10. A SASHALMI KRISZTUS KIRÁLY PLÉBÁNIA Elôzmények Sashalom ma Budapest XVI. kerületének része, korábbi nevén Ehmann-telep, Huszka-telep, létrejöttének kiindulópontja Ehmann Viktor, helyi földbirtokos parcellázása, amelyet a birtokán 1882-tôl végzett. 1 A katolikus egyházi élet kezdetei a Váci Egyházmegyéhez tartozó csömöri plébániával vannak összekapcsolva, miközben közigazgatásilag Cinkotához tartoztak 1923-ig. Az Ehmann-telepiek 1909. április 23-án egy templomépítô bizottságot szándékoztak alapítani, amikor Ehmann Viktor telekadományozási szándékát jelentette be a templom építéséhez. 2 Az 1911. március 11-én kelt Alapító Oklevélben 3 meg is erôsítette feleségével, Bujk Emmával együtt. A telek nagysága 1037 négyszögöl volt. Az oklevélben kikötötték, hogy az ingatlan kizárólag templomépítésre használható és ehhez templomépítô bizottságot kell létrehozni. A bizottságnak gyûjtéseket kell rendezni, a befolyt összegeket pedig a váci káptalan kegyes alapok pénztárába helyezni. Az adományokat egy Ehmann-telepi rk. templomalapítvány jogi személy gondozta, amit a váci megyéspüspök képviselt. 4 1912 márciusában az Ehmann-telepiek kezdeményezték, hogy minden évben, Mária neve napján, a templom telkén, díszes sátorban misét tartsanak. Ehhez kapcsolódva az Ehmann család a leendô templom telkén egy díszes keresztet állított, aminek alapjába egy Alapító Okmányt helyeztek el. A keresztet Kratochwill József csömöri plébános szentelte meg. 5 Ehmann-telep növekedésével egyházi önállósulási törekvés indult. El kívántak szakadni Csömörtôl, ami nagyon messze volt, és amíg meg nem erôsödnek, a közeli Rákosszentmihályhoz tartozni. 6 Csáky Károly Emmánuel váci megyéspüspök Polákovics Mihály kerepesi plébánost bízta meg, püspöki biztosi minôségben, tárgyalással, majd a javaslat megfogalmazásával. 7 A folyamat eredményeként 1914. június 29-én 27 tagú egyháztanácsot választottak, 8 majd a püspök 1916. advent 1. vasárnapjával elszakította Csömörtôl és átmenetileg Rákosszentmihályhoz csatolta fiókegyházként. Az anyakönyveket 1916 végéig Csömörön, azt követôen Rákosszentmihályon vezették. A szentmiséket kezdetben a Gizella úti iskola egyik tantermében, késôbb egy családi házban tartották vasárnaponként. 9 Hanauer Á. István váci püspök 1921. május 21-én Nagy Imre Leó volt budapesti sarutlan karmelita házfônököt helyezte Sashalomra, mint önálló hitoktatót, egyúttal megbízta, hogy szervezze meg a sashalmi hívek lelki ügyét és az egyházközséget. 10 Ô az 1915-ben hadifoglyok számára épített barakktábort kereste fel, 11 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1921. 12 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 19/1909. 13 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 3203/1911. 14 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 3203/1911. 15 RV 1912. szept. 15. 16 RV 1912. szept. 29. 17 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 3635/1913. 18 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 3977/1914. 19 Schem. 2007. 430. o. 10 Nagy 1876-ban Nagykanizsán született. Vö. Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1921.
1008 RÁKOSI ESPERESKERÜLET amit lakóteleppé alakítottak át a Budapestrôl kilakoltatottak számára. Itt egy barakkban szükségkápolnát rendezett be, harangot is szerzett, amit Szlezák László 1921-ben bronzból öntött 66,2 cm-es nagyságban. 11 A barakktábori kápolnát és a harangot 1921. december 18-án Böle Kornél domonkos perjel szentelte fel. Ugyanezen a napon Breyer István esztergomi kanonok az Ehmanntelepen két új harangot, toronykeresztet és az új kápolna helyiségét szentelte fel. 12 A Historia Domus és az anyakönyvek vezetését 1921-ben kezdték. 13 A település 1923-ban önálló község lett, és a Sashalom nevet 1926-ban kapta meg. A köztemetôt 1925. október 7-én nyitották meg, ahol Kantler György és neje díszes kôkeresztet állíttatott a háborúból való szerencsés hazatérés emlékére. 14 Mivel 1922 szeptemberében megnyílt egy államsegélyes római katolikus polgári fiúiskola, 15 amit késôbb leányiskola követett, miközben az állami lakótelepen is volt egy iskola, a lelkész feladatai megsokasodtak. Segítséget kért, de paphiányra hivatkozással a püspöktôl nem kapott. Belefáradt, így távoznia kellett. Eltávozása elôtt még megáldotta a két új harangot, amit Szlezák László 1926-ban öntött, az egyik 43,6 cm-es bronz, a másik 75,6 cm-es, szintén bronz. 16 Küllôs Ede az új lelkész 1926. október 26-án vette át a lelkészséget. Nagy lendülettel látott munkához. Sorra alapította meg a vallásos szervezeteket, Jézus Szíve Társaságot, Credót stb. 1927. június 18-án már a templom, Lechner Loránd által készített, terveit terjesztette fel a püspökhöz jóváhagyásra. 17 A templom alapjait 1927. július 23-án tûzték ki, az elsô ünnepélyes kapavágás napjaként pedig július 31-ét jelölték meg. 18 Hanauer Á. István váci püspök 1927. augusztus 1-jével kezdôdôen önálló lelkészséggé nyilvánította Sashalmot, és egyben Küllôs Edét lelkésznek nevezte ki. 19 A templom alapkövét 1927. szeptember 11-én rakták le, amit Hanauer Á. István szentelt meg. 20 A magánházban mûködô szükségkápolnát nem használhatták tovább, ezért a szentmiséket a még épülô templomban tartották, az elsôt 1928. augusztus 4-én. 21 Ugyanezen év október 30-án, Krisztus Király ünnepén, a templom névadójának napján tartották a templombúcsút. 22 Ebben az idôben 75 éves korában elhunyt Sashalom nagy mecénása, Ehmann Viktor, akinek a község sokat köszönhetett. A templom 1931. április 19-én készült el csonka toronnyal, amit Hanauer megyéspüspök szentelt fel. 23 A torony végül 1936-ra épült meg. A háromhajós a fôhajó festett kazettás mennyezetû templom neoromán stílusú, bazilikás elrendezésû, három kapuval, a jobb oldalon 32 m magas vaskos toronnyal. 24 A templom fôbejárata és az egyik ol- 11 Öntödei Múzeum Levéltára MoBp 0359. 12 RV 1921. 51. 6. o. 13 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1921. 14 RV 1925/41. 5. o. 15 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1922. 16 Öntödei Múzeum Levéltára MoBp 0358, 0360. 17 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 1927. 18 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 3154/1927., RV 1927/31. 5. o. 19 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1927. 20 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1927. 21 RV 1928/33. 5. o. 22 RV 1928/45. 4. o. 23 RV 1931/17 8 9. o. 24 Budapest templomai XVI. kerület. Budapesti Városvédô Egyesület. Templomtörténeti sorozat VIII. (Mayerné Lendváry Mária) Budapest 2009.
10. A SASHALMI KRISZTUS KIRÁLY PLÉBÁNIA 1009 1. kép. Az épülô templom közössége. Plébánia Levéltár (D. F. M.) dalajtó feletti kerámiareliefet Búza Barna szobrászmûvész készítette. Ô készítette a szószéken található bronzöntvényt is. Egy névtelen jótevô egy hatalmas összegû adománnyal a nagy anyagi gondokkal küszködô egyházközséget megsegítette 1937. október 25-én. Ennek köszönhetôen a templom építése miatt felhalmozódott adósságot csökkenthették, sikerült egy plébániaépületet megvásárolni és a napi költségek is könnyebben voltak biztosíthatók. 25 1938. január 22-én, az állami lakótelepen, a barakktáborban 26 Ferences Szegénygondozó Nôvérek telepedtek meg, a táborban uralkodó nyomort enyhítendô, Szeretetházat is létrehoztak 1939-ben. 27 Hanauer váci megyéspüspök, eseménydús három évtized után, 1939. október 29-én plébániai rangra emelte a lelkészséget. 28 A plébániatemplom A templomnak négy harangja van, ebbôl Szlezák László harangöntômester három harangot készített. Az elsô, a 66,2 cm-es, 140 kg-os Szûz Mária-harang 1921-ben készült, felirata: 1921 AVE MARIA GRATIA PLENA BÛNÖSÖK OLTALMAZÓJA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK EHMANN TELEP. A második a 75,6 cm-es, 220 kg-os, amelyet 1926-ban Szent Pál tiszteletére készített e felirattal: ÖNTÖTTE SLEZÁK LÁSZLÓ 1926. V. 15-ÉN SZENT PÁL APOSTOL HARANG PREDICATOR VERITAS ET DOKTOR TE ELEGIT IN- TERCEDE PRO NOBIS DEUM QUIT ELEGIT ÖNTETTÉK A SASHALMI HÍVEK A PLÉBÁNIA 5 ÉVES FENNÁLLÁSA EMLÉKÉRE. A SZERETET LÁNGOLÓ SZAVÚ HIRDETÔJÉNEK TISZ- TELETÉRE. A harmadik, a lélekharang szintén 1926-ban készült, 43,6 cm-es, 40 kg-os és Szent Imre tiszteletére készült. Felirata: 1926. MÁJ. 9. ÖNTETTE NAGY IMRE LEÓ SASHA- LOM PLÉBÁNOSA SZÜLETÉSÉNEK 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL SZENT IMRE HER- 25 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1937. 26 1915-ben egy 30000 fôs hadifogolytábort terveztek Ehmann-telepen, a cinkotai Nagyicce fogadó mögött, ami feltehetôen csak részben épült meg. A világháború után állami lakóteleppé alakították át, abból a célból, hogy a Budapestrôl kilakoltatottakat ott helyezzék el. Ebbôl következôen a lakosok különösen nehéz helyzetben (nyomorban) éltek. A telep egészen az 1950-es évekig fennmaradt. Ezt követôen lebontották és új lakótelepet (Lándzsa utcai lakótelep), ipari, kereskedelmi létesítményeket építettek a helyére. 27 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1938. 28 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 1939. okt. 21.
1010 RÁKOSI ESPERESKERÜLET 2. kép. Sashalmi Krisztus Király-templom (D. F. M.) 3. kép. Sashalmi Krisztus Király-templom fôoltárképe (D. F. M.) CEG TISZTELETÉRE. A negyedik 98,4 cm-es, 480-kg-os harangot 1989-ben Gombos Lajos ôrbottyáni harangöntômester öntötte, amely Krisztus Királyt ábrázolja. Felirata: A SASHALMI HÍVÔ NÉPEK ADOMÁNYÁBÓL ÖN- TÖTTE: GOMBOS LAJOS HARANGÖNTÔ MESTER ÔR- BOTTYÁN 1989. 29 A szentélyben a templom fôoltára mögötti nagy falfelületre egy ismeretlen papfestô 30 festette Krisztus Király korábbi freskóját: egy földgömbön álló 4,5 m magas Krisztus-alak, akinek lába a Föld felületének nagy részét takarja. Jobb keze alatt egy munkás férfi, kezében kalapáccsal, bal keze alatt egy édesanya, karján gyermekével, az emberiség jelképei. A férfi mögött egy füstölgô kéményû gyár, az asszony mögött a sashalmi templom képe. Krisztus áldóan tartotta fejük fölé a kezét, mintegy jelezve, hogy az embert áldó hatalma alatt tartja. A szentély a nyolcszög öt oldalával zárul. Az újabb oltárképen a mezôkövesdi Takács István festômûvész festményét látjuk: Krisztus Király ül a trónján angyaloktól körülvéve, melyet két angyal tart, a két oldalán Szûz Mária és Szent József képe, mellettük két-két faliképen angyalok tartják Krisztus kínszenvedésének eszközeit: az INRI feliratú táblát, a töviskoszorút és nádszálat, a bíborpalástot, a kalapácsot, fogót és szögeket. A szentélybôl nyíló sekrestye bejárata fölötti festmény és valamennyi festmény szintén Takács István mûve. Egyházatyákat, rendalapítókat és magyar szenteket ábrázol, köztük Szent Pétert, Szent Ambrust, Szent Jeromost, Szent Ágostont, Assisi Szent Ferencet, Szent Domonkost, Loyolai Szent Ignácot, Szent Istvánt, Boldog Gizellát, Szent Imrét, Szent Margitot, Szent Lászlót, Boldog Jolantát, Szent Erzsébetet, Szent Kingát, Kapisztrán Szent Jánost. A szentély elôtti diadalíven az Utolsó ítélet jelenik meg, a csúcson Krisztus ül, kinek jobbján a megdicsôültek, balján a kárhozatba hullottak jelennek meg. A színes üvegablakok a szentélyben a koronát Szûz Máriának felajánló Szent Istvánt, illetve Szûz Mária Mennybevitelét, a hajóban a szentélyhez közeli ablakok Szûz Mária Szívét, illetve Jézus Szívét ábrázolják készítôje ismeretlen. A festett, kazettás mennyezeten a Jézus Szíve litánia képes és szöveges megjelenítését látjuk, Bozó Gyula munkája. 29 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. A plébánián található, a harangok feliratáról szóló, az Öntödei Múzeum munkatársa (Szántai Lajos) kézirata alapján. A plébánostól kapott információ szerint az egyházközségben nem használnak harangneveket. A harangokon található (nagybetûs) szövegek alapján nevezhetjük el azokat. 30 A festô neve nem ismert. Az információ egy 1978-as nyugdíjas, korábbi kántor visszaemlékezésébôl ismert.
10. A SASHALMI KRISZTUS KIRÁLY PLÉBÁNIA 1011 A fôoltár 1955-ben piszkei vörös márványból készült Dominek Lajos iparmûvész tervei alapján az addig használt faoltár helyett, ahogy a szembemisézô oltár is mûkôbôl készült, rajta a felirat: KRISZTUS KENYÉR S BOR SZÍNÉBEN ÚR S KIRÁLY A FÖLD FELETT. Az új liturgikus tér 1980-ban készült, padozata 1986-ban megújult. Két mellékoltár van, a fôoltárral szembenézve a bal oldali a Szûz Mária-oltár, mellette a szószék. A Szûz Mária-oltár menzájának elôlapja leemelhetô, ami karácsonykor a Betlehem, húsvétkor a Szentsír helye. A jobb oldali a Szent József-oltár, mellette a keresztelôkút. A bejáratnál jobbra márványtábla ôrzi György Attila plébános, katolikus író emlékét, aki több mint 20 évig állt a hívek szolgálatára, és hirdette: Egyedül Jézus lehet vezetônk a holnap országába. A második világháború elsô, közvetlen hatása volt egy 1942-es bombázás, majd 1944 ôszén ismét bombáztak, megsérült a templom és a plébániaház is. A temetô hozzáférhetetlen volt. A háború után a templom és a plébánia épületének helyreállítása, valamint a döntô mértékben kicserélôdött lakosság körében a hitélet megszervezése jelentette a legfontosabb feladatokat. Az orgonát 1956-ban Gergely Ferenc orgonamûvész diszpozíciós terve szerint a Fôvárosi Hangszerkészítô Vállalat Orgonaüzeme építette két manuállal és 10 regiszterrel kúprendszerben. 31 2004-ben a plébánia 19 regiszteresre bôvíttette az orgonát. 32 A mariavita-ügy Magyarországon megjelent egy mariavita kezdeményezés, ami a második világháború után hamarosan politikai befolyás alá került. 33 Ez a kezdeményezés a sashalmi állami lakótelepet is elérte, sôt talán itt volt a legnagyobb hatása. 1947. júliusban a Szeretetház Pétery József váci püspökhöz írt levelében panaszolja, hogy a sashalmi plébános, a püspökre hivatkozva, az ott mûködô karmelita nôvéreknek korábban adott kedvezményeket visszavonja, a miséket és szertartásokat megszünteti. Kérik ezek visszaállítását. 34 A lakótelepi gondnok is követelô hangnemû levelet írt ugyanezen ügyben a püspöknek. 35 1947. szeptember 20-án a mariavita általános érseki helytartó levélben közölte a plébánossal, hogy nemzeti katolikus (Rómától független) plébániát létesít a lakótábor területén. 36 Errôl a plébános azonnal tájékoztatta püspökét. 37 A váci megyéspüspök október 1-jén Rajk László miniszterhez írt levelet. Tájékoztatta ôt, hogy a sashalmi Szegényházban, amelynek egyik termében kápolna is van, egy magát önkényesen szerzetesrendnek nyilvánító társaság telepedett meg. Amikor vizsgá- 31 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., Táblákon a játszóasztalon: Készült a Fôvárosi Hangszerkészítô Vállalat Orgonaüzemében Budapest XIV. Füredi út 41. és Tervezte Gergely Ferenc orgonamûvész, Budapest 1956. 32 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái., DOROGI Ferenc Miklós: A Sashalmi Krisztus Király Római Katolikus Egyházközség története. A XVI. kerület egyházainak története. Budapest 2008. 154. o. 33 BALOGH Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában: Kísérletek a nemzeti katolikus egyház megteremtésére. In Évkönyv. Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete. Szerk.: Bak János. 1956-os Intézet. Budapest 1992. 227 241. o. 34 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 1947. júl. 5. 35 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 4697/1947. 36 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 1947. szept. 20. 37 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 6506/1947.
1012 RÁKOSI ESPERESKERÜLET lata megerôsítette ezt, július 5-i hatállyal a rendi jelleget megszüntette és megtiltotta a társaság tagjainak a rendi ruha viselését. Átmeneti idôre megtiltotta a kápolnában az Oltáriszentség ôrzését. Mivel a kisegítô lelkész szeptember 19-én eltávozott, intézkedett a szentmise biztosításáról és fenntartásáról. Ennek ellenére szeptember 20-án megjelentek a mariavita papok és birtokba akarták venni a kápolnát. Az ott mûködô ápolónôk ellenálltak, míg a lakótelep gondnoka meg nem érkezett, aki kijelentette, hogy az épület állami és ki is nyitotta. Ezt megelôzôen kimentették az Oltáriszentséget és felszerelést. Aznap a mariavita érsek megjelent a plébánián, és erôs vita közepette bejelentette, hogy kérésre papot állított. 38 Pétery József püspök 1947. október 2-án Mindszenty bíborost tájékoztatta ezekrôl az eseményekrôl. 39 A váci megyéspüspök Rajk László miniszterhez írt levelére illetékességbôl Olt Károly miniszter válaszolt Pétery József püspöknek a mariavita telepgondnok ügyében. Az ô vizsgálata szerint a gondnoknak nem volt ebben semmi szerepe. A gondnok nem engedte át a kápolnát sem. A nyugalom érdekében intézkedett, hogy a kápolna a katolikus egyháznak visszaadassék. Kéri a püspököt, állítsa helyre a kápolna mûködését. 40 Küllôs Ede 1947. november 25-én a mariavita-ügy végkifejletérôl beszámolt a püspöknek. Közölte, a mariavita plébános magához kérette és töredelmesen bevallotta, hogy vissza akar térni a Római Katolikus Egyházba. Sôt a mariavita püspök sem jön többé ki a telepre. 41 Horváth József adminisztrátor 1947. december 28-án levélben arról írt Pétery megyéspüspöknek, hogy december 25-én a telepi kápolnában már szentmisét tartott. Ezzel az ún. mariavita-ügy Sashalmon végére ért. 1947 után Küllôs Ede plébános 1948. január 26-án nyugállományba vonult, a plébániát Horváth József vette át, 42 egy hónap múlva Tomori János plébános jött. 43 Tomori János püspöki engedéllyel a telepi kápolnát áthelyezte a Petôfi Sándor iskola két, egymásba nyíló termébe a megnövekedett hívô létszám miatt. 44 Ehhez az állami hozzájárulást meglepô gyorsasággal megkapták, azonban egy hamarosan megjelent rendelet alapján megtiltották az iskolákban a misék tartását. 45 A Historia Domus írása az 1947-es évben megszakadt és csak 1978-ban folytatódott. Ekkor György Attila lett a plébános, aki megkísérelte pótolni azt, elsôsorban Jäger Miklós, nyugdíjas kántor visszaemlékezése nyomán. 46 Amíg az iskolák államosítása meg nem történt (1948), mindhárom iskolában órarend szerinti hitoktatás folyt. Államosítás után egyre kevesebb volt a jelentkezô. 2-3 év eltel- 38 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 6506/1947. 39 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 6506 3/1947. 40 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 6506/1947. 41 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 1947. nov. 25. 42 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 644/1948. 43 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 1624/1948. 44 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 2374/1948. 45 VPL Acta Parochiarum. Sashalom 2374 1/1948. 46 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1947 1978.
10. A SASHALMI KRISZTUS KIRÁLY PLÉBÁNIA 1013 tével az egész XVI. kerületben 9 (!) jelentkezô volt, s részükre az árpádföldi általános iskolában adtak egy tantermet hetenként egyszer du. 5 6 óra között. Így a hitoktatás gyakorlatilag megszûnt. Babócsa Endre 1958 ôszén vette át a plébánia vezetését. 1963 ôszén Falvai József fôesperes, majd prépost lett a plébános. Tomori János idejében káplánja, Sándor Frigyes készítette el a kereszteltek, a házasultak anyakönyveinek indexét is, az anyakönyvezés kezdetétôl, amelyeket 1976-ig folyamatosan vezettek is. György Attila plébános 1978. október 23-án költözött Sashalomra. Ebben az idôben, 1982 1983-ban új plébánia építését határozták el. 47 Az épületet Bánk József érsek áldotta meg. 48 A plébániát a Váci Egyházmegyétôl 1993 júniusában átcsatolták az Esztergom-Budapesti Fôegyházmegyéhez, ezen belül a Rákosi Espereskerülethez. A plébánia mai határai a következôk: Veres Péter u. Sárgarózsa u. Pesti határút Pesti út Ballada u. Újszász u. Jókai Mór u. Futórózsa u. Budapesti út Szolnoki út. 49 Az Isteni Szeretet Leányai Nôvérek 1996-ban a plébániával szomszédos iskolát visszakapták kárpótlásként. György Attila tb. kanonok, plébános 73 évesen, 1999. szeptember 24-én bemutatott szentmise után, sashalmi plébániai otthonában váratlanul elhunyt. Szeptember 30-án kb. 100 pap által koncelebrált gyászmisét Dékány Vilmos esztergomi segédpüspök vezette. A szentbeszédet Márton Mihály mondta. A plébánost a cinkotai Ilona-telepi temetôben helyezték nyugalomra. Paskai László bíboros Bátorfi Béla mátyásföldi plébánost bízta meg a plébánia vezetésével, segítôtársául Nagy Zoltán rákosfalvai káplánt küldte, aki 2000. augusztus 1-jétôl plébános lett. A Közösségi Ház alapkövét 2004. március 28-án helyezték el, amit 2004. szeptember 12-én Meszlényi Zoltán Katolikus Közösségi Ház néven Kiss-Rigó László esztergomi segédpüspök szentelt fel. Archontológia 4. kép. Meszlényi Zoltán Katolikus Közösségi Ház (D. F. M.) 1921 1926 Nagy Imre Leó OCD 1926 1947 Küllôs Ede 1947 Horváth József 1948 1958 Tomori János dr. 1958 1963 Babócsa Endre 1963 1978 Falvai József 1978 1999 György Attila dr. 1999 2000 Bátorfi Béla 2000 Nagy Zoltán DOROGI FERENC MIKLÓS 47 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1982 1983. 48 Sashalmi Krisztus Király Plébánia Levéltára. Historia Domus 1982 1983. 49 Schem. 2007. 432. o.