Háttérdokumentum Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási stratégiájának kidolgozásához 2014. szeptember
Tartalomjegyzék 1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából...3 Alapvetés...7 2. Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzése...8 2.1. K+F potenciál...8 2.2. Innovációs szereplők bemutatása... 12 2.3. SWOT elemzés... 14 3. Lehetséges megyei jövőkép... 17 4. Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása... 20 5. Felhasznált források jegyzéke... 26 2
1. Összefoglaló a háttéranyagok feldolgozásából Jelen háttéranyag Jász-Nagykun-Szolnok megye intelligens szakosodási stratégiához (S3) kapcsolódó prioritásainak kialakításához kíván segítséget nyújtani. Az intelligens szakosodási stratégiák az Európai Bizottság kezdeményezésére készülnek Európa-szerte nemzeti és területi szinten annak érdekében, hogy a Strukturális Alapok felhasználása hatékonyabbá váljon, valamint fokozható legyen a szinergia a különböző közösségi, nemzeti és regionális szintű szakpolitikák, illetve a köz- és magánforrásokból finanszírozott beruházások között. Az intelligens specializáció keretében azonosításra kerülnek minden térség egyedi jellemzői és értékei, a folyamat pedig segít rámutatni az egyes térségek versenyelőnyeire, felsorakoztatva a regionális szereplőket és erőforrásokat egy, a kiválóságra épülő jövőkép mögé. Az intelligens specializáció (smart specialisation) keretében azonosítani szükséges az adott térség (jelen esetben megye) egyedi jellemzőit és értékeit, egyben rá kell mutatni a térség versenyelőnyeire, és ki kell alakítani azt a jövőképet, mely a helyi szereplők aktív közreműködésével és a térségi erőforrásokra támaszkodva tud megvalósulni. A stratégia célja továbbá a megyék innovációs rendszerének megerősítése és innovációs teljesítményének növelése. A stratégia alkotás leghangsúlyosabb eleme azon lehetséges irányok, ágazatok meghatározása, melyek az intelligens szakosodás alapját adhatják, ezen ágazati adottságok erősítése, és egy nemzetközileg is versenyképes innovációs rendszer alapjainak meghatározása. A megye az Alföld közepén fekszik, összesen hét megyével határos, azonban leginkább Pest és Heves megyékkel jellemezhető erősnek a kapcsolata. Építve a táji és környezeti adottságokra a terület-hasznosításban a mezőgazdasági művelés a domináns. A megyében kiválóak a talajadottságok, magas a napsütéses órák száma, és az öntözés is biztosított, mindez megfelelő alapot nyújt a magas színvonalú mezőgazdasági termeléshez. A megye természeti értékei közül még kiemelhető a termálvíz vagyon, és a védett természeti értékek sora, melyek a gyógy- és ökoturizmus számára kedvező. A megújuló energiaforrások tekintetében a biomassza, a geotermikus hőenergia, illetve a nap és a szélenergia hasznosítása is jelentős potenciállal rendelkezik a térség. 3
A megye lakosságszáma csökkenő, foglalkoztatási és munkanélküliségi adatai országos összehasonlításban kedvezőtlenek, ugyanakkor elmondható, hogy a kelet-magyarországi megyékhez képest még mindig kedvezőbb, mely elsősorban Budapest közelségének és a megyében megtelepült nagy multinacionális vállalatoknak köszönhető. A megyében magas szintű a középfokú oktatás színvonala, a gimnáziumok mellett megtalálhatóak az agráriumés az ipar igényeit kiszolgáló szakképző intézmények is. A megye legnagyobb felsőoktatási intézménye a Szolnoki Főiskola, melyben gazdasági, kereskedelmi és turisztikai alapképzési szakok, illetve a vidékfejlesztési és az agráriumhoz kapcsolódó műszaki képzések vannak jelen. A megye felsőoktatási kínálatból hiányoznak a műszaki és természettudományi képzések, melyekre azonban a térségi ipar részéről kifejezett igény mutatkozik. Országos összehasonlításban, a megyében az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, melynek oka a megyei felsőoktatási kínálat gyengesége, illetve a diplomások nagy arányú elvándorlása. A megye kedvező földrajzi elhelyezkedése és elsősorban a vasúti közlekedésben betöltött kiemelkedő szerepe indokolja, hogy a helyi szereplők a logisztikára, mint kitörési pontra tekintsenek, azonban a potenciál kiaknázásának előfeltételeként még jelentős közlekedési infrastruktúra fejlesztésekre van szükség a térségben (M4, M8 autópályák megépítése). Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítményét tekintve az ország kevésbé fejlett megyéi közé tartozik, az egy főre jutó GDP értéke 1.8070.000 Ft volt 2012-ben, mellyel mindössze a 15. helyet foglalja el a megyék rangsorában és jelentősen elmarad az országos átlagtól is (2.827.000 Ft). A megye gazdaságának ágazati szerkezetét tekintve a fő nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdaság 9,1 százalékos részaránya az országos átlag közel kétszerese, az ipar 37,1 százalékos részaránya pedig több mint 10 százalékponttal haladja meg az országos értéket, a szolgáltató szektor részesedése mindössze 48.8 százalékos, szemben az országos 64,66 százalékkal. A nemzetközi nagyvállalatok megyei jelenlétének köszönhetően a megyében országos összehasonlításban a hetedik legmagasabb volt az egy lakosra jutó külföldi befektetések mértéke 2012-ben. Az elemzések és más fejlesztési stratégiák alapján megállapítható a megye specializálódásának iránya, mely az alábbi ágazatokat foglalhatja magába: elektronika, híradástechnika; turizmus; mezőgazdaság; élelmiszeripar; logisztika; gépipar. 4
A kutatás-fejlesztési ráfordítás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-ben 4 milliárd forint volt, ezzel az országos K+F ráfordítás 1,12 %-a generálódott a megyében. A kutató-fejlesztők száma 2012-ben mindössze 178 fő volt, mellyel a 14. helyen áll a megyei rangsorban. Az összes megyei K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 0,51 %, ami az 1,17 %-os országos értéknek kevesebb, mint a fele. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vállalkozói szektor részesedése a K+F kiadásokból 88,72 %-os, mely döntően a felsőoktatási és kormányzati K+F tevékenység hiányának tudható be. A K+F ráfordítások a feldolgozóiparban, azon belül is a gépgyártás terén koncentrálódnak. A megyei szerveztek által elnyert K+F+I pályázati források nagyon alacsonyak, gyenge a megyei vállalatok támogatás felszívó ereje. A megye innovációs rendszere meglehetősen hiányos képet mutat. A Szolnoki Főiskolán, és a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézetén kívül más felsőoktatási vagy nonprofit kutatószervezet nem végez említhető kutatás-fejlesztési tevékenységet. Az innovációs intézményi háló hiányosságait mutatja a hatékonyan működő támogató és hídképző szervezetek hiánya is. Mindemellett lehet építeni a megyében működő multinacionális nagyvállalatok és a hozzájuk kapcsolódó hazai beszállítói kör kutatás-fejlesztési kapacitásainak növelésére, a vállalatok és a nonprofit szféra közötti K+F együttműködések erősítésére. A SWOT analízis során feltérképeztük a megye innovációs teljesítményét befolyásoló belső és külső tényezőket, definiáltuk azokat az erősségeket, gyengeségeket és lehetőségeket, melyeket figyelembe véve megfogalmazható az a jövőkép, mely a lehető legpontosabban megfogalmazza az intelligens-specializáció által elérendő helyzetet. Jász-Nagykun-Szolnok megye lehetséges jövőképe: Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innovációés tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. Jász-Nagykun-Szolnok megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának átfogó célja: 5
A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében A megfogalmazott lehetséges vízió és stratégiai cél elérése az alábbi 3 fő fejlesztési területen keresztül valósulhat meg: F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése F2. Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, versenyképességük megerősítése, a régió kulcs ágazataiban F3. A K+F+I szereplők közti együttműködések erősítése A megyei stratégiai dokumentumok alapján a megyében az alábbi ágazatok megjelenése, koncentrációja erős, melyek alapul szolgálhatnak az intelligens szakosodás irányaihoz is: elektronika, híradástechnika, gépipar (vasúti járműgyártásra, mezőgazdasági gépgyártás), mezőgazdaság, élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás, turizmus, gyógyturizmus, logisztika. Az intelligens szakosodási stratégia kidolgozásának elősegítésére készült háttérdokumentum megalkotása során figyelembe vettük a kapcsolódó EU-s, nemzeti, regionális és megyei stratégiai dokumentumokat. A kijelölt fejlesztési területek ezért kapcsolódnak a Horizont2020 és EU2020 irányaival, a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia célkitűzéseivel, az Észak-Alföld tervezett intelligens szakosodási stratégiájával, valamint Jász- Nagykun-Szolnok megye 2014-2020-as időszakra szóló területfejlesztési programjával. 6
Alapvetés JELEN DOKUMENTUM AZ S3 FOLYAMAT HÁTTÉRANYAGA, AMELYET KIZÁRÓLAG A NEMZETI SZAKOSODÁSI STRATÉGIA MEGALAPOZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SEGÉDLETKÉNT KELL ÉRTELMEZNI. A BENNE TALÁLHATÓ INFORMÁCIÓK NEM HATÁROZNAK MEG SPECIALIZÁCIÓS IRÁNYOKAT, KIZÁRÓLAG A FOLYAMATBAN EDDIG KÉSZÜLT DOKUMENTUMOK FELDOLGOZÁSAI. AZ ALÁBBI FEJEZETEK A MEGYÉT ÉRINTŐ REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS STRATÉGIA (2013) VONATKOZÓ FEJEZETEINEK EGYES, RELEVÁNS RÉSZEIT TARTALMAZZÁK. 7
2. Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetelemzése 2.1. K+F potenciál 2012-ben összesen országos szinten 358 milliárd Ft volt a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások összege, ennek 59,5 százaléka Budapesten került elköltésre, ami jelzi a főváros kimagasló dominanciáját és vezető szerepét az országban zajló kutatás-fejlesztés terén. A többi megye közül Hajdú-Bihar megye K+F ráfordítása volt a legmagasabb, meghaladta a 24 milliárd forintot. A kutatás-fejlesztési ráfordítás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2012-ben 4 milliárd forint volt, ezzel az országos K+F ráfordítás 1,12 %-a generálódott a megyében (8. ábra). A megye gazdasága 2005-ben 1,6 milliárd forintos értékével még csak 0,77 százalékos részesedéssel rendelkezett a magyarországi K+F kiadásokból, így kijelenthető, hogy bár még mindig nagyon alacsony a megyében a K+F ráfordítások összege (megyei összehasonlításban csak a 12. helyen áll), de mértéke lassan növekszik. 5. ábra: K+F ráfordítások megyei eloszlása (2012, millió Ft) Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. 8
Szintén növekedést mutat a kutató-fejlesztők száma, mely 2005-ös 116 főről 2011-re 205 főre nőtt, majd a növekvő tendencia 2012-ben megtört és visszaesett a kutatók létszáma 178 főre (9. ábra). Kérdéses, hogy csak időszakos vagy tendenciaszerű csökkenés indult el a kutatók számában, ez a kérdés azonban frissebb adatok hiányában egyelőre nem válaszolható meg. Mindemellett a mutató értéke jelentősen elmarad a magasabb innovációs potenciált mutató megyéktől (Hajdú-Bihar, Csongrád megye), ahol 1300 feletti a kutatófejlesztők száma, és az egyetemekkel rendelkező megyékben is a Jász-Nagykun-Szolnok megyeinek a többszöröse a kutató-fejlesztők száma. 6. ábra: Kutató-fejlesztők számított (FTE) száma megyénként Budapest kivételével (2012, fő) Megjegyzés: A kutató, fejlesztő személyek tényleges létszáma teljes munkaidőre átszámítva. Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. Az összes megyei K+F ráfordítás mellett érdemes a GDP-hez viszonyított arányát is megvizsgálni, mely jól szemlélteti a megye innovációs teljesítményét. Ezt a mutatót vizsgálva már kedvezőbb helyezést ér el ugyan a térség a megyei rangsorban, de 0,51 %-os GDP arányos K+F ráfordítás az 1,17 %-os országos értéknek kevesebb, mint a fele, bár már ezzel az értékkel is a középmezőnybe tartozik a megye. Az országos értéket meghaladó GDP 9
arányos K+F ráfordítást csak a főváros, illetve Hajdú-Bihar és Csongrád megye ért el 2010- ben. A K+F ráfordítások szektoronkénti megoszlását vizsgálva egyértelműen kirajzolódik, hogy a (tudomány)egyetemmel rendelkező megyékben a felsőoktatási szektor jelentős mértékben kiveszi a részét a kutatás-fejlesztés finanszírozásából, míg az olyan megyékben, mint például Jász-Nagykun-Szolnok megye, ahol nincs egyetemi kutatás, ott jellemzően a vállalkozások viselik a K+F kiadások nagyobb részét. Országos átlagot tekintve az államháztartás viseli a K+F ráfordítások 14,41 százalékát, a felsőoktatási szektor 18,55 százalékot, míg a vállalkozások a maradék 66,13 százalékot (10. ábra). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a vállalkozói szektor részesedése a K+F kiadásokból még ennél is nagyobb arányú (88,72%), mely döntően a felsőoktatási és kormányzati K+F tevékenység hiányának tudható be. 7. ábra: Megyei K+F ráfordítás szektoronként (2012, ezer Ft) Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. A K+F ráfordításokat iparági bontásban vizsgálva a KSH adatai alapján megállapítható, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kutatás-fejlesztési kiadások döntő hányadát, közel 84 százalékát a feldolgozóipar adta 2012-ben. A feldolgozóiparon belül a Gép, gépi berendezés gyártása ágazat megyei K+F ráfordítása emelkedik ki, mivel az ágazat országos K+F ráfordításának 11,19 százaléka generálódik Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A TEÁOR 10
számok szerinti statisztika tehát egyértelműen mutatja, hogy a megyei K+F ráfordítások a feldolgozóiparban, azon belül is a gépgyártás terén koncentrálódnak. A kutatás-fejlesztési ráfordítások, illetve a K+F-ben domináns területek feltérképezéséhez ad további támpontot a megyébe áramló támogatások ágazatok közötti megoszlásának vizsgálata. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) pályázatain a 2008-2014 közötti periódusban összesen 531.668.000 forint támogatást nyertek el megyei szervezetek, ami a vizsgált időszakban megítélt KTIA támogatásoknak mindössze a 0,67 százaléka, ezzel Jász- Nagykun-Szolnok megye sereghajtó a megyék között. A KTIA támogatások alapján az országos összehasonlításban jól szereplő ágazatok az Agrár műszaki tudományok és az Állattenyésztési tudományok, bár abszolút értékben mindkét esetben alig pár tízmilliós pályázati forrás áramlott a vizsgált periódusban a megyébe. A kutatás-fejlesztési és innovációs témájú releváns európai uniós társfinanszírozású hazai pályázatok esetében Jász-Nagykun-Szolnok megye holtversenyben a 14. helyen szerepel a 2008-2014. között megítélt támogatások tekintetében. A hat éves periódusban a megyei szereplők által elnyert összesen 5,1 milliárd forintnyi támogatás az összes támogatás 1,19 százaléka. A vizsgált pályázatokban országos összehasonlításban kiemelten jól szereplő ágazatok a Villamos berendezés gyártása (országosan az első, Budapest figyelembevétele nélkül), a Gép, gépi berendezés gyártása (országos 4. hely), valamint még kiemelhető a Fém alapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (11. hely) ágazat is. A fenti adatok alapján kijelenthető, hogy kifejezetten gyenge a megyei vállaltok támogatás felszívó ereje, melynek okai a K+F támogató infrastruktúra hiánya, a K+F-ben aktív vállalkozások hiánya és az innovációs projektötletek hiánya. Mindemellett jól mutatkoznak a megye kutatás-fejlesztésben országos viszonylatban is aktív ágazatai, úgymint a villamos berendezés gyártás, a gépgyártás, a fém alapanyag gyártás, valamint az agrártudományok. Ezek az ágazatok kiegészülve a szintén meghatározó jelenléttel rendelkező, de K+F-ben kevésbé aktív ágazatokkal, mint az élelmiszeripar, logisztika, turizmus adhatják a megye szakosodási stratégiájának alapját, köréjük épülve növekedhet jelentősen a megye innovációs teljesítménye és versenyképessége. 11
2.2. Innovációs szereplők bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megyében összesen 12 ipari park található, melyek jellemzően a térségi központokban helyezkednek el (Szolnok, Mezőtúr, Karcag). A szolnoki térségben nagyobb az ipari parki létesítmények koncentrációja, mivel a három szolnoki ipari park mellett Szászberek, Martfű és Törökszentmiklós is rendelkezik ipari parkkal. A Jászságban is megfigyelhető egyfajta koncentráció, Jászfényszaru mellet Jászárokszálláson és Jászapátin is található ipari park. Az ipari parkok alapvető infrastrukturális feltételeket és kapcsolódó alapszolgáltatásokat nyújtanak a betelepülő vállalkozások részére, kutatás-fejlesztési tevékenységet mindössze háromban végeznek (1. táblázat). 1. táblázat: K+F-et végző ipari parkok Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2014) Ipari park neve Összterület (ha) Vállalkozások száma (db) GIMA Szolnok Ipari Logisztikai 86,8 41 Park Szolnoki Ipari Park és Logisztikai 154,8 11 Szolgáltató Központ Jászárokszállási Ipari Park 56 12 Forrás: Saját szerkesztés Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium adatai alapján. Az innovációs tér aktív részei az egy adott iparág együttműködő vállalkozásait, beszállítóit, és a kapcsolódó iparágak vállalatait összefogó klaszterek is, melyek meghatározhatják a térség specializálódásának irányait is. Jász-Nagykun-Szolnok megyében is döntően a vállalati együttműködéseket és a klaszteresedést támogató pályázati kiírásoknak köszönhetően több klaszterszervezet is létrejött, ezeknek azonban eddig nem sikerült betölteni valós szerepüket, melyet az is jelez, hogy akkreditált innovációs klaszter címmel egyikük sem rendelkezik. Kiemelhető közülük a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Termál Klaszter, mely önkormányzati intézmények részvételével tevékenykedik a térség gyógyturizmusának fejlesztéséért. 12
A Szolnoki Főiskola profiljából és szakterületeiből adódóan elsősorban az innovációs intézményrendszer fejlesztésében illetve a turizmus és az agráriumhoz kapcsolódó innovációs folyamatok katalizálásban játszik szerepet. A főiskola hallgatói létszáma jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, jelenleg 2500-2700 fő végzi itt tanulmányait. Szolnoki Főiskola kutatási stratégiai fókuszterületei a következők: Turizmus, Ökológiai termesztés és gazdálkodás technológiai fejlesztése, Élelmiszer feldolgozás, Megújuló energia, kiemelten a biomassza kutatás. A jászberényi főiskola a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Karaként működik, mintegy 800 hallgatóval. Szerepe a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan, elsősorban a turisztika terültén magvalósuló fejlesztésekben van. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Karcagi Kutatóintézetében zajló kutatásfejlesztési tevékenység elsősorban a Közép-Tiszavidék mezőgazdasági hasznosításával, illetve a talajaink védelmével kapcsolatos problémák körére terjed ki, mely az utóbbi évtizedben kibővült a bioenergetikai, és a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökkel is. Az innovációs intézményi háló hiányosságait leginkább a hatékonyan működő támogató és hídképző szervezetek hiánya mutatja a térségben. Az Észak-Alföldi régió innovációs ügynöksége (INNOVA Észak-Alföld Regionális Fejlesztési és Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.) debreceni székhellyel működik, csak úgy, mint a regionális pályázati kiírások menedzselését végző Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (bár ennek van szolnoki irodája). A megyei kamarák fogják össze az ágazati szereplőket, képviselik azok érdekeit a szakpolitika és a döntéshozók felé, valamint információs pontként és a tudásmegosztás egyik tereként szolgálnak, ezért az innovációs rendszerben jelentős szerep hárulhatna rájuk. Ennek megfelelően érdemes újragondolni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara illetve a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Agrárkamara innovációs szolgáltatásainak körét, azok minőségét, és hatékonyságát. A deklaráltan inkubációs feladatokat is ellátó Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint hídképző szerv nem tudta eddig betölteni szerepét, mivel nem rendelkezik megfelelő forrásokkal és kapacitással. A minden megyében működő vállalkozásfejlesztési alapítványok hálózata is jelentős szerepet játszhat a vállalkozások 13
innovációs tevékenységének katalizálásában, akár ingyenes forrásbevonási tanácsadáson, projektgeneráláson, pályázatkészítésen keresztül. Ennek viszont meg kell teremteni a működési feltételrendszerét, és javítani kell az alapítványok szolgáltatási színvonalát a megfelelően képzett tanácsadói kör kialakításával. Jász-Nagykun-Szolnok megye innovációs terének kiemelkedő szereplői a megyében működő multinacionális nagyvállalatok és a hozzájuk kapcsolódó hazai beszállítói kör (Elektrolux- Lehel Kft; Samsung Zrt., Stadler, stb.). Egyelőre a térségben jelenlévő multinacionális nagyvállalatok elsősorban a gyártó tevékenységükkel vannak jelen a térségben, de innovatív szemléletükkel és magas minőségi elvárásaikkal folyamatos innovációra serkentik beszállítóikat is, így indirekt hatással vannak a megyei vállalatok K+F tevékenységeinek erősítésére. A közép- és hosszú távú cél a további gyártókapacitások megyébe vonzásán túl a külföldi nagyvállalatok kutató-fejlesztő tevékenységeinek a megyébe vonzása, illetve az felsőoktatási, a nonprofit és a vállalati szektor együttműködése keretében kialakuló új kutatóhelyek, laboratóriumok fejlesztése. 2.3. SWOT elemzés 2. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye SWOT elemzése Erősségek 1. Kedvező földrajzi fekvés, központi elhelyezkedés, Budapest vonzáskörzete. 2. A megye logisztikai, tranzit adottságai kedvezőek. 3. Vasúti közlekedésben csomóponti szerep, kiépült infrastruktúra. 4. Jó természeti adottságok, megújuló energiaforrások jelenléte. 5. Tradíciókra épülő, jelentős mezőgazdasági és élelmiszeripari kapacitás jelenléte. 6. Mezőgazdasági innovációs bázis jelenléte Karcagon, közép- és felsőfokú agrároktatás megléte. 7. Nemzetközi nagyvállalatok kiépült ipari Gyengeségek 1. Alacsony innovációs aktivitás a megyei vállalkozások, non-profit és kormányzati szervezetek körében. 2. Hiányzik a gyorsforgalmi közúti kapcsolódás Budapesttel és a régió másik két megyéjével. 3. A térségben letelepedett gyártó, termelő tevékenységek végző nagyvállalatok nem végeznek helyben kutató-fejlesztő tevékenységeket. 4. Kevés nemzetközileg is versenyképes hazai vállalat található a megyében. 5. Hiányos az innovációt támogató intézményrendszer. 6. Gyenge, nem megfelelő szerkezetű a felsőoktatás, csökkenő hallgatói 14
gyártó centrumainak jelenléte, melyekhez kapcsolódóan erős hazai beszállítói kör fejlődött ki. 8. A Felső-Jászságban jelentős villamos gép- és műszergyártás koncentrálódott. 9. Szolnok térségében is koncentrálódó mezőgazdasági- és vasúti gépgyártás, autóipari beszállítók koncentrálódása. 10. Gazdag kulturális örökségre, közösségi öntudatra (Jászság, Nagykunság) épülő kulturális-, öko-, és aktív turisztikai (kiemelten Tiszához kapcsolódó vízi turisztikai) potenciál. A Tisza, Tisza-tó és a termálvízkincsre épülő gyógyfürdők turisztikai vonzereje jelentős. Lehetőségek 1. Javulnak a feltételek a kedvező földrajzi elhelyezkedés nyújtotta lehetőségek kiaknázásához (gyorsforgalmi közlekedési úthálózat fejlesztése, logisztikai központok létesítése). Tovább épül az M4-es autópálya, mely jelentősen javítja a megye elérhetőségét, és kapcsolódását Budapesthez, és a régió másik két megyéjéhez. 2. A minőségi (bio)élelmiszerek iránti növekvő nemzetközi piaci igényekre alapozva a megye agrár- és élelmiszervertikumának gazdasági szerepe felértékelődik, javítva a megye versenyképességét, megtartó erejét. 3. Az eddig nem kellőképpen kiaknázott vasúti logisztikai kapacitásokra épülő, fenntartható logisztikai bázis kialakítása. 4. A pályázati források nagyobb arányú bevonása a megyei szereplők K+F tevékenységének finanszírozására. 5. Természeti erőforrások jobb kiaknázása mind a turizmus mind pedig a megújuló energiák hasznosítása terén. létszám. 7. Magas munkanélküliség, kedvezőtlen foglalkoztatási adatok. 8. A humán erőforrás minőségi nem megfelelő illetve nem illeszkedik a gazdasági igényekhez. Alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya. 9. Alacsony termelési szint, alacsony megyei GDP. 10. Kifejezetten gyenge a megyei vállalatok támogatás felszívó ereje. 11. Az innovációs tanácsadó, közvetítő szervezetek száma, ismertsége, és az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala alacsony. Veszélyek 1. A tovább romló demográfiai mutatók, munkanélküliségi helyzet romlása, a felgyorsuló elvándorlás, a belső perifériák leszakadása növekszik, csökkentve a megye versenyképességét. 2. A multinacionális nagyvállalatok elviszik a gyártó kapacitásaikat a megyéből. 3. Az innovációs tevékenység területi koncentrációjának hatására felerősödnek a megyén belüli területi különbségek, a források innovációs centrumokba való áramlásával. 4. A felsőoktatás átalakításának hatásaként tovább romlik a megye felsőoktatási helyzete, a helyi kapacitások megszűnnek, leértékelődnek. 5. A képzett munkaerő megyéből való kiáramlása folytatódik, nő a migráció a vidéki településekből a városokba, ezzel felgyorsul a perifériák leszakadása. 6. A helyi szereplők innovációs tevékenysége nem növekszik, a pályázati források fogadására nem készülnek fel a helyi szereplők, nem sikerül érdemben növelni a K+F+I 15
6. A megyei felsőoktatási intézmények és kutatóhelyek szerepének újradefiniálása és innováció támogató tevékenységük erősítése által a megyei humánerőforrás helyzetének javítása, az innovációs támogatórendszer fejlesztése. 7. A kirajzolódó területi specializálódásból adódó előnyök jobb kihasználása, az innovációs szereplők közötti együttműködés erősítése, a klaszteresedési folyamatok támogatása, akkreditált innovációs klaszterek létrehozása (feldolgozó ipar, logisztika, turizmus területén). 8. A multinacionális vállalatok helyi kutatás-fejlesztési kapacitásainak növelése, a helyi képzőintézményekkel, vállalkozásokkal erősödő oktatási-kutatási együttműködések. 9. Globálisan felértékelődő természeti értékekre épülő gyógy-, termál-, és aktív turizmus népszerűségének növekedése, a Tisza, mint turisztikai vonzerő jobb kihasználása. pályázati forrásainak megyébe történő áramlását. 7. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával nem javul a térség elérhetősége. 8. A globális éghajlati változások kihatásaként a szélsőséges időjárási jelenségek okozta károk. Forrás: saját szerkesztés. 16
3. Lehetséges megyei jövőkép Jász-Nagykun-Szolnok megye általános és innovációs helyzetképének meghatározásával feltárásra kerültek a megye egyedi jellemzői és értékei, adottságaiból eredő versenyelőnyei. A SWOT analízis során feltérképeztük a megye innovációs teljesítményét befolyásoló belső és külső tényezőket. Definiáltuk azokat az erősségeket, gyengeségeket és lehetőségeket, melyeket figyelembe véve megfogalmazható az a jövőkép, mely a lehető legpontosabban megfogalmazza az intelligens-specializáció által elérendő helyzetet. A jövőképen alapuló célok, fejlesztési területek és intézkedések koherenciája döntő fontosságú annak érdekében, hogy az erőforrások hatékony felhasználása mellett a régió innovációs potenciáljához leginkább illeszkedő specializáció valósulhasson meg, mely valóban versenyelőnyhöz juttathatja a megyét a térségi versenyben. 3. táblázat: Az Észak-Alföldi régió megyéinek innovációs jellegük szerinti besorolása Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szabolcs- Észak-Alföld Szolnok Szatmár-Bereg Intelligens növekedés szempontjából Fenntartható növekedés szempontjából Befogadó növekedés szempontjából Tudás-régió Ipari termelési Nem tudás- és Nem tudás- és zóna technológia intenzív régió technológia intenzív régió Vidékies, de Vidékies régió Vidékies régió Vidékies régió közel városias régió Csökkenő Csökkenő Csökkenő Csökkenő lakosságú régió lakosságú régió lakosságú régió lakosságú régió Forrás: Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség (2013) alapján saját szerkesztés 17
A Guide to Research and Innovation Strategies for Smart Specialisations (RIS 3) tervezési dokumentum három szempontú tipizálást javasol az egyes térségek innovációs jellegének meghatározására. Ezek a szempontok az intelligens, a fenntartható és a befogadó növekedés. Jász-Nagykun-Szolnok megye ez alapján a besorolás alapján a csökkenő lakosságú, vidékies, ipari termelési zónaként definiálható (3. táblázat). Jász-Nagykun-Szolnok megye lehetséges jövőképe: Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innovációés tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. A jövőkép a megyei erősségei közül a földrajzi és természeti adottságaira és a tradicionálisan jelen lévő iparágakra, szolgáltatásokra épülő fejlődési pályát vetít elénk. A specializációban érintett helyi ágazatok nemzetközi versenyképességének elérése az innovációs támogató környezet és a tudás-alapú gazdaság fejlesztésével érhető el. A megfogalmazott lehetséges jövőkép magában foglalja azt a célt, hogy a megye a csökkenő lakosságú, vidékies, ipari termelési zóna besorolásból 2020-ra elmozduljon, fejlődjön tudásbázisa és innovációs potenciálja, melyre épülve nemzetközi viszonylatban is megerősödhetnek a specializációban érintett ágazatok, növelve a térség versenyképességét. Ennek eredményeként megnövekedhet a megyei vállalkozások munkahelyteremtő képessége és a megye megtartó képessége és vonzereje, megállítható és megfordítható a hátrányos helyzetű kistérségek további leszakadása is. Jász-Nagykun-Szolnok megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának lehetséges átfogó célja: A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében 18
4. táblázat: Jász-Nagykun-Szolnok megye kidolgozandó intelligens szakosodási stratégiájának felépítése Lehetséges jövőkép Jász-Nagykun-Szolnok megye váljon egy élhető, fejlődő, az innovációs folyamatokat támogató, nemzetközileg is versenyképes ágazatokat felvonultató megyévé az innováció- és tudásalapú gazdaságfejlesztésen keresztül, építve a kedvező földrajzi és természeti adottságaira, tradicionális értékeire. Lehetséges átfogó cél A megye versenyképességének növelése innováció-orientált gazdasági környezet kialakításával, ezáltal javítva a lakosság életszínvonalát Jász-Nagykun-Szolnok megyében Javasolt fejlesztési területek, lehetséges kitörési pontok F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése F2. Vállalkozások innovációs képességének fejlesztése, versenyképességük megerősítése, a régió kulcs ágazataiban F3. A K+F+I szereplők közti együttműködések erősítése Javasolt fejlesztési területekkel kapcsolatos, lehetséges intézkedések F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése F1.2. Innovációs szolgáltatások fejlesztése F1.3. A K+F+I humánerőforrás fejlesztése F2.1. Multinacionális nagyvállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységének erősítése F2.2. Beszállítóvá válás és nemzetközi piacra lépés elősegítése F2.3. A vállalkozások innovációs tevékenységének erősítése F2.4. A vállalkozások forrásbevonó képességének növelése F3.1. Akkreditált innovációs klaszterek létrehozásának támogatása a megye kiemelt ágazataiban F3.2. A multinacionális vállalatok, a hazai KKV-k, a helyi oktatási intézmények és a nonprofit kutatóhelyek közös kutatás-fejlesztési kapacitásainak kiépítése F3.3. A térségi innovációs együttműködések erősítése Forrás: Saját szerkesztés 19
4. Fejlesztési területek, kitörési pontok meghatározása A megye fejlesztési területei a megfogalmazott jövőképpel és átfogó céllal összhangban a helyzetelemzésben feltárt erősségek, gyengeségek, lehetőségek, és veszélyek figyelembevételével kerültek meghatározásra, alapozva a megye egyedi jellemzőire és értékeire, feltárt versenyelőnyeire és lehetséges kiválósági specializálódási területeire. F1. A megyei innovációs környezet fejlesztése Jász-Nagykun-Szolnok megye kutatás-fejlesztési helyzetképét elemezve látható, hogy országos összehasonlításban és abszolút mértékben is igen alacsony az innovációs aktivitás a megyében, mely jelentős részben magyarázható az innovációs környezet alacsony fejlettségével, a támogató intézményrendszer és kapcsolódó szolgáltatások gyengeségével. Az innovációs környezet tagjai a keretrendszert meghatározó állami, önkormányzati szervezetek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóhelyek, a technológia-orientált vállalkozások, a különböző szolgáltatásokat nyújtó hídképző szervezetek (inkubátorok, ipari parkok, technológia transzfer irodák), egyéb szakmai szervezetek. A megye innovációs rendszerének javítása ezen szereplők bevonásával, támogatásával és működési feltételeik javításával lehetséges. A megyei innovációs környezet fejlesztése érdekében az alábbi intézkedéscsoportok kerültek megfogalmazásra: F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése F1.2. Innovációs szolgáltatások fejlesztése F1.3. A K+F+I humánerőforrás fejlesztése F1.1. Az innovációt támogató állami intézményi környezet fejlesztése Az elmúlt évek intézményi átalakításai eredményeképpen a regionális és megyei innováció irányítási és koordináló feladatköröket ellátó szervezetek működési kereti és szerepköreik jelentősen változtak. A regionális innovációs ügynökségek tevékenysége támogatási forrás hiányában minimalizálódott, megyei szinten pedig nincs kialakítva az állami innovációs feladatokat ellátó, támogató intézményrendszer. A korábbi innovációs támogatási rendszer megszűnőben van, az új rendszer elemei pedig még nem épültek ki. Nem állnak 20