A hely szó a helynevekben

DEBRECENI EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK A hely szó a helynevekben SZAKDOLGOZAT Szakdolgozati témavezető: Dr. Hoffmann István Készítette: Baranyai Anett magyar pedagógia szak Debrecen, 2010

Tartalomjegyzék: 1. Bevezetés...3 2. A hely szó etimológiai vonatkozásai...7 2. 1. A hely szó alakváltozatai... 9 2. 2. A hely szó jelentése 11 3. A hely szó a mai magyar helynevekben...13 4. A napnév + hely típusú nevek az Árpád- korban...31 5. Összegzés...45 6. Bibliográfia...47 7. Melléklet...50 2

1. Bevezetés A helynevek vagy másképpen földrajzi nevek különféle helyeknek a tulajdonnévi megnevezései. Ezek igen sok olyan szót tartalmaznak, amelyek a helyek különböző fajtáit jelölik meg. Ezeket földrajzi közneveknek nevezzük. (HOFFMANN 1993: 53). Figyelemre méltó azonban, hogy maga a hely szó viszonylag ritkán szerepel a helynevekben. Szakdolgozatomban e szónak a nevekben betöltött gyakoriságát, szerepét szeretném megvizsgálni. Ezt először a mai magyar helynevekben végzem el, majd szakdolgozatom második részében a középkori helységnevekben vizsgálom meg a hely szónak a szerepét. Az utóbb említett kutatás alapja SZABÓ G. FERENC A vásározás emlékei középkori helységneveinkben (1998) című munkája volt. Dolgozatomban forrásként szolgáltak a megyei és a járási névtárak, melyek tartalmazzák a ma használt helynevek jó részét. Ezek a névtárak a követezőek: - Baranya megye földrajzi nevei (BMFN) - Komárom megye földrajzi nevei (KMFN) - Somogy megye földrajzi nevei (SMFN) - Zala megye földrajzi nevei (ZMFN) - Vas megye földrajzi nevei (VMFN) - Heves megye földrajzi nevei (HMFN) - Veszprém megye földrajzi nevei (VeMFN) - Jász-Nagykun-Szolnok megye földrajzi nevei (JNSzMFN) - Bács-Kiskun megye földrajzi nevei (BKKMFN) - Győr-Moson-Sopron megye földrajzi nevei (GYMSMFN) - Pest megye földrajzi nevei (PMFN) A magyarországi helynévgyűjtés az 1960-as-70-es években és a 80-as évek első felében érte el legjelentősebb eredményeit. A megyei és járási névtárak sorra jelentek meg ebben az időszakban. Módszertani tekintetben Zala megye helynévgyűjteménye mintául szolgált más munkákhoz, mégis a zalai munka után sokáig váratatott magára a Somogy megye 3

kötete. Az alkotók között neves nyelvészezek voltak, mint például, PESTI JÁNOS, ÖRDÖG FERENC, HAJDÚ MIHÁLY. A Vas megye anyagának összegyűjtésében már helybeli, főleg szombathelyi szakemberek is szerepet kaptak. A Komárom megye kötetében pedig egy újabb nemzedék képviselői jelentek meg. Heves megye, Veszprém megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Bács-Kiskun megye, Győr-Moson-Sopron megye és Pest megye földrajzi neveinek közzététele járásonként történik. Ezeknek a köteteknek ÖRDÖG FERENC és BALOGH LAJOS volt a szerkesztője, de természetesen meghatározó szerep jut azoknak a szakembereknek is, akik egy adott terülten végeztek gyűjtőmunkát. Így például kiemelkedik munkája révén PELLE BÉLÁNÉ, aki Heves megye területén végzett gyűjtőmunkát. Az Egri, a Füzesabonyi és az 1980-ban megjelent Hevesi járás névgyűjteménye is az ő nevéhez fűződik, de a Gyöngyösi járás helynevei is neki köszönhetőek. Ha a hely szónak a mai nevekben való szerepét akarjuk megvizsgálni, akkor a helynevek szerkezetét kell elemeznünk. HOFFMANN ISTVÁN felfogása a helynevekben kifejeződő nyelvi jegyeket modellekre vezeti vissza. Ennek a módszernek a részletes kidolgozását a Helynevek nyelvi elemzése című munkájában találhatjuk meg. Ő maga ezt írja: egy-egy helynevet csak a rendszert jellemző általános jegyeknek a névben való felmutatásával interpretálhatunk helyesen, másrészt a névrendszer általános jellemzői csakis az egyes nevek sajátosságainak elemzésén keresztül tárhatóak föl. (HOFFMANN 1993: 27-28). HOFFMANN munkája helynév-tipológiáink sorába illeszkedik, de azoktól több tekintetben is különbözik. Eltér abban, hogy a rendszertani leírás nem konkrét névanyag elemzésén alapul, hanem elméleti alapállásból jön létre, oly módon, hogy a szerző a modellelmélet keretébe megkísérelte beépíteni a hazai helynévkutatások általános érvényű eredményeit. A HOFFMANN által kialakított leírási forma valójában olyan többszintű tipológia, amely a nevek szerkezeti elemzéséhez funkcionális-szemantikai és lexikális-morfológiai kategóriákat kapcsol, de szintagmatikus leírást is ad. Az elemzési modell történeti része azokat a névkeletkezési és változási folyamatokat ábrázolja, amelyek révén a különböző típusokba tartozó nevek szerkezete kialakult (HOFFMANN 2003: 7). 4

Ez az elképzelés a névrendszer tagjait és a névalkotás folyamatát a morfológiai és lexikális elemek bemutatásával és az alkalmazott szabályok, valamint műveletek meghatározásával tartja leírhatónak. A helynévvizsgálati modellről az alábbiakat állapíthatjuk meg: A modell nyelvészeti alapelvekre támaszkodik, valamint a lehetséges vizsgálati szintek elkülönítésére hívja fel a figyelmet. A nevek szerkezetének kérdései, jelentésének kérdései vagy használatuknak szociális kérdései külön elemzési síkot alkotnak. A meghatározott szempontok szerinti jegyek az adott nevet egyszerre és egy időben jellemzik. A funkcionális szempontú szerkezeti elemzés bemutatja a helynévi kategória közös sajátosságait. A helynevek születése úgy történik, hogy először természetes módon közszói helymegjelölőként jutottak szerephez, és csak később váltak tulajdonnévi értékűvé. Ez a hagyományos nyelvészeti felfogás, de természetesen a helynevekben nem csak közszavak fordulnak elő. Szerepe van bennük például a személyneveknek vagy a jövevényszavaknak. A névadásban szerepe van a mintának is. Ezt SEBESTYÉN ÁRPÁD fogalmazta meg az 1958-as névtudományi konferencián. Eszerint a már meglévő névanyag bizonyos fokig megszabja az új megnevezések létrejöttét (SEBESTYÉN ÁRPÁD 1960:83). Itt beszélhetünk még az ösztönösség és tudatosság szerepéről, a motiváltság és motiválatlanságról, valamint a különböző szóalkotási modellekről, de ezek részletes tárgyalása egy külön dolgozat témája lehetne. A modell jellemzői: - A helynevekben fel kell ismernünk a nyelvi szabályokat és a mögöttük lévő gondolkodásbeli kategóriákat, és így megtudhatjuk, hogy mi ösztönözte keletkezésüket. A cél a névalkotási folyamatok ábrázolása. Minden helynév alakulásmódjára nem ad természetesen választ. Szükséges a leíró és történeti megközelítés elkülönítése. A leíró elemzés a nevek szerkezetét mutatja be. A leíró elmés központi fogalma a névrész. HOFFMANN ISTVÁN névrésznek nevezi a névnek azt a szegmentumát, amely a denotátumról valamely információt közöl. A szerkezeti analízis 5

során a névrész kétféleképpen vizsgálható: funkcionális-szemantikai, illetőleg lexikális-morfológiai szempontból (HOFFMANN 1933: 30). A névrészek névelemekből állnak. Ezek közé sorolja HOFFMAN ISTVÁN a névbe tartozó lexémákat, valamint a névalkotásban szerepet játszó toldalékmorfémákat. A névelemek szerepet játszanak a névrészek belső felépítésében és egymáshoz való viszonyuk kifejezésében. A funkcionális-szemantikai kategóriák kialakítása az emberrel és annak környezetével van összefüggésben. Az idő előrehaladtéval egyre összetettebb kapcsolatrendszer alakul ki, és így egyre több jegy használható fel a névadásban. A funkció szempontjából való vizsgálat elkülöníti az egy-vagy kétrészes esetleg három- vagy négyrészes neveket. Egy-és kétrészesek azok a helynevek, amelyekben egy vagy két funkcionális-szemantikai jegyet kifejező névrész különíthető el. Ezek megállapításán túl annak is jelentősége van, hogy milyen funkciók fejeződnek ki a névrészekben. A kétrészes nevek esetében ezen kívül a névrészek terminológiai megjelölése is szükséges. Ebben az esetben beszélnünk kell alaprészről és bővítményrészről. KÁZMÉR alapelemnek nevezte azokat a földrajzi neveket, melyek önmagukban is alkalmasak földrajzi névi funkció betöltésére. A megkülönböztető elemek kapcsolódhatnak földrajzi köznevekhez vagy már meglévő helynevekhez. INCZEFI változtatja KÁZMÉR fogalom meghatározását abban, hogy az alapelemhez tarozónak veszi az azonosító funkciót, a meghatározó elem pedig ezen belül egy alcsoportot eredményez. A kétrészes nevek esetében beszélhetünk bővítményrészről és alaprészről. Az egyes névrészek egymáshoz való viszonyuk alapján lehetnek bővítményrészek vagy alaprészek. A lexikális-morfológiai elemzés a nyelvi kifejezőeszközök szempontjából vizsgálja a nevet vagy névrészt. Az egyes helynevek, illetve névrészek lehetnek egyeleműek vagy kételeműek. Ezen kívül beszélni kell még a lexikális elemeknek azon típusairól, amelyek részt vesznek a helynevek felépítésében, illetve a névrészek felépítésében. Keletkezéskor minden név leíró jellegű, így a névadás alapjául szolgáló motívumok és szemantikai kategóriák megjelennek benne. Kiemelkedő szerep jut a névadó motívumok szemantikai és nyelvi azonosításának. A nevek szerkezeti elemzéséhez elengedhetetlen, hogy a névrészfunkciókról beszéljünk, amelyek a helynévadásban meghatározó funkcionális-szemantikai 6

modellek. Ezek alapjában véve a megismerés formáival, általában pedig az emberi tudással függnek össze (HOFFMANN ISTVÁN 1993: 27-32). A mai magyar földrajzi nevek fönt már bemutatott forrásából kigyűjtöttem az összes olyan nevet, amely a hely szót tartalmazza. Az összegyűjtött neveket táblázatba rendeztem, és a fenti szempontok szerint elemeztem. Ezt az elemzést a névelemek különböző rovatokban való feltüntetésével végeztem el, illetve az egyes típusokat számkódokkal jelöltem meg. A táblázatot a dolgozathoz adattárként mellékeltem illetve az elemzéshez tartozó kódrendszert. A mai magyar nevek mellett a régi magyar névadásban is szerettem volna megvizsgálni a hely szó szerepét. Többféle forrást is feldolgoztam, de az eredmény azt mutatta, hogy csak egy nagyon kis névcsoportban, a vásártatásra utaló nevekben jelenik meg ez a szó. Az ide tartozó neveket ugyanúgy táblázatba rendeztem, mint a mai magyar nevek esetében. Ezek bemutatása előtt azonban áttekintem a hely szó etimológiáját és történetét. 2. A hely szó etimológiai vonatkozásai A magyar nyelv történeti etimológia szótára jelentett számomra kiinduló pontot a hely szó etimológiai szempontú elemzésében. Ahhoz, hogy a hely szó eredetét feltárjuk, szükséges a más nyelvekkel való összehasonlítás, hogy ez által felépítsük szó történetét. Fel kell kutatni, mi lehetett az ősszó, valamint meg kell nézni, hogy hogyan változott az alakja, jelentése. A rokon nyelvekkel való összehasonlítás, mint módszer, jelentős szerepet kap ebben a kutatásban. Az etimológiai szakirodalom ismeretlen eredetűnek tartja a hely szót (TESz). A szó finnugor kapcsolatait már elég régen felismerték. A Témában VÁMBÉRY ÁRMIN neve említendő meg, aki szerint a szó török nyelvvel való kapcsolatát kutatja. 7

Régebben a hely szót egyesek finnugor, mások a törökségi nyelvekből próbálták megmagyarázni. Ezzel kapcsolatban vita folyt BUDENZ JÓZSEF és VÁMBÉRY ÁRMIN között. Ez a vita a 19, század végefelé még leginkább az etimológiában alkalmazható alapelvekről szólt. A következő bekezdésekben ennek a vitának a részleteiből idézek. VÁMBÉRY ÁRMIN a Nyelvtudományi Közlemények folyóirat 1870 es VIII. kötetében a magyar és török-tatár szóegyezéseket dolgozza fel. Ezt az elméletet cáfolja BUDENZ JÓZSEF írássa, mely bemutatja helyes vagy helyeselhető szóegyezéseket. (BUDENZ 1873). BUDENZ szerint VÁMBÉRY tisztában van azzal, hogy a magyar nyelv a finn-ugor nyelvcsoporthoz tarozik nyelvrokonság tekintetében. Ezen azt érti, hogy a magyar nyelv szókincsének lényeges része és nyelvtani alakszerkezetére nézve a finn-ugor nyelvekkel egyezik. E mellett van sok olyan szó, melynek mása török tatár nyelvekben lelhető föl, de ezt ő a későbbi érintkezésekkel magyarázza. VÁMBÉRI a török nyelvnek a magyarral való kapcsolatát egyrészt az átvételekkel másrészt a későbbi hatásokkal magyarázza. VÁMBÉRY rokonságnak nevezi a magyar török kapcsolatot, de BUDENZ szerint a rokonság csak olyan nyelvek viszonyát jelöli, melyek, mint osztatlan egészek egy közös és azonos alapnyelvből kiindulva, szakadatlan nyelvtörténeti fejlődés által bizonyos fokú önálló megkülönböztetett jellemet öltöttek, vagyis jobban mondva olyan nyelvek, melyekké csak egy közös osztatlan alapnyelv fejlődhetett, maga magának csak többszörös változatait hagyván hátra (.BUDENZ 1884: 68.) BUDENZ kifogásolja VÁMBÉRY azon megállapítását, hogy a magyar a törökkel rokon nyelv, mert azok a magyar szók, melyek a törökben is léteznek, azok az ugor alapnyelv által juthattak a magyar nyelvbe. A VÁMBÉRY által használt eljárás, mellyel a rokonságot bizonyítani vélte a bírálatban kritikát kap. Bírálja a hangalaki egyezésekre vonatkozó egyezéseket. Kritizálja azt a tényt, hogy a jelentések egyezését legtöbbször nem az alapjelentésre, hanem egy másodrendű jelentésre alapozza, de olyan jelentéseket is egyezőnek talál, melyek különböznek. BUDENZ vizsgálatai után közéteszi, hogy mi az, ami helyesnek fogható fel VÁMBÉRY vizsgálatából. A szóegyezéseket négy csoportra osztva tárja föl. Ennek megfelelően vannak helyes egyezések, látszólagos egyezések, helytelen egyezések és jelentéktelen egyezések. 8

A magyar nyelv történeti etimológiai szótára szerint a hely finnugor egyeztetése, valamint török származtatása mint elmélet, nem fogatható el. A hely szó eredetét ismeretlennek tartotta korábban BÁRCZI GÉZA Magyar szófejtő szótárában is valamint az ERŐRY VILMA szerkesztette Értelmező Szótárban és A magyar nyelv történeti etimológiai szótárában. A magyar szókészlet finnugor elemei című munka nem tartalmazza a hely szót, ami arra utal, hogy nem tartja finnugor szónak. A legújabb ZAICZ GÁBOR által készített etimológiai szótár is ismeretlen eredetűnek mondja. Ezeken a műveken kívül az Oklevélszótár is azoknak a műveknek a sorába tartozik, amelyek ismeretlen eredetűnek tartja a hely szót. 2. 1. A hely szó alakváltozatai A hely ómagyar kori írásbeli alakja több változatban élt. Első előfordulása a Tihanyi alapítólevélből, 1055-ből való, ahol kert hel alakban fordul elő. (TESz).A KMHSz alapján említett adatok szerint a hely írásképe: hel, ritkán pedig heyl,. A szóvégi -l illetve -yl az l vagy később ly hangot jelöli. (1341: Chetertekhel (Str. 3: 678-9, Chuturtwkheyl, (ComBars. 19, Str. 3: 406), > Csütörtökhely). Az adatok többsége egyértelműen a -hel alakot tartalmazza nagyobb számban. Így nagyon valószínűnek látszik, hogy a hel alak az eredeti alak. BENKŐ LORÁND tanulmányában, mely a Nyelvtudományi Közleményekben jelent meg, a magyar -ly hang történetéről olvashatunk. Ebből megtudhatjuk, hogy a hely mikor és hogyan alakulhatott hely alakúvá. A -ly-vel kapcsolatban különböző megállapításokat olvashatunk a bevezetőben. MELICH JÁNOS szerint az l nyelvünk egy bizonyos fejlődési szakaszában az egész nyelvterületen ismert lehetett. Két altípust különböztet meg. Az első szerint az l palatalizációját elősegítette a magánhangzó közötti helyzet, a másik szerint nem kizárólag az l-ből fejlődött ki a ly. 9

NYÍRI ANTAL szerint bizonyos szavak tővégi ly-ét abszolút tővégen, valamint mássalhangzóval kezdődő toldalékok előtt l-lel, magánhangzóval kezdődő toldalékok előtt ly-nal vagy l-el írják. PAIS DEZSŐ egy cikkében, az Irányelvek a magyar hangtörténet tárgyalásában, kételyét fejezte ki az önmagában visszatérő l >ly >l hang fejlődésével kapcsolatban.. A magyarban az l >ly változás hosszú időn keresztül ment végbe. Ez a megállapítás BÁRCZI nevéhez fűződik. (BENKŐ 1953: 3-5) A tővég-típusok kialakulásában a BENŐ-tanulmány négy típust sorolt fel. Ezek a követezőek: 1. Az l : ly megkülönböztetése alig vehető észre, vagy nagyon következetlen. 2. A második típusba azok a nyelvemlékek tartoznak, melyek az l-t és a ly-t rendszeresen megkülönböztetik egymástól. 3. Ebben a csoportban az l és a ly megkülönböztetése jelenik meg, de a tővég helyzete különbözik a második csoportétól abban, hogy a puszta tővég mellett magánhangzóval és mássalhangzóval kezdődő toldalék előtt egyaránt ly jelölést találunk. Pl.: hely, oly. 4. Minden tővégi helyzetben l-eket találunk pl.: kyral. (BENKŐ 1953: 40-42.) BENKŐ LÓRÁND szerint a tővégi ly uralomra jutása és feltehetőleg keleten és északon is ment végbe. Ennek magyarázatára azok a nyelvemlékek szolgálnak, melyek forrásként jelennek meg (pl.: Döbrentei-kódex). Ezek keletre lokalizálhatóak. A elterjedése a ly hangnak a 16. századra tehető. Ezt mutatja, például ENYEDI GYÖRGY széphistóriájának második kiadásának átdolgozója a mássalhangzós toldalék előtti tővégi l-eket sokszor ly-ra javította. Ez már egy újabb nyelvállapotot tükröz, melynek bizonyítéka, hogy az átdolgozó, aki egy ismeretlen nevű kolozsvári személy volt, alkalmazta az újfajta írást, amely ezt a hangot jelölte. (BENKŐ 1955: 75-76.) A Magyar Oklevél-szótárban a hely szóról egy igen hosszú szócikket találunk, azaz nagyon sok adatot sorol fel a szótár. 10

A Magyar Oklevél-szótár adatai alapján ugyanazt állapíthatjuk meg, amit BENKŐ LORÁND is: a hel alak a gyakoribb, de a 15. század körül már megjelenik a hely alak. (1424: Zerdahely; 1455: Keddhely) Az Új Magyar Tájszótárban a hely szó nyelvjárási előfordulásaira találhatunk adatokat. A szótár felsorolja azokat az összetételeket is, melyekben a hely szó utótagként szerepel. Ilyen összetétel például a barlanghely, tűzhely, lakhely, portahely, postahely, áriahely, vejszehely stb. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a mai magyar nyelvjárásokban a hely szó alapvetően háromféle alakban van jelen. Ejtik a szó végén l hanggal (hel), ejtik ly hanggal (hely), és angyon sok helyen szóvégi j hanggal (hej), ugyanúgy, ahogy a köznyelvben is hangzik. 2. 2. A hely szó jelentése A hely mai jelentéseit az ÉrtSz. a következőképpen határozza meg: 1. Az a terület, amelyet valaki, valami el szokott foglalni. 2. A térnek valamilyen célra szolgálón (elkülönített) része. 3. Valaminek a látható nyoma. 4. Munkahely, állás. 5. Körülmény, helyzet. 6. Rangsor, sorrend valamelyik foka. (ERŐRY VILMA 2007: 610-611) A ÉKSz. több jelentését veszi fel a hely szónak. Megjelenik a fentiek mellett például még a valamilyen vidék vagy tájék jelentésben, például: erdős hely. Beszéd, írásmű valamely szakaszát is kifejezhetjük a hely szóval, vagy hivatalos szóhasználatban is, megjelenthet:az illetékes helyen. Megjelenik még férőhely jelentésben is, például ösztöndíjas férőhely. A magyar-ugor összehasonlító szótárban BUDENZ a hely szó jelentését a következőképpen írja le: A magyar hely vagy Dunántúli alakban hel leginkább csak sík térnek rajta álló vagy fekvő tárgy által elfoglalt részét képezi. ( BUDENZ JÓZSEF 1873: 132). Ezt a megállapítást mutatja a helyen, helyén, helyre, helyére-féle viszonyítás is. 11

Vámbéry Ármin, a magyar-török szóegyezések kutatásában a hely szó jelentését a következőképpen adja meg: ország, vidék. Mindez azt jelzi, hogy a szó régi közzétételével foglalkozó munkák leginkább a szónak a térség jelentését emeli ki. A magyar nyelv történeti- etimológiai szótára (TESz.) 1.jelentésként a kisebb földterület jelentést adja meg, ami azt jelenti, hogy ezt a jelentést tartja a legrégebbinek. A 2. jelentésként a helység szerepel. A 3.jelentése elvont értelmű: hatóság, ahogyan a többi jelentés is ilyen jellegű:!. (írásműben) szakasz, 5. sorrendi helyzet, 6. helyzet állapot, 7. férőhely, 8. alkalmazás. A fent említett jelentésekhez hasonlókat közöl a ZAICZ GÁBOR által szerkesztett Etimológiai szótár is. A jelentések közül a legáltalánosabb és a legrégebbi a földfelszín egy része. Ez a jelentése alkalmassá teszi arra, hogy a helyeket jelölő tulajdonnevekben, helynevekben szerepeljen. Ezért dolgozatomban azt vizsgálom meg, hogy a régebbi és újabb helynevekben hogy szerepel a hely szó. Milyen jelentése van ezekben a nevekben, mit jelölnek a vele alakult nevek, milyen más szavakkal együtt szerepel a helynevekben. A ZAICZ GÁBOR által szerkesztett Etimológiai szótár különböző jelentéseket határoz meg a hely szóra vonatkozóan.. Ezek a következők:1. helység 2. hatóság, székhely 3. szakasz, rész (írásműben) 4. sorrendi helyzet 5. helyzet a földfelszín egy része. A hely szavunkról összefoglalóan elmondható, hogy eredete ismeretlen. Egyes elméletek szerint török eredetű szó, de ez a felfogás nem elfogatható. Finnugor származtatása sem látszik elfogadhatónak. A legrégebbi alakváltozata a hel. Ebből az alakból feltehetőleg a 16. század után fejlődött ki a hely alak. A tővégi l : ly változás az l hang palatalizációával jött létre magánhangzó előtt. 12

3. A hely szó a mai magyar helynevekben A szócikkek felépítésére jellemző, hogy vastag betűvel szedve olvasható a címszó, majd utána következnek az egyes adatok, mégpedig annak feltüntetésével, hogy melyik megyéből/járásokból/ településről valók. Az egyes adatokat megyék szerint csoportosítottam, a megyéket, pedig betűrendbe sorolom fel. A szócikkek végén a források alapján megpróbálom megmagyarázni a név eredeti jelentését, illetve keletkezését. Akasztófahely Akasztófahely Szabolcs-Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Gacsály szántó Az egykori akasztófa helyét jelöli Egy, a középkorban elterjedt büntetési formára utalhat. Akóhely Akóhely Győr-Moson-Sopron/győri/Nagybajcs nádas Lapos akol hely Lapos akol hely Győr-Moson-Sopron/győri/Nagybajcs szántó Az akol juhok istállója. Olyan hely, ahol egykor állatokat tartottak kerítéssel körülvett területen. Alsó-hely-rét Alsó Herét Zala/letenyei/Várfölde rét Olyan rét, ami valamihez képest lejjebb helyezkedik el. Árkos-hely Árkos hely Zala/letenyei/Dobri rét Olyan hely, amelynek jellemzője, hogy árkok vannak rajta. Asztaghely Asztaghely Veszprém/veszprémi/Felsőörs szántó ; Veszprém/ajkai/Veszprémgalsa rét ; Zala/lenti/ Szentpéterfölde szántó Egykor olyan hely lehetett, ahol szalmakazlak álltak. Átkelő-hely Porongi átkelőhely Tolna/paksi/Bölcske nincs adat Egykor a Dunán átkelést biztosító név. Átvevő-hely Répa átvevő hely Szolnok/jászberényi/Jászárokszállás épület Olyan hely, ahol répát vásároltak fel. A névben erre az eseményre történik utalás. Babhely Babhely Veszprém/ajkai/Kolontár szántó Babtermesztésre használt hely, terület. Az 1850-es években készült térképen szereplő adat. Baglyahely Tízbaglyahely Veszprém/ajkai/Nyirád rét 13

A baglya szó a boglya főnév tájnyelvi alakja Például: szénaboglya. Azt a helyet jelölheti, ahol egykor szénaboglyák álltak. Bányahely Haraszt új bányahely Komárom/tatai/Vértessomló domb Olyan hely, ahol bánya volt, ma azonban és haraszttal (száraz fűvel) van beborítva. Egykor kőszenet bányásztak itt. Belsőhely Belsőhely Somogy/kaposvári/Várda; Vas/szentgotthárdi/Kercaszomor szántó ; Vas/körmendi/Nemesrempehollós kert ; Zala/lenti/Alsószenterzsébt rét ; Vas/ körmendi/molnaszecsőd gyümölcsös; Vas/körmendi/Magyarszecsőd erdő ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Osli szántó ; Kisvárdai-belsőhely Kisvárdai belsőhely Somogy/kaposvári/Várda puszta ; Pálteleki-belsőhely Pálteleki Belsőhely Veszprém/pápai/Gic tanya A címszó olyan helynévre utal, amely valaminek a részét nevezi meg., például: kastélykertnek vagy majorkertnek a részét. Ennek lehetnek különböző helynévi jelzős származékai. Binkhely Binkhely Győr-Moson-Sopron/győri/Börcs szántó ; Győr-Moson-Sopron/győri/Öttevény utca ; Győr-Moson-Sopron/győri/Öttevény utca ; Győr- Moson-Sopron/győri/Börcs szántó Bink helyi kertek Bink helyi kertek -Győr- Moson-Sopron/győri/Börcs kert Az előtag önálló helynévkén nem fordul elő a kérdéses területen. Az Öttevényből való név előtagját a német bank pad szóval hozták összefüggésbe az adatközlők. Bormérő-hely Bormérő hely Somogy/marcali/Sávoly sík terület, szántó A hellyel kapcsolatos eseményre vezethető vissza. Régen az út mellett bormérő hely volt. Borshely Kis borshely Zala/letenyei/Lasztonya erdő Erős illatú füvek nőnek a kérdéses helyen. Ez akár lehet borsfű vagy borsmenta is. Borsóhely Borsóhely Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Babót szántó ; Szabolcs- Szatmár-Bereg/nyírbátori/Kisléta állóvíz ; Vas/szentgotthárdi/Bajánsenye rét Borsótermelő hely. A 1900-as évek után készült térképen található adat. Búcsúhely Búcsúhely Pest \nagykátai/kóka nincs adat Arra az eseményre utal, hogy évente egyszer árusok jelennek meg ezen a helyen a templomi búcsú megtartásakor. Csárdahely Csárdahely Heves/füzesabonyi/Kál szántó Heves/gyöngyösi/Eger és Felnémet völgy ; Somogy/kaposvári/Töröcske erdő ; Vas/körmendi/Csákánydoroszló ; Vas/körmendi/Kemestaródfa rét ; 14

Vas/körmendi/Nemesrempehollós szántó Veszprém/veszprémi/Gyulafirátót rom A csárda olyan fogadó, amely országút mentén található. Az adott helyeken egykor régen épület állt; de van olyan adat, ahol csárdára nem emlékeznek. Császárhely Császárhely Somogy/kaposvári/Nagybajom legelő Az előtag családnév lehetett vagy egykori tulajdonosára vagy használójára utal. Csatornahely Csatornahely Heves/füzesabonyi/Poroszló legelő Olyan hely, melynek területén csatorna található. A Tisza menti területek ármentesítésével, csatornáztatásával kapcsolatos név. Csepehely Csepehely Zala/nagykanizsai/Sormás sík terület, szántó Személynévből keletkezett helynév, melynek a Csépán István személynévnek a becéző alakja szolgált. Cserehely Cserehely Jász Nagykun-Szolnok/tiszazugi/Öcsöd épület Az épület Öcsöd település tulajdonában lévő épület, amely épület gázpalackok cseréjének lebonyolítására szolgál. Csikóhely Csikóhely Vas/sárvári/Tompaládony épület Az épület egykori tulajdonosáról kapta nevét, így a Csikó előtag személynévre utal. Csűrhely Csűrhely Szabolcs-Szatmár-Bereg/csengeri/ Csenger kihalt név Egy 1759-es adat szerint: Halom utzának észek felől való sorjában végén a Temető mellett a város árka mellett egy Csűrhely (MOLNÁR JÓZSEF 1979: 273). A csűr takarmány tárolására használt építmény. Dézsmaszedőhely Dézsmaszed hely Veszprém/veszprémi/Gyulafirátót épület A hellyel kapcsolatos eseményre vezethető vissza címszó. Olyan hely, ahol a jobbágyok által beszolgáltatott hányadot beszedték. Dusnokihely Dusnokihely Zala/nagykanizsai/Pölöskefő szántó Nevezett személyről kapta a nevét, aki a hely tulajdonosa vagy használója. Égeres-hely Égereshely Szabolcs-Szatmár-Bereg/csengeri/Tiszaberek legelő Égerfákkal borított hely. Jellemző fájáról kapta a nevét. Égetőhely Égetőhely Szabolcs-Szatmár/fehérgyarmati/Cégénydányád égető Az előtag a hellyel kapcsolatos eseményt nevezi meg. Égetésre alkalmas hely. Erdőhely Erdőhely Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Osli szántó ; Győr-Moson- Sopron/győri/Győrasszonyfa nincs adat ; Vas/körmendi/Magyarmádalja szántó ; Vas/körmendi/Szaknyér rét ; Zala/zalaegerszegi/Budafa sík terület 15

Erdő helyek Erdő helyek Győr-Moson Sopron/Tét szántó, legelő Gramarics erdőhely Gramarics erdőhely Győr-Moson-Sopron/Győrasszonyfa nincs adat Somogyi erdőhely Somogyi erdőhely Győr- Moson-Sopron/győri/Győrasszonyfa nincs adat Községi Erdőhely Községi erdőhely Szabolcs-Szatmár Bereg/csengeri/Szamosbecs lapály Sárkány-erdő-hely Sárkány-erdő-hely Szabolcs-Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Kisar lapály Rózsás-erdőhely Rózsás erdőhely Vas/körmendi/Magyarmádalja szántó Mivel a nevek olyan helyeket jelölnek, ahol ma nincs erdő, kivágott erdők helyére utalnak. Az erdőhely különféle jelzős előtagokkal együtt is szerepel helynévként. Ezt leginkább az magyarázhatja, hogy eredetileg az erdőt kétrészes név jelölte (például: Gramarics-erdő, Rózsás erdő), és ezekben a nevekben az erdő kiemelését követően kapcsolták hozzá a hely szót. Faluhely Faluhely Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Babót Szántó ; Győr-Moson- Sopron/kapuvári/Osli szántó ; Győr-Moson-Sopron/győri/Kisbajcs Dunai mederrész ;Győr-Moson-Sopron/győri/Győrság tér ; Győr-Moson-Sopron/győri/Sokorópátka szántó ; Győr-Moson-Sopron/győri/Sokorópátka szántó ;Győr-Moson-Sopron/győri/Győrság tér ; Győr-Mosonsopron/kapuvári/Babót szántó ;Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Osli szántó ; Heves/győri Dunai mederrész ; Komárom/dorogi/Bajna erdő ; Komárom/dorogi/Sárisáp szántó ; Komárom/dorogi/Sárisáp hegyoldal, szántó ; Komárom/dorogi/Tokod domb ; Komárom/komáromi/Acsteszér szántó ; Komárom/komáromi/Bakonysárkány szántó ;Komárom/komáromi/Súr szántó ; Komárom/tatai/Héregn szántó ; Komárom/tatai/Oroszlány erdő ; Tolna/bonyhádi/Báta sík ; Tolna/bonyhádi/Szekszárd szántó ; Tolna/paksi/Dunaszentgyörgy szántó ; Veszprém/veszprémi/Szárpár legelő ; Zala/lenti/Alsószenerzsébet domb Kis faluhely Kis faluhely Komárom/komáromi/Súr szántó ; Tolna/bonyhádi/Szekszárd domboldal Régi faluhely Régi faluhely Komárom/tatai/Tatabánya rét, erdő ; Tolna/bonyhádi/Alsónána dombos Általában a település régebbi, elpusztult belterületek helyét jelöli. Mindig a település határában, a mai belterületen kívül található. Gyakran előforduló név, az itt szereplő 28 név közül mégis csak három esetében kapcsolódik hozzá jelző. Ezt 16

talán az magyarázza, hogy egy-egy településen egynél több ilyen nevű hely nemigen fordulhat elő. Felvásárlóhely Felvásárló hely Szolnok/jászberényi/Jászivány épület Szolnok/jászberényi/Jászszentandrás épület Téesz felvásárló hely Téesz felvásárló hely Jász- Nagykun-Szolnok/tiszazugi/Tiszasas épület Olyan hely, ahol valaminek a felvásárlása folyik, arra alkalmas hely. A hellyel kapcsolatos eseményről kapta a nevét. Gabona felvásárlására használt épület. Földhordóhely Földhordóhely Szabolcs-Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Botpalád lapály ;Szabolcs-Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Kisnamény lapály ; Szabolcs- Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Kisszekeres gödör ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/fehérgyarmati/Nemesborzova gödör ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/csengeri/Csengerújfalu gödör ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/csengeri/Nagyhódos gödör ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/mátészalkai/Nyírmeggyes lapály ;Szabolcs-Szatmár- Bereg/mátészalkai/Szamosszeg gödör ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/nyírbátori/Encsencs agyagos talajú gödör Ószegi földhordóhely Ószegi földhordó hely Vas/szombathelyi/Gencsapáti gödör, füzes ; Régi földhordóhely Régi földhordó hely Szabolcs-Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Kisszekeres gödör Olyan hely, ahonnan valahová például építkezésekhez földet hordtak el. Viszonylag sok névben szerepel, de csak ritkán kap megkülönböztető szerepű jelzőt. Fűhely Fűhely Vas/vasvári/Vasvár rét A hely jelelemző tulajdonsága, hogy fűvel fedett. Fürdőhely Fűrdőhely Veszprém/veszprémi/Balatonfüred városrész Fürdésre alkalmas hely. Fürszthely Fürszthely Vas/sárvári/Tompaládony épület Olyan épület, mely egykori tulajdonosáról kapta nevét. Fűzfő nyugati halászóhely Fűzfő nyugati halászó hely Veszprém/veszprémi/Balatonalmádi nincs adat Balaton melléki hely, amely halászásra alkalmas. Galambhely Galambhely Vas/körmendi/Hegyhátszentjakab erdő A nevezett helyen élő álatokról kapta a nevét a hely. Gáthely Gáthely Szabolcs-Szatmár-Bereg/Csaholc nem ismerik Olyan hely, ahol gát található, amely a víz szabályozására alkalmas építmény. 17

Gyülekezőhely Gyülekezőhely Jász- Nagykun-Szolnok/ tiszazugi/ Öcsöd buszváró hely Gyülekezésre használatos hely, amely csomópontként szolgál. Itt vártak az emberek a buszra. Hajdinahely Vassurányi hajdinahely Vas/szombathelyi/Söpte falu Régebben egy hasonló nevű major volt ezen e területen. A hajdina egyfajta emberi étkezésre illetve takarmányozásra használt növény. Ennek egykori termő területét jelöli a név. Házhely Házhely Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Babót utca ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Babót utca ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Himod szántó ; Győr- Moson-Sopron/kapuvári/Kapuvár városrész ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Kapuvár utca ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Veszekény szántó ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Osli falurész ; Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Szárföld falurész ; Hajdú-Bihar-megye/polgári/Polgár falurész ; Heves/füzesabonyi/Feldebrő szántó ; Heves/füzesabonyi/Tófalu utca ; Heves/hevesi/Heves utca ; Heves/hevesi/Heves út ; Heves/hevesi/Heves út ; Heves/hevesi/Heves út ; Komárom/komáromi/Ácsteszér utca ; Komárom/komáromi/Ácsteszér utca ; Somogy/barcsi/Vízvár falurész ; Szabolcs- Szatmár-Bereg/baktalórántházai/Lasko falu elődje ; Vas/körmendi/Molnaszecsőd szántó ;Vas/sárvári/Szeleste szántó ; Veszprém/veszprémi/Olaszfalu utca Házak helyi Házak helyi Zala/nagykanizsai/Felksőrejka szántó Házhely utca Házhely utca Vas/celldömölki/Köcsk utca ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/csengeri/Garabolc szántó Házhelyek Házhelyek Zala/letenyei/Kerkaszentkirály szántó ; Zala/zalaegerszegi/Csonkahegyhát szántó Juttatott-házhelyek Jutatott házhelyek-szabolcs-szatmár- Bereg/nyírbátori/Nyírcsászári lapály Az adott helyen található építményre utal az út, utca, falu, falurész típusú nevek esetében. Ezek általában újabban kimért és beépített területet jelölnek. Utalhat azonban olyan területre, is, amelyet az első világháború után kiosztottak házhelyeknek, de utána nem építettek rá. Előfordul többes számú formában is. Hely-rét Öreghely-rét Győr-Moson-Sopron/kapuvári/Himód szántó Az 1850-es években készült kataszteri térképen szereplő adat. Helységhely Helységhely Zala/letenyei/Pusztamagyaród domb 18

Valószínűleg a Faluhely nevekkel azonos értelmű, és a település egykori elpusztult helyére utal. Homokhordóhely Homokhordóhely Szabolcs-Szatmár- Bereg/nyírbátori/Nyírbátor innen hordják a homokot a város lakói ; Szabolcs- Szatmár-Bereg/mátészalkai/Fülöpösdaróc lapály ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/mátészalkai/Nyírmeggyes lapály Olyan hely, ahonnan homokot hordtak. Homokhordásra alkalmas hely. Lásd: Földhordó hely. Hutahely Hutahely Heves/gyöngyösi/Mátraszentimre patak menet füves A huta üveggyártására szolgáló hely. Valószínű, hogy ezen a helyen egykor olvasztókemence állt. Itatóhely Itatóhely Komárom/tatai/Szomód kút ; Veszprém/ veszprémi/nagyvázsony kút ; Veszprém/veszprémi/Szentgál domboldal, legelő Álatok itatására alkalmas hely. Kalangyahely Kalangyahely Zala/letenyei/Kistolmács domb, szántó ; Zala/lenti/Szilvágy- rét A helyen található szénaboglyákról kapta a nevét. A név előtagja a kalangya gabonakéve jelentésű tájszó. Kápolnahely Kápolnahely Szabolcs-Szatmár-Bereg/mátészalkai/Papos nincs adat ; Vas/körmendi/Kemenestaródfa falurész Olyan hely, ahol egykor kápolna állt, amely istentiszteletre használatos, templomnál kisebb építmény. Kápolnák feletti -hely Kápolnák feletti hely Komárom/dorogi/Bajna dombtető, szántó A domboldalon található kápolna fölött elhelyezkedő dombtetőt jelöli. Kapuhely Kapuhely Zala/nagykanizsai/Bocska dombos,szőlő ; Vas/vasvári/Vasvár útkijárat a mezőre A kapu kijárást biztosít valahonnan valahová, például mezőre, elkerített szőlőhegyre. A név ilyen egykori kapu helyét jelöli. Kastélyhely Kastélyhely Heves/hevesi/Boconád szántó ; Zala/zalaegerszegi/ Alsónemesapáti sík terület Zala/zalaegerszegi/Söjtör rét A helyen található építményre, kastélyra vezethető vissza, a nagy épületet más lebontották az első adat esetében. Az épület a Gosztonyi családé volt. A második adat esetében a hagyomány szerint rablólovagok tanyáztak itt. 19

Kenderhely Kenderhely Szabolcs- Szatmár/fehérgyarmati/Fehérgyarmat/Fehérgyarmat tanya ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/fehérgyarmati/Botpalád apály ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/fehérgyarmati/Fülesd tanya ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/fehérgyarmati/Fülesd szántó ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/csengeri/Csengersima kihalt név ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/mátészalkai/Szamoskér szántóterület gyümölcsössel ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/nyírbátori/Encsencs szántó ; Szabolcs-Szatmár-Bereg/nyírbátori/Nyírbogát lapály ; Szabolcs-Szatmár-Bereg/nyírbátori/Nyírbogát lápos, vizenyős rét ; Vas/szombathelyi/Nárai szántó ; Vas/szombathelyi/Szombathely szántó Kenderhelyesi-út Kenderhelyesi-út Szabolcs-Szatmár- Bereg/mátészalkai/Szamosszeg út Kenderhelyi-telekpótlás Kenderhelyi-telekpótlás Szabolcs-Szatmár-Bereg/fehérgyarmati/Botpalád lapály Nagykenderhely Nagy kender-hely Szabolcs-Szatmár-Bereg/nyírbátori/Nyírbogát szántó Kenderhely-tanya Kender-hely-tanya Szabolcs-Szatmár- Bereg/fehérgyarmati/Fölesd lapály ; Szabolcs-Szatmár- Bereg/nyírbátori/Nyírbogát nincs adat A helyen termesztett növényre vezethető vissza, a kenderre. A régi használat szerint ezt a növényt mindig ugyanazon a határrészen termesztették. A mélyebb részeken kendert áztattak Kerthely Kerthely Győr-Moson-Sopron/győri/Nagybajcs kert ; Vas/szentgotthárdi/Szentgotthárd Település volt 1950ig Olyan hely, amelyen korábban illetve jelenleg is kert van. Kirizs Kata hely Kirizs Kata hely Somogy/barcsi/Kastélyosdombó ház Az itt lakó személyről kapta a nevét, Kishely Kishely Veszprém/veszprémi/ ovas major A Tsz üzemegysége található itt. Klastromhely Klastromhely Győr-Moson-Sopron/győri/Kisbajcs domb ; Szabolcs-Szatmár-Bereg/csengeri/Kishódos domb A helyen egykor állt építményre, kolostorra vezethető vissza, de az épület már egyik helyen sincs meg. Kosárhely Kosárhely Heves/füzesabonyi/Mezőtárkány szántó Jó minőségű kosárvessző termett itt. 20