2925-7/2011. JEGYZİKÖNYV ESZTERGOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2011. MÁRCIUS 15-ÉN MEGTARTOTT ÜNNEPI ÜLÉSÉRİL 1
Jegyzıkönyv Esztergom Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. március 15-én a volt Megyeháza dísztermében megtartott ünnepi ülésérıl Jelen vannak: Tétényi Éva polgármester Bánhidy Vajk Ivanov Mihály Juhász István Kálmán Sándor Németh József Nyíri Attila Pál György Petróczy Gyula Pócsföldi József Stámusz Andrea Steindl Balázs Zoltai Dániel Dr. Szolnoki Imre aljegyzı Nem vett részt az ülésen: Batyikné Csıke Ágnes Erzsébet, Meggyes Tamás Meghívottak: a mellékelt jelenléti ív szerint, a meghívott vendégek, és az érdeklıdı polgárok Jegyzıkönyvvezetı: Kalmár Sándorné Az ünnepi testületi ülés narrátora: Horányi László Horányi László: Felkérte a jelenlévıket, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 163. évfordulóján rendezett ünnepi képviselı-testületi ülés kezdeteként énekeljék el közösen a Himnuszt. A jelenlévık a Sic Transit Gloria Mundi zenekarral közösen elénekelték a Himnuszt. Horányi László: Felkérte Tétényi Éva polgármestert, hogy hivatalosan nyissa meg a képviselı-testületi ülést. Tétényi Éva: Köszöntötte a Képviselı-testület tagjait és a megjelent vendégeket. Megállapította, hogy az ülés szabályosan került összehívásra. A képviselık a meghívót idıben megkapták. Jelen van 12 képviselı és a polgármester, így az ülés határozatképes. A meghívóban szereplı napirendi pont: Megemlékezés az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharcról. A meghívó kiküldése után, a Képviselı-testület 2011. március 10-i ülésén hozott döntése alapján javasolta napirendre tőzni sürgısségi indítványként: Az Esztergom Díszpolgára cím kihirdetése tárgyú napirendi pontot. Megkérdezte a Képviselıket, hogy vane valakinek további javaslata, vagy módosító indítványa a napirendhez. Javaslat, módosító indítvány a képviselık részérıl nem volt. 2
Szavazásra bocsátotta a napirendet, amelyet a Képviselı-testület 13 igen szavazattal egyhangúlag elfogadott. Napirendi pontok: 1. Megemlékezés az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharcról Elıterjesztı: Tétényi Éva polgármester 2. Az Esztergom Díszpolgára cím kihirdetése Elıterjesztı: Tétényi Éva polgármester 1. Napirendi pont: Megemlékezés az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharcról Horányi László: Köszöntötte a Képviselı-testület ünnepi ülésének minden résztvevıjét. Külön is köszöntötte: az Osztrák Nagykövetség képviseletében dr. Andrea Nasi követ-tanácsos urat (és kedves feleségét) Testvérvárosunk, Párkány Polgármesterét, Esztergom Város Díszpolgárát, Ján Oravec urat, Nagytisztelető Klimentné Ferenczy Andrea evangélikus lelkész asszonyt Nagytisztelető Ágoston Csaba református lelkész urat Esztergom Város megjelent Díszpolgárait. Tétényi Éva külön köszöntötte: Fıtisztelendı dr. Harmai Gábor plébános urat. Horányi László: Kérte, hallgassák meg a Sic Transit Gloria Mundi zenekar mősorát. Magyar népdalfeldolgozásokat adnak elı. Sic Transit Gloria Mundi zenekar elıadta mősorát. Tétényi Éva: Megköszönte a Sic Transit Gloria Mundi zenekar elıadását. Ünnepi beszédét az alábbiak szerint mondta el: 3
Tisztelt Képviselı-testület! Kedves Vendégeink! Ezen az ünnepi alkalmon szólni kell arról, ami jelenleg a városunkban van, és nagyon szeretném, hogyha az a lelkület, amelyet az osztrák vendégünkkel itt az ünnepség elıtt beszéltünk, elıbb-utóbb ránk is hatással lenne. Mire gondolok? Egyrészt különleges alkalom, hogy magyarok és osztrákok együtt ünneplik ezt a napot, hiszen ugye a szabadságharc az a mi nemzeti szabadságunk kivívásáért folytatódott, és hát nem azt tudom, hogy éppen legjobb barátságban lettünk volna. Viszont elérkezett 1867, amikor megtörtént a kiegyezés. Ezt a dátumot emlegették, és adták az én gondolataim közé, hogy akkor, amikor elképzelhetetlen volt abban az idıszakban, hogy valakik is leüljenek egymás mellé, és tárgyaljanak, lassan mégis csak eljött az az idıszak, amikor rájöttek, hogy a békekötés és a kiegyezés sokkal jobban elıre viszi a világot, mint az a harc és háborúság, amelyet annak elıtte tettek. Az más kérdés, hogy miért és hogyan van szükség bizonyos helyzetekben arra, hogy az emberek kiálljanak saját szabadságukért, és azért az elvért, amelyet hisznek. Talán már köztudott, hogy az én nagypapám huszár volt, és lehet, hogy ezért elég bátran tudom képviselni azokat az értékeket, amelyeket igaznak, öröknek, és olyannak tartok, hogy minden ember ezt adja át majd a következı nemzedéknek. Berzsenyi Dániel szavait idézném: Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet, ordítson orkán, jöjjön ezer veszély, nem félek. A kürt harsogását a nyihogó paripák szökését bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem lélek, s szabad nép tesz csuda dolgokat. Szeretném, ha ezt nem felejtenénk el, azért, mert amilyen idıszakban most élünk, talán a legtöbb erıt ebbıl az ünnepbıl meríthetünk, és Esztergom hagyományai, az itt élı emberek, és a szabadságért meghalt katonák annak idején éppen azért áldozták az életüket, hogy az a mondat, amelyet most az Alkotmányunk elejére tőztek, a legyen béke, szabadság és egyetértés, ugyanúgy, ahogy a 12 pontban, nálunk is azt a vágyat teljesítse ki, hogy az itt élı emberek békességben és szabadságban élhessenek. Ehhez kívánok mindnyájuknak jó erıt. Ezt követıen egy hagyományırzı szöveget olvasott fel, amely így hangzott: Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Március 15. méltó helyi megünnepléséhez 1992-ben újítottuk fel azt a szép szokásrendet, amely 1898-ra, a szabadságharcunk 50 éves évfordulójára formálódott teljessé. 1898-ban - és azután fél évszázadon át - úgy, ahogy most is, zene hangjaira gyülekezett Esztergom népe a Városháza elıtt, hogy a másik történelmi helyszínre, a Szentgyörgymezıi Honvédtemetıbe vonuljon. Az emlékmenetet a város zászlaja vezette, utána a lovas bandérium haladt. Az esztergomi lovasok közül ketten évrıl-évre ünnepségünkön megjelennek. Huszárruhájuk is segít felidézni városunk nevezetes történelmi napját: 1848. március 18-át, amikor ezen a helyen Esztergom ısgyőlése" példaértékő határozatot hozott, a helyi nemzetırség megalakításáról az országban a legelsık egyikeként. 1895-ben az akkori polgármesterelıdöm szavait idézve kérem a város polgárait és képviselıit, hogy emelt érzülettel, Istenbe vetett bizalommal induljunk az évnek, és legjobb ereje szerint teljesítse mindenki a maga feladatait. 4
Megköszönve az esztergomi lovasoknak, hogy vállalkoztak a régi hagyomány folytatására, kérem ıket, vegyék át Bánhidy Vajk és Juhász István képviselı uraktól az emlékmenet zászlóit. Bánhidy Vajk és Juhász István képviselık átadták a menetzászlókat a huszároknak. 2. Napirendi pont: Az Esztergom Díszpolgára cím kihirdetése Tétényi Éva: Felkérte Horányi Lászlót az elıterjesztés ismertetésére. Horányi László: Ismertette, hogy Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a városi kitüntetések adományozásáról 2005. november 2-án rendeletet alkotott, mely tartalmazza valamennyi városi kitüntetés részletes leírását, és új alapokra helyezte Esztergom Város kitüntetési rendszerét. A városi kitüntetések közül kiemelkedik az Esztergom Díszpolgára cím, mellyel az Önkormányzat a város lakossága nevében az Esztergomért tevékenykedı legkiválóbbakat kívánja kitüntetni, és a címmel járó jogokkal felruházni. Az Esztergom Díszpolgára cím adományozásának kihirdetése és a díj átadása a Képviselı-testület március 15-ei és október 23-ai ünnepi ülésén, vagy a Képviselı-testület döntése által kijelölt idıpontban történik. A Képviselı-testület 2011. március 10-ei zárt ülésén döntött a kitüntetés adományozásáról. Most ismertetem az ott elfogadott 106/2011. (III. 10.) esztergomi önkormányzati határozatot. Esztergom Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a városi kitüntetések adományozásáról szóló 47/2005. (XI. 9.) esztergomi önkormányzati rendelet 1. -a alapján - Esztergom közéleti és kulturális élete területén kifejtett áldozatos, kitartó és elévülhetetlen tevékenysége elismeréseként - Esztergom Díszpolgára címet adományoz dr. Kolumbán György részre 2011. március 15-én. Dr. Kolumbán György 1942-ben, Nagyváradon született, esztergomi járásbírói tisztet betöltı édesapja révén lett esztergomi lakos. A pécsi jogi egyetem elvégzése után 1965-ben telepedett le városunkban, ahol elıbb húsz évig a Tervezı Vállalatnál, majd Lékai László érsek megbízásából a fıegyházmegyénél dolgozott jogi területen. Ideje nagy részét Esztergom közügyeinek és hagyományainak szenteli. 2002-ben a Rudnay Egyesület és az Esztergom Barátainak Egyesülete listáján került be a Képviselı-testületbe, ahol a Pénzügyi Ellenırzı és Ügyrendi Bizottság elnökeként, a Tulajdonosi Bizottság, valamint a Kulturális, Idegenforgalmi és Sport Bizottságok tagjaként tevékenykedett. 2006-ban az önkormányzati választásokon a 7. számú választókerület (Csutimonostor, Újfalu és Ripária városrészek) képviselıje lett. A 2006-2010- es ciklusban a Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottság elnöke, a Kulturális és Sport Bizottság, valamint a Pénzügyi Ellenırzı és Tulajdonosi Bizottság tagja. Közéleti munkája mellett tevékenyen részt vett városunk kulturális életében. Egyik fontos céljának tekintette, hogy Esztergom történelmi példát adjon a nemzetnek az ország történetérıl, a városról. Ennek elımozdításáért áldozatosan, önzetlenül munkálkodott. Arra törekedett, hogy az ide jövı kirándulók, turisták minél többet tudjanak meg Esztergom ezeréves történetébıl. 5
Tétényi Éva: Tájékoztatatást adott arról, hogy dr. Kolumbán György úr betegsége miatt az Esztergom Díszpolgára cím átadására egy, a Képviselı-testület által meghatározásra kerülı késıbbi idıpontban kerül sor. Bejelentette, hogy az ünnepi képviselı-testületi ülés befejezéséhez értek. Kérte, hogy közösen vonuljanak le a Városháza elé az ünnepi rendezvénysorozat következı helyszínére. Megköszönte a figyelmet, és az ünnepi ülést 10.35 órakor bezárta. K. m. f. Tétényi Éva polgármester Dr. Szolnoki Imre aljegyzı 6