A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, 2002. április 27., szombat TARTALOMJEGYZÉK 34/2002. (IV. 27.) FVM r. Személyi rész........................................... Az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól Oldal 3542 3547 35/2002. (IV. 27.) FVM r. A kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól............ 3553 54. szám I. kötet 22/2002. (IV. 27.) KöViM r. 51/2002. (IV. 27.) KE h. A 24 méter és annál nagyobb hosszúságú tengeri halászhajókra vonatkozó biztonsági követelményekrõl*................. Bírák felmentésérõl és bírák kinevezésérõl.................. Az Atlanti Kutató és Kiadó Közalapítvány Alapító Okirata.... A Szabad Demokraták Szövetsége 2001. évi pénzügyi beszámolója A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Csongrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának hirdetményei........ 3575 3577 3577 3582 3583 Ára: 700, Ft * A rendelet mellékleteit a Magyar Közlöny 2002. évi 54. számának II. kötete tartalmazza, melyet az elõfizetõk kérésre megkapnak (telefon: 266-9290/237 és 238 mellék; fax: 338-4746; postacím: 1394 Budapest 62, Pf. 357).
3542 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám I. rész SZEMÉLYI RÉSZ A miniszterelnök elõterjesztésére a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (polgári tagozat) kitüntetést adományozom a közép-kelet-európai térség országaiban élõ nemzeti kisebbségek helyzetének javításához, valamint a magyar szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez való hatékony hozzájárulásáért Max van der Stoel-nak, az EBESZ nemzeti kisebbségi fõbiztosának; KEH ügyszám: VI-1/13/2001. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozom a magyar finn tudományos kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Heikki Kallionak, a Finn Tudományos Akadémia alelnökének, nemzetközileg is nagyrabecsült tudományos munkásságáért Lord Peter Bauer nyugalmazott közgazdász professzornak, KEH ügyszám: VII-2/1548/2001. a világ tudósai együttmûködésének elmélyítése és a tudomány társadalmi hasznosságának növelése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Werner Arber Nobel-díjas mikrobiológusnak, KEH ügyszám: VI-1/35/2000. a magyar perui kapcsolatok fejlesztésében szerzett kiemelkedõ érdemei elismeréseként José Kamiya Teruya-nak, a Perui Elnöki Hivatal fõtitkárának, KEH ügyszám: VI-1/46/2000. a szociálisan hátrányos helyzetû csoportok felzárkóztatása érdekében végzett karitatív tevékenysége elismeréseként Thomas Van der Ven-nek, a Stichting Katholieke Noden igazgatójának, KEH ügyszám: VI-1/41/2000. KEH ügyszám: VI-1/18/2001. az Atlantic Studies on Society in Change angol nyelvû könyvsorozat kiadása, szerkesztése és megjelentetése érdekében végzett tevékenységükért, mellyel hozzájárultak Magyarország történelmének, társadalmának, kultúrájának és gazdaságának tudományos színvonalon történõ külföldi megismertetéséhez sokoldalú mûvészi tevékenységéért, a kortárs magyar irodalom szinte valamennyi mûfajában maradandót alkotó munkásságáért Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író, költõnek; KEH ügyszám: VII-2/2523/2001. Christoph M. Kimmich Ph. D. történésznek, a Brooklyn College of The City University of New York nyugalmazott professzorának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozom
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3543 mûvészi életútja elismeréseként Fenyvesi Éva nyugalmazott színmûvésznek, KEH ügyszám: VII-2/1991/2001. az Atlantic Studies on Society in Change angol nyelvû könyvsorozat kiadása, szerkesztése és megjelentetése érdekében végzett tevékenységükért, mellyel hozzájárultak Magyarország történelmének, társadalmának, kultúrájának és gazdaságának tudományos színvonalon történõ külföldi megismertetéséhez Steven B. Várdy Ph. D. történésznek, a Duquesne University of Pittsburgh professzorának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. a holland kormányzat közép-kelet-európai viszonylatú külgazdasági kapcsolatainak, valamint a magyar holland gazdasági és társadalmi kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Hendrik Gerardus Van Buren-nek, a Holland Kereskedelemfejlesztési Központ igazgatójának, KEH ügyszám: VII-2/1291/2001. a belgiumi magyarság körében kifejtett tevékenysége, életútja elismeréseként Dobai Sándor fõlelkésznek, KEH ügyszám: VII-2/1549/2001. Hans L. Trefousse Ph. D. történésznek, a Brooklyn College of The City University of New York nyugalmazott professzorának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. Kenneth Murphy Ph. D. politológusnak, a Columbia University School of Law igazgatójának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. a magyar izraeli gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Eliezer Landau üzletembernek, a Gigi Cosmetics tulajdonosának, KEH ügyszám: VII-2/2427/2001. a magyar francia kapcsolatok ápolása és fejlesztése érdekében végzett kimagasló tevékenységük elismeréseként Mme Danièle Fragernek, a miniszterelnök helyettes kabinetfõnökének, KEH ügyszám: VII-2/2318/2001. Stéphane Viscontinak, a miniszterelnök tanácsadójának, KEH ügyszám: VII-2/2318/2001. a kárpátaljai magyarság érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Fodó Sándornak, a KMKSZ tiszteletbeli elnökének, KEH ügyszám: VI-1/43/2000. a kárpátaljai reformátusok hitéletének megõrzése, a hitoktatás megteremtése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Gulácsy Lajos ny. református lelkésznek, KEH ügyszám: VI-1/43/2000. a magyarság érdekében külföldön és az óhazában végzett tevékenysége elismeréseként dr. Frank Miklós római katolikus lelkésznek, KEH ügyszám: VI-1/42/2000. a magyarság érdekében kifejtett több évtizedes kimagasló tevékenysége elismeréseként Ramsay Gyõzõnek, a Szabad Európa Rádió volt munkatársának, KEH ügyszám: VI-1/42/2000.
3544 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése és a magyarországi németek támogatása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Christian Otto Steger-nek, a Stuttgarti Egyetem egyetemi tanárának, KEH ügyszám: VI-1/42/2000. a magyar bajor pénzügyi és bankkapcsolatok fejlesztése, illetve a magyar kultúra németországi népszerûsítése terén végzett tevékenysége elismeréseként Walter Minde-nek, a Hypo Vereinsbank Hungária Kft. elnök-vezérigazgatójának, KEH ügyszám: VI-1/28/1999. életmûvéért, karitatív tevékenysége, valamint a magyar emigráció körében kifejtett áldozatos munkája elismeréseként Vargha Gábor pápai prelátusnak, KEH ügyszám: VI-1/28/1999. kulturális munkásságáért, a nyugati magyar emigráció körében kifejtett tevékenysége elismeréseként Szamosi Józsefnek, az,,életünk címû katolikus havilap szerkesztõbizottsága tagjának; KEH ügyszám: VI-1/28/1999. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozom az Atlantic Studies on Society in Change angol nyelvû könyvsorozat kiadása, szerkesztése és megjelentetése érdekében végzett tevékenységükért, mellyel hozzájárultak Magyarország történelmének, társadalmának, kultúrájának és gazdaságának tudományos színvonalon történõ külföldi megismertetéséhez Jonathan Chanis Ph. D. politológusnak, a Caxton Associates New York-i vállalat igazgatósági tagjának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. Dorothy Meyerson-nak, a Brooklyn College of The City of University of New York nyugalmazott adminisztratív titkárának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. Mario Fenyõ történésznek, a Bowie State University professzorának, KEH ügyszám: VII-2/1809/2001. a magyar mûvészek külföldön történõ bemutatkozásának elõsegítéséért, a magyar zenei kultúra külhoni megismertetése érdekében végzett tevékenységéért prof. Hans Schlote-nak, a Konzertdirektion Schlote tulajdonosának, vezetõjének, KEH ügyszám: VII-2/2814/2001. a magyar francia kapcsolatok ápolása és fejlesztése érdekében végzett kimagasló tevékenysége elismeréseként Philippe Baudrynak, a budapesti Francia Nagykövetség gazdasági és kereskedelmi tanácsosának, KEH ügyszám: VII-2/2318/2001. Stanislas Pierretnek, a budapesti Francia Nagykövetség tanácsosának, a budapesti Francia Intézet igazgatójának, KEH ügyszám: VII-2/2318/2001. Nicolas Surannak, a budapesti Francia Nagykövetség sajtóattaséjának, I. titkárnak, KEH ügyszám: VII-2/2318/2001. Magyarországgal szembeni kivételes elkötelezettségéért, valamint az 1956-os menekültek befogadása, a tiszai katasztrófák károsultjainak megsegítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Louis Bischofnak, KEH ügyszám: VII-2/1750/2001.
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3545 a hollandiai magyarság körében végzett áldozatos munkájáért Tóth Miklós református lelkésznek, KEH ügyszám: VI-1/13/2001. a magyar német kapcsolatok fejlesztése terén hosszú éveken keresztül végzett eredményes tevékenysége elismeréseként Gustav Wabro Baden-Württembergi tartományi parlamenti képviselõnek, a magyar perui kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenységük elismeréseként Arturo Montoya Stuva-nak, a Perui Állami Protokoll protokollfõnökének, KEH ügyszám: VI-1/42/2000. a Johannita rend tagjaként végzett karitatív tevékenységük elismeréseként KEH ügyszám: VI-1/46/2000. Alberto Gustavo Galvez de Rivero-nak, a Perui Állami Protokoll osztályvezetõjének, Jonkheer Paul Frans de Ranitz-nak, a Mees en Hope Bank igazgatójának, KEH ügyszám: VI-1/41/2000. KEH ügyszám: VI-1/46/2000. Elisabeth de Ranitz-Labouchére-nek, Alfredo Arecco Sablich-nak, a Perui Külügyminisztérium fõosztályvezetõjének, KEH ügyszám: VI-1/41/2000. KEH ügyszám: VI-1/46/2000. a magyar német szakmai és ifjúsági kapcsolatok elmélyítésében kifejtett kiemelkedõen példaértékû tevékenysége elismeréseként a magyar bajor kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkája elismeréseként Elisabeth Schossernek, a Müncheni Városi Tanács tanácsosának, a Bajor Magyar Fórum elnökének, Roland Migende-nek, a Schwarzenbruchi-i Erdészet erdészeti tanácsosának, KEH ügyszám: VI-1/28/1999. KEH ügyszám: VI-1/42/2000. a határon túli és a hazai magyarságnak nyújtott humanitárius segítõ tevékenysége elismeréseként Edelbert Völkl-nek, a Mellrichstadt-i Máltai Segélyszolgálat munkatársának, tiszteletbeli nemzetközi megbízottnak, a magyar német szociálpolitikai együttmûködés elmélyítése, a szociális biztonságról szóló magyar német egyezmény megkötése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Egon Kalmundnak, a Német Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztérium referatúra-vezetõjének, miniszteri tanácsosnak, KEH ügyszám: VI-1/42/2000. KEH ügyszám: VI-1/28/1999.
3546 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám A külügyminiszter elõterjesztésére Török Tamás úrnak, a Szentszék által adományozott SZENT GERGELY LOVAGREND és a Szuverén Máltai Lovagrend által adományozott MÁLTAI ÉRDEMREND TISZTI ÉRDEMKERESZTJE; KEH ügyszám: VII-5/2676/2001. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozom kivételes és világszerte elismert sportpályafutásáért, a magyar sport nemzetközi hírnevének öregbítése érdekében végzett munkálkodásáért Kovács István olimpiai és világbajnok ökölvívónak, KEH ügyszám: VII-2/1127/21/2002. Tar Pál vatikáni nagykövetnek, Õszentsége, II. János Pál által adományozott IX. PIUS REND NAGYKERESZTJE és a Máltai Lovagrend Nagymestere által adományozott a magyar szász gazdasági kapcsolatok újraélesztése és fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként dr. Kajo Schommernek, a Szász Szabad Állam gazdasági, munkaügyi és közlekedési államminiszterének, KEH ügyszám: VII-2/1402/23/2002. MÁLTAI ÉRDEMREND FÕTISZTI KERESZTJE KEH ügyszám: I-2/2469/2001. kitüntetések viselését engedélyezem. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke a magyar szlovén jószomszédi kapcsolatok fejlesztése és ápolása érdekében végzett tevékenysége elismeréseként õexcellenciája Ida Mocivnik-nek, a Szlovén Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének; KEH ügyszám: VII-2/1565/26/2002. A miniszterelnök elõterjesztésére a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE A CSILLAGGAL (katonai tagozat) kitüntetést adományozom a magyar török katonai kapcsolatok fejlesztése és erõsítése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként Hüseyín Kivrikoglu-nak, a Török Hadsereg vezérkari fõnökének; KEH ügyszám: VII-2/1187/17/2002. a MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE (polgári tagozat) kitüntetést adományozom a Magyar Piarista Diákszövetség, valamint a megújuló közélet szellemiségének változtatása érdekében végzett munkájáért Szûcs Ervinnek, a Magyar Piarista Diákszövetség elnökének. KEH ügyszám: VII-2/1126/22/2002. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3547 II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelete az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. (2) bekezdés c) pontjában, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) összhangban a következõket rendelem el: 1. (1) A rendelet tárgya az építészeti ezen belül külön a belsõépítészeti tervezésre, a táj- és kertépítészeti, a tartószerkezeti, a geotechnikai, a geodéziai, az épületgépészeti és az épületvillamossági ezen belül a felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterületekre vonatkozó jogosultság megállapítására terjed ki. (2) Nem tárgya a rendeletnek a geodéziai mûszakitervezés kivételével a külön jogszabályban szabályozott sajátos építményfajták, a 200 m 2 -nél nagyobb alapterületû föld alatti tárolóterek tervezése, valamint az építészetimûszaki tervezési tervpályázatok. (3) A mûemlékekkel kapcsolatos építészeti-mûszaki tervezés során e rendeletet a külön jogszabályok eltérõ rendelkezéseinek hiányában kell alkalmazni. 2. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó építészeti-mûszaki tervezési szakterületeken önálló tervezési tevékenység az R. 3. -ának (1) bekezdésében meghatározott tervezõi vagy az R. 3. -ának (3) bekezdésében meghatározott teljes körû tervezõi (a továbbiakban: vezetõ tervezõi) jogosultsággal folytatható. (2) A rendelet hatálya alá tartozó tervezési szakterületeken a tervezõi jogosultság megállapításához szükséges szakmai gyakorlati idõbe az építésügyi igazgatásban döntés-elõkészítõ munkakörben, valamint az építõipari kivitelezésben felelõs mûszaki vezetõi vagy építési mûszaki ellenõri tevékenységgel, illetõleg geodéziai tervezési szakterületen a földügyi igazgatásban szerzett gyakorlati idõ felét be kell számítani. 3. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételek: a) valamennyi tervezési szakterület esetében a kérelmezett tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ (szakirányú) egyetemi végzettség és legalább 6 év tervezési gyakorlat; továbbá b) a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületeken, ba) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelõ (részlegesen szakirányú) egyetemi végzettség kétéves tervezõi továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat, bb) a bejegyezni kért tervezési szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ (szakirányú) fõiskolai végzettség kétéves tervezõi továbbképzéssel és legalább 10 év tervezési gyakorlat. A gyakorlati idõbe a továbbképzést megelõzõ szakirányú tervezõi gyakorlat is beszámít. (2) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapításához szükséges szakmai feltételeket nem kell vizsgálni, ha a kérelmezõ a bejegyezni kért tervezõi szakterületen kiemelkedõ építészeti-mûszaki tervezési tevékenységéért Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat, Ybl-díjat, Pro Architecturadíjat kapott, illetve belsõépítészeti tervezésért Munkácsydíjat, vagy Ferenczy-díjat kapott. 4. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság iránti kérelmet annál a területi szakmai kamaránál kell nyújtani, amelynek a kérelmezõ a tagja. A vezetõ tervezõi jogosultság megállapítása több szakterületre is kérhetõ, ez esetben a kérelmet szakterületenként külön kell benyújtani. A kérelemhez ha azzal a kamara még nem rendelkezik csatolni kell: a) a végzettséget tanúsító okiratok másolatát, b) a szakirányú tervezõi gyakorlati idõt bizonyító iratok másolatát, c) a kérelmezõ korábbi tervezõi tevékenységének dokumentumait, d) a kérelmezõ részletes szakmai önéletrajzát, e) érvényes erkölcsi bizonyítványt. (2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentumok másolatai lehetnek közjegyzõ által hitelesített másolatok vagy az eredeti oklevél egyidejû bemutatása esetén benyújtott
3548 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám egyszerû másolat, amelyre az illetékes szakmai kamara rájegyzi az eredetivel való egyezés tényét. (3) A tervezõi tevékenység dokumentumainak minõsülnek a tervezõként vagy társtervezõként tervezett és megvalósult jelentõsebb építményeknek, illetve azok szerkezeteinek, mûszaki berendezéseinek a szakterület szempontjából legjellemzõbb tervlapjai és fényképei, továbbá tervezési vagy fejlesztési pályázatok tervlapjai, egyéb tervdokumentumok, díjak, elismerések. tartási számot kell megállapítani, amelynek tartalmaznia kell a) a tervezési szakterület vagy részterület megnevezését, b) a tervezõi fokozatot, c) kamarai azonosító számát, amely kamarai tagságra nem jogosult személyek esetében a névjegyzékbe való bejegyzés sorszáma, d) a tervezõi névjegyzéki bejegyzés, illetve megújítási kérelem esetén a megújítás évszámát. 5. (1) A vezetõ tervezõi jogosultság megállapítása iránti kérelmet a gyakorlati idõ szakmai tartalma alapján a Kamara szakmai bizottsága véleményezi a következõ szempontok szerint: a) a bemutatott tervek a korszerû tudományos-technikai színvonalnak megfelelnek-e, b) a tervezési folyamatban való jártasság, c) a megtervezett és megépült építmények többrétû és magas szakmai színvonalú tervezõi tevékenységet dokumentálnak-e, megalapozzák-e a vezetõ tervezõi fokozat megállapítását. (2) Mind a bizottság, mind a kérelmezõ kezdeményezheti a személyes meghallgatást, továbbá a bemutatott építmények helyszíni megtekintését. (3) A szakmai bizottság véleményét írásba foglalja és részletesen indokolja. 6. (1) A tervezõi névjegyzék vezetéséhez szükséges tervezõi tevékenységi köröket, tervezõi fokozatokat, valamint a tervezési szakterületeknek megfelelõ szakképesítéseket a melléklet tartalmazza. (2) A kérelmezõ szerzi be a mellékletben nem említett, illetve nem azonosítható felsõfokú végzettségek esetében a szakterületnek való megfelelõség (szakirányúság) igazolását, valamint kezdeményezi a külföldön szerzett végzettség egyenértékûségének megállapíttatását, illetve honosíttatását. (3) A (2) bekezdésben említett esetekben a végzettség szakterületnek való megfelelõsége, továbbá az egyenértékûség megállapítása során beleértve a kreditpontokban meghatározható egyenértékûséget is a szakterület szerint hatáskörrel rendelkezõ országos szakmai kamarának a szakirányú képzést nyújtó felsõoktatási intézménynyel egyetértésben kiadott állásfoglalása az irányadó, amelyhez a leckekönyv, az oklevél (vagy ezek hiteles másolata) benyújtása szükséges. (4) A tervezõk számára a tervezõi névjegyzékbe való bejegyzésrõl szóló államigazgatási határozatban nyilván- 7. (1) A Magyar Építész Kamara által vezetett névjegyzékben: a) az építészeti, ezen belül külön a belsõépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: É, BÉ), b) a táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: K). (2) A Magyar Mérnöki Kamara által vezetett névjegyzékben: a) a tartószerkezeti tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: T), b) az épületgépészeti (névjegyzéki bejegyzés betûjele: G), ezen belül a felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterületen (a névjegyzéki bejegyzés betûjele: Gf), c) az épületvillamossági tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: V), d) a geotechnika tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GT), e) a geodézia tervezési szakterületen (névjegyzéki bejegyzés jele: GD). (3) A Magyar Mérnöki Kamara a tervezési szakterületeken belül részterületeket állapíthat meg a részlegesen szakirányú felsõfokú végzettségek sajátosságainak figyelembevételével. (4) A tervezõi fokozatok és jelölésük a tervezõi névjegyzékben a) teljes körû (vezetõ) tervezõi jogosultság: 1 b) tervezõi jogosultság: 2 (5) A Magyar Építész Kamara az építészeti tervezési szakterületen a) korábbi jogszabály alapján: 3 b) a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Mkt.) 52/A. -ában foglaltak alapján felsõfokú végzettség hiányában ÉKE, valamint ÉK tervezõi fokozatokat is nyilvántart. (6) Az e rendelet hatálybalépésekor kamarai határozattal névjegyzékben lévõ tervezõvel külön kérelem benyújtása és igazgatási szolgáltatási díj kiszabása nélkül határozatban kell közölni, ha korábbi jogszabály alapján megállapított névjegyzéki besorolása, illetve a hozzá
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3549 kapcsolódó tevékenységi kör e rendelet alapján módosul. A határozat kézhezvételéig a tervezõ a korábbi névjegyzéki bejegyzés alapján tevékenységét változatlan körben folytathatja. 8. Az Mkt. 1. (4) bekezdése szerinti eseti engedély iránti kérelmet a kérelmezõ lakóhelye szerint illetékes területi szakmai kamarához benyújtott kérelemhez igazolni kell a) a szakirányú felsõfokú szakképesítést és a szakmai gyakorlati idõt, b) az építtetõ és a tervezõ hozzátartozói minõségét, valamint mellékelni kell c) egy hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, d) az eljáráshoz külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvény másolatát. 9. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság részletes feltételeirõl szóló 32/1997. (XI. 19.) KTM rendelet, valamint az ezt módosító 104/1999. (XII. 20.) FVM rendelet és a 109/2001. (XII. 27.) FVM rendelet hatályát veszti. Dr. Vonza András s. k., földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Melléklet a 34/2002. (IV. 27.) FVM rendelethez Az egyes tervezési szakterülethez és fokozathoz tartozó tevékenységi körök és szakmai feltételek I. Az építész kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületek 1. Építészeti tervezõi szakterület (betûjele É): 1.1. É1 jelû építész vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) építmények teljes körû építészeti tervezése, b) beépítési tervek készítése. 1.2. É2 jelû építésztervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) építmények építészeti tervezése terepszint fölött legfeljebb öt szint magasságig és 2000 m 2 szintterület nagyságig, b) tervezõtárs vezetõ tervezõ mellett, c) állapotfelmérési és bontási tervek, továbbá felújítási, korszerûsítési és helyreállítási tervek, korlátozás nélkül, valamint d) beépítési tervek készítése. 1.3. Helyi, illetve országos védelem alatt álló építményt, továbbá világörökség területén, illetve védett területen új építményt csak okleveles építészmérnök végzettséggel rendelkezõ tervezõ tervezhet. 1.4. Építészeti tervezõi szakterületen É1, valamint É2 tervezõi fokozatban a tervezési jogosultság megállapításánál a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezõmûvész, egyetemi szintû okleveles építész, továbbá olyan egyetemi végzettség, amelynek megfelelõségét külön jogszabály szerinti eljárással állapították meg, b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: az Étv. 32. -ának (4) bekezdésével összhangban 2002. december 31-ig megszerzett olyan építészmérnöki, illetve okleveles magasépítõ üzemmérnöki fõiskolai végzettség, amelyet legalább kétéves az országos szakmai kamara és a képzést nyújtó felsõoktatási intézmény egyetértésben kialakított képzési terv alapján akkreditált szakirányú képzést nyújtó intézményben elvégzett továbbképzés egészít ki. 1.5. É2 jelû tervezõi fokozatba kell sorolni a korábbi jogszabály alapján névjegyzékbe vett személyek közül azon okleveles mérnöki vagy okleveles építõmérnöki szakképesítésû személyt, akinek É2 jelû névjegyzéki besorolását 1990. VI. 30-át megelõzõen állapították meg, vagy ennek alapján 1997. XI. 27-ét követõen ÁÉ2/86 jelû besorolással szerepel a névjegyzékben. 1.6. A Magyar Építész Kamara az e rendelet 4. -ában foglaltak alapján szabályzatában meghatározott eljárással É2 jelû tervezõi fokozatba sorolhatja azokat az É3 jelû névjegyzéki besorolású tervezõket, akik legalább 15 éves építészeti tervezõi gyakorlatot igazolnak. 1.7. É3 jelû tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) két rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és üdülõépület és az ezekhez tartozó 7,5 m építménymagasságot meg nem haladó tároló, gazdasági és gazdálkodási építmények építészeti tervezése, b) ipari, mezõgazdasági (állattartás, növénytermesztés, tárolás) rendeltetésû épület építészeti tervezése összesen legfeljebb bruttó 1200 m 2 szintterületig, kétszint magasságig, c) állapotfelmérés, bõvítési, bontási, felújítási, korszerûsítési terv az a) és b) pontban meghatározott körben. A tevékenységi kör nem terjed ki a két rendeltetési egységet (lakás, üdülõ) meghaladó együttes, illetve lakópark építészeti tervezésére.
3550 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám 1.8. É3 tervezõi fokozatban tervezõi jogosultság kizárólag 2002. december 31-ig állapítható meg okleveles építõmérnök, valamint okleveles magasépítõ üzemmérnök és építészmérnök számára. 1.9. É3 jelû tervezõi fokozatban végezhet építészeti tervezõi tevékenységet a) az a személy, aki e rendelet hatálybalépésekor korábbi jogszabály alapján É3 jogosultságot szerzett és névjegyzéki bejegyzését jogfolytonosan fenntartotta, b) azon okleveles építõmérnöki szakképesítésû személy, akinek É2 jelû névjegyzéki besorolását 1990. VI. 30-át követõen állapították meg, vagy ennek alapján 1997. XI. 27-ét követõen ÁÉ2/90 jelû besorolással szerepel a névjegyzékben. 1.10. ÉKE jelû építész tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) két rendeltetési egységet tartalmazó lakó- és üdülõépület építészeti tervezése összesen legfeljebb bruttó 200 m 2 szintterület nagyságig, továbbá az ezekhez tartozó kiszolgáló, tároló, és gazdálkodási épületek építészeti tervezése 4,5 m építménymagasságig és 200 m 2 szintterületig, b) állapotfelmérési és bontási, felújítási, korszerûsítési tervek készítése az a) pontban meghatározott körben. A tevékenységi kör nem terjed ki a két egységet meghaladó együttes, illetve lakópark építészeti tervezésére. 1.11. ÉK jelû építész tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a) meglévõ, legfeljebb kétlakásos lakóépület, illetve két rendeltetési egységet tartalmazó üdülõépület bõvítésének, belsõ átalakításának, felújításának építészeti tervezése összesen legfeljebb bruttó 200 m 2 szintterület nagyságig és 4,5 m építménymagasságig, amennyiben ezáltal új lakás vagy új rendeltetési egység nem keletkezik, b) az elõzõekhez, illetve a háztartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, tároló és gazdálkodási épületek építészeti tervezése legfeljebb 4,5 m építménymagasságig és 200 m 2 szintterületig, c) állapotfelmérési és bontási tervek készítése az a) és b) pontban meghatározott körben. 1.12. ÉKE, valamint ÉK építésztervezõi fokozatban végezhet építészeti tervezõi tevékenységet az a személy, aki az Mkt. 52/A. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak szerint az illetékes kamaránál meglévõ jogosultsága meghosszabbítását kérelem benyújtásával 2000. június 30-ig kezdeményezte. 1.13. Az építészeti szakterületen belül É3, ÉKE, ÉK tervezési fokozatban a felsoroltakon kívül tervezhetõ még: a) az egyes tevékenységi körben tervezhetõ építmény elhelyezéséhez szükséges mértékû, 25 foknál nem meredekebb terep rendezése, b) támfal 1,0 m magasságig, c) kerítés, d) úszómedence 15 m 3 -ig, e) derítõ két lakás, illetve kétegységes üdülõ kiszolgálására, f) gépkocsitároló két lakás, illetve kétegységes üdülõ kiszolgálására, valamint g) melléképítmény. 2. Belsõépítészeti tervezési szakterület (betûjele: BÉ) tevékenységi köre: a) épületek belsõ térbeli és szerkezeti kialakításával összefüggõ belsõépítészeti tervezés, b) tartószerkezeti tervezõ közremûködésével kizárólag meglévõ épület átalakításának rendeltetésváltozásával és homlokzati átalakításával összefüggõ belsõépítészeti tervezése legfeljebb két épületszint és összesen legfeljebb bruttó 1000 m 2 szintterület nagyságig. 2.1. BÉ1 belsõépítész vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a 2. pont szerinti teljes körû belsõépítészeti tervezés. 2.2. BÉ2 belsõépítész tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: építmények belsõépítészeti tervezése az É2 építésztervezõi fokozatnak megfelelõ körben, az országos védelem alatt álló építmények kivételével. 2.3. A BÉ belsõépítészeti tervezõi szakterületen a tervezõi jogosultság megállapításánál a) a szakterületnek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles belsõépítész, egyetemi szintû iparmûvész végzettség, okleveles építész tervezõmûvész, okleveles építészmérnök, b) a szakterületnek megfelelõ fõiskolai végzettség: belsõépítész, fõiskolai szintû iparmûvész végzettség. 2.4. A korábbi jogszabály alapján e rendelet hatálybalépésekor É4 tervezõi fokozattal névjegyzékben lévõ személyt BÉ1 vagy BÉ2 tervezési fokozatba kell sorolni, eddigi tevékenysége, gyakorlata és szakképesítése alapján. É4 tervezési fokozatban jogosultság e rendelet hatálybalépése után nem állapítható meg. 2.5. Az épületszerkezetekkel összefüggõ belsõépítészeti tervezési tevékenység jogosultsághoz kötése nem érinti az építésztervezõknek azt a jogát, hogy az építmények belsõ kialakítását tervezõi fokozatának megfelelõ körben (burkolatok, felületképzések, díszítések, berendezések stb.) önállóan megtervezzék. 3. Táj- és kertépítészeti tervezési szakterület (betûjele: K), tevékenységi köre: a) közterületeken, szabadtéri létesítmények területén, vagy épületek környezetében a terep és a zöldfelületek rendezésének (a belsõ út- és burkolatrendszerrel együttes), kertészeti kialakításának teljes körû tervezése, valamint önálló táj- és kertépítészeti tervek készítése, b) tartószerkezeti tervezõ bevonásával: 4,5 m-nél magasabb kerti építmény, 1,0 m-nél magasabb támfal, úszó-
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3551 medencék szerkezetei, 2,0 m-nél magasabb tömör (falazott vagy beton) kerítés tervezése, valamint csúszásveszélyes, illetve 25 foknál meredekebb terep rendezése. 3.1. K1 vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a tervezési szakterületen teljes körû. 3.2. K2 tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: A 3. pontban meghatározott táj- és kertépítészeti tervezés 2 hektár terület nagyságig, továbbá az É2 jelû tervezõi fokozatban tervezhetõ épületekkel összefüggõ egyéb tájés kertépítészeti tervezés. 3.3. A táj- és kertépítészeti tervezési szakterületen a szakterületnek megfelelõ egyetemi végzettség: táj- és kertépítészeti szakon végzett okleveles kertészmérnök, okleveles táj- és kertépítész mérnök, okleveles tájépítész mérnök. II. A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tervezési szakterületek 1. Tartószerkezeti tervezési szakterület (betûjele: T), tevékenységi köre: a) épületek tartószerkezeteinek és alapozásának teljes körû tervezése, b) épületnek nem minõsülõ, egyéb jogszabályban nem szabályozott sajátos építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák, tartályok, medencék, fedetlen tárolók) teljes körû tervezése, c) homlokzati, alaprajzi és rendeltetésváltozást nem igénylõ esetben ipari és mezõgazdasági rendeltetésû építmények technológiaváltásával összefüggõen is tartószerkezeti átalakításának, megerõsítésének, helyreállításának tervezése, d) bontási és állapotfelmérési tervek készítése korlátozás nélkül. 1.1. T1 jelû tartószerkezeti vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a szakterületen teljes körû tervezés. 1.2. T2 jelû tartószerkezeti tervezõi fokozat tevékenységi köre: Héjak, lemezmûvek, 10 m feletti fesztávú egyedi szerkezetek, alagutak, mélyalapozások és a dinamikus hatásokra vizsgálandó szerkezetek kivételével az 1. pontban felsorolt tervezési feladatok az alábbi méretbeli korlátozásokkal: a) a terepszinttõl számított legfeljebb 18 m összmagasságú aa) építmények alapozásának és tartószerkezetének tervezése, ab) épületnek nem minõsülõ, egyéb jogszabályban nem szabályozott sajátos építmények, magasépítési létesítmények (pl. antennatornyok, szabadtéri darupályák, tartályok, medencék, 200 m 2 -nél kisebb alapterületû föld alatti tárolóterek, fedetlen tárolók) tervezése, ac) homlokzati, alaprajzi és rendeltetésváltozást nem igénylõ esetben ipari és mezõgazdasági rendeltetésû építmények technológiaváltásával összefüggõen is tartószerkezeti átalakításának, megerõsítésének, helyreállításának tervezése; b) legfeljebb 5 m összmagasságú támfalak és legfeljebb 50 m 3 térfogatú tartályok, medencék tervezése, továbbá készen kapható szerkezeti elemek adaptálása 25 m támaszközig; c) bontási és állapotfelmérési tervek készítése korlátozás nélkül. 1.3. A tartószerkezeti tervezõi jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építõmérnök, okleveles építészmérnök, b) szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: építõmérnök, okleveles mélyépítési, illetve magasépítési üzemmérnök, építészmérnök; c) a szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség: közlekedésépítõ vagy vízépítõ szakon végzett okleveles építõmérnök, okleveles faipari mérnök. 2. Épületgépészeti tervezési szakterület (betûjele: G), tevékenységi köre: építmények vízellátása, csatornázása, gázellátása, fûtése, szellõztetése, klimatizálása, beleértve a technológiát kiszolgáló épületgépészetet valamint az épületgépészeti jellegû közmûbekötések teljes körû tervezése. 2.1. G1 vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körû. 2.2. G2 tervezõi fokozat tevékenységi köre: a) klímatechnika kivételével bármely rendeltetésû, legfeljebb 2000 m 2 szintterület nagyságú építmény épületgépészeti (víz, csatorna, gáz, fûtés, szellõzés) tervezése, b) építmények épületgépészeti jellegû közmûbekötéseinek tervezése. 2.3. Az épületgépészeti tervezési szakterületen a jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: folyamattervezõ épületgépész vagy folyamatok gépészete szakon végzett okleveles gépészmérnök, b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: okleveles épületgépész üzemmérnök, épületgépész mérnök, c) a szakterület képzettségi követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség: okleveles olaj- és gázmérnök.
3552 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám 2.4. Felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterület (betûjele: Gf), tevékenységi köre: felvonók és mozgólépcsõk teljes körû tervezése. 2.5. A felvonó és mozgólépcsõ tervezési szakterületen a jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles gépészmérnök, okleveles villamosmérnök, okleveles közlekedési mérnök, b) a szakterület képzettségi követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: okleveles gépészüzemmérnök, gépészmérnök, okleveles villamos-üzemmérnök, villamosmérnök, közlekedésmérnök. 3. Épületvillamossági tervezési szakterület (betûjele: V), tevékenységi köre: építmények energiaellátása, kül- és beltéri világítása, villámvédelme, folyamatirányítása, építményautomatikája, távközlési és informatikai hálózata, vagyon- és tûzvédelmi rendszere, valamint a külsõ elektromos közmûbekötések teljes körû tervezése. 3.1. V1 vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körû. 3.2. V2 tervezõi fokozat tevékenységi köre: a) különleges díszkivilágítási berendezések, automatikák, vezérlések közép- és nagyfeszültségû kapcsolóberendezések, háziüzemû energiaellátó berendezések, középfeszültségû kondenzátortelepek kivételével, b) bármely rendeltetésû, legfeljebb 2000 m 2 bruttó szintterület nagyságú építmény épületvillamossági berendezéseinek (kis- és középfeszültségû energiaellátó, világítási, informatikai rendszerek, villámvédelmi berendezések) tervezése a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig, a csatlakozó berendezéssel együtt, c) a folyamatirányítás és automatika tervezõ a különbözõ technológiákhoz kapcsolódó folyamatszabályozási megoldásokat tervezheti 100 adatpontig, kivéve a veszélyes üzemû berendezésekkel (amelyek biztonsági szabályzat hatálya alá tartoznak) kapcsolatos rendszereket, d) bármely rendeltetésû, legfeljebb 2000 m 2 bruttó szintterület nagyságú építmény vagyon- és tûzvédelmének tervezése, kivéve a tömeges tartózkodásra szolgáló, illetve az,,a tûzveszélyességi besorolású részt is tartalmazó építményeket. 3.3. Az épületvillamossági tervezési jogosultság megállapításához szükséges felsõfokú végzettségek: a) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: erõsáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök, b) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: villamosmérnök, okleveles villamosenergetikai üzemmérnök, okleveles épületvillamossági üzemmérnök, c) a szakterület képzési követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség: nem erõsáramú szakon végzett okleveles villamosmérnök. 4. Geotechnikai tervezési szakterület (betûjele: GT), tevékenységi köre: föld- és sziklamunkák, természetes terepformák, alapozások, földmegtámasztó szerkezetek, víztelenítés, föld alatti mûtárgyak, talajszerkezetek tervezésével, illetve a környezetvédelem geotechnikai kérdéseivel kapcsolatos a) geotechnikai szakvélemény és környezetvédelmi geotechnikai talajvizsgálat (elõtervek készítése), továbbá b) geotechnikai tervek (beleértve alapozási tervek és környezetvédelmi geotechnikai tervek) készítése. 4.1. GT1 vezetõ tervezõi fokozat tevékenységi köre: a tervezési szakterületen teljes körû. 4.2. GT2 tervezõi fokozat tevékenységi köre: a) süllyedésérzékeny és nagy geotechnikai kockázattal járó, továbbá autópálya és vasúti építmény kivételével, valamint 18 m összmagasságot meg nem haladó, a terepszint alatt legfeljebb 6 m-es építmény alapozásához aa) geotechnikai (talajmechanikai) szakvélemény készítése, ab) síkalapozások, 10 m-nél kisebb szintkülönbségû föld- és sziklamunkák, támfalak, gátak, munkagödör megtámasztások, 0,5 m-nél kisebb leszívású víztelenítések, 200 m 2 -nél kisebb alapterületû föld alatti tárolóterek tervezése; valamint b) környezetvédelmi geotechnikai talajvizsgálat készítése. 4.3. Geotechnika tervezési jogosultság megállapításához szükséges szakképesítések: a) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ egyetemi végzettség: okleveles mérnök, okleveles építõmérnök, b) a szakterület képzési követelményeinek megfelelõ fõiskolai végzettség: okleveles mélyépítési üzemmérnök, okleveles közlekedésépítési üzemmérnök, okleveles vízellátási és csatornázási üzemmérnök, építõmérnök, c) a szakterület képzési követelményeinek részben megfelelõ egyéb egyetemi végzettség, amely alapján a 4. b) pontban foglalt tevékenységi körben állapítható meg jogosultság: okleveles földtudományi mérnök, okleveles bánya- és geotechnikai mérnök, okleveles geológus mérnök. 5. Geodéziai tervezési szakterület (betûjele: GD) a) építménytervezés célját szolgáló térképek készítése (állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés, földrészlet megosztása, kisajátítás), b) a megvalósult állapot geodéziai mûszaki dokumentációjának elkészítése (megvalósulási térkép, kisajátítás), c) építési feladatok geodéziai irányítása és ellenõrzése (építmények, épületek geodéziai kitûzése, geodéziai mûvezetése, mérnökgeodézia). 5.1. GD1 vezetõ tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: a tervezési szakterületen teljes körû.
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3553 5.2. GD1É tervezõi fokozathoz tartozó tevékenységi kör: teljes körû, azzal a megkötéssel, hogy az ilyen névjegyzéki besorolású személy által készített, a tulajdonjogi viszonyokat érintõ mérések, továbbá az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintõ változási vázrajzok (állapotfelmérés, tervezési alaptérkép készítés, földrészlet megosztása, kisajátítás) minõségét GD1 jelû névjegyzéki besorolású személynek kell tanúsítania. 5.3. GD2 tervezõi tevékenységi kör: a) építménytervezés célját szolgáló térképek készítése legfeljebb 1 hektár, vonalas létesítmény esetén legfeljebb 1 km terjedelemben, b) megvalósulási térképek készítése GD1 névjegyzéki besorolású személy minõségtanúsításával legfeljebb 2000 m 2, vonalas létesítmény esetén legfeljebb 1 km kiterjedésû építményrõl, c) geodéziai mûvezetés legfeljebb 1000 m 2 beépített alapterületû vagy 30 m magasságú építmény esetén. 5.4. Geodéziai tervezési jogosultság megállapítása során a szakirányú felsõfokú szakképesítéseket az okleveles térképész (kartográfus) felsõfokú végzettség kivételével a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani. GD1 jelû vezetõ tervezõi tevékenységet az a természetes személy végezhet, aki a külön jogszabályban meghatározott ingatlanrendezõi földmérõi minõsítéssel rendelkezik. A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 35/2002. (IV. 27.) FVM rendelete a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 45. 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint figyelemmel az állategészségügyrõl szóló 1995. évi XCI. törvény 42. (1) és (4) bekezdéseiben foglaltakra a következõket rendelem el: 1. E rendelet szabályozza a kérõdzõ állatok kéknyelv betegsége, a betegség gyanúja, a fertõzés és fertõzés gyanúja megjelenésekor szükséges hatósági intézkedéseket. 2. (1) Kéknyelv betegségben beteg az az állat, amelyen a) a betegség tünetei kifejezetten mutatkoznak, b) elhullása, leölése, illetve levágása után a boncolással, húsvizsgálattal, a betegségre jellemzõ elváltozások állapíthatók meg, vagy c) a betegség tünetei vagy kórbonctani elváltozásai nem jellemzõen vagy nem kifejezetten láthatók, de belõle a betegség vírusa kimutatható. (2) Kéknyelv betegségre gyanús az az állat, amelyen a betegség tünetei nem kifejezetten mutatkoznak, és leölése után a boncolás során is csupán a betegségre gyanút keltõ elváltozások találhatók, de a betegség vírusának jelenlétét sem igazolni, se kizárni nem lehet. (3) Kéknyelv betegséggel fertõzött az az állat, amelyen a betegség tünetei nem észlelhetõk, de vérmintájából vírus mutatható ki, vagy kéknyelv betegség specifikus szerológiai vizsgálat eredménye pozitív volt. (4) Kéknyelv betegség fertõzöttségére gyanús az az állat, amelyen a betegség tünetei nem észlelhetõk, de a) beteg, betegségre gyanús vagy fertõzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivõ útján, illetve annak spermájával huszonegy napon belül érintkezett vagy érintkezhetett, b) fertõzött Culicoides populációval huszonegy napon belül érintkezett vagy érintkezhetett, c) olyan állományból származik, amelyet kéknyelv betegség szempontjából nem minõsítettek. (5) Kórokozó átvivõ: a Culicoides imicola fajba tartozó szúnyog vagy bármelyik a Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyog, amely képes a kéknyelv betegség átvitelére. (6) Betegségre fogékonynak kell tekinteni minden kérõdzõ állatot. 3. (1) A betegség kitörését kell megállapítani, ha az ország területén található állattartó hely bármelyikén egy vagy több esetet állapítottak meg. (2) A betegség elsõdleges kitörését kell megállapítani, ha az nem hozható járványtani kapcsolatba az érintett államok ugyanazon régiójában elõfordult elõzõ betegség kitörésével. A hatósági megfigyelés szabályai 4. (1) Az olyan állatot, amely egészségesnek látszik ugyan, de fertõzött állattal vagy annak vérével kórokozó átvivõ útján, illetve fertõzött állat spermájával huszonegy napon
3554 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/54. szám belül érintkezett, s ennek következtében várható, hogy az adott betegség meghatározott megfigyelési idõn belül klinikai tünetekben is jelentkezik, hatósági megfigyelés alá kell vonni. A hatósági megfigyelést az illetékes kerületi fõállatorvos rendeli el. (2) A hatósági megfigyelés tartama alatt az állattartó köteles haladéktalanul bejelenteni a hatósági állatorvosnak a megfigyelés alá helyezett állaton észlelt tüneteket, a betegség tüneteinek megszûnését vagy az állat elhullását. (3) A hatósági állatorvos köteles a) az állattartó bejelentése esetén az állatot haladéktalanul megvizsgálni, valamint a megfigyelés alá helyezett állatokat naponta vizsgálni; b) a hatósági megfigyelés idõtartama alatt a betegségre gyanús állat (több ilyen állat közül a betegségre legjellemzõbb tüneteket mutató állat) kórmeghatározás céljából történõ leölésének elrendelésére a kerületi fõállatorvosnak javaslatot tenni, illetve a leölés helyett vagy azon kívül a betegségre és fertõzöttségre gyanús állatokból az Országos Állategészségügyi Intézetbe az 1. és 2. számú melléklet szerinti vizsgálati mintát küldeni. A vizsgálati mintát csak a kerületi fõállatorvossal történt egyeztetést követõen lehet küldeni; c) a betegség megállapítása elõtt bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás okát felderíteni; d) a hatósági megfigyelés tartama alatt történtekrõl eljárási jegyzõkönyvet készíteni. (4) Az eljárási jegyzõkönyvnek a következõket kell tartalmaznia: a) a kéknyelv betegség megnevezését, b) az állattartó nevét és lakcímét, c) az állat(ok) ivarát, súlyát, létszámát, azonosítási számát, fajtáját, korát, d) a kórelõzményi adatokat, e) a tartás helyét, f) a betegségre gyanús állat(ok) leírását és az észlelt tüneteket, valamint g) a betegség határozott megállapítása céljából tett intézkedéseket. 5. (1) A hatósági megfigyelés tartama alatt bekövetkezett elhullás vagy kényszervágás esetén a hatósági állatorvos köteles az állatot felboncolni, errõl jegyzõkönyvet készíteni, és a betegség megállapításához szükséges vizsgálati anyagot az Országos Állategészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OÁI) küldeni. (2) Ha a kéknyelv betegség gyanúja a megfigyelés alatt nem igazolódott be, a kerületi fõállatorvos a hatósági megfigyelést feloldja. A forgalmi korlátozás 6. (1) Betegség, betegség gyanúja, fertõzöttség vagy fertõzöttség gyanúja beigazolódása esetén a kerületi fõállatorvos forgalmi korlátozást rendel el. (2) Forgalmi korlátozással érintett településrõl vagy annak meghatározott részérõl, állattartó helyrõl (udvar, major, telep, legelõ, legelõrész, erdõ, erdõrész) a betegségre fogékony állatokat kivinni vagy oda bevinni nem szabad. (3) A forgalmi korlátozást a következõ rendelkezések szerint kell végrehajtani: a) az állatokat azon a településen kell forgalmi korlátozás alá helyezni, ahol a kéknyelv betegséget vagy annak gyanúját megállapították, illetve ahol az állatokat a fertõzöttség gyanújának megállapítása idején tartották; b) az állattartó köteles elkülöníteni a beteg, betegségre vagy fertõzöttségre gyanús állatot azon a helyen, ahol a megbetegedést, a betegség vagy fertõzöttség gyanúját észlelték, illetõleg ahol az elhullás, levágás vagy leölés történt; c) az állattartónak tilos fogékony állatot a teleprõl ki-, illetve telepre bevinnie, továbbá a szúnyog aktivitásának idején ha erre lehetõség van biztosítania kell a fogékony állatok zárt térben tartását; d) az állatokat olyan módon kell forgalmi korlátozás alatt tartani, hogy a beteg, a betegségre gyanús és fertõzött állatok a fertõzöttségre gyanúsakkal, mindezek pedig más kérõdzõ állattal ne érintkezhessenek kórokozó átvivõkkel; e) a hazajáró állatokat a legelõn vagy az erdõben kell tartani; ha ez nem lehetséges, azokat a legelõre nem járó állatoktól rendes tartási helyükön el kell különíteni; f) az állandóan legelõn vagy erdõn tartott állatokat a legelõnek vagy az erdõnek azon a részén kell elkülöníteni, ahol az állatok a megbetegedés idején legeltek. Helyi zárlat 7. (1) Helyi zárlatot a kerületi fõállatorvos rendeli el a klinikai tünetek, a kórbonctani vizsgálat vagy az OÁI lelete alapján. Helyi zárlatot kell elrendelni mindazokon a helyeken (állattartó hely, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér vagy egyéb hely), ahol a kéknyelv betegséget, fertõzöttséget, a betegség vagy fertõzöttség gyanúját megállapították. (2) A helyi zárlat alatt álló helyrõl állat, vér, sperma és embrió nem vihetõ ki, illetve oda nem vihetõ be. A helyi zárlat idõtartama alatt a termékenyítés és fedeztetés szünetel. (3) A helyi zárlat alá helyezett állatállományról a hatósági állatorvosnak nyilvántartást kell készíteni, amelyben meg kell jelölni az állatfajt és a beteg állatok arányát.
2002/54. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 3555 (4) Helyi zárlat alatt álló helyrõl állati hullát csak a hatósági állatorvos engedélyével, égetéssel vagy az Állati Termék Elõállító Vállalat (a továbbiakban: ATEV) általi feldolgozással történõ megsemmisítés céljából vihetnek el. 8. (1) Az állattartó köteles az állatokat a telepen belül lehetõség szerint bezárva elhelyezni úgy, hogy azok más fogékony állatokkal kórokozó átvivõk útján ne érintkezhessenek. (2) A fertõzés elkerülése érdekében az állattartónak rendszeres szúnyogirtást kell végeznie a helyi zárlat alatt álló állatokon, valamint környezetükben, különös tekintettel a kórokozó átvivõ élõhelyeire. (3) A helyi zárlat megvalósításához szükséges tárgyi feltételek költségei az állattulajdonost terhelik. A községi zárlat 9. (1) A kerületi fõállatorvos a település, város, megyei jogú város, fõvárosi kerület (a továbbiakban együtt: község) egész területére kiterjedõ községi zárlatot köteles elrendelni, ha a kéknyelv betegséget, fertõzöttséget vagy a betegség, illetve a fertõzöttség gyanúját megállapították. A fõváros egész területére kiterjedõ községi zárlatot a Fõvárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenõrzõ Állomás rendeli el. (2) A zárlat alatt álló a) községbõl tilos fogékony állatokat, azok vérét, spermáját vagy embrióját kivinni; b) a községbe tilos fogékony állatokat, azok vérét, spermáját vagy embrióját bevinni; c) községben tilos állatokat közösen legeltetni, állatvásárt, -piacot, -felvásárlást vagy -kiállítást tartani, fogékony állatot fedeztetni vagy termékenyíteni; d) községben az önkormányzat köteles rendszeres szúnyogirtást végezni; e) a község területén minden fogékony állat megbetegedését és elhullását jelenteni kell a kerületi fõállatorvosnak. (3) A községi zárlatról az érintett terület lakosságát az önkormányzat köteles értesíteni a helyben szokásos módon. Védõzóna, megfigyelési zóna 10. (1) A kéknyelv betegség vírusa jelenlétének megállapítása esetén az FVM (a továbbiakban: minisztérium) a kéknyelv betegséghez és az ellenõrzõ intézkedésekhez kapcsolódó földrajzi, adminisztratív, ökológiai és járványtani tényezõk figyelembevételével védõ- és megfigyelési zónát alakít ki (5. számú melléklet). (2) A védõzónába a fertõzött állattartó telep körüli, legalább 100 km sugarú terület tartozik. (3) A megfigyelési zóna olyan terület, amely legalább 50 km-rel terjed túl a védõzóna határán, és melynek területén az elõzõ 12 hónap alatt nem történt vakcinázás. (4) Abban az esetben, ha a zónák több állam területét érintik, az érintett államok állategészségügyi hatóságait a minisztérium értesíti a (2) és (3) bekezdésben meghatározott zóna kialakításáról. 11. A minisztérium a védõ- és megfigyelési zóna kiterjedését módosítja, ha azt a) a földrajzi helyzet és az ökológiai tényezõk, b) meteorológiai körülmények, c) a szúnyog jelenléte és megoszlása, d) a járványtani vizsgálat eredményei, e) a laboratóriumi tesztek eredményei, vagy f) az alkalmazott ellenintézkedések, különösen a szúnyogirtás indokolttá teszi. 12. Az állategészségügyi és élelmiszer-ellenõrzési állomás (a továbbiakban: állomás) a védõzónában a következõ intézkedéseket teheti: a) azonosítja az állattartókat a zónán belül, és nyilvántartást vezet, b) az adott területre jellemzõ kérõdzõ állatok és a kórokozó átvivõ jelenlétének folyamatos megfigyelésén alapuló járványmegfigyelési programot mûködtet (klinikai vizsgálatok és szerológiai monitorozás). 13. Az állatok a védõzóna területét nem hagyhatják el. A kiviteli tilalom alól csak a minisztérium adhat engedélyt, melyben elõírja az általa meghatározott feltételeket. 14. (1) A minisztérium kezdeményezésére a védõzónában elrendelhetõ az állatok kéknyelv betegség elleni vakcinázása és a vakcinázott állatok azonosítása. (2) A minisztériumnak biztosítania kell a megfigyelési zónában a 12. -ban felsorolt intézkedések alkalmazását. (3) A megfigyelési zónában a kéknyelv betegség elleni vakcinázás tilalma áll fenn.