4715/2894 Az Iskolai Pilmintézét diafilm sorozata. _72. szám. _ 'A M0ZGÁ5 FASSZIV SZERVEI~ Embertani.acz-e sat l6~ K.szUlt:

Hasonló dokumentumok
1.2. A mozgató szervrendszer

Tartalom. 2.1 A csontrenszer biológiai szerepe

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

A CSONTOK JÁRULÉKOS ALKOTÓRÉSZEI

QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g

Koponya részei. Agykoponya - a koponya nagyobbik fele - 7 lapos csontból áll ( 2 páros, 3 páratlan )

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

ö ű é é é é é é ü é é é é ű é é ü é é é é é ó ó é Í é í é é é é ó ö é ö ö ö ó é é í é é é é Ő é é é ü ü é é é ö ö ö é ü é é í é ó ü é é ü é ó é ó ó é

A mozgás. Rövid vázlat

Í Á ő é é é é é ő é ő é ő é Í Á Ú Á Á é ő é ő é é é é é ű é é é é é é é é Á é é é é é ú ú é é é é é é é ú é é é é é é é é é é é ő é é é é é é é é ű é

Yoga anatómia és élettan

ORSZÁGOS ELSŐSEGÉLY-ISMERETI VERSENY osztály iskolaiversenyek.hu BEKÜLDÉSI HATÁRIDŐ MÁRCIUS 7. 23:59

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

BIOLÓGIA VERSENY 9. osztály február 20.

A TANTÁRGY ADATLAPJA

NS 1 Normális lábfej. Természetes méretű, SOMSO-műanyagból. Bemutatja az anatómiai szerkezetet és a sípcsont alatti részt. Egy darabból áll.

Állati eredetű élelmi anyagok előkészítési módjai I.

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember?

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í

Szerkesztette Vizkievicz András

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

Í Ó ü ü í ü ü ü í Í í É í í Í Í ü ü ü í Í ü

Ü

ó ó é é é ó ü é é Í ő ő ó ó é ö é ó é ő ü é é ó í é é é ű ő ő ő é é ő í é í é é é ú é é é ó í é ö é ő ö é é é ö ü í é é ő é é ü é é í Ú ő ó ö é ő ö ö

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ü ö ö ő ü ó ó ú ó

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á


Ö Ö ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ó ü ó ö ó ö ö Ö í ó ü ö Ö ó í ö í ó ö í ö ü ú í ö űű í ó ö í ű ó ö ö ö ö ó í ö ú ö í ö ű ö ó í ü ü ö ö Ö ú ö í ö ö ö í ó ö ó í ó ö

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

í í ü í í í í í Ó ő ő í í í Ú ü Ú í í Ú ő ü Ú ü ő

ú ű ű É ü ű ü ű ű í ü í ő í Ü ő ő ü ú Í ő ő í ú ü ü ő ü

ű Á ü ő ö í ö ö ő ő ő ő ö

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ü ő ő ü ü ő ő ű í í ű ő ő ő ü ő ő í í ő ő ő ő ő ő ü ü í ő Ö ő ü í ő ü í í ő ü ő í ő ő í í ő ü ü í ő ü í ő í ő í ő ü í ő í ü í í ő

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

é é ö í Ü ö é ő é é Í Í é é é ű é ő é é ő í ő Ű é é é é ö í é ö ö é ö é é é é ő é ű ő é é Úé é ö ö é Ü ö é ő é éü Ú í í ő ö é é é é é í é é ő é é őé é

é ü ö ü é í ó


Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe

é ó é é é ő é é é é é ö í ó ó é í é é é é é é ö é í é é é í é ú é é é é é é ö é í í ó őí ü ü é é ó é ó é ü é é ó ő é é í é í ó í é ő ő ő ü ő é ó é í é

Az emberi végtagok hosszú csöves csontjairól

nsoft plus! a mozgás szervrendszere

ö é ö ó é é é ó é é é ő ó ü é ű é í ü é é ó é é é ö é é ó é é ü é ó é é é é ú ó é ő ő é é é ü é é é É ó í ú ü é é ő Ő é í é é é é é ő é ő ű é ó ö ö é

Á ő ő ö é é ő ü ő ő é Ö é ő ü ő ő ő é ö é Á é é é é ó ó ó é ö é é őí ü ű ö é ö ő ő é ö é ö é ó Ő Ő ö é Ö ö ö é é é ű ö ő ó ö ö Ö ó ő ő é ü ö é é ü ű ö

ó ü Á Ú ü í Ó ó ö Ú ö ü Ó Ó ő Íó í ő ú ő í ó ö Ö ö ö í ó ó Í ü ő ó ó Ó Ó Ó í Ó Í Ú Ó Ó í í í Ó ő Ö ü Ó Ö ű Ö ű ö ü Ó ő ü Ö í Ö Í ó Ó ó ö ü ü ö ó Ö Ó Ó

é ü ü ő ü ő é ú é é é é é ő í é ő Í ő ü é é í é í é ő í ó é é í é é ő ó í ó é í í é ő Í ú ó ó í é ű í ó é í é ő é é í ó é í í óé í éé ő ó ü é ő úé é ú

ö É Á É É Ú Ö É Á

A madymo program. 1. ábra Madymo alkalmazása

Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap

A felső végtag csontjait 2 csoportra oszthatjuk:

í ú ú Í í íí Öí Í ü ü í ú í í í í ű í í Ő í í úű

Átírás:

-- 4715/2894 Az Iskolai Pilmintézét diafilm sorozata _ szám _ A M0ZGÁ5 FASSZIV SZERVEI~ Embertani acz-e sat l6~ KszUlt: -1952 évben 1) A mozgás p-assziv szervei Az emberi test szilárd vázát a mozgási-passziv-szervei; --esglttok alkotják amelyeken az :lzm(1)k azaz mozgás $ktivszervei tapadnak A cso~tok egymáshoz elmozdithatóancsatlakoz6 éa egymással összeforrott ill:v~rratokkal rögzitett darabokb6l épitik fel ~ csontvázat jzemb~ri csontváz 222-224 dbcsontb6l áll 2 Az ember csontváza z ember csontváza :3 részbdl-áll: koponya -telzs ~és -a -végtgqk A-fej a nyakesigollákon keresztül kapeso16dik a törz~h~z Afelad végtagokatá vállöv az alsó végt~gokat a :nledenee5vkapcsolj~~ t5rzsh~z 3 A csontok szabad szemmel látható szerkezete 1/Comb! csont 2/-~sigolya )/-kopomyacsont-a/ tömöresontkéreg~b/csontgerendák A csontgerendák közti ré~zében s ~ esöve~ csont heisd Uregében van ~esontv~ld ~inden csontot a kötdszövetb6l ál16 caonthártya borit ami ~~rhálózat utján táplálj~ a cson~ tot ~ caqnthártyában sok idegvégz6dés isvap- emiatt ~ csonthártya igen érzékeny A esontok egyike sem tömör hanembelsejükbeneg1 nagyobb üreg vagy pedig finom esont~erendákka1 átszőtt bcnyo LuLt llregrendszer talá1hat6 c~ontve16vel _ 41Combosont hosszmetszete A combcsont hengeralaku középs6 reszel-és-két-megvastagedott végb61 állj1osszmetszeténláthat~u:k hogy csöves csont Uregében csontve14t találunk! vgeken belui lazán ézivacsosá~lományt találni~ A sziv$osos állomány nagyszámu kü1önböz6 vastagságu osontfalból áll A vékonyabbfalak csak egyetlen esontlemezb61 a vastagabbák t-öbb egymáshoz simu16 lemezb41 állanak ~ lemezek köz~ttiurt caont-ve16 téslti ki _melybenszámos :véredény van ;J_ válaszfalak m~gha~ tározott rendben hely8zkednek el éa ezbiztosi tja hogy ~ csont-ra ható er6kegyenletesen osztódjanak ela ~sont_egész-felüle- tél!la tömött állomány egész t5mege egymásra fekves csontlemez!l b~11 áll lz ábrán l-átha-tá-l/a fe1sd végtöm5tt állománya 2/ a feled vég szivaosos állománya 31 a középscsrész csontvel6 csatornája A csonton l!\tható:jilegvastagodot-t vég beleilleszkedik a medeneeé5vbe annak csip6esontirészébe :1-

~ Az izület felépitése A ~egtöbb csont mozgékony izrlettel kapcso16dik~egymáshoz~a-csontok izületekkel kapeso16dllakegy; máshoz Az iztlletekbenkett6 vagy több csont tapaq egymással ugy hogy az egyik csontmegvastagodott vége lizuletl fejl a másik csont ellenkez~ bemélyedéses végével lizuleti vápa/ tapad <:5ssze Az tbrán láthatjuk:!1 iztiletitokot amely_en belül két Tag3 több csont izesül; S/azizületi tok belsd feltilet~n borit6 hártya az izület ~lkotásáb~ résztvév~ csontok csonthártyáj$follt4t6dik az izületi tokban és ~ tok kuis6 falát képezi 4-5 izületi porcok melyek a két csontvéget bori tjákés 6/ izrueti Ireg melyöen izületi nedv találhat6 - ez biztositja csontok surl6dás-mentes tapadását mozgását I Különb~z6 izületek vázlata EgyszerU és összetett iztileteket ismerünk-lz-egyszerü-izi11etekben 2 csont izesül pl a válllzuletben az 5sszetett izuletekben visz~nt t5bb csont izesül az izületi tokon beltu~ ;Pl akönyökizf1let Azizt1letifelszlnek alakja szerint megkf1lönb~ztetünk amint ez az ábrán ls látható: ~~ nyeregizületeket és })tojásizületet melyek két egymásra mer6legestengelyben éngednek elmozdulást pl a kgponya 48 az elsd nyakcsigolya közti tojáslzulet mely a fej b6lint6 és cs6vál6 mozgását teszi lehet~vé ~ll~n izulet találhat ~Z els6 ujjperecek és a ké::kbzépesontokközgittb:hengerizület mely csak egy irányban enged elmozdulást ~1 hüvelykujjunk e~ gyik izülete és I könyökizület ~ A g&mbizület a legszabadabb mozgást teszi lehetővé A mozgások 3tengely karul ~ tehát minden irányban - végezhetdk pl a vállizulet 7A csont hosezn5vekedáse Ac~ont növekedése egyrészt hosszirányuf-másrészty8stagságbeli A esontok hossznövekedését a csontszövetben az izület közelében elhelyezked~ kis porclemez teszi lehet6vé A porcváz elisonto~odása már afejl~dés 3~ h6- _ napjában megkezdődik de a méh en kivuli élet 20~lk évében is megmarad néhány poreosterület A porcokban lev6 sejtek állandóan szaporodnak a ~zéli részek pedig álland6an elesontosodnak Ig~ növekedik a esont hosszában - A vastagságbeli növeked~s a cáonthártya feldl történik melynek legbels6 sejtjeiesontképz6sejtekké ala~ulnak és igya csontok~$ k1vt1lr61 ujabb és ujabb lemezeket épitenekugyanakkor a esontfaló sejtek csöves és 8~ivacsos állománnyá alakitják fl csont belsejét a igya esontokszilárdeága sulya és vastagsá~ ga a legkedvez6bb arányban hangol6dik össze Az ábra magyaráz6 szövege: a/ tömör csont b/szivacsos csontállomány csontgeremdái el az izületi vég porcrétege d/ két esontos rész közötti p or-clemezamimindkét irányban álland6an csonttá alakul de közben a porc is szapbrodik tehát a po~clemez nem tunik el a- A koponya oldalról Megfigyelhe~6 az are és agykoponya arányst me1y-az-emeerrél-jelzi a magasabbrendfl idegtevékenység - -2- -

megnyil vánulását Az emberi koponyán -látható:a/ orrcsont 1:>1 felad állcsont ci homlok üreg helye ahomlokcsontban dl áll- csónti üreg helye a -fels6 állcsontban elküls6 hallójárat fl esuesnyulvány a halantékesontonkli; varratamellyel a koponyacsontokösszekapcso16dnak v Az emberi koponya szemb61 Avonalkázott részek Id-d! orr mellékbregeinek:kurvonalait jelzik g- járomivh ~ orrureg~zor~sövénnyel és órrkigy16kkal i= idegen kilépési he~ 11e k =orresont lo{az ujszülött koponyája feltilr61 és oldalr61 Az ujszülöttnél~~leend~-varratok-helyében köt6szöveti-rétegek vannakaz agykoponya jóval nagyobb az ar-eleopcnyáné l a homlckdudor és falcsonti dudorer6sebben kifejezett ~ koponyának azokon a részein ahol több csont találkozik azunkutacsokat találjuk Az ábrán 11 nagykutacs 2/ kfskutac s Jl Qldals6 - hátsó 4tlol- ~ dals6 ~ eluls6 kutaca A gyermek születése utánaz oldal 8Ó ku~ tacsibkben6nek4 kiskutaes a 2;-ik életh6napban a nagyku t aca a 18-ik életh6napbann4 ee~ - ~Z I fl--a fogszerkezetea fog három részb6i áli: kozo na nyak és gyökér-a--kelo:na-a-szájüregben feksz;ik agy5kér az álleson- tokba ékel6dik A nyak k5rül a foghu s vagy iny tapadaz ábrán a fogésfogm-eder hosszmetszete látható al 2 zománc amely ke- mény fehér rétegként vonjabe a koronát bi dentin mely a cement és a zománc alatttalálhat6 c!/ cement áilomány -érdes csontszeru szurkeanyag mely a gyökeret kivülről borit- jad = fogbél az LdegekkeL e :inyhus f = csont 12 Fogti:pusok1 2 ;:metszófogak hegyes alakkal :3 szemfogerdtelj~se~be~ kifejlett a gybkérvége kissé behajlott 4-5 a kiszápfogak melyek elütnek a~ e16bbiekt61 nagyobbrág6 feluletukkel 6 78 :&::1 nagy zápfogak er6teljesenkifejlett rág6felülettel háromágu behajlott gyökerekkel a cll korona b a gyökér la kettd között van a fognyak1 Az ábra képei végle- ges fogaka~ mut~tnak 13 Gerincoszlop Agerincoszlopon megfigyelhet6 az emberre jellemz6 -kett6s hajlatvagy S alaku görbületi la nyaki éságyékil - mely az egyenes testtartás biztosi t ka Agerineoszlop csigolyákbqlvanfelépitve :rajta 5 tájatkülönb5ztetünk meg: nyaki 17 cs~golya/; háti 112 csigolya/ ágyéki IS csigolya/keresztcsonti 15 összenőtt csigolyalés ~arki részeket /:3-5 csigolya/~ é 14~-A csigolya al = csigolyatest mely sz~vacsos állo~á~ nyu bl csigglyaivek 12/ melyek hátrafelé a t öv íanyulv ányban e- gyesülnek Ic/Oldalukról az un oldalsó nyulványágazik ki ldl amelyen a bordaizesül e-i a csigolyaivek által körülzárt csi-golyalyukakb61 tev6dik össze agerinccsatorna melyben a gerinc

ve16 helyezkedik el ri félköralaku bevágás amelyen a gerineve16b6l idegek lépnek kig/ izaleti nyulvány Nyakcslgolyák~ ~~ Azelsósigoiya az u~n atlasz mely~ nek nincs-esigelya-t~ste és igygyürüal~kot ölt Ezen megtalálhat juk 11 a h~tsóivetamely röviden zár ésnem alkot tövisnyulványt 1els6-1zUleti árok/51 al~tt elh-elyezked6 esigolya lukakat 12lf~s a harántnyulványakat lj/ J fels~ tztueti árk()k-ba izesfll ra köppnya az C!Sregluk1 oldal?il található btitybkkel ~ Amásodik nyakcsigolya az un~ episztrofeusz melynek fej- nyulánya ll/az -eplsztrq:teusz és az atlaszesigolyatestének 5sszenBvé séb61 alakult ki~ Ezen forog a kopenya Az episztrefeu azon Jle~találhatjukmégezizUletifelszint 12/iharántnyulványt 13/ a villaalakban kettéosztot t tövisnyulványt /41 f:~: Nyak csigolya ll ttlvisnyulválly 21 izilletinyulvány 3/~c8igQlyaiv gyökere41 csigolyatestoldalsó 8zéle 5/ csigolyatest 6/ aharántnyülványbanlév6 nyilás 71 a harántnyulványelülá6 gu_o m6ja a/hátsó gumója {ezekre tapadn-akaz 1zmokl /csigolyaluk llcsigolya iv : i ~ 15 a 16fMellkas Amel1kast 12 pár borda alkotja l bordák két~: szeresenluijlitett csavart igen rugalmas Lapea csontok 4 mell- : kas elf1ls6 réézén helyezkedik el szegycsont v mellcáodtt~ely részb6l áll és kardho~ hasonló 4 bo~dák közül 7 pár u ll ~a16di borda; porcos réteggel közvetlenül kapcsolódik a mellcsont~ hoz J pár bordaközvete kapcsolódik a azegyesonthoz két pár pedig szabdon áll Iz ut6bbi 5-pár bordát á;ibordánaknevezzük ~ szabadon á41~ 2 pár Dordát-r~epü16 bordának is nevezzf1k a v l7í Abord! t~16-ik szövegben 1/ a borda érintkezésifelillete-a-psfeqal 2ls- borqa fels6 sz~le JI ~lsó széle 41 belsa felulet e 51 eo bord$barázdáj a 6/ a bordagitmó izfelszine 1/ a borda:tej 1zfelazine 18{Afels6 végtag csqntjai l Vállöv :J:1-~felkar 111álkar ~IV -kéz -~-!II-mlesGsGnt J: bl lápockacsont a hollóorrnyulvánnyal felkarcsont d/ s1:ngesont- J-ora6esont; f/kézt6eaerrte k /S/ g- ~ kézközépcsontok-15! t II! ujjpereek 14~J+21: t c1 19:; Jobbkéz a tenyé;1 oldalról~j~ C)rs6cs~nt2~ s1ngcspnt ; J kézt6esontokj ~4 -a-k4zközépes0ntok 5 ujjpereek 6 az alapperc izfelulete1 7 akézköz~pujjizületek gömbalaku izíelülete t 1 : 2!>~~Azals6végtagesontjai Medencecsont ra comb II~~:lábszár -IV lá ; -a -csip6ssont b ;szemeremesont c U16cBo:mtd ;;eombcsont;e ~térdkalács f J!: sipesontg 1)1I szárkapocs h lábt6esontok i= lábközépcsontok k~ ujjpercek ~ lábboltozat : - : - t;fa tqk sz láb csontjai\ :rtt világoaar; lá~bat~ukt~gal~bt6cmn- &-~-elter6ell&-kezt6csontokszamátol -1 \ \

i 1 j 1 i 21* yál15v ás medenee~t~ A yáll6vnl láthatjuk: al ell-1ev6 kulcscsontgt b/ hátul lev6 lapockaosontot t e/ Imellkast és d/ afelkaresontot ~ medeneeöl magyarázészövegét 1 az ábránl ~ -i \ í (! 1 r r :~ í ; i Ets60~TATÁSI JEGYZE~BLLÁT6VÁLLALAT ~ Fele16svezettS: Bei tterj~e li~a319//pi- BUDAPEST -5: