Kármán Tamásné. NÉPESSÉGI STATISZTIKÁRA* (Quetelet Heuschling)

Hasonló dokumentumok
KÖZÖS UTASÍTÁSA. A BELÜGYMINISZTÉRIUM I. ÉS IV. FŐCSOPORTFŐNÖKÉNEK 004. számú. Budapest, évi március hó 1-én BELÜGYMINISZTÉRIUM

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

SZABÁLYSÉRTÉSI IRATOK ÜGYKEZELÉSI SZABÁLYZATA

(FREDRIK THEODOR BERG)

Az egészség/egészségügy regionális különbségei és problémái Európában: Az Európai Unió és Magyarország viszonylatában

DEMOGRÁFIA 3. ÉVF. 2. S Z Á M BUDAPEST

Í ú ü ü ú Ó É ü Í É ü Í ü ü Íü

Á Á Á ö ö Á É É ö ú É Á É É ű ö ö ö Á É É É ö Á Í Á É ö ö ö Ö Ö ű ö Ö ű Ó ü ö ű ö Ó Ó ú ö ö Á É É ö ű É Á É É ö

Ó é Ó ü é é é é é é ú é é é é é é Ó é é é é é é Í é é é é é é é é Ó é é é é é é é Ó é ü é é é é é é é é é Ó é é é é ú é é é é é é é é é é é ü é é é é

Ó Í Ó Í ü ü Ö ú ú ü ü ü Ü ü ü ÍÜ ü ü ü ü ü Í ü ü ü Í ü ü ü ü ü ü ú ü ü ü Í ü

Á ó ö í í ö í ö ö ó í ű ó í

ü í ű í ó ö ó ü ö ú ó í Á ó ö ú ü ó í ö ó ó ó Á ó ö ú ó ó ó íú ü ó ö ö í ü ó ö ú ó í í í í Ö í ö ú ó í í ú í ü ű ö Í í ó Ö Ö ö ű ö í ó í Í í ü í

Á ú ú ű ű ú ú Í ú ú Ö ű Ö ű Ö Ö ű ű ú ÍÍ Í ú Í Í Í Í Í ú ú

ó Ó ú ó ó ó Á ó ó ó Á ó ó ó ó Á ó ú ó ó ó

Ó Ó ó ö ó

Á ű ó ó

ű Ö ű Ú ű ű ű Á ű

ű ű ű Ú Ú Á ű Ö ű ű Ú Ő É

Á Ó ű ű Á É ű ű ű ű Ú Ú

ü ü Ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü ü É ü ü

ű Ú ű ű É Ú ű ű

Á Á ő ő Ö ő ő ö É ö ő ö ő ő ö ő ő ö ő ő ü ö

É Á Á Ö Á

Á Ü É Ü Ú Ü É

Á Ö Ö Ö Ö ú ú Ö Ö Ó Ó ú ú Ü ú Ó Ö Ö Ü Ó Ö Ö Á Ó ú ú ú ű Ö Ö Ö Ö Á Ó Ö Ó ú ú Ö

Ú ű É ű ű Ü Ü ű ű Ú É ű ű Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú ű ű

ö ö Á Á Ó Á ö ö ö ö ö ú ű ö ö Á Á ű ű ö ö ö ö ű

Ó Ó ö ú ö ö ö ö ü ú ú ö ö ö ú ú ö ö ö ú ú ú ű ö ö ú ö ü ö ö ö ö ü ú Á ö ü Á ö ö ö ö ö ö

Ó é é Ó Ó ő ű Ó Ö ü Ó é Ó ő Ó Á Ö é Ö Ó Ó é Ó Ó Ó Ó ú Ó Ó Ó Ó ű Ö Ó Ó Ó é Ó Ó ö Ö Ó Ö Ö Ó Ó Ó é ö Ö é é Ü Ó Ö Ó é Ó é ö Ó Ú Ó ő Ö Ó é é Ö ú Ó Ö ö ű ő

ó ő ő ó ő ö ő ő ó ó ó ö ő ó ó ó ö ő ó ő ő ö Ö ő ö ó ő ö ő ő ú ö ö ü ö ó ö ö ö ő ö ö Ö ú ü ó ü ő ő ő ő ó ő ü ó ü ö ő ö ó ő ö ő ö ü ö ü ő ö ö ó ö ő ő ö

ű ő ő ő

Á ó ó ó Ü Ü ó ó Ü ó ó ú ú ó ó Ü ó ó ó Ü ó ó

É É Ö

ú Ó ú ú ú ú ú ú ú É Á

ú ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö á á á ű Ü ű ö ö Á á Á

ö ő ü ö ő ő ü ü ő ő ő ü ö ü ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ú ő ő ü ő ő ő ü ö ü ú ő ő ő ő ü ü ő ő ú

ü ú ú ü ú ú ú ú

é ü ó ö é Ö é ü é é ó ö é ü ü é é ó ó ó é Á é é ü ó é ó ó é ö ö ö é é ü é ü é é ö ü ü é ó é é é é é é ö é é é é é é ö é ó ö ü é é é ü é é ó é ü ó ö é

ó Ü Á ó Ó í É É Í Ó Ő Ó Á ó Ó É Í í Í Ó ő É É Ű í É ó ó í ö Í Ó ő ó í ó í ó Ú í ó ó Í Í ő ő ó Ő ö ó Í íí Ö ó

P ÁRAD IFFÚ ZIÓ ÉP Ü LETFIZIKA

A N É PSZ Á M LÁ LÁ SI AD A TO K M EG BÍZH A TÓ SÁ G Á N A K ELLENŐRZÉSE II.1 RÓ ZSA G ÁBO R

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

ö ü ü Á ö ü ö ö ö Í ü ü ö ö ú ö ű ű Í ü

í É Í Ó ó ű ö ó ö ó Á ü ö í ó É É í í ó ö ö ó ó ö ö í ó ö ü í ü ó ó ö ü í ü

Ü íű ő É É ű ő ű ő ű ú ű ő ő ú ő ú ű ő ő ú ú ő ő í í ú ő ő í ú í ő í ő í ű í ő í í í í ő

ö ő ó í ő ü ő ö ő ő ö í ő ó ő ü ú ő ö í ő ő ö ő ü ó ő ó ű ü ó ő ó ó ü ü ő ő ó ó Á í Ő ó ő ő ó í ő ó ó ő Ó ó ö ö Ö ó ő ó ő ö Ö ő ü ő ó ő ö ő ó í

Á ő ó í ü ú ü ű ó ó í í í ó Í ó ö ö ó ö ö ó Ö ö Ö í í ó Í ö ö ö ü ö ö ö ü ó ű íí Ü í

ű Í ő ű ü ő ő ú ő ű ü

Ö í ó ű í íű ű ó ó ó ó ó ó ó ó ü ó ó Ö ó ü ó ü ó ú ú ú Ö ó ó ó í ó ü úú ü í ó ó ó í Ó Ó ó í Ö í ó ú í ú í ó ü ü ú í í ú í ü ú í

Í í í Í í ú ü ü ö Í ö ü ö ö ö í ö ö ü í ú ö í ö í í í ö í ú ü ö ö ö í ö í ö ö í ü ö í ü ö í ö ö ö ö í ö í ü ü ö í í ö ü ö í í ö

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

ö ó ó ó ö őí ő ü í ő ó ő ó ö ö ő ö ö ó ü ó ö ú ó ö ő ö í ü ö ö ő í ü ó ű ö í í í ó ő ü ó ü ö ő ó ü ú ó ő ő ő ő ú ú ó ú Á ú ő ó ü ö ő ó ü ö ü ő í ó í ö

é ő é ó á é ő ó í á á é ö é á é í é á á é é ű á é ö ö ö ó é ü ö ö ő é ó é ő á í á é í é é á á é í ű ö é Í é ü ö é ó é ü á ű é á ö á Í é ő é á á ó ő é

CYEB Energiakereskedő Kft. H-2000 Szentendre, Szmolnyica sétány 6/5. Tel: +36 (26) Fax: +36 (26)

Népességföldrajz. Demográfia

í í ü ő ű í í íí ü ü Á ü ő í ő ő ő ú ő í ü ü í í ú Á ü ú ú í É í ü

ő ü ó í ó í Ö í Ö ű ű ű ű ú ű ú ú ó í ü ő í í ű ű ő í Ö ó Ö ü í ű ó ó ő ű ú ű ú í ú í

Heart ra te correc ti on of t he QT interva l d ur i ng e xercise

1. Halandósági arányok a rák előfordulási helye és foglalkozás szerint Fehér férfiak, VSA, 1950 Férfiak és nők, Anglia és Wales,

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

EGY ITS KERETSZERKEZET KEZELÉSE. Workshop rész

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

ö Á É ö ö í Á É í

Á Ó ó ő ö


ö Ö ö ü ü ü ö ö ö Í ü ü Í ü

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ö ö í ó í Á ó ó ö ő ö ö ö ő ö ü ö í ö ó ö ó ő ő ő í ö ő ő ö ö ó ő ü ó ó ü ű ö ó ö ű ó í ő ó ő ö ő í ó ü ö ó í ő í ő ö ő ö ó í ü ó í í ő

ö Ó

Ó ű í ű ü í í ú í ü í í ú ú í ú ű ú ü ü í ű ü É Í Í Ó í í É Ö ú ú í í í ü ü ü í É ű í Ó í í ü ú ü í

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

Á Á Ö Ö Ü É Ö É É Á Ú É É É É Á Á Ö Ö Ő

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

Ó ű ű Á ú ű ű ú ú ú ű ű É ú É Á Á ú ű Ü Á Ü Á ű Ö Ú É Ó É Á Á Á Ű Á úá Á Ö É Ö É Ü

2012. január 1-én adóhátralékkal rendelkező adózók listálya:

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ó ó ó Ú í ó ó ó ü Í ü Í Í ű Ö Ö ü í ű Í íí ú ü Í Í í ü ü Í Í Ö Ö Í Ö Í ű Í ó ó ó Ö Í ü ó í ü ü í ó Í ü í ú ó ü

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ö ú Ő É ö Ö ü ü ö Ö ü ű ü ü ü ö ű ű ű ü ü ö ü ö í Á ö ö ö ö í ö ű ú ű ö ö ű ú ö ű ö ö ü ö ü ü í ü ö ü í ü í ü ü ö ü ű í ú ü í ü ú

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

É ő ő ő ú ö ü ő ű ö ö ö ó í ü ó ü í ü ó ö ö ü ö ö ó ó ő ü ü ö ö ő ö ö ö í í ő í ő ó ú ó í ő ü ö ö ő í ö ő ü ö ő ó ő ő ö ő í ö ű ó ü ü ö ö ü í ö ó ó ö

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő


Átírás:

k ís é r l e t e g y n e m z e t k ö z i ö s s z e h a s o n l ít ó NÉPESSÉGI STATISZTIKÁRA* (Quetelet Heuschling) Kármán Tamásné Napjaink statisztikusa kényelmes helyzetben van. Ha nemzetközi összeállítást vagy összehasonlítást készít, vagy ha arra kíváncsi, hogy Magyarország milyen helyet foglal el a világban valamely termék termelése vagy például a népességi-népmozgalmi mutatók tekintetében, felüti a nemzetközi szervezetek (például az ENSZ. a KGST stb.) nemzetközi statisztikai évkönyveit és kiírja azokból az egységes alapon összeállított adatokat. Ezekután marad még az összehasonlítás elvégzése, az elemzés megírása és a munka készen van. (A gyakorlatban persze mindez ma sem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt ez a leegyszerűsített séma mutatja. Ezt mindenki tudja, aki nemzetközi statisztikai összehasonlítással valaha is foglalkozott és szembekerült azokkal a problémákkal, amelyeket még ma sem sikerült a nemzetközi szervezeteknek a nemzetközi összehasonlíthatóság terén teljes mértékben megoldaniok.) Korunk népesedésstatisztikusa, ha nemzetközi adatokkal dolgozik, adatforrásként elsősorban az ENSZ népességstatisztikai évkönyvét, a Demographic Yearbook-ot használja. Természetesnek veszi akárcsak a többi statisztikus a számára tálcán felkínált adatokat és ez ugyancsak örök emberi tulajdonság nem gondol arra a hosszú és fáradságos útra, amit a statisztikusoknak meg kellett tenniök ahhoz, hogy a nemzetközi összehasonlíthatóságot biztosító adatok és adatforrások a mai formában rendelkezésünkre állhassanak. Korreferátumom annak az útnak egy szakaszát szeretné röviden bemutatni, amely elvezetett a mai nemzetközi népességi statisztika és egyben a mai nemzetközi népességstatisztikai adatforrások kialakításához. Egy több mint száz évvel ezelőtt kísérletképpen összeállított nemzetközi összehasonlító népességi statisztikai kötettel szeretném a Vándorülés résztvevőit megismertetni, amelyet a korszak statisztikusainak közreműködésével A. Quetelet és X. Heuschling, a Belga Statisztikai Bizottság elnöke, ill. titkára publikált. E múlt századi próbálkozás a nemzetközi összehasonlító népességi statisztika megteremtésére szervesen beilleszkedett a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok koncepciójába: a nemzetközi statisztikai összehasonlítás és együttműködés megteremtésére irányuló törekvésbe, amiről a Szakcsoport keretein belül m ár több ízben esett szó. Az általános nemzetközi összehasonlító statisztika tervének megvitatására az 1869. évi hágai nemzetközi statisztikai kongresszuson került sor, azonban a statisztika valamennyi fontosabb ágát felölelő, átfogó nemzetközi összehasonlító statisztika megteremtésére m ár a Nemzetközi Statisztikai Kongreszszusok 1860. évi londoni ülésén a kongresszus módszertani szekciójában, amelynek elnöke Quetelet volt, elhangzottak az első konkrét javaslatok. * A S ta tis z tik a tö rté n e ti S z a k c s o p o rt XIX. V á n d o rü lé s é n (Z alaegerszeg. 1974. jú n iu s 4 5) e lh a n g z o tt k o r r e f e r á tu m rö v id íte tt v á lto z a ta.

90 K A RM A N t a m a s n e A kongresszus programján szerepelt Richard Valpy, a Board of Trade statisztikai részlege vezetőjének előadása, amelyben ismertette elgondolásait arról, hogyan lehetne közelíteni egymáshoz az összehasonlíthatóság érdekében a különböző országok publikált statisztikáit. Elgondolása a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok által jóváhagyásra kerülő, lehetőleg nem sok mutatót tartalmazó minimális program szerint az egyes országok által készítendő és egymásnak kölcsönösen megküldendő hivatalos formában készülő éves nemzeti statisztikákon alapult. Valpy modellként az angol statisztika beosztását javasolta. A terv jól m utatta, m int érlelődött a nemzetközi statisztika megteremtésére irányuló koncepció, de úgy tűnik, ez az elgondolás kevés eredményt hozhatott volna. A nemzetközi összehasonlító statisztika létesítésére javaslatot terjesztett a londoni kongresszus elé Quetelet is. Quetelet azt a módszert javasolta, hogy minden országban, azonos formában készüljön egy általános statisztikai táblázat, amely tartalmazza az egyes országok valamennyi fontos statisztikai tényanyagát és ez az egységes keretek szerint készített statisztika képezze az összehasonlító nemzetközi statisztika összeállítását, a legnevesebb európai és am erikai statisztikusok közreműködésével, egységes sémák alapján. A javaslat elfogadásra talált azzal a feltétellel, hogy az próbálkozzék meg vele, aki az ötletet felvetette írta Quetelet egy a témával kapcsolatosan kollégáinak küldött körlevelében. Quetelet a kongresszus felkérését elfogadta, de egészségi állapota nem engedte meg, hogy egyedül birkózzék meg a feladattal, így a munkát Heuschlinggal együtt végezte el, a nemzetközi népességi statisztikai kötet kettőjük neve alatt jelent meg 1866-ban Brüsszelben, a Belga Központi Statisztikai Bizottság kiadásában és az 1867. évi 6., Firenzében tartott Nemzetközi Statisztikai Kongresszuson került bemutatásra. Ez a terjedelmes, több mint ötszáz nagy nyomtatott oldalból álló munka több mint húsz európai ország és az USA vezető statisztikusai által a szerzők rendelkezésére bocsátott anj'agok és információk segítségével készült és szép bizonyítékát adta a téma iránti széles körű érdeklődésnek és a statisztikusok nemzetközi kooperációjának. Természetesen ne tételezzük fel, hogy a nemzetközi összehasonlító népességi statisztikát a nemzetközi statisztikában ma megszokott formában készítették el. Az adatokat ugyan egységes séma szerint kérték az összeállításban résztvevő országoktól, de a közölt mutatók az egyes országok népességi statisztikája fejlettségének függvényeként szűkebb vagy bővebb körűek voltak és az évek is részben ebből az okból, részben pedig a végrehajtott népszámlálásokat követve nem voltak megegyezőek. Mindenesetre, az adatok zöme az 1850 1860-as évekre vonatkozott és jónéhány ország népességstatisztikai mutatóira lehetséges volt idősorok közlése is. Mindennek következtében a kötet az adatokat nem a ma megszokott módon: témánként és ezen belül országonként, hanem országonként és ezen belül témákra bontva közölte. A bevezető viszont számos kisebb statisztikai táblát tartalmazott, itt az adatok a ma szokásos módon: témák szerint és ezen belül az országok feltüntetésével szerepeltek. Ami a kötet tagolását illeti: az említett bevezető, ami m ár önmagában véve is szinte egy könyv terjedelmének felel meg (115 oldalt tesz ki) a munka céljának megjelölésén és az előzmények rövid ismertetésén kívül összefoglaló áttekintést ad az összeállításban szereplő országok1 népességéről, majd pedig történeti áttekintést közöl az egyes országok népszámlálásairól, rövid módszertani utalásokat tartalm az a népszámlálásokról, továbbá a népesedésstatisztikáról, ugyancsak országonként és közli helyenként az ezek alapjául szolgáló törvényeket is. A bevezetőben szereplő összehasonlító népességstatisztika az összeállításban résztvevő valamennyi országra, sőt még ennél többre is tartalmazza a népesség számát egy 1860 körüli évre, férfi nő bontásban, az ország területét egységesen hektárban kifejezve (ez m ár önmagában véve is igen jelentősen előmozdította a nemzetközi összehasonlítást és az egységes területm értékben 1 A n g lia, O s z trá k C sá s z á rs á g (ezen b e lü l M a g y a ro rsz á g ), B a jo ro rs z á g. B elg iu m, D á n ia, F ra n c ia o rs z á g. G ö rö g o rsz ág, H a n n o v e ri K irá ly s á g. H o lla n d ia. N o rv é g ia. O la sz o rsz ág, O ro szo rsz á g, P o ro sz o rs z á g, P o r tu g á lia, R ó m a i E g y h á z i Á lla m o k, S p a n y o lo rs z á g, S v ájc, S v é d o rsz ág, S z ász K irá ly s á g, S z á sz -H e rc e g sé g e k, U SA, W ü rtte m b e rg.

N EM ZETKÖ ZI STA TISZTIK A 91 történt közlés nagy vívmánynak volt tekinthetői, az 1000 férfira jutó nők számát és a népsűrűséget, 17 országra közli a születéseket (a témán belül eltérő ország-számmal szerepelnek a halvaszületések, a születések nemek szerinti megoszlásban, a születések hónapok és évszakok szerinti megoszlásban) ; a halálozásokat 16 országra tartalmazza, nemek szerinti bontásban is és 6 országra adatokat közöl a halálozásokról hónapok és évszakok szerint is. A házasságokat ugyancsak 16 országra közli a kötet. Megjegyzendő, hogy az abszolút számok mellett arányszámok is szerepelnek, az arányszámok azonban a népmozgalmi eseményre jutó lakosok számát m utatják (pl. a meghaltakra jutó lakosok száma) vagyis fordított mutatók. Ugyancsak a bevezetőben szerepelnek a halandósági táblák is. Svédországra Berg halandósági táblája, Angliára Farré, Belgiumra Queteleté, Hollandiára Baumhaueré, Franciaországra Legoyté, Bajorországra Hermanné. A férfiak és nők várható átlagos élettartamára 4 országra és Európára régebbi számításokat is közöl a kötet (pl. Franciaországra Dullivard és Deparcieux, Svédországra Wargentin számítását). A bevezető részből csak néhány érdekes adatot idézek Európa és az USA 100 000-nél több lakossal rendelkező nagyvárosairól a múlt század derekán. Ebből kiemelve annyi, hogy a kötet szerzőinek megállapítása szerint ebben az időben a világ legnagyobb lélekszámú városa London volt. Néhány 100 000-nél nagyobb lélekszámú város népessége Ami a kifejezetten statisztikai részt illeti, amely mint erről említés történt országok szerint szerepel, ez maga közel 400 oldal. Az adatokat természetesen nem törekszem tételes felsorolásra pl. Angliára Farr, az Osztrák Császárságra (s ezen belül Magyarországra is) Czoernig, Franciaországra Legoyt, Olaszországra Maestri, Hollandiára Baumhauer, Poroszországra Engel, Oroszországra Buschen, Svédországra Berg, Württembergre Rümelin szolgáltatta Quetelet-nek és Heuschlingnak a nemzetközi népesedésstatisztikai összeállításhoz. Végül vessünk egy pillantást arra, hogy milyen adatokat tartalm az Magyarországra vonatkozóan a nemzetközi népesedésstatisztikai összeállítás. Mint erről említés történt, a magyar adatok az Osztrák Császárság Czoernig által benyújtott anyagában szerepelnek. A közölt adatok zöme az 1857. évi népszámlálás adata, de szerepelnek helyenként 1851. évi adatok is. Ezek feltehetőleg az 1850/51. évi, meglehetősen nagy hibaelőfordulást tartalmazó népszámlálás adatai. E korreferátum ban sem az 1857. évi magyarországi népszámlálás módszereire, sem a számszerű adatokra nem kívánok kitérni. A téma m ár egyébként is feldolgozásra került az 1857. évi népszámlálás 100. évfordulójára.2 Amit itt el szeretnék mondani, az az, hogy milyen témák szerepeltek a Quetelet és Heuschling által szerkesztett nemzetközi összehasonlító népességi sta 2 L á s d : S a la m o n L a jo s : M e g e m lé k e zés e g y szá z é v e lő tti n é p s z á m lá lá s ró l. T ö r té n e ti S ta tis z tik a i K ö z le m é n y e k, 1957. 2 4. szám. 83 98. o ld al.

92 K A RM A N t a m a s n é tisztikában Magyarországra vonatkozóan. A közölt adatok Magyarország és Horvátország dualizmus korabeli területére3 vonatkoznak. Az: összeállítás adatokat tartalm azott a területről, ezen belül a mezőgazdasági területről is, a népesség számáról összesen és férfi nő bontásban 1851-re és 1857-re, 1857-re külön az állandó népességről és a jelenlevő népességről is. továbbá 1851-re a lakóházak és családok számáról. Adatok szerepelnek a 10 000-nél több lakossal rendelkező városokról is. Erre vonatkozóan illusztrációként néhány adat 1857-ből: Pest-Buda lakosainak száma a már korábban említett 186 945, Szegedé 62 700, Debrecené 36 283, Soproné 18 898, Székesfehérváré 18 399, Miskolcé 17 472 volt. Quetelet és Heuschling összehasonlító nemzetközi népesedésstatisztikája magában foglalta az állandó népesség családi állapot és korcsoportok szerinti adatait férfi nő bontásban, az állandó népesség foglalkozások szerinti megoszlását 1857. évre, 1851. évre adatokat tartalm azott a népesség anyanyelv szerinti, 1857. évre nemzetiségi származás szerinti megoszlásáról. Adatok találhatók még a népesség felekezetek szerinti megoszlásáról is 1851. és 1857. évre. Az Osztrák Császárság a települések nagysága szerinti adatai is külön ta r talmazzák Magyarország és Horvátország dualizmus korabeli területére a 2000-nél több lakosú agglomerációk adatait bizonyos csoportosításban. Sajnálatos viszont, hogy a néhány évre kim utatott népmozgalmi mutatószámoknál már nem szerepelnek magyar vonatkozású országos adatok, az egyébként nagyon érdekes, helyenként több mint 10 évet felölelő és havi részletességgel kidolgozott születési, halálozási és házassági, valamint a korcsoportok szerinti halálozási és házassági statisztikák pedig csak az Osztrák Császárság egészére vonatkoznak. + Azt hiszem, Quetelet és Heuschling itt csak nagyon vázlatosan bemutatott nemzetközi összehasonlító népességi statisztikájából is megállapítható, hogy: 1. A munka kísérleti jellege ellenére nagyszabású úttörő vállalkozás volt. Vonatkozik ez mind az adatszolgáltatás körére, mind pedig a publikált anyag volumenére. Bár az adatok országonként és nem témák szerint szerepeltek, az egységes terven alapuló adatközlés alkalmas volt a nemzetközi összehasonlítást biztosító feldolgozásra. Ezt bizonyítja például Samuel Brown, a Statistical Society of London egykori alelnökiének korabeli tanulm ánya;4 2. Feladatát méltán betöltötte és példaképül szolgálhatott a múlt század a Nemzetközi Statisztikai Kongresszusok intézménye keretében tevékenykedő statisztikusainak a nemzetközi összehasonlíthatóság megteremtésére irányuló törekvéseikben; 3. S végül, de nem utolsó sorban, azt hiszem túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Quetelet és Heuschling nemzetközi összehasonlító népesedésstatisztikája egy fontos láncszemét alkotta annak a folyamatnak, aminek révén számos neves statisztikus munkásságának eredményeként elérkeztünk a mai, modern nemzetközi népességi statisztikához. ПОПЫТКА СОЗДАНИЯ МЕЖДУНАРОДНОЙ СРАВНИМОЙ ДЕМОГРАФИЧЕСКОЙ СТАТИСТИКИ ( Кетле Хаушлинг) (Резюме) Очерк показывает попытку прошлого века из истории создания международной сравнимой демографической статистики. С международной кооперацией 3 M a g y a ro rsz á g, E rd é ly, S z e rb V a jd a s á g és T e m e s i B á n s á g, H o rv á t-s z la v ó n ia, K a to n a i H a tá r ő rv id é k. 1 S a m u e l B ro w n : O n th e C o m p a ra tiv e P o p u la tio n of European S ta te s, J o u r n a l of the S ta tis tic a l S o c ie ty o f L o n d o n, 1868, J u n e, p. 146 163.

N EM ZETKÖ ZI STA TISZTIK A 93 статистиков разрабатывалась сравнимая международная демографическая статистика на основе единых схем в рамках Международных статистических конгрессов под управлением Кегле и Хаушлинга, председателя и секретаря Бельгийского статистического комитета. Материал (более 500 страниц) опубликовался в 1966 г. Кетле и Хаушлингом в Бюлетене Бельгийского статистического комитета под названием «Международная демографическая статистика», и была показана на Международном статистическом конгрессе во Флоренции в 1867 г. В данном томе были опубликованы демографические данные 21 европейской страны и СШ А на 1850 1860 гг. Разработанной по странам и по темам статистической части предшествует подробное введение, содержащее в форме, принятой и сегодня, международные данные по темам с указанием стран о численности населения по полу, о территории стран в гектарах, о числе женщин на 1000 мужчин, о густоте населения стран, о рождениях, о смертях, о бракосочетаниях и опубликуются в введении таблицы смертности некоторых стран. В Международной демографической статистике публикуются многочисленные данные о Венгрии на 1857 и 1851 гг. Международная сравнимая демографическая статистика Кетле и Хаушлинга несмотря на ее экспериментальный характер считалась великой пионерской работой; сообщение данных по единому плану показалось пригодным для разработки, обеспечивающей международное сопоставление; она представила собой важным звеном процесса, через который в результате деятельности многочисленных знаменитых статистиков мы дошли до теперешней, современной международной демографической статистики. AN ATTEMPT ТО ESTABLISH INTERNATIONAL COMPARATIVE POPULATION STATISTICS ( Quetelet Heuschling) (Summary) The paper interprets an experiment from the history of establishing the international comparative population statistics in the last century. With an international co-operation of statisticians in the frame of the International Statistical Congresses an international comparative population statistics had been compiled under the direction of A. Quetelet, president and X. Heuschling, secretary of the Belgian Statistical Committee, on the basis of a uniform scheme. The m aterial entitled Statistique Internationale (Population) (more than 500 pages) was published in 1866 by Quetelet and Heuschling in the Bulletin of the Belgian Statistical Committee, and it was presented in 1867 at the Florence International Statistical Congress. The volume contained the population data of 21 European countries and those of the United States of America relating to the years around 1850 1860. The statistical part of the volume is preceded by a detailed introduction in the form used also nowadays by themes and within them indicating the countries, while the data are presented by countries and within them by themes containing international data on the population by sex, on the territory of the countries in acres, on the sex ratio and population density, on births, deaths, marriages, and in the introduction also the mortality tables of some countries are published. The international population statistics present also numerous data of Hungary from the years 1857 and 1851. The international comparative population statistics of Quetelet and Heuschling in spite of the experimental character can be considered as a great pioneer undertaking; the data supply based on a uniform scheme was appropriate for compilation ensuring the international comparability; it formed an important link of the process through which as a result of the activity of numerous renowned statisticians we arrived to the present modern international population statistics.