4. Felsőzsolca Város fejlesztési koncepciója... 4

Felsőzsolca Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 2013. II.kötet Jövőkép, Célok, Beavatkozások 1

Tartalom 4. Felsőzsolca Város fejlesztési koncepciója... 4 JÖVŐKÉP... 4 4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan... 23 4.2. Felsőzsolca Város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan... 24 4.3. A településfejlesztési elvek rögzítése... 26 5. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 31 5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 31 5.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása... 33 A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre... 33 6. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK... 35 6.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával... 35 6.1.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)... 37 6.1.2 Igazgatási központ... 41 6.1.3. Sajó parti szabadidőközpont... 43 6.1.4. Leromlott városrészek, szegregátumok... 45 6.1.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek... 47 6.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése... 49 6.2.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)... 49 6.2.2. Igazgatási központ... 50 6.2.3 Sajó parti szabadidőközpont... 51 6.2.4 Leromlott városrészek, szegregátumok... 52 6.2.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek... 53 6.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve... 54 6.3.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont)... 54 6.3.2 Igazgatási központ... 83 6.3.3 Sajó parti szabadidőközpont... 102 6.3.4 Leromlott városrészek, szegregátumok... 115 6.3.5 Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek... 132 6.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz... 163 7. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM... 167 7.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 168 7.2.1 Szegregátumok Felsőzsolca területén... 168 7.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések... 175 7.3.1 Lakhatási integrációt biztosító eszközök... 175 2

7.3.2 Mobilizációs program... 178 7.3.3. Oktatási integráció biztosítása... 179 7.3.4. Foglalkoztatás... 180 7.3.5 Szociális ellátás... 181 7.3.6 Infrastrukturális, környezetvédelmi célú fejlesztések... 182 7.4. Külső összefüggések... 183 7.5. Belső összefüggések... 191 7.5.1 A stratégia főbb belső összefüggései... 191 8. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI... 198 8.1 Fizikai kockázatok... 198 8.2 Pénzügyi kockázatok:... 200 8.3 Szervezeti kockázatok:... 201 8.4 Kockázatkezelési stratégia... 203 9. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE... 205 9.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 205 9.1.1 A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 205 9.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek meghatározása... 209 9.2.1 A megvalósítás szervezeti követelményrendszere városfejlesztési társaság... 209 9.2.2 Az alkalmazásra ajánlott szakértők... 209 9.2.3 A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje... 210 9.2.6 A városfejlesztő társaságnak a következő kompetenciákkal kell rendelkeznie:... 212 9.2.7 A városfejlesztő társaság által ellátandó feladatok:... 213 9.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok... 215 9.3.1 Településközi koordináció mechanizmusai... 215 9.3.2 Településközi együttműködések... 217 9.3.3 Fejlesztési igények... 218 9.4 Ingatlangazdálkodási koncepció... 219 9.4.1 Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai:... 220 9.4.2 Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja:... 220 9.4.3 Felsőzsolca Város Ingatlanvagyona... 221 9.5 Partnerség... 222 9.6. Monitoring rendszer kialakítása... 226 10. FELHASZNÁLT IRODALOM... 241 3

4. Felsőzsolca Város fejlesztési koncepciója JÖVŐKÉP Felsőzsolca a következő 20 évben fejlett, funkciókban gazdag, jó életminőséget biztosító, gyarapodó, vonzó várossá kíván válni. A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni. Olyan környezetet kívánunk elérni a jövőben, melyben a lakosság átlagos jövedelme és megtakarításai nőnek. A közösségben erős az összetartás, a felsőzsolcai öntudat, a város iránti lojalitás, és a felsőzsolcaiak büszkék a városukra. Akik elhagyják a városunkat, távollétükben is kötődnek hozzá, szívesen tesznek érte, és amikor eljön az ideje, szívesen térnek ide vissza. A jövőképünkben a közösség felelősséget vállal a környezetének alakulásáért, a közösség tagjai fogékonyak egymás problémáira, nyitottak a segítségre a nehéz helyzetűeket és az idősebbeket illetően. A jövő Felsőzsolcáján növekvő lakosságszámot látunk, mely egyrészt a fiatalok gyermekvállalási kedvének növekedéséből következik. A fiatalok szívesen alapítanak családot, mert biztosítottnak látják gyermekeik jövőjét, melyet magas színvonalú bölcsődei, óvodai és iskolai szolgáltatások támogatnak, és melyekben a gyermekek a képességeiknek, tehetségüknek, személyiségüknek, adottságainak megfelelő nevelést kapnak. Intézményeinkben a gyermeket befogadó és elfogadó környezet várja, hogy sikeres, boldog felnőtté váljanak. Emellett nyitottan, befogadóan várjuk a településért tenni kívánó betelepülőket, akik új szemléletet, friss gondolatokat hoznak a város közösségébe. Városunk a jövőben egy kellemes, funkciógazdag, erős szabadidő profillal rendelkező kertváros kíván lenni, mely egy emberi léptékű, nyugodt, kertvárosi funkciót tölt be Miskolc mellett, és amely a lakosai eltérő igényeinek, szükségleteinek is képes megfelelni. Városunk urbanizált jellege erősödik, kialakul a határozott városközpont széles funkciógazdag szolgáltatási kínálatával, de a lakóövezet kertvárosi jellege, zöldfelületei megmaradnak, fejlődnek, és természetközeli, 4

egészséges környezetet biztosítanak az ott lakók számára. A jövőben városunk környezete tiszta, rendezett, az épített környezete jó állapotú, a környezeti fenntarthatóság feltételeinek megfelel, a városkép esztétikus, vonzó. Felsőzsolca közszolgáltatásai fejlettek, a lakosság igényeinek megfelelnek, igazgatása hatékonyan menedzseli a város üzemeltetését és valósítja meg beruházásait. Az ipari, gazdasági tevékenységek munkát adnak a település és a környező települések lakosságának, a funkcióterülete elkülönül a lakóövezetétől, épített környezete közművekkel ellátott, rendezett, környezetbarát, a kapcsolódó szolgáltatások igény szerint elérhetőek, és ez a befektetők számára attraktív. Jövőképünkben a városunk fenntartható módon fejlődik, gazdasági növekedését a kiegyensúlyozottság és a több lábon állás jellemzi, a természeti környezet megóvása érdekében jelentős beruházásokat végez. A modern technológiák fejlesztése és alkalmazása amellett, hogy inspirálja a lakosságot a folyamatos tanulásra, és fejleszti innovációs képességét, biztosítja a versenyképességet és a hatékonyságot a közszolgáltatásokban és a gazdasági tevékenységekben egyaránt. A gazdasági fejlődésünk nem károsítja a környezetünket, az erőforrások felhasználásakor gondoskodunk annak újratermeléséről is. Településünk a jövőben az élelmiszer ellátás szempontjából nagyobb mértékben önellátó, a helyi termékek jelentős értéket képviselnek a lakosság számára, polgáraink megbecsülik a szomszédaik munkáját, büszkék teljesítményükre. A jövőbeli településünk úthálózata fejlett, a környező településekkel közlekedési kapcsolatai kiválóak, a környezetet a közlekedés nem terheli. Városunk környezete ellenáll a természeti katasztrófák terhelésének, védettek vagyunk a szélsőséges időjárási jelenségek következményeitől. Felsőzsolca egyértelműen a térség második legjelentősebb településévé válik a megyeszékhely mögött. Kapcsolata a környező településekkel harmonikus. Felsőzsolca képes érdekeit hatékonyan képviselni céljaink elérése érdekében, de nyitott más települések véleményére. A szomszédainkkal egymás céljait elfogadjuk, és közösen teszünk, együttműködünk közös céljaink megvalósításáért. Célunk, hogy a lakosságunk egészségi állapota fejlődjön, és lelki egyensúlyát a közösségi élet, valamint a rekreációs lehetőségek széles tárháza biztosítsa. Ennek érdekében önálló rekreációs övezet kis kialakításra kerül. Azt kívánjuk elérni, hogy az egészségük megtartásával lakosaink 5

hosszú, aktív életkort éljenek meg. A fiatalok sokat mozogjanak, játszanak és idősebb korukban is maradjon meg az a fizikai aktivitásuk, ami az egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen. A lelki, szellemi feltöltődést vallási és kulturális közösségeink biztosítják a lakosság számára, mely erőforrásként szolgál a mindennapi feladatok megoldásában. A mindenki számára elérhető egészségügyi alapellátásban a betegségek korai felismerésével a nagyobb bajokat kívánjuk megelőzni. Jövőképünkben a betegek egyformán magas színvonalú ellátást kapnak az egészségügyi intézményeinkben, hogy hamar meggyógyuljanak. Városunk közössége segíti a tagjai boldogulását és reméli boldogságát. A társadalmi jólét és a gazdaságfejlesztés összefüggése Felsőzsolca hosszú távú fejlődésének elsődleges célja a társadalom általános jólétének, életminőségének fejlesztése. Több tanulmány foglalkozik a társadalmai jólét fogalmával és annak meghatározásával, jelen dokumentum elkészítésekor elsősorban Kopp Mária és Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség című dolgozatának megállapításait vettük alapul. Eszerint a jólét legfontosabb tényezői az egészségi állapot, a lelki egészség állapota, a jövőirányultság és a társas jólét. A maslow-i szükséglethierarchia alapján képzett alapszükségletekből levezethető tényezők közül pedig a szélesen értelmezett biztonság megteremtése válik szükségessé, mely vonatkozik a minőségi életfenntartás körülményeinek megteremtésére, a fizikai biztonság(érzet) megteremtésére, a jövőbe vetett bizalom érzésének megteremtésére és a társas kapcsolatokban megnyilvánuló (közösségi) biztonságérzet megteremtésére, mely a fentebb említett tényezők pozitív teljesülését segítik elő. A gazdasági fejlődés és a társadalmi jólét összefüggésében a fentebb említett tanulmány megállapítja, hogy az egyéni és társadalmi jólét növekedése inkább feltétele a gazdasági fejlődésnek, mint következménye. Fukuyama (1997) szerint a gazdasági fejlődés szorosan összefügg a társadalmi tőkének is nevezhető bizalommal, amely megalapozza nemcsak a gazdasági társulások hatékonyságát, hanem a minőségi életet is. George Akerlof, a Berkeley egyetem Nobel-díjas (2001) közgazdaságtan professzora újonnan megjelent könyvében Animal Spirits: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism (2009) amelyet a Yale egyetem professzorával, Robert Schillerrel közösen írt azt bizonyítja, hogy a közgazdasági folyamatok megértéséhez alapvető a társadalomban zajló pszichés folyamatok megértése. Például az optimizmus- 6

pesszimizmus érzetének társadalmi hullámzása meghatározza a gazdasági fejlődés mutatóit, ennek hátterében azonban a legfontosabb tényező ismét a bizalom, az un. társadalmitőke megléte vagy hiánya. Pszichológiai szempontból kiemelten fontosnak tartják a foglalkoztatottság ill. a munkanélküliség szintjét, ez a mutató a társadalom lelkiállapotának egyik legfontosabb befolyásoló tényezője- a teljes foglalkoztatottság elérését alapvető célnak tekintik mind a gazdasági fejődés, mind a társadalom jólléte, életminősége szempontjából. A közgazdaságtan legújabb elméletei, mint a később részletesen elemzett, Daniel Kahneman Nobel díjas által végzett boldogság kutatás rámutat arra, hogy bár szoros összefüggés van egy-egy ország gazdasági növekedése és életminősége között, az életminőség mutató, az un. jóllét, wellbeing az elsődlegesek, és a gazdasági fejlődés ennek következménye. Ezért van szükség arra, hogy a gazdasági fejlődés mutatóinak változásait vizsgáljuk az életminőség tükrében és nem fordítva. Kopp Mária és Martos Tamás: A magyarországi gazdasági növekedés és a társadalmi jóllét, életminőség, Készült a Jövő Nemzedékek Állampolgári Biztosának megbízásából, 2011. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítése a Felsőzsolca lakossága számára nem csak azért fontos, mert a dokumentum lehetővé teszi a források hatékonyabb bevonását a fejlesztési célok elérése érdekében, hanem azért is, mert egy olyan pozitív jövőképet biztosít a lakosság számára, mely eléréséért érdemes az erőforrásait mozgósítani. Habár sarkosítva a fenti megállapítást: a jólét nem eredménye a gazdasági fejlődésnek, viszont a jólét pozitív víziójának megteremtése okán a magas munkanélküliséggel sújtott településünkön az egyik legfontosabb feladat a gazdaságfejlesztés céljainak meghatározása bemutatása. A felsőzsolcai gazdaságfejlesztés legfontosabb feladata a munkahelyteremtés, ezen belül a magasabb hozzáadott értékű munkalehetőségek arányának növelése. Az eredményes gazdaságfejlesztés legfontosabb sikertényezője ehhez kapcsolódva a város - szélesen értelmezett - befektető-vonzó képessége. Értelmezésünkben a befektető-vonzás nem pusztán a gazdasági társaságok által a városunkba történő beruházásait tartalmazza, hanem a társadalmunk tagjainak (egyéni és csoport szinten: lakosság, gazdasági társaságok, közszféra, szervezetek stb.) összes, közgazdasági értelemben vett erőforrás befektetéseit, beleértve a tudást, munkaerőt, fizikai javakat, és természetesen pénzügyi javakat. A befektető-vonzási képesség fejlesztése egyrészt kiemelten fontos amiatt, hogy a városba olyan nagyfoglalkoztatók települjenek, melyek a lakosság szélesebb körének foglalkoztatását képesek hosszú távon biztosítani, másrészt amiatt is, hogy a gazdasági fejlődést az egyéni vagy csoportos kezdeményezések, az önfoglalkoztatás képessége, a kreativitás, az innovációs képesség támogatni tudja. Előbbi a szélesebb rétegek számára képes munkalehetőséget biztosítani, utóbbi a minőség javítása révén a magasabb hozzáadott érték megteremtésének lehet záloga. 7

A befektetéseiktől a társadalom tagjai azok megtérülését várják, a gazdasági társaságok a pénzügyi megtérülést, a lakosság a jobb életminőséget, végső soron a vízió teljesülését. A gazdaságfejlesztési szempontból értelmezett befektető-vonzó képességet elsősorban a város gazdasági és kapcsolódó környezetének fejlesztésével lehet növelni. Ezek közül a legfontosabb a világos jövőkép, de kiemelten fontos a magas színvonalú, megfelelő értékrenddel rendelkező, versenyképes tudással bíró munkaerő rendelkezésre állása, az ipari és szolgáltató infrastruktúrával rendelkező telephelyek fejlettségi szintje, a fejlett közlekedési kapcsolatok, a gazdasági tevékenységeket támogató innovációs képesség jelenléte, valamint ehhez kapcsolódóan azok ipari alkalmazási lehetőségeinek megteremtése, a fejlett beszállítói háttér, a vállalkozásbarát, -támogató önkormányzati intézményi és szabályozási környezet, a fejlesztéshez és a működéshez elérhető források, a fejlett közszolgáltatások és a befogadó társadalmi attitűd. A gazdaságfejlesztés fentebb leírt elemeinek csoportosítását az alábbi ábrán mutatjuk be: Oktatás, képzés Ipari és szolgáltató infrastruktúra Gazdaságfejlesztési koordináció K+F+I Inkubációs képesség 1. ábra A gazdaságfejlesztés legfontosabb elemei Felsőzsolca gazdaságfejlesztési koncepciója 5 pilléren nyugszik: Az oktatási rendszer fejlesztése A K+F+I rendszer fejlesztése 8

Az inkubációs képesség fejlesztése Az ipari és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése, valamint A gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése. Az oktatási rendszer fejlesztése Az oktatási rendszer fejlesztése vonatkozásában a legfontosabb cél a potenciális munkavállalók (és vállalkozók) tudásának versenyképessége, annak megteremtése, fejlesztése. Ez egyrészt vonatkozik az oktatási rendszerben szerezhető tudás, másrészt a nem iskolai képzési rendszerben szerezhető tudás, harmadrészt pedig a korábbi munkaviszonyban szerzett tapasztalatok versenyképességére. Az oktatási rendszerben szerezhető versenyképes tudás területén a felsőzsolcai önkormányzatnak korlátozott befolyásolási lehetőségei vannak. A városban megszerezhető legmagasabb iskolai végzettség az általános iskolai, a lakosság számára a közép- és felsőfokú végzettség megszerzése legközelebb Miskolcon lehetséges. Az általános iskolai végzettség megszerzése területén a város elsődleges érdeke a képzési-oktatási tananyag differenciálása a diákok tehetségének és érdeklődésének megfelelően, a kimaradás, lemorzsolódás arányának csökkentése és a diákok felkészítése, a tudás megalapozása a középiskolai tanulmányaikhoz a tehetségüknek és személyiségüknek kibontakoztatásával, illetve az egész életen át tartó tanulás készségeinek és igényének a kialakítása. Az előbbiek érdekében a városban az általános iskolai képzés keretein belül lehetőség van művészeti képzésre is, illetve kiemelten fontos a tehetségek korai felismerése, és gondozása. A leszakadók oktatása kapcsán pedig a legfontosabb elvárás a későbbi munkavállalási kompetenciák megszerzéséhez kapcsolódó iskolai végzettség megszerzése, illetve az, hogy legalább az alapfokú iskolai végzettség megszerzésével elháruljon a további fejlesztés akadálya. A megfelelő középiskola(típus) kiválasztását a tanulók számára az általános iskola, illetve az integrált szociális ellátórendszer pályaorientációval segíti. A pályaorientáció kiemelten fontos feladat, hiszen a diákok megfelelő középfokú iskolaválasztása már középtávon meghatározza az új munkaerő-piaci belépők szakmai orientációját, és ezzel összefüggésben a keresletet is orientálja. A középiskolai oktatás szakmai orientációja egyelőre erőteljesen kínálatközpontú, viszont Miskolc Megyei Jogú Önkormányzatának egyre határozottabb szándéka a szakképzési rendszer és ezen belül a középiskolai szakképzés nagyfoglalkoztatói igényeknek megfelelő átalakítása. Felsőzsolca feladata ebben az esetben az, hogy a település nagyfoglalkoztatói igényei a szakképzési rendszer átalakításakor megjelenjenek, és a végzett munkavállalók a képzést követően a képzés időtartamától függően 0,5-9 év távlatban - a munkaerő-piacon kínálatként megjelenjenek. 9

Felsőzsolcai fiatalok számára - amennyiben a középiskolai végzettség megszerzését követően a felsőfokú végzettséget is meg kívánják szerezni lehetőségük van Bursa Hungarica ösztöndíj megszerzésére. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer program célja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása az esélyteremtés érdekében. A lakosság versenyképes tudásának fejlesztésére az oktatási rendszeren kívül is vannak eszközök. Az egyes, a munkavállaláshoz vagy önfoglalkoztatáshoz kötött ismeretek megszerzésére tanfolyamok, képzési programok érhetőek el, különböző oktatási intézmények, képzésekkel foglalkozó vállalkozások szervezésében. Ezek egy részét elsősorban a munkaügyi központok segítségével díjmentesen vagy kedvezményes áron lehet elérni. Az önkormányzat a jövőben nagyobb szerepet kíván vállalni a nem formális oktatási (vagy tájékoztatási) programok koordinációjában, illetve az ezt megalapozó tudásbázis kialakításában a környékbeli foglalkoztatók, civil szervezetek, kezdeményezések és egyéb támogatók segítségével. Ez utóbbi humán erőforrás fejlesztés érdekében célszerű a lakosság főleg a munkaerő-piacon kínálatként megjelenő részének kompetencia elemzése, és az ehhez szükséges formális vagy nem formális oktatási-képzési programok kínálatának biztosítása, valamint az ehhez szükséges források megteremtése. A K+F+I rendszer fejlesztése A kutatási, fejlesztési és innovációs képesség fejlesztése a magasabb hozzáadott értékű és versenyképesebb ipari termelési és szolgáltató tevékenységek folytatásához szükségesek. A sikeres K+F+I tevékenység pedig Felsőzsolca hosszútávú gazdasági fejlődésének lehet garanciája. A fejlesztések jelentős része magas tudáspotenciált igényel, melynek teret az Ipari Parkban található inkubátorház adhat. A tudományos kutatási tevékenységek folytatásához a Miskolci Egyetem tudásbázisa biztosíthatja a megfelelő szakmai alapokat. A K+F+I tevékenységek túlnyomó része ennek megfelelően a Miskolci Egyetem magas szakmai színvonalú képzéséhez kapcsolódhat, a mechatronikához, az informatikához, a zöld iparágakhoz, a nanotechnológiához, illetve a járműiparhoz. Főleg az alkalmazott és technológiai területeken azon fejlesztések aránya is jelentős azonban, melyek megvalósítása nem feltétlenül igényel magas tudáspotenciált. Ezek a fejlesztések elsősorban a folyamatfejlesztésekre vagy termékjellemzők fejlesztésére irányulnak főleg a felhasználói igények pontosabb megfogalmazásával és ezekhez elsősorban információk, szakmai tapasztalat, nyitottság, kreativitás és bizonyos esetekben vállalkozói készségek szükségesek. 10

Felsőzsolca az inkubációs tevékenységek infrastruktúra fejlesztésén túl ez utóbbi területen is lát komoly potenciált. A feltörekvő iparágakban, ezen belül az új technológiák alkalmazásainak területein, főleg a nanotechnológia, informatika és zöld iparágakban sok olyan alkalmazási terület lehetséges még, melyekben az innovációs potenciál fejlesztése a város gazdasági versenyképességének fejlődéséhez is hozzájárulhat. Emiatt tervezzük olyan, nem formális oktatási és fejlesztési központ létrehozását, mely a fentebb említett területeken naprakész ismeretek közvetítésével és az érdekeltek műhelyszerű, hálózatos együttműködésének támogatásával az innovációs tevékenység irányába ösztönzi a résztvevőket. Ennek eredményeképp a technológiai fejlesztések gyorsabbá és igényközpontúvá válnak, a gyártási technológiák hatékonyabbak lesznek, emellett az önfoglalkoztatás és a vállalkozói kezdeményezési szándékok is erősödnek. Ebből mind a városban működő vállalkozások, mind Felsőzsolca hosszú távon csak profitálhat. Az inkubációs képesség fejlesztése Az egyetemi és a vállalatok által finanszírozott alkalmazott és technológiai kutatások és fejlesztések ipari és szolgáltató szektort érintő alkalmazásai, az eredmények kigördítése, az un. spin-off tevékenységek legfontosabb támogató eszköze az inkubációs tevékenység. Az inkubátorok helyet adnak azoknak a kezdő vállalkozásoknak, melyek a technológia alkalmazására saját üzleteiket szándékozzák felépíteni. Az inkubátorházban a kezdő vállalkozások irodát bérelhetnek, rendelkezésükre áll az üzletvitelhez szükséges infrastruktúra, tárgyalót foglalhatnak üzleti találkozóik lebonyolítására és az inkubációs szolgáltatásokkal (pl.: tanácsadás az üzleti vagy technológiai/műszaki tervezésben, forrásbevonásban, üzletvitelben, piacra jutás fejlesztésében, marketingben stb.) csökkenthető a vállalkozások fizetésképtelenné válásának tapasztalatlanságból eredő kockázata. Az induló innovatív vállalkozások rövid távon elsősorban a magasan kvalifikált munkavállalóknak biztosítanak munkalehetőséget, de hosszabb távon az új, innovatív technológiák alkalmazásának elterjedésével komolyabb részt vállalhatnak a munkahelyteremtésben. Az inkubációs tevékenység fejlesztése kiemelten fontos a város gazdaságfejlesztése szempontjából, az ipari park infrastruktúrájába integrálva pedig egyrészt költséghatékony kivitelezést tesz lehetővé a megvalósításban, másrészt a termelő, szolgáltató vállalkozások technológiai fejlesztési igényei könnyebben és gyorsabban jutnak el az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásokhoz, illetve az ezzel foglalkozó szakemberekhez. A vállalkozói és önfoglalkoztató képesség fejlesztése 11

A fejlett beszállítói háttér megteremtésének egyik kiemelt eszköze a lakosság vállalkozói és önfoglalkoztató képességének fejlesztése, melynek részben az inkubátor ház adhat helyet, de célszerű bizonyos inkubációs funkciókat a város egyéb üzleti területein is kialakítani, a felsőzsolcai kkv szektor versenyképességének fokozása érdekében. A városban működő és a városba betelepülő vállalkozások logisztikai és kapcsolódó költségeinek versenyképes szinten tartása érdekében célszerű a beszállítói kört is a környező településekről kiválasztani. A miskolci agglomeráció munkavállalói hagyományosan erős ipari és szolgáltató kompetenciákkal rendelkeznek, viszont a rugalmas, a nagyfoglalkoztatói igényeknek megfelelő beszállítói rendszer megteremtéséhez olyan vállalkozási hálózat létrejöttét célszerű támogatni, amely a kapcsolódó iparágak alapanyagainak, félkész- és késztermékeinek, feldolgozásának vagy akár kapcsolódó szolgáltatásainak ellátására képesek, a beszerzői elvárásokhoz és innovációs igényeikhez igazodva magas színvonalon nyújtva azt. A beszállítói együttműködések kialakítása érdekében (a széles ipari termelési igényekhez való igazodással megteremtve az egyes iparágak konjunkturális függése kapcsán felmerülő kockázatok mérséklésének lehetőségét), nem pusztán a Felsőzsolcán és az ipari parkban tevékenykedő foglalkoztatók beszállítói hálózatához való kapcsolódást érdemes támogatni, hanem csatlakozva a Miskolc és agglomerációja által tervezett Minősített Beszállítói Programokhoz, az agglomerációban tevékenykedő termelő és szolgáltató vállalkozások hálózatához is. A vállalkozói képességek fejlesztése tehát az érintett vállalatok hosszú távú beszerzési igényeinek felmérésével és az eredmények érintettekkel való megosztásával, illetve az ezekhez kapcsolódó kompetenciák és képességek kialakításának támogatásával támogatja a beszállítói pozíciók elérését az agglomeráció (nagy)vállalatainál. Az ipari és szolgáltató infrastruktúra fejlesztése Felsőzsolca versenyképessége az ipari termelő és szolgáltató befektetések megszerzésében megfelelő. A település a 2010-es árvizet követően nagy területen megújult, városias jellege erősödött. Ipari parkja jól felszerelt, az igényelt infrastrukturális elemekkel ellátott. Az ipari parkban található inkubátor ház inkubációs tevékenysége hatékonyan képes feladatát ellátni. A közszolgáltatások működnek, a szükséges közművek és az ipari park belső úthálózatai kiépítésre kerültek. A logisztikai tevékenységekhez szükséges közlekedési kapcsolatok szintén kiépítésre kerültek, és kiváló állapotban vannak. A településen még jelentős mértékű a munkanélküliség, és az agglomerációban is magas a munkaerő-piaci kínálat. Az infrastruktúra állapota tehát jelenleg megfelelő, viszont a hosszútávú versenyképesség fenntartása érdekében további fejlesztések szükségesek. 12

Az ipari park fejlesztése kapcsán fontos cél a tevékenységi kör specializálása, együttműködésben a környező települések elsősorban a miskolci iparfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódóan. A specializálódáshoz kapcsolódóan új infrastrukturális elemek, elsősorban támogató szolgáltatási infrastruktúra kialakítása válik szükségessé. Ezek egy része nem is szükségszerűen az ipari parkban, sokkal inkább a Felsőzsolca városi területein kerülnek kiépítésre. Az ipari park kapacitásának és funkcióinak további bővítése a következő EU költségvetési ciklusban szükségessé válik, ahogyan a jelenlegi kapacitások kihasználtsága egyre inkább eléri a korlátait. Az inkubációs tevékenységgel kapcsolatban is további fejlesztések válnak szükségessé. Az ipari termelés specializálódása megkíván bizonyos szintű specializációt az inkubációs tevékenységek területén, ehhez kapcsolódóan az inkubációs tevékenység innovációs területei pedig a specializálódásnak megfelelően fizikailag is elkülönítésre kerül. Az így létrejövő alközpontok inspiratív és hatékony fejlesztési környezetet teremtenek, melyekben az információk a felek között szabadon áramolhatnak. Az inkubációs tevékenység szolgáltatásainak további fejlesztése is indokolt, melyek eredményei az ipari park termelő és szolgáltató vállalkozásai mellett az önkormányzat szándékai szerint a felsőzsolcai kkv szektor versenyképességét is fokozni képes. A fejlesztések eredményeképp egyrészt nem formális tájékoztatási és oktató központok jöhetnek létre az inkubátor házban és a település központban némileg eltérő funkciókkal a kkv szektor és a lakosság számára elérhető módon, másrészt kialakításra kerül egy versenyképesség fokozására irányuló tudásközpont, mely a vállalkozási folyamatok hatékonyságát képes növelni. A gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése A gazdaságfejlesztés a város aktív befektetővonzó feladatai területén további fejlesztésre szorul. Ebben az önkormányzatnak kiemelten fontos feladatai vannak. Az önkormányzat az integrált településfejlesztési stratégia megvalósítása során a célok gazdaságfejlesztést érintő integrált feladatait is megvalósítja. Felsőzsolcán az integrált településfejlesztés talán legfontosabb eleme a gazdaságfejlesztés, de nem egyezik meg azzal. Viszont az ITS-ben megfogalmazott célok melyek a település és vonzáskörzete jólétét kívánják megteremteni nem érhetőek el a gazdasági fejlődés dinamizálása nélkül. Részben azért, mert a jólét egyes elemei a gazdaságfejlesztés közvetlen eredményeképp jönnek létre (munkahelyek teremtése, foglalkoztatás bővítés -> lakosság jövedelmi és tulajdoni viszonyainak fejlődése, azaz a 13

fogyasztás és a megtakarítás bővülésével), másrészt a gazdasági fejlődés más elemek forrásait, vagy igényeit teremtik meg közvetve (általános egészségi állapot fejlődése, oktatási színvonal emelkedése és lehetőségek bővülése, rekreációs lehetőségek bővülése, fejlett infrastruktúrákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, élhetőbb környezet). Az ITS végrehajtásához szükséges önkormányzati menedzsment feladatok kiemelten fontos eleme tehát az ITS gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó céljainak megvalósítása, illetve ennek részeként a gazdaságfejlesztési koordinációs képesség fejlesztése. A jól működő gazdaságfejlesztési koordináció a gazdaságfejlesztés önkormányzati feladatainak keretrendszereként is felfogható. Eszerint az önkormányzat feladata olyan gazdaságfejlesztési környezet kialakítása, megteremtése, mely biztosítja, hogy a gazdasági szereplők (vállalkozások, munkavállalók, közszolgáltatók stb.) a település gazdaságát attraktívnak lássák, abba szívesen fektessék be erőforrásaikat, és lehetővé tegye, hogy a szereplők a tevékenységeiket, feladataikat a céljaiknak megfelelően el tudják látni. A koordinációs tevékenység ennek megfelelően közvetlenül közvetíti a szereplők igényeit egymás irányába, illetve olyan környezetet alakít ki, melyben az igények megfogalmazása, közvetítése és beteljesítése lehetővé válik. A koordinációs tevékenység elvégzésére az önkormányzatnak saját szervezetet kell létrehoznia, amely a szolgáltatásai kialakításakor a gazdaságfejlesztési célok teljesítését tartja minden esetben szem előtt, és ehhez igazodva határozza meg a feladatait, és választja meg partnereit. Jó bizalmi pozíciók kiépítésével az önkormányzati településfejlesztési koordinációnak széles eszközrendszere és erőforrásai állnak rendelkezésre (nem csak) a gazdaságfejlesztési célok megvalósítására. A gazdaságfejlesztési feladatok végrehajtásához szüksége erőforrások az alábbiak lehetnek: Az önkormányzat saját pénzügyi forrásai, fejlesztési hitelek Önkormányzati szabályozás, rendeletek, ajánlások, programok, kommunikáció nem befektetési jellegű intézkedések Önkormányzati társaságok, szervezetek Központi költségvetési támogatások és együttműködések Egyéb állami intézményi támogatások és együttműködések Európai Uniós források Gazdasági társaságok hozzájárulásai 14

Gazdasági szervezetek, klaszterek hozzájárulásai Civil és egyéb szervezetek hozzájárulásai Lakosság hozzájárulásai Egyéb támogatók hozzájárulásai Az önkormányzat saját pénzügyi forrásai, például önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak értékesítéséből származó bevételek, illetve a felvett fejlesztési hitelek elsősorban a további forrásokból elsősorban EU forrásokból történő fejlesztések önrészét teremtik meg. A fejlesztések elsősorban a környezet fejlesztésére (pl.: infrastruktúra) irányulnak, és csak részben kapcsolódnak közvetlen gazdaságfejlesztési célokhoz, mivel az önkormányzati feladatok az élet más területeit is érintik. Az önkormányzat elsődleges célja minden esetben a lakosság össztársadalmi jólétének fejlesztése, ennek megfelelően a gazdaságfejlesztésen túl olyan kiemelten fontos, de a gazdaságfejlesztésre csak közvetve ható fejlesztéseket is el kell végeznie az önkormányzatnak, mint a közbiztonság megteremtése, a katasztrófák megelőzése, az egészségi állapot megőrzése, a természeti környezet megóvása stb. Az integrált településfejlesztési stratégia legfontosabb jellemzője, a megvalósítás-orientált célrendszer integrált jellege, azaz az, hogy az egyes célok meghatározása során a rendszer szinergikus hatásai is felmérésre kerülnek. Az önkormányzati társaságok és szervezetek feladataik ellátása során - az integrált szemlélet szerint - a gazdaságfejlesztési szempontokat is szem előtt tarthatják, illetve ezekhez kapcsolódóan a működési eljárásaikat a törvényes előirásokhoz illeszkedően ennek megfelelően alakíthatják. Az integrált megközelítés során ugyanis az egyes nem gazdasági típusú jelenségek, problémák mögött a gazdasági okok is feltárásra kerülhetnek. Az problémakezelő, -megoldó eljárások megfelelő kidolgozásával, és ezzel párhuzamosan az érintett szervezetek közötti együttműködések kialakításával a gazdaságfejlesztési célok teljesítését is támogathatják. Például a gyermekvédelmi alapellátásba kerülő gyermekek egy része esetén a problémák mögött szociális okok húzódnak meg. A szakemberek által alkalmazható eszközrendszer és a problémák kezelésének hatékonyságát is fejlesztheti, ha az önkormányzattal együttműködő partnerek ebben az esetben nem pusztán a gyermek problémáinak kezelésében tudnak részt vállalni, hanem a szülők problémáinak kezelésében is. Így a szociális problémák kezelésében például nem pusztán a segélyezés vagy a közmunka programba való bevezetés lehet megoldás, hanem a szülők munkavállalói kompetencia fejlesztése, és ezzel párhuzamosan a gyermek délutáni foglalkoztatásának megteremtése. Ideális esetben a problémakezelési, - megoldási folyamatok felülvizsgálatával és az együttműködések megkötésével a szervezetek a 15

problémamegoldás rutinszerű alkalmazásának rendszerét is kialakítják, illetve annak hatékonyságát mérik. Az önkormányzat hatékony eszköze a nem befektetési jellegű intézkedések meghozatala, az önkormányzati szabályozásokon, rendeleteken keresztül. A gazdaságfejlesztési célokhoz kapcsolódó rendelkezés fontos eszköze a gazdaság szereplőinek szabályozásához, illetve enyhébb esetben orientálásához. A szabályozási tervek meghatározzák az egyes területekhez kapcsolódó funkciókat, feloldhatnak (vagy helytelenül alkalmazva kiélezhetnek) szereplők közötti konfliktusokat stb. A rendeletek segítségével szabályozni lehet a minimálisan elvárt szolgáltatási színvonalat kulcsfontosságú területeken, illetve orientációs céllal ajánlások kerülhetnek megfogalmazásra, melyek az önkormányzat értékelvárásait közvetítik. Előbbire lehet példa a kereskedelmi területekre vonatkozó minimálisan vagy maximálisan rendeletben előírt nyitvatartási idő, utóbbira az egészségmegőrzése, esélyegyenlőségre, családbarát munkahelyre vonatkozó önkormányzati ajánlások a foglalkoztatók részére (pl.: munkahelyi zuhanyzó kialakítása kerékpáron érkező alkalmazottak részére). A nem befejtetési jellegű intézkedések egyik legfontosabb eszköze az önkormányzati kommunikáció. Az önkormányzatnak a település jelenlegi és potenciális gazdasági szereplői és együttműködő partnerei számára egyértelműen és pontosan meg kell tudnia fogalmazni igényeit, elvárásait, valamint a koordinációs szerepéhez kapcsolódóan segítenie kell tudni a kommunikációt egymás irányába is. A kommunikációs üzenetek és az alkalmazott csatornák megtervezésekor kiemelten fontos szempont az érthetőség megteremtése, például az befektetési ajánlatok elkészítésekor célszerű azokat több nyelven elkészíteni amennyiben a város külföldi befektetők részvételére is számít. A központi (költségvetési) támogatások, együttműködések, speciálisan a városra, vagy régiójára vonatkozó szabályok szintén támogathatják Felsőzsolca fejlesztési tevékenységeit. Ezek eredményes alakítása érdekében célorientált lobbi tevékenységet célszerű folytatni, illetve érdemes az ezzel kapcsolatos elvárásokat a térség többi településével közösen megfogalmazni, összehangolni, és nagyobb súlyt képviselve közösen megszerezni a központi támogatást. Ezek az erőforrások nem pusztán anyagi támogatásként jelenhetnek meg. Ilyen erőforrások lehetnek például szabályozások, melyek kiemelt vállalkozási övezetek megteremtését támogatják; országos szinten folytatott tárgyalások, melyek jelentős nagyfoglalkoztatók térségbe vonzására irányulnak; országos vagy regionális hatáskörű programok erőforrásainak megszerzése, illetve kedvezőbb 16

allokációja, ezen belül például a közmunka programok keretszámainak Felsőzsolca számára kedvező módon való alakítása; vagy például engedélyek, melyek energetikai termelőegységek telepítését engedélyezik a város közigazgatási területén. Az ilyen támogatások megszerzése melletti indokok kidolgozásánál előnyt jelent, ha a településen vagy vonzáskörzetében jelen lévő gazdasági társaságok elképzeléseiket és igényeiket strukturált módon képesek az önkormányzat felé eljuttatni, illetve az önkormányzat részéről rendelkezésre áll az a kompetencia, melyekkel a beérkező igények társadalmi hasznosságát megfelelő módon képes értékelni, valamint a megvalósítás mellett szóló érvek rendszerét kidolgozni és aztán azt bemutatni a központi döntéshozók számára. Ez az együttműködés, párbeszéd az integrált településfejlesztési stratégia elkészítésekor példaértékűen működik. Viszont ez nem maradhat meg egy projekt szintjén, a rendszeres párbeszéd kereteit, a szervezeti és időbeli feltételek kialakításával be kell építeni az önkormányzat működésébe. Az egyéb állami intézményi támogatások és együttműködések rendszerének kialakítása minden olyan közszolgáltató szervezettel szükséges, melyek a gazdaságfejlesztésben közvetlenül vagy közvetve partnerek tudnak lenni. Ilyenek lehetnek a munkaügyi központok, az oktatási intézmények a munkavállalói versenyképesség fejlesztése területén; a kutatóintézetek a versenyképes innováció fejlesztése területén; a különböző hatóságok a területfejlesztések és egyéb engedélyezési eljárások lefolytatása során; az egészségügyi intézmények az egészségmegőrzés és egészségfejlesztés területén; a katasztrófavédelem a környezeti értékek megóvása területén, de például országos kulturális intézmények a felzárkóztatás területén. A kívánt intézményi kör kiválasztását szintén a gazdasági szereplők igényeihez célszerű igazítani, illetve az elvárásokat velük együtt megfogalmaztatni. A gazdaságfejlesztési pénzügyi erőforrások között várhatóan az Európai Uniós források lesznek a legjelentősebben a következő 8 évben is. Az uniós források bevonása főleg azokon a területeken fontos, melyeken a beruházások közvetlen megtérülése nem biztosítható, viszont a beruházással elérhető, szélesebb körben értelmezett, un. közgazdasági/társadalmi hasznok nem kérdőjelezhetőek meg, a tervezett forrásokból végzett városfejlesztés az uniós áltaghoz való felzárkózást segíti. Az uniós források elérhetőségét strukturált fejlesztésekkel szükséges javítani, melynek egyik fontos eszköze a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia. Felsőzsolca helyzetének értékelése, a város jövőképe és az ezeken alapülő hosszú távú célok meghatározása, valamint a célok teljesítésére tervezett programok a megvalósítás első 17

lépéseit jelentik. A széles körű egyeztetés és a megvalósítás-orientált tervezés biztosítja, hogy a célok elérhetőek legyenek, azaz a megvalósítást a társadalmi szereplők és ezen belül a gazdasági szereplők akarják. A források elérhetőségének megteremtése érdekében három területen szükséges Felsőzsolcának fejlődnie. A fejlesztési tervekben szereplő célok eléréséhez szükséges a pályázati rendszerben való eredményes működés, azaz a lehetséges uniós források elnyerése a célok megvalósításához mértékben. Ehhez olyan pályázói struktúra működtetése kell, mely a pályázatok elkészítéséhez szükséges munkákat projekt jelleggel képes ellátni. A második fontos feladata a településfejlesztési feladatok strukturált elvégzése, melyek operatív szinten bonyolítják a fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat. A fejlesztések sikeres megvalósítása erősíti a további beruházásokkal kapcsolatos bizalmat nem csak az uniós források odaítélése szintjén. Ezt a munkát célszerű a város tulajdonában álló, professzionális településfejlesztési társaságra bízni. A harmadik fontos feladat a stratégiai célok és feladatok teljesülésének rendszeres ellenőrzése, illetve a célok időközönkénti felülvizsgálata. Ezt a társaság felett ellenőrzési jogot gyakorló városi közgyűlésnek kell előírnia, illetve betartatnia. A felülvizsgálat kiemelt célja, hogy az elkészült fejlesztési tervek ne egy statikus, egy időpontra vonatkozó feladatokat határozzanak meg, hanem a környezet változásával, ezen belül kiemelten a gazdasági szereplők igényeinek módosulásával, új igények megjelenésével a tervek is változtathatóak legyenek. Az önkormányzati struktúrát is ennek megfelelően kell kialakítani, azaz a településfejlesztésért felelős társaságnak alkalmasnak kell lennie a beérkező igények, tervek, ötletek becsatornázása, illetve társadalmi megmérésére. Ennek megfelelően strukturált és rendszeres párbeszédet kell kialakítania az érintett szereplőkkel, munkaértekezletek megtartásával, lakossági fórumokkal, egyéb szereplők által tartott megbeszéléseken, fórumokon, konferenciákon való részvétellel vagy előadással, illetve lakossági fórumokkal és egyéb kommunikációs felületek fenntartásával. A tervek, a tervezési folyamat, a működés és az ellenőrzés átláthatóságának megteremtése kiemelten fontos, mind a szereplők általi elfogadás és egyetértés megteremtése, mind az aktív közreműködés elérése érdekében. Ebben a munkában a város minden felelős polgára és gazdasági szereplője szívesen részt vállal, de kiemelten fontos feladata lehet ebben a város önkormányzati képviselőinek és civil szervezeteinek. Felsőzsolca településfejlesztési céljainak elérését a gazdasági társaságok hozzájárulásai is nagymértékben segítik. A gazdaságfejlesztési célokkal kapcsolatos Európai Uniós források megszerzése jelentős részben igényli a gazdasági társaságok hozzájárulását önrész formájában. 18

A lehetséges fejlesztési források jelentős arányban a helyi kkv-k számára érhetőek el, ez a jelenlegi EU költségvetési periódusban így van, úgy a következő időszakban is várhatóan így lesz. Az EU forrásokhoz szükséges önrészeken kívül a gazdasági társaságok más módon is támogathatják a város gazdaságfejlesztési elképzeléseit, melyekhez elsősorban a társaságok igényeinek megfelelő elemek felmérésére van szükség. Például a társaságoknak érdeke, hogy minden olyan kommunikációs rendszer működőképes legyen, melyeken keresztül az igényeik, elvárásaik megfogalmazásra kerülhetnek, vagy közvetlen támogatásra érdemesek lehetnek azok a kezdeményezések is melyek a foglalkoztatottak versenyképes ismereteinek gyarapítását szolgálják főleg, ha emellett a vállalati hozzájárulások kellő mértékű publicitást is kapnak. A támogatások irányulhatnak a gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalásához kapcsolódóan olyan kezdeményezésekre, melyek egyes társadalmi csoportok felzárkóztatásával, fejlesztésével, esélyegyenlőségével, egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó jogaival, családbarát vagy egészségmegőrző feltételek megteremtésével kapcsolatos kezdeményezéseket kívánnak megvalósítani. A gazdasági versenyképesség fejlesztésében számítani lehet a régióban tevékenykedő gazdasági szervezetek, klaszterek hozzájárulásaira is. Előbbiek a tevékenységeikhez kötődően nyitottak a fejlesztések lebonyolítására, például a kamarák jelenleg is részt vállalnak a kkv szektor versenyképességének fejlesztésében. A Felsőzsolcával való együttműködés területei lehetnek a kamarai információk megosztása a helyi vállalkozásokkal, ezen túl akár célzott fejlesztési programok megvalósítása, mint a versenyképességi kompetencia fejlesztés tudásközpont megvalósításával. A gazdasági szervezetekkel való együttműködés fontos területe lehet még a közös érdekeltségek azonosításával végzett lobbi tevékenység, illetve a gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos kommunikációs tevékenységben is részt vállalhatnak. A klaszter együttműködések a specializáció során kiválasztásra került iparágak területén lehetnek különösen hasznosak. A klaszter együttműködések, a gazdasági szervezetekkel való együttműködésekhez hasonlóan, elsősorban tudást, tapasztalatot tudnak a településre behozni, segíthetnek az város érdekérvényesítő képességének fejlesztésében, alkalmanként támogathatják a várost kedvező beruházási döntések meghozatalában és kommunikációs csatornaként közvetíthetik a város üzeneteit a klaszter tagjai számára. A felsőzsolcai civil és egyéb szervezetek hozzájárulásai mind a gazdaságfejlesztésben nem érintett, mind a gazdaságfejlesztési területeken jelentősek lehetnek. Az önkormányzatnak a civilek 19

működését illetően elsősorban orientációs, koordinációs szerepe van. A gazdaságfejlesztés munkaerő-piaci versenyképesség fejlesztése területén a civil kezdeményezések megléte kiemelten fontos, nem pusztán a munkaerő-piacon már jelenlévő munkavállalók esetén, hanem a jövőbeli munkavállalók esetén is hisz szerepet vállalhatnak a gyermekek és a munkaerő-piacról tartósan kiszorultak fejlesztésében. De legalább ilyen fontosak a gazdaságfejlesztéshez csak közvetetten kapcsolódó kezdeményezések, mint a közösségépítés, sport, egészségmegőrzés, lelki egészség támogatása, közbiztonság megteremtésének támogatás, segítség a bajbajutottakon. A társadalmi problémák kezelése ugyanis közvetve ugyan, de erősíti a gazdasági versenyképességet, a közvetlen társadalmi költségek csökkentése mellett a foglalkoztatók számára közvetlenül is eredményezhetnek hatékonyság növekedést. Például a délutáni foglalkoztatás problémájának megoldása amellett, hogy a gyermekek fejlődését támogatják, lehetővé teszik a szülőknek, hogy dolgozzanak, vagy a polgárőrség működése a közbiztonság, és relatív biztonságérzet fejlesztésén túl segít abban is, hogy ne történjenek olyan események, melyek a dolgozók másnapi munkáját lehetetlenítenék el. A lakosság a gazdaságfejlesztési tevékenységek megvalósításához szintén sokféleképpen járulhat hozzá. A közösség, vagy akár csak a szomszédokért, rokonokért önkéntesen végzett munkák sokat segíthetnek az egyéni élethelyzetekben bekövetkező problémák megoldásában. A segítő szándék felismerése a városi közösség alapvető érdeke, emiatt célszerű ezt strukturált formában a civil kezdeményezések területeire becsatornázni. Az önkormányzat ebben az esetben legalább annyit tehet, hogy a civil szervezetek tevékenységeinek bemutatásával és elérhetőségével kapcsolatos információkat a város honlapján közzéteszi, illetve némi fejlesztéssel akár az egyedi kezdeményezéseket (vagy igényeket) is megjeleníti (pl.: egyszeri délutáni felügyelet kérése). A lakossági hozzájárulás másik területe az anyagi hozzájárulás. Az önkormányzat gazdaságfejlesztési tevékenységéhez kapcsolódóan célszerű felmérni a lakosságot közvetlenül érintő gazdaságfejlesztési területeket. Ezek egy részében a lakossági hozzájárulás kérése nem kérdéses, mivel a hasznok a befizetőnél (is) jelentkeznek. Ilyenek lehetnek például az épületenergetikai fejlesztések, közműfejlesztések, útfejlesztések stb. Más esetekben a hasznok nem közvetlenül a befizetőnél jelentkeznek, viszont a gazdaság fejlesztésével és a város versenyképességének fokozódásával a fejlesztés előnyeit mégis élvezheti. Az önkormányzatnak érdemes évről-évre meghatároznia azokat a konkrét célokat, melyek megvalósításában a lakosság önkéntes támogatására is számít. Ezek a felhívások a közösségi érzés és a lokálpatriotizmust is erősítik. 20

Az egyéb hozzájárulók témáját két terültre érdemes osztani. Azért lesznek mindig egyéb hozzájárulók, és a fenti lista azért nem lehet teljes, mert a célok meghatározása sem lehet teljes, illetve meg kell teremteni azt a nyitottságot, mellyel az egyes beavatkozások végrehajtása előtt a lehetséges együttműködők körét újra és újra felmérik a beavatkozás tervezői. Szükséges annak a szemléletnek a kialakítása, hogy a társadalmi felelősség önmagában is erőforrás. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a Felsőzsolca középtávú fejlesztési céljait, és az eredményes megvalósítás érdekében az önkormányzatnak az elérhető erőforrásokról leltárt kell készítenie, azok felmérését is el kell végeznie. Viszont bármennyire is végez alapos munkát az önkormányzat az erőforrások összegyűjtésével, azok mégis az ITS elkészítésekor meghatározott célok megvalósításához kapcsolódnak azaz némileg korlátozzák a felmérhető eszközrendszert. A fejlesztési célok meghatározásának viszont erős és nem csak terjedelmi korlátai vannak. Azok a célok, melyek nem érik el a városi szintű hatást, melyeknek javaslattevője a társadalmi egyeztetésben nem vett részt, vagy amelyek még igényként nem merültek fel, de egy későbbi időpontban megfogalmazódnak, azok a dokumentumba sem kerülhettek bele holott a város gazdaságfejlesztését (vagy akár a város társadalmi jólétének fejlődését) hatékonyan támogathatják. Felsőzsolcának a városfejlesztési elképzelésekre, bármilyen forrásból is érkezzenek, erőforrásként kell tekinteni, és olyan rendszert kell építeni, amely ezeket az elképzeléseket befogadja, azok várható hasznát képes megmérni, illetve hasznosság esetén beépíteni a város célrendszerébe. Az új célok, vagy meglévők részcéljaihoz kapcsolódva egyéb, a fenti listában nem szereplő erőforrások bevonására is sor kerülhet. Létrejöhetnek például olyan egyedi projektek, melyek megvalósításában eddig fel nem mért társaság vagy szervezet érdekelt, így annak megvalósításának forrásait is szándékában áll biztosítani. És létrejöhetnek olyan egyedi projektek, melyek megvalósítása a város érdeke, viszont a fentebb leírt rendszerből már nem lehet hozzá erőforrásokat rendelni. A fenti lista elkészítését tehát elsősorban az motiválta, hogy az önkormányzati erőforrás leltár az egyes célok megvalósításához széles potenciális forrásrendszert biztosítson, viszont ennek felmérése, a fentebb leírt korlátok miatt korántsem lehet teljes. Mivel a településfejlesztési célok megvalósításához szükséges pénzügyi erőforrások gerincét az Európai Uniós források jelentik, így a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához rendelhető források jelentős része egyértelműen meghatározható, a pályázati struktúra szabályrendszere előírja a lehetőségeket. Az EU programok megvalósításához az önrészt az önkormányzat, illetve 21

jelentősebb részben a gazdasági társaságok adják hozzá. Az EU programok egy részében az un. soft elemeknél megjelennek a civil szervezetek és az önkormányzati vagy állami intézmények, melyek szintén hozzájárulhatnak erőforrásaikkal Felsőzsolca fejlesztéséhez. Az integrált településfejlesztési stratégiában meghatározott célok elsősorban ezekhez a forrásfelhasználásokhoz kapcsolódnak. Viszont azokban az esetekben, amikor az egyéb forrásokból megvalósítani szándékozott fejlesztésekről az önkormányzat tudomást szerzett, a szövegben azokat is bemutatjuk vagy jelöljük. 22

4.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan A város társadalmi téren az egyén és csoport szinten is a kiegyenlítődés felé törekszik, a szegregált csoportok felzárkóztatásával. A településen támogatást kapnak a civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok (bolgár, roma, ruszin) saját közösségi, kulturális tevékenységükhöz. Gazdasági cél a meglévő és kialakuló ipari és mezőgazdasági területek hasznosítása révén járulékos adóbevételek növelése a település gazdálkodási hátterének erősítése érdekében. A város kisvárosias beépítettségét nem megváltoztatva a belterületek komfortosabbá tétele, zöld felületeinek kismértékű kiterjesztése, szépítése a város célja. A lakóövezetek a már kijelölt, de nem beépített, új övezeteken túli fejlesztése középtávon nem cél. Amennyiben a lakónépesség további betelepülése igényli, beépítetlen telkek állnak rendelkezésre, tömbfeltárással további utcák nyithatók meg. A természeti környezet adta lehetőségek hasznosítása jelenleg sem esztétikai sem közösségi élettér, sem gazdasági szempontból nem teljes körű, jövőbeni elképzelés szerint ennek fokozottabb kihasználására kell törekedi. A település a Sajó és a Boldva értékeire fókuszálva képzeli el jövőjét. 23

4.2. Felsőzsolca Város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan Felsőzsolca Város kisrégiós központi szerepét erősítené elsődlegesen közösségi területeken, mely szerep az együttműködő partner-települések számára csillapítja, kiegyensúlyozza a viszonylag nagy súlyú Miskolc város közelségét. A város fejleszteni kívánja lakosságmegtartó és lakosságvonzó képességét a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében. Ezen belül kiemelt célunk egy olyan várossá való fejlődés, mely a jó értékrenddel rendelkező, önmagáért és a közösségért felelősséget vállaló, magasan képzett, magasabb hozzáadott értéket előállítani képes, a közösség életében szerepet vállaló lakosság megtartását és számának növelését képes elérni. 24

Célfa Jövőkép Misszió Funkciókban gazdag, kimagasló életminőséget biztosítani képes, gyarapodó, vonzó kertváros Miskolc szomszédságában Prioritások Életminőség javítása Pozitív városimázs Versenyképes gazdaság Környezetminőség, városfejlesztés Társadalmi és humán infrastruktúra fejlesztése Munkanélküliség csökkentése Igazgatásfejlesztés Kultúra, sportélet, civilszféra erősítése Specifikus célok KKV-k kialakulásának, versenyképességének ösztönzése Környezetminőség Szociális rendszerek fejlesztése Felsőzsolcai Ipari Zóna fejlesztése Településkörnyezet, infrastruktúrafejlesztés Közösségi identitás Befektetés-ösztönzés, magántőke bevonása Urbanisztika Innováció ösztönzése Horizontális célok Fenntarthatóság Esélyegyenlőség Kistérségi szerepvállalás Városmarketing 2 0 1 3 2 0 2 0 25

4.3. A településfejlesztési elvek rögzítése Településfejlesztési elvek rendszere Felsőzsolca településfejlesztését az alábbi, céloknak megfelelő elvek szerint hajtjuk végre: 1. Kertvárosi jelleg erősítése 2. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése 3. Közösségi identitás erősítése 4. Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása A Fenti elvek, mint átfogó, tematikus célok jelennek meg a település fejlesztési célrendszerének kialakítása során. Kertvárosi jelleg erősítése, urbanisztikai alprogram Az elmúlt években a város által folytatott következetes fejlesztéspolitika alapját azok a stratégiai jellegű fejlesztési dokumentumok jelentik, amelyekben a város az alapos helyzetértékelés, az egyéb externális környezeti tényezők, valamint a jövőben várható társadalmi-gazdasági tendenciák figyelembe vételével megfogalmazta a 2020-ig szóló fejlesztéspolitikai célkitűzéseit E tekintetben kulcsfontosságúnak mondható Térségfejlesztési Program, valamint Gazdasági Program. A középtávon megvalósítani kívánt fejlesztések tartalma, a megfogalmazott célok harmonizálnak a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, konzekvens városépítési folyamatról tesznek tanúbizonyságot előtérbe helyezve a fenntartható városfejlesztés alapelveit. Felsőzsolca bár több száz éves múltra tekint vissza, és jelentős hagyományokkal rendelkezik, a település urbanisztikai fejlődése, várossá válása folyamatosan nem tükrözte ezt, jelenleg is csak bizonyos részek tekinthetők megfelelőnek. A városnak mára ugyan kialakult hagyományos értelemben vett városközpontja, azonban a városba érkezőket nem fogadják a hagyományos városi kapuk, azaz csak bevezető utak vezetnek a történelmi városmag, a piac- és templomtér, az agora felé, különösebb városi jellegű fogadószimbólumok nélkül. A város fejlődése szempontjából fontos feladat a városközpont további fejlesztése, új funkciókkal való megtöltése és 2020-ig az igazgatási, közösségi, kereskedelmi, szolgáltatási funkciókat ellátó 26

városközpont kialakítása. E célokat egyrészt az urbanisztikai alprogram megvalósítása szolgálja, valamint a kijelölt akcióterületeken végrehajtandó egyéb fejlesztések. A fejlesztendő városközpont a város két ütőerének számító Kassai és Szent István utca által közrezárt 12,46 ha nagyságú terület, melynek észak-nyugati csúcsában a Miskolc, valamint az M30 autópálya lehajtója felőli, városkaput képező körforgalom helyezkedik el. Felsőzsolca és Miskolc társadalmi-gazdasági integrálódása évről évre növekszik, melynek eredményeképpen a városnak ez a része kiemelt forgalmi súllyal bír. Az ingázók, valamint az egyéb okokból Miskolcra és Miskolcról utazók átutaznak az akcióterületen. Ez egyrészt az akcióterület által érintett gazdasági szereplők számára teremt pozitív piaci környezetet, másrészt a lakosság számára javul a fontos gazdasági, közigazgatási és egyéb funkciók elérhetősége. Szabadidős tevékenységek kínálatának bővítése A város jövőképének megvalósításához a zöldfelületek növelése, gazdagítása, valamint a sportolásra, kikapcsolódásra alkalmas területek kialakítása szükséges, annak érdekében, hogy a város változatos, aktív szabadidős tevékenységek kínálatát tudja biztosítani a saját és a környező városok, települések lakói számára. Másik fontos aspektusa az ilyen irányú fejlesztési törekvéseknek az, hogy javuljon a település és épített környezetének állapota; a település mint lakó- és munkahely ( élőhely ) hosszabb távú élhetőségét biztosítsa. Másként fogalmazva: olyan környezet kialakítása, amely hosszútávon Felsőzsolca fenntartható fejlődéséhez járulhat hozzá. A fentiekben jellemzett fejlesztési irány a város fejlesztéspolitikai célrendszerében betöltött fontos szerepét mutatja az is, hogy több kijelölt akcióterülethez kapcsolódóan is e célok megvalósulását biztosító fejlesztési projekteket tervez a város végrehajtani a jövőben. Közösségi identitás erősítése A település vonzerejének megtartása szempontjából kiemelt jelentősége van a társadalmi stabilitásnak, mely egyrészt a helyi gazdaság élénkítésével, munkahelyek teremtésével és ezáltal a jövedelmi helyzetben mutatkozó különbségek csökkentésével biztosítható. Másrészt pedig a város barátságos, vonzó jellegének megtartásához szükség van a helyi lakosság identitástudatának, kötődésének erősítésére. 27

A város polgárainak véleménye különösen fontos Felsőzsolcán. A város fejlődésének és szociális kohéziójának egyik fontos eleme lehet az új városlakók települési kötődésének megteremtése. Ezt a célt szolgálja a város fejlesztéspolitikai célkitűzései között az identitás alprogram, és ennek megfelelően kerülnek kialakításra jelen projekt keretében a soft típusú, közösségformáló projektelemek Befektetés ösztönzés, helyi gazdaság helyzetbe hozása Mint ahogyan azt a Gazdasági helyzet c. alfejezetben is bemutattuk, Felsőzsolca gazdasági életében kiemelt szerepet játszik a Felsőzsolcai Ipari Zóna. A munkahelyteremtéssel, a város és lakói jövedelmi helyzetének javításával járul hozzá a jobb életminőséghez. E súlyponti szerep erősítése, az Ipari Park infrastrukturális ellátottságának javítása, valamint ezáltal további befektetők, ipari termelő, logisztikai vállalatok vonzása áll a város gazdaságfejlesztési prioritásának középpontjában. Ennek érdekében került korábban kibővítésre az Ipari park területe és jött létre a sikeres inkubátorház fejlesztés. A városközpontban kialakítandó üzletfejlesztési elképzelések megvalósításához a város a helyi kis és közepes vállalkozásokat kívánja bevonni, a versenyszféra számára is kedvező üzleti lehetőségeket magában rejtő projektekben magánbefektetőket, helyi vállalkozásokkal kíván Felsőzsolca Város együttműködni, közösen indítva be a helyi gazdaság motorját. Ennek megfelelően a stratégia megvalósításában kiemelt szerepet játszanak majd a helyi vállalkozások. Célunk szerint sikerül a településfejlesztésbe magántőkét bevonni, megvalósul a helyi KKV-k helyzetbe hozása. Felsőzsolca számára alapvető fontosságú, hogy a helyi vállalkozások egyre jobban megerősödjenek, fejlesszék tevékenységüket, és olyan befektetéseket valósítsanak meg, amely a vállalkozás egyéni érdekein kívül az itt élőket és a kapcsolatukban levő más vállalkozásokat is szolgálja. A helyiek mellett szükség van olyan tőkeerős vállalkozások vonzására, letelepedésük ösztönzésére, amelyek szintén hozzájárulhatnak a település fejlődéséhez. Az ösztönző eszközök közül a szűkebb értelemben vett ösztönzőket tudja az önkormányzat alkalmazni. Kedvezményeket, pénzügyi ösztönzőket, támogatásokat, szűk, meghatározott körben. Az egyéb beruházás-ösztönzők közül is vannak olyan elemek, amelyek az önkormányzat eddigi gyakorlatában is megtalálhatóak. Az önkormányzat rendelkezik értékesíthető, vagy bérbe adható ingatlanokkal mezőgazdasági földterületek, építési telkek, üzlethelyiségek, stb. -, amelyeket 28

felkínálhat a helyi és a potenciális érdeklődőknek. Ezt oly módon kell megoldani, hogy az eladás vagy a bérlés a település érdekeit szolgálja. A vállalkozás illeszkedjék a település gazdasági szerkezetébe; Lehetőleg húzó hatást gyakoroljanak mások számára és a fejlődést szolgálják; Ne legyenek környezetet károsító, másoknak kárt okozó tevékenységei; A helyi vállalkozásokkal együttműködés, beszállítói kapcsolat alakuljon ki; Új munkahelyeket teremtsen, és ez lehetőleg tartós foglalkoztatást jelentsen; A vállalkozás végeredményben a település fellendüléséhez járuljon hozzá. Az önkormányzat azzal teheti még vonzóbbá ingatlanjait, ha azokat megfelelő közművekkel kívánja hasznosítani. Ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy ne élje fel vagyonát, és fenntartható projektek jöjjenek létre a településen. Az önkormányzat marketing tevékenységébe be kell építeni a befektetési lehetőségek közzétételét, minden eszközt és alkalmat meg kell ragadni a széleskörű tájékoztatásra. Az ingatlankínálat mellett ki kell térnie egyéb vonzerőt képviselő elemekre is. Lehet hangsúlyozni a helyi és környékbeli munkaerőpiac előnyeit, a már itt tevékenykedő vállalkozásokat, kiemelve a beszállítói, együttműködői kapcsolatok lehetőségét. Fontos tényező a jó elérhetőség, az autópálya közelsége, a vasúti kapcsolat, hiszen a szállítási költségek nagysága, a gyors elérhetőség lehetősége komoly tényező lehet a döntésben. A gazdaság fejlesztése érdekében a külső befektetők keresése mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi vállalkozások megtartására, fejlődésének érdekében azok véleményének, javaslatainak kikérésére, fejlesztési elképzeléseinek segítésére, pl. rendszeres konzultációk, beszélgetések segítségével. Az önkormányzat a tágabb értelemben vett ösztönzők tekintetében amelyek a makrogazdasági politikában jelennek meg -, kisebb mozgástérrel rendelkezik, de ugyanakkor képviselőiken keresztül jelzéssel, javaslatokkal élhet, lobbizhat a település érdekében. Tekintettel a város térségben betöltött változó szerepére, térségszervező erejére a város célhierarchiájában a városias jelleg erősítése és az igazgatási funkciók fejlesztése kiemelt 29

prioritások. Ennek megfelelően a város elsősorban a városközpont és az igazgatási központ akcióterületeken végrehajtandó fejlesztések megvalósítására törekszik. Az itt végbemenő változások tovagyűrűző hatásaként a további akcióterületek fejlesztései sikeresebben hajthatók végre. Szintén kiemelt szerepet kap szegregátum akcióterület, ahol azok feloldása fontos feladat. A város középtávú célkitűzései között szerepel a szabadidős funkciók kínálatának bővítése, valamint a felmérések során kimutatásra került termálvíz-potenciál hasznosítása. 30

5. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása során a Regionális, nemzeti, közösségi szintű fejlesztési ajánlásokat, valamint az átfogó fejlesztéspolitikai célokat vettük figyelembe, ezek alapján került megállapításra a célrendszer. A városrészek fejlesztési célkitűzései A városrészek lehatárolását a területfejlesztési koncepció, a város szerkezete, és a város társadalmi-demográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el ahol erre lehetőség volt, ahol friss adat még nem állt rendelkezésre, a korábbi adatokból, illetve az önkormányzati nyilvántartásokból dolgoztunk. Így a városban öt különböző területű és népességű valamint funkciójú városrészt azonosított. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 5 városrészt határoltunk le. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról tanúskodik, ötvözve a városépítési folyamatról a fenntartható város alapelveivel. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően öt akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát. 31

1. Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) Cél: A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése 2. Igazgatási központ Cél: Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés 3. Sajó parti szabadidőközpont Cél: Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával 4. Leromlott városrészek, szegregátumok Cél: Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével 5. Ipari park és mezőgazdasági művelésű területek Cél: Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése 32

5.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre Az ITS célrendszere teljes mértékben a helyzetelemzésben feltárt jelenségekre, trendekre és tendenciákra épül. Ezt támasztják alá a városi szinten (tematikusan) és a városrészi szinten összeállított SWOT-elemzések is, amelyekből egyértelműen levezethetőek a tematikus és a városrészi célok egyaránt. A stratégia célrendszere a helyzetértékelésben feltárt erősségekre építve a meglévő problémák (csökkenő lakosságszám, szociális problémák, lehetőségek kiaknázatlansága stb.) megoldását célozza. A tematikus célok összhangban állnak a városi szintű helyzetelemzés főbb megállapításaival, és illeszkednek az átfogó célhoz, annak elérését szolgálják. A tematikus célok és a városrészi célok kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. A városrészi szintű célok összhangban állnak a városrészi szintű helyzetelemzésekben foglaltakkal, és egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak és átfogó céljának megvalósításához. A városrészi és tematikus célok kapcsolatát az alábbi táblázat foglalja össze. 33

Tematikus cél V1-4 / Befektetés ösztönzés, Urbanisztikai program - Szabadidős tevékenységek Közösségi identitás Városrészi Cél C1-5 helyi gazdaság helyzetbe Kertvárosi jelleg erősítése kínálatának bővítése erősítése hozása A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének, gazdasági aktivitásának növelése Igazgatási központ szolgáltatási infrastruktúra fejlesztés, hatékonyságnövelés Sajó parti szabadidőközpont kialakítása, vonzó környezet kialakítása párhuzamosan energiahatékonyság növelő komplex program megvalósításával Leromlott városrészek, szegregátumok fejlesztése, felzárkóztatás, közlekedési kapcsolatok fejlesztésével, funkcióbővítő infrastruktúra fejlesztésével Az ipari és mezőgazdasági terület infrastruktúrájának fejlesztése, gazdasági potenciál növelése Jelmagyarázat: Erős kapcsolat; Közepes Kapcsolat; Gyenge kapcsolat 34

6. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 6.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A városrészek lehatárolását a Gazdasági program vonatkozó megállapításai, a város szerkezete, és a város társadalmi - dermográfiai elemzése segítette elő, melyet a KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján végeztünk el. A városban öt különböző területű és népességű valamint funkciójú városrész került meghatározásra. A városrészek lehatárolásánál a településrendezési tervben megfogalmazott globális tervezési elveknek megfelelően nem törekedtünk teljesen homogén városrészek elhatárolására sem funkcionális, sem településmorfológiai szempontból elkerülve ezáltal a túlzott elaprózottságot az Athéni Charta települési funkciók keverhetősége elveknek megfelelően a városrészek is többféle, de egymást funkcionálisan kiegészítő területekből állnak. Ez alól kivételt többnyire azok a lakótelepi városrészek jelentenek, amelyek egyben a fejlesztések egyik fő akcióterülete is lesz. A fenti keretfeltételek, a korábbi elemzések és az előzetes egyeztetések alapján Felsőzsolcán 5 városrész került lehatárolásra. Az elmúlt évek fejlesztéseinek kezdeményezése, a fejlesztések tapasztalatai, és azok közvetlen céljainak megfogalmazása során a város vezetése minden esetben a település középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit, illetve a fenntartható városfejlesztési célokat tekintette kiindulási alapként. A középtávú fejlesztések tartalma, valamint az ezek által a jövőben érintett akcióterületek kijelölése harmonizál a múlt fejlesztéseivel, folyamatosságról, tudatos városépítési folyamatról tesz tanúbizonyságot, de minden elemnél kiemelt hangsúlyt kapott a fenntarthatóság. A város településfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően öt akcióterület kapott kiemelt szerepet, melyek ugyan különböző városrészeknek tekinthetők, de mégis együtt alkotják, - illetve a fejlesztések során jelentkező új funkciókkal együtt - fogják alkotni a város teljes funkcionális kínálatát. 35

Városi terület Ipari terület 1. Kép Felsőzsolca Város Akcióterületei 36

6.1.1 Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) 6.1.1.1 Lehatárolása 2. Kép Felsőzsolca Város kapuja és Városközpont Felsőzsolca település hagyományos kereskedelmi központja az un. Vám térsége volt. Ma ez a terület kissé keletebbre húzódva a Hősök tere és térsége. E területen belül meghatározó jelentőségű a Kassai út nyugati szakaszának mindkét oldala. Az akcióterületet északkeletről a Mártírok útja határolja. A terület legkeletibb része a Kegyeleti park, majd 1 hektáros zöldterülete. A 20 évvel ezelőtt parkosított terület Felsőzsolca központjának tüdeje. 37

Először 2004-ben fogalmazódott meg az a városi igény, hogy Felsőzsolca közigazgatási területe növekedjen Miskolc keleti oldali területszélének rovására. A jövőben egy rendezett fasor menti peremút, másik oldalán földszint+emeletes kisvárosi hangulatú beépítés, kapu alakulhatna ki, mely fogadja a Miskolc felől Felsőzsolcára érkezőket. A történeti időktől Miskolc és Felsőzsolca közigazgatási határa a Sajó, Kis-Sajó vonala volt. Mindkét élővízfolyás változtatta a medrét, s az árvízvédelmi gondolkodás miatt az 50-es években a Kis-Sajó medrét mesterségesen is alakították, racionalizálták. A régi medervonal, ami 3 nagy kanyarral keleti irányba behúzódott a Vám mögé lecsapásra került, azonban a közigazgatási határ változatlan maradt. Miskolcnak e legkeletibb területe érdektelen mezőgazdasági funkciójú külterület. Igazgatási területátvétel esetén Felsőzsolcának kapuja lehetne, a városközpont (kereskedelmi és szolgáltató alközpont) bővülete. A Terület a Felsőzsolcával határos, illetve a Felsőzsolcán lévő két körforgalmat összekötő út két oldala. 6.1.1.2 Gazdasági helyzet Az akcióterületen számos kereskedelmi és szolgáltató vállalkozás kap helyet. A Kassai út északi oldalán helyezkedik el a cukrászda és cukrászüzem, a zöldséges bolt, a Pokol Csárda, az Unió Coop élelmiszer áruháza, a posta, és a barkácsbolt, míg a déli oldalon a GAMESZ, egy provizórikus gépkocsi parkoló, lakástextil bolt, virágbolt, húsbolt. A Kassai út nyugati felének mindkét oldala egy egy kockaházzal (valaha lakóházak voltak ezek) kezdődik, s fent említett funkciók után a keleti irányba (az Eperjesi utcáig) lakóházakkal folytatódik. Ezek közül néhány ház már kereskedelmi funkciót kapott, szépségszalon, horgászbolt, s egy összevont telekterületen társasház épült, földszintjén kereskedelmi és szolgáltató egységek működnek. A Hősök tere kapcsolódó frontján is több lakóház alakult már városiassá. Az egyik ingatlanon gázkészülék-szervíz, lejjebb az emlékművel szemben szolgáltatóház, még délebbre a Rákóczi 38

utca bekötésétől nem messze presszó épület szolgál. Az Eperjesi utca északkeleti sarka a Takarékszövetkezet 2 szintes irodaháza, amitől délre a sorházak lakóegységei közül kettő közfunkciót lát el. Itt kapott otthont a Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó központ. Az utcán még egy díszhal üzlet található. A Mártírok útján a rendőrség tetőtér beépítést illetve garázsfejlesztést valósított meg a városi rendőrőrs épületén. Jelenleg az akcióterület kaputérségének egyik része külterület, másik része lakóházak kertvége. A fejlesztések során elképzelhető, hogy a majdan épülő kisvárosias lakóházak alsó szintjén valamilyen kereskedelmi és szolgáltató jellegű tevékenységet folytató vállalkozások is helyet kapnak majd, erősítve a városias jelleget. 6.1.1.3 A környezet állapota Az akcióterület környezete rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet, az akcióterület tiszta, rendezett. A porták rendezettek. Az akcióterület kaputérségében a környezet a főút mellett rendezett, ahogy Miskolcról a városba érkezünk, két oldalt beépítetlen területek, kertvégek fogadnak. A fejlesztések során az út két oldalán fasor fogadná az ideérkezőket. Egy rendezett, hangulatos városias rész kerül kialakításra. 6.1.1.4 A közlekedés helyzete Közlekedési szempontból forgalmasnak mondható az akcióterület központi része, a Felsőzsolcára érkezők legnagyobb része ebből az irányból közelíti meg a várost. Jelentős az átmenő forgalom is Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok és a miskolci 7-es busz is erre közlekedik. 39

Az akcióterület kaputérsége nagyon forgalmas, hiszen ez az út vezet be a városba, és nagy az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Jelenleg a főúton kívül más út nincs a területen. Kerékpárút nincs, gyalogos forgalom nincs. 6.1.1.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen központi részén belül kap helyet jelenleg a Gamesz telephelye, mely a város rendben tartásáért és az önkormányzati intézmények karbantartásáért. A fejlesztések során a telephely elköltöztetésre kerül. Szintén ezen a területen belül helyezkedik el a Rendőrség épülete is, melynek intézkedési területe Felsőzsolcán kívül több településre is kiterjed. Az akcióterületen kaputérségében jelenleg közigazgatási intézmény nincs, a fejlesztések során sem kap szerepet a közigazgatás ezen az akcióterületen. 40

6.1.2 Igazgatási központ 3. Kép Igazgatási központ Jelenleg erre az akcióterületre koncentrálódnak a legfőbb közigazgatási funkciót betöltő intézmények épületei: a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. 6.1.2.1 Lehatárolása A Városháza oldalában az akcióterülethez kapcsolódik a Városháza telke, a másik oldalon az Okmányiroda telke, Gamesz, a Gamesszel átellenes lakóház, valamint a Gamesz mögötti parkoló egészen a Bocskai utca határáig. A Városházával szemben Felsőzsolca Városa három telket vásárolt meg, melyeken az akadálymentesítési projekttel összefüggésben parkolók, illetve kazánház valósult meg, a többi 41

terület a későbbi fejlesztések helyszínéül szolgál majd.. Ezek a telkek hosszúak, a Kis-Sajó medréig nyúlnak nyugati irányban. A Bocskai utca (jelenleg zsákutca) meghosszabbításával és a görög katolikus templom mögötti közzel való összekötésével a település főutcájának nyugati tömbje több területre, tömbre osztódik. 6.1.2.2 Gazdasági helyzet Gazdasági szempontból jelentéktelen az akcióterület, hiszen az akcióterületen belül nincs gazdasági funkcióval ellátott ingatlan, és a fejlesztések során sem kerül kialakításra. 6.1.2.3 A környezet állapota Az akcióterület környezete rendezett, a közterületek virágokkal beültetettek, kellemes hangulatot keltve az ott járókban. A közmunkások rendben tartják a környezetet, az akcióterület tiszta, rendezett. A közigazgatási intézmények udvara rendezett, az épületek előtt és mögött parkolóhelyek kerültek kialakításra a könnyű megközelítés végett. 6.1.2.4 A közlekedés helyzete Közlekedés szempontjából forgalmasnak mondható az akcióterület, jelentős az átmenő forgalom Alsózsolca felé is. Tömegközlekedés szempontjából a helyközi járatok erre közlekednek. Kerékpárút nincs kialakítva. 6.1.2.5 A közszféra jelenléte Az akcióterületen belül kap helyet a Városháza, az Okmányiroda, a Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet épülete. Cél egy olyan igazgatási központ létrehozása, mely teljes mértékben el tudja látni a várost és annak kistérségét. Okmányiroda épületét a Járás Hivatal hasznosítja. 42

6.1.3. Sajó parti szabadidőközpont 4. Kép Sajó parti szabadidőközpont 6.1.3.1 Lehatárolása Felsőzsolca városa 2009-ben vízjogi engedélyt kért mélyfúrású termálkút létesítésére. A város hatályos (meghosszabbítható) vízjogi engedéllyel rendelkezik az önkormányzat tulajdonában lévő Hrsz 88 sz. ingatlanra, mely a Szent István Általános Iskola tornatermi épülete melletti fúrásra ad lehetőséget. A Sajó folyó és a Kis-Sajó új medre valamint a régi kanyargó száraz meder közti mély fekvésű terület jó lehetőséget ad a majálisok, juniálisok megszervezésére, fogadni tud lovas-, biciklis- és evezős turizmust is. A területhasznosítás során figyelemmel kell lenni az árterület adottságaira. A 43

terület hosszan elnyúlik észak-déli irányba. Az északi oldalon a régi miskolci út mellett parkoló alakítható ki, ez alatt kispályás focipálya, kézilabda és teniszpályák építése valósulhat meg. 6.1.3.1 Gazdasági helyzet Jelenleg az akcióterületen nincs gazdasági jellegű tevékenység. A fejlesztések következményeként számítunk arra, hogy a szabadidőközpont közelében egy virágzó kereskedelmi terület alakul ki. 6.1.3.2 A környezet állapota Az akcióterület környezetének egy része rendezett, egy része azonban rendezetlen a Sajó-folyó mentén. A Sajó parti szabadidőközpont létesülésével egy természetes környezet kerül kialakításra a folyópart mentén. 6.1.3.3 A közlekedés helyzete Közlekedés szempontjából az akcióterület nem forgalmas. Jelenleg családi házas övezet egy része, egy része pedig beépítetlen. Tömegközlekedés nem érinti, az autósforgalom csak a célforgalomból adódik. 6.1.3.4 A közszféra jelenléte Az akcióterülettel szomszédosan helyezkednek el a közszféra intézményei. Az akcióterületen jelenleg nincs közintézmény. 44

6.1.4. Leromlott városrészek, szegregátumok 6.1.4.1 Lehatárolása 5. Kép Leromlott városrészek, szegregátumok A Kavicsbánya, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos és Zöldfa utcák által határolt területen lakik a felsőzsolcai roma kisebbség 80%-a. Ezen városrészen található Felsőzsolca két szegregátumnak minősített területe. Az itt élők körében az alacsony iskolai végzettséggel és jövedelemmel rendelkezők aránya igen magas. 6.1.4.2 Gazdasági helyzet 45