket és ezt a Weisz család sem úszta meg szárazon. Nekik is ugyanaz lett a sorsuk mint a többi kárpátaljai zsidónak. Nagyrészük számára az irány Auschwitz volt. 10. ábra - A Weisz család A hátsó sorban: Bandi, Hédy és Alíz. Az első sorban: Teréz, Suti, Icuka és Vilmos. A könyv leírja, hogyan játszott Suti bácsi Icukával az odavezető úton és, hogy mi fogadta őket, amikor odaértek. Beszámol arról is, mi történt közvetlen az után, ahogy kiszálltak a vonatból. Sándor valami förtelmes bűzt érzett és azt gondolta Biztosan vágóhíd működik a közelben. Nem volt messze az igazságtól. Ez után sorba álltak és mikor a névsorral rendelkező SS tisztek elé kerültek Suti bácsi látta, hogy három felé terelik őket, az asszonyok és idősebb lányok együtt folytatták tovább, a másik csoport a férfiak és az idősebb fiúk voltak, míg végül az idősek és a kisgyerekek maradtak. (Az efféle bánásmódot említettem korábban A wannseei konferencia és a Mi a holokauszt? címek alatt) A családot szétválasztották. Talán ennek köszönhetően élték túl ketten Auschwitz borzalmait. 15

Suti bácsit 1945-ben vonatra tették és áthelyezték Mauthausenba. Ott találtak rá a felszabadító csapatok. Ezek után Weisz Sándor sikeresen Palesztinába költözött, gyorsan megkapta az állampolgárságot és megváltoztatta nevét is Yitzhak Livnatra. Körülbelül harminc évig hallani sem akart a magyarságról. Megtagadta múltját, fájón és dühvel tele gondolt vissza gyerekkorára, Nagyszőlősre, Magyarországra és a népre. Nem tudta megbocsájtani a magyaroknak azt amit tettek vele, családjával és a zsidósággal. Később csatlakozott az Izraeli hadsereghez és 1957-ben alezredessé nevezték ki. Ott családot alapított, feleségül vette Ilanát és úgy élte életét, hogy próbált nem gondolni a múltra. Alíz és Hédy öccsükkel ellentétben Auschwitzben maradtak és ott érte őket a felszabadulás. Azonban a háború végezetével is a táborban tartotta őket a Vörös hadsereg. Nem akarták elengedni a kárpátaljai zsidókat és hát így egy este Alíz és Hédy pár lánnyal eldöntötte, hogy elszöknek és így is lett. Kalandos úton eljutottak Berlinbe a menekültközpontba, ahol tiszta ruhát, ételt és új papírokat kaptak. Naphosszakat kutatták a túlélők listáját. Hédy titokban családtagjai mellett szerelmét is kereste rajta, Schröder Tibort. Egy idő múlva találkoztak Berliner Fálvival, egy régi nagyszőlősi ismerősükkel, aki közölte velük, hogy minden jel szerint édesapjuk a felszabadulás után meghalt, de viszont Suti életben van és ez reményt adott Hédyéknek a további kutatásra. Innen a következő úticél Prága volt, ahol egy újabb ismerőssel találkoztak Emillel, aki a csehszlovák katonatiszt volt. Az illető idővel új lakást adott a lányoknak és törődött velük életük egyik legnehezebb időszakában. Később meg is kérte Hédy kezét, aki igent mondott és így zsidó törvények szerint összeházasodtak. Egy alkalommal Ilana, Yitzhak (Suti bácsi) felesége elvitte férjét egy zürichi étterembe, amely a magyar kultúra szerint volt díszítve, a pincérnők is népviseletben jártak és cigányzene szólt egész este. Ez volt az a pillanat, amikor Yitzhak Livnat újra visszaemlékezett a gyerekkorára és leomlott az erőd amit ezen emlékek köré épített. Zokogásba borult, hiszen ahogy becsukta szemeit, újra Nagyszőlősön volt és az egész családját látta maga előtt. Ez még több érzelmet kavart fel benne. E pillanat indított el Suti bácsiban valamiféle belső változást, ami boldogabbá és teljesebbé tette az életét. 1997-től kezdve lelkes támogatója lett a Diákok Határok Nélkül nevű programnak, amiben én is részt vettem. Azóta büszkén beszél a magyarságról, minden évben elmeséli a tábor résztvevőinek életét és küzdelmét, és fontos leckét ad arról, hogyan legyünk emberek, tiszteljük és szeressük egymást és bocsássunk meg egymásnak. Hiszen ez a bocsánat vezet csak a teljes élethez, a gyűlölet csak fájdalmat okoz magadnak is és másnak is. 16

11. ábra 2016-os csoportkép a Magyarságismereti Mozgótáborból Legalul a bal oldali személy Berci bácsi és jobb oldalt, pedig Suti bácsi. Tibor húsz év után 1967-ben újra találkozott Hédyvel. Montrealba utazott hozzá, s közben visszaemlékezett az előző évek nehézségeire, milyen volt az élete Budapesten, majd Ausztriában, Párizsban és Argentínában. Kislánya Judy is eszébe jutott, aki életének egyik legszentebb része volt. Feleségével Évával való házasságukon is töprengett. Így futott be a vonat a végállomásra és Tibor Hédy lakásához érve kicsiny hezitálás után felment és mikor a régi szerelme ajtót nyitott lába a földbe gyökerezett. Hosszasan beszélgettek mostani életükről, gyerekeikről és a közös múltjukról. Hédy elmondta Tibornak azt is, hogy özvegy. Schröder Tibor 1982 januárjában, 63 éves korában hunyt el. Weisz Hédy másodjára is férjhez ment 1977-ben Pivkó Tiborhoz. 2 éve hunyt el. Yitzhak Livnat, azaz Suti bácsi Izraelben él fiával. Valódi riportot szerettem volna készíteni vele, de ez sajnos nem bizonyult jó ötletnek, a korára és az egészségügyi állapotára való tekintettel. Ezért hagyatkoztam csak munkámban Zsuzsa néni könyvére. Ahogyan említettem 1997-től minden évben elrepül Budapestre Tel Avivból, s meglátogatja a szórvány magyar fiatalokat a Magyarságismereti Mozgótáborban és szívesen válaszol az összes felé irányuló kérdésükre. Fia is visszatérő vendége a tábornak, hiszen mái napig elkíséri édesapját az útra. 17

10. Befejezés helyett egy Üzenet Szerintem ehhez a két képhez nem kellenek szavak. Ők magukért beszélnek. 12. ábra Fájdalmas ám őszinte szavak (Auschwitz-Birkenau) 13. ábra A szétszakított családok jelképe (Vasúti sín vége - Birkenau) 18

11. Felhasznált irodalom 1. The Rise and Fall of the Third Reich Szerkesztő: William L. Schrier Kiadó: Simon & Schuster (1960) 2. Hitler s Shadow: Nazi War Criminals, U.S. Intelligence and the Cold War Szerkesztő: Richard Breitman és Norman J.W. Goda Kiadó: National Archives 3. Gyilkos Molekulák: Nevezetes Bűnesetek Mérgekkel Szerkesztő: John Emsley Magyarra fordította: Lente Gábor és Ősz Katalin Kiadó: Akadémia Kiadó (2011) 4. Megtagadva: Egy szerelem igazi története Szerkesztő: Papp M. Zsuzsa Kiadó: Aposztróf Kiadó (2010) Felhasznált internetes irodalom: 1. https://hu.wikipedia.org/wiki/n%c3%bcrnbergi_t%c3%b6rv%c3%a9nyek 2. https://hu.wikipedia.org/wiki/wannseei_konferencia 3. https://en.wikipedia.org/wiki/nazi_concentration_camps#types_of_camps 4. https://en.wikipedia.org/wiki/degesch 5. https://en.wikipedia.org/wiki/zyklon_b 6. https://www.quora.com/unanswered/how-is-zyklon-b-used-today 7. http://nagyhaboru.blog.hu/2013/01/02/harci_gazok_alkalmazasa_az_elso_vilaghaboruban 8. http://biokemia.blog.hu/2009/06/27/hogyan_ol_i_a_zyklon_b_hatoanyaga_a_cian 9. http://www.bbc.com/news/world-13015210 10. https://en.wikipedia.org/wiki/adolf_hitler 19