Hajós Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2011. (IV.22.) rendelete a pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról Hajós Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. Törvény /továbbiakban Ötv./16. /1/ bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény / továbbiakban Szt./ 1. /2/, 25. /3/, 37/D. (3), 47. /2/ és 132. (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. XXXI. törvény / továbbiakban Gyvt./ 29. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján e törvények helyben történő végrehajtására - a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a szociális igazgatás helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA, HATÁSKÖRI SZABÁLYAI 1. /1/ A rendelet célja, hogy a Hajós Város Önkormányzata /a továbbiakban: Önkormányzat/ által biztosított egyes szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezetét, a jogosultság feltételeit, mértékét, valamint érvényesítésének garanciáit meghatározza. /2/ A rendelet személyi hatályát az Szt. határozza meg. /4/ E rendeletben meghatározott átruházható szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület Szociális Bizottságra ruházza át. II. FEJEZET ELJÁRÁSI SZABÁLYOK, A PÉNZBELI ELLÁTÁSOK FOLYÓSÍTÁSA 2. /1/ A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet az ellátást igénylő vagy a törvényes képviselője terjesztheti elő a 63/2006. (III.27.) Korm, rendeletben foglalt formanyomtatványon a Polgármesteri Hivatalnál. /2/ A megállapított pénzbeli ellátások és támogatások folyósításáról a határozatban foglaltak szerinti időpontban, elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással vagy a házipénztárból történő kifizetés útján kell gondoskodni, az ügyfél kérelmének megfelelően. /3/ Kérésre, vagy a pénztári kifizetés eredménytelensége esetén a jogosult részére postán kell eljuttatni a támogatás összegét. /4/ Az ellátások megállapítása ügyében hozott döntés elleni fellebbezéseket a Polgármesteri Hivatalhoz kell írásban benyújtani, a jegyző gondoskodik arról, hogy a fellebbezés a szükséges iratokkal együtt a Képviselőtestület elé kerüljön. /5/ Az ellátás megállapításához szükséges környezettanulmányt Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője készíti el. /6/ Egyebekben a pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 63/2006. (III.27.)Korm rendelet előírásai szerint történik. /7/ Az ellátás éves felülvizsgálatának, jogosultság ellenőrzésének előkészítése a szociális ügyintéző feladata, amelyet a szociális, egészségügyi és gyermekjóléti szervek közreműködésével lát el. A jogosultság felülvizsgálatára a jogosultságot megállapító szerv köteles.
III. FEJEZET PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Aktív korúak ellátása 3. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg az Szt. 33. (1) bekezdésében meghatározott személyek számára. Rendszeres szociális segély 4. /1/ A rendszeres szociális segélyre jogosult személy kivéve, ha egészségkárosodott - a segély megállapításának, folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Társulással, mint az Önkormányzat által kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). /2/ A rendszeres szociális segélyben részesülő személyt együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik: a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, b.) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában, c.) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d.) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak, e.) meg kell jelennie havonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f.) folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel, g.) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni. /3/ Az Önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken: a.) az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére, b.) az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az Önkormányzatot. /4/ A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre is. /5/Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. szerinti együttműködés megvalósítása érdekében: a.) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt, b.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, c.) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól, d.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt, e.) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, f.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges a jogosult bevonásával módosítja a programot, g.) jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, h.) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, i.) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet. /6/ A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja: a.) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről, b.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről, - 2 -
c.) az együttműködési kötelezettség előírásáról. /7/ A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki: a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére. /8/ A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b.) szinten-tartás karbantartás társadalmi integráció erősítése: egészségügyi szociális mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c.) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról. /9/ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult: a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően, b.) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, c.) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül, d.) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak, e.) nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél, f.) az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel. /10/ Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg. /11/ Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi. (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy bérpótló juttatás megállapításának és folyósításának egyéb feltétele, hogy a kérelmező (jogosult) biztosítsa lakókörnyezetének rendezettségét. (2) A lakókörnyezet rendezettnek minősül akkor, ha a.) a kérelmező (jogosult) által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház belső helyiségei tisztán tartottak, higiénikus állapotúak, b.) a lakóházhoz tartozó udvar tiszta, gondozott, a kert megművelt, c.) a lakóház kerítéssel kívül határos területe gondozott, gyomtalanított, a járda tisztán tartott, sikosságmentesített, d.) a lakóépület rendeltetésszerű használata biztosított. 5. - 3 -
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülését a kérelem benyújtását követő 8 napon belül a jegyző (illetve az általa megbízott személy) ellenőrizheti. (4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt (jogosultat) az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - felszólítja a kifogásolt hiányosságok megszüntetésére. (5)A (4) bekezdésben meghatározottak teljesülését a határidő lejártát követő 5 napon belül a jegyző (illetve az általa megbízott személy) ellenőrizheti. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti felszólításban meghatározott tevékenységet kérelmező illetve jogosult nem teljesítette, az aktív korúak ellátása iránti kérelmet el kell utasítani, illetve a (4) bekezdés szerinti határidő lejártának napjával meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságot. 6. Lakásfenntartási támogatás /1/ A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. /2/Az Önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást nyújt természetben az Szt. 38. (2)-(8) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint. A támogatást az ügyfél - kérelmének megfelelően- tűzifában kapja meg, vagy a ivóvíz-szolgáltató számlájára kerül átutalásra. /3/ Az Önkormányzat önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt annak a személynek, a) akinek háztartásában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, feltéve, hogy b) a lakásfenntartási költségek a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át elérik. /4/ A lakásfenntartási támogatás elbírálásakor egy főre és egy hóra számított indokolt költségnek lehet venni: - gázfűtés: 200 Ft/m 2 - tűzifa: 150 Ft/m 2 - villanyáram esetén: 100 Ft/m 2 - gázfogyasztásnál 25 Ft/m 2 - hulladékszállítás: 50 Ft/m 2 - vízfogyasztásnál: 80 Ft/m 2 - albérlet, lakbér: 100 Ft/m 2 mennyiségeket. /5/ A lakásfenntartási támogatás igénylésekor költségként kell figyelembe venni a lakbért, vagy az albérleti díjat, a lakossági hulladékszállítás költségeit, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön havi törlesztő részletét, és e rendeletben meghatározott mértékig a villanyáram, a víz-és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit. A lakásfenntartási költségeket a szolgáltató által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző 12 hó tényleges fogyasztásait kimutató számlával, a tüzelőanyagot a forgalmazó által kiállított számlával, a lakbért, albérleti díjat érvényes szerződéssel, lakáscélú hitel törlesztését banki igazolással kell igazolni. Ezen igazolások hiányában a kérelmet el kell utasítani. /6/ A lakásfenntartási támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres ellátásként, akár természetben is. A támogatás egy hóra jutó összege 2.500 Ft. A kérelem évente két alkalommal benyújtható. Amennyiben a kérelmező nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel, úgy a települési I. fokú Építéshatóság igazolást ad ki a kérelemmel érintett lakás alapterületéről. 7. Ápolási díj /1/ Az Önkormányzat az Szt. 40-44 -ban foglaltak szerint ápolási díjat állapit meg a jogosult kérelmezőnek. /2/ Az Szt 43./B (1) szerinti ápolási díjban az a kérelmezőt lehet részesíteni, a.) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, b.) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg. /3/ Az ápolási díjat meg kell szüntetni, ha ápoló nem teljesíti ápolási kötelezettségét, így különösen ha: - az ápolt lakókörnyezetét nem tartja rendben, - 4 -
- a háziorvos utasításainak nem tesz eleget, - nem gondoskodik a megfelelő étkezésről és a személyi higiénéről, - nem adja meg a megfelelő mentális és pszichés támogatást, - az ápolt személyt tartósan ápolást-gondozást nyújtó intézményben helyezi el. 8. Átmeneti segély /1/ Átmeneti segélyben azt a kérelmezőt lehet részesíteni, c.) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, d.) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. /2/ Különös méltánylást érdemlő esetekben az /1/ bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól el lehet tekinteni. /3/ A havi rendszerességgel adott átmeneti segély esetén a határozatban fel kell sorolni a fizetések időpontját és összegét is. /4/ Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot. /5/ Az átmeneti segély összege esetenként 1.000,-Ft-nál kevesebb és 10.000,-Ft-nál több nem lehet. /6/ Gyógyszertámogatás adható annak a kérelmezőnek, ahol a családban átmeneti megélhetési gondok jelentkeznek és havi gyógyszerfelhasználás igazolt költsége a család összjövedelmének 15 %-át meghaladja. A havi gyógyszerfogyasztás mennyiségét a háziorvos, annak igazolt költségét pedig a gyógyszertár előzetesen igazolja. A kérelmező és családja összjövedelméről jövedelemnyilatkozatot ki kell tölteni a kérelemhez. /5/ Elemi kár bekövetkezése esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják,a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a jegyző a határozathozatalt követő 15 napon belül helyszíni ellenőrzéssel győződik meg a nyilatkozatok valódiságáról és erről tájékoztatja a Polgármestert. /6/ A megállapított segély folyósítása készpénzben, természetben, az igénylő egyéb költségeinek közvetlen átvállalásával történhet, különösen akkor, ha a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni - és a környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer-, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját, vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre fordítaná. Ez esetben a kérelmező köteles a Hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. /7/ A segély célzott felhasználásához a Hajós Környéki Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálet, valamint a törvényes képviselő segítsége igényelhető. Erről a megállapító határozatban külön kell rendelkezni. /8/ Átmeneti segély címén vásárlási keretösszeg megállapítására is sor kerülhet, amelynek felhasználása csak az erre a célra kijelölt helyi élelmiszer, háztartási vagy vegyes üzletben történhet. A vásárlási keret elsősorban élelmiszerre, tisztálkodási szerekre, ruhanemű, tüzelő vásárlására használható fel. A vásárlási keret konkrét felhasználási lehetőségéről a határozatban rendelkezni kell. A vásárlási elszámolás a kereskedő és Hivatal közötti számlázással történik. 9. Temetési segély /1/ A Polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén pedig 300 %-át. /2/ A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint a jövedelemnyilatkozatot. A számlát a kérelmező részére vissza kell adni. - 5 -
/3/ A temetési segély iránti kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül lehet előterjeszteni. /4/ A segély összege 12.000,-Ft. 10. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás /1/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege minimum 2.000,-Ft, maximum 5.000,-Ft, amely természetben is adható. /2/ A kérelmező, illetve a támogatásra jogosult család életkörülményeiről környezettanulmányt kell készíteni, kivéve, ha azt a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és nem feltételezhető attól eltérő lényeges változás. IV. FEJEZET TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK 11. Méltányossági közgyógyellátás A jegyző megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében 200 %-át, és a rendszeres gyógyító ellátás havi költsége a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 25%-át eléri. V. FEJEZET SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK 12. /1/ Az Önkormányzat saját maga illetve az általa fenntartott Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül a szociálisan rászoruló személyek részére a következő gyermekjóléti és szociális alapellátási formákat biztosítja: - gyermekjóléti szolgáltatás - családsegítés. /2/ Az Önkormányzat szociális tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező külső jogi személlyel kötött megállapodás alapján az alábbi szociális ellátásokat biztosítja a rászoruló személyeknek: - étkeztetés - házi segítségnyújtás /3/ Az Önkormányzat az Szt. 58/B. (2) bekezdése szerinti helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, amely évente legalább egy alkalommal ülést tart. A kerekasztal tagja a jegyző, a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője, a Képviselő-testület Szociális Bizottságának elnöke, valamint a Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás családgondozója. /4/ Az Önkormányzat a gyermekjóléti szolgáltatás szervezését, irányítását és összehangolását a Hajós Környéki Társult Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat működtetésével látja el. Átmeneti és záró rendelkezések 13. /1/ Ez a rendelet 2011. május 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 10 /2004. (VI.28.)ÖR, valamint az ezt módosító 8/2006. (V. 10.) és 21/2006(XII.28.) számú rendelet. /2/ E rendelet alkalmazásában a mindenkor hatályos Szt-t és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott rendelkezéseket kell alkalmazni. /: Estók Mihályné Szalczer Erzsébet :/ /: Mayer Ferenc :/ polgármester jegyző E rendelet kihirdetve: Hajós, 2011. Mayer Ferenc jegyző - 6 -