Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre Kecskeméten lobogott az olimpiai láng 1972
Az újkori olimpiák történetében 1936 után második alkalommal 1972. augusztus 19-én haladt át ismét Kecskeméten az olimpiai láng, az olimpiai játékok helyszínére Münchenbe. Az olimpiai lángot a főtéren összegyűlt tömeg fogatta ahol a kandeláber lángját Magyar Márta válogatott kosárlabdázó gyújtotta meg. A fáklyafutásban 16 élsportoló vett részt. Az olimpiai láng útja Olümpia - Athén - Szaloniki (Görögország) - Isztambul (Törökország) - Várna (Bulgária) - Bukarest - Temesvár (Románia) - Belgrád (Jugoszlávia) Budapest- Kecskemét (Magyarország) - Bécs - Linz - Salzburg - Innsbruck (Ausztria) - Garmisch-Partenkirchen - München (Nyugat-Németország)
Az 1972-es Olimpiai fáklya Az Olimpiai fáklya útja Kecskeméten
Másodszor a Hirös városban A béke, az emberek közti barátság jelképe az olimpiai láng július 28-án indult el a görögországi Olympiából, majd Törökországon, Bulgárián, Románián és Jugoszlávián át szombaton a délelőtti órákban Véger Mária Európa-válogatott kosárlabdázó kezében érkezett a magyar határra. Megyénk sportküldöttsége, élén Borszéki Lajossal, a megyei TS elnökével a megye határánál várta a láng érkezését, és pontosan a jelzett időben, 12.45-kor adta át a fáklyát az utolsó Csongrád megyei sportoló Flórián Imre Fülöp Imre testnevelő tanárnak, megyénk első fáklyavivőjének. Így kezdődik a Petőfi Népe 1972. augusztus 20- ai beszámolója az olimpiai láng egy nappal korábban történt Kecskemétre érkezéséről. A hírös városon kétszer, az 1936-os berlini és az 1972-es müncheni olimpia előtt haladt át az olimpiai láng. Utóbbi fáklyát 1972. július 28-án déli tizenkét órakor gyújtották meg Olimpiában, majd elindult Münchenbe 5758 kilométeres útjára. Augusztus 19-én ért hazánk földjére. Erre még sokan emlékeznek, az egész város izgatottan várta, hogy Kecskemét neves sportolói is fussanak néhány száz métert a fáklyával. Ám mielőtt még Kecskemétre ért volna a láng, Kiskunfélegyházán is áthaladt. Az akkori beszámolók szerint ott Fülöp Imre, Némedi Varga Éva atléta, Sahin T. Dezső labdarúgó, Jaksa István birkózó, Tímár László és Borbély István birkózók, Bódi Erzsébet kosárlabdázó és Seres László birkózók vitték, mielőtt a város határán átadták volna a kecskeméti sportolóknak. Az olimpiai láng Szeged felől érkezik. Abonyi Imre Európa-
bajnok fogathajtó híres négyesfogatával a 92-es kilométerkőnél, a várostól kb. 4 kilométerre veszi át a lángot és Tóth Katalinnal, a K. MÁV válogatott tekézőjével együtt hozza a város belterületét jelző tábláig. Innen Sajdik Péter már futva teszi meg az utat a sorompón belülre és Kerekes Sándor cselgáncsozónak adja, akit az E-5-ös útvonalon haladva a Katona József Gimnáziumnál Kovács Ferenc Fémmunkás ökölvívó vált. A Nyíri út kereszteződésétől a Lugosi I. (Kápolna) utcáig Kovács Tamás, a K. Petőfi válogatott kosárlabdázója fut, majd innen Magyar Márta a Széchenyi téren át a Kossuth téri díszemelvény elé viszi. Az ünnepség után Kiss Endre a Dózsa cselgáncsozója indul tovább a Szabadság téren és a Rákóczi úton át. A Rákóczi út végétől a Barneválig Balassa János a KTE válogatott birkózója fut, majd a Ceglédi úton Adamik Zoltán, a K. Dózsa atlétája, végül Gór István a K. Dózsa labdarúgója viszi a fáklyát. A város belterületét jelző táblától ismét motorkerékpáros veszi át és a megye határáig viszi. A kecskeméti Kossuth térre, a központi ünnepség helyszínére Magyar Márta válogatott kosárlabdázó futhatott be a lánggal a díszemelvény elé. Itt Király József, Kecskeméti Városi Testnevelési és Sportbizottság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Reile Géza, a városi tanács vb. elnöke mondott üdvözlő beszédet, mielőtt a sportiskolások bemutatták volna látványos zászlógyakorlatukat. Az olimpiai láng Nagyőrös felé hagyta el Kecskemétet, majd Budapestet, Tatát, Győrt és Hegyeshalmot érintve 2945 perces magyarországi lobogás után elhagyta hazánkat. Az újkori olimpiák történetében kétszer haladt át hazánkon, ezen belül városunkon az olimpiai láng. Az 1928-as olimpián, Amszterdamban gyújtották meg először a lángot, olimpiai fáklyafutás először 1936-ban volt, mely eljuttattta a görögországi Olimpiából Berlinbe a lángot. Akkor nagy ünnepség keretében fogadta a Hirös város a lángot. Így történt ez 1972-ben is, amikor a láng másodszor is városunkba érkezett. Magyar Márta válogatott kosárlabdázó és Kiss Endre cselgáncsozó az olimpiai lánggal. Magyar Márta válogatott kosárlabdázó meggyújtja az olimpiai lángot. Nagykőrös felé hagyta el a várost az olimpiai láng. Emléklapot és emlékplakettet kaptak a futásban résztvevő sportolók. Lelkes sportolók csoportja kísérte végig a lángot kecskeméti útvonalán. (Adamik Zoltán)
Magyar Márta válogatott kosárlabdázó meggyújtja az olimpiai lángot. Nagykőrös felé hagyta el a várost az olimpiai láng.
Lelkes sportolók csoportja kísérte végig a lángot kecskeméti útvonalán.
Emléklapot és emlékplakettet kaptak a futásban résztvevő sportolók.