PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ BAKONYA BAKONYA A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Keresztény Zsolt, Németh Gábor 165
9. térkép, Bakonya 9.1. II. sz. Bányaüzem 200 m 1000 foot 9.2. Kossuth Lajos utca Petőfi Sándor utca Petőfi S. u. utca Fő Petőfi Sándor u. Pető 9.3. Dózsa Gy. u. Dó Móricz Zs. u. 166
ÁLTALÁNOS ISMERTETÉS Bakonya község a Nyugat-Mecsekben, Pécstől 22 km távolságra fekszik. Baranya megye legősibb falvainak egyike, az újkőkor vonaldíszes kultúrájának népe élt itt, melyről a kis kerámia töredékek tanúskodnak. Később, az i. e. III-IV. században a feltárt leletek szerint kelták lakták. Első írásos említése 1235-ből való. Elnevezése a szláv eredetű bukovina bükkös, bükkerdő szóból ered. II. Endre király korabeli levele is utal arra, hogy a pécsi székesegyházhoz tartozik. Népessége egészen az uránbánya feltárásáig túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozott, majd a bánya megnyitásakor jelentős számban kezdett ott dolgozni. A község közigazgatási területén található a II. bányaüzem. Nevezetességei: római katolikus templom a XIII. századból, többszöri átépítést követően most barokk stílusú, továbbá a XVIII. század végén épült plébániaház. 167
URÁNBÁNYA II. BÁNYAÜZEM RÖVID TÖRTÉNETE A II. bányaüzem területére a külszíni kutatás alapján számított ércvagyon az 1954 1987 között kihajtott 314 km vágat és 2120 km bányafúrás eredményeként 5 503 000 tonnában igazolódott, azaz 12%-kal több lett a vártnál. A kitermelt érc mennyisége 4 636 000 tonna volt, azaz a fejtési veszteség és leírás együtt 16%. A termelés során 2 253 000 tonna meddő keveredett az érc közé (48,5%), tehát a nyers érctermelés 688 900 tonna volt. A bányaüzem nyugati határára 112 m-es légaknát mélyítettek, majd később 439 m-ig továbbmélyítették a bánya 6. szintjéről. Az üzem területén működött a vállalat egyetlen földalatti függőszékes személyszállító pályája. Az egykori II. sz. bányaüzem tárója 168
II. BÁNYAÜZEM SZÁLLÍTÓAKNA EMLÉKKÖVE 9.1. Az emlékkő szövege: URÁNÉRC BÁNYÁSZAT II. SZ. SZÁLLÍTÓAKNA ÉPÍTÉS KEZDETE: 1955 AKNAMÉLYSÉGE: 138 M BEZÁRÁS IDEJE: 1990 Anyaga permi homokkő, avatása 2003- ban történt. Állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság. A terület művelésének kezdetén kihajtották az 1-es és 2-es számú kutatótárókat a külszínről mélyített fúrások adatainak a kiegészítésére. A 3-as számú táró a kezdeti időszak kutatási rendeltetésén túl, 1958. év közepéig a szállítóakna feladatait is ellátta. Ezekben a vágatokban a szállítás bányalovakkal történt. A II. számú szállítóaknát a művelésre kijelölt érc csapásirányú kiterjedésének felezővonalától kb. 250 méterre nyugatra, a közeli feküben telepítették. Az aknát 3,8 méter átmérőjével 138 GPS koordináták: N=46 0 06,0157 E=18 0 05,5812 169
méter mélységűre mélyítették. Az aknában a 2-es, 3-as, 4-es és 6-os szinten épült rakodó. Az 1-es és 5-ös szintek ferdepályával csatlakoztak a rakodóval rendelkező szintekre. Az aknát 1958 augusztusában helyezték üzembe és 1990-ig működött. Ez volt a vállalat leghosszabb ideig működő szállítóaknája. Az egykori II. sz. bányaüzem aknatornya 170
URÁNBÁNYÁSZ EMLÉKKŐ A TELEPÜLÉS EMLÉKPARKJÁBAN Az emlékkő felirata: URÁNÉRCBÁNYÁSZAT BAKONYAI BÁNYÁSZOK EMLÉKÉRE 1955-1987. A KÖZSÉG TERÜLETÉN MŰKÖDÖTT AKNÁK TÁRÓK II. SZÁLLÍTÓAKNA MÉLYSÉGE: 138 m II. LÉGAKNA MÉLYSÉGE: 439 m FRICI TÁRÓ HELLER TÁRÓ PÉCSI BÁNYÁSZTÖRTÉNETI ALAPÍTVÁNY, MECSEKÉRC RT., BAKONYA ÖNKORMÁNYZATA 2003. Az emlékkő anyaga jakabhegyi vörös homokkő. A talapzat anyaga: beton. Az avatás éve: 2003. Az emléktáblát állították: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság, Bakonya önkormányzata A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, a MECSEKÉRC Rt. és Bakonya község önkormányzata 2003-ban avatta fel a volt bakonyai bányászok emlékét őrző emlékkövet a település által létesített emlékparkban. 9.2. GPS koordináták: N=46 0 05,0990 E=18 0 04,8597 171
9.3. GPS koordináták: N=46 0 05,1063 E=18 0 04,9595 BÁNYÁSZ TORONYZENE A RK. TEMPLOM TORNYÁBÓL A Szent György templom a 13. században épült. A sekrestye, a szentély és a hajó a mai napig áll. Nagysága alapján a környék legnagyobb r. k. temploma volt. Az 1971. évi műemléki restaurálás során derült fény a középkori templom eredeti nagyságára, mely szerint régebben kereszthajóval is rendelkezett. A török kiűzése után a nyugati végén álló torony ledőlt, kórusa, sekrestyéje is megsemmisült. A templom rendbetétele során, 1800-ban, a tornyot nem a stílusával megegyezően állították helyre. Utoljára 1971 1976 között újították fel. Ekkor kerültek elő a templomfalon a freskótöredékek. A középkori emlékek közül itt van a legnagyobb méretű, kora gótikus szenteltvíz tartó, melyet most keresztelő kútnak használnak. A toronyból 2005 óta hallható naponta 14 és 18 órakor a tiszteletadó A bakonyai rk. templom bányász toronyzene. Részletes leírása az 1.10. fejezetben található. A toronyzenét létrehozták: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaság 172