A pécsi erdőművelési gépesítési bemutató tanulságai dr. K O L L W B N T Z ÖDÖN erdőmcrnök A Mecseki Erdőgazdaság dolgozóinak rég óhajtott kívánsága teljesült akkor, amidőn főhatóságunk elhatározta, hogy 1960 év tavaszán részben a máshol már bevált, részben pedig új gépeket a nehéz talajviszonyokkal rendelkező Mecseki Erdőgazdaságban kipróbálja. Főhatóságunk annyira fontosnak tartotta a pécsi bemutatót, hogy az ország 32 erdőgazdaságából 25 erdőgazdaság részvételét biztosította. A Mecseki Erdőgazdaságnak pedig több mint száz dolgozója vehetett részt a tapasztalatcserén. Az erdőgazdaság erdőművelési csoportja és a bemutatóban érdekelt bólyi és hetvehelyi erdészetek dolgozói nagy lelkesedéssel készültek erre, mert joggal remélhették, hogy több olyan gép lesz, amelyet saját területükön tudnak alkalmazni és ezáltal a csemetenevelés és az erdősítés önköltségének csökkentésére az erdőgazdaság egy lépéssel előbbre haladhat. Így került 1960. április 27 28-án sor a bemutatóra. Főként három egymással szervesen összefüggő kérdés megoldása volt égető az Erdőgazdaságnak. Az egyik a bányák és az ipar szívóhatása következtében állandósult munkáshiány folytán az erdőművelési munkák késedelmes elvégzésének leküzdése a gépek alkalmazásával, a másik a kötött talajokra alkalmas munkagépek kiválasztása, végül a 15 20%-os meredekségű domb és hegyoldalakon végzett erdősítési és ápolási munkák gépi megoldásának problémája. Az előbb felsoroltak voltak azok az irányvonalak, amelyek a bemutatandó gépek minőségét, számát és a bemutató helyét voltak hívatva megszabni. így esett a választás a bólyi nagyüzemi csemetekertre, és a hetvehelyi erdészet bükkösdi területére, amelyek talaj-, illetve lejtviszonyai komoly erőpróbának vetették alá az ott bemutatott gépeket. A bemutató az országosan legnagyobb problémát adó suhángkiemelés eszközeinek bemutatásával kezdődött. A bemutatott három suhángkiemelő közül a nehéz kötött talajon a szolnoki és a pécsi kiemelők adtak jó gépi eredményt.. Az egyszerű konstrukciójú pécsi kiemelővel még sorfa kiemelése is sikeresen végezhető, azonban a tolólemezzel felszerelt Sz 80-as erőgép olyan talajtömörítést okoz, hogy a nehéz talajok megfelelő morzsalékos állapotba való hozatala csak idejében végzett erős talajmunkával biztosítható. Elterjedését akadályozza, hogy csak kevés erdőgazdaság rendelkezik egyöntetű megállapítása dózéres Sz 80-assal. A jelenlevők szerint a szolnoki suhángkiemelő az. amely megfelelő munkát végezve az erdőgazdaságokban általában rendelkezésre álló erőgépnek Szolnoki suhángkiemelő Pécsi suhángkiemelő Sz 80-as tolólapra felszerelve
Szolnoki magvető nagy magültetésre Budapesti magvető apró-, közepes-, nagymag vetésére megfelelően nagyobb elterjedésre számíthat és így az igényeket a legjobban kielégíti. Hátránya azonban, hogy a fordulóknál szükséges ekekiemeléshez külön munkaerőt kell alkalmazni. A kiemelőkést rázóvillával kellene felszerelni, mert ez a suhángok kiszedését könnyebbé tenné. A gépi magvetések problémájának megoldása a bemutatott vetőgépekkel még nincs teljesen megnyugtatóan biztosítva, bár ezek részben kisüzemi, másrészt nagyüzemi csemetekertben történő magvetésre, sőt magvetéssel történő erdősítésre is felhasználhatók. A gödöllői magvető inkább a kisüzemi csemetekert aprómagvainak aránylag egyenletes vetését biztosítja. Ez egy sort vet. Forrázott mag vetése nem sikerült. Kívánatos volna erre is alkalmassá tenni. Az összes magvetők közül a szolnoki magvető az, amely a tolólapátos magszórószer- Varga Keresztesi-féle csemetekiemelőgép pécsi, javított alakja Szegedi csemetekiemelőgép kezetével az egyenletes magszórást biztosítja. Különös előnye, hogy tárcsás vetőcsoroszlyával rendelkezik, továbbá a vetés mélysége szabályozható. Erdősítések magvetésére is alkalmazható a csoroszlyák megfelelő beállításával. A legnagyobb érdeklődést a budapesti magvető keltette. Ez az adagoló megfelelő beállításával apró-, közép- és nagy magvak vetésére készült. Vetőbarázdát húz, vet, takar és boronál. Zetor-hidraulikára szerelve kell vele dolgozni. Csak jól előkészített talajban lehet megfelelő eredményt elérni. A csemeteültetőgépek közül bemutatásra került az évek óta jól bevált SZLCS 1 szovjet csemeteültető. Ez egyelőre még jobbal nem pótolható. Óriási
előnye, hogy bármilyen erőgéppel, bármilyen kötött talajon használható. Egyetlen feltétel, hogy a talaj jó fizikai állapotban legyen. Az SZLCS 1. RS 09-es Maulwurfra átalakítottan is kipróbálásra került. Ennek az a nagy előnye, hogy a gépkezelő állandóan figyelemmel tudja kísérni az ültetők munkáját. A budapesti kísérleti üzem által tervezett ugyancsak RS 09-re szerelt csemeteültetőgép a talaj tömörítése után azt még el is egyengeti. A bemutató tanúsága szerint a Maulwurfra szerelt ültetőgépek kötött talajon megfelelően nem alkalmazhatók, laza talajon azonban kiválóan beválnak. A csemetekiemelőknél szükségesnek láttuk, hogy azokat fejlődésükben mutassuk be. Láttuk az,.ősi" Gavraféle csemetekiemelőt, mellette a Varga Keresztesi-féle csemetekiemelő pécsi javított alakját, majd a Zetor-hidraulikára szerelhető szegedi és a Maulwurfra szerelhető győri csemetekiemelőt. Természetesen a szegedi nyerte meg a résztvevők tetszését könnyű konstrukciója és jó munkája miatt és nem utolsó sorban azért, mert Zetor-hidraulikára szerelve biztos munkát tud végezni. A Maul- Három elemes ZK kultivátor Szolnoki gödörfúró wurfra szerelt csemetekiemelők a kötött talajban nem tudtak megfelelő munkát végezni. A következő gépcsoportot a csemetekerti talajápoló gépek alkották. A Zetor K 25-ös hidraulikára kapcsolt három elemes, zsilettkéses megoldású ZK kultivátorral egyszerre három sor csemete sorközi ápolását, lazítását végezhetjük. Ez kiváló csemetkerti munkagép, de természetesen csak akkor, ha a vetést gépi ápolásra előkészítettük, vagyis, ha a sorok egymással pontosan párhuzamosak, továbbá, ha a terület nincs elgyomosodva. Ellenkező esetben a csemeték kimetszése múlhatatlanul bekövetkezik, illetve a gyomok összetorlódnak. A motorrobot kultivátor (agrostroj) inkább a 4 5 ha-os csemetekert gépe. A kultivátor a géphez csuklósan csatlakozik, miáltal- kisebb jobbra-balra történő kilengés a munka biztonságát veszélyezteti. A nagyüzemű kertekben eddig alkalmazott munkagépeknek megfelelő sortávolságtól (60 cm) eltérő sortávolság (100 cm) alkalmazása válik szükségessé az erőgép keréktávolsága (80 cm) miatt. A motorrobot több munkagéppel rendelkezik, (így szállító, porozó, kultivátor, talajfuró stb.) amelyek annak sokoldalú használhatóságát elősegítik. A gödörfúrója azonban nem válik be, mert nem lehet vele függőleges gödröket készíteni. Kultivátorát két irányítókarral kell ellátni, így a vezetése és kiemelése biztonságosabb lesz. Kiszolgálásához a gépkezelőn kívül még egy fő szükséges, aki a kultivátort kezeli, tehát drága. A bemutatón az összes gépek közül a legnagyobb sikert a Zetor hidraulikára szerelt szolnoki gödörfúró aratta, amely 60 cm mély és ugyanolyan széles
gödröt 30 másodperc alatt bármilyen kemény talajban ki tud fúrni. Nyársuháng ültetésére, előhasználati állományok létesítésére nagyon jó munkagép. Hasonló nagy sikert aratott a szolnoki mélygödörfurógép, amelynek a 140 cm mély, 40 cm átmérőjű gödör elkészítésére mindössze két percnyi időre volt szüksége az erősen kötött talajon. A stabilitás szempontjából viszont legjobb a budapesti kísérleti üzem által készített RS 09-es Maulwurfra szerelt gödörfúró, ez azonban az erősen kötött talajon csak lassú munkát tud végezni. A behatolás megfelelő sebességéhez a furó súlya kevésnek bizonyult, kötött talajon tehát nem alkalmazható. A csemetekerti gépek bemutatása után tartott rövid ebédszünet és pihenő ideje alatt a jelenlevőknek alkalmuk volt megvitatni az addig látottakat. A délutáni bemutató a lalajelőkészítés gépeinek megtekintésével a töttösi erdő- PP 50 P s mélyszántó eke Deszki Baja-féle PP 50 P s módosítás vánóéllel ben folytatódott. Az SZ 80-ra szerelt tuskókiemelő nem váltotta be a hozzá fűzött reményt, mert a vártnál csak kisebb eredményt tudott produkálni; a karógyökerű, továbbá 25 cm-nél vastagabb tanyérgyökerű tuskók kiemelését nem bírta végezni. A vékonyabb, de legfeljebb 25 cm-es gyertyán tuskó kiemelését simán végezte. A látottak alapján az a vélemény alakult ki, hogy a kötött talajokon általában tányérgyökerű vékonyabb tuskók kiemelésére, lazább tala-
jon nagyobb tuskók kiemelésére megfelelő módon lehet használni. Munkája drága. A PP 50 P-s szovjet mélyszántó ekét három féle módosítással láthattuk: deszki vágóéllel felszerelve, amely a kötött gyökeres talajok mély szántásához nagyon jól bevált, tuskós területen is használható, mert az ekét a tuskón átemeli; Baja-féle módosítással, melynek lényege, hogy az előhántó eke fejére hátrahajló gyökérvágó élet, továbbá az ekefejjel egybeépített előrehajló vágóélet is felszereltek, mint talajtrágyázó is laza talajon föltétlenül jó eredményt ad; kecskeméti módosítással, amelynél a mélyszántó ekefej mellett még az előhántó eke is egybe van építve a deszki vágóéllel; munkája gyökeres, kötött talajon jó eredményt adott. Ugyanitt került bemutatásra a Zetor K 25-re szerelt Tárcsás kultivátor 300 cm-es sorok ápo- Szivattyús ivóedény lásahoz ágfaaprítógép, amely mint a siló a répát 5 cm vastagságig az ágfát felaprózta. Ez, mint kísérleti gép, nagy érdeklődést keltett. Másnap a hetvehelyi erdészetben az erdőápolás gépei kerültek bemutatásra. Egyöntetű vélemény az univerzális tárcsa mellett.szól, amely a hegyvidéki erdőgazdaságok meredek hegyoldalain Super Zetorra kapcsolva az ápolás gondját megoldja. Óriási előnye, hogy bármilyen gazos talaj ápolására alkalmas. A csipkés tárcsák különösen jól beváltak. Nagyon ügyes, hogy ugyanaz a munkagép 2 X 120 cm, 200 cm-es, és 300 cm-es sortávolság mellett is használható egyszerű, átalakítással. Így a nyár erdősítések gépi ápolása is megoldást nyert. A kételemes ZK kultivátor azonban a ferde terepen levő erdősítések ápolásában nem vált be, mert oldalt csúszva zsilettkésével a csemeték egy részét kivágja. Sík terepen azonban nagyon jól beválik, természetesen akkor,
ha az erdősítések sortávolsága 120-as és a sorok egymással párhuzamosak. Itt azonban szükséges, hogy a sorok köze ne legyen elgazosodva, mert ez esetben zsiletkései a gazt összegyűjtik. A Zetorra és Maulwurfra szerelhető körforgós kapákért nem lelkesedtek a sok hiba-lehetőség miatt, továbbá, mert ezzel a már elgyomosodott talajon nem lehet dolgozni. Ellenben nagy volt az érdeklődés a Druzsbára szerelt fűkasza iránt, abban a reményben, hogy ezzel meredek hegyoldalon is lehet sorközi kaszálást végezni. A kasza helyett körfűrészt felszerelve bozótirtásnál alkalmazható. A használatával kapcsolatos vélemények megoszlottak, de abban megegyeztek, hogy egy dolgozó nem bírja sokáig 1 vele a munkát. A higiéniát van hivatva szolgálni a szivattyús ivóvdény, amelyen a dolgozók már nincsenek közös ivópohár használatára kárhoztatva. Ennek használata úgy történik, hogy a felső korong lenyomásával a szivattyú működésbe jön, a vizet a kivezető csővön felnyomja. A bemutató sok kérdésre megnyugtató választ adott, de sok kérdésre nem tudott választ adni. Ez a kiértékelés folyamán napfényre is került. Az csendült ki, hogy a gépi bemutatók nem tudták a gépek huzamos munkáját bizonyítani, nem lehetett azokról pontos értékelést adni. A gépek nagyrésze a bemutató előtt csak egy-két nappal érkezett meg, úgy hogy megfelelő állandó munkavégzés nem történhetett vele, így teljesítményéről a bemutató erdőgazdaság közvetlen tapasztalattal nem rendelkezett, másrészt egyeseknél, mint kísérleti, tehát egyetlen, példánynál nem is volt vállalható az, hogy a huzamosabb munkavégzés következtében bekövetkezhető esetleges meghibásodás miatt a bemutatása lehetetlenné váljon. Ezt a fonákságot az OEF is érezte és ezért elhatározta, hogy ezentúl a gépi tapasztalatcserék megrendezésével megbízott erdőgazdaság részére a gépeket több hónapon át végzett munkára kiadja azért, hogy egyrészt a bemutatóra már látható legyen a gép által végzett munka, sőt annak eredménye is, másrészt, hogy a bemutató erdőgazdaság a bemutatóra már megfelelően megalapozott műszaki normákkal és egyéb adatokkal is rendelkezzék, végül, hogy a prototípus használhatósága, strapabírása is bizonyítható legyen. A pécsi tapasztalatcserét mindezek ellenére is sikeresnek kell elkönyvelnünk. Elsősorban azért, mert bebizonyosodtak, hogy melyek azok a gépek, amelyeket alkalmazni lehet a meredek és kötött talajokon, másodsorban pedig azért, mert a csemetekerti és erdőtelepítési munkák gépesítésére a megfelelő gépeket megtaláltuk. A vegyszeres gyomirtás sikere esetén sem csökken ezek jelentősége, mert a talaj lazán tartása a csemeték részére továbbra is fontos marad. A bemutató alapján az alábbi eredményeket'szűrtük le. Kötött talajon beválik: suhángkiemelő szolnoki, pécsi; magvető szolnoki; csemeteültető SZLCS 1; csemetekiemelő pécsi (Varga Keresztesi), szegedi; talajápológép 3 elemes ZK kultivátor (csak cs. kertben), 4 elemes tárcsás kultivátor erdősítésekben; gödörfúró szolnoki Zetor hidraulikára szerelt; mélyszántó eke PP 50 P-s deszki vágóéllel. A rendező erdőgazdaság rendkívül hálás az OEF-nek egyrészt azért, hogy az erdőművelés gépesítésének tapasztalatcseréjét megrendezhette, és ezáltal a megfelelő gépeket megtalálhattuk, másrészt, hogy a bemutatóhoz szükséges gépeket rendelkezésre bocsátotta, végül köszönetet mond a társerdőgazdaságoknak és az ERTI-nek a gépeknek a bemutatóra való átengedéséért.