A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA. változásokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA

A KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA változásokkal egységes szerkezetbe foglalt ALAPSZABÁLYA A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény (a továbbiakban Gktv.) felhatalmazása alapján a Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara az alapszabályát a következők szerint állapítja meg: I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1./ A jelen alapszabály rendelkezéseit a kamarai törvénnyel összhangban kell értelmezni. Az alapszabály alkalmazásában a gazdálkodó szervezet, a kamara tagja, a kézműipari tevékenység, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezet, a képviseletre jogosult természetes személy, a kamara, a területi kamara kifejezések értelmezéseire a Gktv. 2. -ának szabályai az irányadóak. 2./ A kamara neve: Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara /a továbbiakban: kamara / Az elnevezés rövidítésére használt címszó: KEMKIK. 2.a./ Angolul: Chamber of Commerce and Industry of Komárom-Esztergom County 2.b./ Németül: Handels-und Industriekammer des Komitats Komárom-Esztergom 3./ A kamara székhelye: 2800 Tatabánya, Fő tér 36. levélcíme: 2801 Tatabánya, Pf. 161. 4./ A kamara a tagságot önkéntesen vállaló gazdálkodó szervezetek által, a Gktv. alapján létrehozott köztestület. Az Alapszabályban tag alatt a rendes tagot kell érteni, míg nem tartozik általános jelleggel ezen fogalom alá a pártoló tag és a tiszteletbeli tag, akikre külön szabályok vonatkoznak az Alapszabályban. 5./ A kamara a küldöttgyűlése által elfogadott jelen alapszabály szerint működik. A kamara tagjainak létszáma legalább 10 gazdálkodó szervezetből áll. A kamara célja 6./ A kamara célja, hogy - a Gktv-nek, más jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően - önkormányzaton alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztességét, a 1

gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését, valamint ellássa a gazdaság működésével összefüggő azon közigazgatási feladatokat, amelyeket törvény vagy kormányrendelet a feladatkörébe utal A kamara célja továbbá, hogy a kamarai törvény szerinti célokon túl a tagjai közötti olyan együttműködési lehetőségek megteremtése és fenntartása, amelyek az érdekazonosság alapján elősegítik és folyamatosan biztosítják a magánszemélyek, a vállalkozók, a jogi személyek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést. Az egyesülési jog szabad érvényesülése 7./ A kamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza az egyesületek arra irányuló jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg. A kamara szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthat el. 8./. A kamara joga, hogy: A kamara jogai és kötelezettségei - küldöttei útján tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén, - részt vegyen a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek megválasztásában, - igénybe vegye a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásait. 9./ A kamara kötelessége, hogy: - a tagjai által fizetett tagdíjból a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlése által meghatározott részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának - a működésével járó költségek fedezésére - átutalja, - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alapszabályát és más önkormányzati szabályzatait megtartsa, - a statisztikáról szóló törvény szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtésben közreműködjön. A kamara megszűnése 10./ Megszűnik a kamara, ha: - más területi gazdasági kamarával egyesül; - kettő vagy több gazdasági kamarára válik szét; - tagjainak száma 10 gazdálkodó szervezet alá csökken. 2

- a bíróság a Gktv. 28. (3) bekezdésének d.) pontja alapján feloszlatja 11./ Az egyesüléssel létrejövő kamara az egyesülő kamarák általános jogutódja. 12./ A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. Szétválás elhatározása esetén a kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra, mint jogutódokra szállnak át. Ha a kamara azért szűnik meg, mert tagjainak száma 10 alá csökken, a kamara jogutódja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, amely gondoskodik a kamarai közfeladatok ellátásáról. 13./ Az egyesülés, ill. a szétválás nem érinti a tagok jogait és kötelességeit. Helyi szervezeti egység létrehozása 14./ A kamara a Gktv. 5. -ának felhatalmazása alapján Esztergom városban helyi szervezeti egységet hoz létre. Az esztergomi kamarai szervezet elnevezése, székhelye: Komárom-Esztergom Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Esztergom Térségi Kamarája 2500 Esztergom, Deák F. u. 14. 15./ A helyi szervezeti egység rendeltetése: a megyeszékhelyen kívül Esztergom térségi jogállásának, jelentőségének megfelelő kamarai működés biztosítása. 16./ A helyi szervezeti egység feladatát a kamarai információs alapszolgáltatás (cégadat betekintés, gazdasági tájékoztatás) képezi azzal, hogy a kamarai tagjegyzék és választási névjegyzék vezetése a megyei kamara feladatkörébe tartozik; a helyi szervezeti egység feladatairól egyebekben a kamara elnöksége határoz. II. fejezet A KAMARA TAGSÁGA 17./ A kamara tagja minden olyan gazdálkodó szervezet - ide értve az egyéni vállalkozót is -, amely a tagsági jogokkal járó kötelezettségeket önkéntesen vállalja, és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték. A kamarai tagok a tagíj megfizetésén túl a kamara tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetőek. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. 18./ A gazdálkodó szervezet tagsági viszonya a tagnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A Ptk. alapján létrejövő előtársaság kérheti felvételét a tagnyilvántartásba. Amennyiben az előtársaság bejegyzését a cégbíróság megtagadja, az előtársaságot törölni kell a tagnyilvántartásból. Ahol az Alapszabály gazdálkodó szervezetet rögzít, ott az egyéni vállalkozást is érteni kell ezalatt. 3

19./ A kamara tagja önkormányzati jogait a kamarai törvény és a jelen alapszabály rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja. A kamara tagjának jogai és kötelezettségei 21./ A kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján - küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökeinek) válasszák; - a kamarában tisztséget viseljen; - küldöttként részt vegyen az országos kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit. - igénybe vegye a kamara, illetőleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatásait. - a kamara tagjai, illetve a közülük választott tisztségviselők magukra nézve kötelezően elfogadják az etikai kódex ide vonatkozó passzusait. 22./ A kamara tagjának kötelessége, hogy - megtartsa a jelen alapszabályban és a kamara más önkormányzati szabályzataiban foglaltakat, - teljesítse adatszolgáltatási kötelezettségét, és megfizesse a tagdíjat, - a tag nem veszélyeztetheti a kamara céljának a megvalósulását és a kamara tevékenységét. A tagsági viszony megszűnése 23./ A kamarai tagság megszűnésének módjai: - törlés - kilépés - kizárás - átjelentkezés 23/A. Törlés - Törléssel szűnik meg a kamarai tagság, az egyéni vállalkozó tag halálával, továbbá a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnésével, illetve ha az egyéni vállalkozónak megszűnik az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásához való joga, és akkor is, ha a kamarában már tagsági jogviszonyt létesített előtársaság bejegyzését a cégbíróság megtagadja. 23/B. Kilépés 4

- Tagsági viszonyát kilépéssel megszűntetheti az a gazdálkodó szervezet, melynek nincs tagdíjhátraléka. Az erről szóló írásbeli bejelentést bármikor meg lehet tenni, azonban a tagsági jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a tárgyév utolsó napjáig fennállnak. - A kizárására irányadó szabályok, és szankciók szerint kell elbírálni azt a tagot, amelyik a tagsági jogviszonyát hátraléka rendezése nélkül kívánja megszüntetni. 23/C. Kizárás A jogszabályt, az Alapszabályt vagy a kamarai határozatot sértő vagy a kamara céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén ha az ismételt jellegű, vagy súlyos jogsértés - a kamara a tagot az alábbiak szerinti eljárás alapján kizárja. A jogsértés súlyos különösen akkor, ha a kamara tagja etikátlan üzleti magatartást tanúsít, továbbá nem tesz eleget adatszolgáltatási és tagdíjfizetési kötelezettségének. A tag kizárására etikátlan üzleti magatartása miatt akkor kerülhet sor, ha e magatartása miatt, a kamara Etikai Bizottsága elmarasztaló döntésére alapozva az Elnökség tagsági jogviszonyát megszüntető határozatot hoz (kizárás). E határozatban rendelkezni kell a tag által már befizetett éves tagdíjról, illetve a tag tagdíjhátralékáról is. Az adatszolgáltatási és tagdíjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a kamarai tagság akkor szűnik meg, ha a tagnak 60 napon túli lejárt tagdíjhátraléka (vagy adatszolgáltatási mulasztása) van és azt 30 napos fizetési határidővel történő írásbeli fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg. Az elnökség a tagsági viszony megszűnéséről határozatban dönt. Az előbbieken túl egyéb, a jogszabályt, az Alapszabályt vagy a kamarai határozatot sértő vagy a kamara céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás ismételt elkövetése esetén, vagy súlyos jogsértést eredményező esetében az Etikai Bizottság jogosult határozatával a kizárást kezdeményezni, melyről az Elnökség külön határozatban dönt. A kizárás egyúttal a tagjegyzékből történő törlést is jelenti. A kizárás iránti eljárás lefolytatását bármelyik tag vagy kamarai szerv kérheti az Etikai Bizottságtól vagy az Elnökségtől. A kizárást kimondó határozat meghozatala előtt igazolható módon lehetőséget kell biztosítani 8 napos határidővel az érintett tag részére, hogy a kizárás okaként megjelöltek kapcsán észrevételeit megtehesse, bizonyítékait és védekezését előadhassa. A kizárást kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni, és igazolhatóan kézbesíteni kell az érintett tag részére. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket, és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárást kimondó határozat felülvizsgálatát a tag a VI. Fejezet 166. pontja alapján kérheti a bíróságtól. A kamarai tagsági viszony megszűnésének megállapításáról, valamint a kizárásról hozott határozatról a Kamara a volt tagot 15 naptári napon belül írásban, kizárás 5

esetén, pedig tértivevényes levélben, vagy átvételi elismervény ellenében köteles értesíteni. 23/D. A kizárás jogkövetkezményei - Nem lehet a kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve bírósági felülvizsgálata esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága kizárás útján szűnt meg. - A kizárt tag az előző pontban írt határidőn belül pályázataihoz kamarai támogató nyilatkozatot nem kaphat, a kamara szolgáltatásait pedig csak piaci áron veheti igénybe. 24./ Átjelentkezés - Megszűnik a kamarai tagság akkor is, ha a gazdálkodó szervezet másik területi kamarába jelentkezik át. A tagság ebben az esetben - az átvevő kamarától a nyilvántartásba vételről érkező értesítés kézhezvételét követő harminc napon belül teljesített törlés útján - azon a napon szűnik meg, amikor a gazdálkodó szervezet a másik területi kamara tagjává válik. - A naptári év utolsó napjára szóló hatállyal megszüntetheti tagságát a területi kamara tagja, ha a következő naptári év első napjától kezdődően - a Gktv. által megengedett körben - másik fajta kamara tagja kíván lenni (átjelentkezés). - Év közben történő átjelentkezésre akkor van lehetőség, ha az újonnan választott kamara befogadó nyilatkozatot juttat el az elbocsátó kamarának, és a tag teljesítette időarányos tagdíjfizetési kötelezettségét. - Az átjelentkező gazdálkodó szervezet kamarai tagsága a naptári év utolsó napjára szólóan, illetve a befogadó nyilatkozat megérkezésének időpontjában teljesített törlés napján szűnik meg. - 25./ A kamarai tagság megszűnésének időpontja - Törlés esetén az egyéni vállalkozó halálának időpontja, illetve a 23/A. pontban meghatározott egyéb esetekben a törlés alapjául szolgáló határozat jogerőre emelkedésének napja. - Kilépés esetén a tárgyév utolsó napja. - Kizárás esetén az Elnökség erről szóló határozatának kelte, a határozat bírósági felülvizsgálata esetén pedig a jogerős bírósági határozat szerinti határnap. - Az átjelentkezésre a 24. pontban írt szabályok az irányadóak. 26./ A kamarai tagság fentiek szerinti megszűnésének dátumát a tagokról vezetett nyilvántartásban is át kell vezetni. 6

A kamara pártoló és tiszteletbeli tagja 27./ A kamarának pártoló tagja lehet minden bel- és külföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve a 18. életévét betöltött természetes személy, aki kifejezetten ilyen jelleggel lép a tagok közé. A pártoló tag a kamara küldöttgyűlésén tanácskozási joggal részt vehet, ő maga, vagy képviselője azonban kamarai tisztségre nem választható meg. A pártoló tag tagdíjat az általa felajánlott összegben, de legalább a jelen alapszabály szerinti minimum tagdíj mértékéig fizet. A kamara pártoló tagja regisztrációra nem kötelezett, de a kamara e minőségében feltünteti a tagnyilvántartásban. A pártoló tagnak szavazati joga nincs. A kamara tiszteletbeli tagjának az a természetes személy vehető fel, aki a kamara, vagy a megye gazdaság szervezési munkáját kiemelten támogatja, és ezért erre a címre a küldöttgyűlés őt méltónak tartja. A küldöttgyűlés évente maximum 5 személynek adományozhat tiszteletbeli tagságot. A tiszteletbeli tagra a kamara pártoló tagjaira megállapított szabályok az érvényesek azzal, hogy a tiszteletbeli tag szerepel a tiszteletbeli tagokról vezetett külön kamarai nyilvántartásban, továbbá tagdíjat nem fizet. III. fejezet A KAMARA FELADATAI A kamara kötelezően ellátja a kamarai törvényben foglalt feladatait, s azokhoz kapcsolódóan tagjai számára széleskörű szolgáltatásokat nyújt. tájékoztatást ad a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését, 28./ A gazdaság fejlesztésével összefüggésben szorgalmazza és előmozdítja a gazdasági tevékenységhez szükséges infrastruktúra fejlődését, 29./ elősegíti a nemzetgazdaság és az adott régióban a hatékony vállalkozói célok megvalósulását, 30./ közreműködik a területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában, 31./ az országos és nemzetközi gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel történő együttműködés érdekében az Alapszabály 32-40., 56-58. pontjain túl 7

- az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve ellátja a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározott feladataikat, szervezi és végzi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást, - a kamara képviseleteket működtethet külföldön, továbbá kapcsolatot tart más országok kereskedelmi és iparkamaráival; - az országos érdekképviseleti szervezetek megkereséseit lehetőség szerint soron kívül megvizsgálja 32./ a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködik a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett, vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ezirányú tevékenységét összehangolja, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervez, 33./ előmozdítja tagjainak a szabványosítással, a minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ahhoz módszertani segítséget és felvilágosítást nyújt, támogatja és ösztönzi e területeken a képzést és a továbbképzést, valamint - e feladatai teljesítése érdekében együttműködik az érintett állami, helyi önkormányzati szervekkel, civil szervezetekkel és köztestületekkel; 34./ közreműködik - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával összehangoltan - a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett, vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában; 35./ részt vesz - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával együttműködve - a nemzetközi kamarai szervezetek munkájában; 36./ tájékoztatást ad tagjainak, illetve tagjai érdekében másoknak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a tagok tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja az üzletfelek megtalálását, a gazdasági együttműködés fejlődését; 37./ tagjai üzleti döntéseinek megalapozottsága érdekében a testületei által elfogadott külön szabályzat szerint gazdasági, műszaki, jogi információkat gyűjt, rendszerez és bocsát tagjai rendelkezésére; 38./ a szükséges javaslatok megtételével és tájékoztatások megadásával - törvényi rendelkezések alapján - közreműködik a gazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladataival összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok hatékony felhasználásában. 39./ közreműködik az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési 8

feladatok ellátásában kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állít össze, és tájékoztatást ad az európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről; 40./ a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjt, rendszerez és bocsát a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. A kamara az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében (Gktv. 10. ): 41./ tagjairól - gazdasági tevékenységükkel kapcsolatos adatokat tartalmazó - nyilvántartást vezet, ennek során az üzleti titkok és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el, azzal, hogy a nyilvántartás az egyéni vállalkozóra vonatkozó alapvető személyazonosító adatok közül csak a név és a lakcím adatait tartalmazhatja; 42./ a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek vonatkozásában az engedélytől eltérő vagy annak hiányában végzett tevékenység észlelése esetén a szükséges - jogszabályban meghatározott - intézkedés meghozatalát kezdeményezi az erre jogosult szervnél; 43./ árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és a kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állít ki, illetve hitelesít; 44./ összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat, tájékoztatást ad a bevált szerződési gyakorlatról; 45./ a hatóságoknak, illetve a bíróságoknak - a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok keretei között - megadja a dömpingellenes és a piacvédelmi intézkedés meghozatalára irányuló eljárásokban szükséges tájékoztatást; 46./ megbízás alapján közreműködik a tagjai nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi, dömping-, piacvédelmi ügyek és szállítmányozási kárügyek intézésében; 47./ a gazdasági érdekképviseleti szervezetek bevonásával kidolgozza valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat. Figyelemmel kíséri e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és az etikai szabályzatban 9

meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezheti a versenyfelügyeletet ellátó szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a kamara a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhet; 48./ az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmezteti, és az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza; 49./ határozatban figyelmezteti a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető gazdálkodó szervezeteket, és az etikai szabályzatban meghatározott esetben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozza. Súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezheti a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt; 50./ együttműködik a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és a gazdasági versenyhivatallal, 51./ a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet, illetve a jegyzőnél a vállalkozói igazolvány visszavonását kezdeményezheti 52./ működteti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket; A kamara a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából: 53./ javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását; 54./ a fentiek szerinti javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - tagjai körében adatokat gyűjt, és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készít és hoz nyilvánosságra. 55./ kezdeményezi a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, 10

intézkedések módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát. Kapcsolat a gazdasági érdekképviseleti és egyéb civil szervezetekkel 56./ A kamara a feladataival összefüggő gazdasági előterjesztésekről úgy nyilvánít véleményt, hogy szükség szerint egyeztet az érdekelt gazdasági érdekképviseleti és az egyéb civil szervezetekkel. 57./ A kamara a gazdasági tárgyú előterjesztés készítésére valamint benyújtására irányuló kezdeményezése során indokolt mértékben együttműködik az érdekelt gazdasági érdekképviseleti és az egyéb civil szervezetekkel. 58./ A kamara bármely egyéb, a tevékenységével összefüggő területen eljárva szükség szerint együttműködik az érdekelt gazdasági érdekképviseleti és az egyéb civil szervezetekkel. IV. fejezet A KAMARA SZERVEZETE A küldöttgyűlés 59./ A küldöttgyűlés a kamara legfőbb irányító, döntést hozó szerve. A kamara tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A küldötteket egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik. A küldöttgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és a kamara tisztségviselőin és alkalmazottain vagy megbízottjain kívül a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és a küldöttgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 60./ A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ a kamara alapszabályának elfogadása és módosítása, b/ a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, e tisztségviselők díjazásának megállapítása; c./ a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló elfogadása (ideértve az elnökségnek a kamara vagyoni helyzetéről szóló jelentését is), d./ a tagdíj mértékének megállapítása, e./ más gazdasági kamarával való egyesülés, illetve szétválásról való döntés, f./ a küldöttek és a pótküldöttek megválasztása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésére. g./ a Központi Jelölő Bizottság, a Tagozati Jelölő Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság, valamint a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megválasztása, 11

h./ döntés a tagozati autonómiát érintő ügyekben, i./ az elnök feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az elnök a kamarával munkaviszonyban áll, j./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a kamara a saját tagjával, vagy az elnökkel, vagy ezek hozzátartozójával köt, k./ a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, l./ a küldöttgyűlés a tagság által felvetett bármely olyan ügyben döntést hozhat, amely nem áll ellentétben a törvény rendelkezéseivel. 61./ A küldöttgyűlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A küldöttgyűlést ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a napirendek megjelölésével az elnök hívja össze. Az elnök tartós akadályoztatása esetén a kamara általános alelnöke, illetve az ő akadályoztatása esetén bármely tagozati alelnöke jogosult összehívni. Az ülés írásbeli meghívóját, valamint a napirendekkel kapcsolatos írásbeli anyagokat az ülést megelőzően 8 nappal a résztvevőknek meg kell küldeni. Az elnök köteles a küldöttgyűlést összehívni, ha azt az ok és cél megjelölésével a küldöttek legalább egyötöde írásban kéri. Az írásbeli meghívó tartalmazza kamara megnevezését és székhelyét, a küldöttgyűlést összehívó személyén és a meghívó keltének helyén és idején túl a meghívás tényét, az esemény helyét és pontos idejét, a napirendi pontokat (ideértve az előterjesztő személyét is), továbbá a határozatképesség feltételét, és a határozatképtelenség esetére vonatkozó tájékoztatást, ideértve a megismételt küldöttgyűlés idejét és eltérő színhely esetén annak helyét, valamint azt a tájékoztatást, hogy a megismételt küldöttgyűlés létszámtól függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés helye Komárom-Esztergom megye területi illetékességén belül a meghívóban pontosan megjelölt földrajzi hely. A küldöttgyűlést ha az alapszabály másként nem rendelkezik - az elnök vezeti (levezető elnök), ugyanakkor az elnök javaslatára a küldöttgyűlés más levezető elnököt választhat. A küldöttgyűlés megkezdésekor a levezető elnök megállapítja a határozatképesség fennálltát vagy annak hiányát. Határozatképtelenség esetén amennyiben a megismételt küldöttgyűlés feltételei fennállnak az ülést a megismételt küldöttgyűlés időpontjára elhalasztja, ellenkező esetben az ülést berekeszti. A küldöttgyűlés (megismételt küldöttgyűlés) megtartása esetén a levezető elnök a küldöttgyűlést megnyitja, és javaslatot tesz egy jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő, valamint két szavazatszámláló személyére, amely személyekről a küldöttgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. Bármelyik küldött tehet javaslatot a jegyzőkönyvvezető, jegyzőkönyv hitelesítők vagy a szavazatszámlálók személyére. 12

Ezt követően a küldöttgyűlés dönt a napirendről. 61/A. A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és a kamara szervei írásban az elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 62./ A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, és azonos napirenddel ismételten összehívott küldöttgyűlés a megjelent szavazati jogú résztvevők számától függetlenül határozatképes. A megismételt küldöttgyűlés kezdete és az eredeti meghívóban feltüntetett kezdési időpont között legalább 10 percnek el kell telnie, erre a tagok figyelmét a meghívóban is fel kell hívni. 63./ A küldöttgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A küldöttgyűlés bármely előterjesztés tekintetében - egyszerű szótöbbséggel - jogosult titkos szavazást elrendelni. 63/A./ A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 64./ A jelen lévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges: a.) az alapszabály elfogadásához és módosításához, b.) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve a szétváláshoz, c.) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez. 65./ A küldöttgyűlésre az elnökség tanácskozási joggal bárkit meghívhat. 66./ A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyzőkönyvvezető készít, és a jegyzőkönyv hitelesítők igazolják, hogy az abban foglaltak az elhangzottakkal megegyeznek. A jegyzőkönyv összefoglalóan tartalmazza a nyilatkozattevők által elhangzottakat azzal, hogy bármely küldött kifejezett kérése esetén szó szerint kerül sor az elhangzottak jegyzőkönyvi rögzítésére. A jegyzőkönyvvezetés munkájának 13

elősegítéseképpen a küldöttgyűlésről hangfelvétel készíthető a küldöttek hozzájárulása esetén. Határozathozatal esetén az elnök megállapítja a szavazók arányát, továbbá kihirdeti a határozatot. A határozat a jegyzőkönyvben olyképpen szerepel, hogy a határozat száma a határozatok időbeli sorrendjében tartalmazza a sorszámot, / jellel elválasztva a határozathozatal évét, napját és hónapját, továbbá / jellel elválasztva a következőket: KGY. sz. határozat. Például: 1/2015. december 18./KGY.sz.határozat. A határozat további része a rendelkezést tartalmazza a szavazás eredményével együtt, eshetőlegesen a határozat végrehajtásáért felelős személy megnevezésével, továbbá a határidővel. A titkár köteles a küldöttgyűlés határozatainak nyilvántartására. A Küldöttgyűlési határozatok Tára tartalmazza a küldöttgyűlés döntéseit, azok időpontját, hatályát és a szavazati arányokat. A küldöttgyűlés határozatait a kamara honlapján, vagy a helyi sajtó útján is nyilvánosságra lehet hozni. Az elnökség 67./ Két küldöttgyűlés között a szervezetet irányító, döntést hozó szerv az elnökség. 68./ Az elnökség 19 főből áll. Abban az esetben, ha az elnökségi tagok száma 15 főre csökken, akkor az éves soron következő munkaterv szerinti küldöttgyűlésen a megüresedett helyekre újakat kell választani. 69./Az elnökség tagja a kamara elnöke, az általános alelnök, a három tagozati alelnök és a küldöttgyűlés által megválasztott további elnökségi tagok. Az elnökségnek a tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak ha ez a foglalkozás a kamarai tevékenység körébe tartozik -, nem lehet a kamara elnökségének tagja. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az elnökség tagja az, akit eltiltottak az elnökséggel összefüggő tevékenységtől. 70./ Az elnökség ülésein tanácskozási joggal, állandó részvevőként az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság elnöke, a szakmai résztagozati elnökök (osztályelnökök), valamint a titkár vesz részt. 71./ Az elnökség munkájának segítése érdekében állandó és eseti bizottságokat hozhat létre. 14

72./ Az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik: a./ nemzetközi és területi képviseleti szervek létrehozása, b./ döntés a gazdasági társaság, vagy nonprofit társaság alapításáról, átalakításáról és megszüntetéséről, vagy ilyen társaságban részesedés szerzéséről, elidegenítéséről, c./ egyéb szervezeti egységek létrehozása, d./ - e./ a kamarai tag kizárására irányuló döntés meghozatala f./ az elfogadott éves költségvetés keretein belül a KEMKIK Nonprofit Kft. bejegyezve: 2013.04.30., cégjegyzékszám: 11-09-021673, adószám: 24323415-2-11, székhely: Tatabánya, Fő tér 36., képviseletre jogosult: Zoltai Dániel - működéséhez szükséges pénzeszközök biztosítása, valamint a KEMKIK Nonprofit Kft. gazdálkodásáról és működéséről készült éves beszámoló elfogadása. 73./ Az elnökség szükség szerint, de legalább évente 4 alkalommal ülést tart. 74./ Az elnökség üléseit, a napirendek megjelölésével az elnök hívja össze. Az ülés írásbeli meghívóját, valamint a napirendekkel kapcsolatos írásbeli anyagokat az ülést megelőzően 8 nappal a résztvevőknek meg kell küldeni. Az elnök köteles az elnökség ülését összehívni, ha az elnökség szavazati jogú tagjainak 1/3-a ezt, annak indokai megjelölésével írásban kéri. Az elnökség ülését az elnök, vagy az általa megbízott alelnök vezeti. 75./ Az elnökség határozatképes, ha az elnökségi ülésen szavazati jogú tagjainak több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott, és azonos napirenddel ismételten összehívott elnökségi ülés a megjelent szavazati jogú résztvevők számától függetlenül határozatképes. A megismételt elnökségi ülés kezdete és az eredeti meghívóban feltüntetett kezdési időpont között legalább 10 percnek el kell telnie, erre a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni. Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az elnökség határozatait sorszámozással és dátumozással látja el és arról nyilvántartást vezet. A határozatok tartalmazzák végrehajtásuk határidejét, valamint az azért felelős személyek nevét. Minden elnökségi ülés elején a kijelölt felelős személyek részéről tájékoztató hangzik el a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. 76./ Az elnökség ülésére az elnök, tanácskozási joggal bárkit meghívhat. 77./ Az elnökség a munkájáról a küldöttgyűlésnek köteles beszámolni. 78./ Az ügyvezetés tagjai: - az elnök Az ügyvezetés 15

- az általános alelnök - a tagozati ök - a titkár Az ügyvezetés üléseit a napirendek megjelölésével az elnök hívja össze. Az ügyvezetés feladata a küldöttgyűlési és elnökségi ülések közötti időszakban, az elnökségi ülések előkészítése, és a kamarai testületek munkájának irányítása, koordinálása. Az ügyvezetés munkáját az elnök utasítása szerint a titkár készíti elő és szervezi. Az ügyvezetés munkájáról az elnökségnek a kamara elnöke vagy az ügyvezetés egyik tagja számol be. Az ellenőrző bizottság 79./ Az ellenőrző bizottságot a küldöttgyűlés választja meg és hívja vissza; az ellenőrző bizottság legalább öttagú testületi szerv. Az ellenőrző bizottság jogkörét ülésein gyakorolja és éves munkaterv szerint végzi. A bizottság a feladatok által megkívánt gyakorisággal ülésezik. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze és készíti elő, bármely tag kérésére az ülést soron kívül is össze kell hívni. Az ülés írásbeli meghívóját, valamint a napirendekkel kapcsolatos írásbeli anyagokat az ülést megelőzően 8 nappal a résztvevőknek meg kell küldeni. Az ülést az elnök távollétében az általa megbízott tag vezeti le. Az ellenőrző bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van, határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármely tag indítványára titkosan kell szavazni. Ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elnök, vagy az ülésen elnöklő bizottsági tag és a jegyzőkönyvvezető ír alá. 80./ Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának - aki tagja az elnökségnek, - akivel szemben az elnökségre vonatkozó kizáró ok áll fenn, - a kamara titkára, -a kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, - a fentiekben említettek közeli hozzátartozója (Ptk. 8: 1. (1) bekezdés 1. pont) és élettársa. Az ellenőrző bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az ellenőrző bizottság tagjául - a kamara tagja mellett - bármely, megfelelő szakértelemmel rendelkező személy is megválasztható. 81./ Az ellenőrző bizottság tagjai saját soraikból választanak elnököt. 16

Az ellenőrző bizottság feladata 82./ Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. 83./ Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. A könyvvizsgálót a küldöttgyűlés az ellenőrző bizottság javaslatának megismerését követően választja ki. A könyvvizsgálóval kötendő szerződést a titkár készíti elő, annak tervezetét az ellenőrző bizottság jóváhagyja, majd magát a szerződést a titkár köti meg. 84./ Az ellenőrző bizottság egyeztetést végez és állást foglal a kamara testületi szervei által hozott határozatok elleni bejelentések (Gktv. 36..) ügyében. Testületi határozat elleni bejelentésről a titkár 3 napon belül köteles a bizottság elnökét értesíteni. A bejelentésekről a titkár nyilvántartást vezet. 85./ Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, ill. minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. 86./ A küldöttgyűlés a kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. 87./ Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható. Az ellenőrző bizottság intézkedései 88./ Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak értelmében, hogy a kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának, és más önkormányzati szabályzatainak. 89./ Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. 90./ Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelezettségének. Az ellenőrző bizottság elnöke a bizottság feladatkörében ellátja a kamara képviseletét. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. Az etikai bizottság 17

91./ Az etikai bizottságot a küldöttgyűlés választja; az etikai bizottság legalább öt tagú testületi szerv, tagjai saját soraikból választják meg a bizottság elnökét. Évente minimum egy alkalommal ülésezik, és minden olyan esetben, amikor a tagságot, a kamara működését érintő etikai kérdés merül fel. Az Etikai Bizottságot a bizottság elnöke hívja össze. Az ülés írásbeli meghívóját, valamint a napirendekkel kapcsolatos írásbeli anyagokat az ülést megelőzően 8 nappal a résztvevőknek meg kell küldeni. Az ülést az elnök távollétében az általa megbízott tag vezeti le. Az etikai bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van, határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Bármely tag indítványára titkosan kell szavazni. Ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az elnök, vagy az ülésen elnöklő bizottsági tag és a jegyzőkönyvvezető ír alá. 92./ A kamara az etikai bizottság útján látja el - az etikai szabályok megállapítása (az országos kamarák hatásköre) kivételével a kamarai feladatok közül a Gktv. 10. (1) bek. c./-f./ pontjaiban meghatározott teendőket. A kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint - közreműködnek. Az etikai bizottság munkáját a Gktv. és az etikai kódex szabályozza. 93./ Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében ellátja a kamara képviseletét. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. 94./A kamara tisztségviselői az alábbiak: - az elnök, - az általános alelnök - a 3 tagozati alelnök, - az ellenőrző bizottság elnöke, - az etikai bizottság elnöke és - a titkár. A kamara tisztségviselői Az elnök 95./ A kamara elnökét a küldöttgyűlés 4 évre választja meg. 96./ Az elnök tevékenységéről az elnökségnek számol be. Ha a küldöttgyűlés eltérően nem határoz, az elnök a tevékenysége ellátásáért munkabérben, megbízási díjban, vagy egyéb díjazásban nem részesül, ide nem értve az elnöki tevékenység ellátásával összefüggésben felmerült és igazolt költségek megtérítését. 97./ A kamarát az elnök önállóan képviseli. E jogkörét esetenként és az ügyek meghatározott csoportjára nézve az alelnökökre, titkárra írásban átruházhatja. 18

Az elnököt tartós akadályoztatása esetén az általános alelnök, vagy az elnök által kijelölt tagozati alelnök helyettesíti. 98./ Az elnök feladatkörét képezi: - a testületi ülések összehívása és levezetése, - indokolt esetben rendkívüli Elnökségi ülés és Küldöttgyűlés összehívása, - indokolt esetben zárt ülés elrendelése, - a kamara tevékenységének irányítása és összehangolása, - a tagokkal való kapcsolattartás koordinálása, - az állami közigazgatási szervekkel, a helyi önkormányzattal és más hatóságokkal való kapcsolattartás koordinálása, - a többi gazdasági kamarával, gazdasági érdekképviseleti és egyéb civil szervezetekkel való kapcsolattartás koordinálása, - a munkaviszony létesítését, megszüntetését és a munkaszerződés módosítását meghaladóan a titkár feletti munkáltatói jogok gyakorlása. Az általános alelnök 99./ Az általános alelnök feladatai mindazok, amelyekkel az elnök megbízza. 100./ Az általános alelnök megbízatása keretei között: a./ a kamarára vonatkozó kötelezettséget önállóan nem vállalhat, b./ munkáltatói jogkört önállóan nem gyakorolhat. A tagozati alelnökök 101./ A kamarának három tagozati alelnöke van: - kereskedelmi tagozati alelnök - ipari tagozati alelnök - kézműipari tagozati alelnök. Az alelnökök megbízatásuk keretei között feladatkörükben eljárva: - ellátják az akadályoztatott elnök helyettesítését, - ellátják a tagozatok hatáskörébe tartozó kamarai ügycsoportok vitelével, koordinációjával kapcsolatos feladatokat, elvi irányítást. Az elnökség indokolt esetben kezdeményezheti az alelnökök számának növelését, vagy csökkentését 102./ A tagozati alelnökök megbízatásuk keretei között: a./ a kamarára vonatkozó kötelezettséget önállóan nem vállalhatnak, b./ munkáltatói jogkört önállóan nem gyakorolhatnak. Az alelnökök tevékenységükről az elnökségnek beszámolnak, feladataik végrehajtásáról az elnökséget tájékoztatják. 19

103./ A tagozati alelnökök feladatai: - részt vesznek a kamara ágazati, szakmai irányításában, - közreműködnek a tagokkal való kapcsolattartás összehangolásában, - részt vesznek a kamara külső kapcsolatainak szervezésében, irányításában, koordinálásában, - a küldöttgyűlés és az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozó döntések kivételével, saját hatáskörben irányítják az általuk képviselt tagozattal kapcsolatos ügyek vitelét, - az alelnöki üléseken döntésre előkészítik az elnökség és a küldöttgyűlés napirendjére tűzött ügyeket. Az Ellenőrző Bizottság elnöke 104./ Ellátja mindazon feladatokat, melyeket jelen szabályzat 90. pontja tartalmaz. Az Etikai Bizottság elnöke 105./ Ellátja mindazon feladatokat, melyeket jelen szabályzat 93. pontja tartalmaz. A titkár 106./ A titkár a kamara ügyintéző szervezetének vezetője, aki a kamarával munkaviszonyban áll. 107./ A titkár felett a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével, módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja. 108./ A kamara feladatkörébe eső teendők ellátását az ügyintéző szervezete útján teljesíti. A kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat a titkár gyakorolja. A kamara ügyintéző szervezetének alkalmazottai jogállására a Munka Törvénykönyvének rendelkezései az irányadóak. A tisztségviselőkre vonatkozó közös szabályok 109./ A tisztségviselőkre az alábbi szabályok vonatkoznak: a.) a kamara nevében nyilatkozatot kizárólag a küldöttgyűlés ill. az elnökség által elfogadott határozatok alapján, azok szellemében tehetnek, b.) összeférhetetlenségükre a Gktv.27. -ában foglalt szabályok az irányadóak, c.) tisztségüket társadalmi megbízatásban látják el, teendőik ellátásával kapcsolatos igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. 110./ A választott tisztségviselő megbízatása megszűnik: 20

- a megbízatás időtartamának lejártával - lemondással - visszahívással - a tisztségviselő halálával Tagozatok 111./A kamarában kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozat működik, melyekben szakmai résztagozatok működnek. A tagozatok tevékenységét a küldöttgyűlés által választott tagozati alelnökök irányítják. A tagozatok működésére irányuló szabályaikat önmaguk állapítják meg, melyet az Elnökség hagy jóvá. 112./ A tagozat az abba sorolt kamarai tagok összességéből áll. Hivatása, hogy érvényesítse a tagság jelentős csoportjainak egyes, részben a többi csoporttól elkülönült olyan sajátos érdekeit, melyek a gazdasági tevékenységet folytatók együttes, általános érdekeivel nincsenek ellentétben. A tagozatot a tagozati alelnök vezeti. 113./ A KEMKIK tagozatai az alábbiak: a.) kereskedelmi tagozat, b.) ipari tagozat, c.) kézműipari tagozat. 114./ A tagozati ülés jogosult: a./ a tagozati autonómiát érintő kérdésekben a küldöttgyűlés részére előterjesztést tenni, b./ a tagozatot érintő minden kérdésben állást foglalni, c./ állásfoglalását a küldöttgyűlés vagy az elnökség elé terjeszteni, d./ a tagozatot érintő kérdésekben jogszabály-alkotási kezdeményezést tenni. 115./ A tagozati ülést legalább évente egy alkalommal, a napirend közlésével össze kell hívni. A tagozati ülést a tagozati alelnök hívja össze. A tagozati ülést össze kell hívni, ha azt a tagozati ülés tagjainak legalább egyötöde az ok és a cél megjelölésével írásban kéri. A tagozati ülést a kamara alelnöke vezeti. 116./ A tagozati ülés tevékenységének, ülésezési rendjének, és döntéshozatalai módjának szabályait maga határozza meg, melyek azonban nem lehetnek ellentétesek az alapszabály rendelkezéseivel. A kamarai szakmai résztagozatok (osztályok) 21

A kereskedelmi, ipari és kézműipari kamarai tagozatban jelenleg 10 szakmai résztagozat (osztály) működik, az alábbiak szerint: 117./ Kereskedelmi tagozat: 1.) Kereskedelmi résztagozat (osztály) 2.) Idegenforgalom és vendéglátás résztagozat (osztály) 3.) Szállítás (személy és teher) résztagozat (osztály) 118./ Ipari tagozat: 1.) Építőipar-építőanyagipar résztagozat (osztály) 2.) Gépipar, fémfeldolgozók, vegyipar, energiaipar résztagozat (osztály) 3.) Élelmiszer, könnyűipar, fa- bútoripar résztagozat (osztály) 4.) Gazdasági kommunális szolgáltatás, pénzintézetek, biztosítók, egyéb szolgáltatók résztagozat (osztály) 119./ Kézműipari tagozat: 1.) Építőipari és elektromosipari résztagozat (osztály) 2.) Fa-, fém-, és járműipari résztagozat (osztály) 3.) Élelmiszer és szolgáltatóipari résztagozat (osztály) A szakmai résztagozatba (osztályba) sorolás és annak megváltoztatása 120./ A kamara ügyintéző szervezete a kamara minden tagját kérelme alapján besorolja valamely kamarai szakmai résztagozatba (osztályba). 121./ A tag írásban kérheti a besorolásának megváltoztatását. A kérelemről a kamara elnöksége a kérelem benyújtását követő ülésén határozattal dönt; az ez irányú eljárás ingyenes. A kamarai szakmai résztagozat (osztály) összehívása 122./ A kamarai szakmai résztagozat (osztály) rendeltetése jelen szabályzat 112./ pontjában megjelölt feladatokon túl egyrészt a tagok közvetlen részvételének tanácskozó és egyeztető fórumaként, másrészt küldöttjelölési csoportként szolgál. A kamarai szakmai résztagozat (osztály) határozathozatala 123./ A kamarai osztályban (résztagozatban) a szakmai résztagozat (osztály) valamennyi tagját egy-egy szavazat illeti meg. 124./ A szakmai résztagozat (osztály) ülése akkor határozatképes, ha azon a tagoknak több mint fele jelen van. A határozatképesség hiánya miatt megismételt szakmai résztagozati ülés (osztályülés) az eredeti, változatlan napirend tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt ülés kezdete és a 22

meghívóban szereplő kezdési időpont között legalább 10 percnek kell eltelni, erre a tagok figyelmét a meghívóban külön fel kell hívni. 125./ A kamarai szakmai résztagozat (osztály) határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. A szakmai résztagozati ülés (osztályülés) határozathozatala fő szabályként nyílt szavazás útján történik, indokolt esetben azonban - nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel hozott határozattal - titkos szavazás is elrendelhető. A szakmai résztagozati elnök (osztályelnök) 126./ A szakmai résztagozat (osztály) tevékenységét a szakmai résztagozati elnök (osztályelnök) irányítja. 127./ A szakmai résztagozati elnökök (osztályelnökök) megválasztása négy évre szól. 128./. Azokat az osztályelnököket (résztagozati elnököket), akik nem tagjai az elnökségnek, az elnökségi ülések tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívotti jogállása illeti meg. 129./ A szakmai résztagozati elnök (osztályelnök) feladatköre: - gondoskodik a szakmai résztagozat (osztály) összehívásáról: - együttműködik a kamarai választási szervekkel azon cél érdekében, hogy a tagozat hatáskörébe tartozó (résztagozat) választások zavartalanul, a törvényes rendelkezéseknek és a belső szabályzatoknak megfelelően kerüljenek megtartásra. V. fejezet A VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK 130./ A küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek tagozatonként, szakmai résztagozat (osztály) jelölése alapján választják. 131./ A választási névjegyzéket a kamara ügyintéző szervezete a Gktv. előírásai alapján, az illetékességi területén székhellyel és telephellyel rendelkező valamennyi gazdálkodó szervezetről tagozatonként és szakmai résztagozatonként (osztályonként) vezeti. A választási névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, valamint a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy nevét. A választási névjegyzék részét képezi a kamara tagjairól tagozatonként és szakmai résztagozatonként (osztályonként) összeállított tagjegyzék. Ennek tartalmaznia kell a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdő 23