Ercsi Nagyközség Képviselő-testületének 10/1999.(IV.28.) Kt. számú r e n d e l e t e Ercsi Nagyközség Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 3 oldal Bevezető Ercsi Nagyközség társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzői 4 oldal I. Fejezet Általános rendelkezések (1.. 5..) 4 5 oldal II. III. Fejezet A helyi önkormányozás szabályai Az önkormányzati jogok (6.. 7..) Fejezet A Nagyközség képviselőtestületének feladatés hatásköre (8.. 10..) 6 7 oldal 7 10 oldal IV. Fejezet A képviselőtestület működése A képviselőtestület összehívása (11..) 11 12 oldal Munkaterv, munkaprogram (12..) 12 oldal Testületi ülés (13. ) 12 13 oldal Az ülés vezetése (14. ) 13 oldal A képviselőtestület tanácskozási rendje (15.. 16..) 14 15 oldal Előterjesztés (17..) 15 16 oldal Sürgősségi indítvány (18..) 16 17 oldal Tanácskozás rendje (19.. 21..) 17 20 oldal Kérdés, interpelláció (22..) 20 21 oldal A tanácskozás rendjének fenntartása (23..) 21 22 oldal Jegyzőkönyv (24..) 22 23 oldal V. Fejezet Az önkormányzati rendeletalkotás (25.. 26..) 23 25 oldal Az önkormányzati rendeletek kihirdetése, hatályosulása (27..) 25 oldal Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása (28..) 25 oldal VI. Fejezet Az önkormányzati képviselő (29..) 26 27 oldal
VII. Fejezet A képviselőtestület bizottságai, albizottságai A bizottsági, albizottsági feladatok és szervezet A bizottsági működés főbb szabályai (30..) 27 28 oldal VIII. IX. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyző A polgármester (31..) 29 oldal Alpolgármester (32..) 30 oldal Jegyző (33..) 30 oldal Polgármesteri hivatal (34..) 31 oldal Fejezet A képviselőtestület társulásokra és együttműködésre vonatkozó általános szabályai (35..) 31 oldal X. Fejezet Helyi népszavazás, népi kezdeményezés (36..) 32 oldal Lakossági fórumok (37..) 32 33 oldal Településrészi tanácskozás (38..) 33 oldal XI. XII. Fejezet Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona (39..) 34 oldal Az önkormányzat költségvetése (40..) 34 35 oldal Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai (41..) 35 36 oldal Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése (42..) 36 oldal Fejezet Felterjesztési jog (43..) 37 oldal Záró rendelkezések (44..) 37 38 oldal Mellékletek: 1. számú melléklet Képviselőtestület hatáskörök gyakorlásának átruházásáról 2. számú melléklet Közszolgálati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok felsorolása 3. számú melléklet A képviselőtestület bizottságai 4. számú melléklet A bizottságok által ellátandó feladatok részletes jegyzéke 5. számú melléklet A képviselőtestület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolása 6. számú melléklet A polgármestertől származó feladatátadó irat alpolgármester részére
Függelékek: 1. számú függelék Képviselő névjegyzéke 2. számú függelék Képviselőtestületi ülésre tanácskozási joggal meghívottak névjegyzéke 3. számú függelék Képviselőtestület által létrehozott bizottságok és albizottságok tagjainak névjegyzéke A helyi önkormányzatokról szóló 1994. évi LXIII. törvénnyel módosított 1990. LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) hazánkban első esetben biztosította annak a lehetőségét, hogy a választópolgárok közösségei által szabadon választott önkormányzatok önállóan, törvényes keretek között alakítsák ki saját szervezetüket és állapítsák meg működési szabályaikat. A Magyar Köztársaság Alkotmányának a helyi Önkormányzatokról szóló IX. fejezete alapján az Ötv. keretei között Ercsi Nagyközség Önkormányzatát megilleti a helyi önkormányzás joga, a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése. Ennek érdekében Ercsi Nagyközség Önkormányzata felelősséggel testesíti meg a helyi közhatalmat, a lakosság javára a település felemelkedése céljából. Ercsi Nagyközség társadalmi, gazdasági, kulturális jellemzői Ercsi Nagyközség Önkormányzatának közigazgatási területe 5944 ha, település állandó lakosságának száma 10.000 lélekszám alatt van (1998. január 01.-én 8.333 fő volt). A nagyközséggel szomszédos települések: Százhalombatta, Ráckeresztúr, Besnyő, Beloiannisz, Iváncsa, Adony. A lakosság foglalkoztatása ipari jellegű, a munkaképes korúak többsége a nagyközségen kívül, főleg Százhalombattán, illetve a Budapest környéki gazdasági egységeknél dolgozik. Ercsi Nagyközség képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1994. évi LXII. tv.-el módosított 1990. évi LXV. tv. 10. b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a 16. (1) bekezdésében és a 18. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az alábbi Szervezeti- és Működési Szabályzatot alkotja meg. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: I. Fejezet Általános rendelkezések 1.
Ercsi Nagyközség Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) (2) A törvény által adott önkormányzati jogokat gyakorló szerv: Ercsi Nagyközség Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselőtestület) Székhelye: 2451 Ercsi, Fő utca 20. (3) Az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása a képviselőtestület egységes hivatalának hatáskörébe tartozik, elnevezése: Polgármesteri Hivatal Ercsi (továbbiakban: hivatal) Székhelye: 2451 Ercsi, Fő utca 20. 2. (1) Az önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve működik. (2) Intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 3. A képviselőtestület tagjainak létszáma polgármesterrel együtt: A képviselők névsorát a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza. 15 fő 4. (1) Az önkormányzat jelképei: az önkormányzat címere az önkormányzat zászlaja az önkormányzat pecsétje (2) Az önkormányzat jelképeit, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
5. (1) Az önkormányzat kitüntetései: Ercsi Díszpolgára cím Ercsi Településért kitüntetés Közszolgálati Díj Közművelődési Díj Gyermekekért Díj Pedagógiai Díj Közegészségügyi Díj Testnevelési- és Sport Díj Környezetvédelmi Díj Díszoklevél (2) Az önkormányzat kitüntetéseinek használatát külön önkormányzati rendelet szabályozza. II. Fejezet A helyi önkormányzás általános szabályai 6. Az önkormányzati jogok (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak. (Ötv. I.. (2) bek.) (2) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozza, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül. (Ötv. I.. (3) bek.) (3) A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytat. (Ötv. 1.. (6) bek.) Ennek megfelelően: a.) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, b.) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel) vállalkozásélénkítő, munkahelyteremtő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
Amennyiben az önkormányzat a működési területén lévő vállalkozásban részt vesz, ezt megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést végeztet, melyek hiányában a napirend nem tárgyalható. (4) A képviselőtestület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselőtestület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a.) képviselőtestülete, annak felhatalmazására b.) bizottsága, c.) a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, d.) a polgármester e.) és a helyi népszavazás hozhat. (Ötv. 2.. (2) bek.) 7. (1) A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival. A koordináció keretében cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi tervekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző közreműködésével - a polgármester feladata. III. Fejezet A Nagyközség képviselőtestületének feladat és hatásköre 8. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: a.) településrendezés és településfejlesztés, b.) az épített és természeti környezet védelme, c.) a lakásgazdálkodás, d.) a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, e.) a köztemető fenntartása
f.) a helyi közutak és közterületek fenntartása, g.) a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása (Ötv. 8. (1) bek.) h.) gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól, i.) közreműködés az energiaszolgáltatásban, j.) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, k.) gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról (Ötv. 8. (4) bek.) l.) a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, m.) a nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, n.) az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: a.) az egészséges ivóvízellátásról, b.) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, c.) az egészségügyi alapellátásról, a szociális alapellátásról, illetőleg az alapellátás keretében nem gondozható rászorultak szakosított ellátáshoz való hozzájutásáról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, d.) a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról, a helyi közösségi színtér biztosításáról, a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, e.) a közvilágításról, f.) a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, g.) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, h.) a polgármesteri hivatal működtetéséről. (3) A képviselőtestület a kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot. (4) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a.) ellátása nem sérti más települések érdekeit, b.) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d.) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (5) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok és a pénzügyi bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (6) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat is.
(7) Az önként vállalt (többlet) feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a fedezet egyidejű biztosításával kell állást foglalni. (8) A (6) bekezdésben említett előterjesztés elfogadásához minősített többség szükséges. (9) Az önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak: a.) sport támogatása b.) civil szerveződések támogatása c.) közbiztonság támogatása d.) törvény által kötelezően elő nem írt egyes szociális- és egészségügyi szakellátás biztosítása 9. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik: 1.) az önkormányzati rendeletalkotás, 2.) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, 3.) törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, gazdasági társaság, más szervezet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapítása, vezetőik kinevezése. (Ötv. 9.. (4) bek.), 4.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, 5.) véleménynyilvánítás azon ügyekben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, 6.) a helyi népszavazás kiírása, 7.) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, 8.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, 9.) a helyi adó megállapítása, 10.) a településrendezési terv jóváhagyása, 11.) hitel felvétele, 12.) kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, 13.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, 14.) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szobor állítás, 15.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, 16.) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő, 17.) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,
18.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az szolgáltatás a települést is érinti, 19.) amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselőtestület egyes hatáskörök gyakorlását önkormányzati rendeletben a polgármesterre, valamint bizottságaira ruházza át. A jegyző a különböző rendeletekben történt hatáskör átruházásokról egységes nyilvántartást vezet, melyet az SZMSZ. 1. számú mellékleteként kell kezelni. (3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskört bármikor visszavonhatja a képviselőtestület, annak gyakorlásához utasítást adhat. (4) Hatáskör átruházás esetén hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját, a hatáskör címzettje évente egyszer köteles beszámolni átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (5) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzat ügyben hozott döntését. (Ötv. 19.. (2) bek. c./ pont ) 10. (1) Közszolgálati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. (2) Az önkormányzat alapíthat kizárólagos tulajdonú, azaz egyszemélyes gazdasági társaságot, melynél a cégbejegyzés alapja a jóváhagyott alapító okirat, továbbá közreműködhet több tulajdonosból álló gazdasági társaságban, ahol a cégbejegyzés a társasági bejegyzés alapján történik. (3) Többszemélyes gazdasági társaságnál a társaság legfőbb szerve a közgyűlés, melyben az önkormányzatot a polgármester képviseli. (4) Minden olyan ügyben, amelyben a társasági szerződés a közgyűlés döntését írja elő, a képviselőtestület jogosult az előzetes döntésre. A polgármester köteles e döntést továbbvinni és képviselni a közgyűlésben. (5) A képviselőtestület hozhat olyan döntést, hogy egyes közgyűlés elé tartozó kérdésekben önálló döntési jogot biztosít a polgármesternek, ebben az esetben a hatáskör átruházás szabályai szerint kell eljárni. (6) Az egyszemélyes gazdasági társaságoknál alapítói döntést a képviselőtestület hoz, egyes alapítói döntési jog átruházható a polgármesternek, vagy valamely bizottságnak. (1. számú melléklet)
IV. Fejezet A képviselőtestület működése 11. A képviselőtestület összehívása (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról, valamint a bizottságok létrehozásáról. (3) A képviselőtestület a munkatervében meghatározottak szerint, de legalább kéthavonta ülést tart. A munkaterv szerinti ülés rendes, minden egyéb rendkívüli ülés. (4) Ülésszak megtartásáról a Képviselő-testület esetenként dönt. (5) A testületi ülést minden hónap utolsó hetének keddi napjára hívja össze a polgármester. (6) A képviselőtestület ülését - rendkívüli - össze kell hívni, írásban, a napirend megjelölésével. a.) a települési képviselők 1/4-ének indítványozása, b.) a képviselőtestület bizottságának indítványozása, c.) helyi kisebbségi önkormányzat kezdeményezése esetén (7) A polgármester a kezdeményezés napjától számított 15 napon belüli időpontra köteles a képviselőtestület ülését összehívni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, illetve bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát közölni kell. (8) A képviselőtestület ülését a polgármester - akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök - hívja össze az ülés előtt minimum 4 munkanappal, írásban kiküldött meghívóval. (9) A meghívónak tartalmaznia kell: a.) az ülés helyét, idejét, b.) javasolt napirendi pontokat c.) napirendi pontok előadóit, d.) előterjesztés formáját (írásos, vagy szóbeli).
A meghívóval együtt kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is. A meghívót a polgármester írja alá. (10) A képviselőtestület üléséről a település lakóit az ülés előtt 4 munkanappal értesíteni kell hirdetmény útján: a.) az ülés helyéről, idejéről, b.) a napirendi pontról, c.) zárt ülés tartásáról. (11) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt, a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, a képviselőtestület hivatalos lapjában, az Ercsi Híradóban nyilvánosságra kell hozni. (12) A képviselőtestületi ülésre tanácskozási joggal - állandó jelleggel - meg kell hívni: a.) polgármesteri hivatal szakreferensei, b.) intézményvezetők, c.) helyi rendőrőrs vezetője, d.) polgárőrség vezetője, e.) pártok képviselői, f.) bizottságok külső tagjai, g.) Armancsa KFT. vezetője, h.) főépítész, i.) egyházak vezetői, j.) kisebbségi önkormányzat szóvivője, k.) szakértők, civil szervezetek képviselői l.) a település szempontjából jelentős gazdasági tevékenységet végző cégek képviselői A tanácskozási joggal meghívottak jegyzékét a 2. számú függelék tartalmazza. Munkaprogram, munkaterv 12. (1) A polgármester programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait,
feladatait tartalmazza. (2) A képviselőtestület éves munkaterv alapján dolgozik. (3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselőtestület elé az év utolsó rendes ülésén. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselőtestület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen. (4) A munkatervnek tartalmaznia kell: (1) A képviselőtestület ülése nyilvános. a.) a testületi ülések helyét, időpontját, b.) megtárgyalandó napirendeket, c.) az előkészítésben résztvevők nevét és utalást a bizottsági előkészítésre, d.) a napirendi pontok előadóinak nevét, e.) a jelentések elkészítésének határidejét, f.) előterjesztés módját, g.) utalást az előzetes egyeztetésre, h.) lakossági fórum, i.) a meghívandók felsorolását. A testületi ülés 13. (2) A képviselőtestület zárt ülést tart az Ötv. 12. (4) bekezdésben előírt ügyekben. 3.) Zárt ülésen (4) Zárt ülés tartására a.) a képviselőtestület tagjai, b.) a jegyző, c.) a jegyzőkönyv vezető, d.) továbbá meghívás esetén az érintett személy és a szakértő, e.) meghívottként a Kisebbségi Önkormányzat szóvivője vesz részt. a.) a polgármester b.) bármely képviselő, c.) a jegyző tehet javaslatot (5) Zárt ülést kell tartani
a.) önkormányzati hatósági ügyekben b.) összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben c.) amennyiben az érintett kéri választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása és visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása, állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalása, (a jegyzőkönyv melléklete az érintett nyilatkozata a zárt ülés kérésére) d.) a képviselőtestület dönt a zárt ülés elrendeléséről alaki határozat formájában, amelynek tartalmaznia kell, hogy miért, milyen okokra tekintettel került elrendelésre a zárt ülés. (Ötv. 12. (4) bek. b./ pontja.) e.) zárt ülésen nem lehet rendeletet alkotni. (6) A zárt ülésen hozott határozatokat nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatal teljességgel kizárt (személyiségi jogok védelme, kitüntetési javaslat elutasítása). Az ülés vezetése 14. (1) A képviselőtestület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. (2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti le. (3) A polgármester az ülés megnyitása után a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet. (4) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőtestület tagjainak több, mint a fele jelen van. (5) Az összehívott képviselőtestületi ülésen amennyiben nincs meg a határozatképesség feltétele és nem lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, illetve visszajönnek a hiányzó képviselők egyöntetű akadályoztatása miatt a polgármester 15 napon belül az ülést összehívja. (6) A képviselőtestület az alakuló, vagy az azt követő első ülésén két állandó jegyzőkönyv hitelesítőt - távollétük esetére - pót hitelesítőt választ.
15. (1) A képviselőtestület ülésén a polgármester terjeszti elő a napirend tervezetet, amelynek összeállításánál a munkatervben megjelölt feladatokat kell figyelembe venni. Munkatervtől eltérő napirend, vagy napirendi pontok együttes tárgyalását kezdeményezheti: a.) a polgármester b.) a kisebbségi önkormányzat c.) és a képviselők. (2) A kezdeményezés történhet írásban, vagy szóban. A javaslat elfogadásáról a képviselőtestület az előterjesztő meghallgatása után egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A hozzászólásoknak lényegre törőnek és tárgyszerűeknek kell lenniük. A vita során bármely képviselő javaslatot tehet a hozzászólások időtartamának korlátozására, illetőleg a vita lezárására, mely javaslat elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (5) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert, hogy egyrészt a nyilvános ülésen engedélyezze a jelenlévők részére a hozzászólás jogát abban az esetben, ha a napirendi előterjesztés megvitatása során a képviselőtestület váratlanul olyan problémát észlelne, amelyben a döntés meghozatalát megelőzően a lakossággal való konzultáció szükségessége merülne fel, másrészt a jelenlévők részére biztosított hozzászólás jogát bármikor visszavonhatja. (6) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal a polgármester bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama legfeljebb 30 perc lehet. Ezzel a jogával minden képviselő ülésenként egy alkalommal élhet. (7) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás tárgyát az ülés megnyitásáig közölni kell a polgármesterrel. A felszólalásról a képviselőtestület felszólalás és vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. A napirend előtti felszólalás legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb 1 képviselő ellene és 1 képviselő mellette 2-2 percig kaphat szót. (8) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármelykor 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslat elhangzása után állandó bizottságonként 1 fő részéről legfeljebb 2 perces hozzászólás engedélyezhető, egyébként a képviselőtestület a javaslat felett vita nélkül határoz.
16. (1) A képviselőtestület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy bármely képviselő adott napirendi előterjesztés kapcsán tett második hozzászólását korlátozza, illetőleg a további hozzászólás jogát megvonja. Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. (2) A vita lezárását követően az előterjesztő válaszolhat a hozzászólásokra, ennek időtartamát szükség esetén a polgármester korlátozhatja. (3) A vita lezárása után a polgármester összefoglaló keretében ismerteti mind az írásban megküldött, mind a vita során elhangzott határozati javaslatokat, majd a szavazás előtt szót ad a jegyzőnek, amennyiben a javaslatok törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. 17. Előterjesztés (1) A képviselőtestületi előterjesztésnek módját a munkatervben kell meghatározni. (2) Az alábbi esetekben kötelező írásos előterjesztést - bizottsági egyeztetéssel - készíteni: a.) önkormányzati rendeletalkotás, b.) az önkormányzat alapvető jelentőségű szervezeti- és működési rendjének kialakítása, megváltoztatása, szervezeti és működési formák megszüntetése, c.) helyi népszavazás, népi kezdeményezés kiírása, d.) önkormányzati jelképek meghatározása, e.) az önkormányzat gazdasági programja, költségvetése, zárszámadása, f.) fejlesztési koncepciók, g.) az önkormányzat tulajdonával és vagyonával kapcsolatos valamennyi ügy, h.) valamennyi önkormányzati vállalkozással összefüggő ügy, i.) a településrendezési program és rendezési tervek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek, j.) helyi adók meghatározása, k.) hitelfelvétel, l.) döntés személyi ügyekben,
m.) azok a polgári jogi ügyletek, amelyeknél a döntés a képviselőtestülethez tartoznak, n.) társulások létrehozása, csatlakozás, kilépés, o.) önkormányzati intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése. (3) A (2) bekezdésben felsorolt ügyeken kívül szóban kivételes esetben lehet előterjesztést beterjeszteni, melynek során a sürgősséget indokolni kell. A szóbeli beterjesztésről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) Az írásos előterjesztések jegyző részére történő leadási határideje a rendes testületi ülést megelőző 8 nap. (5) Különleges előterjesztés a Közigazgatási Hivatal vezetője által az Ötv. 98. -a felhatalmazása alapján megtett törvényességi észrevétel. A polgármester megbízása alapján a jegyző köteles a képviselőtestület elé terjeszteni a felhívásban szereplő határidő betartásának biztosításával. (6) Az írásos előterjesztések tartalmi követelményei a.) a fejléc tartalmazza a készítő szerv, személy megnevezését, az ügy számát. A címben szerepeljen az ülés megnevezése, időpontja, valamint az előterjesztés b.) az érdemi előerjesztés nem haladhatja meg a 2gépelt oldalt. c.) az ügy ismertetése. - foglalkozott-e már korábban a képviselőtestület az előerjesztés tárgyában, - milyen döntést hozott és az miként valósult meg, d.) a megtárgyalandó témakör időszerűségét, eltérő vélemények érvanyagát, e.) a közmeghallgatáson szerzett benyomásokat és tapasztalatokat, f.) az elérendő célkitűzések meghatározása, g.) feladatok meghatározása, h.) anyagi-technikai feltételrendszer bemutatása, gazdasági elemzés. (7) A határozati javaslat tartalmazza: a.) a végrehajtandó feladat pontos meghatározását, b.) a megoldás változatainak bemutatását, c.) a végrehajtás határidejének megjelölését, d.) a végrehajtás ellenőrzéséért felelős szerv, vagy személy megjelölését. (8) A polgármester, illetőleg a tárgy szerint közvetlenül érintett referens gondoskodik arról, hogy mindazokat, akiknek az előkészítés során az anyaggal kapcsolatban kifogásaik voltak, az ülésre meghívják. Az előterjesztések törvényességéért a jegyző felelős. Sürgősségi indítvány
18. (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a.) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 10.00 óráig, írásban nyújtandó be a polgármesternél. b.) c.) Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a kisebbségi önkormányzat testülete. Ha a polgármester, vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. d.) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, állást kell foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, hányadik napirendként. Tanácskozás rendje 19. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a.) b.) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, amennyiben az új információkat tartalmaz. Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni. c.) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 2 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama az 1 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez az ezekhez benyújtott módosító
javaslatokat is értékelő ajánlást nyújthat be a képviselőtestülethez. (5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. (6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. (7) Az adott tárgy lezárása után van lehetőség személyes megjegyzés megtételére annak, aki a vita során ellene emelt szemrehányásokat kívánja kivédeni, vagy aki szeretné az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket eloszlatni. Ennek időbeli korlátja egy perc. (8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 20. (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében majd az eredeti határozati javaslatról. (2) A testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt: a.) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról b.) informális jelentés tudomásul vételéről, c.) interpellációra adott válasz elfogadásáról. (3) A szavazástól való tartózkodás, amennyiben a képviselőtestület határozatképességét befolyásolja a képviselők több, mint felének az egybehangzó szavazata a tartózkodók száma miatt a határozatképesség alá csökkenne a képviselői passzivitást, azaz a szavazástól való tartózkodást egybe kell számolni a nemmel való szavazásokkal. (4) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges. Önkormányzati hatósági ügyben amennyiben a szavazati arányok miatt nem születik döntés a polgármester szünetet rendel el, a testületi tagokkal az előterjesztő egyeztetést kezdeményez, a polgármester az ülés folytatását követően újra szavazást rendel el. (5) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a
képviselőtestület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tek9inteni. (6) Minősített többség a megválasztott képviselők több, mint felének a szavazata szükséges: a.) önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv. 10.. (1) bek. a./ pont), b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (Ötv. 10.. (1) bek. b./ pont), c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10. (1) bek. e./ pont), d.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10.. (1) bek. f./ pont), e.) intézmény alapításához (Ötv. 10.. (1) bek. g./ pont), a képviselő kizárásához (Ötv. 14.. (2) bek.) f.) zárt ülés elrendeléséhez (Ötv. 12.. (4) bek. b./ pont), g.) a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához (Ötv. 18.. (3) bek.), h.) a polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv. 338.. (1) bek.), i.) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 10 MFt értékhatáron felül, j.) a hitelfelvétel, k.) sürgősségi indítvány elfogadása, l.) kitüntetések, Díszpolgári cím adományozása. (7) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. (8) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza: a.) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a Jogi- és Ügyrendi Bizottság szavazásban résztvevő tagjainak nevét, b.) a szavazás során felmerült körülményeket. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni. (9) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha: a.) azt a törvény írja elő,