Cégtábla és egyéb tájékoztató táblák

Cégtábla és egyéb tájékoztató táblák Időállapot: 2016-06-29-2016-12-31 Szerző: Dr.Zatik Levente, Lektor: Zatik László, Módosítva: 2016-09-30 09:58:49 Tartalomjegyzék: 1. A cégtáblával és egyéb tájékoztató táblákkal kapcsolatos általános tudnivalók 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása A cég székhelyén elhelyezendő cégtáblával kapcsolatos szabályokat mutatja be a téma. Kitér azon eset jogkövetkezményeire, amikor a cég a székhelyén nem lelhető fel. A téma ismerteti egyes vállalkozások jogszabályon alapuló tájékoztatási kötelezettségét előíró jelzésekkel kapcsolatos szabályokat, továbbá a munkáltatónak a munkahelyen alkalmazandó biztonsági jelzésekkel kapcsolatos kötelezettségét. 1. A cégtáblával és egyéb tájékoztató táblákkal kapcsolatos általános tudnivalók A cég a székhelyét cégtáblával köteles megjelölni. A cég székhelye a cég bejegyzett irodája, amely a cég levelezési címe, ahol a cég hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, továbbá a székhellyel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése történik. Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is, így a cégtábla kihelyezése ezen szervezetek bejegyzett irodájánál nem mellőzhető. A cég székhelyéül, telephelyéül, fióktelepéül olyan ingatlan szolgálhat, amely a cég 1. oldal

tulajdonában áll, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A cégtábla méretét, kialakítását a jogszabály nem határozza meg, azonban alkalmasnak kell lennie arra, hogy a postai kézbesítő, hatóságok, ügyfelek, üzletfelek a cégtábla alapján a céget megtalálják. A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. Az adóhatóság helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a cég székhelyének valódiságát. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a székhelyet cégtábla nem jelzi, a cég a székhelyen nem lelhető fel, továbbá az ingatlan kezelőjének nincsen tudomása a cégről, az adóhatóság elrendeli a cég adószámának felfüggesztését. Az adószám felfüggesztése azonban nem a legsúlyosabb következmény. A cégbíróság az ún. ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás eredményeként megszűntnek nyilváníthatja a székhelyén meg nem található céget. A cégbíróság általi megszűntnek nyilvánítás akkor következhet be, ha a cég a székhelyén nem található, az érkező küldemények átvételét nem biztosítja és a cégbíróság felhívására a törvényes működés helyreállítására 60 napos törvényi határidőn belül sem került sor. Amennyiben a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen, a cégjegyzékbe bejegyzett tagok közvetlen megkeresését foganatosítja a cégbíróság vagy a Cégközlönyben közzétett hirdetményben hívja fel a tagokat a törvényes működés helyreállítására. 1.2. Az egészségügyi szolgáltatók cégtáblájára vonatkozó speciális szabályok Az egészségügyi szolgáltató cégtáblájára vonatkozóan a jogszabály szigorú rendelkezéseket állapít meg az ellátásra jogosultak érdekeinek védelmében. Egészségügyi szolgáltatónak minősül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet. Függetlenül a tulajdoni formától és fenntartótól. Amennyiben az egészségügyi szolgáltató a tevékenységének végzése céljából épületet, helyiséget tart fenn, a cégtáblát az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál kell elhelyezni. A cégtáblán fel kell tüntetni a szolgáltató hivatalos nevét, (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, 2. oldal

továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. 1.2.1. A klinika elnevezés használata A klinika elnevezést kizárólag orvostudományi képzést folytató, egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely területi ellátási kötelezettsége mellett az adott egészségügyi szakterület oktatását, elméleti, gyakorlati fejlesztését is ellátja kutatási tevékenység mellett. 1.2.3. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyén elhelyezendő információs tábla Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén el elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát, illetve szakmákat, vagy a szervezeti egység működési engedély szerinti elnevezését, továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. Az egészségügyi szolgáltató a betegek számára elérhető módon tájékoztatást köteles adni az egészségügyi szolgáltatásaira kötött felelősségbiztosítása meglétéről és működési engedélyének érvényességéről. Azon egészségügyi szolgáltató, amely a közszolgáltatáson túlmenően azonos helyszínen nem közfinanszírozású szolgáltatást is nyújt, köteles feltüntetni az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét. 1.2.4. Térítés ellenében végzett szolgáltatás esetén fennálló tájékoztatási kötelezettség Amennyiben az egészségügyi szolgáltató térítés ellenében végzi a tevékenységét, köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni az általa megállapított díjakat, beleértve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat is. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről. 1.3. Egyéb, jogszabályon alapuló, tábla felhasználásával történő tájékoztatási kötelezettség 1.3.1. Munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzések 3. oldal

A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni akkor, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében lévő személyre veszélyt, vagy ártalmat jelentő veszélyforrás kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem küszöbölhető ki. A munkáltató biztosítani köteles azt hogy a munkavállalók a biztonsági jelzések jelentését és az azzal kapcsolatos kötelezettségeket elsajátítsák és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismerjék. A munkavállalók a biztonsági jelzések figyelembe vételére kötelesek. A biztonsági, illetve figyelmeztető jelek ábráit a 2/1998.(I.16.) MüM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza: online.kpr.hu/uploaded-files/2016/06/ A biztonsági jelek méretadatait a fenti rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza: online.kpr.hu/uploaded-files/2016/06/ Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat. Fontos tudni, hogy a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot szab ki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság mértéke 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. 1.3.2. Építőipari kivitelezési tevékenység Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, 50 millió forint számított építményértéket meghaladó építőipari tevékenység megkezdésekor az építési munkaterületen a közterületről jól látható táblán fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, az építési engedély számát, c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, d) a tervező nevét, megnevezését, e) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét, f) az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, 4. oldal

nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét. Fontos tudni, hogy a nem építési engedély köteles, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését. 1.3.3. Üzletek nyitva tartása A kereskedelemről szóló törvény értelmében az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a kereskedő köteles a vásárlókat tájékoztatni. 1.3.4. Pénzváltási tevékenység A vonatkozó jogszabály értelmében pénzváltási tevékenység végzéséhez az egyéb jelen komplex témában nem részletezett tárgyi feltételek megléte mellett árfolyamjegyzék, illetve az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla szükséges. A pénzváltóval kapcsolatban álló hitelintézet évente köteles ellenőrizni azt, hogy a pénzváltási tevékenységét közvetítő a jogszabályoknak megfelelően végzi-e a tevékenységét. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell az MNB részére, ha a közvetítő tevékenysége jogszabályba ütközik. 1.3.5. Dohányzási korlátozással összefüggő feliratok A törvény értelmében szembetűnő módon meg kell jelölni a dohányzási korlátozással érintett helyiségeket, továbbá a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint a nemdohányzó intézményeket. A felirat vagy jelzés méretének legalább A/4-es nagyságúnak kell lennie. A feliraton vagy jelzésen szereplő "DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY" és "TILOS A DOHÁNYZÁS" szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell 5. oldal

készülniük. A kötelezően alkalmazandó feliratokat a 39/2013. (II.14) kormányrendelet 7. sz. melléklete tartalmazza: online.kpr.hu/uploaded-files/2016/06/ Fontos tudni, hogy a dohányzást korlátozó, illetve megengedő jelzés, felirat az elektronikus cigaretta, illetve a dohányzást imitáló eszközök használatára is vonatkozik. Egészségvédelmi bírság kiszabására kerül sor a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén. Az egészségvédelmi bírság összege legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft fenti kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. 1.3.6. A dohányboltok külső felületén megjeleníthető feliratok szabályai A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni: a) Nemzeti Dohánybolt felirat; b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: 18", azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik; c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok; d) a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés; e) jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra azzal, hogy semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal, kivéve a koncessziós 6. oldal

szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzést, illetve a "Nemzeti Dohánybolt" feliratot. 2. Adózás 2.1 ÁFA 2.2 Társasági adó 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) 2.3.2 Magánszemély 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany 2.5 Egyéb adók és járulékok 3. Könyvviteli elszámolás 7. oldal

3.1 Kettős könyvvitel 3.2 Egyszeres könyvvitel 3.3 Szja szerinti adózás 4. Iratminták, nyomtatványok 1. sz. melléklet 2/1998. Müm rendelet (pdf - 1018.34 KiB) 1. sz. melléklet 2/1998. Müm rendelet 3. sz. melléklet 2/1998. MüM rendelet (pdf - 88.29 KiB) 3. sz. melléklet 2/1998. MüM rendelet 7. sz. melléklet a 39/2013. kormányrendelethez (pdf - 51.26 KiB) Dohányzás tiltótábla, dohányzásra kijelölt hely felirat 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 5. (6) (7) 5. (6) 1 Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági célú építmények kivételével az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési 8. oldal

időpontját, az építési engedély számát, c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, d) a tervező nevét, megnevezését, e) építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését és elérhetőségét, f) az építőipari kivitelezési tevékenység szerinti építési műszaki ellenőr nevét, nyilvántartási számát és névjegyzéki jelét. (7) Az Étv. 33/A. -a szerinti lakóépület építése esetén a számított építményérték mértékére való tekintet nélkül az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni a) az építtető nevét, megnevezését, b) az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját, c) a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát, d) az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését, e) a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését. 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 26/A., 39. (2), 82. (1) (3) 26/A. Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni. Ennek részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter állapítja meg. 39. (2) Amennyiben az adott munkahelyen magyarul nem tudó munkavállaló dolgozik, a munkáltató a munkavállaló által értett nyelven is köteles biztosítani az üzemeltetési dokumentációt, a veszélyt jelző, tiltó és tájékoztató feliratokat. 82. (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval vagy a 40. (2) bekezdésében meghatározott összehangolási kötelezettség megvalósításáért felelős személlyel vagy szervezettel szemben. (3) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 3. f) 9. oldal

3. f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 33/A. (1) 33/A. (1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén a) az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal kormányrendeletben meghatározottak szerint a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak, 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 2. (7) 2. (7) A dohányzási korlátozással és az elektronikus cigaretta, valamint a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozásával érintett, valamint a dohányzásra, elektronikus cigaretta és dohányzást imitáló elektronikus cigaretta használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal szembetűnő módon meg kell jelölni. 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 7. (1)-(3), (4) b), (7), (9) 7. (1) A 2-4/A. -ban, a 7/H. -ban, a 9. -ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. -a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv 10. oldal

eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vagy az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatára vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett. (2) Egészségvédelmi bírság megfizetésére köteles a 4. (9) bekezdésében megjelölt személy is, aki a dohányzásra vonatkozó, e törvényben foglalt tilalmak, korlátozások betartását feladatkörében nem érvényesíti. (3) Egészségvédelmi bírság csak azon természetes személy ellen szabható ki, aki a cselekmény elkövetésekor 14. életévét betöltötte. (4) Az egészségvédelmi bírság összege b) a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó kötelezettség nem vagy nem megfelelő teljesítése, valamint a dohányzást érintő tilalmak, korlátozások megtartására vonatkozó ellenőrzési kötelezettség elmulasztása esetén, továbbá a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeken, helyiségekben, valamint közterületeken nem, vagy nem megfelelő felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazása esetén, illetve annak nem szembetűnő módon történő megjelölése esetén ba) legalább 100 000 Ft, legfeljebb 250 000 Ft az ezen kötelezettségek betartásáért felelős személy tekintetében, illetve bb) legalább 1 000 000, legfeljebb 2 500 000 Ft az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság tekintetében. (7) Az egészségvédelmi bírság az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak az (1)-(2) bekezdések szerinti magatartásról való tudomásszerzését követő 6 hónapon belül alkalmazható. A jogsértő magatartás tanúsításától számított 1 éven túl egészségvédelmi bírság nem szabható ki, kivéve, ha a magatartás jogsértő állapot fenntartásával valósul meg. Ebben az esetben az elévülési idő a jogsértő állapot megszűnésének napján kezdődik. (9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot, valamint a dohánytermékek forgalmazásával összefüggő, e törvényben foglalt tilalmat, korlátozást megszegővel szemben jogerősen alkalmazott fogyasztóvédelmi bírságot, valamint a helyszíni bírságot az egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni. 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről 2. 11. oldal

(1) A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni, karbantartani, azokat a munkakörülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. (2) Biztonsági jelzés alkalmazása szükséges, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelentő veszélyforrás kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem küszöbölhető ki. (3) A munkáltató a biztonsági jelzés szükségességének meghatározásakor figyelembe veszi a munkahelyi kockázatok értékelésének eredményét. 3. (1) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló a biztonsági jelzések jelentését és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalói kötelezettségeket elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismerje. (2) A munkavállalónak a biztonsági jelzéseket figyelembe kell vennie. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 178. 25. 178. 25. székhely: eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. Ha nemzetközi szerződés az adóügyi illetőséget az üzletvezetés helye szerint állapítja meg, az üzletvezetés helye szerint belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy esetén e törvény alkalmazása szempontjából az üzletvezetés helye székhelynek minősül, 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 7., 7/B., 89. 7. (1) 1 A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági 12. oldal

egyesülés telephelye is. (2) 2 A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. (3) Magyar cég külföldön lévő fióktelepének a cégjegyzékbe történő bejegyzéséhez a cégnek a külföldi cégkivonattal, illetve más okirattal, valamint ezeknek magyar nyelvű hiteles fordításával kell igazolnia, hogy a fióktelepet a fióktelep helye szerinti államban nyilvántartásba vették. (4) Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. 7/A. 7/B. Az e törvény szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetőleg tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét az Európai Unió más tagállamába is áthelyezheti. A cég ezirányú döntése külön törvény eltérő rendelkezése hiányában nem igényli a székhelyére vonatkozó cégbejegyzés módosítását. Az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás 89. Ha a cégbíróság tudomást szerez arról, hogy a cég a székhelyén, illetve telephelyén, fióktelepén sem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye is ismeretlen vagy kézbesítési megbízottja nem fellelhető (a továbbiakban: ismeretlen székhelyű cég), a cégbíróság a megszüntetési eljárást megindítja és a cég cégjegyzékbe bejegyzett tagjait közvetlenül megkeresi vagy szükség esetén a Cégközlönyben közzétett hirdetményben felhívja, hogy a cég törvényes működéséhez szükséges intézkedéseket hatvan napon belül tegyék meg. A törvényes működés helyreállítása érdekében a tagok a cég legfőbb szervének összehívására is jogosultak. 2012. évi CXXXIV. törvény a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről 12. 12. (1) A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól 13. oldal

láthatóan megjeleníteni: a) Nemzeti Dohánybolt felirat; b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: 18", azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik; c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok; d) a koncessziós szerződésben meghatározott, a dohányboltra utaló egységes jelzés; e) jogszabály alapján dohányboltban forgalmazható termék(ek) forgalmazása esetén az ilyen termék(ek)re utaló felirat vagy ábra azzal, hogy a (2) bekezdésben foglaltakat mindenkor alkalmazni kell. (2) A dohánybolt külső felületén ide nem értve az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltakat semmilyen olyan kép, látvány vagy szöveg nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányterméket kiegészítő termékre, illetve dohányzásra utal. (3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni. (4) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény mozgóbolt útján is lehetővé teszi, úgy az (1) és (2) bekezdésben előírtak értelemszerűen alkalmazandók. 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet, a pénzváltási tevékenységről 10. (1) e), f), 26, (1),(2) 10. (1) A pénzváltási tevékenység e) árfolyamjegyzék, f) az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla, megléte esetén végezhető. 26. (1) A hitelintézet belső ellenőrzése köteles legalább évente megvizsgálni, hogy a pénzváltási tevékenységét közvetítő e tevékenységét a jogszabályoknak, illetőleg a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e. (2) 47 A hitelintézet felelős azért, hogy a pénzváltási tevékenységét közvetítő e tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell az MNB részére, 14. oldal

amennyiben a közvetítő e tevékenysége jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik. 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól 11. (1), (1a), 7. sz. melléklet 11. (1) A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket, valamint a nemdohányzó intézményeket a 7. mellékletben meghatározott tartalmú és formájú felirat vagy jelzés alkalmazásával kell megjelölni. A felirat vagy jelzés mérete legalább A/4-es nagyságú. A feliraton vagy jelzésen szereplő "DOHÁNYZÁSRA KIJELÖLT HELY" és "TILOS A DOHÁNYZÁS" szövegeknek piros színnel, legalább 30 pontos Helvetica Bold, az egyéb szövegrészeknek legalább 18 pontos Helvetica Bold betűmérettel kell készülniük. (1a) Az (1) bekezdés szerinti felirat vagy jelzés alatt az elektronikus cigaretta és a dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának korlátozását, valamint használatára kijelölt helyeket, helyiségeket, közterületeket is érteni kell. 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 2. (1) h) i), 3., 4. 2. (1) E rendelet alkalmazásában h) székhely: az egészségügyi szolgáltató központi ügyintézésének a helye, székhelynek minősül továbbá a külföldi székhelyű egészségügyi vállalkozás magyarországi fióktelepének székhelye; i) telephely: az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyszíne, mely a székhelytől, illetve másik telephelytől az ingatlan-nyilvántartásban eltérő helyrajzi számmal rendelkezik, és ahol egy vagy több szervezeti egység feladatát látják el; Az egészségügyi szolgáltató elnevezése és tájékoztató táblája 3. (1) Az egészségügyi szolgáltató nevének a szolgáltatás alapvető tevékenységét és tényleges formáját kell kifejeznie. Ha az engedélyes az egészségügyi szolgáltatást nem fő tevékenységként végzi, úgy az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeti egysége megnevezésének kell az általa nyújtott egészségügyi tevékenységet 15. oldal

kifejeznie. (2) Az egészségügyi szolgáltatónak, ha tevékenysége végzéséhez megfelelő épületet, helyiséget kell fenntartania, az épületen és a szolgáltató egység bejáratánál cégtáblán fel kell tüntetnie a szolgáltató hivatalos nevét (egyéni vállalkozó neve, cégnév, alapító okiratban meghatározott név), az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyben meghatározott ellátási formáját, továbbá egészségügyi közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató esetén az erre vonatkozó utalást. A klinika elnevezést kizárólag a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott orvostudományi (egészségtudományi) képzést folytató egyetem olyan szervezeti egysége használhatja, amely a progresszív ellátás (Eütv. 75. ) felső szintjén és a területi ellátási kötelezettség keretében nyújtott gyógyítómegelőző feladatain keresztül biztosítja az adott egészségügyi szakterület elméleti és gyakorlati képzését is magába foglaló graduális, illetve posztgraduális oktatását, továbbá részt vesz az orvostudomány adott ágának elméleti és gyakorlati fejlesztésében, illetve e szakterületen kutatómunkát végez. (3) Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetnie az engedélyezett egészségügyi szakmát, illetve szakmákat, vagy a szervezeti egység működési engedély szerinti elnevezését, továbbá, ha nem folyamatos betegellátást végez, a rendelési időt, valamint a betegek számára rendelkezésre állás idejét. Az egészségügyi szolgáltató a betegek számára elérhető módon tájékoztatást köteles adni az egészségügyi szolgáltatásaira kötött felelősségbiztosítása meglétéről és működési engedélyének érvényességéről. (4) Azon egészségügyi szolgáltató, amely azonos helyszínen egészségügyi közszolgáltatás mellett nem közfinanszírozású egészségügyi szolgáltatást is nyújt, köteles az információs táblán egyértelműen feltüntetni a közszolgáltatás és az egyéb szolgáltatás körét és rendelkezésre állási idejét. 4. Az egészségügyi szolgáltató, ha tevékenységét a beteg számára térítés ellenében végzi, az általa megállapított díjakat, illetve a külön jogszabályban megállapított részleges és teljes térítési díjat köteles a beteg számára jól látható helyen kifüggeszteni. A szolgáltatás teljesítése előtt a beteget szóban is tájékoztatni kell a szolgáltatási díj és az esetlegesen felmerülő egyéb költség várható mértékéről. BH 2005.68.II. 16. oldal

A cég működése során elvárható, hogy székhelyén a hatóságok, üzletfelek számára elérhető legyen, gondoskodjon a székhelyére érkező küldemények átvételére jogosult személy jelenlétéről. Kfv.I.35.663/2013/9 Az adószám alkalmazásának felfüggesztésére irányuló adóigazgatási eljárásban az adózó székhelyét a cégnyilvántartás szabályai szerinti tartalommal kell vizsgálni Kfv.I.35.663/2013/9 Az elsőfokú adóhatóság vizsgálta a felperes székhelyének valódiságát. Megállapították, hogy a székhelyet cégtábla nem jelzi, a helyszínen a felperest nem lehet fellelni, az ingatlan kezelője nem ismeri a felperest. Erre tekintettel első fokon jogerős határozattal, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.)24/A. (1) bekezdés b) pontja alapján, elrendelték a felperes adószámának felfüggesztését. A felperes 2011. augusztus 31-én terjesztett elő az adószáma alkalmazása felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelmet. A felfüggesztés okát elismerte, és előadta, hogy a törvényes működést a székhelynek más cím alá való áthelyezésével helyre kívánja állítani. A későbbiekben a cégnyilvántartás-változás bejegyzési kérelmét visszavonta. Az elsőfokú adóhatóság az eredeti címen újabb székhely vizsgálatot tartott. Ekkor egy A4-es papíron ki volt függesztve, hogy a felperes az adott helyen működik, de az elhanyagolt állapotú épületben senkit nem találtak. Ezért az elsőfokú hatóság, az alperes által helybenhagyott határozatával elutasította a kérelmet. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a felperes adószáma alkalmazásának felfüggesztését megszüntette. A jogerős ítélet indokolása szerint abból, hogy a második vizsgálat napján működésre utaló jelek nem voltak tapasztalhatók, nem következik az, hogy a cég a központi ügyintézés helyén nem található. Az ingatlan műszaki állapotból, illetőleg a munkavégzés hiányából szintén nem lehet a cég fiktivitására következtetni. A felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt azzal, hogy a felperes a székhelyét cégtáblával jelölte. Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria megállapította, hogy az adóigazgatási eljárásban alkalmazandó székhely fogalmát az Art. 178. 25// pontja csak annyiban határozza meg, hogy a székhely eltérő rendelkezés hiányában a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely 17. oldal

hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye. A fogalom tartalmi elemeit az Art. nem definiálja, azokat az adóigazgatási eljárásban is a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. tv. (a továbbiakban: Ctv.) 7. -ának megfelelően kell alkalmazni. A Ctv. perbeli időszakban is hatályos 7. (1) bekezdése szerint a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A Ctv. ezen rendelkezése következtében a perbeli időszakban már nem volt törvényi kötelezettség az, hogy a cég székhelye és a központi ügyintézés helye azonos legyen, azaz már nem volt elvárás a székhelyen gazdálkodási tevékenység folytatása. Azonban a korábbiakhoz képest-, és a hatályos szabályozás szerint is fennállt/fennáll az a törvényi követelmény, hogy a székhelyet cégtáblával jelöljék, hogy az adott címen a cég gondoskodjon a küldemények átvételéről, ott őrizzék és tartsák rendelkezésre cég iratait, és a cég ott teljesítse a külön jogszabályokban meghatározott-, a székhellyel összefüggő kötelezettségeit. A Ctv. 7. (1) bekezdésének rendelkezése folytán a székhelyen folytatandó tevékenység tehát nem merül ki a levelek, iratok átvételében, ott cégen belüli tevékenységet (iratok őrzése és rendelkezésre tartása) kell folytatni és a hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is teljesíteni kell. Az adószám felfüggesztésével kapcsolatos hatósági eljárás a Ctv. 7. (1) bekezdés szerinti kötelezettséget ró az adózókra. Az adóhatóság az Art., mint külön jogszabály által meghatározott rendeben jogosult vizsgálni a székhely valódiságát, és az adózónak a cégbírósághoz bejelentett címen rendelkezésre kell állnia. A rendelkezésre állás aktív, tevőleges magatartás, nem helyettesíthető a Ctv. 7. (1) bekezdés szerinti másik törvényi követelmény teljesítésével, a cégtábla kihelyezésével: a cégtábla kihelyezését az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a székhelyre vonatkozó elégséges feltételnek. A téves megközelítése folytán a Kúriának nem kellett külön állást foglalnia abban a kérdésben, hogy figyelemmel a BDT2009. 2139 számú eseti döntésére - az A/4-es lapra nyomtatott forma szolgálhat-e cégtáblaként. A felperes a székhelyen nem állt az adóhatóság rendelkezésére, saját maga is elismerte, hogy a bejelentett cím nem felel meg a törvényi követelményeknek, 18. oldal

nyilatkozatát utóbb nem módosította, a bejelentett székhely valódiságát nem biztosította. Az alperes az Art. 24/A. (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárás eredményeként helytállóan állapította meg, hogy az adószám felfüggesztés elrendelésének oka nem szűnt meg, és erre tekintettel jogszerűen utasította el a felfüggesztés megszüntetésére irányuló, az Art. 24/A. (3) bekezdés szerinti felperesi kérelmet. A Kúria erre tekintettel a jogerős ítélet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. 6. Módosítás az előző változathoz képest 2016. június 29-i hatállyal változás, hogy az építési munkaterületen elhelyezendő tájékoztató tábla kihelyezésének elmulasztása esetén építésfelügyeleti bírság kiszabásának nincs helye. Módosult az 1.3.2. pont. 19. oldal