14. Tanulmányok alatti vizsgák Típusai: javító pótló osztályozó különbözeti beszámoltató próba vizsga A vizsgák időpontjai: A javítóvizsgát augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban kell szervezni. A különbözeti, beszámoltató vizsgákat az első félévben december 1-15, a második félévben április 15-30 között kell szervezni. Osztályozó vizsgát az iskola bármikor szervezhet. A próbavizsgákra február 15. és március 31. között kerülhet sor. Az iskolában tartott vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló a fenti időpontoktól eltérő időben tegyen vizsgát. A vizsgaidőpontról a vizsgázót írásban kell tájékoztatni. Javító vizsga esetén, a tanév végén levélben minden tanulót kiértesítünk, és az iskola honlapján is megjelentetjük az időpontot. Osztályozó vizsgánál legalább két hónappal a vizsga időpontja előtt megtörténik az értesítés. Javító vizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott (legfeljebb 3 tantárgyból), illetve neki felróható okból elkésik, vagy távol marad az osztályozó, különbözeti vizsgáról. Pótló vizsgát akkor tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható ok miatt késik el, távol marad, vagy engedéllyel megszakítja azt. Különbözeti vizsgára akkor kerülhet sor, ha a tanuló képzési típust vált, vagy másik intézményből érkezett az iskolába. Amennyiben tanulmányait nem évfolyamismétléssel folytatja (az intézményvezető határozata alapján) azokból a tárgyakból kell különbözeti vizsgát tenni, amit a másik intézményben vagy képzésben nem tanult, vagy óraszáma jelentősen eltér a jelenlegi képzéstől. Erről az intézményvezető dönt, a szakmai munkaközösségek, osztályban tanító tanárok véleményének figyelembe vételével. Osztályozó vizsgát kell a tanulónak tenni a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításához, ha engedély alapján a tantárgy(ak) tanulmányi követelményeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítette, a tanórai foglalkozások alól fel volt mentve (pl. magántanuló), mulasztásainak száma meghaladja a jogszabályban meghatározott időkeretet (20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet (7) bekezdés a)-f) pontja szerint kivéve szakmai gyakorlat), illetve előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni. Beszámoltató vizsgát kell a szakmai képzésben beszámoltató rendszerben oktatott tanulónak tenni a félévi és év végi osztályzatok megállapításához. A szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint ez a vizsga is osztályozó vizsgának számít. Próba vizsgát a szakmai vagy érettségi vizsga évében a végzős tanulók számára szervezünk. A szülőket erről minden évben írásban tájékoztatjuk, és az elért eredményekről is értesítjük. A vizsga lebonyolítására intézkedési tervet készítünk. Az előrehozott érettségivel kapcsolatos szabályozás: Az előrehozott érettségi vizsgázó tanuló az írásbeli (gyakorlati) és szóbeli vizsga időpontjára kaphat felmentést az óralátogatás alól. A vizsgára történő felkészülés nem ad felmentést más tantárgyak óráinak látogatása alól. A tanulók a tantárgyak részletes követelményeiről a szaktanároktól tájékozódhatnak, vagy a Pedagógiai Programból, ami az iskola honlapján megtalálható.
A vizsgára az iskolában használatos jelentkezési lapon lehet jelentkezni a munkatervben megadott határidőig. A jelentkezéseket a szaktanárok gyűjtik össze, véleményezik, és eljuttatják az érettségi szervezéséért felelős személynek. A jelentkezésről a szaktanárok véleményének figyelembe vételével az intézményvezető dönt. A döntésről hozott határozatot a tanuló (szülő) a vizsgára jelentkezés határidejének lejárta előtt megkapja, hogy jelentkezési lapját benyújthassa. A szaktanárok a döntés előtt mérlegelik a tanuló eddigi tanulmányi előmenetelét képességeihez mérten, a legutolsó év végi érdemjegyét, vagy tavaszi vizsgaidőszak esetén az utolsó féléves érdemjegyét az érintett tantárgyból, szorgalmát, továbbtanulási szándékát. Az osztályozó vizsga anyagát, típusát legkésőbb a jelentkezés engedélyezésekor a szaktanár ismerteti a tanulóval. A vizsgák eljárási szabályai: a.) A vizsgabizottság összetétele: A tanulmányok alatti vizsgákat legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A bizottság legalább három tagjának a felkészülés alatt is a teremben kell tartózkodni. Ha a vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a területileg illetékes kormányhivatal, szakmai vizsgatantárgyak esetén a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény szervezi. b.) Szabálytalanság a vizsgán: Ha a vizsgáztató tanár a vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, az elvétel pontos idejét és aláírja. ( Írásbeli vizsga esetén visszaadja a vizsgázónak a feladatlapot, aki folytathatja a munkát.) A szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. Ha a vizsgázó a vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy a vizsgázó pótló vizsgát tegyen az adott vizsganapon, vagy az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el az iskola igazgatójából és két másik, a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő tanárból álló háromtagú bizottság a következő döntést hozhatja: A vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben eredménytelennek nyilvánítja, az érvénytelen részt figyelmen kívül hagyva értékeli a teljesítményt. Vagy az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja (kivétel, ha javítóvizsgáról van szó). Indokolatlanul félbehagyott vizsgát sikertelen vizsgának tekintjük, ennek eredménye elégtelen. Sikertelen év végi osztályozó vizsga esetén a tanulónak javítóvizsgát kell tenni. c.) Az írásbeli vizsga menete:
Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni. (rajz, műszaki rajz, számítástechnikai program) A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát golyóstollal kell elkészíteni. Az íróeszközökről, körzőről, vonalzóról, szöveges adatok megjelenítésére nem alkalmas számológépről a tanuló, egyéb segédeszközről pedig az iskola gondoskodik. Az eszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló idő maximum 60 perc. Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni, lehetővé kell tenni segédeszköz használatát, valamint engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó legfeljebb 3 írásbeli vizsgát tehet. A vizsgák között pihenőidőt kell biztosítani. Ugyanazon tantárgy különböző évfolyamait érintő osztályozó vizsga egy napon nem tehető. d.) a szóbeli vizsga menete: Egy vizsgázónap egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább 10 perccel korábban meg kell jelenni a vizsga helyszínén, mint amely időpontra beosztották. Minden vizsgázónak vizsgatárgyanként legalább 30 perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre, idegen nyelv szóbeli vizsgája esetén felkészülés nincs. Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban kérdéseket tehetnek fel, ha a vizsgázó a tétel kifejtésében elakadt. Amennyiben a tanuló elégséges szinten nem tudja feladatát megoldani, még egy tételt húzhat, további felkészülési idővel. Végleges osztályzatát a két felelet pontjainak átlaga alapján számított százalékos teljesítmény szerint kell megállapítani. Sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján a gondolkodási időt legfeljebb 10 perccel meg kell növelni, illetve engedélyezni kell, hogy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a tétel kihúzása után külön helyiségben vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A rendelkezésére álló idő 30 perc. e.) a gyakorlati vizsgarész: Informatika és testnevelés tantárgyak esetében a tantárgy követelményeinek megfelelően kell egy feladatsort megoldani. Informatikából számítógépen max. 60 perc alatt. Testnevelésből meghatározott gyakorlatokat kell a követelményeknek megfelelően elvégezni. f.) Szervezési feladatok: Javító vizsga kivételével a vizsgáztató tanár tájékoztatja a tanulókat a vizsga kezdési időpontjáról, helyszínéről, a beosztásról, előkészíti a szükséges eszközöket, feladatlapokat, tételeket. Ismerteti a vizsga menetét, amennyiben az több részből áll a feladatok sorrendjét. Tájékoztatja a tanulókat és szülőket az eredményről.
A vizsgáztató tanárok a vizsga napját, kezdési időpontját, a helyszínt, szükséges óraáthelyezéseket megbeszéli a vezetéssel. A vizsga napján gondoskodik a helyszín berendezéséről, feladatlapok, segédeszközök kikészítéséről, pecsétes lapok elhelyezéséről. Az írásbeli vizsgák esetén a vezetés feladata a felügyelő tanár biztosítása. Szóbeli esetén a vizsgabizottság tagjainak kijelölése. Javító vizsga esetén a tanulók, szülők tájékoztatása, vizsgabeosztás elkészítése a vezetés feladata. A vizsgabeosztást a hirdető táblán közzétesszük, valamint a vizsgák kezdete előtti tájékoztatás során a tanulókkal közöljük. g.) Dokumentálás: A próba vizsga kivételével a vizsgákról jegyzőkönyvet kell vezetni, a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A vizsga eredményét a törzslapon és a bizonyítványban (osztályozó és különbözeti vizsga esetén a naplóban is) megfelelő záradékkal dokumentálni kell. A próbavizsgákról osztályozó ívet készítünk, és ez alapján a szülőket az értesítjük az elért eredményekről írásban. Vizsgarészek Szakközépiskola, szakgimnázium Irodalom Magyar nyelv Német nyelv Angol nyelv Matematika Történelem, társ. és állampolgári ismeretek Fizika Biológia, egészségtan Kémia Földrajz Komplex természetismeret Ének- zene Informatika Etika Testnevelés és sport Munkahelyi egészség és biztonság Géprajz, gépelem, mechanika Anyagismeret Agrárműszaki erőgépek, erőgépek Mezőgazdasági munkagépek, munkagépek Mgi. gépek üzemeltetése, gépek üzemeltetése Mezőgazdasági
ismeretek Gazdálkodási ismeretek Foglalkoztatás I. Írásbeli Foglalkoztatás II. Szakiskola, 2016-tól szakközépiskola Kommunikáció magyar nyelv és irodalom Német nyelv Angol nyelv Matematika Társadalom ismeret Természetismeret Informatika Testnevelés Munkahelyi egészség és biztonság Munka-tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Szakmai számítás Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Állattartás 1. Állattartás 2. Általános növénytermesztés Részletes növénytermesztés Zöldségkertészet Gyümölcskertészet Műszaki ismeretek Gazdálkodási ismeretek Kiegészítő tevékenységek A vizsga értékelése: Közismeretes tárgyak: Az osztályzatok megállapítása a vizsgán elért százalékos teljesítmény (az elért pontoknak megfelelően) alapján történik, az alábbiak szerint:
0-24 % elégtelen 25-39 % elégséges 40-59 % közepes 60-79 % jó 80-100 % jeles Szakmai tárgyak vizsgái esetén a teljesítmény értékelése, az osztályzatok megállapítása a következő: 0-50 % elégtelen 51-60 % elégséges 61-70 % közepes 71-80 % jó 81-100 % jeles Az írásbeli és gyakorlati vizsgák elérhető pontszámát nem konkretizáljuk. Az elérhető maximális pontszámot a szaktanár állapítja meg. Szóbeli vizsgáknál az elérhető maximális pont 50 pont (az idegen nyelvek kivételével). A tanuló pontjainak megállapítása az alábbi szempontok alapján történik: Tartalom: 30 pont Logikai felépítés: 10 pont Szaknyelv használata, kommunikáció: 10 pont Idegen nyelv értékelése: Az írásbeli vizsgán elérető pontszámot a szaktanár határozza meg. A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontok száma: 33 pont. Értékelési szempontok: Tartalom: 12 pont Nyelvhelyesség: 9 pont Szókincs: 9 pont Beszédtempó, kiejtés: 3 pont Az osztályzat megállapítása az írásbeli és szóbeli vizsgán elért pontok összegzése után a százalékos teljesítmény alapján történik. A vizsgakövetelmények tantárgyanként a pedagógiai programban találhatók.