JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA

Hasonló dokumentumok
JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA

Járványtan I.: Alapfogalmak

Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos

Fertőző betegségek járványtana I. Járványtani alapfogalmak. A járványügyi felügyelet rendszere

Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi. teendık

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA a április havi fertőző megbetegedésekről

Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi teendők

V. A Kormány tagjainak rendeletei

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

Magyar joganyagok - 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet - a fertőző betegségek jelentésén 2. oldal (2) A mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium köte

Heti tájékoztató hazai járványügyi helyzetről hét

Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon Betegség

MAGYARORSZÁG JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE (táblázat)

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA a július havi fertőző megbetegedésekről

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. Jelentési kötelezettség

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

21. évfolyam szám október 31. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

23. évfolyam 49. szám december 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

23. évfolyam 45. szám november 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. A regisztrált HIV-fertőzött személyek nemenkénti megoszlása

23. évfolyam 30. szám augusztus 5. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. HIV/AIDS - MAGYARORSZÁG, március 31.

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

14. évfolyam 14. szám április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 22. szám június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: )

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken

Epinfo EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT ÁPRILIS MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 7. szám február 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 21. szám május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 22. szám június 10. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ FERTŐZÉSEK, MAGYARORSZÁG, III. NEGYEDÉV

22. évfolyam 17. szám április 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

14. évfolyam 28. szám július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 37. szám szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 40. szám október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 25. szám július 1. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Epinfo ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT ÁPRILIS MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS

21. évfolyam 48. szám december 5. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

EpinfoMadárinfluenza-vírus

22. évfolyam szám január 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

20. évfolyam 35. szám szeptember 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 8. szám március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Az adatszolgáltatás jogi kötelezettségei a hatályos jogszabályok alapján. Dr. Csohán Ágnes november 27.

20. évfolyam 30. szám augusztus 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 3. szám január 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

20. évfolyam 41. szám október 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 14. szám április 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam szám augusztus 28. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 35. szám szeptember 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Heti tájékoztató a hazai járványügyi helyzetről hét

12. évfolyam 32. szám augusztus 19. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 12. szám március 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

Változó uticélok: oltsuk-e a környezı országba utazó gyermekeket? Dr. Jelenik Zsuzsanna Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpont

21. évfolyam 22. szám június 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

VÄdőoltÅsok, 2002 RegionÅlis näpegäszsägégyi obszervatñriumok Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd:

14. évfolyam 36. szám szeptember 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 2. szám január 22. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT HAZAI ELSŐ HULLÁMÁNAK FONTOSABB JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZŐIRŐL

21. évfolyam 39. szám október 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 30. szám augusztus 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Védőoltások. DTPa, MMR, IPV DR. MOSOLYGÓ TÍMEA SZTE-ÁOK ORVOSI MIKROBIOLÓGIAI ÉS IMMUNBIOLÓGIAI INTÉZET március 10.

20. évfolyam 10. szám március 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 30. szám augusztus 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

EpinfoNNSR eredmények

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 19. szám május 20. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 37. szám szeptember 22. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

18. évfolyam 17. szám május 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

20. évfolyam 2. szám január 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

VÍRUSENTERITISEK. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi Konferencia Kaposvár október 14.

23. évfolyam 27. szám július 15. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 8. szám február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam 24. szám június 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 35. szám szeptember 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

EpinfoInfekciókontroll

16. évfolyam 25. szám június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS

17. évfolyam 7. szám február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 37. szám szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

22. évfolyam 38. szám szeptember 25. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

15. évfolyam 46. szám november 21. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 10. szám március 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 22. szám június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP MÁJUS 5.

14. évfolyam 46. szám november 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT. AIDS ELLENI VILÁGNAP december 1.

17. évfolyam 40. szám október 15. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Vancomycin rezisztens MRSA izolålåsa az USA-ban Szakmai tåjäkoztatås a värnyom-kimutatås Çj

21. évfolyam 5. szám február 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Átírás:

JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA A FERTİZİ BETEGSÉGEK - elterjedésével, - kockázati tényezıkkel és a - megelızés kérdéseivel foglalkozik. AZ INFEKTOLÓGIA klinikai diszciplína, a fertızı betegségek: - keletkezésével, - patomechanizmusával, - klinikai lefolyásával, - gyógyításával és a - megelızés lehetıségeivel foglalkozik.

Járványtan = elmélet Járványügy = gyakorlat JÁRVÁNYTAN / JÁRVÁNYÜGY A járványügyi tevékenység célja : 1. a fertızı betegségek, járványok megelızése és leküzdése 2. az emberi szervezet fertızı betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása

A SZERVEZET FERTİZÉSEK ELLENI VÉDEKEZİRENDSZERÉNEK (IMMUNITÁS) JELLEMZİI 1., nem fajlagos (természetes ellenálló képesség) növelı tényezık: jó életkörülmények, oltóanyagok csökkentı tényezık: rossz életkörülmények, idıjárás, táplálékhiány, sugárzások, fertızések, láz, gyógyszerek, kémiai behatások 2., fajlagos védettség: egy antigénre adott immunválasz (nem egy kórokozóra) a védettség antigén és nem kórokozó-specifikus 3., fajhoz kötött védettség: a kórokozók csak meghatározott fajokban okoznak betegséget pl. parvovírusok: emberben csak a parvob19-lepkehimlı vírusa

FERTİZÉS (INFEKCIÓ) Egy speciális kórélettani folyamat. A kórokozó: - behatolása, - megtelepedése, - elszaporodása a szervezetben - és a szervezetet válaszadásra késztetése. FERTİZİ BETEGSÉG LÉTREJÖTTÉNEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİI Mikroorganizmus : - megbetegítı képessége (opportunista és patogén kórokozók) - virulencia: a megbetegítı képesség foka Makroorganizmus: - a szervezet fertızések elleni védekezı rendszerének állapota: immunitása, ellenálló képessége

FERTİZİ BETEGSÉG KÓROS ELVÁLTOZÁSOKKAL JÁRÓ ÉS MEGFELELİ KLINIKAI TÜNETEKBEN MEGNYILVÁNULÓ HEVENY VAGY IDÜLT MEGBETEGEDÉS, MELYET 1. A KÓROKOZÓ PATOLÓGIÁS HATÁSA (toxinok, enzimek, adhéziós sejtfalkomponensek, virulenciafaktorok vírus okozta cytolízis, sejtproliferáció) 2. A MEGTÁMADOTT SZERVEZET IMMUNVÁLASZA (gyulladásos válaszok, allergiás, autoimmun reakciók) HOZNAK LÉTRE A GAZDASZERVEZETBEN. A BETEGSÉG KLINIKAI FORMÁI EZEK ALAPJÁN

A FERTİZİ BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA I. LEFOLYÁS, IDİTARTAM SZERINT HYPERAKUT (FULMINÁNS) még nincs klasszikus tünet, de már szövıdményes lehet pl.: meningococcus-meningitis bırvérzésekkel, cholera AKUT (HEVENY) éles kezdet- éles vég, max. 6 hétig tart pl.: bárányhimlı, rubeola FÉLHEVENY éles kezdet-elhúzódó lefolyás, 6 hétnél tovább tart pl.: hastífusz, tularaemia KRÓNIKUS (IDÜLT) évekig elhúzódhat,idıközbeni fellángolásokkal pl.:hepatitis B és C, Lyme-kór, AIDS, TBC, syphilis,

A FERTİZİ BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA II. TÜNETEK SZERINT INAPPARENS VAGY SZUBKLINIKAI FERTİZÉS kevés csíraszám, kicsi virulencia jó immunállapot ABORTÍV FERTİZÉS enyhe, jellegtelen tünetek gyors gyógyulás KLASSZIKUS FERTİZÉS JELLEMZİI: meghatározott idıbeni szakaszokból áll, megfelelı, ismert tünetei vannak, inkubációs (lappangási) idı: fertızéstıl az elsı klinikai jelekig, prodromális (bevezetı) periódus: nem specifikus, korai tünetek, klasszikus, jellegzetes tünetek kibontakozása.

FERTİZİ BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA III. KIMENETEL SZERINT TELJES GYÓGYULÁS SZÖVİDMÉNNYEL GYÓGYULÓ súlyos szervi elváltozások, de javulhatnak pl.:meningococcus-fertızés: mumpsz: orchitis DEFEKTUSSAL GYÓGYULÓ maradandó szervi elváltozások pl.: poliomyelitis: bénulások, encephalitis: maradandó funkciózavarok UTÓBETEGSÉGGEL GYÓGYULÓ a gyógyulás után egy bizonyos tünetmentes idıszak elmúltával jellegzetes nem fertızı betegség jelenik meg pl.: skarlát után : glomerulonephritis, endocarditis (mitrális billentyő) HALÁL

JÁRVÁNY Valamely fertızı betegség esetszám elıfordulása egy adott területen vagy közösségben, adott idıpontban egyértelmően meghaladja az átlagos, várható elıfordulást. Ez az esemény járvánnyá minısül az alábbiaktól függıen: a kórokozótól, a veszélyeztetett népesség számától és típusától, a betegség korábbi jelenlététıl vagy hiányától, az elıfordulás idejétıl és helyétıl, a területi általános elıfordulási gyakoriságtól, az évszakos megszokott gyakoriságtól. - Ugyanazon betegség két esete is bizonyítottan járványnak minısül, ha közöttük térben és idıben összefüggés mutatható ki. - Egy eset is jelentheti egy járvány kezdetét, ha az adott területen még soha nem fordult eddig elı (azonnal jelentendı!)

FERTİZİ BETEGSÉGEK ELİFORDULÁSÁNAK MÓDJAI I. Térbeni elıfordulás sporadikus: esetek térben és idıben elszórtan jelentkeznek pl.: veszettség, Lyme-kór endémiás: meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elı pl.: malária, álomkór, sárgaláz epidémiás: meghatározott területen hirtelen fellépı pl.: bárányhimlı, skarlát pandémiás: több ország, földrész, egész Föld pl.: kolera, influenza

FERTİZİ BETEGSÉGEK ELİFORDULÁSÁNAK MÓDJAI II. Idıbeni elıfordulás szezonalitás: nagy számú elıfordulás egy meghatározott évszakban téli: kiütéses tífusz téli-tavaszi: influenza ıszi: meningococcus-fertızés nyári: enterális fertızések, kullancsencephalitis ciklicitás: egyfajta fertızı betegség rendszeres idıközökben való fellángolása, nagyobb számú elıfordulása pl.:- diftéria:12-13 éves idıközönként nagyobb járványok, - influenza: 1-2 év, influenza-pandémiák: kb. 30 év - kanyaró 2 évente, pertussis 3 évente A ciklusok hossza a látencia és a fertızıképesség idıtartamától, ill. a járványküszöb eléréséhez szükséges számú fogékony személy felhalmozódásáig eltelt idıtıl függ

Szezonalitás meghatározott évszakokban szabályszerően nagyobb számban fordul elı (kullancsencephalitis, Cseh Köztársaság)

Ciklicitás Egyes fertőző betegségek több évig terjedő szabályos időközökben okoznak nagyobb számú megbetegedést. A diphtheria tömegesebb előfordulása hazánkban abban az időben, amikor még nagyobb járványokkal jelentkezett (a XX. század első felében), 11-13 évenként volt.

Epidemiológiai, statisztikai mutatók - Morbiditás = megbetegedés (prevalencia, incidencia) - Mortalitás = halálozás - Letalitás = 100 fogékony egyed közül hány hal meg - egy adott fertızı betegségben - Infekciozitási index (kórokozó jelen van) - Kontagiozitási index (megbetegedés)

JÁRVÁNYOK KIALAKULÁSÁNAK Fİ TÉNYEZİI: A JÁRVÁNYFOLYAMAT MOZGATÓERİI ELSİDLEGES MOZGATÓERİK - FERTİZİ FORRÁS - TERJEDÉSI LEHETİSÉGEK - FOGÉKONY SZERVEZET MÁSODLAGOS MOZGATÓERİK - TERMÉSZETI TÉNYEZİK - TÁRSADALMI TÉNYEZİK JÁRVÁNYGÓC (fertızı forrás+környezete) JÁRVÁNYFOLYAMAT (járványgócok láncolata)

A járványfolyamat elsődleges mozgatóerői Fertőző forrás (rezervoár) Terjedési lehetőség Fogékony személyek - Élő állat/ ember -Élettelen környezet -Direkt kontaktus -Indirekt kontaktus (mechanikai vagy biológiai vektor, mint közvetítő) Megfelelő immunstátusszal nem rendelkezők Csordaimmunitás!

I. A FERTİZİ FORRÁS Emberi, állati vagy élettelen közeg,melyben a kórokozó természetes módon szaporodik, jelen van és amelybıl kijutva valamilyen módon fogékony, egészséges egyedeket fertızhet meg. lehet: 1. BETEG VAGY TÜNETMENTES - EMBER - ÁLLAT 2. ÉLETTELEN KÖZEG 2/1. kivételes eset : Legionellosis légkondicionáló berendezés 2/2. halott szervezetek (de: a legtöbb mikroorganizmus 48 óránál tovább nem éli túl a gazdaszervezet halálát)

A FERTİZİ FORRÁS : EMBER 1. BETEG 2. TÜNETMENTES HORDOZÓ (veszély!) lehet: - inkubációs (hepatitis, cholera, influenza, varicella, morbilli, scarlatina) - rekonvaleszcens (dysenteria, cholera, diphteria) - krónikus (salmonellosis, hastífusz: Mary Mallon-szakácsnı -1400 embert fertızött meg életében) krónikus hordozó lehet: kórokozó-ürítı: gyógyulás után 4 héten túl, de 1 éven belül ürít kórokozót. kórokozó gazda: 1 éven túl is ürít kórokozót

A FERTİZİ FORRÁS : ÁLLAT 1. HÁZIÁLLAT kutya,macska,szarvasmarha: veszettség kecske,szarvasmarha, sertés :brucellosis ló: malleus 2. HÁZ KÖRÜL, DE VADON ÉLİ ÁLLAT (rágcsálók,emlısök) egér: salmonella, pockok:kullancsencephalitis szárnyasok: ornithosis, chlamydiák patkány:pestis majom: Marburg-betegség, sárgaláz vadnyúl:tularémia 3. LABORÁLLAT patkány : leptospirosis majom: SV 40-vírusuk a polio-oltóanyagot fertızte, míg fel nem fedezték

A FERTİZİ FORRÁS: ÉLETTELEN KÖZEG 1. kivételesen: légkondicionáló berendezés legionellosis esetében elfogadták fertızı forrásként, mivel benne a kórokozó élı, szaporodó formája minden esetben kimutathatóan jelen volt (a legionellosis emberrıl emberre nem terjed!) 2. élettelen,halott szervezetek is lehetnek,bizonyos fertızések esetén (de pl. kolera halottról élıre nem terjed ) rezervoár fogalma itt nem értelmezhetı

REZERVOÁR SZEMÉLY, ÁLLAT ( ÍZELTLÁBÚ, RÁGCSÁLÓ stb.) NÖVÉNY, TALAJ, ANYAG vagy ezek KOMBINÁCIÓJA - melyekben a kórokozó él, - amelytıl túlélése elsıdlegesen függ - amelyben olyan módon szaporodik, hogy a fogékony szervezetekben betegséget képes létrehozni Természetes tároló rendszer: elvileg korlátlan ideig biztosítja a kórokozó fennmaradását a természetben (nem beteg, csak tárolja a kórokozót!) A rezervoár is lehet fertızı forrás Pl.: leptospirosis, kullancsencephalitis

II. TERJEDÉSI LEHETİSÉGEK, MECHANIZMUSOK függenek a kórokozó kijutási módjától a fertızött szervezetbıl fennmaradásától a környezetben bejutási idejétıl egy fogékony szervezetbe I. Közvetlenül (direkt módon) terjedı fertızı betegségek: a közeg igénybevétele nélkül terjedı betegségek. II. Közvetetten (indirekt módon) terjedı fertızı betegségek: valamilyen közeg (élı vagy élettelen) igénybevételével terjedı betegségek. A TERJEDÉSI MECHANIZMUSOKRA STERILEZÉSSEL ÉS FERTİTLENÍTÉSSEL IS HATHATUNK

DIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK I. KONTAKT ÚT : kézfogás, közös ágyban alvás, nemi érintkezés, állatokkal való foglalkozás, harapás MILYEN BETEGSÉGEK TERJEDHETNEK ÍGY? 1. enterális fertızések: enterobiasis,calicivírus-fertızés 2. bırfertızések: impetigo, favus stb. gombák, orbánc, scabies,lepra 3. Véráram utján: STD: Sexually Transmitted Diseases, (tő, eszközök) syphylis, gonorrhoea, Trichomoniázis, Chlamydia 4. sebfertızések tetanus, gázgangraena, Staphylococcus aureus-, Streptococcus- fertızések 5. zoonosisok egy része: chlamydia, Q-láz, tularemia, brucellosis, lyssa, anthrax, leptospirosis További direkt fertızési lehetıségek: - CONGENITÁLIS INFEKCIÓK: veleszületett anyaméhben - - INTRANATÁLISAN: CONNATÁLIS INFEKCIÓK: szülés közben - - POSTNATÁLISAN: szülés után a környezeti fertızı forrásokból szerzett fertızések

II. INDIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK 1. ÉLETTELEN KÖZEGEK ÚTJÁN LEVEGİ aeroplankton: a levegı folyadék és szilárd részecskéihez tapadt kórokozók, pollenek (baktériumok, gombák, vírusok, pollenek) iskolák,kórházak,lakások,munkahelyek: szaprofitaszám nı- pathogénszám is nı cseppfertızés: leülepedés elıtt, leülepedés utáni belélegzés (nem a légutakból származó kórokozók is!: varicella,féregpete,gombák) VÍZ ivó-,fürdı-,szennyvizek-ld.:vízjárványok: londoni kolerajárvány TALAJ fertızöttsége 1. emberi, állati ürülékkel, vizelettel: (Vibrio cholerae, shigellák: napokig, leptospirák: évekig, clostridiumok, B.anthracis: korlátlan ideig 2. váladékokkal :TBC baktérium évekig 3. szennyvízzel, hulladékokkal: Salm.typhi, S.paratyphi, féregpeték, cysták-évekig TÁPLÁLÉK : ételfertızések,ételmérgezések közvetítıje lehet HASZNÁLATI TÁRGYAK : ágynemő,fehérnemő,evıeszköz,kilincs,könyvek, játékok, ágytál ORVOSI ESZKÖZÖK fecskendık,injekciós tők,infúziós szerelékek

II. INDIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK 2. ÉLİ KÖZEGEK ÚTJÁN: VEKTOROK MECHANIKAI VEKTOROK: - Csak mechanikusan továbbítják a testükre tapadt kórokozókat legyek, csótányok-enterális betegségek BIOLÓGIAI VEKTOROK: - a fertızött ember vagy állat vérével a szervezetükbe került kórokozókat továbbítják az egészséges egyénekbe, míg bennük a kórokozók szaporodhatnak és bonyolult fejlıdési cikluson mehetnek keresztül. PL.: malária: foltos szárnyú maláriaszúnyog pestis: patkánybolha sárgaláz: Haemagogus, Aedes-szúnyogfajták Lyme-borreliosis: kullancsok kiütéses tífusz: ruhatető

PÉLDA AZ INDIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSRA ÉLETTELEN KÖZEGEK ÚTJÁN : KOLERA - VÍZ VÍZJÁRVÁNYOK - JELLEMZİI: - a vízellátás területe és a megbetegedések egybeesnek - hirtelen és egyszerre kezdıdnek és - nagyszámú megbetegedést okoznak - az ivóvíz fertızıdésének lehetısége megállapítható : a kórokozó a vízbıl kimutatható - a vízforrás lezárása után tömeges megbetegedés már nem fordul elı 1832 LONDON - KOLERAJÁRVÁNY (1 HÓNAP-7000 ESET) JOHN SNOW

III. A FOGÉKONY SZERVEZET FOGÉKONYSÁG : a szervezet tulajdonsága, mely az immunrendszer állapotától függ. a fogékonyságot csökkentı tényezık: kifáradás, hideg, fehérjehiány, sugárzások, gyógyszerszedés-pl.:kortizon TÍPUSAI: egyéni fogékonyság: az egyén képes megfertızıdni lakossági fogékonyság: az adott populáción belül a NEM védettek aránya JELLEMZİI: infekciozitási index: 100 fertızésnek kitett fogékony egyénbıl hányban mutatható ki a kórokozó kontagiozitási index: 100 fertızésnek kitett fogékony egyénbıl hány lesz beteg A FOGÉKONY SZERVEZETRE VÉDİOLTÁSOK ILLETVE CHEMOPROFILAXIS ALKALMAZÁSÁVAL HATHATUNK

A járványfolyamat másodlagos mozgatóerıi nem meghatározóak a járvány kialakulása szempontjából, de befolyásolják a járvány gyakoriságát, súlyosságát, kiterjedését, idıtartamát - Természeti tényezık: - idıjárási események, - természeti katasztrófák - - Emberi tényezık 1. Társadalmi tényezık fokozott fertilitás szegénység aluliskolázottság szegényes közegészségügy 2. Technológiai tényezık tömegtermelés tömegkereskedelem kommunikáció 3. Változó környezet üvegházhatás globális felmelegedés környezetszennyezés háborús helyzetek

Fertőző betegségek felosztása Haematogénlymphogén fertőzések Enteralis fertőzések Kültakaró fertőzései Légúti fertőzések

A KÓROKOZÓ SZERVEZETBEN MEGTELEPEDÉSÉNEK ELSİDLEGES HELYE SZERINT 1. ENTERÁLIS FERTİZÉSEK (bélrendszer) Salmonellosisok, hastífusz, cholera, hepatitis A, E, poliomyelitis anterior acuta 2. AEROGÉN FERTİZÉSEK (légzı rendszer) TBC, influenza, Haemophylus influenzae fertızés, morbilli,mumpsz,rubeola, bárányhimlı 3. HAEMATOGÉN ÉS LYMPHOGÉN FERTİZÉSEK (vér és nyirokrendszer) malária, AIDS, sárgaláz,hepatitis B,C,D,G, vírusos vérzéses lázak (Hantavírus-fertızés, nyugat-nílusi láz, dengue) 4. BİR ÉS NYÁLKAHÁRTYÁK FERTİZÉSEI (kültakaró) lyssa, lepra, tetanus, scabies, gombás fertızések, STD

Fertőző betegségek felosztása Nozokomiális fertőzések Szexuális úton terjedő fertőzések Zoonózisok

1. ZOONÓZIS (állatról állatra v. emberre) a legtöbb fertızı betegség állatról terjedt az emberre anthropozoonózis (emberrıl állatra v. emberre) Salmonellosisok, Campylobacteriosis, leptospirosis, galandférgesség, ornithosisok, veszettség, Lyme-borreliosis 2. ANTHROPONÓZIS (emberrıl emberre) hastífusz, dysenteria, morbilli, mumpsz, rubeola, varicella, EBV, 3. ÉLETTELEN DOLOG - klímaberendezés,szobai szökıkutak, zuhany: legionellosis - élettelen szervezetek

Fontosabb bejelentett fertőző betegségek Magyarországon 2012 2013 Varicella #33199 34347 Pertussis 7 31 Salmonellosis # 5768 5323 Campylobacteriosis # 6191 # 7216 Rotavírus-gastroenteritis 4392 3438 Scarlatina 2743 2329 Tuberkulózis 1 774 (2007) Lyme-kór 1539 # 1157 Encephalitis infectiosa 95 # 130 Hepatitis infectiosa # 587 # 1421 AIDS 41 # 44 Tetanusz 5 2 (#) Importált esetekkel együtt (Forrás: Epinfo 20. évf. 51-52. sz.)

Fertőző betegségek világszerte (WHO éves esetszám becslés) Betegség Esetszám Halálesetek Malária 250 millió 900 000 Enteritis infectiosa? 2 millió Dengue 50 millió? Tuberkulózis 10 millió 1,5 millió Influenza 3-5 millió 250-500 000 Haemophilus Influenzae B 3 millió 386 000 HIV / ADIS 3 millió 2 millió Kanyaró 290,000 250 000 Kanyaró 290,000 250 000 Tetanusz 18,000 Kolera 140,000 2500 Pestis 2118 182 Polio 1315 - Madárinfluenza 399 252

Teendık fertızı betegség elıfordulásakor Vonatkozó jogszabályok: 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800018.nm Az emberi erıforrások minisztere 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl (2014. február 1-jén lép hatályba) http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/1774/fajlok/1_2014_%20emmi_rend.pdf

Járványügyi teendő a fertőző beteggel környezetével Diagnózis epidemiológiai anamnézis, klinikai vizsgálat, járványügyi laboratóriumi vizsgálat Terápia Jelentés Elkülönítés / szállítás Fertıtlenítés Védıoltás Járványügyi ellenırzés Járványügyi megfigyelés (elkülönített megfigyelés = zárlat, karantén) Járványügyi laboratórium vizsgálat Védıoltás, chemoprophylaxis

Fertőző betegek be/ki jelentése 1. Ki jelent? Kinek jelent? Mit jelent? Hogyan jelent? Mikor jelent? Jogszabály szerint*: kezelőorvos, halál okát megállapító orvos, mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium vezetője által kijelölt személy, egészségügyi szolgáltató által infekciókontroll tevékenység végzésével megbízott személy, OMSZ. Érintett lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. Jogszabályban megadott betegségeket és gyanújukat. Elektronikusan- az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti informatikai rendszere útján (ill. az új rendelet hatálybalépését megelőzően a fertőző betegségek jelentésére és helyesbítésére használt papíralapú jelentőlapok 2014. december 31-ig használhatóak). 24 órán belül, kivéve speciális esetek. * Az emberi erıforrások minisztere 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl

Speciális esetek: Azonnal (12 órán belül) jelentendık (telefon): - ha egy jelentendı fertızı betegség, illetve bármely, egészségügyi ellátással összefüggı fertızés halmozottan vagy járványosan fordul elı valamint ha bármely egyéb fertızı betegség szokatlanul súlyos formában vagy meghatározott idıszakban és meghatározott területen a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal fordul elı. (lsd. köv. dia) 38

Anthrax- Bacillus anthracis Botulizmus- Clostridium botulinum Cholera- Vibrio cholerae Diphtheria (torokgyík)- Corynebacterium diphtheriae Febris flava (sárgaláz-) Sárgaláz vírusa Invasiv meningococcus betegség- Neisseria meningitidis Utazással összefüggı Legionellosis- Legionella pneumophyla Lyssa (veszettség-) Rabies vírus Madárinfluenza- Humán megbetegedést okozó madárinfluenza-vírus Malleus (takonykór)- Pseudomonas mallei Pestis- Yersinia pestis Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)- Poliovírusok SARS- SARS-coronavírus Typhus abdominalis (hastífusz)- Salmonella Typhi Typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)- Rickettsia prowazeki Új altípus által okozott humán influenza- Új altípusú influenzavírus Variola- Himlıvírus Vírusos haemorrhagias lázak, Lassa-vírus, Marburg-vírus, Ebola-vírus 39

Az egészségügyi ellátással összefüggı bejelentendı fertızések személyazonosító adatokkal jelentendık: Clostridium difficile által okozott fertızés Multirezisztens kórokozó által okozott fertızések Véráramfertızés (szepszis) 40

A szexuális úton terjedı fertızésekre (syphilis, connatalis syphilis, gonorrhoea, acut urogenitalis chlamydiasis, lymphogranuloma venereum), HIV-fertızésre és az AIDS megbetegedésre vonatkozó adatok személyazonosító adatok nélkül, surveillance célból győjtendık. Forrás: Népegészségügy / 91. évf. 4. szám (2013) 41

A JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉS: IZOLÁLÁS JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉS: a fertızı ágens direkt ill. indirekt terjedésének megelızése vagy korlátozása a fogékony egyedek védelmében KIT? fertızı beteg és gyanús embert, állatot vagy kontaktjaikat HOL? fekvıbeteg gyógyintézet fertızı osztályán (rendeletben elıírt betegségek + ha otthonában nem lehet elkülöníteni) KARANTÉN: Szt. László Kórház összevonva a Szt.István Kórházzal Kijelölt megyei kórházi fertızı osztályok MEDDIG? a fertızıképesség fennállásának idıtartamára izolálás idıtartama: a betegség lappangási ideje befejezése: - fertızıképesség megszőnte (felszabadítási idı) - ill. a betegség általános lappangási idejét követıen 48 órán belül, - ha az orvosi vizsgálat eredményeként a betegség kizárható

A képen látható elkülönítı betegszoba 3 egységbıl áll, az elsıben lehetıség van ruhaváltásra és kézfertıtlenítésre

Fertızı betegek szállítása 1. A fertızı beteg / gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelıorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelıorvos utasításának nem tesz eleget, a szállítást a városi intézet határozattal rendeli el. 2. A szállítás befejeztével, az adott fertızı betegség jellegétıl függıen a szállító jármővet fertıtleníteni kell, és a kísérı személyek személyi fertıtlenítésben részesítendık. 3. Ha a fertızı betegek vagy fertızı betegségre gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes megyei intézet engedélyével közforgalmú jármő is igénybe vehetı. A jármőnek az említett személyek szállítására kijelölt szakaszába a betegeken kívül csak azok ápolója és az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be. A jármő és a kísérı személyek fertıtlenítésével kapcsolatban a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

Fertıtlenítés Ha a fertızı beteget nem kórházban gyógykezelik, a folyamatos fertıtlenítéshez szükséges fertıtlenítıszereket - a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhetı szerek kivételével - az illetékes városi intézet bocsátja rendelkezésre. Ha a fertızı beteget nem kórházban gyógykezelik, a fertıtlenítésre - ha errıl a beteg kezelıorvosa nem intézkedett - a városi intézet utasításai az irányadók. A fertıtlenítés módszereit, a fertıtlenítıszerek felhasználását rendelet írja elı. A fertıtlenítés szakmai irányelveit, az alkalmazható fertıtlenítıszereket és eljárásokat az OEK által idıszakosan kiadott Tájékoztató a fertıtlenítıszerekrıl és a fertıtlenítésrıl tartalmazza. 45

JÁRVÁNYÜGYI TEENDŐK A BETEG KÖRNYEZETÉVEL KAPCSOLATOSAN 46

Járványügyi - megfigyelés: fertızı beteggel érintkezett (kontakt) személlyel kapcsolatos eljárások összessége; - ellenırzés: baktériumürítıvel/baktériumgazdával szembeni tevékenységek; - zárlat: a megfigyelés alá helyezettek elkülönítése.

JÁRVÁNYÜGYI MEGFIGYELÉS A közegészségügyi hatóság intézkedései A FERTİZİ FORRÁSSAL (BETEG ÉS GYANÚS ESET) ÉS KONTAKTJAIVAL SZEMBEN a járvány elterjedésének megakadályozása céljából (rendeletben meghatározott fertızı betegségek) IDEJE: a fertızı betegség maximális lappangási ideje A járványügyi megfigyelés alá helyezett SZEMÉLY KÖTELES - a vizsgálaton megjelenni,vagy tartózkodási helyén magát a vizsgálatnak alávetni - a szükséges laborvizsgálatokhoz anyagot szolgáltatni, ill.azok vételét lehetıvé tenni - a szükséges gyógykezelésnek magát alávetni - az orvosi utasításokat megtartani a megfigyelés idıtartama alatt - foglalkozása gyakorlásában - kapcsolattartási jogában és - mozgási szabadságában korlátozható-nem dolgozhat ill.nem tartózkodhat olyan helyen, ahol tömeges fertızést okozhat,az orvos elrendelheti JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉSÉT

JÁRVÁNYÜGYI ZÁRLAT A JÁRVÁNYÜGYI MEGFIGYELÉS SPECIÁLIS, SZIGORÍTOTT FORMÁJA EGY ARRA KIJELÖLT HELYEN - nagy kontagiozitású, igen súlyos következményő betegségek esetén A zárlat alá helyezett ezt a helyet nem hagyhatja el az elıírt idı elıtt (felszabadítási idı). lehet: RÉSZLEGES ÉS TELJES ZÁRLAT - kórházak látogatási tilalma - gyermekvédelmi intézmények zárlata: (az utolsó esetet számítva a lappangási idıre) teljes: új gyereket nem vehet fel és gyermek nem mehet el részleges: új gyermeket nem vehet fel ZÁRLAT-KARANTÉN: typhus exanthematicus: 20 nap (gyanú+tetvesség) febris recurrens: 14 nap (gyanú+ tetvesség!) cholera gyanú: 2x3 nap-vizsgálat 2x neg! malleus: 6 nap Sárgaláz: 6 nap Pestis: 7 nap vírusos haemorrhagiás lázak és ezek gyanúja

JÁRVÁNYÜGYI ELLENŐRZÉS A KLINIKAI GYÓGYULÁS NEM EGYENLİ A FERTİZİKÉPESSÉG MEGSZŐNÉSÉVEL - felszabadító laboratóriumi vizsgálatok - fertızıképesség megszőnését ellenırzik - pozitív eredmény: KÓROKOZÓ HORDOZÓK -elkülönítés-igen v.nem (typhus abdominalis, paratyphus, dysenteria,kiütéses tífusz-brill-betegség stb.) Eltilthatók: az olyan foglalkozásoktól, ahol tömeges megbetegedést okozhatnak vízmővek,élelmiszerek, vendéglátóipar,kereskedelem, gyermekvédelmi és egészségügyi munkák megfelelı ágazatai kötelezhetık: - használati tárgyak fertıtlenítésére - labor. vizsgálati anyag adására - elköltözés jelentésére - iskola látogatásának eltiltására

Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekbıl 1. Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelezı elızetes vagy idıszakos orvosi vizsgálatok szerint fertızıképesnek bizonyult, külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetıleg ilyen tevékenységet nem végezhet. 2. Nosocomialis megbetegedés elıfordulását követıen az egészségügyi szolgáltató érintett részlegének dolgozóinál szőrıvizsgálatot kell végezni. Azt az egészségügyi dolgozót, aki nosocomialis járványt okozó kórokozót hordoz (ürít), a betegellátástól (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) el kell tiltani. 3. A HIV-pozitív, valamint a fertızıképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek.

KÓROKOZÓ-HORDOZÓK emberi vagy állati szervezet - BETEG - TÜNETMENTES hordozók INKUBÁCIÓS HORDOZÓK: az inkubáció ideje alatt is fertıznek (hepatitis,cholera,influenza,morbilli,scarlatina,varicella stb.) REKONVALESZCENS HORDOZÓK: -a gyógyulás után is ürítenek kórokozókat -legfeljebb 4 hétig (dysenteria,cholera,diphteria stb.) KÓROKOZÓ-ÜRÍTİK: a klinikai gyógyulás után 4 héten túl,de 1 éven belül is ürítenek kórokozókat (kolera,hastífusz,paratífusz) KÓROKOZÓ-GAZDÁK: ha egy éven túl is megmaradnak ürítınek (kolera,hastífusz,paratífusz) -felkutatásuk fontos közegészségügyi feladat: jelentıs fertızésforrások lehetnek

Járványügyi célból végzett laboratóriumi vizsgálatok Céljuk szerint: diagnosztikus vizsgálat szőrı vizsgálat felszabadító vizsgálat Szervezésük szerint: kötelezı igénybe vehetı A járványügyi érdekbıl végzett vizsgálat INGYENES

Járvány felügyeleti rendszer surveillance: járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus győjtése, elemzése, értelmezése es terjesztése történik, különös tekintettel a fertızı betegségek idı- es térbeli elıfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezıinek elemzésére, a megfelelı megelızı és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elısegítése céljából. 54

Surveillance 1. A SURVEILLANCE az adatok - folyamatos győjtése - analízise - interpretálása / terjesztése - abból célból, hogy a döntéshozók idıben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Járványügyi surveillance esetében milyen adatokról van szó egy adott fertızı betegségnél?

Surveillance 2. A SURVEILLANCE célja - Járványdetektálás - Járvány elırejelzés - Endémiás betegségek trendjének követése - Intervenció értékelése - A betegség jövıbeni hatásának elemzése. Sentinel surveillance!? Bioterrorista akciók detektálása?!

Fertőző betegségek surveillance - hálózatai H. influenza CJD Enter-Net EWGLI EU-IBIS Eurosurveillance EUVAC EUVAC- Net DIVINE- Net Influenza EARSS ESAC Basic Network Smallpox diagn Epidemiology training (EPIET) ENIVD European Influenza Surveillance Scheme EuroTB EuroHIV Listeria IPSE EuroNet P4 EUNID Venice

58

59

Forrás: Népegészségügy / 91. évf. 4. szám (2013) 60

61