Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Tézisek. SZTYAHULA László

Hasonló dokumentumok
DOKTORI DISSZERTÁCIÓ

Péterfi Gábor. Bölcsészettudományi Kar, Politikaelmélet speciális képzés József Attila Tudományegyetem

TARTALOM BEVEZETÉS A 19. ÉS A 20. SZÁZADI VÁCI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK ÉS PAPI TANÁCSKOZÁSOK TÖRTÉNETÉBE

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

A katolikus egyház Magyarországon a XX. században

Ugodi plébánia levéltára

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár 8200 Veszprém, Vár utca 18., tel: 88/ , fax: 88/

Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár Tel.: (88)

ELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés

Ne feledd! A felvidéki magyarok üldözésével, kitelepítésével a haza egy darabja elveszni látszik!

Katolikus megújulás Északkelet-Magyarországon

2. A hitoktatás struktúrája

5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei

Javaslat a Bodajki Segítő Szűz Mária kegytemplom és épített örökség valamint a bodajki búcsú települési értéktárba történő felvételéhez

Ünnepi konferencia az Országházban a Vallásszabadság Éve alkalmával

A CJ egyetemes küldetése - Küldetés minden néphez

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

Fidesz Magyar Polgári Szövetség Képviselőcsoportja. Kereszténydemokrata Néppárt 1 S% T/... számú törvényjavasla t

A GÖRÖG KULTÚRÁÉRT ALAPÍTVÁNY 1142 Budapest, Dorozsmai u. 45. Adószám: KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS ÉV. Tartalma:

Írta: Administrator szeptember 06. szombat, 15:09 - Módosítás: szeptember 10. szerda, 16:44

GÉFIN GYULA EMLÉKVERSENY FELADATLAP 1.

DOKTORI DISSZERTÁCIÓ A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Szakmai beszámoló a Savaria országos történelem tantárgyi verseny lebonyolításáról a 2017/2018.tanévben NTP-TMV

Az önkéntességtől az aktív állampolgárságig Szakmai szeminárium szeptember 21.

REFORMPEDAGÓGIA ÉS ÉLETREFORM ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSEK, ÚJ KUTATÁSI EREDMÉNYEK

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Szakmai beszámoló Generációs-híd program Jeles napok tevékenység

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

Maros megye és Marosvásárhely történetéből Tudományos ülésszak. A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 14. fórum. Programfüzet

Mindszenty bíborossal

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Huzella Tivadar az etikáért, a békéért

A katolikus egyház. Gulyás Csenge Pázmány Péter Katolikus Egyetem,

Határtalanul a Felvidéken

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

hadzs (ar.) zarándoklás Mekkába, a muzulmánok szent helyére a Kábához, v. Medinába, Mohamed sírjához

SZÁNTAI LAJOS A MINDENSÉGGEL MÉRD MAGAD! MÍTIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM NIMRÓDTÓL NAPJAINKIG.

Kárpát-medencei Történész Műhelyek Konferenciája Piliscsaba, március

BARTHA ELEK. Megnevezés évszám kibocsátó intézmény Okleveles etnográfus 1980 Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Debrecen. DE BTK Néprajz nappali

Az Országgyűlés (...) OGY határozata

A TANTÁRGY ADATLAPJA

Tartalmi összefoglaló

Albertirsai híres evangélikus évfordulók

Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B

Köszöntöm a városavató ünnepség minden kedves résztvevőjét.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Javaslat a Fellegi Imre Németh Béla-féle helytörténeti gyűjtemény és a Helytörténeti ÉLET-KÉP-TÁR települési értéktárba történő felvételéhez

2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

DR. BUJALOS ISTVÁN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Doktori Iskola. Képzési Terv. Budapest 2016

Ugodi plébánia levéltára

A PHOENIX POLGÁRI TÁRSULÁS ALAPSZABÁLYA I.

FEHÉR KATALIN. Egy reformkori katolikus hetilap, a Religio és Nevelés ( ) Magyar Könyvszemle sz

A Kormány nevében mellékelten benyújtom a Wacław Fełczak Alapítványról szóló törvényjavaslatot.

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

Médiaajánló. Magyar Katolikus Rádió: Örömhír mindenkinek!

Hittan tanmenet 3. osztály

24. GYÜLEKEZETEM TÖRTÉNETE Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

BEVEZETÉS A PASZTORÁLIS TEOLÓGIÁBA MESTERI V. ÉVFOLYAM A TANTÁRGY ADATLAPJA

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Középméretű énekeskönyv

Székely Tanintézet Tevelen

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

P a e d a g o g i a i d o l g o z a t o k.

A Bibliotheca Hungarica és a Szlovákiai Magyar Adatbank. Roncz Melinda. MKE 49. Vándorgyűlése, Miskolc, 2017.

TARTALOM. Előszó a magyar kiadáshoz 5

A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA SZÖVETSÉG IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁGÁNAK SZÁNDÉKNYILATKOZATA (Marosvásárhely, január 13.)

A szombathelyi egyházmegye ( ) Grősz József szombathelyi egyházkormányzása

EGYHÁZI IRODALMUNK 1925-BEN.

Vallás. Írta: Administrator április 05. hétfő, 19:01 - Módosítás: december 20. kedd, 21:56

Iskolánk rövid története

Leitold családok kutatása Magyarországon Barnag - Vöröstó

Befejeződött a püspöki konferencia téli ülése Magyar Kurír Katolikus Hírportál, December 3, 2015

Rákosliget építőmesterei

Szögi László: Az egyetemi és akadémiai ifjúság politikai szerepvállalása között. ELTE Levéltári Nap November 3.

EMLÉKKÉPEK EGY ZSINATRÓL

A Pro Pannonia Reformata díjas Dr. Gyenge Imréné laudációja

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

Szentmisenapló. név. osztály. Boldog Brenner János

Tájékoztató a hungarikum törvény tervezet állapotáról

11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum október május 31.

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Husz János és a huszitizmus hatása a magyarországi művelődésben

A pedagógiai szaksajtó, mint közéleti és tudományos fórum ( )

nem csekély díszére s hasznára válik a városkának Bél Mátyás: Notitia Hungariae (1730)

Dr. Klein Tamás SZAKMAI ÉLETRAJZ. tanársegéd Szoba: épület, T/21. szoba. Tel: cím: Tudományos minősítés: -

Tapolcai Plébánia Levéltára

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

Interdiszciplináris Doktori Iskola Európa és a magyarság a században Doktori Program. Képzési program

Doktori Iskola témakiírás II.

Hogyan jött létre a kiállítás?

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

A nevelés színterei és tényezői. Dr. Nyéki Lajos 2015

275 éve született Benyovszky Móric kiállítás

Átírás:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar DOKTORI DISSZERTÁCIÓ Tézisek SZTYAHULA László A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KATOLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE 1918-1950 Új- és jelenkori magyar történelem Doktori Program Témavezető: Dr. ERDŐDY Gábor (DSc) tanszékvezető egyetemi tanár Budapest 2012

I. A kutatási téma, a disszertáció célkitűzései és a feldolgozás forrásai A trianoni békediktátum következtében az államhatárok kialakítása az egyházmegyék határait érintette. Korábban került sor a csehszlovák államhatár kitűzésére, mint az egyházmegyék határainak módosítására. Az 1922-ben létrejött Nagyszombati Apostoli Adminisztratúra egyházmegyei rangra emelése 1977-ben valósult meg. Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében a Csehszlovákiához került magyar katolikus egyház egyik napról a másikra kisebbséggé vált. A katolikus hívek nem a saját döntésük vagy választásuk alapján, hanem az új országhatárok megvonása következtében kerültek kisebbségi helyzetbe. Történelme a magyar ajkú katolikusok szempontjából a 20. század elejétől a következő 5 szakaszra osztható fel: I. Az észak-magyarországi latin szertartású katolikus egyházi közigazgatás története 1918-ig, II. Csehszlovák fennhatóság alatt: 1918. október 28. 1938. november 1., III. Visszatérve: 1938. november 2. 1944. augusztus 29., IV. Jogfosztottan: 1944. augusztus 29. 1948. október 25., V. Újra csehszlovák fennhatóság alatt: 1948. október 25. 1950. június 14. Az egyháztörténelem a csehszlovákiai magyarság történelmének részét képezi, ezért szükségesnek tartom azzal elmélyülten foglalkozni, ha a történelem eme vonatkozásait is meg akarjuk ismerni és tárgyilagosan, elfogulatlanul értelmezni. Disszertációmban legfőképpen erre vállalkoztam. A munkám során nagy segítséget jelentett, hogy sikerült a Vatikáni Levéltár anyagában is kutatásokat végeznem ebben a témában. Értekezésem célja a csehszlovákiai magyar katolikus egyház rövid belső történetének ismertetése 1918 és 1950 között. Ezen a téren több kutatás és jeles munka született. Az idősebb nemzedék több tankönyvet is ismerhet, de egyháztörténeti vonatkozású összefoglaló mű, amelynek megalkotását dolgozatomban célul tűztem ki, mind ez ideig nem született, ezért indokoltnak tartom egy olyan átfogó munka megírását, amely az első és második Csehszlovákia időszakát érinti. Az I. fejezetben a magyar katolikus egyház északi egyházmegyéinek 20. századi közigazgatás-történetével foglalkozom. Ezek az Esztergomi Főegyházmegyéhez 2

tartoztak, majd a megváltozott politikai határok miatt az egyes egyházmegyék önállósultak és új egyháztartományt hoztak létre. Az első, majd a második bécsi döntés következtében a politikai határok ismét megváltoztak, ami az egyházmegyék életét is bonyolította területi hol ide, hol oda tartozásuk miatt. A II. fejezetben arra a jogbizonytalanságra, olykor létbizonytalanságra szeretnék rámutatni, amellyel az I. világháborút követően a felvidéki katolikusoknak az új határok között szembesülniük kellett. Küldetésük a gazdasági, egyházi és kulturális önszerveződés és azoknak a feltételeknek a megteremtése volt, amelyek közt a társadalmat formálni tudták. Ehhez ősi tapasztalataival és a természetfölöttibe vetett hitével az egyház is hozzájárult. Akkor még nem tudták, hogy csak öt évig tart majd a visszatérés, de büszkén mondható el: a magyar kisember hűségének és ellenálló erejének hőskölteménye volt ez az öt év, amelyet a III. fejezetben taglalok. Valamennyi társadalmi réteg összefogott, hogy az alkalmas szervezeti kereteket életre hívja, és illeszkedjék az egyetemes magyarsághoz. Tisztában volt közvéleményünk azzal, hogy a közösségi élet minden ágazatában meg kell teremtenie a maga magyar összefogó és önvédelmi szervét. Az egységes magyar szervezeti boltozat politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi, szociális és egyházi keretekre tagozódott. Ezek élete egy-egy darab történelem. A IV. fejezet azt tárgyalja, hogy a csehszlovák belpolitikai élet hullámzásának egyik állandóan visszatérő motívuma a szlovák püspöki kar államhűségének problémája. 1947-ben, amidőn egyrészt a társadalmi gazdasági ellentétek kiéleződése, másrészt a hagyományos szlovák-cseh viszály igen nagy gondot okozott az alkotmányozó nemzetgyűlések és a koalíció csúcsszervezetének, a Nemzeti Frontnak, a szlovák katolicizmus egyházi vezetőinek politikai analízise nagy fontosságot nyert. A szlovák politikai mozgalmak történetében központi helyet foglalt el a mindig katolikus színezetű autonómizmus. Ez a felismerés főként az önálló Szlovák Köztársaság viszonyaira vonatkozott. Kétségtelen, hogy az önálló szlovák államiság kialakításában és fenntartásában oroszlánrésze volt a szlovák katolicizmus egyházi vezetőségének. A szlovák főpapságnak ez a tagadhatatlan szerepe a szlovák tömegek szimpátiáját váltotta ki, ugyanakkor a csehszlovák államegység hívei árulóként 3

bélyegezték meg őket. A szlovák hierarchia politikai hovatartozásának kérdése az elmérgesedett alkotmányjogi viták sodrában külön jelentőséget kapott. 1947-ben Josef Berán prágai érsek audiencián fogadta a szlovák újságírókat, és a tőle megszokott indiszkrécióval lerántotta a leplet a szlovák püspöki kar politikai megbízhatatlanságáról. Ezt követően Nagyszombatban a szlovák klérus szűkebb összejövetelt tartott, amelyen megtárgyalták a Berán kijelentései után keletkezett helyzetet, és óvintézkedésekről tanácskoztak arra az esetre, ha netán Berán mégiscsak le akarná valamilyen formában váltatni a szlovák püspöki kart. Az osztályellenességgel szembeni harc külön fejezetét képezi a katolikus egyház vezetőivel folytatott küzdelem, amelyről az V. fejezetben teszek említést. 1948-ban úgy tűnhetett, hogy a katolikus egyházzal nagyobb nehézségek nélkül meg lehet majd egyezni. De úgy látszik, a csehszlovák állam vezetői lebecsülték ezt, amikor 1948 februárjában megindultak a tárgyalások az egyház és az állam közt. A tárgyalások alatt csaknem megegyezés született, az állam megígérte, hogy teljesíti az egyház kívánságait, ha Berán Jozef prágai érsek és a püspökök valamilyen módon kifejezését adják annak, hogy elismerik a népi demokráciát. Közben azonban Rómából hazaérkezett Josef Karel Matocha olmützi érsek, mégpedig a legszigorúbb utasításokkal: miszerint nem szabad megegyezni a csehszlovák államhatalommal. Rögtön ezután a Vatikán parancsára a felső klérus támadásba lendült, és rágalomhadjáratot indított bel- és külföldön egyaránt a csehszlovák népi demokrácia ellen azzal a jelszóval, hogy Csehszlovákiában nincs vallásszabadság és üldözik az egyházat. Munkám során az egyháztörténelmet belülről vizsgálom a szereplő szempontjából. E vonatkozásban sajnos kevés a szakirodalom, a szlovákiai magyar katolikus sajtótörténet sem szerepel tanegységként az egyetemeken, felkutatása még várat magára, és hasonló a helyzet a levéltári anyagok tekintetében is. Munkámat öt fejezetre osztom. Minden fejezet elején bevezetés van, a fejezetek végén pedig összegzésben foglalom össze a szóban forgó korszakot. Munkám végén függelék is található. Értekezésemben az egyházi közigazgatással foglalkozom, kiemelve azokat a történelmileg meghatározó tényeket, amelyek hozzájárultak a magyar katolikusok önazonosság-tudatának megőrzéséhez. Azt a hátteret kutatom, amely megtartó erőként 4

működött az elmúlt évszázadban, befolyásolva az egyháziak gondviselésszerű magatartását, hogy azok népük javát szolgálhassák. Rámutatok azokra a rendkívül nehéz körülményekre is, amelyek közepette a papi szemináriumokat szervezték, a tridenti zsinat óta ugyanis az egyházmegyés püspök köteles gondoskodni a szeminaristákról és a szeminárium fenntartásáról. Amikor azonban megalakult a Nagyszombati Apostoli Kormányzóság, Nagyszombatban még se megyés püspök, se papnevelde nem volt, az Esztergomból visszatérő kispapok így felemás helyzetbe kerültek. Ebből a szempontból egyedülálló küldetése volt a Komáromi Kisszemináriumnak és a Marianumnak, a papképzés az egyes korszakokban óriási jelentőséggel bírt. A függelékben tételesen felsorolom azokat az egyházközségeket, amelyek a határváltozások következtében nagy megpróbáltatásoknak voltak kitéve, mégis helytálltak. Legfőképpen az eredetileg magyar nyelvű egyházközségeket tartom számon, amelyek liturgikus nyelve az istentiszteletek során mind a mai napig megmaradt, annak ellenére, hogy plébániájuk gyakran elárvult, vagy nem magyar anyanyelvű a lelkipásztoruk. E tekintetben a 20. században kiváló kutatóink és íróink voltak. II. A kutatási eredmények összefoglalása A szakirodalmon kívül a sajtó- és levéltári anyag szolgált segítségül célom eléréséhez. Tekintettel arra, hogy Trianon után az észak-magyarországi egyházmegyék, vagy egyházmegyerészek teljesen vagy részben szlovák nyelvűekké váltak, a róluk született szakirodalom is inkább szlovák nyelven íródott. A schematizmusok a 2. világháborút lezáró időszakban, 1948-ban még feltüntetik a plébániák istentiszteleti nyelvét, ezt követően azonban már nem. A legtöbb szakirodalom Kassa egyházmegye esetében jelent meg. Ennek oka, hogy az ottani megyéspüspök, Fischer-Colbrie Ágost helyben maradt egészen 1925-ben bekövetkezett haláláig. Az egyházmegyei levéltár és a káptalani levéltár is egyben maradt és a kutatók rendelkezésére állt. Ez csak ebben az esetben mondható el, más egyházmegyék esetében kevésbé. 5

A kassai egyházmegye alá került szatmári vikariátus területeire vonatkozóan is több alkalommal találhatók utalások. Sajtóvonatkozásban nagyobb terjedelmet szenteltem a témának. Ami a katolikus sajtótörténetet illeti, sajnálattal kell megállapítani, hogy nem találkoztam előkutatási eredményekkel, ami óriási lehetőséget jelent az elkövetkezők során az ifjú kutatók számára. Levéltári kutatásaim során az egyházmegyei levéltárokon kívül a következő forrásokra támaszkodtam: A szenci esperesi kerület rekollekciós jegyzőkönyve, amely 1903-tól 1944-ig a lelkipásztorkodásnak köszönhetően krónikaszerűen egy kötetben megmaradt. Ez az egyedülálló, évtizedek óta féltve őrzött kincs háttéranyagként szolgált a munkámhoz. Egy esetben hasonló plébániai krónika-könyvként is megjelent Szabó János és Borsos Mihály feljegyzései alapján. Továbbá több plébániai Historica domus is a rendelkezésemre állt. De ugyanígy forrásként tudtam használni a komáromi Mariánum 1929-1944 közötti anyagát tartalmazó levéltárát is, amelyet annak igazgatója, Bálint István egy faládában mentett ki Keszegfalvára. A vatikáni levéltári anyag különösen az 1928-ban történt Modus Vivendi megkötéséig volt nagy segítségemre. Ez a nehéz átmeneti időszak több vándormotívumra utaló iratot tartalmaz: a kegyúri jogfolytonosság körüli vitát, az államosított egyházi vagyon körüli jogfilozófiai vitát, az egyházvagyon körüli vitát és a jogbizonytalanságot illetően, s egyéb vándormotívumként szerepelnek a rendek, egyházi személyek, kitüntetések körüli viták, a kitoloncolásról nem is szólva. A csehszlovák állami levéltári anyag főleg a hontalanság éveire mutat, annak szomorú következményeivel, és a földreform körüli vándormotívum kerül előtérbe. Meglepetéseket tartogat a MOL levéltári anyag is a társadalmi átrétegződés időszakából. A célként kitűzött egyházi közigazgatás történetét, s az azt követő nagyon bonyolult korszak ismételt határ- és politikai változásainak kitett felvidéki katolikus egyház egyes szakaszainak elemzését igyekeztem szintézisbe hozni, és annak hozadékait ismertetni. Ez előbbrelépést jelent az eddig megjelent munkákkal szemben, mert az isteni kegyelemnek semmilyen társadalmi vagy egyéb változás nem jelent akadályt, Isten országa épült a lelkekben, de kifelé is látványosan, szervezetten a kétezer 6

éves egyház tapasztalataival, isteni mestere szándékának megfelelően, ami e disszertáció írójában és olvasójában egyaránt megfogalmazódik. Az egyes vallásfelekezetek ifjúsági egyesületei közül külön is meg kell említenünk a Katholikus Legényegyesületet, mely a húsz év alatt becsületesen helytállt, később pedig nagy sikerű műkedvelői előadásaival nagyban hozzájárult a hazafias lelkület ébren maradásához. A magyar nemzeti összefogást segítették elő a kaszinók, az iparos körök, a katolikus körök, a vallásfelekezetek énekkarai. Sok volt a jótékonysági és vallásos egyesület. Ezek mind hazafias missziót is teljesítettek. Az egyesület működése sohasem szünetelt, az elmúlt húsz évben képtárát és gyűjteményeit is meg tudta védeni az idegen kapzsiság és mohóság ellen. Aki ugyanis vallásos és istenfélő, az jellemes ember. Aki pedig jellemes, az nem árulhatja el nemzetét, faját és régi hazáját. Az egész Felvidéken egyik legvirágzóbb városi közkönyvtár volt a komáromi, melyet lelkes igazgatója, dr. Baranyay József állandóan gazdagított. A kisebbségi években igen sok könyvet adtak ki Komáromban és számos folyóiratot, politikai lapot szerkesztettek. A legnevezetesebbek a Komáromi Lapok, a Tábortűz, Szivárvány, Szűz Mária Virágos Kertje, Katolikus Értesítő, Kis Tükör, Magyar Vasárnap, Nemzeti Kultúra, Magyar Tanító, Barázda. Összességében elmondható, hogy a kor lelkiségét az ún. felvidéki szellem jellemezte. A központilag szolgáltatott ismeretterjesztő előadásanyag mellett, amely elsősorban magyar történelmi tudatot és tárgyilagos magyarságszemléletet közvetített, a hangsúlyt a helyi szervezetek öntevékenységére fektettük. A kisemberek és az ifjúság így vált cselekvő részesévé a társadalmi kultúrának. A szokatlan mértékben elterjedt műkedvelő színjátszás a legkisebb magyar faluban is fenntartotta a magyar szót és közvetítette a magyar szellemet: a magyar dalt, viseletet, táncot. A Csallóköz, Mátyusföld, Gömör és a Bodrogköz egyszerű népe kerekedett fel, hogy részese lehessen a megjelent tízezrek félelmetes kiállásának. A legjobban működő szervezet a Felvidéken az egyház volt. Igaz az új állami határok között közigazgatásilag irányt változtatott, de az alsóbb közigazgatás, az esperesi kerületek és a plébániák megmaradtak, ahol tapasztalt lelki vezetők voltak. 7

A hontalanság és jogfosztottság éveiben a szlovenszkói magyarok közül többen értelmetlennek látták az ellenállást. Sokan, akik a távozás vagy menekülés lehetőségét elutasították, a teljes kiszolgáltatottságtól tartva inkább az alkalmazkodást és a behódolást választották. A papság ezekben az embert próbáló nehéz időkben is mindvégig kiállt hívei mellett, áldozatos munkájukról az alábbi korabeli sajtó-szemelvényekben is olvashatunk. A katolikus magyar papság húsz év alatt a katolikus magyar nép lelkének igazgyöngyeit gyűjtögette. A Concordia nyomda, a Népmissziók, a Szent Ágoston Társulat, a katolikus magyar sajtó, a Marianum Kis Szeminárium, a szövetkezeti mozgalmak terén a magyar papság olyan munkát végzett, amely nélkül Esterházy János szerint nem lehetett volna a felszabadulás eredményét elérni. Érsekújvárott tartott beszámoló gyűlésen Jaross Andor miniszterünk is nagy elismeréssel szólt a katolikus magyar papság munkájáról tájékoztat bennünket egy további irat. III. A kutatási témakörből készült publikációk 1) SZTYAHULA László: Nemzeti kisebbségként az új szlovákiai egyháztartományban, In: Vasárnap, Bratislava (1993) május 16., 15 2) SZTYAHULA László: Kéméndi képes krónika, AZ Print Nové Zámky 2007, 144, ISBN 978-80-88729-16-7 3) SZTYAHULA László: Kéméndi fényképek tükrében, AZ Print Nové Zámky 2008, 144, ISBN 978-89-88729-20-4 4) SZTYAHULA László: Két tanulmány a magyar katolikus egyház történetéből (Palkovich Viktor munkáinak elemzése). In: Fejezetek a tegnap világából, ELTE BTK, Budapest 2009. A könyv fényképeiből (350 darab) kiállítást is rendeztem 2007. augusztus 26. és szeptember 26. között 5) SZTYAHULA László: Az észak-magyarországi latin szertartású katolikus egyházi közigazgatás története a 20. században. In: Alattad a föld, fölötted az ég... ELTE BTK Budapest 2010, 101-137, ISBN 978-963-284-181-6 6) SZTYAHULA László: Katolikus papképzés a Nagyszombati Apostoli Kormányzóság területén 1929-1950. In: Regnum Marianum Kalendárium 2011, Pázmaneum 2010, 36-42, ISBN 978-963-331-1 7) SZTYAHULA László: Katolikus mozgalmak a két világháború között az akkori Szlovákiában sajtódokumentumok tükrében. In: Regnum Marianum Kalendárium 2012, Pázmaneum 2011, 34-44, ISBN 978-963-363-338-0 8

8) SZTYAHULA László: A Magyar Katolikus Egyház Helyzete Szlovákiában 1945-1950. In: Regnum Marianum Kalendárium 2013, Pázmaneum 2012, 60-74, ISBN 978-963-363-345-8 Emléktábla-avatás, sajtóidézések 1) SZTYAHULA László: Emléktábla-avatás, Kéménd, Cséfalvay József emlékére, 2007 2) SZTYAHULA László: Kitelepített magyar papok. In: Szabad Újság, Szlovákiai magyar hetilap, 2008. január 9., XVI. évfolyam, 2. szám, 5 3) SZTYAHULA László: Cseri István, a nagymegyeriek lelkipásztora. Emléktáblaavatás Nagymegyeren, Jópásztor vasárnapján. 2008. április 13. 4) SZTYAHULA László: Emléktábla őrzi Palkovich Viktor nevét. Emléktábla-avatás Gútán 2008. szeptember 1. 5) SZTYAHULA László: Emléktábla őrzi Palkovich Viktor nevét. In: Dunatáj, XVIII. évfolyam, 42. szám, 2008. október 17., 6 6) SZTYAHULA László: Kéméndi iskolatörténet. In: Szabad Újság, Szlovákiai magyar hetilap, 2008. december 10., 16. évfolyam, 50. szám, 4 7) SZTYAHULA László: Kéméndi római katolikus iskola története. In: Szabad Újság, Közéleti hetilap, XVIII. évfolyam, 1. szám, 2010. január 7., 24 9