MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ÉPÍTÉSÜGYI ÁGAZATI SZABVÁNY LAKÓ ÉS KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEK KÉMÉNYEI Egyedi kémények MSZ-04-82/2-85 az MSZ-04-82/2-79 helyett G 02 Chimney of Residential and Communal Buildings. Local Chimneys. ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Az állami szabványok hatályára vonatkozó rendelkezéseket a szabványosításról szóló 19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 5-12. -ai tartalmazzák. A KGST-szabványoknak és a magyar állami szabványoknak a külkereskedelemben való alkalmazását a külkereskedelmi miniszter és a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke a 12/1978. (KkÉ 14.) KkM-MSZH számú együttes utasításban szabályozta. Az utasítás hatályát a szövetkezetekre a 8/1978. (X. 28.) KkM számú rendelet terjesztette ki. A szabványban szereplõ megjelöléseket, rajz- és betûjeleket, megnevezéseket, minõségi osztály megjelö léseket, valamint a szabványban meghatározott fogalmakat csak az állami szabványban meghatározott értelemben szabad használni, abban az esetben is, ha a szabványtól való eltérés egyébként nincs engedélyhez kötve [19/1976. (VI. 12.) MT számú rendelet 11.) Új kémény esetében e szabvány elõírásaitól eltérni csak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elõzetes engedélyével szabad (hatóságilag kötelezõ létesítési elõírások) *, meglévõ kémény esetében (a tüzelõberendezés megváltoztatása, a kémény karbantartása, felújítása, helyreállítása, átalakítása esetében) e szabvány elõírásaitól indokolt esetben elõzetes írásbeli megállapodással el szabad térni, ha az eltérés más elõírásba nem ütközik, az élet, az egészség és a vagyon védelmét nem veszélyezteti, a népgazdaság és a kezelõk, illetve a lakosok érdekeit nem sérti. A szabvány tárgya a lakó- és közösségi épületek egy szintjérõl, illetve egymással belsõ összeköttetésben levõ helyiségeibõl beköthetõ legfeljebb 60 kw egységteljesítményû vagy legfeljebb 60 kw összes teljesítményû tüzelõberendezések gravitációs füstgáz elvezetésére épülõ egyedi kémények elõírásai. * Az eltérési engedélyek kérelmét az ÉVM Fejlesztési Fõosztályhoz címezve az Építésügyi Szabványosítási Központhoz kell benyújtani (Budapest XI., Diószegi út 37., Postafiók: 69. Bp. 1502). A jóváhagyás ideje: 1985. november A hatálybalépés idõpontja: 1986. június 1. (13 oldal)
MSZ 04-82/2 85 2 TARTALOM 1. Fogalommeghatározások 2. Építési és szerelési anyagok 3. Általános elõírások 4. Épületkialakítástól függõ elõírások 5. Tüzelõanyagtól függõ elõírások 6. Hõ- és áramlástechnikai elõírások 7. Ellenõrzés, vizsgálat, minõsítés A szövegben említett szabványok
3 MSZ 04-82/2 85 1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK A fontosabb fogalmak meghatározását az MSZ-04-82/1 tartalmazza. 2. ÉPÍTÉSI ÉS SZERELÉSI ANYAGOK Az MSZ-04-82/1 értelmében e szabvány alapján a következõ építési és szerelési anyagok külön igazolás nélkül alkalmazhatók: 2.1 A kéménytest építéséhez épületen belül: kéményépítésre alkalmas tégla, illetve idomtest és legalább H10 jelû különlegesen javított falazó mészhabarcs, kéményelem és legalább H25 jelû közönséges falazó cementhabarcs, és szükség esetén hõszigetelõ vakoló habarcs. 2.2 A falazott kémény tetõn kívüli szakaszának építéséhez, valamint az elemekbõl épített kémény tetõn kívüli szakaszának körülfalazásához: e célra alkalmas fagyálló tégla, illetve idomtest és legalább H10 jelû különlegesen javított falazó mészhabarcs, illetve a hézagoláshoz Hv1O különleges homlokzati vakoló és hézagoló habarcs. 2.3. Kéménybélés és szerelt kémények építéséhez: 2.3.1 Szén-, fa-, koksztüzelés egyféle használatú és olajtüzeléssel vegyes használatú kéményéhez kéménybélés általában nem szükséges. 2.3.2 Olajtüzelés egyféle használatú kéményéhez saválló acélcsõ, szulfát agresszív hatásnak ellenálló habarcs. 2.3.3 Gáztüzelés egyféle használatú kéményéhez alumíniumcsõ, azbesztcementcsõ S 54 jelû cementtel, saválló acélcsõ. 2.4. Füstcsövek és füstcsõidomok céljára: 2.4.1 Szén-és fatüzelésû cserépkályhához égetett agyag füstcsõ. 2.4.2 Szilárd tüzelésû egyéb berendezésekhez acél (MSZ 8840), tûzzománcozott acél (MSZ 8840). 2.4.3 Olajtüzelésû berendezésekhez tûzzománcozott acél (MSZ 8840).
MSZ 04-82/2 85 4 2.4.4 Gáztüzelésû berendezésekhez alumínium (MSZ 7044), tûzzománcozott acél (MSZ 8840). 2.5 Falihüvely céljára: acél (MSZ 8840), e célra gyártott falazóelem, illetve bekötõelem. 2.6 Kéménytoldó céljára: 2.6.1 Szilárd tüzelés egyféle használatú és olajtüzeléssel vegyes használatú kéményéhez korrózió ellen védett acélcsõ, azbesztcementcsõ S 54 jelû cementtel. 2.6.2 Olajtüzelés egyféle használatú kéményéhez saválló acélcsõ, azbesztcementcsõ S 54 jelû cementtel. 2.6.3 Gáztüzelés egyféle használatú kéményéhez alumínium, azbesztcementcsõ S 54 jelû cementtel. 3. ÁLTALÁNOS ELÕÍRÁSOK 3.1 A legfontosabb (nemcsak az egyedi kéményekre vonatkozó) általános elõírásokat az MSZ-04-82/1 tartalmazza. 3.2 Egyedi kéménykürtõbe csak ugyanazon lakáshoz vagy intézményhez tartozó, egy szinten, illetve egymással belsõ összeköttetésben levõ helyiségek tüzelõberendezéseit szabad bekötni. 3.3 A bekötések egymástól mért távolságának - az alsó bekötõnyílás felsõ szélétõl a felette levõ bekötõnyílás alsó széléig mérve - szilárd vagy cseppfolyós tüzelésû berendezések esetében legalább 25 cm-nek, gáztüzelésû berendezések esetében legalább 15 cm-nek kell lennie. 3.4 Egyedi kéménybe vezetõ füstcsatornába csak egy bekötést szabad kialakítani. 3.5 Az egyedi kéménykürtõ végig azonos keresztmetszetû legyen. Épületfelújítás, emeletráépítés, tetõtér beépítés esetében megengedhetõ a 16 cm x 16 cm-es kürtõnek 14 cm x 14 cm keresztmetszetû folytatása, ha ez a kémény mûködõképességére nem veszélyes.
5 MSZ 04-82/2 85 4. ÉPÜLETKIALAKÍTÁSTÓL FÜGGÕ ELÕÍRÁSOK 4.1 Az MSZ-04-82/1 értelmében e szabvány alapján külön eljárás nélkül létesíthetõk a következõ névleges méretû és keresztmetszetû kémények téglából falazva: 14 cm x 14 cm 196 cm 2 14 cm x 20 cm 280 cm 2 20 cm x 20 cm 400 cm 2 20 cm x 27 cm 540 cm 2 27 cm x 27 cm 730 cm 2 illetve szükség esetén ennél nagyobb is. 4.2 Béléscsõ alkalmazása vagy csõidomokból, lemezcsõbõl épített (szerelt) kémény legkisebb névleges kürtõátmérõje 12 cm, utólagos béléscsövezésnél 10 cm lehet. Falazott kémény utólagos belsõ bevonati rendszerrel kialakított legkisebb kürtõ-keresztmetszete 10 cm x 10 cm lehet. 4.3 A téglából falazott legfeljebb 400 cm 2 keresztmetszetû kéménykürtõk az MSZ-04-82/1 szerint az épület falaiban létesíthetõk, az ennél nagyobb keresztmetszetû kürtõt tartalmazó téglakémény szerkezetét függetleníteni kell az épület teherhordó és teherátadó szerkezeteitõl. 4.4 A téglából falazott egyedi kéménykürtõt függõlegesen kell vezetni, a szükséges elhúzások a függõlegestõl legfeljebb 30 -kal térhétnek el. A kéménykürtõt csak egyirányban szabad elhúzni, 2 m-nél hosszabb vízszintes vetületû elhúzás nem készíthetõ, és az elhúzások vízszintes vetületei összesen nem haladhatják meg a 3 m-t. 4.5 Égetett téglából falazott kémény esetében a kürtõ falvastagsága 12 cm-nél kevesebb nem lehet. Statikai, egészségvédelmi, állagvédelmi, vagyonvédelmi, tûzvédelmi vagy hõszigetelési okokból nagyobb falvastagság is szükséges lehet. A megengedhetõ legkisebb falvastagságot szerkezetileg gyengíteni nem szabad. 4.6 Ha a kémény az épület belsejében, fûtött helyiségek között nem helyezhetõ el és külsõ falba vagy külsõ fal mellé kerül, akkor a szabad oldal(ak)on legalább 25 cm, igényes homlokzaton legalább 38 cm téglafallal egyenértékû hõszigetelésû legyen. 4.7 Falazatban a nem kémény céljára szolgáló kürtõk és a kéménykürtõk között - hacsak más szempontból ennél több nem szükséges - legalább 25 cm vastag fal legyen. 4.8 Ha a kéménypillér mellé, illetve a falba kiváltást igénylõ nyílás kerül, akkor a nyílás nyers bélésétõl a legközelebbi kéménykürtõt legalább 25 cm-re kell építeni, ha egyébként statikai vagy tûzvédelmi szempontból ennél több nem szükséges. 4.9 Füstcsõelhúzás és füstcsatorna alkalmazását kerülni kell. A füstcsõelhúzás és a füstcsatorna együttes vízszintes vetületi hossza új épületben nem lehet több, mint 3 m (illetve 6 m-nél kisebb magasságú kémény esetében a hatásos kéménymagasság fele), amibõl a füstcsõelhúzás legfeljebb 2 m lehet. 4.10 Egyedi kéménybe vezetõ füstcsatorna vízszintes vetületi hossza új épületben nem lehet több 2 m-nél és a kémény irányában legalább 10%-kal kell emelkednie.
MSZ 04-82/2 85 6 4.11 A füstcsatorna hõszigetelõ burkolata és tisztító nyílása nem éghetõ anyagból legyen, és az építmény egyéb szerkezeteire káros hatást ne gyakoroljon. 4.12 A kémény kitorkollásának szintjét a szükséges kéménymagasság, a környezet és az épület adottságai alapján kell meghatározni az MSZ-04-82/1 szerint. Magastetõs épületek padlásterében a téglából falazott kéménypillért a kürtõk megengedett mértékû összehúzásával úgy célszerû építeni, hogy a kéményfej lehetõleg a tetõgerinc közelében legyen. 5. TÜZELÕANYAGTÓL FÜGGÕ ELÕÍRÁSOK 5.1 Szilárd tüzelés egyféle használatú és olajtüzeléssel vegyes használatú kéménye esetében: 5.1.1 A kémény és a szerkezeti elemek anyaga legyen ellenálló a füstgáz hõ- és vegyi hatásával szemben. Az üzemállapoti hõhatást a füstgáz tartósan legfeljebb 400 C, legfeljebb egy órán keresztül 450 C hõmérsékletével kell figyelembe venni. * A vegyi hatás mértékét a tüzelõanyagtól függõ füstgáz-összetétel és a várható lecsapódás alapján kell meghatározni. 5.1.2 Új kéménykürtõ megengedhetõ legkisebb keresztmetszeti mérete: téglából falazott kémény esetében 14 cm oldalhossz, könnyûbeton-elembõl falazott kémény esetében 15 cm átmérõ. 5.1.3 A hatásos kéménymagasság megengedhetõ legkisebb értéke: 4,2 m, többjáratú (nagy alaki ellenállású) berendezések esetében 5 m. 5.1.4 14 cm x 14 cm keresztmetszetû kürtõbe legfeljebb két szilárd tüzelésû vagy egy szilárd és egy olajtüzelésû berendezés köthetõ be. 5.1.5 Egy 14 cm x 20 cm és ennél nagyobb keresztmetszetû kürtõbe legfeljebb három szilárd tüzelésû vagy két szilárd és egy olajtüzelésû, illetve egy szilárd és két olajtüzelésû berendezés köthetõ be. 5.1.6 Ha a bekötendõ berendezések közül az olajtüzelésûek teljesítménye a nagyobb és a hatásos kéménymagasság a 10 m-t meghaladja, akkor a füstgáz lehûlését a kéménykürtõben számítással kell ellenõrizni a 6.2-ben foglaltak szerint. 5.1.7 10 kw egységteljesítmény feletti szilárd és olajtüzelésû berendezések közös kürtõbe csak akkor köthetõk be, ha a berendezések névleges, illetve csökkentett hõteljesítményéhez tartozó füstgáz tömegáramának viszonya nem nagyobb 6:1-nél. 5.1.8 Minden 25 kw egységteljesítmény feletti szilárd tüzelésû berendezést külön kürtõbe kell kötni. 5.2 Olajtüzelés egyféle használatú kéménye esetén: * Az üzemállapoti hõhatással szembeni ellenállás követelménye nem tévesztendõ össze a tûzállósági követelménnyel (MSZ-04-82/1:2.2.1 és MSZ 14799).
7 MSZ 04-82/2 85 5.2.1 A kémény és a szerkezeti elemek anyagának az üzemállapoti hõhatással szembeni ellenállása feleljen meg az 5.1.1 követelményeinek. Ha a tartós lecsapódás nem kerülhetõ el, akkor a káros vegyi (szulfát agresszív) hatás ellen a kéménykürtõt saválló és vízzáró béléssel kell védeni. 5.2.2 A kémény keresztmetszetét, a hatásos kéménymagasságot és a kitorkolló füstgáz hõmérsékletét táblázatok, nomogramok alkalmazásával, vagy számítással ellenõrizni kell. Meglevõ kémény esetében a számításokhoz helyszíni mérési adatok felhasználása megkövetelhetõ. 5.2.2.1 A (béléssel védett) kéménykürtõ megengedhetõ legkisebb keresztmetszeti mérete: négyszög keresztmetszet esetén 100 mm oldalhossz, kör keresztmetszet esetén 100 mm átmérõ. 5.2.2.2 A hatásos kéménymagasság megengedhetõ legkisebb értéke: 4,2 m. 5.2.3 A hõszigetelt (belül saválló) szerelt kéményt elõnyben kell részesíteni. 5.2.4 Egy 14 cm x 14 cm keresztmetszetû kürtõbe legfeljebb három tüzelõberendezés köthetõ be. 5.2.5 10 kw egységteljesítmény feletti olajtüzelõ berendezések közös kürtõbe csak akkor köthetõk be, ha a berendezések névleges, illetve csökkentett hõteljesítményéhez tartozó füstgáz tömegáramának viszonya nem nagyobb 6:1-nél. 5.2.6 Minden 35 kw egységteljesítmény feletti olajtüzelésû berendezést külön kéménybe kell kötni. 5.3 Gáztüzelés egyféle használatú kéménye esetében: 5.3.1 A kémény és a szerkezeti elemek anyaga legyen ellenálló az égéstermék hõ- és vegyi hatásával szemben. Az üzemállapoti hõhatást az égéstermék tartósan legfeljebb 200 C, legfeljebb egy órán keresztül 250 C hõmérsékletével kell figyelembe venni. * Ha a tartós lecsapódás nem kerülhetõ el, akkor a káros vegyi (agresszív szénsav) hatás ellen a kéménykürtõt kémiailag ellenálló és vízzáró béléssel kell védeni. 5.3.2 A kémény keresztmetszetét és a hatásos kéménymagasságot táblázatok, nomogramok alkalmazásával vagy számítással ellenõrizni kell. Meglevõ kémény esetében a számításokhoz helyszíni mérési adatok felhasználása megkövetelhetõ. 5.3.2.1 A megengedhetõ legkisebb kürtõkeresztmetszet: az 5.2.2.1 szerint. 5.3.2.2 A megengedhetõ legkisebb hatásos kéménymagasság 2 m. Egynél több füstcsõkönyök alkalmazása esetében a készülék deflektora és az elsõ könyök között a füstcsõ legalább az átmérõje háromszoros hosszában függõleges és egyenes legyen, vagy a készülék legalább ennek megfelelõ áramlásbiztonságú egyéb megoldással kialakított legyen. 5.3.3 A hõszigetelt szerelt kéményt elõnyben kell részesíteni. 5.3.4 Ha a kéménykitorkollás környezetében az égéstermék kiáramlását zavaró szélhatás várható, akkor a kémény tetején ajánlatos kitorkollás-módosító szerkezetet (pl. ún. Meidinger-tárcsát) elhelyezni. * Lásd az 5.1.1 lábjegyzetét!
MSZ 04-82/2 85 8 5.3.5 Egy 14 cm x 14 cm keresztmetszetû kürtõbe legfeljebb három, ennél nagyobb keresztmetszetû kürtõbe legfeljebb négy tüzelõberendezés köthetõ be. Egy falifûtõ és egy gáz-vízmelegítõ bekötése egyesített füstcsõvel, egy berendezésnek számít. 5.3.6 Minden 35 kw egységteljesítmény feletti gáztüzelésû berendezést külön kéménybe kell kötni. 5.3.7 Meglevõ épületben gázkészülék beköthetõ saját bérlemény vegyes használatú egyedi kéményébe is a többi bekötés felett, ha a gázkészülék égésbiztosítóval ellátott és a légellátási (tájolási) viszonyok ezt megengedik (nincs füstgázátszívási veszély). 6. HÕ- ÉS ÁRAMLÁSTECHNIKAI ELÕÍRÁSOK A kéménynek hõ- és áramlástechnikai szempontból megfelelõnek kell lennie. 6.1 Csak szilárd vagy szilárd és folyékony tüzelõanyaggal üzemeltetett tüzelõberendezések kéményének keresztmetszete a következõ képletbõl számítható, illetve ellenõrizhetõ: QN A = a h k ahol A a kéménykürtõ keresztmetszete, cm 2 ; a a tüzelõanyag minõségétõl függõ tényezõ, értéke: - kokszra 25, jóminõségû barnaszénre 35, gyengeminõségû barnaszénre 5 0, Q N a kéménybe köthetõ tüzelõberendezések összes névleges hõteljesítménye, kw; h k a hatásos kéménymagasság, m. 6.2 Olajjal üzemeltetett tüzelõberendezések kéményének keresztmetszete és kilépõ füstgáz-hõmérséklete a következõ képletekbõl számítható, illetve ellenõrizhetõ: 6.2.1 A keresztmetszetre a 6.1 szerinti képlet alkalmazható a = 20 értéket behelyettesítve. 6.2.2 Ha a 6.2.1 szerint kiszámolt keresztmetszet nagyobb az alkalmazni kívántnál, akkor számítással kell ellenõrizni, hogy a teljes áramkörben keletkezõ hatásos nyomás egyensúlyban van-e az áramkör áramlási ellenállásával. 6.2.2.1 A hatásos nyomás meghatározható a p h = h k g (ρ 1 - ρ f ) egyszerûsített összefüggéssel, ahol p h a hatásos nyomás, Pa; h k a hatásos kéménymagasság, m; g 9,81 m/s 2, ρ 1 a külsõ levegõ sûrûsége, kg/m 3 ; ρ f a füstgáz közepes hõmérsékletéhez tartozó sûrûség, kg/m 3. 6.2.2.2 A kémény teljes áramkörének áramlási ellenállása a következõ részellenállások figyelembevételével számítható:
9 MSZ 04-82/2 85 A részellenállás megnevezése: Betûjele: Egysége: A külsõ levegõ belépési ellenállása a tüzelõberendezés helyiségének E 1 Pa nyílászáró szerkezetein, vagy egyéb levegõbevezetõ nyílásain A tüzelõberendezés alaki ellenállása a füstcsonkig (a tüzelõberendezés E 2 Pa huzatigénye) A füstcsõ alaki ellenállása E 3 Pa A kürtõ súrlódási ellenállása E 4 Pa A kürtõ-elhúzások alaki ellenállása E 5 Pa A kitorkollás-módosító szerkezet (pl. esõvédõ sapka) alaki ellenállása E 6 Pa A kéménybõl kiáramló füstgáz dinamikus nyomása E 7 Pa 6.2.3 A kéménykitorkollásban a füstgáz hõmérséklete a következõ összefüggéssel számítható: t fk = t 1 + (t fe - t 1 ) e -C [ C] ahol t 1 t fe e C - a külsõ levegõ hõmérséklete, C; a füstgáz hõmérséklete a kéménybe lépés helyén (bekötésben), C; - a természetes logaritmus alapja; a kéményre jellemzõ szám: C = K k h G c p k ahol K a kémény belsõ kerülete, m; K a kéményfalazat hõátbocsátási tényezõje, W/m 2 K; h k a hatásos kéménymagasság, m; G p a füstgáz tömegárama, kg/s; a füstgáz fajhõje, J/kgK. c p A füstgáz tömegárama függ a tüzelõberendezés hatásfokától, névleges hõteljesítményétõl, a tüzelõanyag fûtõértékétõl, a füstgáz C0 2 -tartalmától. 6.2.4 A füstgáz harmatpont-hõmérsékletének és a 6.2.3 szerint kiszámított hõmérsékletének összevetésével állapítható meg, hogy várható-e tartós lecsapódás. 6.3 A gáztüzelésû, huzatmegszakítóval felszerelt tüzelõberendezés(ek) kéményének megengedett legkisebb keresztmetszete elegendõ pontossággal az összefüggéssel számítható, c (b hk) + t Q N A = a [cm 2 ] bc + h k
MSZ 04-82/2 85 10 ahol a állandó = 100 cm 2 c a kémény kivitelétõl függõ tényezõ: érdesfalú (falazott tégla- vagy könnyûbeton-) kéményre: c = 0,6; simafalú (pl. lemez) kéményre: c = 1,0; b - állandó = 20 m; h k - a hatásos kéménymagasság méterben; 8 méternél nagyobb h k esetében is h k = 8 métert kell behelyettesíteni; τ - a tüzelõberendezés és a kémény üzemi viszonyaitól függõ tényezõ: = 0,51 ha az üzemelés során a kémény felmelegedése nem jelentõs (kis teljesítmény vagy ritka és rövididejû üzemelés esete) * ; = 0,86 ha az üzemelés során a kémény felmelegedése jelentõs (nagyobb teljesítmény vagy gyakori és hosszabb idejû üzemelés esete) ** ; ha a kéménybe különbözõ τ-tényezõjû berendezések bekötését tervezik, akkor egységesen a τ= 0,86 értéket kell alkalmazni; - a kéménybe köthetõ tüzelõberendezések összes névleges teljesítménye, kw. Q N 7. ELLENÕRZÉS, VIZSGÁLAT, MINÕSÍTÉS 7.1 A kémény építésének ellenõrzése A kémény építésének kivitelezõi és mûszaki ellenõri felügyeletén túlmenõen el kell végezni a következõ testületi ellenõrzést. 7.1.1 A téglából falazott kémtényt a tetõn kívüli rész felfalazása után, de lehetõleg a kéménytest bevakolása elõtt, a könnyûbeton elemekbõl épített kéményt teljes felfalazása után, de a körülfalazás és vakolás elõtt a területileg illetékes szakvállalattal az építtetõ megbízottja jelenlétében le kell golyóztatní és a tömörséget le kell ellenõriztetni (pl. füstnyomáspróbával). Béléscsöves, illetve egyéb anyaggal bélelt, illetve szerelt kémény esetében a tervdokumentációban rögzített, a kéményt ellenõrzõ és tisztító szakvállalattal egyeztetett egyéb módszer is alkalmazható. 7.1.2 A legolyózáshoz olyan méretû eszközt kell használni, hogy azzal az esetleges szûkületek megállapíthatók legyenek, de az a kéménykürtõ falának épségét ne veszélyeztesse. 7.1.3 A füstnyomáspróbához erõs füstöt fejlesztésû anyagot, illetve készüléket kell alkalmazni, amelyet a kémény alján levõ koromzsáknyílásban kell begyújtani, illetve ide kell csatlakoztatni. A füstfejlesztõ anyag kiválasztásakor figyelembe kell venni a kéménykürtõ bélésanyagának alkalmazási feltételeit. 7.1.4 Az esetleges szabálytalanságok észlelése céljából a kéménytestet szemrevételezéssel végig kell vizsgálni. 7.1.5 A legolyózás, a füstnyomáspróba, valamint a szemrevételezés eredményét dokumentálni kell. * ** Ide sorolható általában a legfeljebb 9 kw névleges hõteljesítményû kis fûtõkészülék (konvektor) és a nem nagy használati gyakoriságú átfolyórendszerû gáz-vízmelegítõ stb. Ide sorolható általában a fali és egyéb fûtõ és melegvíztermelõ kazán, a nagykonyhai berendezések stb.
11 MSZ 04-82/2 85 7.2 Új kémény átadás - átvétele 7.2.1 Az átadás-átvételi eljáráson meg kell gyõzõdni arról, hogy a 7.1 elõírásait betartották-e. 7.2.2 Ha a feltételek adottak, akkor az átadás-átvételi eljárás keretében lehetõleg mûködési ellenõrzést (7.3) is kell végezni. Ellenõrzõ vizsgálatra elsõsorban azokat a kéményeket kell kijelölni, amelyeknek a szerkezeti kialakítása (pl. kürtõelhúzás) a füstgáz szabad áramlását esetleg akadályozhatja. Ha a mûködésellenõrzéshez valamelyik fél ragaszkodik, de ez az átadás-átvételi eljárás keretében nem hajtható végre, akkor a vizsgálat idõpontjában és módszerében az eljáráson résztvevõknek meg kell állapodniuk. 7.3 A kémény mûködésének ellenõrzése 7.3.1 A kémény rendeltetésszerû mûködését elsõsorban a bekötött tüzelõberendezések próbaüzemeltetésével kell ellenõrizni. A próbaüzemeltetés során a tüzelõberendezéseket a tervezett tüzelõanyaggal névleges terhelésen kell üzemeltetni. Szilárd tüzelésû berendezések esetében a begyújtástól számított egy-két óra múlva, olajtüzelésû berendezések esetében egy óra múlva szemrevételezéssel ellenõrizhetõ a tüzelõanyag elégése, illetve a lángkép. A próbaüzemeltetés idején a külsõ hõmérséklet legfeljebb +20 C lehet. 7.3.2 Ha a tüzelõanyag elégésének szemrevételezésével a mûködés megfelelõen nem állapítható meg, akkor a tüzelõberendezés füstcsövének egyenes szakaszában (cserépkályha esetében a füstcsõ hozzáférhetõ helyén) mérni kell az áramlási ellenállást. A méréshez olyan mikromanométert kell használni, amelynek méréshatára és leolvasási pontossága összhangban van a mérendõ nyomás értékével. A mikromanométeren a 0-pont mérés közben is ellenõrizhetõ legyen. 7.3.3 Lecsapódás szempontjából kétséges esetekben a füstgáz hõmérsékletét is ellenõrizni kell. A füstgáz hõmérsékletét a tüzelõberendezés füstcsövében közvetlenül a bekötés elõtt, valamint a kémény kitorkollásában kell mérni. A mérés során a külsõ hõmérséklet legfeljebb + 10 C lehet. 7.3.4 Minden gázüzemû tüzelõberendezést - névleges hõterhelésen - begyújtás után 5 perc múlva, majd további 5 perc múlva meg kell vizsgálni, hogy nem áramlik-e vissza égéstermék. A vizsgálat páralemezzel végezhetõ. A vizsgálat alatt a helyiség nyílászáró szerkezeteit csukva kell tartani. Ha a vizsgálat során az égéstermék nem átmenetileg, hanem folyamatosan áramlik vissza, akkor torlódás esete áll fenn, s a mûködés nem megfelelõ. Az okot a vizsgálatot követõen azonnal meg kell állapítani, és a hibákat ki kell javítani, vagy a gázüzemû készüléket a használatból ki kell zárni. 7.3.5 A mûködés ellenõrzés eredményeit dokumentálni kell. A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza: a vizsgálat idõpontját, helyét és résztvevõit, a vizsgálathoz felhasznált iratok megnevezését (tervrajzok építési napló, füstnyomáspróba bizonylata stb.), a vizsgált kéményeknek a terveken feltüntetett számozását, a szintek és a lakások számozását,
MSZ 04-82/2 85 12 a tüzelõberendezések típusát, a külsõ hõmérsékletet, szél esetében annak sebességét és irányát, a részletes vizsgálati eredményeket, a vizsgálati eredmények értékelését, illetve a kémények minõsítését a 7.4 szerint, intézkedési javaslatot a tapasztalt hibák kiküszöbölésére. 7.4 A kémény minõsítése 7 4.1 A kémény(eke)t rendeltetésszerû használatra alkalmasnak kell minõsíteni, ha az(ok) a jelen szabvány valamennyi elõírását kielégítik, és ha a mért áramlási ellenállásértékek összhangban vannak a tüzelõberendezés gyártmányismertetõjében közölt, illetve a tervezett értékekkel, a mért füstgáz-hõmérsékletek alapján a füstgáz lehûlése nem haladja meg a tervezettet. (Ha a kéménykürtõt korróziónak ellenálló kivitelben építették, akkor a kéményt abban az esetben is megfelelõnek kell minõsíteni, ha a füstgáz-hõmérséklet alacsonyabb, mint a harmatpont hõmérséklet.) 7.4.2 A kémény(eke)t rendeltetésszerû használatra alkalmatlannak kell minõsíteni, ha a vizsgálat során - bizonyíthatóan a kémény hibájából eredõen - füstgáz-visszaáramlást vagy a tüzelõanyag nem megfelelõ elégését tapasztalták, a füstgáz-hõmérséklet mért értékeibõl tartós lecsapódásra lehet számítani, s annak a kémény károsodását okozó hatását a létesítés során nem vették figyelembe.
13 MSZ 04-82/2 85 A SZÖVEGBEN EMLÍTETT SZABVÁNYOK MSZ 7044 MSZ 8840 MSZ 14799 MSZ-04-82/1 Égéstermék-elvezetõk és tartozékaik gázfogyasztó készülékekhez Füstcsövek és tartozékaik Kéményszerkezetek tûzállósági vizsgálata és minõsítése Lakó- és közösségi épületek kéményei. Fogalommeghatározások és általános elõírások Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 9502/1987. (Ép. Ért. 6.) ÉVM számú közleménye az MSZ 04.82/2 85 jelû ágazati szabvány módosításáról Közlöm, hogy az MSZ 04.82/2 85 jelû Lakó- és közösségi épületek kéményei. Egyedi kémények címû építésügyi ágazati szabvány 5.3.7 pontja e közlemény megjelenésével egyidejûleg hatályát veszti. Hufnágl Lóránt s. k. a fejlesztési Fóosztály vezetõje Szabványkiadvány (Szabvány, Mûszaki Irányelvek) alkalmazása elõtt gyõzõdjön meg arról, hogy nem jelent-e meg helyesbítése, módosítása, kiegészítése, hatálytalanítása (visszavonása). Az állami szabványkiadványok érvényességében beálló minden változás megjelenik a Szabványügyi Közlönyben. A gyakorlati tapasztalatok alapján ajánlatosnak látszó - az építésügyi ágazati szabványkiadványokra vonatkozó - módosító indítványokat, megfelelõ indokolással az Építésügyi Szabványosítási Központhoz kell beküldeni (1502 Budapest, Pf. 69. Budapest XI. Diószegi út 37.). Az építésügyi ágazati szabványkiadványok az Építésügy Tájékoztatási Központ boltjában (1400 Budapest, Pf. 83. Budapest VII., Rumbach Sebestyén utca 15/a), valamint a Szabványboltban (1431 Budapest, Pf. 162. Budapest VIII, Üllõi út 24.) vásárolhatók meg.